Erdély FM (Románia/Erdély)

Mihai Valentin Popa, Mihai Mohaci, Ion Spanu és Ion Mocioalca. Az egykori miniszterelnök, szociáldemokrata pártvezér elmondta, hogy a négy honatyával 17 éven át dolgozott együtt a Szociáldemokrata Párton belül, szerinte az általa vezetett politikai alakulat balközép ideológiájú, Európa-párti, a fejlődést tűzi ki célul, és olyan emberekből áll, akik képesek jól kormányozni az országot. A Pro Románia elnöke hozzátette, miután tízre nőtt az alakulat azon képviselőinek száma, akik ugyanazon a pártlistán jutottak be a parlamentbe, külön frakciót hozhatnak létre. Az ellenzéki média számításai szerint a PSD-ALDE szociálliberális koalíció ezzel elvesztette többségét a képviselőházban. A szenátusban azonban a koalíció kényelmes többséggel rendelkezik, így még nem szorulnak a kisebbségek támogatására a kormánybuktatás megakadályozásához.

 Viszont semmiképpen se helyettesítené Ludovic Orban PNL-elnökkel. A Pro Románia párt elnöke ezt tegnap sajtótájékoztatóján jelentette ki. Pontát arról kérdezték az újságírók, hogyan fognak szavazni a Pro Románia-párti képviselők egy bizalmatlansági indítvány esetén. A volt miniszterelnök azt felelte, hogy erről a 16 képviselő közösen, demokratikus módon fog dönteni. Arra a kérdésre, hogy a Dăncilă-kabinet bukása esetén kit javasolna a miniszterelnöki címre, Ponta azt válaszolta: Eugen Teodorovici pénzügyminisztert javasolná, hogy ‘Dragnea biztosan zárja ki, és így ne mondhasson többet ostobaságokat a külföldi munkavállaláshoz való jog korlátozásáról’.

A hosszú hétvégén naponta több mint kilencezer rendőr vigyázott a közrendre és a közbiztonságra.

Kukorica- és napraforgótermés tekintetében az első helyen áll az ország az Európai Unióban – nyilatkozta az AGERPRES hírügynökségnek Petre Daea mezőgazdasági miniszter. A miniszter szerint a következő napokban ismertetni fogja a szaktárca az idei terméshozammal kapcsolatos végleges adatokat. A minisztérium által korábban közölt adatok szerint az idei búzatermés a kedvezőtlen időjárási körülmények ellenére is 2,3 százalékkal meghaladta a tavalyit, elérve a 10,2 millió tonnát. Tavaly a gabonatermés megközelítette a 27 millió tonnát Romániában, és a búza-, a borsó-, az árpa-, a napraforgó-, a szója-, a krumpli-, a szőlő- és a kukoricatermés is történelmi rekordokat döntött.

Dan Barna az USR elnöke ma arra kérte Klaus Iohannis államfőt, hogy vegyen részt az összes decemberi kormányülésen, hogy ne szavazhassák meg az amnesztiáról szóló törvény tervezetét. Az alkotmány értelmében az államfő részt vehet azokon a kormányüléseken, amelyeken a külpolitikai témák is megvitatásra kerülnek. Erre pedig várhatóan decemberben az összes kormányülésen sor kerülhet, mivel Románia január 1-jétől veszi át az EU soros elnökségét. Múlt héten több vezető politikus is azt nyilatkozta, hogy a kormány az amnesztiatörvény bevezetésén dolgozik. Ezt Viorica Dăncilă miniszterelnök cáfolta.

A városháza összeállította azt a feladatfüzetet, amely értelmében 36 új gázolajos autóbuszt vásárolnának saját költségvetésből. Jelenleg a szakhatóság engedélyét várják, hogy a terv felkerülhessen az országos közbeszerzési rendszerbe. Ezt követően a kiírt határidőig várják a jelentkezőket, majd kiválasztják a megfelelő ajánlatot és csak ezután kerülhet sor a szerződéskötésre és a járművek leszállítására. Erre leghamarabb jövő év végén kerülhet sor. Az önkormányzati képviselők ezen kívül megszavazták, hogy a város 36 környezetkímélő, hibrid autóbusz megvásárlására pályázzon. A pályázat határideje december 30, összértéke pedig 104 millió lej.

Csép Éva Andrea Maros megyei parlamenti képviselő a székelyhon.ro portálnak elmondta, hogy most is megpróbál közbenjárni azért, hogy a Brassó-Budapest vonatjárat marosvásárhelyt is érintse jövő héttől is. Vasárnap újra módosul a Brassó és Budapest közötti vonatjárat útvonala. Eszerint a vonat már nem Marosvásárhely felé, hanem Dés és Szamosújvár irányába fog közlekedni, így a marosvásárhelyi utasok csak kolozsvári átszállással juthatnak el a magyar fővárosba. A Brassó és Budapest között közlekedő Hargita nevű vonatjárat útvonalát tavaly is decemberben módosították és pár hétig a nemzetközi vonat nem érintette Marosvásárhelyet. Akkor Csép Éva Andrea Maros megyei képviselő egyeztetésének köszönhetően visszaállították az útvonalat és január 11-étől ismét közvetlen vonatjárattal juthattak el az utasok Budapestre.

Ma ünneplik a fogyatékkal élők világnapját. A munkaügyi miniszter nyilatkozatából kiderül, hogy jelenleg az országban közel 45 ezer fogyatékkal élő személyt foglalkoztatnak. Azt is kiemelte, hogy a hatóságok idén több téren is motiváló eszközöket vezettek be a foglalkoztatási arányok növelése érdekében. Ilyen például az is, hogy a fogyatékos személyt alkalmazó munkaadó nem köteles a minimálbérnek megfelelő összegű adót befizetni az államkasszába. Viorica Dăncilă miniszterelnök nyilatkozatában kiemelte, hogy a kormány prioritásai közé tartozik a fogyatékkal élők alapvető jogainak előmozdítása.

Marius Budăi munkaügyi miniszter mai közleményéből kiderül, hogy ma még megvitatják a tervezetet és a pénteki kormányülésen elfogadják a végleges határozatot. Véleménye szerint várhatóan január 1-jétől növelik a minimálbér értékét bruttó 1900 lejről 2080 lejre. A munkaügyi miniszter emellett cáfolta azt a hírt, miszerint a kormánynak nincs pénze a nyugdíjak kifizetésére. Elmondása szerint ameddig a PSD kormányon van, addig nem fog csökkenni a nyugdíj értéke, és időben fogják utalni az összegeket. A kormány eredeti terve az volt, hogy már december elsejétől emelkedjen a minimálbér. Ezt azonban elhalasztották.

Az uniós rendelet szerint ezután az online vásárlók azoknak a cégeknek a termékeihez és szolgáltatásaihoz is hozzáférhetnek, amelyeknek a székhelyük más tagállamban található. Az új szabály versenyképes árakat és szélesebb választékot biztosít, ugyanakkor több lehetőséget biztosít mind a fogyasztók, mind a vállalkozások számára az EU belső piacán. A rendelet végrehajtása a tagállamok feladata. 2015-ben a weboldalak 63%-a nem engedte, hogy a vásárlók más uniós országból vásároljanak.

25 per tárgyalását januárra halasztották, mivel a bukaresti ítélőtábla múlt héten semmissé nyilvánította a legfelsőbb bíróság vezetőségének novemberi határozatát, amelynek alapján kisorsolták az új öttagú bírói tanácsokat, és felfüggesztették a határozat alkalmazását. A halasztásban érintett Liviu Dragnea PSD-s pártelnök ügye, Victor Ponta volt miniszterelnök is és Toni Greblă volt alkotmánybíró fellebbviteli perének tárgyalása is.

Életének 90-ik évében hunyt el pénteken a marosvásárhelyi író, szerkesztő, egykori politikus. Hosszú időn keresztül vezette az Igaz Szó folyóiratot, viszont igazán „maradandót” a kommunista diktatúra teljes kiszolgálásával, majd az 1989 után tanúsított magyarellenességével alkotott. Élete végéig magát magyar nemzetiségű román hazafinak vallotta, Trianont az igazságtétel napjának nevezte, a második Bécsi Döntést pedig fasiszta cselekedetnek. Hajdu Győző életének legvégső szakaszáig aktív volt, a magyarságot és vezetőit sértő cikkek és tanulmányok százait írta és közölte saját lapjában, valamint barátai újságaiban.

Tegnap egy brit országos lapban jelent meg az a felhívás, amelyben több kormánypárti és ellenzéki brit politikus újabb népszavazást indítványoz a Brexit kapcsán. A kormányon levő Konzervatív Párt, valamint az ellenzéki Munkáspárt és a Liberális Demokraták 17 képviselője szerint erre amiatt lenne szükség, mert a 2016-os népszavazás óta a brit gazdaság jelentősen lelassult, illetve a kiegyezésben foglaltak nem egyeznek azzal, amit a brit állampolgárok megszavaztak. A Munkáspárt Brexit-ügyi miniszterjelöltje vasárnap, a Sky News brit hírtelevízióban bejelentette, hogy ha a parlament elutasítja a kilépési megállapodást, a Munkáspárt bizalmatlansági szavazást kezdeményez a kormány ellen. Sam Gyimah, a brit kormány tudományért és felsőoktatásért felelős tagja bejelentette, hogy a miniszterelnök által megkötött Brexit-megállapodás elleni tiltakozásul benyújtotta a lemondását. A parlament várhatóan jövő kedden szavaz a megállapodásról.

Emmanuel Macron francia elnök arra kérte Édouard Philippe miniszterelnököt, hogy fogadja valamennyi parlamenti párt vezetőjét és a tüntetők képviselőit, hogy közösen találjanak kiutat az üzemanyagadó emelése ellen tiltakozó sárgamellényesek megmozdulásait kísérő, egyre erőszakosabb zavargások nyomán kialakult válságból. Az egyeztetések ma kezdődnek. A Facebookon spontán szervezett, apolitikus, a politikai pártokat és a szakszervezeti képviseletet is elutasító mozgalomnak továbbra sincs vezetője. A szombaton utcára vonulók legfőbb követelései az üzemanyagadó eltörlése mellett továbbra is az életszínvonal javítására vonatkozó intézkedések, de többen követelték Emmanuel Macron államfő lemondását is.

A város legnagyobb katonai díszfelvonulásán többek közt Klaus Iohannis államfő, Corina Creţu európai uniós biztos, Augustin Lazăr legfőbb ügyész, Ecaterina Andronescu, Daniel Breaz és Gabriel Leş miniszterek, Ludovic Orban PNL-elnök is jelen volt. A város 1918. December 1. sugárútján több mint 1600 felvonuló katona képviselte a védelmi minisztériumot, a belügyi tárcát, az igazságügyi minisztériumot, a Román Hírszerző Szolgálatot, és a hadsereg mintegy 150 technikai eszközét is bemutatták. Az ünnepségen elhangzott a román nemzeti himnusz, 21 ágyúból díszlövést adtak le, a légierő helikopterei, repülőgépei pedig tiszteletköröket tettek.

Nyilatkozta az új munkaügyi miniszter Marius Budăi. Az erről szóló dokumentumot nemrég fogadták el a Szenátusban és hamarosan a Képviselőház elé kerül megvitatásra. A nyugdíjtörvényt érintő módosítások szerint a nyugdíjpont értékét fokozatosan növelni fogják 2021-ig.

 Az állapot bevezetését az üzemanyagadó emelése ellen tüntető sárgamellényesek megmozdulásait kísérő erőszakos zavargások miatt kérik több francia rendőrségi szakszervezet. A francia belügyminiszter jelezte, hogy kész minden lehetőséget megvizsgálni. A tiltakozók szombat este Párizs belvárosának legelegánsabb részén borítottak fel autókat, felgyújtottak több épületet, betörtek és kifosztottak kirakatokat. A Diadalívnél és a környező utcákban és tereken egész nap folytatódtak az összecsapások a szélsőségesek és a könnygázzal oszlató rendőrök között. A hivatalos tájékoztatás szerint a zavargásokban 110-en megsérültek, köztük 17 rendőr. Országszerte mintegy 75 ezren vonultak az utcákra, a legtöbb tiltakozó békésen tüntetett.

Emmanuel Macron francia elnök arra kérte Édouard Philippe miniszterelnököt, hogy fogadja valamennyi parlamenti párt vezetőjét és a tüntetők képviselőit, hogy közösen találjanak kiutat az üzemanyagadó emelése ellen tiltakozó sárgamellényesek megmozdulásait kísérő, egyre erőszakosabb zavargások nyomán kialakult válságból. Az egyeztetések ma kezdődnek. A Facebookon spontán szervezett, apolitikus, a politikai pártokat és a szakszervezeti képviseletet is elutasító mozgalomnak továbbra sincs vezetője. A szombaton utcára vonulók legfőbb követelései az üzemanyagadó eltörlése mellett továbbra is az életszínvonal javítására vonatkozó intézkedések, de többen követelték Emmanuel Macron államfő lemondását is.

Életének 90-ik évében hunyt el pénteken a marosvásárhelyi író, szerkesztő, egykori politikus. Hosszú időn keresztül vezette az Igaz Szó folyóiratot, viszont igazán „maradandót” a kommunista diktatúra teljes kiszolgálásával, majd az 1989 után tanúsított magyarellenességével alkotott. Élete végéig magát magyar nemzetiségű román hazafinak vallotta, Trianont az igazságtétel napjának nevezte, a második Bécsi Döntést pedig fasiszta cselekedetnek. Hajdu Győző életének legvégső szakaszáig aktív volt, a magyarságot és vezetőit sértő cikkek és tanulmányok százait írta és közölte saját lapjában, valamint barátai újságaiban.

Nyilatkozta az új munkaügyi miniszter Marius Budăi. Az erről szóló dokumentumot nemrég fogadták el a Szenátusban és hamarosan a Képviselőház elé kerül megvitatásra. A nyugdíjtörvényt érintő módosítások szerint a nyugdíjpont értékét fokozatosan növelni fogják 2021-ig.