Biztonságpiac

Zelenszkij nyilvánosságra hozta, hogy Poszad Pokrovszke faluban járt, ahol szavai szerint sok lakóház és szociális infrastrukturális létesítmény rongálódott meg az orosz támadások következtében. A településen jelenleg zajlik az áram- és vízellátás helyreállítása, és egy orvosi rendelő újjáépítése. Az emberek már elkezdtek visszatérni a faluba – derült ki az elnöki iroda közleményéből. Zelenszkij ígéretet tett arra, hogy a helyreállítási munkálatok java részét a következő télig befejezik. Az elnök koordinációs értekezletet is tartott a biztonsági kérdésekről, az orosz csapások következményeinek felszámolásáról, és meghallgatta a helyi katonai parancsnokság jelentését a térségbeli hadműveletek helyzetéről. Emellett állami kitüntetéseket adott át a herszoni régió védelmében részt vevő ukrán katonáknak.

Zelenszkij a Donyeck megyei Bahmut közelében járt, ahol úgyszintén katonákat tüntetett ki szolgálatukért, majd munkalátogatást tett a szomszédos Harkiv megyében is.

Natalia Humenyuk, az ukrán déli műveleti parancsokság sajtóközpontjának vezetője egy csütörtöki tévéműsorban kijelentette, hogy az ellentámadás részeként az ukrán hadsereg a herszoni régióban mintegy 20-30 kilométeres övezetet igyekszik megtisztítani az orosz erőktől a Dnyeper (Dnyipro) folyó balpartján. „Azon dolgozunk, hogy az ellenség érezze jelenlétünket, nyomásunkat. Ez azonban meglehetősen nehéz feladat, és bonyolítja, hogy az orosz megszállók civilek között rejtőzködnek, igyekeznek egységeiket és felszerelési bázisukat a helyi lakosok udvaraiban, lakóépületek mögött elrejteni – fejtette ki, hozzátéve, hogy mindennek ellenére az ukrán ellentámadás kellően hatékony. Rámutatott: az ellentámadás elsődleges célja megakadályozni az orosz erőket abban, hogy a bal parti állásaikból lőjék Herszon és Mikolajiv megye lakott területeit.

Az ukrán határőrszolgálat arról számolt be, hogy Bahmutban folytatódnak az utcai harcok, az ukrán határőrök visszaverték a Wagner orosz zsoldoscsoport rohamát. Az orosz támadók veszteségekkel kényszerültek visszavonulni – írták közleményükben. A műveletről a határőrség videofelvételt is közzétett Youtube-csatornáján.

Viktorija Ruban, az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat Kijev megyei részlegének szóvivője közölte, hogy befejeződtek a mentési munkálatok a főváros közelében fekvő Rzsiscsiv településen, amelyet szerdára virradó éjjel ért orosz dróntámadás. Tájékoztatása szerint megtalálták a kilencedik helyi lakos holtestét a szétlőtt kollégiumi épület romjai alatt. A halálos áldozatokon felül kilencen sérültek meg a támadás következtében.

Az ukrán vezérkar csütörtöki helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az elmúlt nap folyamán mintegy 660-nal 168 150-re nőtt az Ukrajnában elesett orosz katonák száma. Az ukrán erők egy nap alatt megsemmisítettek egyebek mellett 13 orosz harckocsit és húsz drónt.

The post Orosz agresszió: Herszon megyébe látogatott Zelenszkij appeared first on .

A lisszaboni székhelyű EMCDDA 2011 óta vizsgálja az európai kábítószer-használatot a városok szennyvizének elemzése segítségével. Legfrissebb jelentésükhöz tavaly március-áprilisban egy egyhetes időszakban 104 városban vettek szennyvízmintát a kokain, az amfetamin, metiléndioxi-metamfetamin (MDMA), továbbá az ecstasy, a ketamin és a kannabisz használatának mérésére.

Az ügynökség jelentése szerint a flandriai Antwerpen ismét az első helyen áll azon helyek listáján, ahol a legtöbb kokainnyomot találták a szennyvízben. A vizsgált időszakban ebben a városban ezer főre számítva napi átlagban 2381 milligram kokainmaradványt mutattak ki, messze többet, mint a második helyen álló spanyolországi Tarragonában (1611 milligram). A mérések szerint Antwerpenben ötven százalékkal, Brüsszelben és a hollandiai Amszterdamban 28 százalékkal nőtt a kokainfogyasztás 2021-hez képest.

„A kimutatások arra engednek következtetni, hogy a kokainhasználat továbbra is a nyugat- és dél-európai városokban a legmagasabb, különösen Belgium, Hollandia, Portugália és Spanyolország településein” — közölte az ügynökség.

A kelet-európai városokból vett szennyvízminták többségében korábban alacsony volt a kábítószer szintje, de a legfrissebb adatok a növekedés jeleit mutatják.

Bár a szennyvízelemzések fontosak, nem lehet mindent kikövetkeztetni belőlük – hangsúlyozták a kutatók. Franciaországban például még nem végeztek méréseket, az Egyesült Királyságra vonatkozó kutatási adatok pedig csak Bristolból származnak. Számos kelet-európai országban, például Magyarországon sem végeztek méréseket.

The post A belgiumi Antwerpenben a legmagasabb a kokainhasználók aránya appeared first on .

A minisztérium szerint a vadászgépeket ukrán pilóták vitték át Ukrajnába a szlovák légierő támogatásával. Az átadandó többi gép a következő hetekben repül majd át. A minisztérium szerdán még azt közölte, hogy az Ukrajnának szánt vadászgépek még Szlovákia területén vannak, és átadásuk néhány héten belül fejeződik be.

Eduard Heger miniszterelnök ügyvezető kormánya múlt heti online ülésén döntött arról, hogy Szlovákia – teljes készletét – 13 MiG 29-es vadászgépet és egy Kub légvédelmi rendszert ad át Ukrajnának. Ennek előzménye, hogy Heger a február eleji brüsszeli európai uniós csúcson, Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott találkozóján ígéretet tett arra, hogy Szlovákia átadja MiG 29-eseit Ukrajnának.

The post Orosz agresszió: Megérkezett az első négy szlovák MiG 29-es vadászgép Ukrajnába appeared first on .

A közgyűlés elnöksége sajnálatát fejezi ki azon kísérletek miatt, amelyekkel akadályozni próbálják „az általános nemzetközi jog által tiltott cselekményekkel kapcsolatos elszámoltathatóságot” – írták. Az elnökség hangsúlyozta, hogy a bíróság választott tisztviselői és munkatársai a közgyűlés teljes támogatását élvezik. Megerősítették, hogy teljes mértékben megbíznak a Nemzetközi Büntetőbíróságban mint független és pártatlan igazságszolgáltatási intézményben.

„A Nemzetközi Büntetőbíróság a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények büntetlensége elleni küzdelem iránti kollektív elkötelezettségünket testesíti meg. Felszólítunk minden államot, hogy tartsa tiszteletben a bíróság igazságszolgáltatási és ügyészi függetlenségét” – fogalmaztak.

Az ICC háborús bűncselekményekért viselt feltételezett felelőssége miatt múlt pénteken adott ki elfogatóparancsot Putyin, valamint Marija Lvova-Belova, az orosz elnöki hivatal gyermekjogi biztosa ellen. Az intézkedés indokaként azt írták: „alapos a gyanú”, hogy Putyint és a gyerekjogi biztost a bíróság statútumának értelmében személyes büntetőjogi felelősség terheli ukrán gyermekek jogellenes deportálásáért és átszállításáért Oroszországba.

Dmitrij Medvegyev, az Oroszországi Föderáció Biztonsági Tanácsának elnökhelyettese, volt orosz elnök és miniszterelnök hétfőn kijelentette: „szörnyű következményei” lesznek a nemzetközi jogra nézve a Nemzetközi Büntetőbíróság döntésének. Medvegyev azt tanácsolta a bíróknak, hogy „nézzék figyelmesen az eget”.

A bíróság alapszabályáról szóló tervezetet 1994-ben fogadták el, és alapokmányát (statútumát) ebből kiindulva 1998-ban, az ENSZ égisze alatt Rómában összehívott konferencián 160 állam részvétele mellett fogadták el. Miután a 60. állam is letétbe helyezte a ratifikációs okmányt, a statútum 2002-ben hatályba lépett, a bíróság megkezdhette működését. A bíróság joghatósága a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekményekre terjed ki, ezek a háborús és emberiség elleni bűncselekmények, valamint a népirtás és az agresszió. Oroszország nem részes állama az ICC működését megalapozó Római Statútumnak.

The post Támogatják az orosz elnök elfogását kezdeményező Nemzetközi Büntetőbíróságot a működtetésében részes országok appeared first on .

Az állam elleni bűncselekmények ügyében eljáró ügyészség tájékoztatása szerint a rendőr könnyebben megsérült. A feltételezett elkövetőt őrizetbe vették, gyilkossági kísérlet gyanújával indítottak eljárást ellene. Kora reggel hét német tartományban és egy svájci helyszínen, 19 embernél tartottak házkutatást. Az ARD országos köztelevízió beszámolója szerint rendőrök és katonák is vannak köztük.

A művelet a német biztonsági szervek történetének egyik legnagyobb razziájával függ össze, amelyet tavaly decemberben tartottak háromezer rendőr és terrorelhárító bevetésével tizenegy tartományban, 130 helyszínen. Az eljárás a Birodalmi polgárok (Reichsbürger) nevű mozgalom egy csoportosulása ellen irányul, amelyet államcsíny tervezésével gyanúsítanak. Akkor 25 embert vettek őrizetbe, köztük a szövetségi parlament (Bundestag) egyik ellenzéki pártja, a CDU/CSU jobbközép pártszövetségtől jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) két politikusát.

Az első razzia óta a szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) vezetésével jelentős mennyiségű lefoglalt anyagot elemeztek, köztük számítógépeket, mobiltelefonokat, adathordozókat, írásos dokumentumokat. Az ügy feltárására Árnyék néven külön nyomozócsoportot is felállítottak, amelyben több mint háromszázan dolgoznak.

A szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) becslése szerint a Birodalmi polgárok mozgalmához nagyjából 23 ezren tartoznak. A mozgalom lazán szervezett és ideológiailag nem teljesen egységes, tagjait leginkább az ország demokratikus berendezkedésének elutasítása, és így a rendőrségtől az adóhivatalig valamennyi állami intézmény legitimitásának tagadása köti össze.

A legfőbb ügyészség és a BKA figyelmének középpontjában álló csoportosulás a gyanú szerint azt tervezte, hogy a többi között a villamosenergia-ellátó hálózatra mért csapásokkal polgárháborús állapotokat idéz elő, elfoglalja a berlini Reichstagot – a szövetségi parlament, a Bundestag székhelyét – és a szövetségi kormány leváltásával magához ragadja a hatalmat. A végső cél az ország átszervezése az 1871-ben alapított Német Császárság mintájára.

A decemberi házkutatásokon lefoglaltak egyebek mellett száznál is több lőfegyvert, golyóálló mellényeket és egyéb katonai felszereléseket, műholdas telefonokat, bő 170 ezer euró készpénzt, valamint több kilogramm aranyat és ezüstöt.

The post Meglőttek egy rendőrt Németországban appeared first on .

Tóth Ferenc a gyakorlatról tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta: céljuk ellenőrizni a tömeges sérülések mentésére való felkészültséget, azt a készséget, hogy az országos szervek miként tudnak reagálni egy ilyen jelentős káreseményre. Hozzátette: a katasztrófák elleni védekezés rendszerében átfogó intézkedési tervekkel rendelkeznek, a tűzoltók éves szinten tízezres nagyságrendben hajtanak végre gyakorlatokat, de ilyen jelentőseket évente csak néhányszor tartanak.

A szerdai gyakorlati helyzet szerint a Budapest-Cegléd-Szolnok vasútvonalon két ellenkező irányba haladó InterCity szerelvény ütközött, amelyeken összesen 900 ember utazott, emellett a balesetben érintett volt a vasútvonal felett, a 4-es főút felüljáróján haladó több jármű, további száz emberrel.

Tóth elmondta, hogy Magyarországon egy ekkora káresemény bekövetkezési esélye nem túl magas, de nem zárható ki. Közölte: egy ilyen helyzetben elsőként a helyi erők avatkoznak be, majd mozgósítják a vármegyei operatív törzset, ezt egészíti ki az országos irányítást végző Nemzeti Veszélyhelyzet Kezelési Központ. A helyszínen dolgozó rendőrökön, tűzoltókon és mentőkön kívül az országos törzs ilyen esetekben kiegészítő erőket is vezényel az ország különböző részéről – jegyezte meg az országos polgári védelmi főfelügyelő.

Tájékoztatása szerint nem csak a rendvédelmi szervek vesznek részt a gyakorlaton, hanem olyan szakértőkkel egészültek ki, mint az egészségügyi államtitkárság, a Nemzeti Népegészségügyi Központ, az Országos Kórházi Főigazgatóság, az Építési és Közlekedési Minisztérium, valamint a Honvédség szakemberei, továbbá a MÁV és a Volán munkatársai is figyelemmel követik a gyakorlatot.

Csapó Gábor, az Országos Rendőr-főkapitányság Rendészeti Főigazgatósága közrendvédelmi főosztályának közterületi és őrszolgálati osztályvezetője elmondta: egy baleset helyszínén a rendőrök az elsősegélynyújtásban és az életmentésben való közreműködés mellett biztosítják a helyszínt, távol tartják az illetékteleneket, biztosítják a mentésben résztvevőknek a megközelítési útvonalakat, elterelik a forgalmat, részt vesznek a kárelhárításban és tanúkutatást is végeznek.

Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója hangsúlyozta: egységesen szervezett országos mentőszolgálatként a teljes országot „meg tudják mozgatni” egy ilyen káreseménynél. Felhívta a figyelmet arra, hogy a mentők az elmúlt évtizedekben számos alkalommal vizsgáztak jól hasonló helyzetekben, példaként említette a szajoli vonatbalesetet, vagy a Hableány-hajókatasztrófát. Közölték, a mentők egy ilyen, tömeges kárhely felszámolásánál alkalmazandó helyzetben a nemzetközi irányelvek követésével, protokollok alapján dolgoznak, emellett a „betegútszervezésben” is részt vesznek.

Szondi Zita, az Országos Kórházi Főigazgatóság alap- és szakellátásért felelős főigazgató-helyettese közölte: szervezetük az ellátásszervezésért felel, az egészségügyi intézményekbe érkező betegek akut sürgősségi ellátását végzi. Az együttműködés fontosságát hangsúlyozva azt mondta: feladatuk felmérni azt a reagálóképességet, amelyet nem csak szervezeten belül, hanem szervezetek között is ki kell alakítani.

The post Tömeges mentési és sérültellátási törzsvezetési gyakorlatot tartottak appeared first on .

Kisida Fumio a Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel folytatott tárgyalásokat követő közös sajtóértekezleten megköszönte Lengyelországnak, hogy az Ukrajnába irányuló katonai és humanitárius támogatás logisztikai központja lett.

Közölte: Japán ezért hivatalos fejlesztési támogatást nyújt Lengyelországnak annak gazdasági fejlettsége ellenére. Bejelentette, hogy Tokió elmélyíti a visegrádi csoporttal folytatott együttműködését is a V4 plusz Japán formátumban, és a térségbeli országokkal a Három tenger kezdeményezés és a Bukaresti Kilencek keretében is együtt fog működni.

Beszámolója szerint Morawieckivel megállapodtak a biztonsági együttműködés többirányú elmélyítéséről. Gazdasági téren a magas hőmérsékletű gázhűtéses reaktorokat, a tiszta szén- és hidrogéntechnológiákat jelölte meg lehetséges új együttműködési területként.

Az ukrajnai háború mihamarabbi lezárása végett a japán kormányfő fontosnak nevezte „a hasonló gondolkodású országok” – köztük Lengyelország – egységének megőrzését, a Moszkvával szembeni szankciók és az Ukrajnának nyújtott támogatás folytatását. Ennek érdekében Japán az általa idén vezetett G7 csoport keretében is lépni fog – tette hozzá.

Mateusz Morawiecki úgy értékelte: „Szemünk láttára új geopolitikai rend születik”, ebben a helyzetben szükséges a békéről, a stabilitásról, a szabadságról hasonlóan gondolkodó országok szoros együttműködése.

A lengyel miniszterelnök veszélyesnek nevezte a Kína-Moszkva-tengelyt. „Aggodalommal tölt el bennünket a kínai elnök moszkvai látogatása” – utalt Morawiecki Hszi Csin-ping előző napi, Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott tárgyalásaira. „Megpróbáljuk meggyőzni Kínát, hogy ne támogassa Oroszországot agresszív nemzetközi politikájában” – fűzte hozzá.

A japán miniszterelnököt szerdán Andrzej Duda lengyel elnök is fogadta, ezt követően Marcin Przydacz államtitkár, az elnöki hivatal külügyi irodájának főnöke a TVP Info közszolgálati hírtelevíziónak a Lengyelországra, valamint a térségbeli biztonságra nézve „jó hatásúnak” nevezte az ukrajnai háborúról, valamint a lengyelországi japán beruházásokról is szóló megbeszélést.

The post Orosz agresszió: Lengyelország japán fejlesztési támogatásban részesül appeared first on .

Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy High-tech hadsereg, átalakítások, fejlesztések a Magyar Honvédségben címmel tartott előadásában rámutatott: a hagyományos föld-víz-levegő hadszíntér kiegészült a kibertérrel és az űrrel, ami egészen más megközelítést igényel.

Elmondta, Magyarország előtt több út állt a haderőfejlesztési program megkezdésekor; a semlegesség, amely „eddig sohasem sikerült”, illetve a tömegpusztító fegyverek birtoklása azonnal kiesett; valamelyik nagy hadsereg „utánzása” volt még opció, de „azt kevesen engedhetik meg maguknak anyagilag”, továbbá a szövetségi lét, a NATO-tagság. A döntés végül az lett, hogy „szövetségesek vagyunk és maradunk”, miközben építünk egy olyan haderőt, amelyik képes védelmet biztosítani támadás esetén – jelentette ki Ruszin-Szendi.

Az altábornagy felidézte, hogy amikor évekkel ezelőtt elkezdődött a magyar haderő fejlesztése, akkor „boldog békeidők voltak, amelyeknek úgy tűnik, hogy vége van”, ezzel párhuzamosan a kiszámíthatatlanság, az instabilitás és a fenyegetések is nőttek. A program indulása óta először a tömeges illegális migráció okozott gondokat, majd a Covid-járvány és legújabban az ukrajnai háború, ezek pedig mind azt mutatják, hogy szükséges volt a fejlesztés elindítása.

A vezérkari főnök a program alappillérei között említette a harci hatékonyság helyreállítását, a feladatorientált vezetés létrehozását, az aktív és önkéntes állomány fejlesztését, a társadalommal való kapcsolatok újraépítését, valamint a technológiai fejlesztéseket támogató védelmi ipari bázis létrehozását.

Ruszin-Szendi a fő stratégiai célok közé sorolta a készültség növelését, hogy rövidebb idő alatt sokkal több katonát tudjanak mozgósítani, illetve az új technológiák miatt a harceljárások jobb elsajátítását, ami magával hozta az altiszt- és tisztképzés módosítását, a kiképzési rendszer változását, ami a gyakorlótéren eltöltött több időben is megmutatkozik.

Szintén stratégiai cél a minél több kiképzett, bevethető, harcoló katona a törvényben rögzített 37 650 fős maximális létszámon belül. Mint mondta, „a tetején” kezdték, a vezérkarral: létrehoztak középszintű parancsnokságokat csökkentett létszámmal, illetve több harcoló pozíciót.

Az altábornagy a leglátványosabb stratégiai célnak a technikai fejlesztést tartja, amire nagy szükség volt: a rendszerváltás óta csak a Gripenek jöttek, meg a Mistral légvédelmi rakéták. Most a teljes spektrumban fejlesztések vannak, „minden vadonatúj, semmi sem levetett”, de a régi eszközök is maradnak, ameddig lehet – mondta.

A vezérkari főnök kérdésre válaszolva elmondta: nehéz ideális létszámot mondani a hadseregnél, de a maximált létszám békeidőben, illetve támadás esetén a védelmi feladatok megkezdéséhez elegendő.

The post Ruszin-Szendi: a XXI. században a régi kérdésekre nem ugyanazok a válaszok appeared first on .

„Folytatódik Bahmut védelme, heves harcok zajlanak a teljes arcvonalon a keleti erőcsoport felelősségi övezetében” – fogalmazott a parancsnok, aki ehhez még hozzátette, hogy az orosz erők jelentős veszteségeket szenvednek a térségben, katonákat, felszerelést és fegyverraktárakat is beleértve. Kifejtette, hogy a 24. dandár tüzérsége erőteljes csapásokat mér az orosz állásokra, a 80. dandár deszantosai pedig visszatartják az ellenség támadásait.

Az ukrán határőrszolgálat kedden arról számolt be, hogy lelőttek egy orosz megfigyelő drónt Bahmut légterében.

Pavlo Kirilenko, Donyeck megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy az elmúlt nap során két civil vesztette életét Bahmutban, illetve Avgyijivkában, a két településen ezen felül hárman sérültek meg. Az általa ismertetett adatok szerint az orosz invázió tavaly februári kezdete óta mostanáig az orosz erők támadásai következtében 1420 helyi lakos halt meg a régióban, és 3244-en szenvedtek sérüléseket.

Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt nap folyamán mintegy 960 orosz katona halt meg Ukrajnában, velük együtt az orosz hadsereg embervesztesége elérte a hozzávetőleg 166 570 főt. Az ukrán erők hétfőn megsemmisítettek egyebek között 15 orosz harckocsit és kilenc tüzérségi fegyvert.

Rokszolana Pidlasza, az ukrán parlament költségvetési bizottságának elnöke közölte, hogy a törvényhozás 537,2 milliárd hrivnyával, azaz körülbelül 5121 milliárd forinttal megnövelte a védelmi kiadásokra elkülönített összeget az állami költségvetésben.

A Kijev melletti Bucsába látogatott a japán kormányfő
Kisida Fumio japán miniszterelnök keddi ukrajnai látogatása során felkereste a Kijev megyei Bucsát, azt a települést, ahol orosz katonák számos súlyos atrocitást követtek el a helyi lakosok ellen az Ukrajna elleni támadás kezdetén. „A világ megdöbbent, amikor egy éve ártatlan civileket gyilkoltak meg Bucsában. Látván ezt a helyet, valóban nagy haragot érzek emiatt az atrocitás miatt” – mondta Kisida. A miniszterelnök koszorút helyezett el Bucsában a helyi templomnál, majd egyperces néma csenddel és meghajlással tisztelgett a halottak emléke előtt. A japán kormányfő kedd reggel érkezett Kijevbe, ahol találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Látogatásának célja, hogy „kifejezze tiszteletét az ukrán nép bátorsága és türelme iránt, amely Zelenszkij elnök vezetésével kiáll hazája védelméért, és hogy Japán és a G7-országok vezetőjeként szolidaritásáról és rendületlen támogatásáról biztosítsa Ukrajnát”. Az ukrán elnök a japán miniszterelnökkel folytatott megbeszélését követő sajtótájékoztatón bejelentette, hogy elfogadta Kisida felkérését, és videoösszeköttetés útján részt vesz a G7-csoport májusi hirosimai csúcstalálkozóján. Zelenszkij és Kisida nyilatkozatot írtak alá a két ország különleges globális partnerségéről. „Ez a dokumentum tükrözi azokat az értékeket, amelyeket védünk, és a még megvalósulásra váró törekvéseinket” – mondta a japán miniszterelnök a dokumentum aláírása után.

The post Orosz agresszió: továbbra is heves harcok dúlnak Bahmutnál appeared first on .

A tárca a müncheni biztonsági konferencia korábbi elnöke, Wolfgang Ischinger azon javaslatára reagált, amelynek értelmében fel kell állítani egy kapcsolattartó csoportot az ukrajnai „békefolyamat elindítására”, amiben Washingtonnak, Londonnak, Párizsnak és Berlinnek is szerepet kell vállalnia.

„Hivatalosan nem tudunk erről a kezdeményezésről (csak a sajtóból). Mindazonáltal Ischinger elképzelése jogosan vet fel kérdéseket. Mindenek előtt azért, mert mind a négy említett ország maga is részese az Oroszországgal fennálló konfliktusnak, amely Ukrajna területén folyik” – közölte a tárca.

A minisztérium állásfoglalásában rámutatott, hogy nevezett országok fegyverrel és „zsoldosokkal”, valamint hírszerzési adatokkal látják el Ukrajnát és katonákat képeznek ki részére. Továbbá szankciókat léptettek életbe Oroszországgal szemben, zárolták a külföldi kintlévőségeit, bíróságot terveznek felállítani az orosz vezetés megbüntetésére, zsarolják Moszkva barátait, megtiltva nekik, hogy együttműködjenek Moszkvával.

„Ezek az országok támogatják Zelenszkij ál-békekezdeményezéseit, amelyek valójában nem jelentenek mást, mint a valóságtól elrugaszkodott ultimátumot, amely országunk kapitulációját követeli” – hangoztatta az orosz külügyminisztérium névtelenül nyilatkozó illetékese a RIA Novosztyinak.

Emlékeztetett rá, hogy nevezett országok 2014-ben „támogatták az alkotmányellenes kijevi államcsínyt”, és „elszabotálták” a rendezés alapjának tekintett minszki megállapodások teljesítését.

A moszkvai külügyminisztériumnak az orosz állami hírügynökség által megszólaltatott illetékese rámutatott, hogy Moszkva szerint a konfliktus átfogó, igazságos és fenntartható rendezése csak az harci cselekmények és a nyugati fegyverszállítások beszüntetése, az új területi realitások elismerése, Ukrajna demilitarizálása és nácitalanítása, semleges és el nem kötelezett státusának rögzítése, a szankciók feloldása, az Oroszországgal szembeni jogi követelések visszavonása, az orosz nyelv ukrajnai státusának helyreállítása, az ukrajnai nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása, valamint az Oroszországgal és Ukrajna más szomszédjaival való baráti kapcsolatok kialakítása révén lehetséges.

The post Orosz külügy: nagyon akarjuk a békét, de Washington, London, Párizs és Berlin nem lehet közvetítő appeared first on .

A helyőrség székhelye az amerikai hadsereg 5. hadtestének előretolt, a nyugat-lengyelországi Poznanban 2020 novemberében megnyílt parancsnoksága lesz. A parancsnokságon rendezett keddi megnyitó ünnepségen részt vett Mark Brzezinski, az Egyesült Államok lengyelországi nagykövete, Mariusz Blaszczak lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter, valamint John Kolasheski altábornagy, az 5. amerikai hadtest parancsnoka.

Blaszczak a beszédében nagyra értékelte, hogy az amerikai erők már állandó jelleggel jelen vannak Lengyelországban. „Különösen nagyra értékeljük ezt abban a helyzetben, amelyben Európa azután találta magát, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, és megpróbálja megújítani birodalmát” – jelentette ki.

A Lengyelországban első, Európában pedig nyolcadik állandó amerikai helyőrség nemcsak Lengyelország, hanem a NATO egész keleti szárnya biztonságának szempontjából fontos – hangsúlyozta Blaszczak.

Kolasheski az Európa és Lengyelország biztonságát növelő amerikai szerepvállalás jelének nevezte az állandó helyőrség létesítését. „Ma Lengyelországban több szövetséges országból származó szövetséges katona szolgál, mint valaha is a NATO történetében” – hangsúlyozta az amerikai altábornagy. Ezzel arra utalt, hogy Lengyelországban jelenleg mintegy tízezer amerikai katona állomásozik állandó jelleggel, rendszeres váltásban. Amerikai parancsnokság alatt egy brit, horvát és román katonákból is álló NATO-zászlóaljat telepítettek az ország keleti részébe 2017-ben.

Az amerikai közlések szerint a poznani előretolt parancsnokság célja az amerikai műveleti képességek megerősítése és integrációja Európában. A parancsnokságot tavaly a lengyel és az amerikai szabadságharcok hőséről, Tadeusz Kosciuszkóról Camp Kosciuszkónak nevezték el.

The post Megalakult az első állandó amerikai helyőrség Lengyelországban appeared first on .

Szalay-Bobrovniczky Kristóf emlékeztetett arra, hogy az ott nyugvó katonák a Budapestet körülzáró szovjet ostromgyűrű feltörésének akkor már reménytelennek látszó kísérletében vettek részt. A Vértes dombjai között 1945. március 16-án és 17-én indult meg a szovjet ellentámadás, akkor esett el a legtöbb magyar katona.

A honvédelmi miniszter kiemelte, a helyet a magyar huszárság Doberdójának is szokták nevezni, mivel az 1. huszárhadosztály mint a „legmagyarabb fegyvernem” vérzett el a harcokban.

A tárcavezető felidézte, hogy nagyapja huszártisztként ott harcolt és 1945. március 17-én súlyosan megsebesült, majd a következő évtizedekben csak titokban járhatott vissza elesett társairól megemlékezni.

The post Szalay-Bobrovniczky: a Magyar Honvédség mindig emlékezni fog hősi halottaira appeared first on .

Az amerikai diplomata szerint a két félnek a helyzet rendezésére kellene figyelnie, most nem az a kérdés, hogy kölcsönösen elismerik-e egymást, illetve hogy Szerbia elismeri-e Koszovó függetlenségét. Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet.

A helyzet rendezését célzó legújabb javaslat szerint – amelyet elviekben mindkét fél elfogadhatónak nevezett február végén – Szerbia a továbbiakban nem akadályozná Koszovó felvételét a nemzetközi szervezetekbe, Koszovó pedig létrehozná a koszovói szerbek önkormányzatiságát biztosító Koszovói Szerb Önkormányzatok Közösségét. Emellett Belgrád és Pristina elismerné egymás diplomáit, útleveleit, rendszámtábláit és más, hivatalos dokumentumait.

Escobar szerint a megállapodás nemcsak a két érintett ország számára járna jelentős előnyökkel, hanem felgyorsíthatná az egész nyugat-balkáni régió gazdasági fejlődését.

The post Escobar: még az idén megállapodhat Szerbia és Koszovó appeared first on .

A Pentagon illetékese közölte, hogy a cél a korszerű harci járművek eljuttatása az ukrajnai hadszíntérre nyolc-tíz hónapon belül, részleteket később ígértek.

A szállítások felgyorsítása azáltal valósulhat meg a védelmi minisztérium szerint, hogy az Abrams harkocsinak nem az újabb, M1A2-es típusát, hanem a korábbi, M1A1 modellt szállítják, amely az amerikai hadsereg készleteiből lehívható, így az év vége előtt eljuttatható Ukrajnába, valamint könnyebben elsajátítható az eszközök kezelése az ukrán hadsereg tagjai számára.

Az eredeti januári bejelentés szerint az Egyesült Államok egy ukrán zászlóaljnyi, azaz 31 új Abrams-harckocsit ajánlott fel Ukrajnának, amelyek legyártása és szállítása akár két évet is igénybe vehetett volna.

Az egyelőre nem világos, hogy az Egyesült Államok mikor kezdi meg az ukrán katonai személyzet felkészítését a világ legkorszerűbbnek mondott harckocsijának kezelésére és karbantartására. Az Abrams harckocsik hatékony alkalmazásához az ukrajnai hadszíntéren szükség van a megfelelő ellátási láncok kialakítására is a pótalkatrészek számára – közölte a Pentagon korábban.

A Joe Biden elnök vezette amerikai adminisztráció januárban több hónap megfontolás után jelentette be az Abrams harckocsik szállítását Ukrajna számára önvédelmi célokra. Az amerikai elköteleződés egy időben történt a német bejelentéssel a Leopard páncélos harckocsik szállítására, ami az akkori jelentések szerint Németország feltétele volt.

The post Orosz agresszió: Az Egyesült Államok felgyorsítja az Abrams harckocsik eljuttatását Ukrajnába appeared first on .

Borrel az uniós tagállamok védelmi és külügyminisztereinek közös tanácskozására érkezve elmondta: az EU kétmilliárd euró értékben biztosítana, főként 155 milliméteres tüzérségi lőszereket Ukrajnának, hogy megerősítse az ország védekező képességét.

„A finanszírozás adott, a termelési kapacitásokat növelni kell, a tagállamoknak együttesen kell eljárniuk annak érdekében, hogy hatékonyabbak legyenek” – mondta. Azzal kapcsolatban, hogy egyes tagállamok, például Németország, saját maguk oldanák meg a lőszerbeszerzést, Borrell elmondta: ez a lehetőség sincs kizárva, „a cél az, hogy lőszert biztosítsunk Ukrajnának, minél gyorsabban, minél nagyobb mennyiségben, és minél olcsóbban.”

Borrell üdvözölte továbbá, hogy múlt héten a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Putyin ellen Ukrajnában elkövetett háborús bűnök miatt. Mint mondta, ennek komoly gyakorlati következményei lesznek, amennyiben az elnök az ICC-hez csatlakozott 130 ország valamelyikébe utazik, ott azonnal le kell tartóztatni, attól függetlenül, hogy Oroszország nem ismeri el a nemzetközi testület joghatóságát.

The post Borrell: nehézségekbe fog ütközni a fegyverszállítás közös uniós lőszerbeszerzés nélkül appeared first on .

A döntést a tanács politikai és biztonsági bizottsága hozta meg, amely az EU közös kül- és biztonságpolitikájának alakításáért felelős. A bizottság egyúttal frissítette szabályozását a művelet során lefoglalt muníció ártalmatlanítására és azt írta: még inkább meg kell könnyíteni a művelet során lefoglalt fegyverek és a hadi felszerelések megsemmisítését.

A küldetés 2020. március 31-én indult 23 EU-tagállam együttműködésével. A művelet a főként az embercsempész hálózatok felszámolása érdekében korábban létrehozott Sophia műveletet váltotta fel.

Az Irini fő feladata, hogy légi, műholdas és tengeri eszközök felhasználásával hozzájáruljon az ENSZ Líbiával szemben bevezetett fegyverembargója végrehajtásához. A négy hadihajóval, öt felderítő repülőgéppel és mintegy hatszáz katonával folytatott misszióban ellenőrzést végezhetnek Líbia térségében azon hajókon, amelyekről feltételezhető, hogy fegyvereket vagy háborúhoz szükséges üzemanyagot szállítanak az észak-afrikai országba. Ezenkívül figyelemmel kíséri a légi és szárazföldi útvonalakon elkövetett, a fegyverembargóhoz kapcsolódó jogsértéseket, és megosztja az összegyűjtött információkat az ENSZ-szel. Az uniós katonai művelet műholdak segítségével tíz líbiai kikötőt és huszonöt repülőteret, illetve leszállópályát tart ellenőrzés alatt.

Feladatai közé tartozik még, a kőolaj, a nyersolaj és a finomított kőolajtermékek Líbiából történő tiltott kivitelének nyomon követése, továbbá hozzájárul a líbiai parti őrség és a líbiai haditengerészet kapacitásépítéséhez és képzéséhez, és légi járőrözés révén segíti az embercsempész és emberkereskedő hálózatok üzleti modelljének felszámolását. Költségvetése a 2023-2025-ös időszakra 16,921 milló euró (~6,3 milliárd forint).

Líbia 2011-ben, az országot addig vezető Moammer Kadhafi megbuktatása és meggyilkolása után káoszba süllyedt. Az ENSZ akkor bevezetett fegyverembargója gyakorlatilag hatástalan maradt, a tripoli egységkormányt Törökország katonailag támogatja, a rivális Halífa Haftar hadúr pedig Oroszország, Egyiptom és az Egyesült Arab Emírségek támogatását élvezi. Az Európai Unió ezért indított tengeri műveletet a fegyverembargó hatékony ellenőrzésére.

The post Az EU két évvel meghosszabbította a líbiai fegyverembargót ellenőrző földközi-tengeri misszióját appeared first on .

Az online térben fenyegető veszélyek elhárításában nagy felelősség hárul az igazságügyi tárcára, amely áldozatsegítő és fogyasztóvédelmi, valamint prevenciós, oktató tevékenységekkel is segíti az embereket. A kibercsalás elleni legjobb védekezési mód, ha megelőzzük azt, ehhez pedig jogalkotási munka és oktatás is szükséges. A 14-18 év közötti korosztály, valamint a 65 éven felüli generáció a legsebezhetőbb a személyazonosság-lopás, az internetes zaklatás, a személyes adatokkal való visszaélés, valamint a pénzügyi csalások terén.

A minisztérium felügyelete alatt működő áldozatsegítő központokban a bajba került emberek többek közt jogi tanácsadást és mentálhigiénés segítséget kapnak, de támogatják őket a szükséges biztonsági intézkedések elvégzésében is, hogy senki ne váljon ismét csalás áldozatává. A fogyasztóvédelem az online térben is védi az embereket. Az internetes kereskedelmi ellenőrzések során újfajta csalásokat azonosítanak be, amelyekkel szemben „csak közös erővel” lehet védekezni. Az IM nagy hangsúlyt fektetnek a prevencióra, a fogyasztói tudatosság erősítésére is.

Patai Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke elmondta, hogy a pénzügyi tudatosság erősítését szolgáló KiberPajzs programot az elmúlt év végén, „nem mindennapi együttműködés keretében” indították el a Magyar Bankszövetséggel, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézetével és az Országos Rendőr-főkapitánysággal közösen. Bár az elektronikus pénzforgalom Magyarországon kiemelkedően biztonságos, nemzetközi összehasonlításban is, a bűnözők mégis egyre szofisztikáltabb csalásokat követnek el, elsősorban az emberek felkészületlenségét, naivitását kihasználva.

A legtöbb visszaélés a fogyasztók megtévesztéséhez, érzelmi manipulálásához kötődik, a fogyasztók pedig sok esetben önként adják ki az adataikat – figyelmeztetett Patai, aki azt javasolta, „legyünk mindig egészségesen gyanakvók”, ha jelszavakat, belépési kódokat, érzékeny fizetési adatokat kérnek tőlünk az online térben, esetleg nyereménnyel, befektetési lehetőséggel vagy örökséggel kecsegtető csatolmányokat, linkeket kapunk.

Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára is arra hívta fel a figyelmet, hogy a csalási módszerek egyre változatosabbak, az embereknek pedig saját maguknak kell megvédeniük az adataikat. Megjegyezte: a banki adatok bekérése, a sürgetés, a veszélyhelyzettel való nyomasztás mind a csalás jelei.

A kibervédelem terén Kovács fontos alappillérnek nevezte az iskolákban bevezetett, Pénz7 elnevezésű témahetet, amelynek idén éppen a digitális biztonság volt kiemelt témája, s amelynek keretében ebben a tanévben 1118 iskolában 510 önkéntes több mint 145 ezer diáknak tartott órát. A Bankszövetség sikerrel pályázott a Médiaunió Alapítvány felhívására is, aminek köszönhetően reklámfelületeken is terjeszteni tudják a legfontosabb kiberbiztonsági üzeneteket.

Bartha Lajos, az MNB bankműveletekért, pénzügyi infrastruktúráért és pénzforgalomért felelős ügyvezető igazgatója a sajtótájékoztatón ismertette, hogy a 2022-es adatok alapján a bankkártyás tranzakciók 0,016 százalékánál fordult elő sikeres visszaélés, ami nagyon alacsony arány, de a számok emelkedő tendenciát mutatnak, ezért fontos a megelőzés. Elmondása szerint egyre nagyobb a pszichológiai manipuláció, a megtévesztések szerepe, például amikor futárszolgálatok nevével élnek vissza a csalók vagy banki dolgozók nevében telefonálnak.

Bartha azt is hangoztatta, hogy nemcsak az embereket, de a bankszektort is edukálni kell, ezért hamarosan megjelenik egy visszaélések megelőzésével kapcsolatos ajánlás a bankok számára. Emellett tervben van a központi visszaélésszűrő rendszer kiépítése is a bűnszervezetek korai felismerése és felszámolása érdekében.

The post Kibervédelmi programhoz csatlakozik az Igazságügyi Minisztérium appeared first on .

A politikus kiemelte, hogy Európa történelmi fordulóponthoz érkezett, és a fordulat a kommunizmus összeomlásánál is veszélyesebb helyzetet teremtett. A rendszerváltás idején ugyanis a változások békésen zajlottak, ezúttal viszont az egész világot orosz agresszió fenyegeti – mondta. Hangsúlyozta, hogy európaiként kötelesség ellenszegülni Moszkva törekvéseinek. Az EU jövőjéről kiemelte, hogy elutasítja az európai „szuperállam” gondolatát, és a nemzetállamok elsőségének elvét vallja.

A lengyel kormányfő a 4EU+ nevű európai egyetemi szövetség szervezésében tartott előadásával tovább építi a kontinens jövőjéről szóló beszédek hagyományát, amelyet Emmanuel Macron francia államfő 2017-es párizsi és Olaf Scholz német kancellár 2022-es prágai – a Sorbonne, illetve a Károly egyetemen – elmondott beszéde alapozott meg.

Morawiecki a szervezők által programadóként jellemzett beszédében kifejtette, hogy a nemzetek szabadságára és a szabadságjogok biztosítására a nemzetállamok szuverenitása az egyetlen garancia. Mint mondta, a nemzetállamot nem lehet mással helyettesíteni, „más rendszerek utópisztikusak vagy illuzórikusak”. Ezért az EU-ban felül kell vizsgálni, hogy a tagállamok mely területeken, ügyekben helyezik át a döntés jogát a közösségi, uniós szintre.

Az európai közösség javaslattevő, döntéskezdeményező és végrehajtó szerve, az Európai Bizottság hatásköre az utóbbi évtizedekben jelentősen bővült, és ezt a folyamatot „sok tagállam ma már nagyon kritikusan szemléli”. Kifejtette, hogy a Szovjetunió uralma alá vetett közép- és kelet-európai népek is éppen a szuverenitás és a szabadság megszerzéséért küzdöttek az elnyomás idején. Felfogásuk szerint a jogok és a szabadság csak a „szuverén nemzetállam” megteremtése, helyreállítása révén biztosítható.

Ennek a felfogásnak a helyességét társadalmi és gazdasági válságok sora bizonyítja, a többi között a koronavírus-világjárvány, amely megmutatta, hogy a polgárok egészségének megóvásában kulcsfontosságú a hatékonyan működő nemzetállam. Ugyanakkor – fűzte hozzá – Lengyelország hátrányos megkülönböztetést, diszkriminációt tapasztal, amely annak tulajdonítható, hogy a szerencsésebb sorsú tagországokban nem értik, hogy milyen reformokra van szüksége egy posztkommunista államnak.

Az uniós intézmények a helyzet megértésének hiánya miatt be is avatkoznak a csak a lengyelekre tartozó, belső vitákba, méghozzá a jogállam védelmére hivatkozva, holott Lengyelországban ugyanúgy értelmezik a jogállamiságot, mint Németországban – fejtette ki Morawiecki. Más alapértékek ügyében sincs meg a kellő megértés és támogatás, és szintén megmutatkozik a diszkrimináció – tette hozzá, kiemelve, hogy a lengyel felfogás szerint a bajba jutott szomszéd megsegítése iránti elkötelezettség közös európai érték, az EU viszont más tagállamoktól eltérően Lengyelországnak csupán minimális segítséget ad az ukrán menekültek támogatásához.

The post Morawiecki: orosz agresszió fenyegeti az egész világot appeared first on .

John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője utalt arra, hogy a Kína által előkészített 12 pontos béketerv is hangsúlyozza az államok területi sérthetetlenségét. Közölte, hogy az említett alapelvnek Ukrajnára is vonatkoznia kell, és ennek értelmében az orosz haderőt is vissza kell vonni Ukrajna szuverén területéről.

A fehér házi illetékes reményét fejezte ki, hogy Hszi Csin-ping elnök befolyást gyakorol Putyinra annak érdekében, hogy leállítsák az orosz bombatámadásokat ukrán városok, kórházak és iskolák ellen. Megjegyezte: az Egyesült Államok ezzel szemben aggódik amiatt, hogy a kínai elnök Moszkvában megerősíti a fegyverszünetre vonatkozó javaslatát, amely megengedné, hogy orosz erők ukrán területen maradjanak. „Minden olyan tűzszünet, amely nem eredményezi az orosz erők eltávolítását Ukrajnából, gyakorlatilag ratifikálja Oroszország illegális területi hódítását, és lehetőséget ad számára a háború újraindítására egy előnyösebb időpontban” – fogalmazott Kirby, összefoglalva az amerikai álláspont lényegét a kínai fegyverszüneti tervre vonatkozóan. Megjegyezte, hogy a világ nem engedheti meg Oroszország, Kína vagy bármely ország olyan taktikai húzását, amely befagyasztja a háborút a jelen helyzetben anélkül, hogy bármiféle látható utat kínálna Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának helyreállítása felé.

Kirby az amerikai-kínai viszonyra vonatkozó kérdésre válaszolva megismételte, hogy Washington nyitva tartja a kommunikáció csatornáit Pekinggel. Hangsúlyozta, hogy jelenleg is aktív egyeztetések zajlanak az amerikai pénzügyminiszter és a kereskedelmi miniszter látogatásáról, valamint reményét fejezte ki, hogy Antony Blinken külügyminiszter februárban elhalasztott pekingi útja is megvalósul.

Joe Biden és Hszi Csin-ping esetleges telefonbeszélgetésével kapcsolatban azt mondta, hogy az nem szenved késedelmet, hanem a megfelelő időben és körülmények között megtartják.

Danyilov: Kína béketerve Oroszország kapitulációjával valósulhat meg
Az ukrajnai háború befejezésére kidolgozott kínai béketerv megvalósulásához Oroszországnak vagy kapitulálnia kell, vagy ki kell vonnia csapatait Ukrajna területéről – fejezte ki meggyőződését Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára. „A kínai béketerv sikeres végrehajtásának képlete: az első és fő szempont az orosz megszálló csapatok kapitulálása vagy kivonása a területről a nemzetközi jog normáinak, az ENSZ Alapokmányának megfelelően, Ukrajna szuverenitásának, függetlenségének és területi integritásának helyreállítása érdekében” — szögezte le Danyilov.

„Arra számítunk, hogy Peking felhasználja Moszkvával szembeni befolyását, és rákényszeríti őt az Ukrajna elleni agressziós háború leállítására. Ahogyan azt Dmitro Kuleba külügyminiszter kínai kollégájával folytatott telefonbeszélgetésében a múlt héten megjegyezte, Ukrajna területi integritásának helyreállítása minden diplomáciai erőfeszítés középpontjában kell hogy álljon. Készek vagyunk szorosabb párbeszédre Kínával az ukrajnai béke helyreállítása érdekében, összhangban az ENSZ Alapokmányában és az ENSZ Közgyűlésének e témával kapcsolatos legutóbbi határozatában foglalt elvek alapján” — fejtette ki Oleh Nyikolenko, Ukrajna külügyi szóvivője.

The post Washington az orosz-kínai csúcsról: csak az orosz csapatok kivonása az elfogadható megoldás appeared first on .

A Magyarországon is tevékenykedő védelmi ipari és technológiai vállalat részvénye ugrásszerű árfolyamemelkedéssel startolt a DAX-40 indexben, az élénk befektetői kereslet révén délután már mintegy öt százalékos pluszban, csaknem 250 eurón állt. A felvétel a legnagyobb piaci tőkeértékű német részvénytársaságok mutatójába a Rheinmetall több mint 130 éves fejlődésének és eredményeinek megerősítését jelenti – emelte ki a Armin Papperger, a Rheinmetall vezérigazgatója.

Mint mondta, a Rheinmetall a védelmi iparban végzett munkájával hozzájárul Németország és Európa biztonságához, a társadalom és a szabad, demokratikus értékrend védelméhez. Ez különleges felelősség, amelynek továbbra is a német hadsereg (Bundeswehr) és a szövetséges fegyveres erők megbízható, rátermett partnereként tesznek eleget – emelte ki a vállalatvezető.

A tőzsdei kereskedés a düsseldorfi székhelyű vállalat részvényével már röviddel az 1889-es alapítás után, 1894-ben elkezdődött. A Rheinmetall a közepes méretű cégek frankfurti tőzsdemutatója, az MDAX alapító tagja volt 1996-ban, és azóta megszakítás nélkül szerepelt az indexben.

A társaság bevétele a 2022-es pénzügyi évben 6,410 milliárd euró volt, 13 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A működési eredmény – kamat- és adófizetés nélküli eredményt (EBIT) – 754 millió euró volt, ez 27 százalékos növekedés és rekord a vállalat történetében. A rendelésállomány pedig szintén minden korábbinál nagyobbra, 26,6 milliárd euróra emelkedett.

A világszerte több mint 25 ezer embert foglalkoztató vállalatcsoport Zalaegerszegen lánctalpas és kerekes járművek fejlesztésével és gyártásával foglalkozik, Várpalotán pedig gyártóközpontot épít a magyar fegyveres erők lőszerellátására.

The post A Rheinmetall bekerült a frankfurti tőzsde vezető indexébe appeared first on .