Erdély FM (Románia/Erdély)

Az eredeti tervekkel ellentétben a londoni alsóház nem szavaz ma a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét rögzítő megállapodásról – mondta soron kívül tartott tegnap délutáni parlamenti felszólalásában a brit miniszterelnök. Theresa May pedig még a csütörtökön kezdődő EU-csúcsértekezlet előtt tárgyal már uniós országok vezetőivel, valamint az Európai Bizottság és az Európai Tanács vezetőségével, áttekintve velük az egyezmény azon elemeit, amelyekkel kapcsolatban a londoni alsóház “aggályainak adott hangot”.

Tegnap jelent meg a Hivatalos Közlönyben az erről szóló kormányhatározat. E szerint jövőtől a jelenlegi 1900 lejről 2080 lejre növelik a bruttó minimálbért valamennyi teljes munkaidőben dolgozó munkavállaló számára, ami 12 lejes órabért jelent. Mivel 2018-tól kezdődően a társadalombiztosítási járulékok fizetése áthárult az alkalmazottakra, a 2080 lejes bruttó minimálbér 1263 lejes nettó fizetést eredményez. A felsőfokú végzettséget igénylő munkakörben alkalmazott és az illető munkakörben legalább egy éve teljes munkaidőben dolgozó munkavállalóknak jövőtől nem lehet 2350 lejnél kisebb a bruttó bére, ami legalább 14 lejes órabérnek felel meg, és nettó.

A Szociáldemokrata Pártból egy hónappal ezelőtt kizárt szenátor kérésével kapcsolatban a házbizottság a szabályzatfelügyelő bizottsághoz fordult.  A Ţuţuianu által benyújtott dokumentáció szerint az Egyesülés nevet viselő frakció független tagokkal jönne létre. A kérésben idézett házszabály szerint egy szenátusi frakció létrehozásához legalább hét, ugyanazon párt színeiben mandátumot nyert személyre van szükség. Ez alól kivételt képeznek a nemzeti kisebbségek képviselői, illetve a függetlenként bejutott vagy függetlenné vált szenátorok, akik vegyes frakciót hozhatnak létre.

 A Mentsétek meg Romániát Szövetség  elnöke szerint az ellenzéki alakulatok ezen a héten nyújtják be a parlamentbe a Viorica Dăncilă vezette kormány megbuktatását célzó bizalmatlansági indítványt. Dan Barna azt mondta, ma vagy holnap nyújtják be az indítványt, és közben zajlanak az egyeztetések a kormánykoalíciót alkotó, illetve az ellenzéki pártokkal egyaránt. A Victor Ponta vezette Pro Romániával és az RMDSZ-szel is egyeztetnek a témáról a napokban.

 Erről a Szociáldemokrata Párt  végrehajtó bizottságának tegnapi ülésén született egyhangú döntés – jelentette be Viorica Dăncilă miniszterelnök, a PSD ügyvezető elnöke.  A kormányfő szerint így próbálják elejét venni annak, hogy az elhúzódó parlamenti viták, a jobboldali ellenzék és Klaus Johannis államfő sorozatos óvásai, a két kódex – a büntető törvénykönyv, illetve a büntetőeljárási törvénykönyv – egészének hatályba lépését hátráltassák.  Dancila nem árult el részleteket arról, hogy pontosabban milyen rendelkezések hatályba lépését akarják sürgősségi kormányrendelettel siettetni, csak annyit közölt, hogy a jogszabály részleteit az igazságügyi tárca vezetője dolgozza ki. A PSD-ALDE koalíció két éve kezdte el az igazságszolgáltatás átszervezését és büntetőjog módosítását, ez azonban tüntetések sorozatát, valamint a jobbközép ellenzék és az Európai Bizottság bírálatát váltotta ki.

Döntőházként szavazta meg a szenátus az RMDSZ közbenjárásával elfogadott sürgősségi kormányrendeletet, amely rendezi a román nyelv oktatásának kérdését – jelentette be tegnap Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője. Az RMDSZ kérésére döntött úgy szeptemberben a kormány, hogy eltörli a volt oktatásügyi miniszter által indítványozott augusztusi rendelkezést, amely szakmailag megalapozatlan lépésnek bizonyult, zavart okozott több tízezer diák, pedagógus és szülő életében. A rendeletet követően Kelemen Hunor szövetségi elnök Valentin Popa lemondását is kezdeményezte. A képviselőház november elején fogadta el a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletet törvényerőre emelő tervezetet.

 Ez ugyanis elengedhetetlen a térség fejlődésének szempontjából – nyilatkozta Ioan Popa, a város polgármestere. A PNL-s polgármester szerint Resicabánya készen áll arra, hogy hasznos tagja legyen a két bánsági, egy erdélyi és egy partiumi várost tömörítő szövetségnek. A polgármester elvetette azokat a főleg kormányoldalról érkező feltételezéseket, hogy a Nyugati Szövetség Románia szétbomlasztására törekedne. Ioan Popa állítása szerint őt leginkább Arad, Kolozsvár, Nagyvárad, Temesvár és Gyulafehérvár polgármesterei inspirálják, és ezen városok vezetését tartja követendő példának. Arad, Kolozsvár, Nagyvárad és Temesvár szombaton írta alá a Nyugati Szövetség, románul: Alianţa Vestului nevet viselő társulás alapító okiratát. Ennek elsődleges célja nagyszabású közös projektek kifejlesztése.

 Jelentette be tegnap egy televíziós interjúban az egészségügyi tárca vezetője, Sorina Pintea. A miniszter szerint még mindig vannak megoldatlan dolgok, például a hálapénz kérdése. A tárcavezető elmondta, habár növelték az egészségügyben dolgozók béreit, továbbra is elfogadnak pénzt a páciensektől és a közkórházakban nem tartják be a járóbeteg-rendelői programot. Sorina Pintea szerint az ügyeletek sincsenek megoldva, és vannak olyan kórházak, amelyek meg sem kellene kapják a működéshez szükséges akkreditálást.

 A dél-tiroli németek európai parlamenti képviselője sepsiszentgyörgyi látogatásán rámutatott: szülőföldjükön kell tartani az embereket, hiszen ha a vidék kiürül nemcsak a mezőgazdaság, hanem az inkább ott élő kisebbségek is veszélybe kerülnek, hiszen a falvakon élők nehezebben asszimilálódnak.  Szerinte tehát a vidék felzárkóztatása a megoldás, az életminőséget kell folyamatosan javítani, hiszen hiába van a gazdáknak jövedelmük, ha a közelben nincs tanintézet, kórház, kulturális létesítmények, internet-hozzáférés, elvándorolnak a fiatalok, elszívja őket a nagyváros”- részletezte a dél-tiroli politikus.

 Grezsa István, a  Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős magyar miniszteri biztos tegnap Budapesten tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy a 2016 novembere óta zajló program harmadik üteme 2021 decemberében zárul. A miniszteri biztos reményét fejezte ki, hogy a külhoni óvodafejlesztési program nagy változásokat hoz a Kárpát-medence azon intézményeiben, ahová magyar gyerekek járnak.

Az Európai Bíróság mai döntése alapján az Egyesült Királyság egyoldalúan visszavonhatja az Európai Unióból való távozásáról szóló értesítést. Az EU szerződésének 50-ik cikkelye alapján a kilépési szándék szabad visszavonásának lehetősége fennáll, amíg az Európai Unió és az adott tagállam között megkötött kilépési megállapodás nem lépett hatályba. A brit parlament holnap szavaz a Theresa May kormánya által kitárgyalt Brexit-feltételrendszerről. Jelenleg úgy tűnik, hogy nem lesz többség ennek támogatására. Ha a törvényhozás ezt elutasítja, akkor vagy ismét népszavazást szerveznek a britek, vagy megállapodás nélkül lépnek ki az unióból.

Grezsa István, a  Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős magyar miniszteri biztos tegnap Budapesten tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy a 2016 novembere óta zajló program harmadik üteme 2021 decemberében zárul. A miniszteri biztos reményét fejezte ki, hogy a külhoni óvodafejlesztési program nagy változásokat hoz a Kárpát-medence azon intézményeiben, ahová magyar gyerekek járnak.

 A dél-tiroli németek európai parlamenti képviselője sepsiszentgyörgyi látogatásán rámutatott: szülőföldjükön kell tartani az embereket, hiszen ha a vidék kiürül nemcsak a mezőgazdaság, hanem az inkább ott élő kisebbségek is veszélybe kerülnek, hiszen a falvakon élők nehezebben asszimilálódnak.  Szerinte tehát a vidék felzárkóztatása a megoldás, az életminőséget kell folyamatosan javítani, hiszen hiába van a gazdáknak jövedelmük, ha a közelben nincs tanintézet, kórház, kulturális létesítmények, internet-hozzáférés, elvándorolnak a fiatalok, elszívja őket a nagyváros”- részletezte a dél-tiroli politikus.

 Jelentette be tegnap egy televíziós interjúban az egészségügyi tárca vezetője, Sorina Pintea. A miniszter szerint még mindig vannak megoldatlan dolgok, például a hálapénz kérdése. A tárcavezető elmondta, habár növelték az egészségügyben dolgozók béreit, továbbra is elfogadnak pénzt a páciensektől és a közkórházakban nem tartják be a járóbeteg-rendelői programot. Sorina Pintea szerint az ügyeletek sincsenek megoldva, és vannak olyan kórházak, amelyek meg sem kellene kapják a működéshez szükséges akkreditálást.

Az EP várhatóan holnap szavaz a két ország helyzetét érintő tervezetről, a végső döntést pedig az Európai Tanács hozza meg az ügyben. Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága novemberben fogadta el azt a jelentést, ami szerint Románia és Bulgária megfelel a schengeni előírások alkalmazásához előírt feltételeknek, így januártól csatlakozhatna az övezethez.

 Az orosz ENSZ nagykövet szóvivője tegnapi nyilatkozatában elmondta, hogy az ország egy fontos lépésnek tartja az egyezményt a nemzetközi együttműködés fejlesztésében, viszont vannak kérdéseik az elfogadott szöveggel kapcsolatban. Külön kiemelte a megállapodás osztott felelősségről szóló részét. Szerintük ugyanis ez egyet jelent a felelősség elhárításával. A Globális megállapodás a biztonságos, rendezett és szabályos migrációról nevű egyezményt, a tervek szerint december 10-11-én fogadják el az ENSZ marokkói csúcstalálkozóján. Az elfogadás folyamatából időközben kilépett az Egyesült Államok, Izrael, Ausztrália, Bulgária, Csehország, Szlovákia, és Magyarország.

 Menesztik tisztségéből a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság vezetőjét, ha év végéig nem készül el az idénre beígért 100 kilométernyi autópálya – mondta szombaton Viorica Dăncilă miniszterelnök az Antena 3 televíziónak adott interjúban. A kormányfő rámutatott, 100 kilométernyi sztráda építését vállalták erre az évre, és teljesíteni akarják ígéretüket.  Dăncilă arról is beszélt, hogy január közepén kihirdetik a Ploieşti-Comarnic-Brassó sztrádaszakasz kivitelezésére kiírt versenytárgyalás győztesét, ugyanakkor a többi autópálya építési munkálatait is nagy figyelemmel követik, vigyázva a határidők betartására.

 Egyedüli jelöltként hivatalosan is az Európai Bizottság első alelnökét választotta listavezetőjévé szombati lisszaboni kongresszusán az Európai Szocialisták Pártja. A résztvevők egyhangúlag szavazták meg Frans Timmermanst. A balközép erőket összefogó pártcsalád esetleges jövő májusi európai parlamenti győzelme esetén így Timmermans lehetne a brüsszeli testület következő vezetője, de ennek szakértők szerint meglehetősen kicsi az esélye.

Annegret Kramp-Karrenbauert választották meg elnöknek a német Kereszténydemokrata Unió tisztújító kongresszusán pénteken Hamburgban, a párt eddigi főtitkára 517 szavazatot szerzett, ellenfelére, Friedrich Merz volt parlamenti  frakcióvezetőre 482 küldött voksolt. Az elnökválasztáson a 1001 küldött közül 999 vett részt, valamennyien érvényesen szavaztak, egyikük sem tartózkodott. A pártelnöki tiszségből több mint 18 év után távozó Angela Merkel utódjának megválasztásához két fordulóra volt szükség. Annegret Kramp-Karrenbauer az 1945-ben alapított párt nyolcadik elnöke, és a második nő a párt élén.

 Egy héttel azután, hogy a múlt szombati párizsi zavargások képei bejárták az egész világot, a sárgamellényesek ismét tömegesen vonultak utcára a francia fővárosban és a vidéki nagyvárosokban a kormány gazdaságpolitikája ellen tiltakozva szombaton. Országszerte mintegy 125 ezren tiltakoztak a múlt heti 136 ezer után.  Édouard Philippe francia miniszterelnök szerint eljött a párbeszéd ideje a kormány szociális és adópolitikája ellen tüntető sárgamellényesekkel a szombati negyedik országos tiltakozónap után. Emmanuel Macron államfő a hét elején megszólal, és konkrét intézkedéseket fog javasolni – ígérte meg a kormányfő. Párizsban és a nagyobb városokban a be nem jelentett megmozdulásokon a radikális tüntetők és a rendőrök között számos helyen történtek összecsapások, és a kizárólag az összetűzést kereső rendbontók is megjelentek a tömegben, gépkocsikat borogattak és gyújtottak fel, üzleteket fosztogattak. A múlt szombatinál azonban jóval kevesebb erőszakos cselekmény történt.