EU Pályázati Portál

Magyarország korrekt megállapodásra törekszik az Európai Bizottsággal, és a kormány maximálisan elkötelezett a vállalások teljesítése mellett – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján, Budapesten.

Gulyás Gergely kiemelte: az Európai Bizottsággal kötendő megállapodással 2025-re elérhető az a cél, hogy a diplomás átlagbér 80 százalékát keressék a pedagógusok. Jövőre csaknem 21, majd 25, 2025-ben pedig 29-30 százalékos lehet a béremelés – közölte.

A miniszter szerint ha sikerül megállapodni, már január 1-jén az eddig tervezett 10 százalék helyett megvalósulhat a közel 21 százalékos emelés.

Megjegyezte: a rendszerváltás óta háromszor kaptak jelentős béremelést a pedagógusok, ebből kettő Orbán-kormány idején volt.

A miniszter kifejtette: a kormány 17 vállalásában állapodott meg az unióval, ezek elsősorban a közbeszerzési rendszerre vonatkoznak és egyebek mellett csökkentik az egyajánlatos közbeszerzések arányát. Emellett új értékelőrendszert dolgoznak ki, cselekvési tervet fogadnak el a közbeszerzési verseny fokozására és megerősítik az együttműködést az OLAF-fal, az Európai Csalás Elleni Hivatallal – sorolta.

Elmondta: Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön levélben köszönte meg az uniós tagállamok állam- és kormányfőinek, hogy döntésükkel hozzájárultak a határidők meghosszabbításához.

Az energiaellátással kapcsolatban úgy fogalmazott, “Magyarország gázellátása fél évig akkor is biztosított lenne, ha egyetlen molekula gáz sem érkezne az országba”. Azt mondta, az ország a jelentős tárolókapacitások, a komoly gázvásárlások és a tározók magas feltöltöttsége miatt biztonságban van.

Azt mondta, Magyarországon is rendkívül nagy problémákat, inflációt, árfolyamproblémákat jelent az, hogy az energiaárak elszabadultak Európában.

Szerinte kétféle kérdés van Európában: van-e egyáltalán elérhető energia, különösen földgáz és az mibe kerül. Hozzátette: mindenhol borzalmasan magasak az árak, de nem mindenhol tudják az első kérdésre azt a választ adni, hogy van elegendő energia.

A miniszter azt mondta, sok változtatásra van szükség a magyar energiarendszerben, a jelenlegi válság is erre hívja fel a figyelmet.

Ha sikerül megállapodni az Európai Bizottsággal, akkor a helyreállítási alap (RRF) hitelrészét Magyarország zöldátállásra és a villamosenergia-hálózat fejlesztésére fordítaná – közölte.

Gulyás Gergely közlése szerint az a céljuk, hogy a hálózat az eddiginél lényegesen több zöldenergiát tudjon befogadni. A kormány eddig is és a jövőben is arra fogja ösztönözni a háztartásokat és a magyar gazdaság szereplőit, hogy minél inkább zöldenergiára álljanak át – tette hozzá.

A tárcavezető közölte, jelenleg több az igény, mint amit a hálózat be tud fogadni.

A miniszter emlékeztetett arra, hogy annak, akinek napeleme van, az abból származó energiát betáplálja a hálózatba és onnan kapja vissza az áramot. Ezen a szabályon változtatni kell, mert a magyar villamosenergia-hálózat egy nagyobb, költséges felújításig nem tud több energiát befogadni – közölte.

A befogadott igények esetében, illetve azoknak, akik már a hálózatban vannak a szabályozás nem változik, de “a még elő nem jegyzett”, be nem nyújtott igények kapcsán változtatnak, felfüggesztik a betáplálási kötelezettséget – ismertette Gulyás Gergely.

Elmondta, aki ezt követően napelemet telepít, a saját háztartásában tudja felhasználni a napenergiát, így egyszerűbb is lesz az eljárás, mert nem kell a szolgáltató engedélye.

Megjegyezte, ha az uniós forrásokból megvalósul a hálózatfejlesztés, akkor ismét lehetővé teszik a betáplálást.

Gulyás Gergely elmondta, a szabály a háztartások mellett azokra a vállalkozásokra is vonatkozik, amelyek saját célra állítanak elő villamos energiát.

A miniszter azt elismerte, hogy a betáplálás felfüggesztése a háztartásoknál a megtérülését lassítja, mert az energiafelhasználás időpontját az energia megtermeléséhez kell időzíteni, ha valaki nem ehhez időzíti, akkor akkumulátort kell vennie, ez pedig drágább beruházást is jelent.

Hangsúlyozta, a hálózat jelenleg a már előjegyzett napenergiaigényeken túl nem bírja el több energia betáplálását; az erőműveknél megmaradnak a jelenlegi szabályok.

Gulyás Gergely kérdésre beszélt arról, hogy Orbán Viktor és Olaf Scholz német kancellár berlini megbeszélésén szó volt a szankciókról is. A miniszter azt mondta, a szankciók higgadt, és Európa érdekeit is megfogalmazni képes értékelésére van szükség, mert valamennyi európai gazdaság rendkívül nehéz helyzetbe került az energiaárak megemelkedésétől a szankciók, illetve a szankciókkal való fenyegetés miatt.

Magyarország képes volt ugyan arra, hogy Európa legnagyobb rezsitámogatási programját megvalósítsa, de ez sem változtat azon, hogy az államra “iszonyatos terhet” ró ez a helyzet, és a gazdaságnak további – korábban ismertetett és tervezett – támogatási akciókat kell indítani. Ezekben a támogatásokban Közép-Európa nem versenyképes Nyugat-Európával, 200 milliárd eurós támogatást, amiről a németek döntöttek, ma egyetlen európai állam sem képes biztosítani országa cégeinek – tette hozzá.

Azt is mondta, a szankciók decemberben járnak le, akkor kell dönteni arról, hogy melyiket hosszabbítják meg közülük.

Arra a kérdésre, hogy az éppen aktuális minimálbérhez tervezik-e kötni a pedagógusok bérét, Gulyás Gergely azt felelte: “most kötjük valami egészen máshoz a bizottság igényeinek megfelelően”. A miniszter szerint ez sokkal kedvezőbb a pedagógusoknak.

A magyar baloldalnak fontosabb, hogy politikailag kárt okozzon az országnak és a kormánynak, mint hogy a pedagógusok bére emelkedjen – jelentette ki. Szerinte Dobrev Klára vezetésével a baloldal európai parlamenti képviselői mindent megtesznek az ellen, hogy az Európai Bizottsággal Magyarország meg tudjon állapodni és megkapja a neki járó uniós forrásokat. Ezzel szemben a kormány a tanárok követeléseivel azonosul, a magasabb bért fontosnak tartja – tette hozzá.

A miniszter ugyanakkor jelezte: ha “egyetlen egy fillért sem kapnánk” az Európai Uniótól, a pedagógusok bérét akkor is emeli a kormány 2023-ban 10 százalékkal. Hozzátette: az állami dolgozóknál – a korábban már beígért és törvényben rögzített orvosbéremelésen kívül – viszont jelentős emelésekre a jövő évben nem lehet számítani, mert különben nem tudja a kormány fenntartani a jelenlegi rezsitámogatási rendszert.

A polgári engedetlenségben részt vevő tanárok elbocsátásáról, illetve írásbeli figyelmeztetéséről azt mondta, a pedagógusok magasabb bérkövetelései indokoltak és jogosak, és a polgári kormány idején senkinek nem lehet baja abból, hogy sztrájkban vagy tüntetésen jogszerűen vesz részt.

Ugyanakkor – ahogy bármely munkavállalónak, a fizikai munkástól az akadémikusig – a pedagógusoknak is be kell tartaniuk a jogszabályokat. Ha pedig nem teszik, annak kötelező munkahelyi következményei vannak mérlegelési lehetőség nélkül.

Egy másik kérdésre válaszolva úgy vélte: az oktatásirányítás szempontjából teljesen lényegtelen, hogy polgári engedetlenségről van-e szó vagy sem. Mindenkitől elvárható, “a következő generációt oktató tanároktól különösen”, hogy a jogszabályokat tartsa be – hangsúlyozta.

Azt a felvetést, hogy a tanárok nemcsak a béremelés miatt, hanem más szakmai, autonómiát érintő kérdésekben is tiltakoznak, a miniszter úgy kommentálta: az érdemi párbeszéd lehetőségét ma a béremelés nyitja meg. Úgy vélte: bármilyen reformot képzelnének el a közoktatásban, vagy bármit tartanak szükségesnek a tanárok, amíg a bér kérdése nincs megoldva, vagy részben rendezve, addig jobb, ha “nem is nyúlunk hozzá” ehhez a területhez, mert az csak félreértésekhez, vitákhoz vezet.

Arra a kérdésre, hogy elbírja-e a magyar oktatás, ha a polgári engedetlenség miatt több száz pedagógust bocsátanak el, a miniszter azt mondta: minden jó tanárra szükség van, ezért arra kéri a tanárokat, hogy ha a kormány vagy bármi ellen tiltakozni akarnak, akkor azt a jogszabályi keretek között tegyék meg. Egyetlen egy, a tanári életpályát hivatásnak tekintő tanár elvesztését is “rossznak tartom” – hangsúlyozta.

A pedagógustüntetésekről szólva elmondta, a kormány a tüntetéseket tiszteletben tartja, a célokkal azonosul. Szerinte ma a magyar baloldal az egyetlen akadálya annak, hogy a pedagógusbéremeléshez szükséges uniós pénzeket az ország megkapja, így “ezek Dobrev Klára-ellenes tüntetések, ha úgy tetszik”.

Gulyás Gergely ismertette azt is: pénteken kezdik postázni a nemzeti konzultáció kérdőíveit, ekkor lesznek ismertek a kérdések. A miniszter szerint jó, és Európa többi országa számára is követendő példa a választópolgárok véleményének kikérése a szankciókról, illetve arról, hogy mennyire fogadják el az Európai Unió egyes államainak érvelését a szankciók szükségszerűsége mellett.

Kitért arra is: az Európai Bizottsággal való megállapodás esetén legkorábban ez év végén, a jövő év elején kaphat uniós pénzt Magyarország.

Orbán Viktor és Olaf Scholz találkozójáról közölte, a négyszemközti kormányfői egyeztetésen rendkívül sok európai uniós és a magyar-német viszonyban fontos kérdésről volt szó. Volt, ahol egyetértettek a felek, és volt, ahol az egyet nem értés ismert, ezekben az esetekben “sem a német kancellár nem győzte meg a magyar miniszterelnököt, sem fordítva”.

Orbán Viktornak a szerb elnökkel és az osztrák kancellárral folytatott múlt heti budapesti megbeszélése kapcsán elmondta: egyetértettek abban, hogy minél hamarabb fel kell lépni a migrációval szemben, és az lenne a legjobb, ha már Szerbia déli határán meg lehetne állítani a határsértőket.

Arról, hogy szivárgást észleltek Lengyelországban a Barátság kőolajvezetéken, Gulyás Gergely elmondta: megtalálták a szivárgás helyét, nem feltételezhető, hogy szándékos rongálásról van szó, és az eset nem érinti Magyarországot.

Az inflációra vonatkozó kérdésre válaszolva Gulyás Gergely azt mondta: amit a kormány meg tud tenni, azt megteszi, kiegyensúlyozott a költségvetési politika, és igyekeznek csökkenteni a külkereskedelmi deficitet is, amely a legnagyobb bizonytalanságot okozza az országnak.

Amíg a szankciók felverik az energiaárakat, addig a forint gyengülni fog – mondta, hozzátéve, a gazdaság alapjai stabilak.

Ha nem lennének szankciók, akkor rögtön jelentős mértékben erősödne a forint – hangsúlyozta.

Az áremelkedésekről szólva hozzátette: ha béke lesz Ukrajnában és visszavonják az Oroszország elleni, energiára kivetett uniós szankciókat, akkor “semmilyen problémánk az inflációval nem lesz”, mert nincs olyan szerkezeti ok a magyar gazdaságban, amely önmagában ilyen inflációt eredményezne.

A kormánynak nem feladata és nem is helyes, hogy kommentálja a jegybank monetáris politikai döntéseit – közölte arra a kérdésre reagálva, mit szólnak ahhoz, hogy a Matolcsy György vezette MNB a kamatemelési ciklus befejezése mellett döntött.

A gázársapkára vonatkozó javaslatot a miniszter úgy kommentálta: ha az Európai Bizottság ezzel egyidejűleg nem tudja a háztartások és a gazdaság gázfelhasználásához szükséges mennyiséget garantálni, akkor ez nem árcsökkentő lépés, hanem szankció.

Arra a felvetésre, hogy önkormányzatok nemzeti energiacsúcs összehívását kérik a kormánytól, Gulyás Gergely azt mondta: a kabinet Balla György személyében miniszteri biztost nevezett ki, aki minden nagyobb város polgármesterével külön tárgyalni fog.

A rendszerhasználati díj emelkedésével kapcsolatban közölte: azért nőtt a díj, mert beengedik a megújuló energiát a hálózatba, és ezért lényegesen drágább a fenntartás, sőt, most már ennek a korlátjáig is eljutottak.

Kitért arra, hogy a kormány gyármentő programjának részletei néhány napon belül ismertek lesznek.

Bármilyen nehéz is az európai és a magyar gazdasági helyzet, Magyországon spórolás miatt egyetlen családtámogatási program sem fog elmaradni – hangsúlyozta, hozzátéve, értékelik majd, melyek a leghatékonyabb támogatási formák, mely programokat folytatják, és indítanak-e újakat.

Azokra a sajtóinformációkra reagálva, amelyek szerint a baloldal jelentős pénzeket kapott a tengerentúlról a választási kampányához, úgy fogalmazott: a baloldal a függetlenségét áruba bocsátotta annak érdekében, hogy külföldről pénzt szerezzen.

Gulyás Gergely kijelentette, az ügy a legsúlyosabb pártfinanszírozási botrány a rendszerváltás óta, ehhez képest szerinte a Tocsik-ügy “kismiska” volt. Kijelentette: törvénysértés történt, innentől kezdve az ügy a hatóságokra tartozik, és nem csak a politikára.

Arra a kérdésre, mit szól ahhoz, hogy a parlamentben frakcióközi, LMBTQ-jogokkal foglalkozó csoport alakult, a miniszter azt mondta, irigyeli azokat, akik azt gondolják, hogy ma ez az ország száz legfontosabb ügye közé tartozik.

Gulyás Gergely újságírói felvetésre jó javaslatnak nevezte, hogy az iskolások megnézhessék Jankovics Marcell utolsó filmjét, a Toldit.

Egy a fővárosi közlekedési helyzetre vonatkozó kérdésre válaszolva kifogásolta, hogy bizonyos intézkedések hátrányosan érintik az autósokat. Nem szabad büntetni azokat, akik autóval járnak – mondta.

A tárcavezető kiemelte: Magyarország minden olyan uniós szankciót, amely vagyonok befagyasztásával kapcsolatos, végrehajtott.

Arra a kérdésre, hogy a küzdelemben az ukránoknak segítséget jelentettek-e a nyugati fegyverszállítmányok, azt válaszolta, az ellenállást nyilván segítik, a háborút ugyanakkor meghosszabbítják. Az igazi segítség az lett volna – tette hozzá -, ha a háború kitörése előtt sikerül megállapodniuk egymással a nagyhatalmaknak.

Gulyás Gergely közölte: Magyarország azért nem szállít fegyvert Ukrajnába, mert azt csak Kárpátalján keresztül tehetné, háborús fenyegetésnek téve ki ezzel egy olyan térséget is, ahol ma viszonylagos nyugalom van, és ahol még mindig nagy számban élnek magyarok.

MTI

Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) jogszabályi hátterét az alábbiak szerint lehet röviden összefoglalni.

A közbeszerzési törvénybe (Kbt-be) 2019. január 1-jétől hatályosan átemelésre kerültek a 424-es Korm. rendelet lényegi elemei, ezek:

• a nyilatkozati rend, képviselet szabályai az EKR-ben,
• az űrlapok és egyéb dokumentumok szabályai,
• az EKR mellőzésének jogalapjai,
• a közérdekből nyilvános adatok közzétételének szabályai (KBA megszűnése)
• határidők meghosszabbításának kérdései.

Az ún. EKR rendelet (a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet) tartalmazza továbbra is

• az informatikai részletszabályokat a benyújtandó dokumentumokkal kapcsolatban,
• az üzemzavar kérdéseit,
• az elektronikus árlejtést.

Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendeletet itt érheti el.

A Pénzügyminisztérium „Mikro-, kis- és középvállalkozások eszközberuházásainak támogatása Pest megye területén” című pályázatán az SMTplus Ipari és Kereskedelmi Kft. 46,67 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást nyert el az eszközparkjának fejlesztéséhez.

Az SMTplus Kft. 2007-ben alakult, 100%-ban magyar magántulajdonban lévő elektronikai bérmunkagyártó vállalat. Megalapításakor megrendeléseiket még kézi forrasztással végezték partnereik részére, mára azonban nagyrészt robotok végzik a szerelő munkát. A cég évről-évre dinamikusan fejlődik, hogy meg tudjon felelni a mindennapok kihívásainak.

A pályázat célja új eszközök beszerzése volt a vevőik rendkívül magas igényeinek modern, automatizált gyártósorokkal, technológiákkal és magas színvonalú folyamatokkal való még jobb teljesítése érdekében.

Az SMTplus Kft. Nagykőrösön megvalósult eszközberuházási projektje keretében sor került egy adagolókkal rendelkező, alkatrész beültető moduláris szerelőegységként működő robot (1 db új Panasonic NPM-W2 Modular Mounter with Feeders), és a beültetett alkatrészt leforrasztó szelektív forrasztó robot (1 db ERSA Smartflow) beszerzésére és üzembe állítására, valamint ezzel kapcsolatban két új munkahely létesítésére.

A Pest megye Területfejlesztési Koncepciója 2014-2030 és Pest megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 megvalósításához nyújtandó célzott pénzügyi támogatás keretében meghirdetett “PM_KKVESZKOZ_2018_B” kódszámú pályázati kiíráson 46 670 633 forintos állami támogatást elnyert, 84 855 697 forint összköltségvetésű fejlesztés 2021. december 16-án indult és 2022. szeptember 15-én zárult.

A mezőgazdasági gépgyártó cég 296,39 millió forint összköltségű projektje során eszközparkjának bővítése mellett márkaépítéshez kapcsolódó marketingtanácsadás és munkavállalói képzés valósul meg.

A cég fő tevékenysége mezőgazdasági talajművelő gépek tervezése, GÜTTLER® márkanévvel ellátott termékek gyártása, a technológia ismertetése, értékesítése. A vállalkozás 1996-ban jött létre a német Güttler házaspár alapításával, melynek célja az volt, hogy gyártó bázisa legyen a nyugat-európai keresletnek a Güttler GmbH-n keresztül, majd saját értékesítésben a közép-európai piacoknak. Ennek folyamán először Magyarországon indult el az értékesítés.

Jelen projekt a cég termékeinek variálhatósága iránt egyre gyakrabban felmerülő igény, illetve a termékek nagyobb mennyiségben, még magasabb minőségben és kedvezőbb áron való elérhetőségének kívánalma miatt vált szükségessé.

A gépparkfejlesztés részeként beszerzendő SENFENG SF4020HM 12KW fiber-lézer sík és cső vágógép egy CNC lézervágó berendezés, mely az alkatrészgyártási munkában vesz részt. Olyan alkatrészeket tudnak majd vele gyártani, amit eddig lassabban, pontatlanabbul, bonyolultabban vagy egyáltalán nem tudtak maguk előállítani. A LORCH Cobot Kollaboratív Robot főként kisebb és közepes sorozatok reproduktív gyors sorozatgyártására alkalmas. Rendkívül egyszerű programozhatóságnak és intuitív kezelhetőségnek köszönhetően egyszerűbbé válik a hegesztés, tehermentesíthetők a munkatársak, optimalizálhatók az emberi és gépi erőforrások. A három darab CATERPILLAR targonca anyagmozgató szerepet tölt majd be a kapacitásbővítésben. A Yaskava ArcWorld ívhegesztő robotrendszerek segítségével pedig robotizálják a hegesztést, mely jelentősen fokozza a termelékenységet és javítja az előállított termékek minőségét.

Az eszközbeszerzés mellett a cég igénybe vesz marketingtanácsadást, mely tartalmazza a GÜTTLER Kft. marketing koncepciójának kialakítását és a márkaértékesítés tevékenységeihez és folyamataihoz kapcsolódó tanácsadást. A projekt keretében továbbá egy fő munkatárs részére informatikai és digitális továbbképzés is megvalósul annak érdekében, hogy a projekt üzemeltetése és fenntartása problémamentes legyen.

A fejlesztés során beszerzett új gépekkel nőni fog a termelési kapacitás, és rövidülnek a gyártási idők. A beruházás eredményeként a cég javítani tudja technikai felkészültségét, versenyképességét és erőforrás-hatékonyságát. Mindezzel a termékek minősége javul, azok jobb egységáron értékesíthetőek, így a hozzáadott érték is emelkedik.

A Széchenyi Terv Plusz program „A mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések támogatása” című, GINOP Plusz-1.2.1-21 számú pályázati kiírásán 207 475 313 forint európai uniós támogatást elnyert, 296 393 305 forint összköltségvetésű fejlesztés 2022. január 2-án indult és várhatóan 2023. november 10-én zárul.

Az inflációt és az orosz-ukrán háború hatásait is kezelni kell a közbeszerzések során.

A változékony gazdasági környezet jelentős kihívások elé állítja a hazai közbeszerzési piac szereplőit, melyekre reagálni kell – hangzott el a Közbeszerzési Expón. A Közbeszerzési Hatóság szervezésében a budapesti Millenáris Parkban szeptember 20-án megtartott szakmai rendezvényen kiállítóként több mint egy tucat kormányzati és egyéb szakmai szervezet, illetve számos közbeszerzési szakember vett részt. Az expón megtartott szakmai képzéseken megvitatták az árváltozások kezelésének közbeszerzési kérdéseit, az orosz-ukrán háború közbeszerzésekre kifejtett hatásait, illetve az intenzív verseny biztosításnak lehetőségeit.

A Közbeszerzési Hatóság 10 év után rendezte meg újra a Közbeszerzési Expót, azzal a céllal, hogy a közbeszerzési piac szereplői, az érintett szakemberek egy átfogó, interaktív jellegű szakmai rendezvény keretében találkozhassanak. A standoknál lehetőség nyílt az érdeklődők kérdéseinek megválaszolására, a kiállító szervezetek tevékenységének közérthető, újszerű bemutatására.

Dr. Latorcai Csaba miniszterhelyettes, a Miniszterelnökség Területfejlesztésért Felelős Minisztere Hivatalának parlamenti államtitkára, az esemény kapcsán elmondott beszédében kiemelte, hogy minden eddiginél szigorúbb és átláthatóbb rendszer jön létre az uniós pénzek felhasználására és az uniós közbeszerzések ellenőrzésére, ami a Bizottság véleménye szerint is garantálja az európai uniós forrásból megvalósuló közbeszerzések hatékonyságát és befolyástól való mentességét. Ennek kapcsán a miniszterhelyettes rámutatott ugyanakkor arra, hogy ez a korábbiakban is így működött a gyakorlatban.

A vonatkozó törvénymódosítások egy része már benyújtásra került az Országgyűlés elé, ezek elfogadása október végéig várhatóan megtörténik.

A rendezvényen a kiállítói szekció mellett szakmai kerekasztal-beszélgetésekre is sor került, melyeken a közbeszerzésekkel kapcsolatos legfontosabb aktualitásokat vitatták meg az érintett szakemberek. A jelenlegi, korábbiaknál bizonytalanabb gazdasági környezet számos kihívás elé állítja a hazai közbeszerzési piac szereplőit, melyekre reagálni kell. Ennek fényében az Expón a szakemberek három kiemelt témát jártak körbe: az előre nem látható, irreális árváltozások kezelésének közbeszerzési kérdéseit, az orosz-ukrán háború közbeszerzésekre kifejtett hatásait, illetve az intenzív verseny biztosításnak lehetőségeit a közbeszerzési piacon.

„Prevenció és ellenőrzés: ez a kulcsa annak, hogy egy rendkívül változékony gazdasági helyzetben, valamint egy uniós forrásokkal kapcsolatos közéleti vita közepette is segíthessük a közpénzek átlátható elköltését, biztosítsuk a verseny tisztaságát és a jogalkalmazói tevékenység jogszerű gyakorlását. A Közbeszerzési Hatóság ezt a munkát évek óta következetesen végzi, és most ennek szellemében rendeztük meg a Közbeszerzési Expót is. Abban bízunk, hogy ez az interaktív szakmai fórum is érdemi segítséget jelent a piac szereplőinek: teret akartunk adni a releváns kérdéseknek és az azonnali, első kézből érkező válaszoknak, a személyes interakciónak” – jelentette ki Dr. Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke.

A Közbeszerzési Hatóság kiemelt feladatának tekinti a szakmán belüli tudásmegosztás elősegítését, ezért évek óta rendszeresen szervez szakmai rendezvényeket, konferenciákat. A Közbeszerzési Expó 2022 ennek szellemében helyt adott a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók (FAKSZ) képzésének is.

A szakkiállításon önálló standdal vett részt a Közbeszerzési Hatóság és a Közbeszerzési Döntőbizottság mellett a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt., a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt., az Egészségügyi Szolgáltató Zrt., az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság, a Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Út- és Vasútügyi Társaság, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt., a Nemzeti Kommunikációs Hivatal, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Megyei Jogú Városok Szövetsége, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., valamint az Országos Kórházi Főigazgatóság.

A Közbeszerzési Expó egyben ‘A közbeszerzések mérnöki szemmel’ elnevezésű országos szakmai roadshow budapesti állomása is volt, mely kifejezetten az építési beruházás célú közbeszerzések sajátosságaira, aktualitásaira fókuszált.

Forrás: KH

Abban bíznak, hogy ezeket a tárgyalásokat is lezárhatja az év végéig a kormány – értékelte a miniszter a bizottság döntését sajtótájékoztatóján.

Úgy fogalmazott, a magyar kormánynak “esze ágában sincs nem teljesíteni az eljárás során tett vállalásait”, így a szankciós tanácsi határozat elfogadására nem kerülhet sor, ezért másodlagos jelentőségű, hogy milyen szankciós javaslatot tartalmaz a vasárnap elfogadott dokumentum.

Értékelése szerint a vasárnapi európai bizottsági döntéssel lezárultak a feltételességi eljárás több hónapos intenzív tárgyalásai, így ezután újabb elvárások már nem támaszthatók Magyarországgal szemben. Az egyeztetések azonban folytatódnak a végrehajtásról – jelezte -, megemlítve, hogy maga szerdán egyeztet legközelebb Johannes Hahn költségvetésért felelős uniós biztossal.

Elmondta: a szükséges törvénymódosításokat hétfőn és pénteken nyújtja be a kormány az Országgyűlés elé.

A kabinet egyik legfontosabb vállalásaként mutatta be a tizenhét közül az integritási hatóság felállítását, amely az uniós forrásokból megvalósuló projektek közbeszerzési eljárásait ellenőrzi, és azokba csalás, összeférhetetlenség vagy szabálytalanság esetén avatkozhat be. Vezetőjét nyílt pályázaton, független szakértők választják ki – mondta, hozzátéve, a hatóság november második felében kezdheti meg működését.

A magyar fél ugyancsak vállalta egy korrupcióellenes munkacsoport létrehozását, amely nem a kormányzaton belül kap helyet, hanem az integritási hatósághoz fog kötődni. Elnöki tisztét az integritási hatóság elnöke tölti majd be, és paritásos alapon működik majd a kormányzati és nem kormányzati szférából érkező tagokkal.

A kormány a korrupcióellenes keretrendszert is erősíteni fogja, ezen belül Navracsics Tibor a vagyonnyilatkozatok személyi hatályának és tartalmának bővítését emelte ki.

Erősebb összeférhetetlenségi szabályokat alkotnak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok gazdálkodásával kapcsolatban is, amelyek jövőben a hazai polgári törvénykönyvénél szigorúbb, uniós szabályokat veszik alapul. A miniszter a többi között arról beszélt, hogy politikai szimpátia vagy baráti kapcsolatok esetén a kuratóriumi tagoknak jelezni kell összeférhetetlenségüket, és nem vehetnek részt a döntéshozatalban.

A vállalások között szerepel még a közhatalom gyakorlásával és a közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények esetén alkalmazandó külön eljárás, amely lehetővé teszi a bírói felülvizsgálatot abban az esetben, ha az ügyészség vagy a nyomozóhatóság elutasít egy feljelentést vagy megszünteti a büntetőeljárást.

Navracsics Tibor arról is beszámolt, hogy a vállalások végrehajtása már augusztus végén megkezdődött a gyorsabb lebonyolításért. A tárgyalásokat értékelve a miniszter elismerte, hogy kezdetben valóban volt bizalmatlanság a bizottság és a magyar fél között, ahogy fogalmazott “a tárgyalások alacsony hőfokról indultak”, szerinte azonban a folyamat végére normalizálódott az együttműködés.

A miniszter lehetségesnek tartja, hogy maga a bizottság fogja kimondani: a magyar kormány eleget tett a vállalásainak, amivel megszűnik az uniós költségvetés kockázata, ezért visszavonja határozati javaslatát és saját hatáskörben megszünteti az eljárást – mondta.

Az Európai Bizottság vasárnap azt javasolta, hogy függesszék fel a Magyarországnak szánt uniós források egy részének kifizetését az uniós pénzeszközökkel való rossz gazdálkodással kapcsolatos aggályok miatt.

Forrás/fotó:
MTI/Lakatos Péter

A Szemerey-Plus Zrt. 2019-ben alakult meg a korábbi Szemerey-Plusz Kft. nyomán, és a mai napig 100%-ban magyar magánszemélyek tulajdonában álló vállalat. Fő tevékenységi köre a belföldi, nemzetközi közúti árufuvarozás. A Társaság jelenleg 130 darab 1,5 év átlagéletkorú, 24 tonnás szerelvénnyel végzi szolgáltatását, melyből 70% hűtős, 30 % pedig ponyvás szerelvény. A környezettudatosság jegyében kizárólag EURO6 besorolású, alacsony károsanyag-kibocsátású eszközöket használ.

A Szemerey-Plus Zrt-t egyetlen cél vezérli: megrendelőiket versenyelőnyhöz juttatni, biztonságos, ügyféligényekre szabott értékarányos szolgáltatást biztosítani és nem utolsósorban európai szintű szolgáltatást nyújtani a fuvarozási piacon. A hazai fuvarozói és szállítmányozói piac kiemelkedő tagjaként a Szemerey-Plus Zrt. mindig is nagy hangsúlyt fektetett a prémium szolgáltatások bevezetésére. Az élelmiszeripari termékek fuvarozása terén mára kiemelt fókuszt kapott náluk a hűtési lánc betartása – amely a jövőben még inkább követheti a megrendelők kívánságait.

A vállalat 2021-ben sikeresen pályázott a GINOP-PLUSZ-1.2.1-21 „A mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések támogatása” című pályázati felhívás keretében, melynek segítségével még tovább fejlesztheti prémium szolgáltatásainak minőségét.

A fejlesztési projekt keretében a Szemerey-Plus Zrt. 65 db új Thermo King típusú hűtőaggregáttal szereli fel szállítóeszközeit. Ezek óriási előnye, hogy a pótkocsikban beállított hőmérséklet az informatikai rendszereken keresztül – akár két zónában is – távolról vezérelhető, monitorozható, a megrendelő és a szállított áru igényeinek megfelelően.

Az informatikai rendszerek folyamatos naprakészen tartásának érdekében a fejlesztés során 25 db új laptoppal, valamint a vállalatirányítást támogató komplex CLGO Logisztikai Keretrendszerrel is gazdagodik a társaság, a kollégák pedig elektronikus ügyintézési alapok képzésen vehetnek részt, ezzel is elősegítve a hatékony munkavégzést. Emellett a támogatásból további 5 db Linde típusú targoncát is beszereznek, amelyek a logisztikai munkát segítik majd a jövőben.

A Szemerey-Plus Zrt. éjjel-nappal működő, 24/7-es diszpécserszolgálattal rendelkezik, így járműveik nyomon követése folyamatos és teljes körű. Mind a rakodási és érkezési időket, mind pedig a járművek belső hőmérsékletét nyomon követik, szükség esetén erről a megbízókat is ellátva minden információval. Igény esetén a pótkocsikban képrögzítést is tudnak biztosítani, ezzel valóban teljes körű visszajelzést tudnak adni az áru útjáról a felrakástól egészen a lerakodás pillanatáig. A gépjárművezetők mobilapplikáció segítségével tudják scannelni a fuvarokmányokat, így a megbízóknak akár 24 órán belül garantálni tudják az okmányok elektronikus átküldését – ily módon a környezetet is kímélik, a papírfelhasználás csökkentésére törekedve.

A Szemerey-Plus Zrt. a részére megítélt 383.834.097 Ft-os feltételesen vissza nem térítendő állami támogatás segítségével végrehajtott fejlesztések eredményeként még tovább erősítheti minőségi piaci megjelenését, valamint a megbízói igények legmagasabb szintű kielégítését.

A Széchenyi 2020 program „Megújuló energia használatát, energiahatékonyság növelését célzó épületenergetikai fejlesztések támogatása” című felhívásán 82,03 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el a JAVIPA Nyomdaipari Kft.

Az épületenergetikai projekt során 110,88 kW-os napelemes rendszer telepítése valósult meg, ami 336 db 330 Wp-s napelemből és a hozzájuk kapcsolt optimalizálóból áll, ami az általános rendszerekkel ellentétben a teljesítményt 5-20%-kal növeli. Az esetleges meghibásodás vagy teljesítménycsökkenés esetén az optimalizáló beavatkozik és csak az adott hibás panelt teszi csökkentett módba. A rendszerhez távfelügyeleti szolgáltatás is tartozik.

A megfelelő légzárás és a maximális hőszigetelés céljából az épület nagyobbrészt szendvicspanel borítást kapott, így a beépített, de megszüntetett nyílászárók teljesen hőhídmentessé váltak. Ezáltal egy teljes komplex rendszer alakult ki az épületben. A födém szerkezet szigetelése ugyanezen elv alapján került kialakításra.

A gépészeti rész tekintetében az épület energetikai sajátosságait és a munkakörnyezet igényeit figyelembe véve olyan légkezelő rendszer került beépítésre, amely optimalizálja a bent lévő levegő hőmérsékletét, páratartalmát, ami a gyártási folyamat szempontjából elengedhetetlen. A légkezelőbe hővisszanyerő részt is beépítettek, ezáltal is csökkenthető a bevitt fűtési energia. A légkezelő hőenergia ellátását magas COP értékkel bíró hőszivattyú biztosítja. A légkezelő rendszer szerves része lett a használati meleg víz rendszer fejlesztése is, valamint a megfelelő hőegyensúly fenntartásához fan-coil rendszer került beépítésre. A beltéri világítási rendszer kis fogyasztású, nagy fényerejű, korszerű LED technológián alapuló fejlesztése is megvalósult.

A Széchenyi 2020 program „Megújuló energia használatát, energiahatékonyság növelését célzó épületenergetikai fejlesztések támogatása” című, GINOP-4.1.4-19 számú pályázati kiírásán 82 026 844 forint európai uniós támogatást elnyert, 149 139 717 forint összköltségvetésű fejlesztés 2020. január 16-án indult és 2021. szeptember 28-án zárult.

A Fémsystem Korlátolt Felelősségű Társaság 2020. júniusában 35,4 Ft millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert a Széchenyi 2020 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében a „Megújuló energia használatát, energiahatékonyság növelését célzó épületenergetikai fejlesztések támogatása” című pályázati kiíráson. A fejlesztés során a gyártó üzem energetikai fejlesztése és napelemes rendszer telepítése valósult meg hálózati villamosenergia-termelés céljából.

A fejlesztés célja a 4400 Nyíregyháza, Rákóczi út 100. szám alatt található gyártó üzem épületének komplex energetikai fejlesztése és az épületre történő 20 kWp teljesítményű napelemes rendszer telepítése volt.

A fejlesztés lényegében közvetett módon hozzájárul a cég eredményének növekedéséhez a működési költségek csökkentésével, amely a pályázó stratégiai szemléletét figyelembe véve a jövőben végrehajtandó fejlesztések szempontjából kiemelten fontos, hiszen a vállalkozás kiemelt célja a folyamatos fejlesztés a versenyképesség fenntartása érdekében. Ennek hatására a jövőben a Fémsystem Kft. alkalmazásában álló munkavállalók száma is emelkedhet, amely a helyi társadalmi-gazdasági mutatók javításához is hozzájárul.

A jelenlegi gazdasági helyzetben igyekeznek havi kiadásaikat a lehető legkisebbre csökkenteni. Az épület fenntartása jelentős terhet rótt a költségvetésre, kiváltképp a téli időszakban. A cég a projektben szereplő épület üzemeltetése során nagyon magas energia számlákat fizetett ki az áramszolgáltató felé, mely jelentősen terhelte költségvetését, éppen ezért energetikai fejlesztést és megújuló energia korszerűsítést kívántak végrehajtani az épületen, hogy csökkentsék a magas energia számláikat. Az épület energia csökkentése érdekében több alternatíva felmerült, melyek közül a napelemes rendszer került kiválasztásra. A vállalkozás elkötelezett a megújuló energiaforrások hasznosításának propagálásában és lehetőségeikhez mérten kiveszik részünket a környezettudatos megoldások alkalmazásában. Jelen beruházással is törekszenek a zöld energia kiaknázására, hiszen mindösszesen 20 kWp teljesítményű napelemes rendszer kiépítését valósították meg.

A fejlesztésben érintett épületegység adja a cég nettó árbevételének jelentős részét, így kiemelt jelentőségű számukra a sikeres pályázat és projektzárás, melynek megvalósításával a társaság versenyképessége, piaci pozíciója erősödik és a munkahelyek megtartása is biztosított. E pályázat jól szolgálja a kormányzati stratégia mikro, kis és középvállalati szinten történő megvalósítását.

Az Európai Unió Kreatív Európa programjának magyarországi koordinátora munkatársat keres programkoordinátor munkakörbe.

A programkoordinátor feladata a Kultúra ággal kapcsolatos pályázati tanácsadás, kapcsolattartás, tájékoztató anyagok előkészítése, fordítása, hírlevelek szerkesztése és kiküldése, közösségi média felületek kezelése, rendezvények szervezése.

A pozíció betöltésének feltétele a felsőfokú végzettség és kiváló angol nyelvtudás. Előnyt jelent további idegen nyelv(ek), valamint az Európai Unió kulturális politikájának ismerete.

Jelentkezni önéletrajzzal a kultura@kreativeuropa.hu e-mail címen lehet.
Jelentkezési határidő: 2022. augusztus 1.

Bővebb információ:
Kreatív Európa Iroda; – Mondik Gábor
E: kultura@kreativeuropa.hu
I: kultura.kreativeuropa.hu

A Közbeszerzési Hatóság 2021-ben is következetes és fokozott ellenőrzési tevékenységet folytatott. A számokból az is kitűnik, hogy a gazdaság felpörgetését célzó intézkedések megtették hatásukat a közbeszerzések területén. Az eredményesen lefolytatott közbeszerzési eljárások száma az előző évhez képest mintegy 200 darabbal, értékben pedig 29%-kal nőtt. Az Országgyűlés Gazdasági bizottsága elfogadta a szervezet 2021-re vonatkozó beszámolóját.

A Hatóság frissen elfogadott beszámolója rámutat (pdf), hogy a piaci verseny 2021-ben is biztosított volt a közbeszerzések területén. A közbeszerzési eljárásokban évente közel 5000 gazdálkodó szervezet vesz részt ajánlattevőként – ez 2021-ben sem volt másként. Az ajánlattevők közül pedig tavaly mintegy 3500 különböző cég nyert a magyarországi közbeszerzéseken, hasonlóan a 2020-as évhez.

A magyar piac nyitottságát és a széles körű verseny megvalósulását bizonyítja, hogy a hazai vállalatok mellett nagy arányban (kb. egyharmad) nyernek külföldi cégek is közbeszerzéseket hazánkban, többek között a nagy értékű építési beruházások esetén, legyen szó akár autópályákról vagy gyorsforgalmi utakról.

Rekordösszegben nyertek közbeszerzéseket a kkv-k

A nyertes mikro-, kis- és középvállalkozásokat tartalmazó közbeszerzések aránya Magyarországon hagyományosan nagyon magas. 2021-ben az ilyen eljárások aránya meghaladta a 85%-ot, azaz minden 100 eljárásból a mikro-, kis- és középvállalkozások 85-öt megnyertek. A kkv-k által megnyert eljárások összértéke pedig elérte a 2500 milliárd forintot, amely rekord összegnek tekinthető.

„Kiemelendő, hogy a magyar közbeszerzési piacon a kkv- szektor részvételi aránya emelkedő tendenciát mutat, míg 2020-ban minden 100 forintból 56-ot vittek, 2021-ben már 60 forint került a kkv-khoz”– hívta fel a figyelmet Dr. Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke.

Forrás: KH
Az eredeti, teljes cikket itt olvashatja el.

Kedvezményezettek: Jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások, amelyek # 113, 114 GFO kóddal rendelkeznek, # kettős könyvvitelt vezetnek és # nem tartoznak a KATA hatálya alá

Keretösszeg: 100 millió Ft

Támogatás összege: max. 4 millió Ft

Támogatás mértéke: max. 100%

Beadási határidő: 2022. október 19-ig

Támogatott régió: országos

Pályázati dokumentáció itt.

Forrás: bkik.hu / nkfih.gov.hu

Az év második felében a kormány megköti a partnerségi megállapodást az Európai Unióval, így megnyílik a lehetőség az uniós források kifizetésére – jelentette ki a területfejlesztési miniszter a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) közgyűlését követően megtartott sajtótájékoztatón, kedden Budapesten.

Mintegy 10 ezer milliárd forintnyi forrás érkezik az operatív programok keretében, a vidékfejlesztési források pedig további 4 ezer milliárd forintot jelentenek – közölte Navracsics Tibor.

Az a cél, hogy további késedelmet ne szenvedjenek az önkormányzatok által eltervezett fejlesztések – tette hozzá.

A politikus közölte: a megyeszékhelyek nem csupán közigazgatási központok, hanem az adott térség gazdasági központjai, így fontos, regionális szerepet játszanak a foglalkoztatás és a közszolgáltatások biztosításában.

A fejlettségük meghatározza az egész régió életszínvonalát, ezért a megye- és járási székhelyek a területfejlesztés fontos alapegységei – tette hozzá.

Emlékeztetett arra, hogy 2014-ben fogadta el az Országgyűlés az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót, amely 2030-ig határozza meg az ország fejlesztéspolitikai céljait.

Szita Károly a MJVSZ elnöke, Kaposvár polgármestere közölte, hogy a megyei jogú városi rangra emelkedett Esztergom felvételével 24 tagúra bővült a szervezet, illetve hamarosan döntenek Baja felvételéről is.

Az önkormányzati vezető hangsúlyozta: a szervezethez tartozó városok vezetői megfogalmazták, hogy égető szükségük van az uniós forrásokra, amelyek felhasználására már kész tervekkel rendelkeznek.

Emlékeztetett arra, hogy az ország GDP-jének egyharmada a megyei jogú városokban keletkezik, amelyekben kétmillió ember él és további milliók a települések agglomerációjában.

Példaként említette, hogy a kaposvári munkavállalók, illetve középiskolások 50 százaléka nem a megyeszékhelyen él és ez a helyzet jellemző a többi városra is.

Mindez azt jelenti, hogy a megyei jogú városok feladatai és felelőssége is jóval túlnyúlik a települések közigazgatási határain – tette hozzá.

Felidézte, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter a közgyűlésen ígéretet tett arra, hogy a legfontosabb pénzügyi feltételeket, a növekvő bérek ellentételezését biztosítja a megyei jogú városok számára a 2023-as költségvetés.

A továbbiakban a legjelentősebb kihívásnak az energiaárak, a gáz és a villamos energia árának emelkedését nevezte Szita Károly. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: Varga Mihály biztosította őket, hogy ha szükséges, segítséget nyújt számukra a kormány a rezsicsökkentési alap felhasználásával.

Arról is szólt, hogy a közgyűlésen Lázár János építési és beruházási miniszter a segítségüket kérte az új építésügyi törvény megalkotásához.

Erre annál is inkább szükség volna, mert lehetetlen helyzet, hogy egy település polgármestere, illetve az önkormányzat nem tud arról, hogy a gondjaira bízott településen milyen beruházások történnek, és ne tudja meghatározni a fejlesztések kereteit – mondta Szita Károly.

MTI

Kedvezményezettek:

• Mikro-, kis- és középvállalatok esetében legalább egy lezárt (beszámolóval alátámasztott), teljes (365 napot jelentő) üzleti évvel (az előtársaságként való működés időszaka ebbe nem számít bele),
• nagyvállalatok esetében legalább két lezárt (beszámolóval alátámasztott), teljes (365 napot jelentő) üzleti évvel (az előtársaságként való működés időszaka ebbe nem számít bele) rendelkezik a támogatást igénylő

Magyarországon székhellyel rendelkező kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaság, szövetkezet, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező szövetkezet vagy kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaság fióktelepe, kettős könyvvitelt vezető egyéni cég és egyéni vállalkozás.

A 256/2021 (V. 18.) Korm. rendelet 95. § (2) bekezdése, valamint az 1300/2016. (VI. 13.) Korm. határozat alapján a többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaságok csak akkor nyújthatnak be támogatási kérelmet, ha a Kormány előzetesen hozzájárult.

Keretösszeg: 15 Mrd Ft

Támogatás összege: Mikro-, kis és középvállalkozás: max. 75 mFt. Nagyvállalat: max. 150 mFt.

Támogatás mértéke: max. 50% / 100%

Beadási határidő: 2022. február 15-től 2022. augusztus 31-ig

Támogatott régió: Konvergenciarégiók (Közép-Magyarországon és Budapesten kívül eső területek!)

Pályázati dokumentáció: itt

Forrás: BKIK/palyazat.gov.hu

 

A kormányzati szerkezetátalakítás nyomán a KÖZOP, IKOP, IKOP Plusz, a KEOP, KEHOP, KEHOP Plusz, a GOP, GINOP, GINOP Plusz, a TÁMOP, TIOP, EFOP, RSZTOP, EFOP Plusz , a ROP, TOP, VEKOP és a TOP Plusz programok végrehajtásáért felelős irányító hatóságok a Miniszterelnökség keretében működnek tovább.

A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet hatálybalépését követően az érintett irányító hatóságok által kötendő támogatási szerződésekben és támogatói okiratokban támogatóként a Miniszterelnökség szerepel. A Korm. rendelet hatálybalépése előtt megkötött támogatási szerződések, támogatói okiratok módosítása a Korm. rendelet 194. § (3) bekezdése alapján nem szükséges. A változás a támogatási jogviszony tartalmát egyebekben nem érinti.

palyazat.gov.hu

Az Európai Bizottság jóváhagyta azt a mintegy 90 milliárd forint (226 millió euró) keretösszegű magyar programot, amely a kkv-k támogatására szolgál az Ukrajna ellen indított orosz háborúval összefüggésben.

Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős uniós biztos azt mondta: a támogatás lehetővé teszi, hogy a magyar kormány enyhítse az ukrajnai háború gazdasági hatását és azt a likviditási hiányt, mellyel a különböző ágazatok kis- és középvállalkozásai a jelenlegi geopolitikai válság és az ahhoz kapcsolódó szankciók miatt szembesülnek.

Tekintettel a jelenlegi geopolitikai helyzet által okozott nagyfokú gazdasági bizonytalanságra, a program célja annak biztosítása, hogy a rászoruló vállalkozások továbbra is elegendő pénzforráshoz jussanak – emelték ki a brüsszeli indoklásban. Emlékeztettek: az állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes uniós válságkezelési rend keretében bejelentett magyar program célja, hogy az Ukrajna elleni orosz háborúval összefüggésben ágazatokon átívelően támogassa a kkv-kat. A programot az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) kezeli, a támogatást új hitelekre adott garanciák formájában legkésőbb december 31-ig nyújtják. Futamideje nem haladhatja meg a hat évet, a kezességvállalási díjaknak pedig tiszteletben kell tartaniuk az ideiglenes válságkeretben meghatározott minimális szinteket – írták.

Az intézkedés nyitva áll a különböző ágazatok vállalkozásai előtt, különös tekintettel a mezőgazdaságra, az élelmiszeriparra és a biogazdasági értékláncra. A hitelintézeteket és a pénzügyi intézményeket kizárják az intézkedésből – közölték. A támogatható kedvezményezettek a hitel 90 százalékát meg nem haladó állami kezességvállalással fedezett új kölcsönökre jogosultak. A veszteségeket a hitelintézetek és az állam arányosan viselik – tették hozzá a brüsszeli közleményben.

Forrás: MTI/BKIK

A közép-magyarországi régióval kiegészülve az eddigi négy helyett öt kormánybiztos felel az egyes régiók komplex gazdaságfejlesztéséért a jövőben – ismertette hétfői budapesti sajtótájékoztatóján Navracsics Tibor.

A területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter elmondta: a Dél-alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos Bányai Gábor lesz, míg az északnyugat-magyarországi zónáért Czunyiné Bertalan Judit, a közép-magyarországi zónáért Láng Zsolt, a Dél-Dunántúlért Móring József, Északkelet-Magyarországért pedig Szabó Tünde felel majd kormánybiztosként.

Feladatuk továbbra is az, hogy az egyes régiókban aktív fejlesztéspolitika valósuljon meg – hangoztatta a miniszter.

Navracsics Tibor felidézte, hogy 2020-ban négy gazdaságfejlesztési zóna alakult az országban, feladatuk az egyes területek fejlesztési keretének előkészítése és egy területi alapú fejlesztéspolitika megalapozása volt, konzultálva a helyi gazdasági és politikai szereplőkkel.

A választásokra elkészült a négy zóna fejlesztési munkaanyaga, az új kormány pedig folytatja a megkezdett munkát, sőt kibővíti azt, hiszen a regionális felosztásból eddig Pest megye és Budapest kimaradt.

A miniszter továbbra is területi alapú fejlesztéspolitika kialakítását tartotta fontosnak, amely figyelembe veszik a területi különbségeket. A kormánybiztosoknak így fejlesztési terveket is készíteniük kell, amelyeket be kell építeni az országos területfejlesztési politika prioritásai közé. Beszámolt arról is, hogy a zónákat az uniós fejlesztési régiókhoz igazították, hogy a forrásfelhasználás gördülékenyebb legyen.

Czunyiné Bertalan Judit arról számolt be, hogy legfontosabb feladatának az egyes szereplők programjavaslatainak összefésülését és priorizálását tartja az Északnyugat-Dunántúlon, ami szerinte gazdaságfejlesztési szempontból kiugró pályát futott be az elmúlt időszakban.

Szabó Tünde a többi között azt ismertette, hogy hat megyét felügyel majd: Borsod-Abaúj-Zemplén megye mellett Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Szabolcs-Szatmár megye tartozik hozzá.

Bányai Gábor elmondta, hogy több mint harminc éve foglalkozik területfejlesztéssel, így reméli, hogy olyan tervekkel tudja majd segíteni a Dél-Alföldet, amely mind a kormány, mind az Európai Unió tetszését elnyeri. Mint mondta, a három megyéjében néhol a szárazság, máshol az utak hiánya vagy a vasúti közlekedés állapota szorul fejlesztésre.

Móring József arra mutatott rá, hogy a hozzá tartozó három megye, Somogy, Tolna és Baranya lakossága harminc év alatt 140 ezerrel csökkent. A gazdasági növekedés is igen alacsony a régióban, ahogy a beruházási vagy ipari teljesítmény is, de a felsőoktatásban is igen kevesen vesznek részt. Ezért arra törekszik, hogy a lehető legtöbb forrást vigye a területre – mondta.

Láng Zsolt azt hangsúlyozta, hogy Budapest és az agglomeráció nincs meg egymás nélkül. Számtalan közös pont van, így a fejlesztéseket is össze kell hangolni, a közlekedéstől az iskolafejlesztésekig. Elmondta, a fővároson kívül 187 település tartozik hozzá.

MTI

A Széchenyi 2020 program „Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése” című felhívásán 337,01 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el a Titán’94 Kft. új termelő kapacitások kialakítására.

A Titán’94 Kft. alkatrészgyártással, szerszámkészítéssel foglalkozó budapesti vállalkozás, amely számos autóipari cég első, másod- és harmadkörös beszállítója, emellett a tevékenységük részét képezi prémium fém szaniter termékek és elektronikai termékek előállítása is.

A fejlesztési projekt több elemből tevődött össze. Infrastruktúra fejlesztés keretében saját ingatlanon megvalósult egy könnyen megközelíthető, bruttó 1000 négyzetméteres alapterületű fémipari megmunkáló üzem építése. Eszközbeszerzés keretében 3 és 5 tengelyes marógépek, síkköszörű, hőkezelő kemence, furat-szikraforgácsoló, lézerhegesztő, merülős huzal-szikraforgácsoló kompresszor, esztergagép, szerszám-összeszerelő terület, valamint nagy szerszámok mozgatásához szükséges daru beszerzése, valamint Ipar 4.0 megoldások bevezetése, mivel a gyáregység a modern elvárásoknak megfelelően termelésirányítási rendszerrel és a modern szerszám tervezéshez, programkészítéshez szükséges feltételek megteremtésével lehet igazán hatékony.

A 100%-ban magyar tulajdonú családi vállalkozás új gyártócsarnokának létesítésével újabb technológia vált elérhetővé a szerszámkészítés területén, mely kiegészítette, bővítette a cég tevékenységi körét, és munkahelyeket teremtett Lőrinciben, valamint lehetőséget ad a további fejlődésre is. Az 1000 négyzetméteres gyártócsarnok 30 tonnás daruval, belső úthálózattal 4,5 hektáros fejlesztési területen valósult meg. A beruházás eredményeként a lőrinci telephelyen nagy teljesítményű CNC-megmunkáló központ és hőkezelő üzem jött létre, lehetőséget biztosítva a szerszámkészítési, karbantartási munkák megvalósítására.

A Széchenyi 2020 program „Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése” című, GINOP-1.2.1-16 számú pályázati kiírásán 337 013 172 forint európai uniós támogatást elnyert, 674 026 344 forint összköltségvetésű fejlesztés 2019. január 28-án indult és 2022. január 20-án zárult.

Biztosított a verseny és az átláthatóság.

Az Európai Bizottság állításaiban számos esetben ellentmond saját adatainak, valamint figyelmen kívül hagyja az előzetesen hivatalosan tudomására jutott információkat, illetve a Közbeszerzési Hatóság honlapján rendszeresen közzétett, a hazai közbeszerzési piacra vonatkozó statisztikai adatokat.

Az Európai Bizottság április 27-én megindította Magyarországgal szemben a jogállamisági (feltételességi) eljárást. Annak ellenére, hogy a témával kapcsolatos levél tartalmát a Közbeszerzési Hatóság hivatalosan nem ismeri, a sajtóban megjelent híresztelések kapcsán szükségesnek látja, hogy szélesebb nyilvánosságot kapjanak az alábbi tények:

1. A Hatóság álláspontja szerint az Európai Bizottság közbeszerzési statisztikái elkészítésekor torz adatokkal dolgozik. Az adatbázisa ugyanis nem megfelelő a tagállami összehasonlításokhoz, mivel az uniós országok jelentős része – habár kötelessége lenne – csak változó mértékben jelenteti meg a statisztikai adatok kinyeréséhez szükséges, eredményről szóló tájékoztatóit az Európai Unió Hivatalos Lapjában, a TED-en. A Bizottság saját megállapítása szerint is, Magyarország azonban kiemelt figyelemmel tölti fel a lényeges közbeszerzési adatokat tartalmazó hirdetményeit. A Közbeszerzési Hatóság a problémát hivatalos úton több alkalommal – 2018-ban, 2019-ben, majd 2020-ban – is jelezte, ám érdemi válasz a mai napig nem érkezett a Bizottságtól.

2. A Bizottságnak a TED-en megjelentetett – tagállamonként nem egységesen, nem teljes körben feltöltött – hirdetmények adatain alapuló statisztikái szerint a hazai egyajánlatos közbeszerzések aránya – a Bizottság megállapítása szerint – kifejezetten magas. Az Európai Bizottság által közzétett Belső Piaci Eredménytáblán egyrészt azonban jól látszik, hogy az egyajánlatos közbeszerzések magas aránya nem tipikusan magyar probléma. A Bizottság számítási módszere szerint 19 (!) tagállam jár hasonló cipőben. Az adatokból egyúttal az is kitűnik, értékeink (39 %) jobbak Romániánál (41 %), Görögországnál (42 %), Csehországnál (43 %), Szlovéniánál (47 %) és Lengyelországnál (51 %) is. Ellenük azonban nem indult jogállamisági eljárás. Másrészt az egyajánlatos közbeszerzések magas aránya nem minden esetben kizárólag a verseny hiányából eredhet. Maga az Európai Bizottság állapította meg a 2019. évi, Ausztriára vonatkozó országjelentésében, hogy az egyajánlatos közbeszerzések aránya az osztrák egészségügyi szektorban kiemelkedően magas, ugyanakkor ezt azzal magyarázta, hogy ennek oka piaci sajátosságokra vezethető vissza. Magyarország esetében azonban – ahol az egyajánlatos eljárások magas aránya ugyancsak alapvetően az egészségügyi szektorra jellemző – a piaci sajátosságokat a Bizottság rendre figyelmen kívül hagyja.

3. A széleskörű verseny meglétét támasztja alá, hogy az elmúlt két évben a hazai közbeszerzésekben évente mintegy 5000 ajánlattevő vett részt, melyből nagyjából 3500 különböző cég nyert. A Közbeszerzési Hatóság 2020-as adatai szerint az 50 legnagyobb értékű közbeszerzési eljárás nyerteseinek 65 %-a hazai, míg 35 %-a külföldi vállalat volt – a magyar piac tehát nyitott minden potenciális résztvevő számára. A Hatóság mindazonáltal egyetért azzal, hogy a minél szélesebb verseny érdekében fontos cél az egyajánlatos közbeszerzések arányának mérséklése, éppen ezért hazánkban a Közbeszerzési Hatóság részéről is szigorú ellenőrzésekre, minden eddiginél erősebb kontrollra számíthatnak az ajánlatkérők.

4. Az Európai Bizottság legfrissebb, 2020-as adatokat is tartalmazó, saját kimutatása szerint is, Magyarországon kiemelkedő, 100 %-os a közbeszerzések átláthatósága. Mindez annak köszönhető, hogy a magyar ajánlatkérők maradéktalanul eleget tesznek az unió által előírt közzétételi kötelezettségeiknek. Éppen ezért a hazai közbeszerzések átláthatóságával kapcsolatos kifogások értelmezhetetlenek, hiszen ezt a Bizottság saját kimutatása cáfolja.

5. Végezetül, ami a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok ügyét illeti: az alapítványok főszabály szerint közbeszerzésre kötelezettek. Erre vonatkozóan a Közbeszerzési Hatóság már az előző évi jogállamisági jelentés kapcsán is kifejtette álláspontját, ám az Európai Bizottság ezt nem vette figyelembe a jelentésében. A Közbeszerzési Hatóság álláspontját továbbra is fenntartja: az alapítványok főszabály szerint közbeszerzésre kötelezettek.

Forrás: Közbeszerzési Hatóság

A Közbeszerzési Hatóság részéről minden eddiginél erőteljesebb kontroll várható az egyajánlatos közbeszerzések esetén; a cél az ilyen eljárások számának jelentős csökkentése.

Mivel a közbeszerzési piacon tapasztalható versenyhelyzet egyik fontos mérőszáma az egyajánlatos közbeszerzések arányának alakulása, a Hatóság – összhangban a 1027/2021. (II. 5.) Korm. határozatban és a 63/2022. (II. 28.) Korm. rendeletben foglalt kormányzati célokkal – a közbeszerzések hatékonyságának további javítása érdekében kiemelt figyelmet fordít az egyajánlatos közbeszerzések ellenőrzésére.

Egyajánlatos közbeszerzések már a Hatóság 2022. évi szerződés-ellenőrzési tervében is szerepelnek, azonban a jövőben az ajánlatkérők minden ilyen közbeszerzése automatikusan ellenőrzésre kerül. A Hatóság emellett javasolja az ajánlatkérőknek, hogy a közbeszerzési eljárást megindító felhívásban írják elő a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi esetkör alkalmazását, és amennyiben pusztán egyetlen ajánlat [vagy több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában pusztán egyetlen részvételi jelentkezés] érkezik a felhívásukra, nyilvánítsák eredménytelenné az eljárást.

Forrás: Közbeszerzési Hatóság