Az intézkedések utazási korlátozásokból, vagyoni eszközök befagyasztásából, valamint pénzeszközök vagy más gazdasági erőforrások tilalmáról rendelkeznek a jegyzékbe vett emberek és szervezetek részére. A szankciók hatálya továbbra is 177 ember és 48 szervezettel szemben maradnak érvényben.
Az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekmények miatt az Európai Unió először 2014. március 17-én vezetett be korlátozó intézkedéseket. Az unió ezeken túl további intézkedéseket is végrehajtott az ukrán válság nyomán, többek között gazdasági szankciókkal sújtotta az orosz gazdaság egyes ágazatait, és korlátozó intézkedéseket rendelt el a Krím félsziget és Szevasztopol jogellenes elcsatolása nyomán kizárólag e két területre vonatkozóan. Az előbbi szankciók jelen állás szerint július 31-ig, az utóbbiak pedig június 23-ig vannak érvényben.
A szankcióval sújtott emberek és szervezetek jegyzékét a Tanács rendszeresen felülvizsgálja és rendszeres időközönként megújítja – tették hozzá.
Az említett szankciókat az unió azért foganatosította, mert egy oroszbarát kommandó 2014. február 27-én megszállta a dél-ukrajnai Krími Autonóm Köztársaság parlamentjét, a képviselők oroszbarát kormányt választottak, és népszavazást írtak ki az Oroszországhoz való csatlakozásról. E terület annektálását ugyanakkor a nemzetközi közösség nagy része nem ismeri el, így az Európai Unió sem.
Az uniós tagállamok vezetői 2015 márciusában a szankciók időtartamát a minszki megállapodások teljes körű végrehajtásához kötötték, azonban ennek maradéktalan végrehajtása még mindig várat magára.
The post Ukrajna: az EU további hat hónappal meghosszabbította az Oroszország elleni szankciókat appeared first on .
A főügyészség a közleményben azt írta, hogy a férfi 2013 év eleje és 2019 decembere között több megszakítással élettársi kapcsolatot tartott fenn az egyik sértettel. Amikor együtt voltak, rendszeres bántalmazással, illetve fenyegetéssel arra kényszerítette a nőt, hogy Magyarországon, valamint Németországban prostitúciós tevékenységet végezzen. Az abból származó bevételt a férfi elvette a sértettől. A nő többször is megpróbált megszökni a férfitól, de az mindig felkutatta és visszakényszerítette magához. Végül 2019 decemberében a sértettnek sikerült elmenekülnie és feljelentést tennie.
Az elkövető 2019 őszén – az előzővel részben párhuzamosan – újabb nővel is élettársi kapcsolatot létesített, aki beleegyezett abba, hogy prostitúciós tevékenységet fog folytatni. Az abból származó teljes bevételt ettől a nőtől is elvette a férfi, továbbá rendszeres bántalmazásokkal tartotta félelemben a sértettet, aki emiatt sokáig félt megszökni tőle. Végül sikerült elszöknie és új élettársi kapcsolatot létesítenie, de az elkövető még ekkor is felkutatta és fenyegetőzve egy társa segítségével próbálta “visszaszerezni”, de nem járt sikerrel. Ennél a sikertelen akciónál az elkövető segítőjeként eljárt másik férfi beszervezett egy harmadik nőt is, hogy prostituáltként dolgozzon, ha az abból származó bevételeiből részesedést ad neki.
A férfi összehozta a nőt az előző két nőt is futtató elkövetővel, aki utána felügyelte a sértett munkáját. A közvetítő férfi a továbbiakban nem folyt bele a futtató és a sértett viszonyába, de a felhajtói tevékenységéért a bevétel egy részére igényt tartott. Az elkövető a harmadik sértettet is bántalmazta és megfenyegette, hogy összetöri a csontjait, ha nem végzi a munkáját. Végül azzal az ürüggyel, hogy családját látogatja meg, sikerült a nőnek kiszabadulnia a “munkavégzés” helyéül szolgáló lakásból, majd feljelentést tett az elkövető ellen.
Az ügyben a Pest Megyei Főügyészség az elkövető ellen többrendbeli emberkereskedelem bűntette, míg társa ellen kerítés bűntette és garázdaság vétsége miatt emelt vádat – áll a közleményben.
The post Élettársait kényszerítette prostitúcióra egy férfi appeared first on .
A tárcavezető Facebook-bejegyzésében rámutatott: a védelmi minisztérium által létrehozott 92 oltóközpontot nem a katonáknak szánt privilégiumként alakították ki, és “nem tervezték”, hogy ezek zárt rendszerben működjenek, hanem az volt cél, hogy “tehermentesítsék” a többi oltóközpontot, átvállalva a lakosság egy jelentős részének beoltását.
Ami a katonák családtagjainak beoltását illeti, a miniszter szerint a katonák státusát szabályozó törvény értelmében a családtagoknak is a védelmi minisztérium saját hálózata biztosít ingyenes egészségügyi szolgáltatásokat.
Ciuca leszögezte: nem tűr el semmilyen kivételezést, a katonaság oltóközpontjaiban is maradéktalanul betartják az országos oltási stratégia elsőbbségi szabályait. Azt ígérte: hamarosan nyilvánosságra hozzák annak a vizsgálatnak az eredményét, amely a foksányi (Focsani) katonai kórházban történt rendellenességeket hivatott feltárni.
A román védelmi miniszter arra reagált, hogy a Recorder.ro tényfeltáró portál előző nap megírta: Romániában több mint hétezren kaptak soron kívül a koronavírus elleni oltást, köztük a nemzetbiztonsági és igazságszolgáltatási intézmények több mint ötszáz alkalmazottja. Több száz kivételezettet oltottak be még az orvosok előtt, és több mint négyezer, elsőbbségre nem jogosult állampolgárt a krónikus betegek előtt, többek között katonák és állami tisztségviselők családtagjait vették előre.
A Recorder “toplistát” készített a jogosulatlanok százait előrevevő oltóközpontokról, amelyen két katonai kórház is szerepel. A Vrancea megyei Foksány katonai kórházának parancsnoka egy korábbi sajtónyilatkozatban el is ismerte: körlevélben értesítették az első kategóriára jogosult alkalmazottakat, hogy a katonáknak kialakított oltóközpontban a velük együtt lakó közeli rokonaikat is beoltathatják, pedig a Recorder szerint erre nem létezik törvényes alap.
Egy korrupcióellenes civil csoport a “párhuzamos oltáskampány” ellen emelt szót, rámutatva: a bukaresti oltóközpontok több mint 75 százaléka “zárt rendszerben” működik, nem jelenik meg a hivatalos előjegyzési portálon. A március első napjaiban beoltottak alig egyharmada kapta meg a vakcinát a hivatalos portálon történt időpontfoglalás alapján, és kétszer annyi embert oltottak be “a párhuzamos kampány” keretében.
Romániában eddig 1 millió 337 ezer embert oltottak be, 683 ezren mindkét dózist megkapták.
The post Megnyitják a hadsereg oltóközpontjait a civilek előtt is Romániában appeared first on .
A megalapozott gyanú szerint a férfi – akivel szemben nemzetközi elfogatóparancsot bocsátott ki az ügyészség indítványára a nyomozási bíró, és akit időközben az USA-ban elfogtak -, 2015. év óta fiktív számlákat kiállító, kiterjedt, nemzetközi szintű bűnszervezetet hozott létre és irányított, amelynek része volt a többszintű, számlázási láncolatot alkotó céghálózat. A számlakiállító cégek ügyvezetőinek nagy része szlovák, lengyel, angol állampolgár, akik tényleges ügyvezetői tevékenységet sosem végeztek, a cégeket és azok könyvelését a bűnszervezet vezetője irányította. A bűnszervezet vezetője különböző gazdasági társaságok ügyvezetőjeként a költségvetési csalásból származó pénzösszegeket a Csehországban, Horvátországban, Szlovákiában, az Egyesült Királyságban létrehozott cégek bankszámláira utalta, ahonnan az visszaáramlott a magyarországi céghez.
A bűnszervezet tagjai a bűncselekmény elkövetésével a magyar állami költségvetésnek több, mint kétmilliárd forint vagyoni hátrányt okoztak. Az Egyesült Államokban elfogott férfit, a bűnszervezet vezetőjét Magyarországra szállították, amelyet követően az ügyészség indítványozta a férfi letartóztatásának elrendelését, melyet a nyomozási bíró 2019. december 16. napján elrendelt.
Az ügyészség ismételten indítványozta a férfi letartóztatásának meghosszabbítását tekintettel arra, hogy vele szemben továbbra is fennáll annak a veszélye, hogy a bizonyítást veszélyeztetné, valamint újabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt követne el. Az ügyészi indítványról a Tatabányai Járásbíróság nyomozási bírája a gyanúsított telekommunikációs eszköz útján történő kihallgatását követően, ülésen fog dönteni.
The post Letartóztatásban maradhat a milliárdos vagyoni hátrányt okozó bűnszervezet vezetője appeared first on .
A bizottság közölte: az utóbbi napokban az állami ügyészségnek két keresetet továbbított, amelyek hat egyházi személyre vonatkoznak. A dokumentumok szerint ők az áttanulmányozott anyag alapján “elegendő ismerettel rendelkeztek” bizonyos, korábbi években elkövetett pedofil esetekről, ezt azonban nem osztották meg a büntetőjogi szervekkel. A bizottság szerint nincs formális akadálya annak, hogy az érintettek ellen bűnvádi eljárás induljon.
A kiskorúakkal szembeni visszaélések eltussolásával gyanúsított hat érintett egyházi személy között magasabb rangúak is vannak – közölte az onet.pl hírportál, megnevezve mások között Stanislaw Dziwisz bíborost, nyugalmazott krakkói érseket. A gyanúsítottak nevét a lengyel hatóságok nem erősítették meg. A krakkói kerületi ügyészség a PAP hírügynökség megkeresésére közölte: hozzájuk irányították az állami ügyészségtől a különbizottság “néhány személyre vonatkozó” keresetét.
A 15 év alatti gyermekekkel szembeni szexuális visszaélések eseteit, illetve ezek eltussolását is vizsgáló állami különbizottság tavaly júliusban alakult meg. A különféle társadalmi közegekben előforduló pedofil esetek vizsgálatára hivatott héttagú testületben az államfő, a kormányfő és a gyermekjogi szóvivő egy-egy képviselője kapott helyet, három tagját a parlamenti alsóház, egyet pedig a felsőház választotta meg hétéves időszakra. A bizottság büntetőeljárások kezdeményezése mellett arra is jogosult, hogy a pedofil tettekért jogerősen elítéltek nevét és foglalkozását egy nyilvánosan elérhető listán közzétegye.
Lengyelországban 2019-ben szigorítottak a kiskorúakkal szembeni visszaélésekért kiszabható büntetéseken: az ilyen bűncselekmény öttől harminc évig terjedő, rendkívüli esetekben akár életfogytiglani szabadságvesztéssel is sújtható, csakis letöltendő szabadságvesztés szabható ki érte, és nem évül el.
Stanisław Jan Dziwisz lengyel katolikus püspök, 2005-től 2016-ig krakkói érsek, 2006-tól bíboros. Korábban, 1978-tól 2005-ig, vagyis Szent II. János Pál pápa teljes pápasága alatt a Szentatya személyi titkára volt.
The post Pedofília: eljárást kezdeményeztek hat egyházi személy ellen appeared first on .
Dans les cales d’un navire négrier, un roi détrôné arrive au Brésil. Mais la condition d’esclave, dans l’ancienne Vila Rica (Ouro Preto acuel), ne l’empêche pas de régner de nouveau. Chico Rei, comme tel qu’il resta connu, libéra son peuple de la férocité des maîtres, construisit une nouvelle fortune et devint un personnage important dans […]
L’article La saga de Chico Rei, Roi Congo esclave au brésil racontée aux enfants est apparu en premier sur Afrik.com.