Biztonságpiac

Sörös László közleményében azt írta, a különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettének kísérletével vádolt férfi és a nő 2020 óta tartó szerelmi kapcsolata kiegyensúlyozatlan volt, többször szakítottak egymással.

A 36 éves vádlott 2022. február 5-én békülési szándékkal kereste fel párját Kemecsén, de az udvaron összeszólalkoztak, majd férfi egy üres telekre vonszolta a nőt, ahol földre vitte és fojtogatni kezdte. A sértett védekezésképpen többször a férfi ujjába harapott és segítségért kiabált, aki ezért „rendkívül nagy erővel, puszta kézzel, az ujjaival kinyomta mindkét szemgolyóját a szemgödörből”, majd miután azt hitte, a nő meghalt, elmenekült a helyszínről – ismertette a sajtószóvivő.

Megjegyezte, az asszony mindkét szemére elveszítette a látását, sérülése maradandó fogyatékossággal gyógyult, élete csak a véletlenen és a segítségére sietőkön múlott. A letartóztatásban lévő vádlott az előkészítő ülésen a bántalmazást elismerte, de tagadta, hogy meg akarta ölni az asszonyt, bűnösségét nem ismerte be és nem mondott le a tárgyaláshoz való jogáról sem – tette hozzá Sörös László.

A büntetőperben a törvényszék április végén tart tárgyalást, ahol a vádlottat, a sértettet és a tanúkat hallgatják ki.

Rátámadt egy nőre, pofozkodott: felfüggesztettel megúszta
A Budapesti XI. és XXII. Kerületi Ügyészség gyorsított eljárásban állított bíróság elé egy 24 éves nigériai állampolgárságú férfit, aki két hete Újbudán rátámadt egy hazafelé sétáló fiatal nőre; a bíróság a férfit 1 év 2 hónap – három évre felfügesztett – börtönbüntetésre ítélte – tudatta a Fővárosi Főügyészség. A közlemény szerint a vádlott február 12-én kora reggel a XI. kerületben, a Szent Gellért téri villamosmegállónál angolul leszólította a sértettet és útbaigazítást kért tőle, amit a nő megadott, majd továbbment. A vádlott követni kezdte a nőt, folyamatosan angolul beszélt hozzá, amit a sértett „figyelmen kívül hagyott”, és haladt tovább. A vádlottat a sértett közömbössége felidegesítette, ezért kiabálni kezdett a nővel, aki nagyon megijedt. Először visszafordult a villamosmegálló irányába, felszállt egy ott várakozó villamosra, de rögtön le is szállt, majd futva próbált menekülni a vádlott elől. A vádlott a sértett után futott, majd amikor a Bartók Béla úton utolérte, hátulról megragadta a kezét és hangosan kiabálni kezdett vele. A sértett próbálta kiszabadítani magát a férfi fogásából, aki azonban nem engedte el őt, hanem továbbra is rángatta a sértettet. A nő segítségére kelt egy járókelő, aki próbálta megnyugtatni a vádlottat, majd erővel kiszabadította a sértett kezét a támadó fogásából. A vádlott ekkor a férfit tenyérrel többször megütötte, majd ismét a sértett után futott, újra megragadta a nő kezét. A sértett végül az otthona előtt, az édesanyja segítségével – aki már a ház előtt várta -, ki tudta szabadítani magát a fogásból, és be tudott menekülni a házba. A támadót a rendőrök a helyszín közelében elfogták.

The post Nem ismerte be bűnösségét a barátnőjét megvakító férfi appeared first on .

A kormányzó szerint a drón lezuhanását követően nem történt robbanás, a földön sem sérülés, sem kár nem keletkezett. A helyszínen tűzszerészek, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat és más szervek munkatársai dolgoznak. „A célpont valószínűleg a polgári infrastruktúra egyik létesítménye volt” – írta Vorobjov.

A drón eredetéről egyelőre nem adtak ki hivatalos tájékoztatást. A TASZSZ hírügynökség azt közölte, hogy egy külföldi, Oroszországban lajstromba nem vett pilóta nélküli repülő eszközről van szó.

A Kommerszant című lap a Shot Telegram-csatornára hivatkozva azt írta, hogy a drón típusa UJ-22 Airborne volt. Ezt a modellt az ukrán Ukrdzset vállalat gyártja. A szerkezet hatótávolsága 800 kilométer, sebessége óránként 130-140 kilométer, hasznos teherbírása pedig elérheti a 20 kilogrammot. A Shot informátora úgy véli, hogy a drónból kifogyhatott az üzemanyag, ezért veszített a magasságából, fának ütközött és lezuhant.

Az orosz védelmi tárca azt közölte, hogy a rádióelektronikai egységek polgári infrastruktúra elleni ukrán dróntámadást akadályoztak meg a dél-oroszországi Kubány régióban és Adigeföldön. A minisztérium szerint mindkét drón letért a röppályájáról, és a földre zuhanva nem okozott kárt.

„Az egyik UAV a mezőn zuhant le, a másik UAV nem okozott kárt a megtámadott polgári infrastruktúrában” – áll a közleményben.

Kedden délelőtt egyébként Szentpéterváron, a pulkovói repülőtéren átmenetileg, helyi idő szerint 10 óra 20 perctől délig, leállították a repülőgépek fogadását és indítását. Az okot az intézkedés elrendelésekor nem közölték. A TASZSZ forrása szerint a repülőtér körül 200 kilométeres körzetben zárták le a légteret.

Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy a szentpétervári légtérzárat a nyugati katonai körzet légvédelmi erőinek kiképzése miatt rendelték el; a vadászgépek egy feltételezett betolakodó célpont azonosítását és elfogását gyakorolták, a mentőszolgálatokkal és a rendvédelmi szervekkel együttműködésben.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt nyilatkozta, hogy Putyint tájékoztatták a pulkovói helyzetről. A szóvivő a légtérzár okának megnevezését az illetékes szervek hatáskörébe utalta. Az állami Sputnik rádió azt közölte, hogy információi szerint Szentpétervár légterét azért zárták le, mert egy ismeretlen tárgy repült be Finnország felől az orosz légtérbe, és áthaladt Karélia fölött.

The post Lezuhant egy ukrán drón egy Moszkva megyei gázkompresszor közelében appeared first on .

A jogszabály értelmében, amelyet a jogi információk hivatalos internetes portálján tettek közzé, Oroszországnak a szerződésben való újbóli részvételéről az elnök dönthet. Putyin a múlt kedden, az orosz parlament két házához intézett üzenetében jelentette be a szerződésben való részvétel felfüggesztésének szándékát, majd az erről rendelkező törvénytervezetet maga terjesztette be. Ezt szerdán a törvényhozás mindkét kamarája egyhangúlag megszavazta. (Ki akarja ugye az életét Szibériában leélni? A -szerk- megj.)

A hadászati fegyverzetek csökkentéséről szóló, Új START, START-3 vagy prágai szerződés néven ismert, tíz évre szóló és legfeljebb öt évvel meghosszabbítható hatályú megállapodást 2010. április 8-án írta alá Oroszország és az Egyesült Államok akkori elnöke, Dmitrij Medvegyev és Barack Obama. A dokumentum mindkét félnek előírta: úgy csökkentse nukleáris arzenálját, hogy hét év elteltével, valamit azt követően a fegyverek összesített száma ne haladja meg a hétszáz hordozóeszközt (interkontinentális ballisztikus rakétát, tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakétát és nehézbombázót), valamint az 1550 robbanótöltetett és a nyolcszáz telepített és nem telepített indító szerkezetet.

2021. február 3-án Oroszország és az Egyesült Államok jegyzéket váltott az öt évre szóló meghosszabbítás hatálybalépéséhez szükséges belső eljárások befejezéséről. Rá egy évre Oroszország megtámadta Ukrajnát.

Oroszország 2022. augusztus 8-án tájékoztatta az Egyesült Államokat, hogy ideiglenesen kivonja létesítményeit az Új START-szerződés szerinti ellenőrzés alól. Az orosz külügyminisztérium indoklása szerint ez egy kényszerű döntés volt azon szankciók fényében, amelyeket a Nyugat Oroszország ellen az ukrajnai háború miatt bevezetett. (Nagy volt a „kényszer”, mert a Nyugat/USA nem, csak Oroszország, illetve Putyin és Medvegyev fenyegetőzött/fenyegetőzik a nukleáris arzenáljának bevetésével. Ilyen körülmények között tényleg nem volt más lehetőség… A -szerk- megj.)

The post Putyin még veszélyesebbé tette a világot appeared first on .

A Pécsi Törvényszék a közleményében azt írta: a nyomozás eddigi adatai szerint a gyanúsított fiatal pécsi férfi tavaly júniusban egy akkor még tízévesnél fiatalabb lányt többször arra vett rá, hogy magáról pornográf felvételeket készítsen.

Később a férfi tizennégy videofelvételt és négy képet mentett le a számítógépére, majd azokat egy filmmegosztó portál segítségével másoknak is hozzáférhetővé tette.

Emellett tavaly tavasszal és nyáron több olyan szexuális tartalmú képet és videofelvételt töltött le és tett hozzáférhetővé másoknak, amelyeken gyermek- és fiatalkorú lányok szerepeltek. A felvételeken olyan 12 évnél fiatalabb lányok is szerepeltek, akiket láthatóan sanyargattak a felvételek elkészítésénél.

Szintén ezekben a hónapokban a lakóhelyén lévő fürdőszobában rejtett kamerát helyezett el, amellyel több pornográf – később másoknak hozzáférhetővé tett – felvételt készített fiatalkorú húgáról.

A férfi letartóztatását egy hónapra rendelte el a bíróság, de mivel a végzés ellen a gyanúsított és védője fellebbezést jelentett be, az nem végleges.

The post Gyerekekről készült pornográf felvételek miatt elrendelték egy pécsi férfi letartóztatását appeared first on .

John Caldwell nyomozó főfelügyelőt gyerekek szeme láttára, egy ifjúsági sportlétesítménynél érte a lőfegyveres támadás. Caldwell szabadidejében rendszeresen tartott edzéseket ifjúsági labdarúgókluboknak, és a támadás idején is éppen egy edzés után rakodta össze a sportkellékeket gyerekek segítségével. A hatósági tájékoztatás szerint a magas rangú rendőrtiszt állapota válságos, de stabil.

Észak-Írországban 2017 januárja óta nem volt példa rendőrök elleni fegyveres támadásra. A hatóságok eddig hat embert vettek őrizetbe a múlt heti incidens ügyében; ők továbbra is vizsgálati fogságban vannak. Hétfőn az új IRA egy gépelt üzenetben közölte, hogy tagjai hajtották végre a nyomozótiszt elleni merényletet.

A kódokkal hitelesített üzenetet tartalmazó papírlapot a katolikus britellenes republikanizmus észak-írországi fellegvárában, Londonderry városában találták meg. Caldwell az észak-írországi rendőrség (PSNI) magas beosztású nyomozójaként olyan merényletek vizsgálatában vett részt, amelyeket az észak-írországi britellenes republikánus mozgalom fő sodorvonalától elszakadt kisebb csoportok hajtottak végre.

A rendőr részese volt emellett szervezett bűnözői csoportok által elkövetett gyilkosságok kivizsgálásának is. Az új IRA jelentkezése nem keltett meglepetést, mert a rendőrségi vizsgálat is erre a csoportra összpontosul.

Az új IRA 2012-ben alakult, és több gyilkosság fűződik a nevéhez. Első súlyos terrorcselekménye egy pokolgépes merénylet volt, amelyet hat éve követett el Belfastban egy büntetés-végrehajtási tisztviselő ellen. Az 52 éves Adrian Ismay súlyosan megsérült, és tíz nappal később meghalt.

Három éve a szervezet egy fiatal újságírónőt ölt meg, amikor tagjai Londonderryben lövöldözésbe keveredtek házkutatásokat tartó rendőrökkel. A 29 éves Lyra McKee nem volt a csoport kiszemelt áldozata, és a szervezet később elnézést kért az újságírónő haláláért.

Omagh volt a helyszíne az észak-írországi konfliktus legvéresebb merényletének. A pokolgépes akciót 1998 augusztusában hajtotta végre egy fanatikus britellenes csoport, amely magát „igazi IRA”-ként azonosította, és amelynek tagjai jórészt az egykori legnagyobb észak-írországi katolikus milícia, az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) soraiból verbuválódtak. Az autóba rejtett robbanószerkezet 29 embert ölt meg, köztük kilenc gyermeket és egy terhes nőt, aki ikrekkel volt várandós. A robbanásban a hivatalos vizsgálati adatok szerint 220-an sebesültek meg, de későbbi becslések szerint a sérültek száma elérhette az ötszázat. Az észak-írországi rendezési folyamat egyik meghatározó mozzanataként az IRA csaknem negyedszázada felhagyott a fegyveres akciókkal, leszerelte fegyverzetét és gyakorlatilag beszüntette tevékenységét.

The post Az „új IRA” vállalta az észak-írországi rendőr elleni fegyveres támadást appeared first on .

Az ukrán katonai hírszerzés szerint Oroszországnak kevesebb mint száz robotrepülőgépe maradt azok közül, amelyeket a leggyakrabban vet be Ukrajna ellen, ezek pedig a Kalibr, a H-101-es és a H-555-ös típusúak. Csernyak kiemelte, hogy ugyan a többi rakétatípusból még több ezer darabja van Oroszországnak, ezekből sokkal többet használnak el, mint ahányat gyártanak. Az ukrán hírszerzés adatai szerint az oroszok egy hónap alatt legfeljebb 30-40 rakétát képesek előállítani.

Natalia Humenyuk, az ukrán déli műveleti parancsokság sajtóközpontjának vezetője egy tévéműsorban arról beszélt, hogy az orosz csapatok Herszon megyében a Dnyeper (Dnyipro) folyó bal partján a Krím félszigethez közelítenek, és újabb védelmi sáncokat építenek ki. Hozzátette, hogy erre a feladatra Oroszország cseljabinszki régiójából érkeztek újabban besorozott katonák. Az ukrán vezérkar hétfői jelentésében azt írta az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint, hogy a herszoni régióból az orosz megszálló „hatóság” a Krímbe készül menekülni.

Olekszij Dmitrasovszkij, a délkelet-ukrajnai védelmi erők sajtóközpontjának képviselője az ukrán televíziók által sugárzott egyik hírműsorban közölte, hogy az orosz katonai vezetés a csecsenföldi háborúra létrehozott 136. dandárt a Donyeck megyei Vuhledar felé indította el. Hozzátette viszont, hogy az orosz csapatok az elmúlt négy napban kevésbé intenzíven támadnak Vuhledar irányába. Az elmúlt nap során az orosz erők 15 támadást hajtottak végre, míg egy hónappal ezelőtt akár 60-szor is támadtak naponta. Megjegyezte, hogy ennek okai egyrészt az időjárási viszonyok, amelyek nem teszik lehetővé a felszerelések mozgatását, másrészt az, hogy az orosz katonák tömegesen megtagadták a támadást.

Több iráni drónt lelőttek Kijev légterében
Az orosz hadsereg 14 iráni gyártású drónt vetett be Ukrajna ellen hétfőre virradóan, ezek közül 11-et az ukrán erők megsemmisítettek – közölte az ukrán vezérkar. Szerhij Popko, a kijevi városi katonai adminisztráció vezetője később hozzátette, hogy kilenc önmegsemmisítő drónt a főváros légterében lőtt le az ukrán hadsereg. Az előzetes információk alapján sem személyi sérülést, sem károkat nem okozott Kijevben a dróntámadás.

Ukrajna is szankcionál
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közben rendeletet írt alá, amelyben az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács döntése alapján szankciók alá vont 164 magán- és 85 jogi személyt, köztük olyan cégeket, amelyek kapcsolatban állnak a Wagner zsoldoscsoporttal és annak alapítójával, Jevgenyij Prigozsinnal.

The post Ukrán hírszerzés: taktikát vált az orosz hadsereg a rakéták bevetésében appeared first on .

Beszámoltak arról, hogy az ORFK szervezésében február 24-én Budapesten rendezték meg a II. Iskolaőri konferenciát, amelyen a vármegyék iskolaőrei és a koordinációt végző szakemberek vettek részt. A tanácskozás központi témája az iskolaőrség működésével kapcsolatos tapasztalatok összegzése és az érintett szervezetek kapcsolattartásának fontossága volt.

A 2022/2023-as tanévben további száz oktatási intézmény csatlakozott az iskolaőri programhoz, így abban jelenleg 571 iskola vesz részt, összesen 608 iskolaőrrel. Emlékeztettek arra, hogy tavaly szeptember 1-jétől nemcsak állami, hanem más szervezetek fenntartása alatt álló intézmények is csatlakoztak a programhoz.

The post ORFK: tavaly száz oktatási intézménnyel bővült az iskolaőri program appeared first on .

Az új szervezet feladata a szaktárcák közötti együttműködés elősegítése mellett a nemzetközi beágyazódás és a hosszútávú fejlesztési célkitűzések meghatározása. A cég tulajdonosi jogkörének gyakorlója a honvédelmi miniszter, a programot Porkoláb Imre dandártábornok, a HM védelmi innovációért felelős miniszteri biztosa irányítja.

A közleményben idézték Porkolábot, aki szerint az új szervezet a magyar haderő képességfejlesztéseit támogatja, ezáltal egy sokkal ütőképesebb hadsereget létrehozva, továbbá a fejlesztéseken túl kiemelkedő gazdaságélénkítő szerepe is lehet Magyarországon. A miniszteri biztos szerint a Védelmi Innovációs Kutatóintézet a nemzetközi példák alapján azért született meg, mert a védelmi célra is fordítható duális célú kutatások leghatékonyabb megvalósítása érdekében szükség van a már meglévő hazai és nemzetközi innovációs ökoszisztéma-rendszer – az egyetemek, kutatóintézetek, laborok, kis- és közepes vállalkozások – valamint a Honvédelmi Minisztérium összekapcsolására.

A cél az, hogy a kutatóintézet által létrehozott új technológiákat – a piaci hasznosítás elősegítése érdekében – a Magyar Honvédség rendszeresítse. A miniszteri biztos szerint az új hazai fejlesztésű és gyártású high-tech, digitális eszközök hatással lesznek a hadviselésre és támogatják egy modern és ütőképes hadsereg létrehozását.

Emlékeztettek rá: a magyar kormány szándéka, hogy egy XXI. századi, high-tech haderőt hozzon létre, a veszélyek korában ugyanis csak a kor kihívásainak megfelelő felszereltségű és felfogású haderő tud kellő elrettentő erőt képviselni, egyúttal megfelelni nemzetközi szövetségesi feladatainak is.

A HM tájékoztatása szerint Porkoláb szólt arról is, hogy a fejlesztések fókuszában az úgynevezett „digitális katona” áll, amely nem csupán az egyéni harcászati felszerelés és fegyverzet, hanem a katona kognitív képességeinek fejlesztését is szolgálja. Ezen felül a járműdigitalizáció keretében a már meglévő, illetve a modernizáció során beszerzésre kerülő eszközök továbbfejlesztése is zajlik a hazai kutatók és cégek bevonásával.

Kiemelt cél, hogy a VIKI a NATO jelenlegi innovációs ökoszisztémájába (DIANA) is beilleszkedjen, ezen felül az Európai Uniós források tekintetében az Európai Védelmi Alap (EDF) lehetőségeinek minél széleskörűbb felhasználását tegye lehetővé, egyúttal segítse a hazai vállalkozásokat a források kihasználásában – idézte a miniszteri biztost a honvédelmi tárca közleménye.

The post HM: létrejött a Védelmi Innovációs Kutatóintézet appeared first on .

William Burns az ABC televíziónak adott interjúban azt fejtegette, hogy az orosz fél jelenleg nem gondol komolyan tárgyalásra, és mint fogalmazott, ebbe az irányba csak a hadszíntéren keresztül vezet út. Hozzátette: az amerikai kormánynak azért kell megadnia minden segítséget Ukrajna számára, hogy erősebbek legyenek a harctéren és majd végső soron a tárgyalóasztalnál.

Az amerikai hírszerzés vezetője szerint minden jel arra mutat, hogy az orosz elnök ma még túlságosan magabiztos abban, hogy képes lehet Ukrajnát kifárasztással felőrölni, illetve játszik az európaiak politikai kifáradására, valamint arra, hogy idővel az Egyesült Államok figyelme is más ügyek felé fordul.

Burns hangsúlyozta: az amerikai kormány bizonyos abban, hogy a kínai vezetés fontolgatja halált okozó felszerelések szállítását Oroszországnak, ugyanakkor az amerikai hírszerzés szerint erről végső döntés nem született, és ilyen szállítás eddig nem történt. Hozzáfűzte: az amerikai kormányzat nagyon odafigyel erre és fontosnak nevezte, hogy az Egyesült Államok tegye nagyon világossá, milyen következményei lennének az ilyen szállításoknak.

Megjegyezte, hogy a Nyugat Oroszországgal szembeni – szankciók formájában megnyilvánuló – határozott lépései, valamint a háború alakulása az elmúlt egy évben elbizonytalanítóan és „kijózanítóan” hatott Kínára.

A CIA-igazgató az iráni atomprogrammal kapcsolatban elmondta: nem látják jelét annak, hogy Irán legfelsőbb vezetője döntést hozott volna a nukleáris fegyverkezési program folytatásáról, viszont ennek másik elemét, az urándúsítást tekintve az elmúlt években nagyon sokat lépett előre. Közel vannak ahhoz, hogy csupán néhány hétre legyen szükségük a 90 százalékos dúsítottságú urán előállítására – közölte Burns arra utalva, hogy atomfegyverek előállításához 90 százalék körüli szintre van szükség.

Az Egyesült Államok továbbra is Ukrajna részének tekinti a Krímet
Az Egyesült Államok nem ismeri el és soha nem fogja elismerni Oroszország részeként a Krím-félszigetet, amelyet továbbra is Ukrajna részének tekint – közölte az amerikai külügyminisztérium szóvivője vasárnap a terület orosz megszállásának 9. évfordulójára emlékezve. Ned Price a közleményben úgy fogalmaz, hogy Oroszország 9 évvel ezelőtt megtámadta Ukrajnát és elfoglalta a Krímet a nemzetközi jog és Ukrajna szuverenitásának egyértelmű megsértése révén. Az Egyesült Államok üdvözli Ukrajna erőfeszítéseit arra, hogy felhívja a világ figyelmét a megszállás alatt lévő terület helyzetére – olvasható a közleményben.

The post Orosz agresszió: A CIA-igazgatója szerint az idei év kritikus lesz appeared first on .

A KR NNI eljárást folytat egy 69 éves budapesti férfival szemben üzletszerű kerítés miatt. A nyomozók megállapították, hogy a férfi 2015 óta végezte illegális tevékenységét, amely során nőket szerzett ügyfeleinek szexuális szolgáltatásra.

Amikor a férfiak szexuális igényeikkel hozzáfordultak, akkor megkereste számukra a megfelelő partnert, majd egyeztette köztük a légyott helyét, idejét és a tarifát. A lányoktól pénzt, vagy ingyenes szexuális szolgáltatást kért ezért. A férfi a szexuális munkákra többször az általa megrendezett szépségversenyre jelentkező lányokat szervezte be. Köztük voltak 18 évesnél fiatalabbak is.

Egy érzelmileg labilis, 16 éves lánnyal erős érzelmi függőségi viszonyt is kialakított, akit mind anyagilag, mind kapcsolatai révén támogatott, így a lány „pótapaként” tekintett rá. A férfi – kihasználva befolyását -, rávette a lányt, hogy pénzért szexuális együttléteket folytasson ismerőseivel. A férfi az akkor még kiskorú lányról több meztelen és erotikus fényképet készített, sőt az egyik szexuális aktusukról videót is. Ezek a felvételek elfogásakor is telefonjában voltak.

Közölték, hogy a KR NNI Emberkereskedelem Elleni Osztálya már évek óta folytat nyomozást a férfi után. 2021 novemberében már kihallgatták. Ettől függetlenül folytatta a nők közvetítését. A férfit szerda reggel budapesti lakcímén elfogták, majd gyanúsítottként kihallgatták, és újabb gyanúsításokat közöltek vele. Végül bűnügyi őrizetbe vették, és javasolták letartóztatását.

A felderített bűncselekmények büntetési tétele 5 évtől 15 évig terjedő szabadságvesztés.

The post Saját szépségversenyén válogatta ki a nőket a kerítéssel gyanúsított férfi appeared first on .

A Putyin által Ukrajna ellen indított háború kezdetének első évfordulója alkalmából készített összesítésében a városvezető kiemelte még, hogy Kijevben egy év alatt 680 légiriadó volt, és az orosz erők támadásai következtében több mint 700 épület rongálódott meg. Hozzátette, hogy Kijevben több mint 229 ezer belső menekültet tartanak nyilván, köztük 40 ezer gyermeket.

Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka a Facebookon köszönetet mondott mindenkinek, aki védi Ukrajnát, és kijelentette, hogy biztos Ukrajna győzelmében. „Rendkívüli képességünk alapjai az emberek, akik betonból és vasból vannak. Hétköznapi emberek, hétköznapi hősök, akik köztünk járnak. Nekik köszönhetjük, hogy életben maradtunk, és győzni fogunk” – fogalmazott a főparancsnok.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál kormányzók jelentéseiből készített összefoglalójában azt írta, hogy az elmúlt napban az orosz erők kilenc ukrajnai régiót tartottak tűz alatt, éjszaka rakétatámadást indítottak a Donyeck megyei Kramatorszk és Szvjatohirszk ellen, ahol egy rakéta esett az egyik vállalkozás területére, továbbá 73-szor lőtték Herszon megyét.

Volodimir Zelenszkij elnök videóüzenetében arról tájékoztatott, hogy Herszonban az orosz támadások következtében megsérült egy fővezeték, amely mintegy hatszáz ház fűtését biztosította, emiatt több mint 40 ezer ember maradt fűtés nélkül.

Az ukrán vezérkar pénteki harctéri helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az elmúlt napban az ukrán erők mintegy száz ellenséges támadást vertek vissza öt irányban.

„Az Oroszországi Föderáció már egy éve folytat teljes körű fegyveres agressziót Ukrajna ellen. Most fő erőfeszítéseit a Harkiv megyei Kupjanszk, valamint Donyeck megyében Liman, Bahmut, Avgyijivka és Sahtarszk irányokban történő támadó hadműveletek végrehajtására összpontosítja” – írta a kijevi katonai vezetés. Legfrissebb összesítése szerint eddig hozzávetőleg 146 820 orosz katona halt meg Ukrajnában, közülük az elmúlt napban 970-en. Az ukrán erők csütörtökön megsemmisítettek egyebek mellett 13 orosz harckocsit és 11 tüzérségi rendszert.

Bukarest elrendelte a romániai orosz kulturális intézet működésének felfüggesztését
Elrendelték a román hatóságok a Romániai Orosz Kulturális és Tudományos Központ (CRCSR) működésének felfüggesztését, mert megítélésük szerint az Ukrajna ellen indított háború óta az intézmény nem a román-orosz kulturális kapcsolatok erősítését szolgálja, hanem a félretájékoztatás eszközévé vált. A román diplomácia vezetője, Bogdan Aurescu utasítására kedden bekérették a külügyminisztériumba Oroszország bukaresti nagykövetét, ahol egy államtitkár közölte vele a román hatóságok döntését. A nagykövetet emlékeztették azokra az esetekre, amikor a CRCSR „a valóságot és történelmi igazságot eltorzító” rendezvényeket szervezett a román közönség számára. A külügyi közlemény szerint ezek a „kisiklások” felerősödtek, és rendkívül súlyos méreteket öltöttek, amióta Oroszország háborús agressziót indított Ukrajna ellen, a kulturális intézet pedig az orosz félretájékoztatás és propaganda eszközévé vált, és a háborús bűnök felmentésén ügyködik. Közölték a nagykövettel: Románia elítéli az orosz fél „hibrid támadásait, részigazságokon és a valóság manipulálásán alapuló félretájékoztatásait”, és felszólította, hogy szüntesse be ezt a gyakorlatot.

The post Orosz agresszió: 160 civil halt meg Kijevben a háború egy éve alatt appeared first on .

A Joe Biden amerikai elnök e heti lengyelországi látogatását összefoglaló, az ukrajnai orosz támadás kezdetének első évfordulója alkalmából összehívott ülésen Duda közölte: nincs a résztvevők között Mateusz Morawiecki kormányfő, mert Kijevben tartózkodik.

„Kissé mosolyogva mondom, hogy Leopardjainkat vitte oda az általunk kezdeményezett tankkoalíció segítségének első részeként” – fogalmazott az államfő.

Mariusz Blaszczak felszólalásában felidézte, hogy a lengyel-német megállapodás nyomán, a szélesebb nemzetközi koalíció keretében a lengyel fél a Leopard 2 A4 típusú harckocsikat, a német fél pedig a legkorszerűbb Leopard 2 A6 típusúakat szállítja Kijevnek.

„A lengyel Leopardok már Ukrajnában vannak” – mondta Blaszczak. Az általa említett, január végi megállapodás értelmében Lengyelország 14 Leopard 2 A4-est, Németország 14 Leopard 2 A6-ost szállít Ukrajnának. Morawiecki később a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel közös kijevi sajtóértekezletén elmondta: az első négy harckocsit adtak át.

A lengyel nemzetvédelmi miniszter felidézte: tavaly novemberben Duda elnök a nyugati gyártmányú harckocsik ukrajnai szállítását célzó nemzetközi koalíció összeállítására tett javaslatot. „Valóban fel is építettük ezt a szövetséget” – szögezte le a tárcavezető, hozzátéve: összeállt a 31 tankból álló első, Ukrajnának szánt zászlóalj. Blaszczak megköszönte a norvég, kanadai, finn és más országokat képviselő partnereknek, hogy csatlakoztak a koalícióhoz.

Azt is elmondta, hogy ukrán katonák közben a nyugat-lengyelországi Swietoszówban gyakorolnak Leopard 2 típusú harckocsikkal, oktatóként lengyelek mellett kanadai és norvég katonák is részt vesznek a kiképzésben. Pénteki hivatalos lengyel közlés szerint Morawiecki Kijevben Denisz Smihal ukrán miniszterelnökkel együtt a háborúban elesettek emléke előtt tisztelgett. A lengyel kormányfő Zelenszkij elnökkel is találkozott.

Morawiecki: Lengyelország kész ukrán pilótákat kiképezni F-16-osokra
Lengyelország kész ukrán pilóták kiképzésére F-16-os vadászgépek használatára – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő Kijevben, az ukrán elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón. „Ha arról beszélünk, hogy készek vagyunk ukrán pilóták kiképzésére F-16-osokon, akkor igen, készek vagyunk ilyen gyakorlatokat lefolytatni F-16-os vadászgépeken Lengyelországban” – mondta a lengyel miniszterelnök. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy erről egy szélesebb koalíción belül kell megegyezni. „Lengyelország készen áll ilyen gyakorlatok lebonyolítására. Nagyon fontos, hogy az ukrán égbolt végre biztonságban legyen”.

The post Orosz agresszió: a lengyel Leopardok már Ukrajnában vannak appeared first on .

A támogatási csomag a többi között tartalmaz HIMARS rakétaindítókat, rakétákat, különböző drónokat, valamint drónelhárító eszközöket és aknamentesítéshez szükséges felszerelést.

A bejelentett intézkedés az úgynevezett Ukrajnai Biztonsági Támogatás Kezdeményezés keretében jut el Ukrajnába, vagyis az amerikai kormányzat közbeszerzés nyomán vásárolja meg a gyártóktól a szóban forgó eszközöket, és később születik majd döntés arról, hogy mikor indulhatnak Ukrajnába. Azokat a berendezéseket viszont haladéktalanul eljuttathatják a kelet-európai országba, amelyeket az amerikai készletekből hívnak le azonnali támogatásként.

Az amerikai kormányzat pénteken várhatóan újabb szankciókat is bejelent Oroszország ellen, amely magánszemélyeket és vállalkozásokat érinthet. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában is az ukrajnai háború lesz a téma pénteken New Yorkban.

Joe Biden amerikai elnök hétfőn kijevi látogatásán félmilliárd dollár azonnali támogatást is bejelentett. Az Egyesült Államok a háború kezdete óta mintegy 113 milliárd dollár támogatást nyújtott Ukrajna számára, katonai, pénzügyi és humanitárius segítség formájában.

Az amerikai kormányzat újabb büntetőintézkedésekkel sújtott több száz orosz vállalatot, intézményt és magánszemélyt, a Washingtonban pénteken bejelentett szankciók egyebek között az orosz hadi-, energia-, atomenergia- és acélipart, valamint a pénzügyi rendszert érintik. Csak a külügyminisztérium több mint hatvan magánszemélyt, köztük a legtöbb orosz régió vezetőjét és szinte a teljes orosz kormányt is tilalom alá sorolta, emellett büntetőintézkedéseket hozott az energiainfrastruktúra területén és a fejlett technológiák előállításában működő cégek ellen. Az intézkedések hatálya alá tartozik az orosz ellenőrzés alá került zaporizzsjai atomerőmű vezetése és a működtetéssel megbízott orosz vállalat is.

Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma számos bankot és egyéb pénzügyi intézményt sorolt büntetőintézkedések hatálya alá, valamint korlátozást jelentett be több, oroszországi üzleti kapcsolattal rendelkező külföldi üzletember és vállalat ellen. Többek között olasz, német és svájci állampolgárokról van szó, akik az amerikai kormány indoklása szerint hozzásegítették Oroszországot ahhoz, hogy a már korábban életben lévő szankciókat megkerülhesse. Ezzel párhuzamosan az amerikai adminisztráció hetven százalékra emelte az orosz acélipari termékek vámját, és 35 százalékra további Oroszországból származó termékekét.

Március 10-től 200 százalékos vámot vetettek ki az orosz alumíniumra. A drasztikus vámemelés gyakorlatilag ellehetetleníti az orosz alumíniumexportot az Egyesült Államokba. Oroszország a világ második legnagyobb alumíniumtermelője, és az orosz alumínium hagyományosan az amerikai alumíniumimport mintegy tíz százalékát teszi ki.

Az amerikai kereskedelmi minisztérium orosz, fehérorosz és iráni vállalatok ellen hozott exportkorlátozó lépéseket, és más államokban működő üzleti érdekeltségeket is szankciókkal sújtott. A washingtoni külügyi tárca pénteki közleményéből az is kiderül, hogy a szankciós lépések mellett az orosz hadsereg több mint 1200 orosz tagját, köztük az ukrajnai hadműveletekben részt vevő több tisztjét vízumkorlátozásokkal sújtják. Több tiszt és családtagja ellen beutazási tilalmat is elrendelt az Egyesült Államok kormánya.

A tárcák összehangolt büntetőintézkedéseinek célja Oroszország további nyomás alá helyezése, az általa indított háborús cselekmények akadályozása, valamint az orosz gazdaság háborút támogató és finanszírozó képességének gyengítése – áll a külügyminisztérium hivatalos közleményében.

The post Orosz agresszió: Az Egyesült Államok kétmilliárdos segítséget jelentett be appeared first on .

Zelenszkij ezt abból az alkalomból jelentette ki, hogy Ukrajna február 26-án ünnepli a Krím orosz megszállásával szembeni ellenállás napját. „Kilenc évvel ezelőtt kezdődött az orosz agresszió a Krím félszigeten. A Krím visszaszerzésével helyreállítjuk a békét. Ez a mi földünk, a mi embereink élnek ott, a mi történelmünk. Visszavisszük az ukrán zászlót Ukrajna minden szegletébe” – hangoztatta az államfő.

Vadim Szkibickij, az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője egy sajtónyilatkozatában kijelentette, hogy az ukrán hadsereg tavaszra készen áll majd az ellentámadás megindítására, és az egyik stratégiai célja az lesz, hogy „éket verjenek a déli orosz frontba, a Krím és az orosz szárazföld között”. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az ellenoffenzíva konkrét időpontja számos tényezőtől függ, köztük a nyugati fegyverellátásától. Nem zárta ki, hogy Ukrajna csapást mér az Oroszországi Föderáció területén található fegyverraktárakra, főként a belgorodi régióban. „Onnan indulnak az Ukrajna elleni támadások. Ezek fenyegetést jelentenek több ukrajnai területre, köztük Harkivra nézve”.

„Az ellenoffenzíva célja Ukrajna összes megszállt területének felszabadítása, beleértve a Krím félszigetet is. Csak akkor állunk meg, ha az 1991-es határokon belül visszaállítottuk Ukrajna egységét” – hangsúlyozta Szkibickij.

Az ukrán vezérkar közben vasárnap arról számolt be, hogy értesülései szerint az orosz megszállók a Krím védelmének további erősítésére készülnek. Oroszország cseljabinszki régiójából 150 orosz hadköteles érkezett mérnöki munkák elvégzésére – írta a vezérkar.

Mikola Olescsuk altábornagy, az ukrán légierő parancsnoka egyik interjújában – amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett – elmondta, hogy tavaly szeptember óta az ukrán védelmi erők több mint 650 orosz robotrepülőgépet és 610 iráni gyártású drónt semmisítettek meg. Kifejtette, hogy az ukrán légierő NASAMS, IRIS-T, Crotale légvédelmi rakétarendszereket, Gepard légvédelmi önjáró fegyvereket kapott nyugati partnerektől, és most Patriot és SAMP/T-MAMBA típusú fegyverek érkezésére vár. Megjegyezte azonban, ez a segítség még nem elegendő. „Technológiailag fejlettebb fegyverekre van szükségünk, amelyek segítenek gyorsan helyreállítani a nyugalmat a légtérben, és megszabadítani a légideszant terroristák jelenlététől. Szövetségeseink pontosan tudják, mire van szüksége Ukrajnának, különösen a légierőnek. Ezek korszerű többcélú repülőgépek, valamint közepes és nagy hatótávolságú légvédelmi rakétarendszerek” – mondta Olescsuk.

Az Ukrajinszka Pravda kormányzók beszámolóiból készített vasárnapi összefoglalójában azt írta, hogy az elmúlt napban nyolc ukrajnai régióra nyitottak tüzet az orosz erők. Donyeck megyében egy nap alatt három helyi vesztette életét és négy sérült meg az orosz támadások következtében.

Az ukrán határőrszolgálat arról számolt be, hogy katonái a légi felderítés támogatásával géppuskákkal, gránát- és aknavetőkkel közelharcban megsemmisítettek egy orosz rohamcsoportot a Donyeck megyei Bahmutban. Közlésük szerint a csata során kilenc orosz katona halt meg, további öt pedig megsebesült.

Stoltenberg: Ukrajna katonai támogatása a NATO érdekét szolgálja
Az orosz támadás ellen védekező Ukrajna támogatása fegyverekkel erkölcsileg helyes és a NATO érdekét szolgálja – jelentette ki Jens Stoltenberg. Putyin „nem békére készül, hanem a háború folytatására”, mozgósít, egyre inkább hadigazdasággá állítja át az orosz gazdaságot, és építi a kapcsolatokat más autoriter államokkal, köztük Észak-Koreával és Iránnal, hogy biztosítsa a fegyverutánpótlást. Ezért „meg kell adnunk Ukrajnának mindent, amire szüksége van a győzelemhez és ahhoz, hogy fennmaradjon független, szuverén európai országként”.

Iohannis: az országukat és szabadságukat védő ukránok egész Európa szabadságát és biztonságát védik
Románia elkötelezetten támogatja Ukrajnát amíg szükséges, az országukat és szabadságukat védő ukránok Románia és egész Európa szabadságát és biztonságát is védik – hangoztatta Klaus Iohannis román államfő az ukrajnai háború kitörésének évfordulóján, pénteken közzétett videóüzenetében. „Az ukrán nép harca a mi harcunk is… Ezt a harcot Ukrajnának meg kell nyernie, Oroszországnak pedig felelnie kell az elkövetett bűnökért, a tönkretett életekért!(…) Közös felelősségünk, hogy hozzájáruljunk a győzelemhez, a jobb jövő megteremtéséhez, a békéhez. Románia Ukrajna mellett áll és a továbbiakban is kitart mellette” – zárta évfordulós üzenetét a román államfő.

The post Zelenszkij: a Krím visszaszerzésével helyreállítjuk a békét appeared first on .

Boris Pistorius a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádióban sugárzott interjúban kiemelte: bízik abban, hogy sikerül megvalósítani azt a német-lengyel kezdeményezést, hogy az orosz agresszió elhárítását segítő nyugati országok két harckocsizó zászlóaljnyi, azaz 62 darab Leopard 2-essel segítsék az ukrán hadsereget.

Az A4-es jelzésű modellből már össze is jött egy zászlóaljra való, és az újabb, Leopard 2 A6-os modellből is egyre többet ajánlanak fel a partnerek – fejtette ki a miniszter, jelezve, hogy formálódnak újabb megállapodások, amelyekről még nem közölhet részleteket. Mint mondta, valamennyi harckocsifajtát együttvéve Ukrajna 2024 tavaszáig megkaphatja az előirányzott mennyiséget, azaz háromszáz darabot, „és majd meglátjuk, hogy ezután miként változik a háború menete”.

A szövetségi kormány 18 darab Leopard 2 A6-os harckocsit ad át a Bundeswehr állományából. Március végéig le is szállítja mindet, és a Bundeswehr befejezi az ukrán katonák első turnusának kiképzését a harckocsi használatára. További felajánlásokra ebből a típusból egyelőre nem lehet számítani német részről, mert be kell várni, hogy a gyártó pótolja az Ukrajnának átadott darabokat.

„Ha minden harckocsit átadunk, nem tudunk gyakorlatozni, és ha nem tudunk gyakorlatozni, kiképezni sem tudunk” – mondta a miniszter. Hangsúlyozta, hogy Németország Ukrajna támogatásával „közvetett módon” ugyan részt vesz Oroszország Ukrajna elleni háborújában, de nem hadviselő fél, és a részvételnek ezt a két eltérő fajtáját Putyin is külön kezeli.

Kifejtette: érthető, hogy egy teljes évvel az orosz támadás kezdete után, amikor még egyáltalán nem látszik, hogy miként lehet vége az öldöklésnek, egyre nagyobb az aggodalom, hogy Németország belesodródhat a háborúba. Ezért a szövetségi kormány Ukrajna támogatása mellet arra törekszik, hogy elkerülje a háború kiterjedését.

Ez a két alapelv együtt érvényesül, így „addig támogatjuk Ukrajnát, amíg csak szükséges, és mindennel, amire csak szüksége van” – mondta a politikus.

Németország azért támogatja Ukrajnát, mert a nemzetközi közösség nem engedheti, hogy Oroszország támadó háborúval érvényesítse akaratát. Ez a támogatás „üzenete” – fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy a konkrét célokat tekintve „nem feltétlenül katonai győzelemről van szó, bár ez is egy lehetőség”, de lehet akár tárgyalóasztalnál elért eredmény is, például egy megállapodás az orosz csapatok kivonásáról.

Mindez nem számít, egyedül az a fontos, hogy „olyan eredmény legyen, amelyet Ukrajna szuverén államként elfogad”. Ukrajna ugyanis nem „jó vagy gonosz hatalmak tevékenységének tárgya”, hanem szuverén állam, amely önállóan dönt, hogy mikor és milyen feltételek mellett kezdeményez tárgyalást — mondta a német védelmi miniszter.

A tárgyalásos rendezésről szóló kínai javaslatokkal kapcsolatban hozzátette, hogy üdvözli a kezdeményezést, de „nem a kínaiaknak kell eldönteniük, hogy ki tárgyal”.

Kifejtette, hogy Peking részéről javaslatok megfogalmazása után a békét szolgáló tettekre is szükség lenne. Mint mondta, amikor egyszerre szólnak hírek arról, hogy Kína béketervet mutat be, és állítólag öngyilkos drónok Oroszországnak szállítását tervezi, „akkor azt javaslom, hogy Kínát a tettei, és ne a nyilatkozatai alapján ítéljük meg”.

Eurojust: adatbázist hoznak létre a háborús bűncselekmények bizonyítékainak összegyűjtésére
Az Európai Unió tagállamai közötti igazságügyi együttműködésért felelős, hágai székhelyű uniós ügynökség, az Eurojust létrehozza az alapvető nemzetközi bűnügyi bizonyítékok adatbázisát (CICED) az Ukrajnában állítólagosan, valamint minden más konfliktus során lehetségesen elkövetett bűncselekmények kivizsgálására – jelentette be Ladislav Hamran. Az Eurojust elnöke közölte, hogy egy évvel az ukrajnai háború kezdete után, az adatbázis létrehozásával az Eurojust döntő fontosságú lépést tett az elkövetett alapvető nemzetközi bűncselekményekre adható igazságügyi válaszok támogatása érdekében. Az intézkedés lehetővé teszi, hogy az Eurojust összegyűjthesse, megőrizhesse, elemezhesse és tárolhassa az alapvető nemzetközi bűncselekményekkel, például a háborús bűncselekményekkel kapcsolatos bizonyítékokat. Az ügynökség egy új, nemzetközi agressziós bűncselekmények elkövetésének kivizsgálásával foglalkozó központ (ICPA) létrehozásán is dolgozik. A központ fő célja, hogy támogassa és fokozza az ilyen bűncselekmények kivizsgálásának hatékonyságát a kulcsfontosságú bizonyítékok megszerzésével és az ügymenet előkészítésének segítésével annak lehető legkorábbi szakaszában.

The post Német védelmi miniszter: Ukrajna 300 harckocsit kaphat Nyugatról appeared first on .

A kormányfő az orosz támadás elindításának évfordulójára közzétett videóüzenetében kiemelte, hogy hazája szilárdan Ukrajna mellett áll, méghozzá „ma és a jövőben is”, a háborút pedig „nem a fegyverszállításaink hosszabbítják meg”.

„Éppen ellenkezőleg, minél hamarabb belátja Oroszország elnöke, hogy nem éri el imperialista céljait, annál nagyobb az esély a háború mielőbbi befejezésére… A vérontás befejezésének lehetősége Putyin kezében van, „ő vethet véget ennek a háborúnak” — mondta Scholz.

Az utóbbi tizenkét hónap megmutatta, hogy „az orosz elnök kudarcot vallott”, hiszen „megosztásra törekedett, és az ellenkezőjét érte el”, Ukrajna egységesebb, mint bármikor korábban, és az Európai Unió egysége is szilárd – fejtette ki a német kancellár.

Mint mondta, végigtekintve a háborúból adódó németországi kihívásokat látható, hogy „sok mindent elég jól megoldottunk”. Németország alig néhány hónap alatt függetlenítette magát az orosz energiától, így már az orosz import nélkül is „van elég gázunk és olajunk”, a gazdaság pedig nem süllyedt mély recesszióba, és a mindenütt megmutatkozó segítőkészség révén egymilliónál is több ukrán talált menedéket az országban – sorolta.

Rámutatott, hogy Németország több mint 14 milliárd euró értékben nyújtott segítséget Ukrajnának, pénzügyi és humanitárius támogatást biztosít a megtámadott országnak és fegyvereket is szállít.

„Megértem, hogy mindez aggaszt egyeseket, és néhány döntésünket megkérdőjelezik, ezért oly fontos, hogy kitartsunk a kezdetektől követett elvünk mellett, miszerint minden lépést a partnereinkkel és szövetségeseinkkel szoros együttműködésben és egyetértésben tesszük meg, és mindent megteszünk azért, hogy a háború ne szélesedjen ki a NATO és Oroszország összecsapásává” – húzta alá Scholz.

The post Scholz: nem a fegyverszállítások hosszabbítják meg a háborút appeared first on .

A szövetségi elnök az ukrán zászlókkal díszített hivatalában, a Bellevue palotában az orosz támadás évfordulójára a német politika csaknem valamennyi vezető személyisége, köztük Olaf Scholz kancellár és a kormány több tagjának részvételével tarott megemlékezésen kiemelte, hogy hazája Ukrajna legnagyobb támogatója a kontinentális Európában, gazdaságilag és katonailag is, és ez így is marad.

Kifejtette: az utóbbi tizenkét hónap megmutatta, hogy „demokráciánk erős, sokkal erősebb, mint Putyin gondolta, és erősebb, mint azt talán néha mi magunk hittük”.

Az orosz elnök „arra játszik, hogy Ukrajna szövetségesei egyszer majd elfáradnak, hogy eltompulunk és inkább félrenézünk a számunkra is nehezen elviselhető borzalmak láttán”, de „nem tesszük meg neki ezt a szívességet” – fogalmazott Frank-Walter Steinmeier, aláhúzva, hogy Ukrajna továbbra is biztos lehet Németország támogatásában.

Mint mondta, Putyin „minden erejével győzni akar, de az igazság az, hogy akinek parancsára gyilkolnak, porig bombázzák Ukrajnát, városokat rombolnak le és gyermekeket rabolnak el, és aki még a saját katonáit is az értelmetlen halálba küldi nap mint nap, az soha nem lesz győztes a történelem ítélőszéke előtt, hanem máris veszített” — mondta. Hangsúlyozta, hogy a tárgyalásokhoz vezető út csak akkor nyílik meg, ha az orosz elnök visszavonja csapatait Ukrajnából. Ezt Putyin is pontosan tudja – jelentette ki a német államfő.

Németország ugyan nem vesz részt a háborúban, de erősen érinti, mert a szomszédjára rárontó Oroszország nemcsak Ukrajna ellen intéz támadást, hanem „porrá zúzza” az európai biztonsági berendezkedést, és támadást intéz két világháború tanulságai és mindaz ellen, amit Németország képvisel.

Ez korszakos változás, és egy új korszak új kérdéseket hoz magával és új gondolkodást, új döntéseket követel meg. Németország így nemcsak pénzügyi és gazdasági segítséget nyújt a megtámadott országnak és befogadja az onnan érkező menekülteket, hanem „évtizedes rutinokkal” szakítva fegyvereket szállít egy háborús övezetbe.

Az ilyen döntéseket mindig nagy viták és heves érzelmek kísérik, így míg egyesek a háború szétterjedésétől tartanak, mások türelmetlenek, még több fegyverrel segítenék a védekezést. Ebben a helyzetben egy valami biztos, mégpedig az, hogy Németország politikai vezetői, a kormányon lévők és az ellenzékiek egyaránt „nagyon is tisztában vannak a döntések jelentőségével, és felelősen mérlegelnek és döntenek hazánk, szövetségeseink és Ukrajna érdekét szolgálva, amiért bizalmat és tiszteletet érdemelnek” – mondta a német államfő.

Németországban pénteken számos városban, kisebb és nagyobb településen tartottak megemlékezést, Ukrajnát támogató demonstrációt és egyéb rendezvényeket a háború kezdetének évfordulója alkalmából. A berlini orosz nagykövetség előtt például az agresszió elleni tiltakozás jeleként felállították egy szétlőtt orosz tank roncsát, amelyet a Kijev melletti Bucsából szállítottak a német fővárosba. Több egyházi megemlékezést is szerveztek, a keresztény egyházak berlini ökumenikus szertartásán a szövetségi kormány több minisztere is részt vett.

The post Putyin a háború veszteseként vonul be a történelembe appeared first on .

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) azt közölte: az eljárásnak jelenleg négy gyanúsítottja van. Korábbi tájékoztatásuk szerint már az első bűncselekményt követő 48 órán belül elfogtak és őrizetbe vettek három külföldi (két német és egy olasz), valamint egy magyar gyanúsítottat.

Most azt írták, a gyanúsítottak közül a nyomozás során beszerzett újabb bizonyítékok elemzése alapján a BRFK kezdeményezte a magyar gyanúsított letartóztatásának megszüntetését. A nőt szabadon bocsátották, de a büntetőeljárásnak továbbra is gyanúsítottja.

Egy német állampolgárságú 20 éves férfi és egy 22 éves nő ellen a budapesti nyomozók a múlt héten közösség tagja elleni erőszak miatt adtak ki körözést és kezdeményezték európai elfogatóparancs kibocsátását. Az érvényben levő körözések mellett a BRFK csütörtökön újabb elfogatóparancsot adott ki: ezúttal egy 2002-es születésű német nő ellen.

Hangsúlyozták: a bűncselekménysorozat felgöngyölítésére létrehozott nyomozócsoport a külföldi hatóságokkal szorosan együttműködve folytatja a további elkövetők azonosítását és felkutatását.

A Fővárosi Főügyészség korábbi tájékoztatása szerint a BRFK a Budapest különböző pontjain a „Kitörés napja” elnevezésű rendezvény vélt résztvevői ellen a február 11-ét megelőző napokban elkövetett támadások miatt közösség tagja elleni, felfegyverkezve, csoportosan elkövetett erőszak, súlyos testi sértés és más bűncselekmények miatt nyomoz. Az elkövetők szélsőjobboldali nézetekre utaló öltözékük miatt támadták meg a számukra ismeretlen sértetteket.

A rendőrség korábbi sajtótájékoztatóján azt közölte, a teleszkópos botokkal, úgynevezett viperákkal, valamint boxerekkel és más eszközökkel végrehajtott támadásokat hét-nyolc ember követte el, de a társaságnak vélhetőleg tíz-tizenöt tagja lehet.

A támadók előbb lengyel turistákat vertek össze – a sértettek közül ketten súlyos, töréses sérüléseket szenvedtek -, majd egy nappal később egy férfit bántalmaztak hasonló módon Gazdagréten, ő könnyebben sérült meg. Ezután a belvárosi Bank utcában egy koncertről hazainduló párt vertek össze, a férfi súlyosan megsérült, az I. kerületi Mikó utcában pedig egy német párt bántalmaztak súlyosan.

The post BRFK: újabb elfogatóparancs a budapesti utcai támadások ügyében appeared first on .

Ez a tavaly megrendelt felszerelés újabb szállítmánya – utalt Blaszczak arra, hogy a Dél-Koreával kötött ügylet első részeként a lengyel hadsereg tavaly decemberben huszonnégy K9 önjáró löveget és tíz K2 harckocsit vett át. A K9-eseket kezelő katonák kiképzését Blaszczak csütörtök délután a lengyelországi látogatásán tartózkodó Li Dzsong Szup dél-koreai védelmi miniszterrel együtt tekinti meg a közép-lengyelországi Torun városához közeli gyakorlótéren.

Szup és Blaszczak a lengyel hadsereg korszerűsítéséről, a kétoldalú fegyveripari együttműködésről tárgyaltak – olvasható a lengyel védelmi tárca. Lengyelország tavaly nyáron összesen 672 darab K9 önjáró löveg vásárlásáról írt alá megállapodást Dél-Koreával. Beszereznek továbbá 48 FA-50 típusú vadászgépet, valamint ezer K2 harckocsit.

A szállítás több részletben történik: 2026-ig a lengyel hadsereg nettó 2,3 milliárd dollár értékben 212 darab K9-est szerez be, 2025-ig pedig nettó 3,37 milliárd dollár értékben 180 K2-est kap. Tavaly októberben aláírták a 288 darab K239 Csunmu rakétavető beszerzéséről szóló megállapodást is. Közülük az első 18-at Dél-Korea idén szállítja, a rakétavetőket lengyel gyártmányú Jelcz indítójárművekre szerelik.

The post Lengyelország nem viccel a fegyverkezéssel appeared first on .

Az orosz diktátor szerint a korszerű, hatékony hadsereg és haditengerészet Oroszország biztonságának és szuverenitásának, stabil fejlődésének és jövőjének záloga, ezért, mint korában is, Moszkva prioritásként fogja kezelni a védelmi képességek megerősítését. Emlékeztetett rá, hogy idén várható a Szarmat új interkontinentális rakétarendszer nehézrakétákkal ellátott indítóállásainak hadrendbe állítása, folytatódik a Kinzsal hiperszonikus komplexum sorozatgyártása, és a Cirkon tengeri hiperszonikus rakéták tömeggyártása. Közölte, hogy az orosz haditengerészet az elkövetkező években három újabb nukleáris meghajtású tengeralattjáró cirkálóval bővül.

Mint mondta, Oroszország a valós harci tapasztalatokból kiindulva fejleszti fegyveres erőinek valamennyi összetevőjét, javítani fogja a kiképzési rendszert, és folytatja a csapatok új fegyverekkel, köztük új csapásmérő rendszerekkel, felderítő és kommunikációs eszközökkel, drónokkal és tüzérségi rendszerekkel való felszerelését. Putyin szerint az orosz ipar gyorsan növeli a hagyományos fegyverek teljes körének gyártását, és elsajátítja a haderőnemek számára ígéretes modellek sorozatgyártását.

„Oroszország győzelmének kulcsa a nép elpusztíthatatlan egységében rejlik – hangoztatta Putyin, hozzátéve, hogy az emberek bíznak a fegyveres erőkben, és milliók segítik a fronton harcolókat. Kifejezte háláját a veteránok nemzedékeinek, akiknek hagyományait a jelenlegi fegyveres erők tagjai ápolják.

„A különleges hadműveletben részt vevő orosz katonák bátran harcolnak az ukrajnai «neonácizmus» ellen, és megvédik az oroszokat az ország történelmi területein” — hangoztatta az orosz agresszióért, százezrek haláláért felelős diktátor.

The post Putyin: Oroszország továbbfejleszti nukleáris erejét appeared first on .