Erdély FM (Románia/Erdély)

A kétszintű érettségi bevezetését szorgalmazza az RMDSZ erről szóló módosító javaslata. A szövetség által kiadott közlemény szerint ez más európai uniós országok mintájára megteremtené a lehetőséget arra, hogy legyen egy standard érettségi, illetve egy emeltszintű érettségi. Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei képviselője ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, jelenleg a diákok 50 százaléka szerepel sikeresen az érettségi vizsgákon, míg a másik fele nem teljesíti az elvárásokat. A szakpolitikus hangsúlyozta, a kétszintes, differenciált érettségi bevezetéséről párbeszédet folytattak a szaktárcával is, és az új oktatásügyekért felelős miniszter is elismerte, hogy szükség van egy ilyen vagy ehhez hasonló módosításra az oktatási rendszerben.

Ezt Dacian Ciolos, a Románia Együtt Mozgalom vezetője követeli egy közleményben. A dokumentum úgy fogalmaz, hogy „egy politikai erő megpróbálja kihasználni a bukaresti hatalom gyengeségét egy olyan tervezet előmozdítására, amely feszültséget szítana a román állampolgárok között.” Hogy mi szítana feszültséget egy olyan nyilatkozat törvényerőre emelésével, amelyet maguk a románok tekintenek az egyesülés jogalapjának, arra nem tér ki Dacian Ciolos. Szerinte ugyanakkor az országnak kötelessége minden állampolgárára vigyázni, azok nemzetiségétől, vallásától vagy lakóhelyétől függetlenül, ezért okafogyott az RMDSZ törvénytervezete.

 A városon élő román állampolgárok több mint 87 %-a vásárol ajándékokat Szent Miklós (Mikulás) napjára – derül ki egy online felmérésből. A legtöbben édességet vesznek, a vásárlók több mint 48 százaléka játékokkal is meglepi gyerekeit, és az ajándékozók   ruházati cikkeket, lábbelit is vásárolnak ilyenkor. Az összeg a fizetésemelések dacára sem nőtt jelentősen a tavalyihoz képest, amikor a válaszadók szerint átlagosan 340 lejre vettek ajándékot erre az ünnepre.

 A múlt héten elfogadott határozattervezet mögött a lakótársulások állnak, az ő kezdeményezésüket karolta fel az RMDSZ önkormányzat frakciója. Vannak azonban ellenzői is a szigorításnak. A vállalkozók szerint nem szabadna korlátozni a cégek igyekezetét, hogy reklámozzák termékeiket és üzleteikbe vonzzák a vásárlókat.

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere tegnap a Sepsi GAL nevű akciócsoport programindító rendezvényén beszélt az akciócsoport terveiről. Ezek között szerepel az Őrkő negyed csatorna- és vízhálózatának kiépítése, utak, parkok kialakítása, 50 ház felépítése, és 32 lakrész felújítása is. Az akciócsoport fő célja, hogy felzárkóztassák a mélyszegénységben élőket, segítsék a munkaerőpiacon való elhelyezkedésüket, és megoldják a lakhatási, oktatási és egészségügyi problémáikat. Veres Nagy Tímea, a Sepsi GAL akciócsoport ügyvezetője elmondta, hogy jövő évben, három fordulóban írnak ki pályázatokat a 7 millió euró értékben. Ezek megvalósítása várhatóan 2020-ban kezdődik, és 2023 októberéig kell befejezni. Sepsiszentgyörgyön több, mint 3 ezer mélyszegénységben élő személyt számoltak, ebből mintegy ezer lakost szeretnének kiemelni ebből az állapotból.

A szenátushoz benyújtott tervezet szerint az élettársi kapcsolatban élő párokra is alkalmaznák azokat a jogokat, amelyek jelen pillanatban csak a házastársakra vonatkoznak. Ennek értelmében az élettársat is beengednék a kórházba, valamint, amennyiben a helyzet úgy követeli joguk lenne a partnerük helyett olyan döntéseket hozni, mint például egy orvosi vizsgálat, vagy kezelés kiírása, vagy egy sebészeti beavatkozás jóváhagyása.

 Az idei év első tíz hónapjában 150 százalékkal nőtt az eladott elektromos- és plug-in hibridautók aránya az elmúlt év hasonló időszakához képest – olvasható a Ziarul Financiarban. Ez szám szerint 740 új értékesített autót jelent ez év januárja-októbere között. A klasszikus hibridautókkal együtt 2800 környezetbarát új gépkocsit vásároltak az említett időszakban, ez 60 százalékkal több mint tavaly.

 Hivatalos látogatást tesz Viorica Dăncilă kormányfő ma és holnap Brüsszelben. A miniszterelnök Románia EU-elnökségének ütemtervéről, az Unió jövőjéről, a sokévi pénzügyi tervről, a migrációról, a Brexitről és az egységes piacról is megbeszéléseket folytat. Az európai biztosok kollégiuma hagyományosan együttes ülésre ül össze annak az országnak a kormányával, amely átveszi az EU Tanácsának elnöki tisztségét. A tanácskozás célja felkészülni az elnöki feladatok ellátására és leszögezni ennek prioritásait.

 Az Egyesült Államoknak tisztában kell lennie azzal, hogy senki se fog olajat szállítani a Perzsa-öbölben, ha Irán nem exportálhat nyersanyagot – jelentette ki ma Haszan Róháni iráni elnök. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok nem fogja tudni megszakítani Irán gazdasági kapcsolatait a térséggel és a világgal. Donald Trump amerikai elnök májusban jelentette be, hogy az Egyesült Államok kivonul az iráni atomprogram korlátozásáról 2015-ben megkötött nemzetközi megállapodásból, azzal az indokkal, hogy az amerikai kormány megítélése szerint Irán kijátssza az egyezményt. Washingtoni kormánytisztviselők szerint Washington teljesen vissza akarja szorítani az iráni olajexportot, hogy rákényszerítse az iszlám köztársaságot arra, hogy hagyjon fel a rakétaprogramjával és a regionális befolyása növelésével.

 Közölte tegnap a munkaügyi miniszter. Marius Budăi azt mondta, hogy a határozat várhatóan jövő hónaptól lép hatályba. A kormány ígéretei szerint 1900 lejről 2080 lejre nő a minimálbér. Ezzel egy időben bevezetik a differenciált minimálbért: a felsőfokú végzettségűeknek és a legkevesebb 15 év munkaviszonnyal rendelkezőknek 2350 lej jár majd. Korábban a kormány december elsejére ígérte a minimálbér megemelését. Ezt az intézkedést azonban elhalasztották.

 Az indítványt 40 szenátor támogatta szavazatával, 76-an ellene voksoltak. A szavazás titkos volt. Az indítványt aláíró szenátorok – a Nemzeti Liberális Párt és a Mentsétek meg Romániát Szövetség 35 törvényhozója – szerint Bogdan Trif tevékenysége ‘teljesen áttekinthetetlen’, és arra is felhívták a figyelmet, hogy az idegenforgalmi tárca 2017 augusztusában megrekedt a költségvetési terv gyakorlatba ültetésével.

A külügy szerint  a Német Hírügynökség által publikált és a német köztelevízió által átvett híranyag a romániai centenáriumról nem a történelmi valóságot tükrözi és súlyos hibákat, tendenciózus megközelítést tartalmaz. Tehát a híranyag nem tükrözi a történelmi valóságot, vagyis azt, hogy Erdély akaratának kifejeződése volt a Romániával való egyesülés. Románia Berlini Nagykövetsége révén a külügyi tárca intézkedik annak érdekében, hogy hibaigazítást adjanak ki a romániai nagy egyesülésről közzétett anyaghoz.

 Sajtóértesülések szerint meghátrál a francia kormány a tüntetések miatt és ma jelenti be, hogy felfüggesztik a tervezett adóemelést. A sárgamellényesek mozgalmaként ismert tüntetéssorozat azért robbant ki, mert a kormány az üzemanyag adóját akarta megemelni. Az erőszakba fulladó összecsapásokat követően Edouard Philippe kormányfő állítólag moratóriumot hirdet. Tegnap estére az elnök rendkívüli ülést hívott össze, hogy a politikai és társadalmi krízist kezeljék.

 Így elejét tudja venni egy közkegyelemről és amnesztiáról szóló esetleges sürgősségi rendelet elfogadásának – véli az alakulat elnöke. Dan Barna pártelnök szerint bár Viorica Dăncilă miniszterelnök azt állítja, hogy a kormány nem dolgozik ilyen jogszabályon, több vezető szociáldemokrata politikus nyilatkozatából arra lehet következtetni, hogy “nagyon is aktuális a téma”. Az USR vezetője szerint egy ilyen rendelet “a romániai demokrácia végét jelentené”, ezért alakulata mindent megtesz annak érdekében, hogy ezt megakadályozza.

 Mivel a Lex CEU értelmében a CEU nem vehet fel új diákokat 2019. január 1-től, az egyetem kénytelen volt tegnap bejelenteni, hogy minden amerikai akkreditációjú programját Bécsben indítja el 2019 szeptemberében – olvasható az egyetem közleményében. Utóbb tehát sajtótájékoztatón is megerősítették a program elköltöztetését. A CEU amerikai akkreditációjú programjainak távozása Magyarországról veszteség a CEU közösségének, az Egyesült Államoknak és Magyarországnak –  így értékelt az Egyesült Államok Külügyminisztériuma tegnap délután az amerikai nagykövetség Facebook-oldalán közzétett közleményében.

 A külügy szerint  a Német Hírügynökség által publikált és a német köztelevízió által átvett híranyag a romániai centenáriumról nem a történelmi valóságot tükrözi és súlyos hibákat, tendenciózus megközelítést tartalmaz. Tehát a híranyag nem tükrözi a történelmi valóságot, vagyis azt, hogy Erdély akaratának kifejeződése volt a Romániával való egyesülés. Románia Berlini Nagykövetsége révén a külügyi tárca intézkedik annak érdekében, hogy hibaigazítást adjanak ki a romániai nagy egyesülésről közzétett anyaghoz.

A napokban dönthet a kormány arról, hogy munkaszüneti napnak nyilvánítja-e az idén hétfőre eső december 24-ét és december 31-ét is, ezzel ötnaposra növelve a karácsony és szilveszter környékén a szabadnapok számát. Idén karácsony keddre esik, és az ünnep első és második napja is hivatalos munkaszüneti nap Romániában. Ugyanígy az újév első napja is keddi napra esik, a munkatörvénykönyv szerint január elseje és másodika hivatalos munkaszüneti nap. Azokat a munkavállalókat, akik – a szolgálat jellege miatt – nem hiányozhatnak munkahelyükről, a munkaadóknak a következő 30 napon belül kell szabadnapokkal kompenzálniuk. Ha ez sem lehetsége, akkor a munkavállalókat bérpótlék illeti meg, ami nem lehet kisebb az alapfizetésben megállapított (napi) bér 100 százalékánál.

Ismertette egy felmérés eredményét a legislatiamuncii.ro munkajogi szakportál. Ez a jutalmazási forma a kutatási-fejlesztési ágazatban tevékenykedő cégeknél a legelterjedtebb, 37 százalékuk folyósít tizenharmadik fizetést. Sőt a nyugati megyékben működő IT-cégek közel fele munkaszerződésben rögzíti, hogy az alkalmazottaknak jár évente pluszban az egyhavi bérnek megfelelő összeg. A felmérésből kiderül az is, hogy a munkaadók 80 százaléka év végi prémiumot ad az alkalmazottainak. A törvény nem szabályozza a tizenharmadik fizetést, ennek folyósítása kizárólag a cégvezetőktől, illetve a munkaadók és a munkavállalók közötti egyezségtől függ.

A hírt Beke István felesége, Beke Csilla közölte a közösségi oldalán, hozzátéve, hogy november 23-án, illetve november 28-án nyújtották be a rendkívüli jogorvoslati kérelmet. Arra hivatkoztak, hogy az a cselekedet, amiért a két székelyföldi férfit elítélték, nem meríti ki a bűncselekmény tényállását.  Hozzátette, Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt olyan tettért ítélték el, melyet a román büntetőjog nem tartalmaz. Beke Csilla az MTI-nek tegnap elmondta: az utolsó romániai jogorvoslati lehetőséggel éltek. Ha a legfelsőbb bíróság megalapozottnak tartja a kérelmet, megsemmisítheti az ítéletet. Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt júliusban ítélte öt-öt éves börtönbüntetésre terrorizmusért a legfelsőbb bíróság.

A szövetség tegnapi közlése szerint azokat a rendelkezéseket emelnék törvényerőre, amelyek a mai napig nem valósultak meg a nyilatkozatból. Az érvényes román jogrend részévé kell tenni a gyulafehérvári nyilatkozat kisebbségekre vonatkozó részét – áll a dokumentumban. Az RMDSZ úgy értékeli, hogy Románia 100 éves évfordulóján a román jogrendbe be kell emelni az ország területén élő nemzeti kisebbségek jogos elvárásait.