EU Pályázati Portál

Az NKFI Hivatal folyamatos szakmai egyeztetést folytat az Európai Bizottsággal a tavaly decemberi tanácsi határozat értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatban. A tárgyalások eredményeiről várhatóan a jövő héten friss tájékoztatással tudnak szolgálni, tekintettel a Bizottság részéről tapasztalható lassú rendelkezésre állásra. A további tárgyalásokról folyamatosan számot adnak a Hivatal honlapján a későbbiekben is.

Kérik, hogy azok az érintett hazai pályázó intézmények, amelyeket a tanácsi határozat alapján a szerződéskötés vagy a pályázatok előkészítése során hátrány ér, jelezzék ezt az NKFI Hivatal Nemzeti Kapcsolattartóinál.

A Hivatal minden segítséget megad az érintett pályázók számára a Bizottság, valamint a konzorciumvezető intézmény országának Horizont Európa Nemzeti Kapcsolattartóit koordináló intézménye irányába történő érdekérvényesítésben, kommunikációban.

Forrás: nkfih.gov.hu

Ha nem vezetnek eredményre az Erasmus-ösztöndíjjal kapcsolatos tárgyalások az Európai Unióval, akkor a kormány kifizeti az ösztöndíjak költségét – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, a Kormányinfón.

Gulyás Gergely elfogadhatatlannak és tűrhetetlennek nevezte azt, ami ebben az ügyben történik, megjegyezve, hosszan lehetne sorolni azokat a nyugat-európai egyetemeket, ahol aktív politikusok ülnek a kuratóriumokban, a fenntartó testületekben.

A miniszter hangsúlyozta: amikor az Európai Bizottsággal megállapodtak, az összeférhetetlenségi szabályok esetében úgy járt el a magyar kormány, ahogy azt Brüsszel kérte.

Közölte: Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter egyeztetni fog, remélik, hogy csak félreértésről van szó, és gyorsan tisztázható a kérdés. Ha nem sikerülne megállapodni, akkor a kormány kifizeti a jövő évi Erasmus-ösztöndíjak költségét – mondta Gulyás Gergely, jelezve azt is: ha nem találnak megoldást, Magyarország pert fog indítani az Európai Unió Bíróságán a programot felfüggesztő határozat miatt.

MTI

Az uniós költségvetésnek a jogállamisági elvek magyarországi megsértésével szembeni védelmét szolgáló intézkedésekről szóló 2022/2506 Tanácsi (EU) végrehajtási határozat (2022. december 15.) alapján a közvetlen vagy közvetett irányítású uniós programok – így a Horizont Európa program – keretében, 2022. december 15-től nem tehető jogi kötelezettségvállalás, vagyis nem köthető szerződés semmilyen, a 2021. évi IX. magyar törvény alapján létrehozott közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal, illetve semmilyen, az ilyen közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott jogi személlyel.

Az Európai Bizottság javaslatán alapuló decemberi határozat a Horizont Európa program (és a korábbi Horizont 2020 program) keretében jelenleg támogatási szerződéssel rendelkező projekteket nem érinti a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozóan.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium közleménye alapján Magyarország minden vállalását teljesítette, így nem fogadja el az Európai Bizottság azon döntését, amely a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok és az általuk fenntartott egyetemek közvetlen irányítású uniós programok pályázataiból való diszkriminatív kizárását tartalmazza. Ennek tisztázására, hasonlóan más uniós forrásokhoz 2023. március 16-ig kerül sor a magyar Kormány és az Európai Bizottság között.

Forrás: NKFIH

A megállapodás részeként az igazgatási kapacitás, az átláthatóság és a korrupció megelőzésének megerősítése mellett éghajlatvédelmi és digitális átállást segítő beruházásokat finanszíroznak.

A 2021-2027-es időszakra vonatkozó, összesen csaknem 22 milliárd euró (mintegy 9000 milliárd forint) értékű megállapodás segíteni fogja az országot az olyan közös uniós prioritások végrehajtásában, mint a kiegyensúlyozott területfejlesztés, valamint a méltányos éghajlatvédelmi és digitális átállás, miközben támogatja az innovatív és inkluzív szociális piacgazdaságot – közölte az uniós bizottság.

Közölték, a kohéziós politikai és belügyi programok végrehajtásához a tagállamoknak az Európai Unió Alapjogi Chartájával összhangban megfogalmazott feltételeknek kell megfelelniük.

A közlemény szerint az Európai Bizottság úgy véli, hogy Magyarország elkötelezett az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos hiányosságok orvoslása mellett, mivel a helyreállítási terve az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítését célzó reformokat tartalmaz. A vonatkozó feltételek akkor tekinthetők teljesítettnek, ha Magyarország meghozta az igazságszolgáltatással kapcsolatos azon intézkedéseket, amelyekre az ország helyreállítási tervében kötelezettséget vállalt – írták.

Az uniós bizottság úgy véli, hogy a magyar gyermekvédelmi törvény rendelkezései, valamint a tudományos élet szabadságát és a menedékjogot érintő súlyos kockázatok konkrét és közvetlen hatást gyakorolnak a Chartának való megfelelésre három kohéziós program és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap egyes célkitűzéseinek végrehajtásakor. Ezen okok miatt Magyarország e programok vonatkozó részei tekintetében jelenleg nem teljesíti az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt feltételeket – írták. A bizottság nyitott a további párbeszédre Magyarországgal és készen áll a szoros együttműködésre – tették hozzá.

A kohéziós és belügyi alapokra alkalmazni szükséges szabályok értelmében a feltételek teljesítésének elmulasztása esetén az uniós bizottság nem térítheti vissza az érintett kiadásokat, a technikai segítségnyújtás és a feljogosító feltételek teljesítése céljából benyújtott kiadások kivételével. Az alkalmazandó szabályokkal összhangban valamely feljogosító feltételnek való megfelelés elmulasztása nem vonja maga után az előfinanszírozás kifizetésének felfüggesztését – emelték ki.

Emlékeztetek: az Európai Unió Tanácsa a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet alapján végrehajtási határozatot fogadott el Magyarország tekintetében. A határozat intézkedéseket ír elő annak érdekében, hogy megvédje az uniós költségvetést a jogállamiság elveinek sérelmével szemben a közbeszerzés, az ügyészségi eljárás és a korrupcióval szembeni küzdelem terén. Ezen intézkedések közé tartozik három operatív kohéziós program költségvetési kötelezettségvállalásainak felfüggesztése. A végrehajtási határozatban elfogadott intézkedések ideiglenesek és azokat a tanács a bizottság javaslata alapján megszüntetheti anélkül, hogy az ország uniós támogatástól esne el, amennyiben a helyzetet két éven belül teljes mértékben orvosolják – írták.

A partnerségi megállapodás részleteit ismertetve egyebek mellett közölték, Magyarország 6,7 milliárd eurót fog befektetni a köz- és magánépületek energiahatékonyságának javítására és a megújuló energiaforrásokból történő energiatermelés növelésére. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba történő beruházásokat céloz, amelyek támogatják a kibocsátás 10 százalékos csökkentését Magyarországon. Az uniós alapok a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) gazdasági diverzifikációját is támogatni fogják, például az energiahatékonysággal kapcsolatos kutatás és innováció révén, valamint a kutatási és innovációs teljesítmény javítása érdekében Magyarország 1,5 milliárd eurót fog infrastrukturális és kutatási programokba fektetni.

A Kohéziós Alap 1,7 milliárd euróval fogja segíteni egyebek mellett az ország közlekedési infrastruktúrájának fejlesztését a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) vasúti törzshálózatában. Mintegy 5,3 milliárd euróval járulnak hozzá a munkaerőpiaci feltételek javításához, a minőségi oktatáshoz és a hátrányos helyzetű csoportok, köztük a romák integrációjához. Csaknem 1,8 milliárd euróval járul hozzá a minőségi oktatáshoz való jobb hozzáférés biztosításához az egész országban azáltal, hogy finanszírozást biztosít a tanári szakma vonzóbbá tételéhez – írták, majd hozzátették: az alapok javítani fogják a szegregált területeken élő emberek lakhatási, élet- és egészségügyi körülményeit is.

MTI

A társaság 793,4 millió forint összköltségű projektje során logisztikai tevékenységének mesterséges intelligencián és szenzortechnológián alapuló fejlesztése valósul meg.

Az Adony Logisztikai Központ az ország közepén található, kiváló közúti, vasúti és vízi megközelítéssel rendelkezik. A telep a Magyar Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) által minősített intermodális logisztikai szolgáltató központ. Az integrált megközelítés jegyében a projekt célja, hogy a legmagasabb szintű digitalizációs technológiák alkalmazásával néhány éven belül egy okos logisztikai központ létrehozására tegye alkalmassá a társaságot. A megvalósítandó projekt fejlesztési elemei egymáshoz szervesen kapcsolódnak.

Az intelligens ipari kamerarendszer mesterséges intelligencia segítségével javítja a telephelyen belüli navigáció és az egyes raktárak közötti irányítás hatékonyságát, ugyanakkor a valós idejű forgalmi adatokból keletkező hatalmas adatmennyiség a későbbiekben képes lesz megteremteni annak lehetőségét, hogy a telephelyen belül teljesen önjáró, önvezető járművek és rakodógépek közlekedhessenek.

Az inerciális navigáció és szenzor berendezés precíziós giroszkópok és szögsebesség mérők adatai alapján számolja ki a járművek abszolút elmozdulását, és a kiindulási ponthoz képest megtett út alapján megadja az aktuális pozíciót.

A projekt keretében beszerzésre kerülő ipari rakodógépet is ellátnak a beszerezni kívánt szenzortechnológiával, ami telemetria adatokat gyűjt a daru mozgásáról, majd azokat eltárolva egy későbbi automatizált rakodó rendszer betanításához nyújthat referencia adatokat. A hőszivattyús rendszerrel kiegészített csarnoképület a prediktív, és preventív karbantartási munkák elvégzésében fog szerepet játszani, a rakodó és egyéb munkagépekre szerelt szenzorok adatai alapján a berendezések szervizelése és javítása itt fog történni.

A mesterséges intelligencia, a szenzortechnológia és az Ipar 4.0 elemeinek egy fejlesztési projektbe történő sűrítése olyan mennyiségű és minőségű adattal fogja ellátni a vállalkozást, mely alapján a későbbiekben egyrészt további stratégiai jelentőségű beruházásokhoz nyújt biztos hátteret, másrészt olyan technológiák – a logisztikai központ területén teljes értékű önvezetés megvalósítása – bevezetését teszi lehetővé, amivel sem hazai, sem régiós szinten nem rendelkezik egy hasonló profilú vállalkozás sem. A fejlesztés egyaránt szolgálhat pilot projektként a jövőbeni fejlesztésekhez, illetve egyfajta best practice megoldásként a piac előtt járva. A fejlesztési projekt jelentős hozzáadott értékkel bír, sikeres megvalósítása esetén az Adony Logisztikai Központ Kft. növekedési potenciálját még tovább lesz képes erősíteni, hozzájárulva ezzel a kkv státuszból történő kiemelkedéshez.

A Széchenyi Terv Plusz program „Magyar Multi Program – A kiemelkedő teljesítményű, valamint jelentős növekedési potenciállal rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása” című, GINOP_PLUSZ-1.1.2-21 számú pályázati kiírásán 317 359 524 forint támogatást elnyert, 793 398 810 forint összköltségvetésű fejlesztés 2022. június 6-án indult és várhatóan 2024. április 30-án zárul.

A 343,08 millió forint összköltségű projekt során a technológiai fejlesztést eredményező gépbeszerzések mellett napelemes rendszer kiépítése történik.

A SYGNUS Kereskedelmi Kft. története 1993-ig nyúlik vissza, amikor negyed évszázaddal ezelőtt megalapította hazai gabonakereskedelemmel foglalkozó vállalkozását két agrármérnök, Sági Tibor és Németh Tamás. Nem sokkal a megalakulást követően a cég elindította kikötői tevékenységét is, melyet azóta is folyamatos fejlesztések jellemeznek. A vállalkozás gabonakereskedelmi főtevékenysége mellett két dunántúli telephelyén raktározási szolgáltatásaival is áll partnerei rendelkezésére.

A projekt célja elsősorban a SYGNUS Kft. kapacitásainak fejlesztése, melynek keretében 1 db Merlo TF 50.8-170 TCS- CVT és 1 db Merlo TF 42.7-145 teleszkópos rakodógép, 1 db VOLVO L110H homlokrakodó, valamint 1 db TMS-18/A 60 t hídmérleg, és 1 db Sennebogen 850 ipari gémes, gumikerekes átrakó beszerzése valósul meg. Az új gépek lehetővé teszik a cég technológiai megújulását, mindemellett alacsonyabb karbantartási költségek melletti működést fognak biztosítani, valamint pontosabb és gyorsabb szolgáltatásnyújtást.

A fejlesztés várható eredménye az új eszközök üzembe állításával, hogy a kikötő hajó kirakodási kapacitása jelentősen megnövekszik, így képessé válik a Pakson és környékén fokozódó mértékben jelentkező beruházások logisztikai támogatására. Az új eszközök segítségével mind a vízi úton érkező szállítmányok kirakodása és tárolása, mind a környék beruházásaihoz szükséges anyagok tárolása, raktározása magas minőségben és hatékonyan megvalósítható. A projekt keretein belül kiépítendő napelemek a környezettudatosság jegyében kerülnek megvalósításra, mindemellett hozzájárulnának a működés költségeinek csökkentéséhez is.

A Széchenyi Terv Plusz program „A mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések támogatása” című, GINOP_PLUSZ-1.2.1-21 számú pályázati kiírásán 240 159 241 forint európai uniós támogatást elnyert, 343 084 631 forint összköltségvetésű fejlesztés 2021. szeptember 1-én indult és várhatóan 2023. augusztus 31-én zárul.

Megvalósultak a magyar kormány által júniusban kitűzött célok – jelentette ki Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter kedden Budapesten, miután az uniós tagállamok nagykövetei hétfőn pozitívan értékelték a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítást segítő uniós források lehívását lehetővé tevő magyar helyreállítási tervet és annak hivatalos elfogadását javasolták az Európai Unió Tanácsának.

A miniszter sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, az volt a céljuk, hogy december 31-ig megállapodjanak az Európai Bizottsággal a kohéziós pénzekről annak érdekében, hogy Magyarország a forrásvesztést elkerülje, továbbá az Európai Tanácsnak jóvá kell hagyni a magyar helyreállítási tervet.

Közölte, a hétfői döntés azt is jelenti, hogy Magyarország – a többi tagállamhoz hasonlóan – most már hozzáférhet az uniós forrásokhoz. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) keretében 2300 milliárd forint nyílik meg Magyarország számára – tette hozzá.

Navracsics Tibor azt mondta, az operatív programok esetében a magyar társfinanszírozással együtt 14 ezer milliárd forint áll rendelkezésre 2027 végéig.

MTI

Nemzeti Népegészségügyi Központ
Közbeszerzési és Szervezetellátási Főosztály, Közbeszerzési és Beszerzési Osztály

a Kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. tv. 83. § (1) bek. alapján

pályázatot hirdet

közbeszerzési szaktanácsadó

munkakör betöltésére.

A kormányzati szolgálati jogviszony időtartama:

határozatlan idejű kormányzati szolgálati jogviszony.    

Foglalkoztatás jellege:

Teljes munkaidő

A munkavégzés helye:

Budapest, 1097 Budapest, Albert Flórián utca 2-6.

Ellátandó feladatok:

A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó tevékenységről szóló 257/2018. (XII. 18.) Korm. rendeletben foglalt feladatok ellátása. Közbeszerzési eljárások és központosított közbeszerzések teljeskörű lefolytatása – amennyiben a jogszabályok alapján nem kötelező FAKSZ alkalmazása az eljárás során. Műszaki leírások közbeszerzési szempontú véleményezése. A szervezeti egységektől beérkező igények közbeszerzési szempontú vizsgálata. Beszerzési eljárások lefolytatásában való részvétel.

A munkakörhöz tartozó főbb tevékenységi körök:

A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó tevékenységről szóló 257/2018. (XII. 18.) Korm. rendeletben foglalt feladatok ellátása.

Jogállás, illetmény és juttatások:

A jogállásra, az illetmény megállapítására és a juttatásokra a Kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény rendelkezései az irányadók.                      

Pályázati feltételek:

• Magyar állampolgárság,
• Cselekvőképesség,
• Büntetlen előélet,
• Egyetem,
• Felhasználói szintű MS Office (irodai alkalmazások),
• Vagyonnyilatkozat tételi eljárás lefolytatása,
• EKR, DKÜ, KEF, NKOH portálok magabiztos kezelése

A pályázat elbírálásánál előnyt jelent:

• angol nyelvismeret
• egészségügy területén önállóan lefolytatott közbeszerzési eljárások ismerete
• DKÜ és KEF versenyújranyitás keretében önállóan lefolytatott közbeszerzési eljárások ismerete

Elvárt kompetenciák:

• önálló munkavégzés,
• rendszerlátás,
• strukturált munkavégzés,
• kötelességtudat,
• lojalitás,

A pályázat részeként benyújtandó iratok, igazolások:

• a közszolgálati személyügyi nyilvántartásra és statisztikai adatgyűjtésre, a közszolgálati alkalmazottak és a munkavállalók személyi irataira vonatkozó szabályokról, valamint a kormányzati igazgatási szervek álláshelyeinek nyilvántartásáról szóló 87/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében meghatározott minta szerinti, a szakmai életutat részletesen bemutató fényképpel ellátott magyar nyelvű önéletrajz
• motivációs levél
• erkölcsi bizonyítvány
• iskolai végzettséget és egyéb végzettséget tanúsító okiratok másolata
• FAKSZ
• Közbeszerzési Hatóság által vezetett névjegyzékbe vételről igazolás (lajstromszám megjelöléssel)
• nyilatkozat arról, hogy a pályázati anyagot az elbírálásban résztvevők megismerhetik

A munkakör betölthetőségének időpontja:

A munkakör legkorábban a pályázatok elbírálását követően azonnal betölthető.

A pályázat benyújtásának határideje: 2023. január 8.

A pályázatok benyújtásának módja:

• Elektronikus úton Jogi és Humánpolitikai Főosztály részére a humpol@nnk.gov.hu E-mail címen keresztül.

A pályázati eljárás, a pályázat elbírálásának módja, rendje:

Pályázatok előszűrése a munkakör betöltéséhez elvár követelményeknek való megfelelőség alapján, személyes interjú. Minden csatolandó dokumentumot egyszerre kérünk benyújtani, a beküldött dokumentumok pótlására, kiegészítésére nincs lehetőség és csak a hiánytalan dokumentációt tekintjük érvényesnek.

A pályázat elbírálásának határideje: 2023. január 27.

A munkáltatóval kapcsolatban további információt a https://www.nnk.gov.hu/ honlapon szerezhet.

A KÖZIGÁLLÁS publikálási időpontja: 2022. december 2.

A pályázati kiírás közzétevője a Miniszterelnöki Kormányiroda. A pályázati kiírás a közigazgatási szerv által a Miniszterelnöki Kormányiroda részére megküldött adatokat tartalmazza, így annak tartalmáért a pályázatot kiíró szerv felel.

További állások >>

Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzati Hivatal
Területfejlesztési és Területrendezési Iroda

a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 45. § (1) bekezdése alapján

pályázatot hirdet

projektmenedzser (2 fő)

munkakör betöltésére.

A közszolgálati jogviszony időtartama:

határozott idejű egy évig tartó közszolgálati jogviszony.

Foglalkoztatás jellege:

Teljes munkaidő

A munkavégzés helye:

Győr-Moson-Sopron megye, 9021 Győr, Városház tér 3.

A munkakör betöltője által ellátandó feladatkörök:

A 29/2012. (III.7.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 24. pontja alapján koordinációs feladatkör.

Ellátandó feladatok:

projektek előkészítése és utógondozása,teljes adminisztrációja, elszámolása, pénzügyi és szakmai menedzsment feladatok ellátása

A munkakörhöz tartozó főbb tevékenységi körök:

projektmenedzsment

Jogállás, illetmény és juttatások:

A jogállásra, az illetmény megállapítására és a juttatásokra a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény rendelkezései , valamint a(z) A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzati Hivatal köztisztviselőinek juttatásairól és támogatásairól szóló 4/2020. (II.24.) önkormányzati rendelet és a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzati Hivatal Közszolgálati Szabályzata az irányadók.                       

Pályázati feltételek:

• Magyar állampolgárság,
• Cselekvőképesség,
• Büntetlen előélet,
• Főiskola,
• B kategóriás jogosítvány,
• Vagyonnyilatkozat tételi eljárás lefolytatása

A pályázat elbírálásánál előnyt jelent:

• Európai Uniós projektek lebonyolításával kapcsolatos – Legalább 1-3 év szakmai tapasztalat,
• EPTK (Elektronikus Pályázó Tájékoztató és Kommunikációs Rendszer) ismerete – Legalább 1-3 év szakmai tapasztalat,

A pályázat részeként benyújtandó iratok, igazolások:

• 87/2019. (IV.23.) Korm. rendelet 1. számú melléklete alapján készített fényképes, szakmai önéletrajz; kézzel írott motivációs levél; iskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló okiratok másolata; 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány vagy annak igénylését igazoló dokumentum másolata; nyilatkozat arról, hogy a pályázati anyagban foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggésben szükséges kezeléséhez hozzájárul, az elbírálásban résztvevők megismerhetik a pályázó anyagát

A munkakör betölthetőségének időpontja:

A munkakör legkorábban a pályázatok elbírálását követően azonnal betölthető.

A pályázat benyújtásának határideje: 2022. december 16.

A pályázati kiírással kapcsolatosan további információt dr. Malomsoki István nyújt, a +3696522204 -os telefonszámon.

A pályázatok benyújtásának módja:

• Elektronikus úton dr. Malomsoki István részére a jegyzo@gymsmo.hu E-mail címen keresztül

A pályázati eljárás, a pályázat elbírálásának módja, rendje:

A pályázatot kiíró a pályázat eredménytelenné nyilvánításának jogát fenntartja.

A pályázat elbírálásának határideje: 2023. január 13.

A KÖZIGÁLLÁS publikálási időpontja: 2022. december 5.

A pályázati kiírás közzétevője a Miniszterelnöki Kormányiroda. A pályázati kiírás a közigazgatási szerv által a Miniszterelnöki Kormányiroda részére megküldött adatokat tartalmazza, így annak tartalmáért a pályázatot kiíró szerv felel.

További állások >>

Magyar Természettudományi Múzeum – Budapest
Gazdálkodási és Pénzügyi Osztály

a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 20/A. § alapján

pályázatot hirdet

Pályázati projektmenedzser

munkakör betöltésére.

A közalkalmazotti jogviszony időtartama:

határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony

                       

Foglalkoztatás jellege:

Teljes munkaidő

A munkavégzés helye:

Budapest, 1083 Budapest, Ludovika tér 2-6.

 

 

A munkakörbe tartozó, illetve a vezetői megbízással járó lényeges feladatok:

• Uniós és hazai pályázatok teljes körű projektadminisztrációs és pénzügyi menedzsment feladatainak ellátása; pályázatfigyelés, pályázatok írása az ehhez kapcsolódó beszámolók elkészítése a közreműködő hatóság felé; • Kapcsolattartás a közreműködő szervezetekkel; • Kapcsolattartás a pályázat előkészítésébe bevont szakemberekkel (közbeszerzési szakértő, pénzügyi szakértő, műszaki szakértő, stb.) • Egyeztet a pályázatok megvalósításával kapcsolatos humán-, jogi és pénzügyi ügyekben • A projektek előrehaladásának biztosítása és folyamatos nyomon követése • Az előrehaladásról rendszeres jelentések, kimutatások készítése a vezetőség felé

Illetmény és juttatások:

Az illetmény megállapítására és a juttatásokra a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezései az irányadók.                       

Pályázati feltételek:

• Felsőfokú képesítés,
• Európai Uniós és hazai pályázatkezelésben szerzett tapasztalat (1-3 év)
• Önálló és csapatmunkára való képesség

A pályázat elbírálásánál előnyt jelent:

• Pályázatíró oklevél
• Pénzügyi-számviteli képesítés
• Közbeszerzési tapasztalat
• 3–5 év hazai és uniós pályázati eljárásban szerzett projektmenedzseri tapasztalat

A pályázat részeként benyújtandó iratok, igazolások:

• Fényképpel ellátott részletes szakmai önéletrajz
• Iskolai végzettséget igazoló dokumentumok másolata
• Nyilatkozat arról, hogy az elbírálásban résztvevők a pályázati anyagot megismerhetik, és abba betekinthetnek, a pályázattal összefüggő személyes adatainak kezeléséhez hozzájárul
• Bérigény megjelölése

A munkakör betölthetőségének időpontja:

A munkakör legkorábban a pályázatok elbírálását követően azonnal betölthető.

A pályázat benyújtásának határideje: 2022. december 17.

A pályázati kiírással kapcsolatosan további információt Csorba Zoltánné Gazdasági Igazgató nyújt, a +36 30 626 8560 -os telefonszámon.

A pályázatok benyújtásának módja:

• Elektronikus úton allas@nhmus.hu oldalon keresztül.

A pályázat elbírálásának határideje: 2022. december 23.

A munkáltatóval kapcsolatos egyéb lényeges információ:

Tájékoztatom a jelentkezőket, hogy 2020. július 1. napjától a kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, valamint egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XXXII. törvény 3. § (1) bekezdése szerint 2020. július 1-jétől új közalkalmazotti jogviszony nem létesíthető, a Kjt. 1. § (1) bekezdése szerinti foglalkoztatásra munkaviszony keretében kerülhet sor. Ennek megfelelően a pályázat nyertesével a munkáltató munkaviszonyt fog létesíteni

A KÖZIGÁLLÁS publikálási időpontja: 2022. december 2.

A pályázati kiírás közzétevője a Miniszterelnöki Kormányiroda. A pályázati kiírás a munkáltató által a Miniszterelnöki Kormányiroda részére megküldött adatokat tartalmazza, így annak tartalmáért a pályázatot kiíró szerv felel.

További állások >>

A cég 448,61 millió forint összköltségű projektje során lőrinci fióktelepének újabb kapacitásbővítő, technológiai korszerűsítést célzó fejlesztése valósul meg.

A Titán’94 Kft. egy 1994-ben családi vállalkozásként alapított, alkatrészgyártással, valamint szerszámkészítéssel foglalkozó cég, amely alapvetően belpiacon az autóiparban és az elektronikai iparban beszállítóként szerepel, külpiacra pedig prémium fém szaniter termékeket gyárt.

A mostani projekt egy korábban megvalósított új telephely kialakításának második üteme, így szakmailag jól előkészített és átgondolt részletességgel valósul meg. A szerszámkészítéshez szükséges berendezések egy részének használata jelenleg csak a budapesti telephelyen vagy külsős partnerek bevonásával megoldott, így ezen szeretnének változtatni a kapacitásbővítéshez szükséges, technológiailag korszerű gépek beszerzésével és a hozzájuk szükséges infrastruktúra kialakításával Lőrinciben.

A már korábban megépített magas belmagasságú csarnokba csak olyan gépeket helyeznek, amelyek esetén az adagolásukhoz daru szükséges. A kisebb gépekkel nem terhelnék a csarnok hasznos alapterületét, így ezeket egy korábban raktárnak használt tégla épületbe telepítik, amelyhez ezen épület funkcióváltást célzó átalakítása szükséges.

A kisebb szerszámok elhelyezésére szolgáló helyiségeken túlmenően a fióktelepen dolgozók részére, illetve a további fejlesztési céljaikhoz szükséges szociális és iroda blokkokat alakítanak ki. Az épületet a mai kornak megfelelően szigetelik és gépesítik, hogy időtálló, fenntartható és gazdaságos legyen.

A csarnok egységben a nagy szerszámelemek megmunkálásához és javításához szükséges berendezéseket, a komplex gyártási folyamat támogatása céljából pedig a megfelelő kommunikációt és munkavégzést segítő felhő alapú szoftvereket és szolgáltatásokat szereznek be. A modern szoftverek használatához korszerű új hardver elemeket is üzembe helyeznek, melyekkel a hatékonyság és a versenyképesség tovább növelhető.

Tekintettel arra, hogy a cég erőteljes fejlődés előtt áll, elengedhetetlen, hogy gyártási folyamataik optimális módon legyenek kialakítva a legkorszerűbb automatizálási lehetőségek kiaknázásával. Ennek érdekében nagy szakmai tapasztalattal rendelkező tanácsadók segítségét is igénybe veszik.

A Széchenyi terv Plusz Program „A mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések támogatása” című, GINOP_PLUSZ-1.2.1-21 számú pályázati kiírásán 314 026 117 forint támogatást elnyert, 448 608 739 forint összköltségvetésű fejlesztés 2022. január 1-én indult és várhatóan 2023. november 10-én zárul.

Navracsics Tibor szerdán Budapesten a Kormányinfón azt mondta, az EB-nek a nap folyamán ismertetett döntése nem okozott nagy meglepetést a magyar kormánynak, ez az álláspont nagyjából megegyezik a bizottság által szeptemberben közölttel.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az EB a magyar nemzeti tervet a legkiválóbbak közé sorolta.

A miniszter szerint az sem jelent újdonságot, hogy három operatív program esetében a bizottság fenntartja a zárolásra vonatkozó javaslatát.

Értékelése szerint ez részben abból is adódik, hogy a kormány törvényhozási és az intézményépítési menetrendje olyan határidőket tartalmaz, amelyek még “előttünk vannak”.

A miniszter bízik abban, hogy Magyarország ugyanolyan pontosan és alaposan teljesíti a még hátralévő vállalásokat, ahogy az eddigieket is tette. Közölte, reméli, 2023-ban meg tudják győzni a bizottságot és az Európai Tanácsot, hogy a felfüggesztést nem kell fenntartani és lehetővé válik hogy százszázalékosan hozzáférjen Magyarország az uniós forrásokhoz minden operatív programban.

Forrás/fotó:
MTI/Szigetváry Zsolt

Navracsics Tibor a Versenyképességi Operatív Programok 16. nemzetközi konferenciáján közölte, szerda óta, újságíróknak köszönhetően, tudni vélik, hogy az Európai Bizottság állást foglalt a fél éve tartó “nagyon intenzív tárgyalás sorozatunkról, illetve azokról a vállalásokról, amelyeket mi tettünk és időarányosan teljesítettünk”.

A miniszter szerint az újságírók által tolmácsolt bizottsági álláspont megerősíti azt a perspektívát, amit “júniusban felvázoltunk”, amely szerint az év végéig szülessenek meg azok a megállapodások, amelyek lehetővé teszik, hogy az uniós forrásokhoz, egyrészt a helyreállítási alaphoz, másrészt a kohéziós pénzekhez Magyarország hozzáférjen a következő évben.

Ez Magyarország és az Európai Bizottság számára is jó hír, mert mint a mostani konferencia is bizonyítja, Magyarország lojális, hasznos és jó felhasználója az uniós forrásoknak, jól hasznosulnak az európai adófizetők ide befektetett pénzei – jelentette ki Navracsics Tibor.

Kiemelte, az európai gazdaságok közül az egyik legdinamikusabban a magyar gazdaság fejlődik. Az itteni kis- és közepes vállalkozások (kkv) a most lezáruló GINOP-nak és a kormány reményei szerint megnyíló GINOP Plusznak is elsődleges címzettjei, és bíznak abban, hogy a közeljövőben már robusztus motorjává válnak az európai gazdaságnak. Mindez Magyarország számára gazdasági, versenyképességi és társadalmi szempontból is fontos – közölte.

Rámutatott, hogy ha a magyar gazdaság jól teljesít, akkor ez az Európai Unió egész gazdaságának segítség, illetve, hogy a magyar kkv-k versenyképessége nemcsak Magyarország, hanem az EU gazdaságának is érdeke.

Kifejtette, a vállalkozásoknak szerepe van a polgárosodásban is, hiszen a kkv-szektorra alapozott erős középosztály létével megerősített szociális és területi kohézió révén Magyarország szolidárisabb, összetartóbb, és egységesebb társadalommá tud válni.
Navracsics Tibor kitért az Európai Bizottság 8. kohéziós jelentésére, amely kimutatta, hogy az unióban javult a kohézió, összetartóbbá váltak az uniós társadalmak, ez azonban jórészt a közép-európai társadalmak felzárkózásának köszönhető. Ennek alapján az EU kohéziójának egyik legfontosabb hajtóereje a közép-európai tagállamok felzárkózása – tette hozzá a miniszter.

“Mélyen húzódó közös érdekeink vannak, közös célunk van és közös a jövőnk is”, ebből adódóan Navracsics Tibor bízik abban, hogy az Európai Bizottsággal “folyó tárgyalásaink” stratégiai értelemben véve is egy irányba tartanak, minél több találkozási pontjuk lesz és “év végéig alá tudjuk írni a megállapodásokat, amelyek segítenek minket ahhoz, hogy a jövő évben hozzá férjünk az uniós forrásokhoz”.

Forrás / fotó:
MTI / Kovács Anikó

Orbán Balázs az MCC új brüsszeli képzési központjának (MCC Brussels) szakmai konferenciával összekötött megnyitó eseményén nyilatkozott a közmédiának. A konferencia panelbeszélgetésein arról volt szó, hogy a globális rend felborulásával mi a tét Európa számára, illetve arról, hogy az értékekről szóló viták közepette milyen válaszutak előtt áll a kontinens.

A politikus elmondta: az MCC-nek 26 éves tapasztalata van a tehetséggondozás terén, az új brüsszeli székhelyű kutatóközpont pedig fontos szeret fog játszani a jövő generációjának felkészítésében, mivel ösztönző környezetet kínál a városba látogató diákoknak, akik megismerkedhetnek az uniós közéleti és döntéshozatali folyamatokkal. Mint mondta, a fiatal diákcsoportok rendszeres látogatásokat tesznek majd a belga fővárosban, hosszabb-rövidebb időt eltöltenek ott, megismerkednek az uniós döntéshozókkal, és megtanulják, hogyan lehet képviselni Magyarország érdekeit “a sokszor átláthatatlannak tűnő” brüsszeli rendszerben.

Orbán Balázs szerint, a brüsszeli viták természete megváltozott, eltűnt a pluralizmus, az eltérő álláspontok ütköztetésének képessége. “Ez veszélyes tendencia, ami lejtő felé vezet, és hozzájárulhat az európai integráció összeomlásához” – fogalmazott. Hozzátette: az MCC Brussels feladata az lesz, hogy a többféle nézőpontot, megközelítést visszahozza az uniós politikai kultúrába, ez az új intézmény ennek kíván terepe lenni, amellett, hogy közvetett módon szolgálja Magyarország érdekeit. Kiemelte: az is fontos, hogy a vita ne magyar központú legyen, hanem európai, ezért az új intézet kutatócsoportjában többségben vannak a külföldi kutatók, akik az európai diskurzus aktív alakítói kívánnak lenni.

Werner J. Patzelt, az MCC Brussels német kutatási igazgatója az MTI-nek azt mondta, hogy a kutatóintézetnek háromrétű küldetése van. Egyrészt a magyar diákok bevezetése az uniós döntéshozatali folyamatokba, hogy az EU működését közelről tapasztalhassák, és az ne csak “üres fogalom” maradjon számukra, másrészt az intézet fontos kutatómunkát végez az európai integrációs folyamatok, az Európán belül tapasztalható feszültségek és azok áthidalási lehetőségei témákban. A harmadik cél, pedig az hogy az MCC Brussels szerves részévé váljon az Európáról szóló diskurzusnak – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy a kutatóközpont nem lobbiszervezet, hanem elsősorban egy a pluralista vitát előmozdító, intellektuálisan független oktatási intézmény.

Frank Furedi, az MCC Brussels ügyvezető igazgatója pedig azt mondta, hogy a kutatóközpont küldetése valódi sokszínűséget vinni az európai vitákba. Az új intézmény létrejöttére a baloldal úgy reagált, hogy annak célja csupán kultúrharcot kirobbantani Brüsszelben. Véleménye szerint azonban a kultúrharcot a baloldal kezdeményezte, és az MCC Brussels azért jött létre, hogy meggyőzze az uniós politika “technokrata” szereplőit arról, hogy “a világot másfajta módon is lehet értelmezni.” Hozzátette: szükséges komolyan venni a nemzeti kultúrák és az általuk képviselt értékek sokféleségét, fontos hogy a magyarok is kifejezhessék gondolataikat a vitákban, és kiállhassanak saját értékeik mellett.

MTI

Összesen 14,7 milliárd euró (5365 milliárd forint) a KAP Stratégiai terv öt éves költségvetése. Ennek csaknem felét a magyar kormány biztosítja, Brüsszelből pedig 8,4 milliárd euró forrás érkezik – tájékoztatta az Agrárminisztérium az MTI-t.

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) első pillérének teljes forrása: 6,8 milliárd euró, ennek teljes egésze uniós pénz. A KAP második pillérének teljes forrása csaknem eléri a 8 milliárd eurót. Ennek az összegnek több mint 20 százalékát biztosítja az európai unió, ami meghaladja az 1,6 milliárd eurót. A hazai forrás mértéke csaknem 80 százalék, ami 6,3 milliárd eurót, mintegy 2300 milliárd forintot jelent tervezési árfolyamon – sorolta a miniszter.

Nagy István kifejtette: az uniós források a kiemelkedő arányú magyar költségvetési hozzájárulással együtt minden eddiginél nagyobb segítséget jelentenek a vidékfejlesztés, a gazdálkodók és az élelmiszer-feldolgozók számára. Összesen több mint 5300 milliárd forintból újulhat meg a magyar agrárium. Nagy István hangsúlyozta, a vidékfejlesztési források 52 százaléka, vagyis csaknem 1500 milliárd forint jut gazdaságfejlesztésre, mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházásokra az elkövetkező öt évben. Ez az összeg négyszer több mint az előző uniós költségvetési időszakban.

“A források hatékony felhasználása révén érhetőek el azok a 2030-ra kitűzött ágazati célok, amelyeket 2021 elején határoztunk meg magunk számára. Ezek közé tartozik, hogy a mezőgazdaság területi termelékenységi mutatója, az egy hektárra jutó bruttó hozzáadott érték 53 százalékkal, vagyis 862 euróra növekedjen” – jelentette ki Nagy István.

Az agrárexport értéke 57 százalékkal 15 milliárd euróra bővülhet. Az élelmiszeripari beruházások pedig 117 százalékkal 1,8 milliárd euróra növekedhetnek. Hozzátette, mindezek mellett a fenntarthatósági, zöld célokra a vidékfejlesztési források több mint egyharmadát különítették el, ami így meghaladja az 1000 milliárd forintot és másfélszeres növekedést jelent. Ennek köszönhetően többek között az évtized végére az erdővel, fával borított területek 148 ezer hektárral, az ország területének 27 százalékára emelkedhetnek. Az ökológiai gazdálkodásban művelt területek pedig 64 százalékkal bővülhetnek.

A tárcavezető beszélt arról is, hogy a klasszikus értelemben vett vidékfejlesztési intézkedésekre a források 10 százalékát, több, mint 285 milliárd forintot fordítanak a következő időszakban. Ez az előző program hét éves időszakához képest 26 százalékos forrásnövekedést jelent – közölte az Agrárminisztérium.

Forrás / fotó:
MTI / facebook

A kedden Budapesten aláírt megállapodás olyan fejlesztések megvalósítását teszi lehetővé az elkövetkező tíz évben, amelyek hozzájárulnak Magyarország gazdasági növekedéséhez, a hátrányos helyzetű régiók felzárkóztatásához, a munkahelyteremtéshez, a környezetvédelem és az egészségügy további javításához, valamint a kutatás-fejlesztés és innováció ösztönzéséhez.

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter az aláírás előtt úgy fogalmazott: egy olyan sikeres együttműködést tudnak most megújítani, amely eddig is kézzelfogható hasznot hozott Magyarországnak, és reméli, hogy a most induló programsorozat is hasonlóan termékeny és gyümölcsöző lesz.

A programokban számos olyan terület szerepelhet a támogatandó projektek között, amelyek Európa jövőjét alapozhatják meg, és Magyarország és Svájc számára sem mindegy, hogy Európa és az európai nemzetek jövője hogyan alakul – tette hozzá.

Megjegyezte: Svájccal kiváló kapcsolatrendszert sikerült kiépíteni. A mostani megállapodás aláírása pedig olyan szimbolikus tett, amellyel részben tovább mélyíthetők a kétoldalú kapcsolatok, másrészt az európai együttműködésben még egy hozzá adott értékkel tudják gyarapítani a meglévő széles palettát – fogalmazott a miniszter.

Jean-Francois Paroz, Svájc magyarországi nagykövete azt mondta, ez az aláírás a kétoldalú kapcsolatok új fejezetét nyitja meg, még intenzívebbé téve Svájc és Magyarország együttműködését számos területen.

Andrea Studer, a Svájci Fejlesztési és Együttműködési Ügynökség helyettes vezetője köszöntőjében a svájci-magyar együttműködés fontos lépéseként említette a megállapodás aláírását, tovább erősítve Svájc és Magyarország kapcsolatát.

Elmondta, a svájci hozzájárulás keretében a Magyarországnak biztosított 87,6 millió svájci frank felhasználására több területen – egészségügy, szakképzés, kutatás és innováció, mikro-, kis- és középvállalatok finanszírozása, az emberkereskedelem elleni küzdelem, energiahatékonyság, víz- és szennyvízkezelés és a kisebbségek és társadalmilag hátrányos helyzetű csoportok – várhatók fejlesztések.

Vartus Gergely, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkára elmondta, a szakképzés területére 3,9 milliárd forint, kutatás-innovációra 4,5 milliárd forint, a kkv-k és mikrovállalkozások finanszírozására 5,2 milliárd, az emberkereskedelem elleni küzdelemre egymilliárd, energiahatékonyságra 5,2 milliárd forint, víz- és szennyvízkezelésre 7 milliárd forint támogatás jut. Az egészségügy és a szociális terület, valamint a kisebbségek és társadalmilag hátrányos csoportok 10-11 milliárd forint támogatásban részesülhetnek.

A helyettes államtitkár hozzátette: 2,5 éves tárgyalási időszakot zárnak le ezzel a megállapodással, a pályázati felhívások fél év múlva jelenhetnek meg.

Forrás/fotó:
MTI/Lakatos Péter

A miniszter hétfőn a Facebook-oldalán kifejtette: az úgynevezett Interreg programok kiemelt jelentőséggel bírnak Magyarország számára. Még ha uniós összevetésben viszonylag szerényebb európai költségkeret is társul hozzá, mégis ezen együttműködés keretében 2215 kilométer hosszú határszakaszon, 7 országban, 19 különböző megyében valósulnak meg fejlesztések a régiónkban.

Magyar vezetéssel három szomszédos országgal, Szlovákiával, Romániával és Ukrajnával működünk szorosan együtt, ami azt is jelenti, hogy a Kárpát-medencei magyarságnak mintegy felét érintik az Interreg program keretében meghozott döntések – mutatott rá. Hozzátette: kisebb költségvetése ellenére mindennek meghatározó szerepe van a határ menti térségek fejlesztésében és jószomszédi viszony fenntartásában a szlovák, a román és az ukrán relációban egyaránt.

Szijjártó Péter kiemelte: Magyarország most ismét élére állt az együttműködésnek, és mint a program irányító hatósága 2022. április 1-én benyújtotta a következő 7 éves időszakra vonatkozó programtervet az Európai Bizottságnak, amelyet most októberben végül jóvá is hagyott a bizottság belső döntéshozó fóruma.
Ez azt jelenti – ismertette -, hogy 2029 végéig mintegy 60 millió euró uniós keretösszeg áll rendelkezésünkre, hogy a szlovákokkal, a románokkal és az ukránokkal közösen fejlesszük a számunkra fontos határmenti projekteket. A magyar vezetésű program az első ezen kezdeményezések sorában, amelyben Ukrajna is részesül, és ez talán mindennél többet elmond a magyar szomszédságpolitikáról.

Tájékoztatása szerint az Európai Bizottság a program előlegét az év végéig kiutalja, ezáltal a jövő év elején megnyílhatnak a pályázati lehetőségek. Magyarország esetében ez Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyét érinti, ami különösen fontos, hiszen a határmenti települések lakóinak különösen sok kihívással kellett szembenéznie az elmúlt időszakban.

A program tehát rövidesen megnyílik, és mi azon fogunk dolgozni, hogy a jószomszédság jegyében a lehető legtöbb magyar projekt valósulhasson meg határainkon innen és túl – szögezte le Szijjártó Péter Facebook-bejegyzésében.

MTI

Hamarosan elindul a Kormány Gyármentő programja, melynek célja, hogy a hazai nagyvállalatok ne érezzék meg az Európát érintő gazdasági recessziót. Ennek keretén belül 150 milliárd Ft vissza nem térítendő támogatás kerül szétosztásra a termelő és feldolgozóipari nagyvállalatok között.

A program lényege, hogy a pályázó cégek egy minimum 200 millió Ft-os beruházás keretében bővítsék energiaellátási kapacitásukat, növeljék energiahatékonyságukat, megújuló energia termelés- és tárolási kapacitásaikat, ezáltal csökkentsék a jövőbeli energiaköltségeiket, mindezt a jelenlegi munkaerőállomány megtartása mellett. Ennek érdekében 150 milliárd Ft-ot különítettek el a költségvetésben, melyet a termelő- és feldolgozóipari tevékenységüket fejleszteni kívánó nagyvállalatok között osztanak szét.

A pályázható vissza nem térítendő támogatás: cégenként 500.000-15.000.000 eurónak megfelelő forintösszeg (~206 millió – 6,2 milliárd Ft)

A támogatás intenzitása: Budapesten legfeljebb 30%, vidéken legfeljebb 45%.
A beruházás időtartama: legfeljebb 24 hónap lehet, mely egy alkalommal 12 hónappal meghosszabbítható.
Kötelező vállalás: a bázislétszám legalább 90%-nak megtartása.

Támogatási kérelmet kizárólag az alábbi szempontoknak mindenben megfelelő cégek nyújthatnak be:

• a pályázat benyújtásakor nagyvállalatnak minősül;
• minimum 500.000 eurónak megfelelő forintösszegnyi beruházást hajt végre;
• a beruházás termelő és/vagy feldolgozóipari tevékenységhez kapcsolódik;
• bázislétszáma nem csökken 90% alá;
• Magyarországon székhellyel, telephellyel rendelkezik.

A támogatási kérelem beküldéséhez elengedhetetlen előregisztráció várhatóan 2022. november 2-án indul.

Nagy István közölte, hogy a mezőgazdasági kisüzemek pályázatának idei utolsó, immár hetedik szakaszában nincs keretösszeg, az igények alapján döntenek majd. Előnyben részesülnek azok a kérelmek, amelyek magasabb élőmunkaigényt céloznak meg, vagy hátrányos helyzetű térséget fejlesztenek.

A 2020 októberében megjelent felhívásra 2 év alatt 17 305 pályázat érkezett, a keretet 2,5 milliárd forintról tavaly 32,5 milliárd forintra, majd 52 milliárd forintra emelték. A napokban újabb 2132 kérelem támogatásáról született döntés 11,8 milliárd forint értékben – tette hozzá.

A miniszter szerint a mezőgazdasági kisüzemek támogatása is bizonyítja, hogy a kormány felelősséget vállal a vidékért, hogy a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar nemzetközi szinten is versenyképes legyen. A pályázati rendszerben a legkisebbektől kezdve a legnagyobbakig minden üzemnek jut támogatás, az országnak ugyanis mindegyikükre szüksége van, minden termelő számára biztosítani kell a fejlődés lehetőségét – fogalmazott.

Nagy István hangsúlyozta, hogy 2010 után a magyar vidék növekedési pályára állt, megállt a termőföld és az élelmiszeripar kiárusítása, az elvándorlás, elbocsátások helyett átgondolt fejlesztések következtek. Az új agrárpolitika egyszerre segíti a pénzügyi biztonságot és a termelésbiztonságot, megkönnyíti a gazdák hitelhez jutását, a munkaigényes ágazatok megerősödését. A tárcavezető az eredmények megőrzéséhez nélkülözhetetlennek tartja a támogatások folytatását, a vidékfejlesztési források hatékony felhasználását, a jövedelemszerzés vidéki lehetőségeinek bővítését.

A vidékfejlesztési programok végrehajtásért felelős helyettes államtitkár szerint a mezőgazdasági kisüzemek támogatása a vidékfejlesztési program legnépszerűbb intézkedése.

Papp Zsolt György közölte, hogy a pályázatra azok az őstermelők, mezőgazdasági tevékenységet végző, vagy mezőgazdasági terméket feldolgozó egyéni vállalkozók és mikrovállalkozók jelentkezhetnek, akik legalább egy éve 10 ezer lakosnál kisebb településen élnek, vagy ennél népesebb településhez tartozó tanyás térség lakói. Eredményként csupán a termelési érték vagy árbevétel növelését várják el 4 év alatt, ennek részletei a felhívásban olvashatók.

A 15 ezer eurós (csaknem 6,5 millió forint) vissza nem térítendő támogatás szabadon fordítható mezőgazdasági tevékenységre. Az összeg 75 százalékát egyből a támogatói okirat átadását követően azonnal utalják, a többit 3 év elteltével. Az eljárás egyszerűsített, a pályázók számára képzést is szerveznek, hogy gazdasági és vállalkozói ismereteket adhassanak át nekik.

(MTI)

Összesen 3.628 milliárd forint összértékben folytattak le közbeszerzési eljárásokat a magyarországi ajánlatkérők az idei év első kilenc hónapjában. Ez közel 1.200 milliárd forinttal haladja meg a 2021 azonos időszakára vonatkozó adatokat – a közbeszerzési piac összességét tekintve viszont már látni a megtorpanás jeleit. Bár korai még trendszerű változásról beszélni, az európai uniós forrásokkal kapcsolatos egyeztetések szempontjából pozitív fejlemény, hogy 2022 harmadik negyedévében már bizonyos mértékű csökkenés figyelhető meg az egyajánlatos közbeszerzési szerződések darabszámának vonatkozásában.

Összesen 5.896 db eredményes közbeszerzést folytattak le az év első kilenc hónapjában hazánkban az ajánlatkérők, ezek összértéke pedig elérte a 3.628 milliárd forintot. 2021 azonos időszakához képest az eljárások darabszámát tekintve kismértékű, míg az összérték viszonylatában közel 50%-os emelkedés volt tapasztalható a közbeszerzések terén.

A közbeszerzési piac – összességében nézve – egyelőre erős; az építési beruházások közbeszerzéseinek száma és értéke 2022 első három negyedévében összességében meghaladta a tavalyi év azonos időszakának adatát, ugyanakkor 2022 harmadik negyedévet tekintve az építési beruházások értékében már csökkenő tendencia volt megfigyelhető.

Csökkenésnek indult az egyajánlatos szerződések száma

Az európai uniós források lehívásával kapcsolatos egyeztetések egyik sarkalatos pontja az egyajánlatos eljárások számának csökkentése. A Közbeszerzési Hatóság már tavasszal – a Kormány által megfogalmazott célok és a vonatkozó kormányrendelet mentén – közzétett egy közleményt, melyben felhívta a közbeszerzési piac résztvevőinek figyelmét ennek fontosságára, és bejelentette, hogy a közbeszerzések hatékonyságának további javítása érdekében kiemelt figyelmet fordít az egyajánlatos közbeszerzések ellenőrzésére.

Az Európai Bizottság szerződésalapú módszertana szerint vizsgálva – tekintettel az egyajánlatos közbeszerzések számának csökkentését szolgáló intézkedésekről szóló 63/2022. (II. 28.) Korm. rendeletben foglaltakra – 2022 harmadik negyedévében már bizonyos mértékű csökkenés volt megfigyelhető az egyajánlatos szerződések darabszámát illetően, függetlenül attól, hogy mely beszerzési tárgyat vagy eljárásrendet (nemzeti vagy uniós) vesszük alapul.

„Az egyajánlatos közbeszerzési eljárások számának csökkentése érdekében azt javasoltuk az ajánlatkérőknek, hogy az eljárást megindító felhívásban írják elő a vonatkozó eredménytelenségi esetkör alkalmazását. Így amennyiben pusztán egyetlen ajánlat érkezik a felhívásukra, eredménytelenné kell nyilvánítaniuk az eljárást. A statisztikáink szerint az egyajánlatos közbeszerzések keretében megkötött szerződések darabszáma csökkenésnek indult augusztusban és szeptemberben. Bízunk benne, hogy ezek az adatok egy kedvező tendencia előjelei” – hívta fel a figyelmet Dr. Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke.

Egészséges verseny: átlagosan hat ajánlat érkezik be közbeszerzésenként

A közbeszerzési verseny intenzitását több mutatószámmal vizsgálja a Közbeszerzési Hatóság, ezek közül csupán az egyik az egyajánlatos eljárások aránya. Egy másik fontos indikátor a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások (HNT-k) alakulása, amelyek esetén a megindított eljárások darabszáma 2022 első három negyedévében csökkent a tavalyi évek azonos időszakaihoz képest, miközben a lezárult HNT-k szám- és értékaránya továbbra is alacsony szinten maradt a nemzeti eljárásrendben, hasonlóan, mint az uniós eljárásrend esetén, ahol csökkenő tendencia volt megfigyelhető a HNT-k szám- és értékarányaira vonatkozóan.

Nagyon fontos adat a közbeszerzési eljárásokban átlagosan beérkező ajánlatok száma, mely 2022 első három negyedévében 6,4 darab volt. Ez a mutató évek óta hasonlóan magas szinten áll, ami a hazai közbeszerzési piacon fennálló versenyhelyzetet jelzi.

Közel 1.800 milliárd forint értékben nyertek közbeszerzéseket kkv-k

A Közbeszerzési Hatóság továbbra is kiemelt figyelmet biztosít a prevencióra, a jogszerűség biztosítására. Ennek részeként a Hatóság 2 munkanapon belül, előzetesen lektorálja az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a napi szerkesztésű magyar Közbeszerzési Értesítőben közzétett közbeszerzési hirdetményeket a jogszerűség biztosítása érdekében. Idén szeptember végéig a Hatóság összesen 21.333 db hirdetményt ellenőrzött, melyek közül 20.299 alkalommal küldött hiánypótlási felhívást, ami jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy az ajánlatkérők hirdetményei jogszerű tartalommal jelenjenek meg.

Forrás: kozbeszerzes.hu