Biztonságpiac

Érvényben maradnak Washington Ukrajna iránti kötelezettségvállalásai, az Egyesült Államok és szövetségesei továbbra is támogatni fogják Ukrajnát – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök Varsóban.

Biden az Andrzej Duda lengyel elnökkel a varsói elnöki palotában folytatott négyszemközti megbeszélés után, a lengyel és az amerikai küldöttség plenáris tárgyalásai előtt nyilatkozott. Megerősítette, amit tavaly márciusi varsói látogatása során mondott, miszerint az Egyesült Államoknak szüksége van Lengyelországra és viszont.

„Szükség van az európai biztonságra, ez alapvető és a legnagyobb következményekkel bíró téma” – fogalmazott Biden. „Érvényben maradtak azok a kötelezettségvállalások, amelyeket az Egyesült Államok és szövetségesei Ukrajna támogatásáról tettek” – hangsúlyozta.

Biden a varsói Királyi Várban – Oroszország sohasem győz Ukrajnában: A brutalitás soha nem változtat az emberek szabadságvágyán, Oroszország sohasem győz Ukrajnában.

„Kritikus jelentőségűnek” nevezte a lengyel-amerikai kapcsolatokat. „Fegyveres erőink továbbra is Lengyelországban maradnak, most új stratégiai partnerséget építünk” – jelentette ki. Lengyelországban jelenleg mintegy tízezer amerikai katona állomásozik állandó rotációs jelleggel, köztük vannak F-15-ös vadászgépek pilótái és a Patriot rakétarendszert kezelő légvédelmisek is.

„Sok kihívás áll előttünk, amelyekkel közösen kell majd szembesülni. Meg vagyok győződve, hogy megbirkózunk velük” – húzta alá Biden. Duda felszólalásában kitért Biden előző napi meglepetésszerű kijevi látogatására, amelyet rendkívüli gesztusnak nevezett nemcsak Ukrajna iránt, de „azok felé is, akik egy szuverén országot támadnak”. A látogatás annak jele volt, hogy a szabad világ nem felejt – fogalmazott Duda.

Biden a varsói Királyi Várban – az Egyesült Államok és Európa nem akarja elfoglalni Oroszországot: Ma még egyszer az oroszokhoz fordulok. Az Egyesült Államoknak és Európa nemzeteinek nem áll szándékában Oroszország elfoglalása… Washington szövetségesei nem Moszkva ellenségei.

Bejelentette: a 2025 első felében esedékes lengyel európai uniós elnökséget a transzatlanti kapcsolatok szorosabbá tétele jegyében akarják szervezni, az erről szóló határozatot Lengyelország idén májusban fogja kezdeményezni.

„Több Amerika Európában, az EU és az Egyesült Államok erősebb együttműködése gazdasági és biztonsági témákban, mindez nagyon fontos számunkra” – jelentette ki. A lengyel történelmi tapasztalatokra utalva Duda kulcsfontosságúnak nevezte az Egyesült Államok szerepét Európa biztonsága szempontjából. Az amerikai elnök az ukrajnai háború kitörése első évfordulójának napjaiban érkezett Lengyelországba. Előtte a háború első heteiben, tavaly márciusban járt a lengyel fővárosban.

Biden kedd este beszédet mondott a varsói Királyi Vár kertjében, a varsói amerikai nagykövetség a rendezvényre meghívást intézett a lengyel társadalomhoz. Varsói látogatása zárónapján, szerdán Biden részvételével tartják Varsóban a kelet-európai NATO-tagállamokat tömörítő csoport, a Bukaresti Kilencek csúcstalálkozóját.

Borrell: még a héten megegyezés várható az EU-ban az Oroszország elleni tizedik szankciós csomagról
Még a héten megegyezés várható az Oroszország elleni tizedik szankciós csomagról az Európai Unióban, a még fennálló fenntartásokat „le fogjuk küzdeni”, a korlátozó intézkedéseket a következő napokban, órákban jóváhagyják a tagállamok – jelentette ki Josep Borrell kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő. A tizedik szankciós csomag – amely az Európai Bizottság múlt héten bejelentett javaslatának értelmében egyebek között exporttilalmat vezetne be több mint 11 milliárd euró értékben a kritikus, a hadiiparban is használt technológiákra és ipari árukra – lényegében élvezi az uniós tagállamok minisztereinek támogatását, de az uniós Tanács egyhangú döntésével kell jóváhagyni. Borrell kiemelte: a már hatályban lévő szankciók működnek, súlyos csapást mérnek az orosz gazdaságra, Oroszország már államháztartási, valamint kereskedelmi hiánnyal küzd az energiahordozók eladása terén, miközben Európa megszabadult az orosz energiafüggőségtől. „Amennyire csak lehet, elsőbbséget kell adni az ukrán hadsereg ellátásának” – húzta alá Borrell.

 

The post Orosz agresszió: Washington és szövetségesei továbbra is támogatják Ukrajnát appeared first on .

Az európai uniós tagországok külügyminisztereinek döntése nyomán az EU további 32 embert és két szervezetet sújtott szankciókkal az iráni emberi jogi jogsértések miatt hozott korlátozó intézkedések keretében – közölte az uniós tanács.

Brüsszeli ülésükön a miniszterek felvették a szankciókkal sújtottak listájára az iráni oktatási, valamint a kulturális minisztert, a Forradalmi Gárda egyik parancsnokhelyettesét, valamint a szóvivőjét, a Forradalmi Gárdához és az iráni hírszerzési minisztériumhoz köthető, Ravin Academy nevű kiberbiztonsági cég társalapítóit, a tüntetőkkel szembeni erőszakos fellépést támogató iráni parlamenti képviselőket, a rendőrség és az igazságszolgáltatás több tagját, valamint börtönőröket és börtönigazgatókat.

Továbbá jegyzékbe vették az iráni biztonsági erők (LEF) egyik alapítványát, valamint a rendőrséghez kötődő tudományos és társadalomtudományi intézetet.

Az Iránnal szembeni korlátozó intézkedések jelenleg 196 személyre és 33 szervezetre vonatkoznak. A büntetőintézkedések az Európai Unióba való beutazási tilalomra és az unióban tárolt pénzeszközeik befagyasztására terjednek ki. Ezenfelül uniós országok állampolgárai és az unió területén bejegyzett szervezetek és bankok nem bocsáthatnak pénzügyi eszközöket a jegyzékbe vettek rendelkezésére. Az iráni emberi jogi szankciórendszer emellett magában foglalja a távközlési eszközök megfigyelésére szolgáló berendezések, valamint a belső elnyomásra felhasználható berendezések Iránba történő kivitelének tilalmát is.

A közlemény szerint az Európai Unió és tagállamai sürgetik az iráni hatóságokat, hogy vessenek véget a békés tüntetések elleni erőszakos fellépésnek, hagyjanak fel az önkényes fogva tartással, és bocsássák szabadon az igazságtalanul fogva tartottakat. Az unió továbbá felszólította Iránt, hogy vessen véget annak a gyakorlatnak is, hogy halálbüntetést szab ki és hajt végre a tüntetőkkel szemben. Az EU továbbá a már kihirdetett halálbüntetések visszavonására szólított fel, valamint arra, hogy az iráni vezetés biztosítson megfelelő igazságügyi eljárást valamennyi fogvatartott számára.

 

The post Az EU kiterjesztette az emberi jogok megsértése miatt Iránnal szembeni szankcióit appeared first on .

Az év végére meghaladja a háromezret a végzősök száma a német hadsereg (Bundeswehr) ukrán katonáknak szervezett kiképzőprogramjaiban – mondta a német védelmi miniszter.

Boris Pistorius az Alsó-Szászország tartományi Munsterben működő harckocsizó-képző központban tartott tájékoztatóján elmondta, hogy a programok a terveknek megfelelően haladnak, a hazájukat az orosz támadások ellen védő ukrán katonák pedig nagyon elkötelezettek és elszántak. Március végére le is szállítják a védekezés támogatását szolgáló német Marder páncélozott harcjárműveket és Leopard 2 A6 típusú harckocsikat, és az ukrán katonák készen állnak majd a használatukra – jelentette ki a miniszter.

Hozzátette, hogy a világ legmodernebb harckocsijaként számon tartott Leopard 2-es elődjéből, a Leopard 1 típusú harckocsikból májusban vagy júniusban adhatják át az első darabokat Ukrajnának. A képzési programok újabb turnusokkal folytatódnak tovább, a végzősök száma így meghaladhatja a háromezret az év végére.

A Bundeswehr a kiképzési programról a honlapján közölt tájékoztatójában ismertette, hogy az ukrán katonák a hét hat napján tanulnak és gyakorlatoznak, napi 12 órát. Az oktatást tolmácsok közreműködésével folytatják. Mint írták, az ukrán katonák szemében hajthatatlanság és elszántság látszik. „Ezek az emberek tudják, hogy miért harcolnak, tudják, hogy a jó oldalon állnak, és ez szinte legyőzhetetlenné teszi őket” – idézték a közleményben Björn F. Schulz tábornokot, a kiképzőközpont parancsnokát.

A szövetségi kormány negyven Marder páncélozott harcjárművet és 14 Leopard 2 A6-os harckocsit ad át az ukrán erőknek a Bundeswehr állományából. A támogatáshoz kiképzés, lőszer, szállítás és karbantartás is tartozik. Berlin egy sor további nehézfegyvertípussal, köztük Panzerhaubitze 2000 önjáró lövegekkel és Gepard páncélozott harcjárművekkel is segíti az orosz támadás elhárítását. A napokban arról is döntöttek, hogy a Bundeswehrnél már nem használt Leopard 1-esekkel is támogatják Ukrajnát, a tervek szerint száznál is több darabbal.

Holland hírszerzés: Oroszország igyekszik feltérképezni a hollandiai infrastruktúrát
Oroszország az elmúlt hónapokban próbált információkat szerezni, annak érdekében hogy szabotálja a az Északi-tenger hollandiai részén lévő, az energiaellátáshoz létfontosságú infrastruktúrát – írta a NOS hírportál hétfőn a holland katonai hírszerző ügynökség (MIVD) közlésére hivatkozva. A MIVD igazgatója, Jan Swillens tábornok, a holland nemzetbiztonsági szervezettel (AIVD) közös sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy néhány hónappal ezelőtt egy orosz hajó jelent meg az Északi-tenger holland részén, és információkat próbált szerezni a tengeri szélerőműparkról. Mint mondta, a hajót időben felismerték és elirányították a parti őrség hajói, mielőtt bármilyen szabotázskísérletet tudtak volna végrehajtani. Swillens hozzátette: „ez újabb bizonyíték arra, hogy a Hollandiát fenyegető veszély sokkal közelebbi, mint ahogyan az elsőre tűnik”. Az MIVD és az AIVD hétfőn közzétett közös jelentésében azt állítja, hogy Oroszország a szélerőművek mellett, internetkábelek és a gázvezetékek infrastruktúráját is megpróbálta titokban feltérképezni. A jelentés hozzáteszi, hogy Oroszország vélhetően a vízellátási hálózatokat is megpróbálja megcélozni.

Hollandia szombaton közölte, hogy több orosz diplomatát kiutasít az országból, arra hivatkozva, hogy Moszkva hírszerző tiszteket küld a hágai nagykövetségére. A kormány azt is bejelentette, hogy bezárja a szentpétervári holland főkonzulátust, és felszólította Oroszországot, hogy számolja fel kereskedelmi képviseletét Amszterdamban.

The post Orosz agresszió: Több mint háromezer ukrán katonát képeznek az idén Németországban appeared first on .

„Gyümölcsözőknek és nagyon fontosaknak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfői kijevi tárgyalásait amerikai kollégájával, Joe Bidennel a Sky News brit tévécsatornának adott nyilatkozatában, amelyből a Jevropejszka Pravda hírportál idézett.

„Reméljük, hogy 2023 a győzelem éve lesz” – tette hozzá az ukrán államfő. Hangsúlyozta: továbbra is mindent megtesz azért, hogy a demokratikus világ „megnyerje ezt a történelmi csatát”. Szavai szerint Ukrajna nagyon nehéz időszakon megy keresztül, de „történelmi eredményeket” fog elérni az Egyesült Államok és a világ többi részének segítségével.

„A mai tárgyalások nagyon gyümölcsözők, nagyon fontosak és nagyon határozottak voltak” – mondta, hozzátéve, hogy az eredmény minden bizonnyal hatással lesz a harci cselekmények alakulására.

„Az igazságszolgáltatás helyreállítása szintén fontos. Az agresszornak vállalnia kell a felelősséget az agresszióért, és meg kell térítenie az okozott károkat” – emelte ki Zelenszkij, megköszönve az Egyesült Államok támogatását ennek megvalósításában.

Biden látogatását a CNN-nek értékelve kijelentette: egy évvel az Ukrajna ellen indított háború kezdete után Putyin „hódító háborúja a vereség felé tart”. „Putyin azt gondolta, hogy Ukrajna gyenge, a Nyugat pedig megosztott. Azt hitte, túl tud élni minket. Nem hiszem, hogy most így gondolja” – vélekedett Biden.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter kommentárjában kijelentette, hogy az Egyesült Államok és Ukrajna elnöke egyaránt elégedett a látogatással, amely „egyértelmű jelzésnek nevezhető a Kreml számára”. A tárcavezető történelminek minősítette a látogatást, és megjegyezte, hogy ez Ukrajna győzelme.

„Azt mondom: mindkét elnök elégedett a beszélgetéssel. A légkör a lehető legbizalmasabb és legőszintébb volt. Ez a látogatás az ukrán nép és Zelenszkij elnök győzelme. Minden esélylatolgatás ellenére Ukrajna és az egész szabad világ győzelme érdekében történt – hangsúlyozta Kuleba. Hozzátette: egyértelmű jelzés is egyben Moszkvának arra vonatkozóan, hogy „senki sem fél tőle”.

Kuleba tájékoztatott arról, hogy a következő napokban ismét külföldi utakra indul: Brüsszelbe, Hágába és New Yorkba.

Február 21-én Brüsszel ad otthont az első háromoldalú Ukrajna-EU-NATO- találkozónak, amelynek célja a fegyverekkel, a kiképzéssel és a védelmi ipar munkájának növelésével kapcsolatos erőfeszítések összehangolása – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál. Kuleba közlése szerint Hágában úgyszintén tárgyalásokat terveznek az Ukrajnának szánt fegyverekről, valamint Ukrajna uniós csatlakozásáról.

Biden látogatása alatt Ukrajna egész területén légiriadót rendeltek el, mert egy MiG-31-es vadászrepülőgép a levegőbe emelkedett Fehéroroszországban. A légiriadó másfél órán át tartott – írta az ukrán hírportál.

Fehér Ház: az Egyesült Államok néhány órával az elnök kijevi utazása előtt tájékoztatta Oroszországot

Az Egyesült Államok néhány órával Biden Kijevbe utazása előtt értesítette Oroszországot az amerikai elnök ukrajnai látogatásáról – közölte a washingtoni Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsa. Az elnöki hivatal biztonsági testülete közleményében példa nélkülinek nevezte az utazást, tekintettel arra, hogy az Egyesült Államok nem rendelkezik „katonai infrastruktúrával” a háború sújtotta térségben. Jake Sullivan, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója újságírói kérdésre annyit mondott, hogy az Egyesült Államok „konfliktusmegelőzési” szándékból döntött úgy, hogy néhány órával az elnök elutazása előtt tájékoztatja az oroszokat. A tájékoztatás formájáról, módjáról és az esetleges orosz válaszról a fehér házi illetékes nem számolt be.

Medvegyev: Biden biztonsági garanciákat kapott kijevi útja előtt

Biztonsági garanciákat kapott kijevi látogatása előtt Biden – közölte Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese. Medvegyev nem részletezte, hogy pontosan ki adta ezeket a garanciákat Bidennek. Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlament felsőházának elnökhelyettese úgy vélekedett, hogy a kijevi úttal, „maximálisan hősies külsőségek között” kezdetét vette Biden újraválasztási kampánya. Több orosz parlementi képviselő úgy vélekedett, hogy a Biden-vizit semmilyen hatást nem gyakorol a „különleges hadművelet” menetére, az elnök legfeljebb az EU-ban és a saját választói körében szerez majd pontokat.

 

The post Orosz agresszió: Zelenszkij reméli, hogy az idei év Ukrajna győzelemének éve lesz appeared first on .

Új szintre lépett a rendvédelem és a gyermekvédelem közötti együttműködés, ezen a területen új fejezet kezdődött – mondta a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára a bántalmazott gyermekek meghallgató- és terápiás központjának átadó ünnepségén Gyulán.

Fülöp Attila kiemelte, a gyermekvédelmi szakemberek munkája csak akkor lehet sikeres, ha más hatóságokkal együtt tudnak eljárni; így tudják a leginkább segíteni a bajban a gyermekeket.

A meghallgató- és terápiás központok célja kettős: a bántalmazott gyerekek számára a rendvédelmi eljárás során a legmegfelelőbb, családias környezetet biztosítani, komfortérzetüket maximálisra emelni, egyúttal azonnali terápiában részesíteni őket. Emellett úgy segíteni különböző technikai eszközökkel a kihallgatást, hogy az a rendőrségi, ügyészségi és bírósági eljárás alatt bizonyítékként felhasználható legyen, ezáltal ne kelljen a gyermekkorú vagy fogyatékossággal élő bántalmazottnak többször vallomást tennie – fejtette ki.

Az államtitkár emlékeztetett, 2021-ben törvényt módosítottak azért, hogy a központokban készített kép- és hangfelvételek bizonyítéknak minősüljenek. Fülöp megjegyezte, míg 2019-ben 29 esetet láttak el a központokban, tavaly ez a szám már 310 volt. A gyulai intézmény nemcsak Békés, hanem Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun vármegye bántalmazott gyermekei számára is segítséget nyújt majd – húzta alá.

Simon Attila István, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság vezetője kiemelte, a zéró tolerancia ellenére az esetszám nem nulla; a szigorú gyermekvédelmi szabályok és a jelzőrendszer sem tudják „teljesen kiküszöbölni” a bántalmazással, elhanyagolással fenyegető eseteket. A központok létrehozásával az izlandi úgynevezett Barnahus-modellt vették át, a szó gyermekházat jelent.

Kovács József országgyűlési képviselő felidézte, hogy az első Barnahus-központ 1998-ban, Izlandon jött létre, Magyarországon elsőként Szombathelyen alakult meg, azóta Debrecenben és két budapesti helyszínen létezik; a gyulai az ötödik.

Görgényi Ernő, Gyula polgármestere – aki hivatali ideje előtt maga is a gyermekvédelmi szakszolgálat jogelőd intézményénél tevékenykedett hat évig ügyvédként – elmondta, nem mindegy, hogy egy gyereknek egy rideg tárgyalóteremben kell-e elmondania újra és újra a vele történt erőszakos cselekményt, vagy egy empatikus, családias környezetben, speciálisan képzett szakemberek jelenlétében. A központ segítséget jelenthet az igazságtalanul megvádoltak számára is, mert ilyen esetek is vannak. Közlése szerint a módszerrel több pszichológiai szakvélemény is kiváltható, így csökkenthetőek az eljárási költségek.

Görgényi aláhúzta, Gyula az egyetlen olyan nem megyei jogú város Magyarországon, ahol számos vármegyei funkciót látnak el: itt van a törvényszék, a főügyészség, a büntetés-végrehajtás parancsnoksága, a levéltár, a vármegyei kórház székhelye és legnagyobb telephelye, továbbá az ügyvédi és orvosi kamarának és a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóságnak is a városban van a székhelye. „És, most újabb fontos megyei intézménnyel gazdagodtunk” – emelte ki.

A rendezvény végén a központokat működtető Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat igazgatója, Erdei Sándor együttműködési megállapodást írt alá Vörös Ferenccel, a Békés Vármegyei Rendőr-főkapitányság vezetőjével.

 

The post „Új fejezet” kezdődött a rend- és a gyermekvédelem együttműködésében appeared first on .

Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egy Ukrajnának nyújtandó 15 milliárd eurós támogatási programjának beindítását, valamint az Oroszországot sújtó gazdasági szankciók megerősítését szorgalmazta hétfőn, a G20 csoport pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek február 24-25-én, az indiai Bengaluruban tartandó találkozója előtt.

Az ukrajnai háború kezdetének pénteki, első „szomorú évfordulóján” a francia tárcavezető azt szeretné, ha a G20 csoport találkozóján „kidolgoznánk egy IMF-programot Ukrajnának, amely 15 milliárd eurót jelentene négy évre”.

„Az európai uniós és a G7 országcsoport által nyújtott segítségen kívül elengedhetetlen, hogy az IMF is fellépjen Ukrajnáért” – idézte az AFP hírügynökség Le Maire-t.

Az IMF szombaton jelezte: a Kijevvel kötött megállapodásuk megnyitja az utat az Ukrajnának nyújtandó hitelprogramról szóló tárgyalások előtt, amennyiben az ukrán hatóságok teljesítik a pénzügyi szektor stabilitására vonatkozó követelményeket. A francia gazdasági minisztérium szerint az Ukrajnának nyújtott európai pénzügyi segítség elérte a 18 milliárd eurót, amelyből több mint hárommilliárdot januárban utaltak át, míg az Egyesült Államok 9,5 milliárd dolláros támogatást hagyott jóvá Ukrajna számára.

„A G7 országcsoportban az Oroszországot sújtó gazdasági szankciók megerősítéséért fogunk szót emelni” – jelezte meg Le Maire.

„Ezek a gazdasági szankciók hatékonyak, mert lehetővé tették, hogy Oroszország olajbevétele a felére csökkenjen, és teljesen szétessenek Oroszország értékláncai olyan stratégiai iparágakban is, mint az űrkutatás vagy az autógyártás, és ez egy hosszú távú fegyver” – mondta a francia kormánytag.

 

The post Orosz agresszió: Párizs az Oroszországot sújtó szankciók megerősítését szorgalmazza appeared first on .

Kína nem kért bocsánatot az Egyesült Államok felett lelőtt kínai megfigyelőléggömbbel kapcsolatban kialakult vitában – mondta az amerikai külügyminiszter egy vasárnapi interjújában.

Antony Blinken az ABC televíziónak Münchenből adott, és vasárnap sugárzott interjúban nagyon közvetlennek és nagyon világosnak nevezte Vang Ji kínai államtanácsossal, a Kínai Kommunista Párt központi külügyi bizottsága igazgatójával folytatott megbeszélését az ügyben. Mint mondta, Ji értésére adta, hogy a légi eszköz légtérsértése elfogadhatatlan volt és soha nem szabad ismét megtörténnie. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a megbeszélésen kínai tárgyalópartnere nem kért elnézést a történtekért.

Az amerikai diplomácia irányítója közölte, hogy a megbeszélésen szóba került a kínai-orosz viszony, amivel kapcsolatban úgy fogalmazott, nagyon súlyos következményei lennének a kétoldalú kapcsolatokra, ha Kína élet kioltására alkalmas eszközöket szállítana Oroszország számára az Ukrajnában vívott háborújához.

Blinken az interjúban ugyanakkor fontosnak mondta a kommunikációs csatornák nyitva tartását és a közvetlen diplomácia folytatását az Egyesült Államok és Kína között. Felelősségünk van abban, hogy ezt a viszonyt felelősségteljesen kezeljük – fogalmazott az amerikai külügyminiszter. Blinken a Müncheni Biztonságpolitikai Fórum idején tartott kétoldalú megbeszélést a kínai külügyminiszterrel.

A két diplomata február elejére Pekingbe tervezett találkozóját a megfigyelőléggömb miatt megnövekedett amerikai-kínai feszültség miatt mondták le közvetlenül az utazás előtt. Ugyanakkor az Egyesült Államok kormányzatának különböző tisztségviselői – köztük Joe Biden elnök – az elmúlt hetekben többször megismételték, hogy az Egyesült Államok a versenyt és nem konfliktust keresi Kínával.

 

The post Blinken: Kína nem kért bocsánatot a léggömbről kialakult amerikai-kínai vitában appeared first on .

Hollandia Németországgal és Dániával együtt száz Leopard 1 típusú harckocsit tervez átadni Ukrajnának, miután üzemképes állapotba hozzák őket – jelentette be Mark Rutte holland kormányfő Kijevben.

„Németországgal és Dániával együtt száz Leopard harckocsit adunk. Németországgal és az Egyesült Államokkal együtt pedig Patriot légvédelmi rendszereket is” – mondta a Jevropejszka Pravda hírportál beszámolója szerint Rutte sajtótájékoztatóján. Az ukrajnai szállítás időpontjával kapcsolatban a holland miniszterelnök nem adott konkrét előrejelzést, de azt ígérte, hogy az „a lehető leghamarabb” megtörténik.

„Amint az első tétel üzemképes lesz, kiszállítják Ukrajnába. A lehető leggyorsabban szeretnénk ezt megtenni. Dátumot nem tudok mondani. Tisztában vagyunk azzal az elvvel, hogy jobb ma, mint holnap, de mindennek rendben kell lennie” – fogalmazott Rutte. Hangsúlyozta, hogy Ukrajnának meg kell nyernie a háborút. „Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy Ukrajna megvédhesse magát az Oroszország felől érkező szörnyű erőszakkal szemben. Győznie kell!” – jelentette ki a holland kormányfő.

 

The post Orosz agresszió: Hollandia Dániával és Németországgal együtt száz Leopardot készül adni Ukrajnának appeared first on .

Elérheti a kétszázezret az orosz fegyveres erők sebesültekben és halálos áldozatokban elszenvedett vesztesége az ukrajnai háború kezdete óta – áll a brit katonai hírszerzés helyzetértékelésében.

A londoni védelmi minisztérium által közzétett hírszerzési összefoglaló 175-200 ezerre taksálja az orosz reguláris erők és a mellettük harcoló szerződéses magánhadseregek sebesültjeinek és halottainak számát. A jelentés szerint a teljes adaton belül valószínűsíthetően 40-60 ezerre tehető a harcokban elesettek száma.

A brit katonai hírszerzés információi szerint az orosz fegyveres erők különösen a tavaly szeptemberben bejelentett „részleges mozgósítás” óta szenvedtek komoly veszteségeket. Ezekből a számokból az tűnik ki, hogy a sebesültekéhez képest magas a halálos áldozatok száma, és ez szinte bizonyosan az orosz fegyveres erők zömére jellemző, „rendkívül kezdetleges” színvonalú orvosi ellátás következménye – fogalmaz a brit hírszerzési jelentés.

Az elemzés szerint az orosz veszteségek többségét szinte bizonyosan tüzérségi támadások okozták. A brit katonai hírszerzés pénteki elemzése szerint a Wagner magánhadsereg nagy számban vetett be elítéltek közül toborzott katonákat, és az ő körükben akár 50 százalékos is lehet a veszteségarány.

 

The post Brit katonai hírszerzés: jelentősek az orosz veszteségek appeared first on .

Manapság otthonunkban több olyan eszköz is rendelkezésünkre áll, amivel az egész ingatlan stílusát, megjelenését még szebbé varázsolhatjuk. Nemcsak a legnagyobb eszközökre gondolunk itt, mint a bútorok, hanem az olyan apróbb, egyszerűbb, de mégis látványos kiegészítőkre, mint a különböző textilek, például a díszpárnák, abroszok, székszoknyák, díszítő masnik és fodrok, amik minimattból és a dekor-bélésselyemből vannak.

Nem csak otthonunk díszítésére használhatjuk őket

Fontos kiemelni, hogy például a dekor-béléseket nemcsak egy adott helyiség megjelenésének kellemesebbé tételéhez lehet használni, hanem már régóta alkalmazzák őket csinos szoknyák, szövetkabátok, elegáns kosztümök béleléséhez is. A beszerzésük nagyon egyszerű, mivel elegendő ellátogatni például a K-ELME oldalára, és máris elkezdhetjük a dekorációs anyagok böngészését. Ha esküvőre készítesz dekorációt, itt mindenképp nézz szét!

Mire jó a minimatt?

Kezdjük a sort a minimattokkal, amelyek képesek igazán prémium külsőt kölcsönözni otthonunknak vagy az adott bútornak, amin elhelyezzük. Minimattokból általában függönyöket készítenek ablakra, az asztalon lehet használni abroszként, de tökéletes kiegészítő lehet a székekre székszoknyának a lakodalomban, és akár még nagyobb ajándékokat is csomagolhatunk bele esküvőre.

Egy minimatt terítővel igazán egyedi, stílusos és változatos külsőt kölcsönözhetünk otthonunknak vagy egy ünnepi eseménynek. Többféle színben, méretben érhetőek el, és akár személyre szabott kialakításban is kérhetjük.

A teljesség igénye nélkül pár elérhető szín a K-ELME oldaláról: halványszürke, világos camel, világos rózsaszín, mogyoró, világos türkizkék, denim. Kivétel nélkül mindegyik szín már-már luxusérzetet kelt, és nem igazán találunk majd olyan bútort, amihez ne illene. Garantáltan emelni fogja az egész ingatlan megjelenését és a vendégek biztosan rá fognak kérdezni, hogy mégis honnan sikerült beszerezni őket. Ha pedig esküvőre készítünk belőle dekorációt, akkor érdemes kiegészíteni dekor-béléssel az anyagot.

Mi a dekor-bélés?

A dekor-bélést is használhatjuk otthonunk díszítésére, egy masnival, egy függönykötővel, egy fodorral, de ezt sokkal inkább szokás ünnepélyes eseményen alkalmazni, gondolunk itt esküvőkre vagy akár jelmezbálra. Önálló anyagként is megállja a helyét, ezért is annyira közkedvelt a dekoratőrök körében. 

Tökéletes választás lehet az esküvői dekoráció elkészítéséhez, lehet csavarni-tekerni, kellemesen csillan meg rajta  a fény, lágy az esése, ami mind az elegáns esküvő jellemzője. Ha  kisgyermekről van szó és jelmezbálról, akár Batman köpenye is készülhet ebből anyagból. Egy dolog határozza meg csak a felhasználási módját: a dekor-bélés színe.

Nincs két egyforma igény

Azért is találkozhatunk ekkora színpalettával és minimatt, valamint dekor-bélés kínálattal, mivel rengeteg területen lehet őket használni, és nincs két egyforma igény. Esküvőből és otthonból sincs két ugyanolyan, így szinte mindig, kivétel nélkül egyedileg, személyre szabottan kapjuk meg a kért anyagot.

Természetesen az ideális színű minimattot és dekor-bélést nehéz megtalálni, így mindenképpen kérjük ki szakértő segítségét, aki segít eligazodni a textilek, dekorációs elemek világában.

 

The post A minimatt és a dekor-bélés a tökéletes anyag esküvői dekorációhoz appeared first on .

Még az idén le lehet győzni Oroszországot, de ehhez több és gyorsabban érkező támogatásra van szüksége az orosz támadás ellen védekező Ukrajnának – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán államfő pénteken az 59. Müncheni Biztonsági Konferencián.

Az ukrán elnök a világ legrangosabb biztonságpolitikai fórumát élő videókapcsolat révén megnyitó beszédében kiemelte, hogy hazája Dávidként küzd Oroszország, azaz Góliát ellen, méghozzá igen eredményesen, így Oroszország „már vesztésre áll. Góliát egész biztosan elesik, már az idén, együtt meg tudjuk csinálni, éppen úgy, ahogyan Dávid” – mondta Zelenszkij.

Dávidnak parittya kellett a győzelemhez, Ukrajnának pedig modern nyugati fegyverek, az eddiginél több és gyorsabban – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy az ukrán harcosok nemcsak a hazájukat védik, győzelmüknek pedig „nincs alternatívája”, mert Putyin „nem állna meg Ukrajnánál”, így a Nyugat soha nem számíthatna békére, ha Oroszország győz az Ukrajna elleni háborújában.

Az orosz fegyverek „Európa ellen is irányulnak”, az egész kontinens szabadságát és biztonságát fenyegetik. Ezt a veszélyt csak együtt lehet elhárítani, ezért nem szabad tovább késlekedni a fegyverszállításokkal – mondta Zelenszkij.

Kiemelte, hogy Moszkva kihasználja Ukrajna nyugati támogatóinak habozását, igyekszik időt nyerni, fegyvereket vásárol Irántól és geopolitikai feszültséget idéz elő például az olyan országokban végzett műveleteivel, mint Mali.

Mint mondta, Putyin veszélyt jelentene a konferencián képviselt valamennyi ország biztonságára és stabilitására, ha sikerrel jár Ukrajnában. Összefogással, Ukrajna hathatós és gyors támogatásával viszont „nemcsak Putyint, hanem a világ összes Putyinját” le lehet győzni, és a következő konferencián már egy „szabad Ukrajna” vehet részt – mondta Volodimir Zelenszkij.

Scholz és Macron szerint elhúzódhat a háború
Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő is az Oroszország Ukrajna elleni háborújának elhúzódására figyelmeztetett a biztonsági konferencián. A német kancellár kiemelte, hogy folytatni kell Ukrajna támogatását fegyverekkel, „amíg csak szükséges”, ugyanakkor meg kell őrizni az egyensúlyt Ukrajna lehető legnagyobb mértékű támogatása és a háború „nem szándékolt kiszélesedésének” elkerülése között. Tévedésnek nevezte, hogy a fegyverszállítások meghosszabbítják a háborút. Az összefüggés fordított, Ukrajna támogatása azt szolgálja, hogy Putyin minél gyorsabban belássa, hogy „imperialista” törekvései nem járnak sikerrel. Ez adhat esélyt a háború befejezésére és „az orosz hódító csapatok visszavonulására” – mondta.

Macron azt mondta, az Ukrajna mellett kiálló országok hitelességének érdekében „készen állunk egy elhúzódó konfliktusra”. Aláhúzta, hogy „nem jött el a párbeszéd ideje”, egyelőre arra kell törekedni, hogy Ukrajna képessé váljék a saját feltételeinek megfelelő körülményeket teremteni a békekötéshez. Ezért fokozni kell a nyugati fegyveres támogatást, hogy az ukrán csapatok „ellentámadásba lendüljenek” – mondta a francia államfő. Hangsúlyozta, hogy Oroszország nem zárhatja győzelemmel az Ukrajna elleni háborút. Kifejtette, hogy Vlagyimir Putyin máris kudarcot vallott, méghozzá négyszeresen. Nem vált be az a számítása, hogy csapatai gyorsan lerohanják és elfoglalják Ukrajnát, és mindenki számára világossá vált, hogy nem legitim, hanem „neo-kolonialista” háborút folytat, amelyben ráadásul olyan „neo-maffiaállami” eszközöket használ, mint a Wagner magánhadsereg. Továbbá az orosz elnök szándékával szemben a NATO nem gyengül, hanem két új taggal bővül, és Putyin kudarca az is, hogy az Ukrajna elleni támadással nem erősíti, hanem rombolja hazája tekintélyét.

The post Zelenszkij szerint még az idén le lehet győzni Oroszországot appeared first on .

A Debreceni Járásbíróság letartóztatta azt a két férfit, aki – két külön ügyben – rendőrökre támadt – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség.

Azt írták, hogy egy 31 éves szabolcsi férfi még február 7-én este egy közlekedési balesetet követő helyszíni intézkedés közben ittasan fenyegette meg a rendőröket úgy, hogy többszöri felszólítás ellenére egy 32 centiméter hosszú késsel – folyamatosan szúró és vágó mozdulatokat téve – közeledett hozzájuk.

A nyomozóügyészség elrendelte a büntetett előéletű férfi őrizetét, gyanúsítottként hallgatta ki, hivatalos személy elleni, felfegyverkezve elkövetett erőszak bűntette miatt, majd sikeresen indítványozta letartóztatását. A másik ügyben azért indult eljárás a magát iraki állampolgárnak valló idegenrendészeti őrizetes ellen, mert február 3-án egy őrzött szálláshelyén a zárkájából a folyosóra dobott egy vasszéket, majd minden előzmény nélkül ököllel arcon ütött egy rendőrt.

Az intézkedő rendőr a segítségére siető fegyveres biztonsági őrrel közösen testi kényszert alkalmazott az elkövetővel szemben, eközben a 31 éves férfi a rendőrt kétszer leköpte, egy alkalommal az arcába fejelt és meg akarta harapni. Miután megbilincselték, elvezetése közben is agresszíven viselkedett, megpróbálta a rendőrt megrúgni és leköpni, valamint berúgta a látogatói helyiség ablakát is.

A Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség hivatalos személy elleni erőszak bűntettének és súlyos testi sértés bűntette kísérletének elkövetésével gyanúsítja a külföldi férfit, akinek letartóztatását azóta a bíróság – mindenben egyetértve az ügyészség erre irányuló indítványával – elrendelte. A végzések ellen mindkét gyanúsított fellebbezést jelentett be – áll a közleményben.

 

The post Letartóztattak két, rendőrökre támadó férfit appeared first on .

Nem segítené a hadsereg gondjainak megoldását Németországban a sorkötelezettség visszaállítása, a régi szabály helyett új megoldást kell kidolgozni az ország védelmi minisztere szerint.

Boris Pistorius német hírportálokon szerdán ismertetett nyilatkozatában kiemelte, hogy kifejezetten nem támogatja a 2011-ben felfüggesztett sorkötelezettség visszaállítását. A sorkatonai szolgálat helyett szélesebb, a társadalom egészére vonatkozó szolgálati kötelezettséget kellene előírni a fiataloknak, a korábbi polgári szolgálat mintájára. Ezt a szolgálatot lehetne például a szociális ágazatban teljesíteni, és a hadsereg csak az egyik lenne a választható lehetőségek közül.

Ez a megoldás hozzájárulhatna ahhoz, hogy ismét közelebb kerüljenek egymáshoz az emberek és az állami, közösségi intézmények – mondta. A szilveszterkor Berlinben történt rendbontásokra utalva megjegyezte: úgy tűnik, nem csupán a fegyveres erők társadalmi elfogadottságával vannak gondok, hanem egyesek a tűzoltóságot, a mentőszolgálatokat és rendőrséget sem tisztelik kellőképpen. Az általános szolgálati kötelezettség viszont „rávilágíthatna arra, hogy mennyire fontosak ezek az intézmények a társadalom működéséhez” – húzta alá a szociáldemokrata (SPD) politikus.

Ugyanakkor egy ilyen új szabályt csak az érintettek, a fiatalok bevonásával szabad bevezetni, ezért kidolgozásához széles körű egyeztetést kell folytatni. Egy ilyen társadalmi vita a haza szolgálatáról nagyon hasznos lenne – mondta a német védelmi miniszter. A jobbközép CDU/CSU és a liberális FDP Angela Merkel vezette kormányának idején felfüggesztett sorkötelezettség visszaállításáról Oroszország Ukrajna elleni támadása révén indult újra a vita Németországban.

A Bundeswehr törvényhozási felügyeletét irányító parlamenti biztos, Eva Högl ugyancsak a sorkötelezettség újragondolását sürgette a napokban egy lapinterjúban, amelyben kifejtette: meg kell vitatni, hogy milyen arányban kell érvényesíteni a kötelezettség és az önkéntesség elvét a Bundeswehr hatékonyságának javításához.

Az világos, hogy Németországnak nagyobb hadseregre van szüksége, de a sorkatonai szolgálat régi megoldásához nem lehet visszatérni – mondta Högl. A szociáldemokrata politikus kiemelte: a „rettenetes ukrajnai háborúval” kapcsolatban nincs jelentősége, hogy milyen lesz majd az új szabályozás, mert önmagában az előkészítés, a koncepciók kidolgozása és a kiképzési infrastruktúra fejlesztése is több évig tarthat.

A védelmi minisztérium legutóbbi adatai szerint tavaly év végén 183 051 katona szolgált a Bundeswehrnél, hivatásos vagy szerződéses katonaként, illetve önkéntesként. A sorkatonai rendszer 55 éve alatt jóval nagyobb volt a személyi állomány, az ország újraegyesítésének évében, 1990-ben például a nyugatnémet Bundeswehrben csaknem 460 ezren, a keletnémet Nemzeti Néphadseregben (Nationale Volksarmee) pedig mintegy 150 ezren szolgáltak.

Szlovákiában rekordszámban utasították el a rendkívüli katonai szolgálatot az idén
Szlovákiában rekordszámban, több mint 40 ezren nyújtottak be az idén olyan nyilatkozatot, amelyben elutasítják a rendkívüli katonai szolgálatot – jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség a védelmi minisztérium adataira hivatkozva. Esetleges mozgósítás esetén a nyilatkozatot benyújtó személyeket hagyományos katonai szolgálatra nem, csak alternatív szolgálatra, például kórházi kisegítésre és ehhez hasonló feladatokra lehet behívni. A vonatkozó szlovák szabályozás szerint a nyilatkozat benyújtásának lehetőségével a hadköteles életkorba lépő fiatalok élhetnek, illetve az összes hadköteles személy, kizárólag minden év januárjában. A nyilatkozat csak akkor érvényes, amennyiben azt békeidőben nyújtják be, háborús helyzet esetén nem. A nyilatkozatot leadó személyek idei, több mint 40 ezres száma rendkívül magasnak számít, mintegy harmincszor magasabb, mint tavaly, és közel ötszázszor magasabb, mint két évvel ezelőtt.

 

The post A német védelmi miniszter nem támogatná a sorkötelezettség visszaállítását appeared first on .

Nagy-Britannia lesz az első ország a szövetségesek közül, amely hosszabb hatótávolságú fegyverekkel látja el Ukrajnát. Olyan új chartára is szükség lesz, amely elősegíti Ukrajna biztonságának védelmét az ukrán NATO-csatlakozásig hátralévő időben –– mondta Rishi Sunak brit miniszterelnök az 59. Müncheni Biztonsági Konferencián.

Sunak, akinek felszólalását a Downing Street ismertette, egyenes utalást tett ugyanakkor arra, hogy London a közeljövőben nem készül nyugati harci repülőgépek ukrajnai szállítására. Részletek nélkül úgy fogalmazott azonban: a brit kormány kész támogatni bármely más országot olyan repülőgépek átadásában, amelyeket Ukrajna „már ma használni tud”. Hozzátette: ki kell képezni ukrán pilótákat a legfejlettebb repülőgépek működtetésére, annak érdekében, hogy Ukrajnának „hosszú távon” is meglegyen a képessége biztonságának megvédésére.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt héten előre be nem jelentett látogatást tett Nagy-Britanniában, és a londoni parlament két házának tagjai előtt elmondott beszédében korszerű harci repülőgépek szállítását kérte Nagy-Britanniától és a nyugati szövetségesektől. A kérést a brit kormány érzékelhető tartózkodással fogadta, azzal érvelve, hogy Ukrajnának jelenleg a rövid távon hozzáférhető védelmi eszközök beszerzésére van a legnagyobb szüksége.

Nagy-Britannia a nyugati szövetségesek közül elsőként kezdte meg ukrán pilóták NATO-szabványoknak megfelelő kiképzését, de a Downing Street a brit kormányfő szombati beszédéhez kapcsolódva hangsúlyozta: ez a kiképzés arra irányul, hogy Ukrajna a NATO által meghonosított harcászati módszerekkel védhesse meg légterét „a jövőben”.

Sunak a szombati müncheni konferencián kijelentette: közösen kell segíteni Ukrajnát abban, hogy megvédhesse városait az orosz bombáktól és az iráni drónoktól, és ennek érdekében Nagy-Britannia lesz az első ország, amely hosszabb hatótávolságú fegyvereket szállít az ukrán hadseregnek. Kiemelte: olyan katonai stratégiára van szükség, amely döntő hadszíntéri fölényt biztosít Ukrajnának a háború megnyeréséhez, és olyan politikai stratégiára, amellyel „a békét lehet megnyerni”. A háború megnyeréséhez Ukrajnának még több tüzérségi eszközre, páncélozott járműre és a legfejlettebb légvédelmi rendszerekre van szüksége – mondta a brit miniszterelnök.

A Downing Street a beszéd ismertetéséhez fűzött tájékoztatásában felidézi, hogy a brit kormány tavaly 2,3 milliárd font (csaknem ezermilliárd forint) értékű katonai segélyt nyújtott Ukrajnának, és ennek keretében hárommillió egységnyi hadfelszerelés – köztük egy páncélosszázadnyi Challenger 2 harckocsi, kétszáz egyéb páncélos jármű, több mint tízezer páncéltörő rakéta és rakéta-sorozatvető rendszerek – átadására vállalt kötelezettséget.

Sunak a müncheni konferencián kijelentette: a nyugati szövetségesek együtt több felszerelést juttatnak Ukrajnának a következő néhány hónapban, mint amennyit a tavalyi év egészében szállítottak. Hozzátette ugyanakkor: a béke megnyeréséhez azt a nemzetközi rendet kell újjáépíteni, amelytől a világ kollektív biztonsága függ, és e feladat elsődleges pontja a nemzetközi jog érvényben tartása. A brit kormányfő szerint a világnak el kell számoltatnia Oroszországot; át kell tekinteni például, hogy Moszkvát miként lehetne rászorítani a hozzájárulásra az ukrajnai újjáépítés költségeihez.

Sunak szerint a biztonság hosszú távú fenntartásához szükséges új keretrendszert is létre kell hozni. Oroszország a múltban is egymás után lépett fel olyan országok ellen, amelyekre nem terjed ki a NATO nyújtotta kollektív biztonság, és a nemzetközi közösség nem reagált kellő eréllyel ezekre az esetekre – hangsúlyozta a brit kormányfő. Idézte Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt, aki kijelentette, hogy Ukrajna valamikor a NATO tagja lesz.

Sunak szerint azonban addig is, amíg ez meg nem történik, többet kell tenni Ukrajna hosszú távú biztonságának megerősítéséért, és ennek érdekében Ukrajnát magasan fejlett, NATO-normáknak megfelelő védelmi kapacitásokkal kell felszerelni. Ukrajnának biztosítékokra is szüksége van arra, hogy megkapja ezt a támogatást, így a Vilniusban esedékes következő NATO-csúcs előtt London összeül barátaival és szövetségeseivel annak érdekében, hogy megkezdje e hosszú távra szóló biztosítékok kialakítását – fogalmazott szombati müncheni beszédében a brit miniszterelnök. A cél az, hogy Vilniusban egy olyan új chartát lehessen összeállítani, amely elősegíti Ukrajna megvédését a jövőbeni orosz agressziótól. A brit kormányfő nem részletezte, hogy e charta várhatóan mit tartalmaz, de kijelentette: az ukrajnai háború tétje nem egyedül Ukrajna, hanem minden ország biztonságát és szuverenitását érinti.

 

The post Orosz agresszió: London nagyobb hatótávú fegyverekkel látja el Ukrajnát appeared first on .

Nem maradhatnak elszámolatlanul a háborús bűncselekmények, az elkövetők nem kerülhetik el a felelősségre vonást – jelentette ki Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyért felelős tagja.

Didier Reynders közös sajtótájékoztatót tartott Brüsszelben Andrij Kosztyin ukrán főügyésszel, ahol kijelentette: biztosítani kell, hogy a háborús bűnök elkövetői tisztában legyenek azzal, hogy egész életük során bíróság elé állíthatók tetteikért. Mivel számos háborús bűnt követtek el az ukrajnai háborúban, fontos, hogy az Európai Unió és tagállamai szakértőkkel segítsék az ukrajnai főügyészség munkáját – emelte ki.

Az EU és ügynökségei, valamint a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) az orosz-ukrajnai konfliktus során elkövetett háborús bűnök kivizsgálásáért felelős nemzetközi nyomozócsoportot készül létrehozni Hágában. Ezzel összefüggésben fontosnak nevezte a háborús bűnök bizonyítékainak összegyűjtését.

Az EU – Kijevvel együtt – dolgozik annak a munkacsoportnak az összeállításán is, amely a háborúval kapcsolatban ez idáig 21,5 milliárd euró értékben befagyasztott és elkobzott orosz vagyon felhasználásával foglalkozik majd. E csoport munkájával a felek átlátható módon kívánják biztosítani azt, hogy Oroszország fizesse az újjáépítés költségeit és megtérítse az okozott károkat – mondta Reynders.

Kosztyin a sajtótájékoztatón közölte: Ukrajnának és az EU-nak azonosak a céljaik a háborús bűnök elkövetőinek elszámoltatását illetően. Ukrajna az önállóságáért, területi egységéért, szabadságáért és az igazságért küzd a harctereken. Hozzátette ugyanakkor, hogy a harcot és az igazságért folytatott küzdelmet már 2014-ben, a Krím annektálását követően megkezdték, mégpedig – szavai szerint – nem csak Ukrajna érdekében, hanem mindenkiért, aki a demokráciát védelmezi.

Kijelentette: nem csak az elkövetőket kell elszámoltatni, hanem azokat is, akik felelősek a konfliktus kirobbantásért és a már egy éve tartó folytatásáért. Továbbá mindenki számára, akik ellen bármifajta erőszakot elkövettek, vagy akik elvesztették otthonaikat, az elkobzott orosz vagyonokból az agresszornak kárpótlást kell fizetnie – tette hozzá az ukrán főügyész.

Az EPP törölte nápolyi konferenciáját Silvio Berlusconi kijelentései miatt
Az Európai Néppárt (EPP) törölte nápolyi konferenciáját azt követően, hogy Silvio Berlusconi volt olasz miniszterelnök, a párt uniós parlamenti képviselője múlt vasárnap bíráló kijelentéseket tett Volodomir Zelenszkij ukrán elnökre. A Hajrá Olaszország! kormánypárt elnöke többek között olyan kijelentéseket tett, hogy „az ukrajnai háború nem robbant volna ki, ha Zelenszkij nem próbálkozik a Donyec-medence autonóm köztársaságainak megtámadásával”. Véleménye szerint az ukrán elnököt azzal lehetne meggyőzni a béketárgyalásokról, ha Joe Biden amerikai elnök „megszorongatja” és azt mondja neki, hogy 6-9 milliárd dolláros Marshall-terv áll rendelkezésre Ukrajna újjáépítésére azzal a feltétellel, hogy Zelenszkij azonnal tűszünetet rendel el, máskülönben nem adnak neki sem pénzt, sem fegyvert. Berlusconi bírálta továbbá a Giorgia Meloni vezette olasz kormány Ukrajnát támogató politikáját, és hangsúlyozta, hogy Meloni helyében a múlt heti uniós csúcson nem találkozott volna az ukrán elnökkel.

The post Orosz agresszió: a háborús bűnök egyetlen elkövetője sem kerülheti el a felelősségre vonást appeared first on .

Újabb iráni oktatók érkeztek az orosz megszállás alatt álló Luhanszkba, hogy kiképezzék az orosz katonákat az Iránban gyártott drónok használatára

Pavlo Kirilenko, Donyeck megyei kormányzó közölte, hogy a súlyos harcok sújtotta Bahmut városában az elmúlt nap folyamán öt helyi lakos vesztette életét és tíz sérült meg az orosz csapatok ágyúzásai következtében. Az Ukrajinszka Pravda hírportál megyei kormányzók beszámolóiból készített összeállításában azt írta, hogy Ukrajna kilenc régióját érte orosz támadás csütörtökön, aminek következtében kilenc civil halt meg és legalább 24 szenvedett sérüléseket.

Olekszij Dmitraskovszkij ezredes, a délkeleti országrészben harcoló ukrán erők szóvivője egy tévéműsorban arról beszélt, hogy a Donyeck megyei, Bahmuttól délre fekvő Vuhledar irányában az orosz erők taktikát váltottak: éjszaka leállították a roham- és szabotázsműveleteket, helyreállításra és a tartalékok felhalmozására használták fel az időt. Megjegyezte, hogy ezt megelőzően napi szinten három-négy rohamot indítottak.

Az Ukrajinszka Pravda jelentése szerint kora délután ismét légiriadót rendeltek el Ukrajna egész területén, aminek okát egyelőre nem hozták nyilvánosságra. Az ukrán vezérkar pénteki harctéri helyzetjelentésében közölte: értesülései szerint újabb iráni oktatók érkeztek az orosz megszállás alatt álló Luhanszkba, hogy kiképezzék az orosz katonákat az Iránban gyártott drónok használatára.

A kijevi katonai vezetés legfrissebb, pénteki összesítése szerint eddig hozzávetőleg 141 260 orosz katona halt meg Ukrajnában, közülük mintegy nyolcszázan az elmúlt nap során. Csütörtökön az ukrán erők megsemmisítettek egyebek mellett két harckocsit, ezzel együtt 3298 harckocsit veszített eddig az orosz hadsereg.

Újra közlekednek Kijevben a villamosok és a trolibuszok
Az ukrán fővárosban, Kijevben 56 napi kényszerleállás után pénteken újra közlekednek az árammal működő tömegközlekedési eszközök, azaz a villamosok és a trolibuszok – jelentette be Szerhij Popko, a Kijev városi katonai adminisztráció vezetője. „A városi hatóságok, az energetikai mérnökök és a szerelőcsapatok hatékony munkával gyakorlatilag teljesen helyreállították Kijev energetikai infrastruktúráját. Ez lehetővé tette a város számára, hogy fokozatosan újrainduljon a városban a felszíni elektromos közlekedés” – fejtette ki a tisztségviselő. Szavai szerint 46 trolibuszvonalon jelenleg 286 jármű, 32 villamosvonalon 195 szerelvény közlekedik. A városvezetés úgy véli, hogy a kijevi közlekedési válságot egyelőre sikerült leküzdeni – tette hozzá. Emlékeztetett arra, hogy tavaly december 23-án áramhiány miatt leállították a fővárosi felszíni elektromos közlekedést, a villamosokat és a trolibuszokat, útvonalaikon pedig autóbuszok közlekedtek.

 

The post Orosz agresszió: Iráni drónoktatók érkeztek Luhanszkba appeared first on .

A párizsi büntetőbíróság börtönbüntetésre ítélte pénteken annak az „ultrajobboldali nézeteket valló” csoportnak a négy tagját, amelyet, azzal vádoltak, hogy mások között Emmanuel Macron francia államfő ellen tervezett merényletet 2018 novemberében. Másik kilenc embert viszont felmentettek a vádak alól.

A Barjols-csoport tagjai közül hárman terrorista bűnszövetkezet miatt három év szabadságvesztést kaptak, egy negyedik gyanúsítottat hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték tiltott fegyvertartás miatt.

„A Barjols-csoport tagjai által tervezett erőszakos cselekmények a közrend súlyos megzavarására irányultak megfélemlítés vagy terror útján”. Ezen belül az „államfő és a kormánytagok elleni erőszakcselekmények az intézményrendszer megdöntését célozták, másrészt a szimbolikus helyek – mecsetek és migránsok csoportjai – kijelölésével a kormány politikájának meggyengítése volt a céljuk” – olvasható a vádiratban.

A bíróság úgy ítélte meg, hogy történtek előkészületek Emmanuel Macron államfő meggyilkolási tervével kapcsolatban 2018-ban a három börtönbüntetésre ítélt gyanúsított részvételével. Ugyanakkor a testület úgy látta, hogy a többi vádlottat nem lehet elítélni „erőszakos cselekmények” miatt.

Az ügyben egy titkosszolgálati információ alapján 2018. november 6-án indult eljárás, amikor is a radikális szélsőjobboldal több szimpatizánsát előállították.

A gyanúsítottak az interneten, telefonon vagy paramilitáris jellegű találkozókon – amelyeken túlélési és lőgyakorlatokat tartottak – arról beszéltek egymással, hogy puccsot akarnak szervezni, valamint képviselőket elrabolni, migránsokat megölni, és mecsetek ellen támadásokat előkészíteni.

A nyomozók akkor léptek közbe, amikor egyértelművé vált, hogy a Facebook-csoport egyik adminisztrátora, a 66 éves, büntetlen előéletű Jean-Pierre Bouyer meg akarja ölni Emmanuel Macron államfőt az első világháborút lezáró fegyverszüneti egyezmény 1918. november 11-i aláírásának 100. évfordulóján rendezett egyik megemlékezésen.

The post A Macron ellen merényletet tervezők közül négyet elítéltek, kilencet felmentettek appeared first on .

Fiatal nyomozók képzésére, toborzására indított kampányt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a felvételi jelentkezési határidő közeledtével – közölte az adóhatóság.

A pénzügyőrök pályáját bemutató toborzóvideó „a milliárdok útját, a nyomozók munkáját, az ehhez kapcsolódó egyetemi képzést népszerűsíti”, és végzett hallgatók is szerepelnek benne – írta a közleményben Kis Péter András, a NAV szóvivője.

A kampány célja az új jelentkezők megszólítása mellett, hogy megismertesse a hatóság munkájának azt a részét is, amely a költségvetési csalók leleplezéséről, az adófizetők pénzének visszaszerzéséről szól.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán idén is várják a tanulni vágyó, kitartó fiatalok jelentkezését, akiket érdekel a bűnügyi, a pénzügyi, illetve adóügyi nyomozás is – fogalmazott Kis. Megjegyezte: aki ezt a szakot választja, biztosan számíthat a nyomozómentorok segítségére, majd nyomozóként dolgozhat tanulmányai után a NAV-nál.

 

The post Pénzügyőrnek hívja a fiatalokat a NAV appeared first on .

Az amerikai külügyminisztérium jóváhagyta rakétarendszerek eladását legfeljebb tízmilliárd dollár (mintegy 3700 milliárd forint) értékben Lengyelország számára – jelentette be az amerikai védelmi minisztérium.

A Pentagon közlése szerint a terv magában foglal 18 HIMARS mozgékony tüzérségi rakétarendszert, nagy hatótávolságú taktikai rakétarendszerhez (ATACMS) való rakétákat, valamint több mint ezer, irányított rendszerbe illeszkedő rakétát. A megállapodás megfelel Lengyelország azon katonai törekvésének, hogy javítsa képességeit, valamint továbbfejlessze együttműködési képességét az Egyesült Államokkal és más szövetségeseivel – olvasható a közleményben.

A közlésből az is kiderül, hogy az ATACMS rendszerek esetleges továbbadásához Ukrajna számára az Egyesült Államok beleegyezése szükséges. Kijev eddig eredménytelenül kért Washingtontól nagy hatótávolságú taktikai rakétákat. A Pentagon közleménye potenciális eladásról szól, és nem utal arra, hogy bármilyen szállítási szerződés már létrejött volna Lengyelország és amerikai hadiipari szállítók között.

Lengyelország hadseregének modernizálására törekszik, miközben régebbi katonai eszközeit az Oroszország indította háborúban védekező Ukrajnának adományozza. Varsó tavaly hozzájárulást kapott az Egyesült Államoktól, hogy 366 Abrams amerikai gyártású harckocsit vásároljon, majd a megrendelést kiegészítette további ötszáz HIMARS nagy mozgékonyságú, könnyű rakétavető eszközzel. Miután a HIMARS-t gyártó Lockheed közölte, hogy csak kétszáz eszközt tud szállítani, a lengyel kormány tavaly októberben megállapodást írt alá Dél-Koreával 288 ott gyártott Csunmu tüzérségi rakétarendszer megvásárlásáról.

 

The post Washington tízmilliárd dollár értékű fegyvereladást hagyott jóvá Lengyelország számára appeared first on .

Megpróbált betörni a moszkvai Vörös téren található Lenin-mauzóleumba egy ittas férfi, aki el akarta lopni Lenin holttestét – közölte a Moszkovszkij Komszomolec című bulvárlap.

A férfit vasárnap éjjel fogták el a rendőrök, amikor megkísérelte kinyitni a mauzóleum bejáratát. A tettenéréskor összefüggéstelenül beszélt, majd az őrszobán bevallotta, hogy el akarta lopni a bolsevik forradalom vezérének holttestét. Tettére nem tudott magyarázatot adni.

Az elkövetőhöz mentőt hívtak, a TASZSZ hírügynökség tudósítása szerint alkohol okozta mentális zavart állapítottak meg nála. A férfiról a Moszkovszkij Komszomolec megtudta, hogy egy 42 éves moszkvai bútorszerelő, aki az alkohol rabjává vált, miután öt éve elvált három gyermeke anyjától.

 

The post El akarta lopni Lenin holttestét egy részeg férfi appeared first on .