Erdély FM (Románia/Erdély)

Tegnap délután bejelentette távozását a tárca éléről, mivel egy hete a PSD vezető tanácsa felkérte, hogy mondjon le a tisztségből. Erre azt követően került sor, hogy a kormány átalakításkor az államfő nem fogadta el a helyére javasolt Lia Olguța Vasilescu volt munkaügyi tárcavezetőt. Így a helyén maradt Paul Stănescu fejlesztési miniszter, akit a párt vezetősége felszólított, hogy mondjon le. Hasonló helyzetben volt  Lucian Șova szállításügyi miniszter is, ő már múlt héten lemondott tisztségéről, de az államfő ezt nem fogadta el. Klaus Johannis pénteken úgy nyilatkozott, hogy a december elsejei ünnepségek előtt nem fog jóváhagyni újabb minisztercseréket.

Tudorel Toader igazságügyi miniszter tegnap a PSD országos állandó tanácsának ülésén elmondta, hogy fontolóra veszi, hogy az alkotmánybíróságon panaszolja be az állammfőt. Az igazságügyi miniszter szerint azzal, hogy Klaus Iohannis államfő nem fogadta el a PSD által javasolt két miniszter kinevezését és ezt nem hajlandó most sem megtenni, akkor alkotmányos konfliktus állhat fenn. Klaus Iohannis múlt kedden utasította el Ilan Laufer és Lia Olguța Vasilescu miniszteri kinevezését. Csütörtökön hozzátette, hogy újabb kinevezésekről csak a december 1-jei centenáriumi ünnepség után dönt. Közben lemondott Lucian Șova a szállításügyi tárca éléről és Paul Stănescu is a regionális fejlesztési és közigazgatási miniszteri tisztségéből.

Egyelőre 30 napra szól az Ukrán parlament által is jóváhagyott hadiállapot. A rendelet lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy támadás esetén minden katonai intézkedést bevessen, emberi, katonai és pénzügyi forrásokat is használva. Petro Porosenko ukrán elnök az esti televíziós beszédében elmondta, hogy a hadiállapottal nem korlátozzák az állampolgárok szabadságjogait és a jövő évre tervezett választásokat is a megszabott időben tartják meg. Azt is kiemelte, hogy ez nem jelent hadüzenetet, csak védekezést abban az esetben, ha Oroszország további lépéseket tervezne ellenük. Vasárnap hajnalban egy orosz határ-őrhajó szándékosan nekiment egy terv szerint haladó ukrán hadihajónak. Az incidens után néhány órával az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat határőrsége a Kercsi-szorosból kifelé haladó hajókra már tüzet nyitott és három ukrán hajót orosz különleges egységek szállták meg.

A találkozókon a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. nyílt pályázati programjairól, a pályázás és elszámolás folyamatáról, valamint a BGA Zrt. tevékenységének bővüléséről tartanak eligazítást. A bemutató és felkészítő körút első helyszíne Csíkszereda, ahol holnap 12 órától a Sapientia egyetem 15. számú előadótermében találkoznak az érdeklődőkkel. Ugyanezen a napon 16 órától Székelyudvarhelyen tartják meg a tájékoztatót, szerdán Marosvásárhelyen 11 órától a Sapientia C épületének C07-es előadótermében, délután 5 órától pedig Kolozsváron a Sapientia B301-es előadótermében tartanak bemutatót, ahová szeretettel várják a jelenlegi és lehetséges pályázókat.

Pénteken és szombaton Ljubljanában tartották meg azt a tisztújító kongresszust, amely keretén belül az Európai Néppárt Nőszervezetének alelnökévé választották Bíró Rozáliát, az RMDSZ Nőszervezetének elnökét. A újraválasztást követően, a “Nők előnyben, de nem a férfiak ellen” címen tartottak konferenciát, ahol a nők közéleti és politikai részvételének arányát és annak okait vizsgálták. Többek között az is elhangzott, hogy az uniós országokban a döntéshozatalban részt vevő nők aránya még mindig nem haladja meg a 33 százalékot. Bíró Rozália elmondta, hogy az RMDSZ Nőszervezete idén több mint 300 nőt vont be továbbképzési programokba Erdély-szerte annak érdekében, hogy segítse politikai szerepvállalásuk sikerességét.

Ma és holnap a román államfő Franciaországban tartózkodik, ahol részt vesz a centenárium apropóján megszervezett, Románia-Franciaország kulturális idény elnevezésű eseménysorozat megnyitóján is. Holnap megbeszélést folytat Emmanuel Macron francia elnökkel, amelynek fő témái a kétoldalú kapcsolatok, a két ország közötti stratégiai partnerség elmélyítése és a gazdasági együttműködés megerősítése. Románia és Franciaország között 10 éve íródott alá egy stratégiai partnerségi szerződés, ennek évfordulóját ünneplik most.

Az ukrán vezérkar közleményéből kiderül, hogy a tegnapi orosz agresszióra az Azovi-tengeren minden katonai egységet készenlétbe helyzetek. Ma délután a parlament rendkívüli ülésen dönt a hadiállapot bevezetéséről, melyet az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács javasolt és Petro Porosenko Ukrán államfő is támogat. Tegnap egy orosz határ-őrhajó szándékosan nekiment egy terv szerint haladó ukrán hadihajónak. Az ukrán hadihajók az odesszai kikötőből indultak el és a Kercsi-szoroson át az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolba tartottak. Az incidens után néhány órával az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat határőrsége a Kercsi-szorosból kifelé haladó hajókra már tüzet nyitott és három ukrán hajót orosz különleges egységek szállták meg. Eddigi adatok alapján hat ukrán tengerész sebesült meg.

Jövőtől az új hulladékgazdálkodási törvény értelmében növekszik a hulladéktárolás tonnánkénti ára, és a hulladék elszállításának az ára is. A tárolás tonnánként 30 lej lesz, 2020-ra pedig 80 lejre fog emelkedni. A hulladék elszállításáért jelenleg személyenként fizetünk, átlagban 5 lejt havonta. Változás lesz az is, hogy jövőtől mennyiségre fizetünk majd. De hogy pontosan mikortól és mennyi lesz egy köbméter hulladék, azt még nem lehet tudni, nyilatkozta a székelyhon.ro oldalnak Pál Tamás, az Eco-Csík Kft. igazgatója. A jogszabály célja, hogy mindenki csökkentse a szemét mennyiségét, és minél többet gyűjtsön szelektíven újrahasznosítás céljából. Az önkormányzatok és a szolgáltatók egyelőre várják, hogy megjelenjen a sürgősségi kormányrendelet alkalmazási útmutatója, amely pontosan meghatározza, hogyan ültessék gyakorlatba az előírásokat.

Az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács azt javasolja, hogy 60 napra hadiállapotot vezessenek be. Erre amiatt lenne szükség, mert tegnap egy orosz határ-őrhajó szándékosan nekiment egy terv szerint haladó ukrán hadihajónak. Az ukrán hadihajók az odesszai kikötőből indultak el és a Kercsi-szoroson át az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolba tartottak. Az incidens után néhány órával az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat határőrsége a Kercsi-szorosból kifelé haladó hajókra már tüzet nyitott és a három ukrán hajót orosz különleges egységek szállták meg. Eddigi adatok alapján hat ukrán tengerész megsebesült. Petro Porosenko Ukrán államfő is támogatja a hadiállapot bevezetését, arra kéri a parlamentet, hogy ma rendkívüli ülésen vitassa meg a kérdést. Szerinte nem zárható ki, hogy Oroszország más, szárazföldi műveletekre is készül Ukrajna szuverenitása ellen. Az államfő kiemelte, hogy a hadiállapot bevezetése nem jelent hadüzenetet,  kizárólag védelmi céllal vezetnék be.

Eugen Teodorovici pénzügyminiszter a pénteken tartott kormányülés után elmondta, hogy még hiányzik a munkáltatók és szakszervezetek véleményezése, ezért nem tudják teljesíteni idejében a kormányhatározat elfogadásához szükséges feltételeket. Eugen Teodorovici szerint a béremelést valószínűleg csak január 1-jétől tudják bevezetni.  Az országos bruttó minimálbér jelenlegi összege 1900 lej, az emelés után ez 2080 lej lesz és bevezetésre kerül a differenciált minimálbért is.

A marosvásárhelyi tanács pénteki határozattervezete alapján idén két és fél millió lejt szánnak az állam által elismert felekezetek támogatására. Most a református és az ortodox egyházak pályáztak. A támogatásból a cserealjai református egyház gyülekezeti termének tetőszerkezetét újítanák fel, illetve az ortodox egyház a Belvedere lakóparkban a templomépítéshez kért finanszírozást. A végső döntést a támogatások összegéről csütörtökön hozza meg az önkormányzat. Idén májusban 976 ezer lejes támogatást hagyott jóvá a marosvásárhelyi tanács, augusztusban pedig 545 ezer lejt osztottak szét a hivatalosan működő egyházi felekezeteknek.

A hazai jog elsőbbségéről és az állatok méltóságáról döntöttek Svájcban. Tegnap referendumon elutasították azt a kezdeményezést miszerint, a hazai jog élvezzen elsőbbséget a nemzetközi joggal szemben. Ezt előzetesen a svájci kormány, az üzleti szféra és a pártok is elutasították, mivel Svájc így ki kellene lépjen a nemzetközi megállapodásokból. Ezzel egyidejűleg Svájc arról is népszavazott, hogy extra juttatásokban részesítse azokat a gazdákat, akik nem távolítják el a tehenek szarvait. Ezt egy farmer kezdeményezte, 8 éven át kampányolva az állatok védelmében. A kezdeményezést most a lakosok elutasították. A farmerek többsége Svájcban eltávolítja az állatok szarvait, hogy ne okozzanak sérülést egymásban és az állattartókban.

Jó irányba halad Románia felkészülése a soros EU-elnökségre. Klaus Iohannis román államfő tegnap az EU csúcson elmondta, hogy George Ciamba, az új európai ügyekért felelős miniszter kinevezése óta optimistább az elnökség logisztikai és gyakorlati előkészítését illetően. Biztos benne, hogy az ország át tudja venni az EU elnökségi feladatokat januártól. Klaus Johannis azt is megcáfolta, miszerint Finnország venné át Románia helyett január 1-jétől, a soros EU-elnökséget. A román államfő két héttel ezelőtt még úgy nyilatkozott, hogy a kormány nincs felkészülve az Európai Unió Tanácsának soros elnökségére.

Tüntetés volt Budapesten és Párizsban is a hétvégén. Szombaton Budapesten közel kétezren vettek részt a „Tüntetés a Tudomány és az Oktatás Szabadságáért” elnevezésű felvonuláson. Az országház előtt a tömeg a „Szabad ország, szabad egyetem!” rigmust skandálta. A szervezők azt szeretnék, hogy a kormány írja alá azt a megállapodást, amely értelmében a CEU Magyarországon maradhat, szüntessen be minden felsőoktatási és kutatási cenzúrát és biztosítson minőségi, hozzáférhető, független és megfelelően finanszírozott oktatást és kutatási lehetőséget. Párizsban az üzemanyagadó emelése miatt közel 8 ezren tüntettek szombaton. A tömeget könnygázzal oszlatták el a francia rendőrök. A közösségi oldalakon spontán szerveződött tiltakozó mozgalom egy hete kezdett útblokádokkal tüntetni országszerte, az üzemanyagokra kivetett környezetvédelmi adó január 1-jére tervezett emelése ellen.

Szombaton a Magyar Polgári Párt 6-ik rendkívüli országos tanácsán Mezei Jánost választották a párt vezetőjének Gyergyószentmiklóson. A politikus egyedüli jelölt volt az elnöki tisztségre, a száz leadott szavazatból 88-at szerzett meg. Mezei János korábban a párt választmányát vezette, és Gyergyószentmiklós polgármestere is volt. A tanácskozást megelőzően Biró Zsolt elnök és a párt elnöksége benyújtotta a lemondását. A volt elnök kiemelte, hogy döntése hátterében a párt identitásmegőrzése körüli véleménykülönbségek állnak, illetve az, hogy a parlamenti képviselői és a pártelnöki munka is teljes embert kíván, és a továbbiakban a parlamenti munkára kíván összpontosítani. A tanácskozáson a párt alapszabályzatán is módosítottak, összeférhetetlenné vált a pártelnöki tisztség a más politikai szervezet színeiben szerzett mandátummal. Mezei János köszönő beszédében a párt eredeti elveihez és szellemiségéhez való visszatérést ígérte.  

Marius Budăi, az új munkaügyi miniszter tegnapi nyilatkozatából kiderül, hogy a legutóbbi kormányülésen megnövelték azt az összeget, amit a Román Postának utalnak azért, hogy házhoz szállítsák a nyugdíjakat. Eugen Teodorovici pénzügyminiszter egy hónappal ezelőtt azt nyilatkozta, hogy levágnák a Román Postának utalt évi 600 millió lejt, amit a kiszállításért különítenek el, és inkább az önkormányzatoknak adnák fejlesztési célokra. Romániában jelenleg több, mint 5 millió nyugdíjas él, és jelenleg közülük mintegy 3 millió személy postán kapja meg a nyugdíját.

Az EU csúcstalálkozóján mind a 27 EU tagállam vezetője aláírta Nagy Britannia és az EU jövőbeli kapcsolatokról szóló megállapodását tegnap. Ezt még a brit parlament is meg kell szavazza, hogy a végleges megállapodást megkössék. Theresa May, a tegnapi rendkívüli EU-csúcs után tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy kampányolni fog a megállapodás elfogadása mellett, mert elmondása szerint ez az egyetlen lehetőség konszenzusra. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerint amennyiben a brit parlament elutasítja a megállapodásba foglaltakat, akkor Nagy-Britannia megegyezés nélkül léphet ki az EU-ból. A londoni parlament szavazására december második hetében kerül sor.

A bukaresti ortodox katedrális felszentelésén mintegy 30 ezer személy vett részt. Az eseménynek több, mint 2 ezer meghívottja volt, többek között Viorica Dăncilă miniszterelnök és Valer Dorneanu alkotmánybírósági elnök. A helyszínen dulakodás tört ki, mivel a liturgián csak a meghívottak vehettek részt és a tömeg a ceremónia befejeztével a kapuk megnyitására egyszerre szeretett volna bejutni. A katedrális alapkövét 2007-ben helyezték el, az építkezés pedig 2010 végén kezdődött el. Jelenleg az épület 95 százalékban készült el, és mintegy 10 millió eurót költött rá a román állam és az ortodox egyház.

Megtörténhet, hogy az egészségügyi minisztérium 300-al megemeli a rezidens orvosi helyek számát. Egy erre vonatkozó tervezetet közvitára bocsátja honlapján a szaktárca. A múlt vasárnapi országos rezidensvizsgán ugyanis nagyon sok fiatal orvos érte el a vizsga sikerességéhez szükséges minimális pontszámot. Az indoklásban azt is hozzáteszik, hogy Románia súlyos orvoshiánnyal küzd, és a helyzet a következő években a jelek szerint csak rosszabbodni fog az orvosok elvándorlása miatt. Ezért is szükséges a rezidensek számának növelése.

A Deloitte Romania felméréséből kiderül, hogy december elsejétől Romániában lesz a térségben a legnagyobb a bruttó minimálbér, azonban ezt nálunk adózzák meg leginkább. A bruttó bérekre kirótt adók és illetékek megközelítik a jövedelem 42 százalékát, míg ennek aránya a térség más országaiban 27 százalékra tehető. Magyarországon például egy ezer euró értékű bruttó fizetésre kirótt adó 34 százalékos, Bulgáriában pedig 22 százalékos. December elsejétől a bruttó minimálbér Romániában 446 euró lesz, ami nettó 261 eurót jelent. A közép-kelet-európai térségben pedig a havi bruttó bér átlagösszege 421 euró, ami kézbe 334 eurót jelent.