Biztonságpiac

A gyanú szerint egy 39 éves tápiósági, egy 50 éves és egy 25 éves tápiószecsői férfi – részben közösen – 2017 márciusa és 2018 áprilisa között összesen 18 alkalommal tört be különböző irodákba, és fosztotta ki azokat.

A bíróság döntését az ügyész, a két tápiószecsői férfi és védőik is tudomásul vették, az ő esetükben a végzés véglegessé vált. A harmadik férfi és védője a döntés ellen fellebbezett, arról a Kecskeméti Törvényszék dönt – olvasható a közleményben.

Yves Saint-Geours beszámolt arról, hogy az esemény Pedro Sánchez spanyol és Edouard Philippe francia kormányfő részvételével zajlik majd a spanyol fővárosban, és ezen olyan dokumentumokat, tárgyakat, fegyvereket adnak át, amelyeket a francia hatóságok foglaltak le az ETA elleni akcióik során az elmúlt húsz évben.

A diplomata kiemelte annak szükségességét, hogy “igazságot szolgáltassanak” a terrorszervezet áldozatainak. A nyomozati anyagok átadásáról szóló megállapodást július 26-án véglegesítette Emmanuel Macron francia elnök hivatalos madridi látogatásán Pedro Sánchez spanyol miniszterelnökkel.

“Spanyolország sosem felejti el a két ország közötti együttműködést” – fogalmazott akkor Pedro Sánchez, felidézve, hogy az ETA utolsó merényletét francia földön hajtotta végre 2010-ben.

A Baszkföld függetlenségéért küzdő, 1959-ben alakult terrorista csoportot több mint 800 ember haláláért tartják felelősnek. Az ETA 2011-ben jelentette be hivatalosan, hogy felhagy a támadásokkal, idén májusban pedig a terrorszervezet fel is oszlatta magát.

A bíróság közleménye szerint a vádlottat életveszélyt okozó testi sértés bűntettében találták bűnösnek. Az ítélet nem jogerős, mivel az ügyész súlyosbításért fellebbezett, a vádlott és védője tudomásul vették a határozatot.

A vádlott a PEN egyik rendezvényen biztonsági őrként dolgozott. A későbbi sértett budapesti egyetemista az eseményen nagy mennyiségű szeszesitalt fogyasztott, ittassága miatt pedig ki kellett vezetni a helyszínről, mert tánc közben “többször a levegőbe boxolt”. Az egyetemistát az egyik barátja és a vádlott vezette ki az épület elé.

Miután a vádlott elengedte a sértett karját, ő indulatosan szidalmazni kezdte a biztonsági őrt, aki ekkor ököllel homloktájon ütötte a fiatalembert. Az egyetemista ettől hanyatt esett, feje pedig a földhöz csapódott.

A törvényszék tájékoztatása szerint a biztonsági őr ezután elment a helyszínről, a mentőket a sértett barátja értesítette. Az egyetemista darabos orrcsonttörést, súlyos, nyílt koponyacsonttörést és koponyán belüli vérzést szenvedett – olvasható a bíróság összegzésében.

Az eseményen a sportágban főszerepet játszó országok képviselői, így az oroszok, ukránok, lengyelek, németek is elindulnak. A magyarok vezére két egyéni világbajnok, Kovács Sarolta és Marosi Ádám lesz, mellettük a csapatvilágbajnok Alekszejev Tamara, továbbá Józan Beáta, Szabó Illés és Tomaschof Soma szerepel.

A versenyen kedden a nők, szerdán a férfiak selejtezőjére kerül sor, csütörtökön a női, pénteken a férfi döntőt, szombaton pedig a vegyes váltók döntőjét rendezik a Dózsa György úti sporttelepen.

A katonai öttusa szabályai megegyeznek a civilével, viszont ezen a viadalon csak aktív katonák indulhatnak el. A versenyzők úszással kezdenek, ezt követi a vívás, a lovaglás és végül a futással kombinált lövészet.

A Nemzetközi Katonai Sport Világszervezet 2004-ben már rendezett öttusa-világbajnokságot Magyarországon.

A Smiths Detection hatékony és megbízható megoldást kínál a lítium akkumulátorok biztonsági átvizsgálásához. Az opcionális szoftvercsomag elsőként a HI-SCAN 100100V-2is és a 100100T-2is röntgengépekhez áll rendelkezésre. A további típusokhoz ez a funkció később válik elérhetővé, a korábban telepített berendezéseket pedig helyben lehet frissíteni. Ez az első kiegészítő modul része annak az intelligens és rugalmas algoritmus-sorozatnak, amely képes arra, hogy a folyamatosan változó, tehát bővülő fenyegetéseket – a veszélyes, a tiltott vagy a csempészett árukat és anyagokat – nagy pontossággal detektálni tudja.

A Smiths Detection az intelligens eszközök öntanuló képességét szem előtt tartva, ügyfeleivel együttműködésben hatalmas adatbázist (röntgenkép könyvtárat) fejleszt és épít. Az állandó jelleggel bővülő könyvtárból az átvizsgálást végrehajtó algoritmus folyamatosan tanul, így idővel egyre több és több tárgyat képes azonosítani, felismerni a mindennapi működésben a biztonsági átvizsgálások során — olvasható a magyarországi forgalmazó, a Z&Z Biztonságtechnika Kft. közleményében.

“A lítium akkuk fejlesztésénél már figyelembe veszik az IATA, a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség veszélyes árukra vonatkozó ajánlásait, amelyek főleg a légi teherszállítás szektort célozzák” — magyarázta Matt Clark, a Smith Detection alelnöke. “Ez a fejlesztés választ ad az akkumulátorok által jelentett valós fenyegetésre, amelyek esetenként önmaguktól kigyulladhatnak a repülőgépek fedélzetén. Amellett, hogy ez az opció az összes röntgen berendezésünkön alkalmazható, úgy tervezzük, hogy tovább bővítjük ezeknek az intelligens detektálási képességeknek a sorát. Így a fegyverek, gyúlékony folyadékok, kábítószerek és készpénz területén is” tette hozzá a cég technológiáért és termékfejlesztésért felelős vezetője.

A HI-SCAN 100100-as sorozat kiváltképp alkalmas az ömlesztett áruk vagy tömegcikkek átvilágítására, ennek megfelelően igen népszerű is a légi szállítmányozó cégek között. Így ez a röntgenkészülék az első, amelyen a lítium akkumulátordetektálás opció most elérhetővé válik.

A lítium akkus kiegészítő szoftver a röntgenberendezés saját elemző számítógépén fut, amely a telepek szerkezetét és összetételét egyaránt vizsgálja a biztonsági átvilágítás alatt. Ezek a többlet információk megjeleníthetők a rendszer saját, vagy akár egy kiegészítő monitorán. A kiegészítő funkció hozzáadása a képelemzés sebességét nem befolyásolja és csak minimális továbbképzést igényel a használata.

Az opció mostantól minden új HI-SCAN 100100 sorozatú röntgengépen rendelkezésre áll, illetve néhány perc alatt frissíthetőek vele a már meglévő berendezések.

Sörös László tájékoztatása szerint a másodfokú bíróság – helybenhagyva a korábbi ítéletet – közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettében mondta ki bűnösnek a vádlottat.

Az ittas férfi 2018. május 30-án két ismerősével menetjegy nélkül szállt fel a vonatra a nyírmadai állomáson. A vonaton a jegyvizsgáló menetjegy hiányában leszállásra szólította fel őket, de a vádlott nem engedelmeskedett, hanem pofon ütötte az ellenőrt, aki elvesztette az egyensúlyát és nekiesett a peronon lévő mosdóajtónak.

A bántalmazás következtében a jegyvizsgáló az arcán és a kezén zúzódásos, nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett.

A bíróság súlyosító körülményként értékelte, hogy a hasonló jellegű bűncselekmények rendkívüli mértékben elszaporodtak az utóbbi időszakban – tette hozzá a szóvivő.

Azt írták: 12 314 járművezetőt ellenőriztek, 1123 szabálysértési eljárást indítottak.

Felidézték: a rendőrség az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata (Tispol) éves ellenőrzési terve alapján pénteken és szombaton tartotta meg Magyarországon a “Figyelemmel az útra” elnevezésű közlekedésbiztonsági ellenőrzését. Ezúttal a menet közbeni mobiltelefon-használat kiszűrésére irányult az akció.

Feleky István kúriai bíró, a büntetés-végrehajtás bírói gyakorlatát és különösen a reintegrációs őrizetet vizsgáló kúriai munkacsoport vezetője egy keddi budapesti háttérbeszélgetésen elmondta: az elemzés során összesen 3522 büntetés-végrehajtási (bv.) ügyet vizsgáltak meg. Mint mondta, mintegy 18 ezer fogvatartottat érint a bv bíráskodás (például a szabadságvesztés végrehajtási fokozatának megváltoztatása, feltételes szabadságra bocsátás, reintegrációs őrizet elrendelése és megszüntetése). Emellett indokolt volt áttekinteni, hogyan alkalmazzák a bíróságok az új szabályokat, mindenekelőtt a reintegrációs őrizetet.

A joggyakorlat-elemző munkacsoport összefoglalója szerint a törvényszékekre érkező bv ügyek száma 2012-2016 között évente harmincezer körül volt, 2017-ben azonban már 67 ezer ilyen ügy érkezett a bíróságokra, közülük 17 ezret nem sikerült befejezni. Ezen belül tavaly 2975 ügy reintegrációs őrizettel kapcsolatban érkezett, közülük 2876-ot be is tudtak fejezni, és 7730 ügy érkezett kártalanítással összefüggésben, közülük azonban csak 2301-et fejeztek be. A reintegrációs őrizet eredményességére utal, hogy 2017-ben mindössze 73 megszüntetésre irányuló ügy érkezett a bíróságokra.

Feleky közölte: a joggyakorlat-elemzés alapján elmondható, hogy az új jogintézmények vetettek ugyan fel értelmezési kérdéseket, de várhatóan belátható időn belül képesek lesznek a kívánatos jogegységet biztosítani.

Példaként említette, hogy nem volt egységes a bíróságok gyakorlata a kártalanítással kapcsolatban. A kártalanítás jogintézményét az Emberi Jogok Európai Bírósága előtti és a hazai polgári jogi perlés kiváltására szánta a jogalkotó, de az egyes törvényszékek között nem volt összhang abban a kérdésben, hogy jár-e a kártalanítás akkor, ha a jogszabályban előírt 4 négyzetmétert biztosították ugyan az elítéltnek, ám a fogvatartottat igazolhatóan egyéb elhelyezési sérelem érte (például nem volt elkülönített illemhely). Feleky hangsúlyozta: a munkacsoport álláspontja szerint egyértelmű, hogy amennyiben biztosított a személyenként 4 négyzetméter, a kapcsolódó sérelmes elhelyezési körülmények nem alapoznak meg kártalanítást. Ha azonban a jogszabályban előírt terület nem biztosított, az önmagában megalapozza a kártalanítást, és ekkor értékelendőek a kapcsolódó elhelyezési sérelmek is.

Vizsgálták a 2015 nyarán bevezetett reintegrációs őrizet alkalmazásának gyakorlatát is. A jogintézmény a társadalomra kevésbé veszélyes bűnelkövetőknek teremtett lehetőséget arra, hogy a szabadságvesztésükből legfeljebb egy évet – elektronikus nyomkövető alkalmazásával – az általuk megjelölt, büntetés-végrehajtási bíró által kijelölt ingatlanban tölthessék. Megállapították: a reintegrációs őrizet csökkenti a büntetés-végrehajtási intézetek zsúfoltságát, ugyanakkor alkalmas a fogvatartottak társadalmi visszailleszkedésének elősegítésére.

A reintegrációs őrizet lényege a munkavégzés lehetősége, hiszen ez szolgálja elsődlegesen a visszailleszkedést a társadalomba, mert felelősségteljes életvitelt alakít ki, és legális jövedelmet biztosít az elítélt (és családja) részére. A munkacsoport szerint ezért általában nem lehet az elítéltet elzárni a különféle ütemezésű (például váltott műszakú vagy 24 órás) munkavégzéstől sem, így adott esetben akár naponta is elhagyhatja a fogvatartott a lakhelyét – mondta a kúriai bíró.

Úgy látják ugyanakkor, hogy a jogalkalmazás ambivalens abban a kérdésben, miként viszonyul a reintegrációs őrizet a szabadságvesztés tényleges letöltéséhez és a feltételes szabadsághoz. Javaslatot tettek a reintegrációs őrizet esetleges kiváltására, mert az természetében mintegy feltételes szabadság, és beolvasztható lenne a tényleges feltételes szabadság rendszerébe, úgy, hogy a bv. bíró a perbírói döntéstől eltérve, kedvezőbben dönthessen a feltételes szabadságra bocsáthatóságról, illetőleg annak esedékességéről. Ez meglátásuk szerint jótékonyan hathat az elítélt magatartására.

“Több mint 700 gyerek nem megy többé iskolába. Ezek a gyerekek idén estek ki az ablakból. Ezek megdöbbentő adatok. Ez nagyjából két általános iskolának felel meg” – mondta Kuznyecova, és javasolta, hogy A gyermekkor biztonsága elnevezésű országos program keretében erre a problémára fordítsanak külön figyelmet.

A gyermekjogi ombudsman korábban azt közölte, hogy az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) adatai szerint az idei nyári szünidő alatt 492 gyerek halt meg Oroszországban, közülük 343 vízbe fúlt. Tavaly 294 gyerek veszett a vízbe a vakáció alatt.

A tisztségviselő a katonai hírszerzés értesüléseire hivatkozva kifejtette, hogy az “orosz megszálló adminisztráció” titokban hozott rendelkezése vonatkozik minden katonakorú férfira, függetlenül annak állampolgárságától és attól is, hogy milyen körülmények között került a Donyec-medence “ideiglenesen megszállt” részébe. Ezenfelül további korlátozásokat is bevezettek a szakadár területeken a férfiak számára, például tilos a lakhelyükön kívül gyógykezelésen részt venniük, valamint három napnál tovább más településen tartózkodniuk anélkül, hogy ezt bejelentenék a rendvédelmi szerveknek.

A sajtótitkár szerint azok az orosz nyomozók, illetve az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) azon részlegének munkatársai követelték az említett korlátozások bevezetését, akik az úgynevezett “orosz megszálló csapatoktól” dezertált, illetve még egyéb más jogsértések elkövetésével is kapcsolatba hozható katonák felkutatásával foglalkoznak. Az intézkedések emellett azt is szolgálják, hogy a hadkötelesek ne kerülhessék el az idei őszi sorozást – tette hozzá az ukrán tárca képviselője.

Ukrajnában február végén életbe lépett a Donyec-medence Ukrajnába történő visszaintegrálásáról szóló törvény, amely Oroszországot agresszor, megszálló államnak, a szakadár ellenőrzés alatti településeket ideiglenesen megszállt területeknek, az ukrán hadsereggel szemben álló fegyveres erőket pedig terrorista és orosz megszálló csapatoknak minősítette.

Az izraeli részről kezdeményezett beszélgetés során Putyin azt mondta, hogy az intézkedés megfelel a kialakult helyzetnek. A két vezető folytatta a múlt hétfőn a szíriai légvédelem által lelőtt orosz Il-20-as felderítő repülőgép pusztulása körülményeinek megvitatását, “tekintettel arra, hogy az izraeli hadsereg által a légiereje műveletéről adott információ eltér az Oroszország védelmi minisztériuma által levont következtetésektől”. Az incidensben 15 orosz katona vesztette életét.

“Az orosz fél abból indul ki, hogy éppen az izraeli légierő tevékenysége volt a tragédia fő oka” – áll az orosz elnöki hivatal közleményében.

Az izraeli miniszterelnök ismételten együttérzését fejezte ki az orosz katonák halála miatt.

A nap folyamán korábban Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter közölte, hogy Oroszország két héten belül Szíriának Sz-300-as típusú légvédelmi rakétarendszert szállít, amely több mint 250 kilométeres távolságról egyszerre több légi célpont megsemmisítésére képes. Megjegyezte, hogy a gyorstüzelésű Sz-300-as fejlett zavarásvédelemmel rendelkezik.

“Hangsúlyozom: 2013-ban az izraeli fél kérésére állítottuk le az Sz-300-as rendszer Szíriába szállítását, amely készen állt az elküldésre, a szíriai katonák pedig megkapták a szükséges kiképzést. Mára a helyzet megváltozott. És nem a mi hibánkból” – mondta Sojgu.

Közölte, hogy a szíriai légvédelem harcálláspontjait olyan, eddig csak az orosz fegyveres erőknél rendszeresített, automatizált vezérlőrendszerekkel fogják felszerelni, amelyek szavatolják az orosz repülőgépek azonosítását és a szíriai légvédelem összes eszközének központi irányítását.

A miniszter kijelentette, hogy Oroszország emellett a Földközi-tenger medencéje fölött el fogja fojtani a szíriai területen objektumokat támadó légierő műholdas navigációját, a repülőgépek fedélzeti rádiólokátorait és kommunikációs rendszerét.

“Meggyőződésünk, hogy ezen intézkedések megvalósítása le fogja hűteni a +forró fejeket+, és visszatartja őket az olyan meggondolatlan lépésektől, amelyek kockázatot jelentenek katonáinkra. Ellenkező esetben kénytelenek leszünk a helyzet alakulásának megfelelően reagálni” – mondta.

Putyin hétfőn tájékoztatta Bassár al-Aszad szíriai elnököt azokról a “kiegészítő intézkedésekről”, amelyeket Moszkva a Szíriában szolgálatot teljesítő orosz katonák védelmében, valamint a szíriai légvédelem megerősítése érdekében tett, beleértve a korszerű Sz-300-as légvédelmi rakétarendszer átadását.

A tábornok rámutatott, hogy az izraeli harci gépek a hétfői incidens idején azoknak a leszálló útvonalaknak a közelében hajtották végre műveleteiket, amelyet a hmejmími orosz repülőtérre tartó katonai, valamint a polgári utasszállító repülőgépek szoktak használni. A szóvivő szerint a rendelkezésre álló “objektív adatok arról tanúskodnak”, hogy az izraeli vadászpilóták “nem professzionális módon vagy minimum bűnös hanyagsággal” jártak el.

Konasenkov azzal vádolta meg Izraelt, hogy megsértette a 2015-ben megkötött kétoldalú megállapodást a véletlen konfliktusok elkerüléséről Szíria térségében. Rámutatott, hogy az izraeliek gyakorlatilag csak a támadásukkal egy időben, 21 óra 39 perckor figyelmeztették az orosz hadsereget, négy F-16-osuk pedig már 21 óra 40 perckor végrehajtotta a csapást.

Szavai szerint a vadászgépek nem Szíria északi részére sújtottak le, ahogy azt izraeli részről megtévesztő módon bejelentették, hanem a nyugati partvidéken található Latakijára. Ez a körülmény megakadályozta, hogy a Szíria északi részéről visszatérőben lévő Il-20-ast biztonságos területre vezethessék ki.

A tábornok elmondta, hogy az izraeli féllel a kommunikáció orosz nyelven folyt, és az orosz védelmi tárca rendelkezik arról készült hangfelvétellel. Beszámolója szerint az Il-20-ast 22 óra 03 perckor találta el egy szíriai légvédelmi rakéta, és a gép 22 óra 07 perckor tűnt el a radarernyőkről.

A szíriai orosz fél 22 óra 29 perckor közölte az izraelivel, hogy az Il-20-as katasztrófahelyzetbe került, és követelte, hogy az izraeli gépeket vonják ki a társégből, mert ott mentési művelet kezdődik. Izrael Konasenkov tájékoztatása szerint nyugtázta az értesítést, ám légierejének F-16-osai csak 22 óra 40 perckor hagyták el a zónát.

A szóvivő szerint az izraeli légierő parancsnokságának ügyeletes tisztje 22 óra 53 perckor közölte, hogy az izraeli fél megkapta az értesítést az Il-20-assal történt incidensről, a zónát kiürítette, és szükség esetén segítséget ajánl fel.

Konasenkov szerint az izraeli F-16-osok a latakijai támadást követően a szíriai partvidéktől 70 kilométerre járőröztek, rádióelektronikai zavarást alkalmazva, feltehetően egy második csapásra készülve. (Az izraeli légvédelem korábban azt közölte, hogy akkor, amikor a szíriai légvédelem kilőtte rakétáit, az izraeli gépek már visszatértek saját légterükbe.)

A szóvivő szerint az izraeli gépek egyike 21 óra 59 perckor manőverbe kezdett a szíriai partvidék irányába, megközelítve a leszállásra készülő Il-20-ast. Ezt a szíriai légvédelem az izraeli légierő újabb támadásaként értékelte. Konasenkov kijelentette: az izraeli pilótának tudnia kellett, hogy az orosz repülő felülete nagyobb az általa vezetett F-16-osénál, és így a szíriai légvédelem fő célpontjává válik. Szerinte az izraelieknek arról is tudomásuk volt, hogy az orosz és a szíriai fegyveres erőknél eltérő típusú barát-ellenség felismerő rendszert rendszeresítettek, ezért a szíriai radarok az Il-20-ast izraeli vadászgépek csoportos céljaként azonosíthatják be.

Konasenkov szerint Szíria fölött az izraeli és az amerikai légierő merőben eltérő magatartást tanúsít. Oroszország és az Egyesült Államok között ugyanis működik egy kommunikációs csatorna a légi incidensek megelőzése érdekében, amelyen keresztül a felek előre figyelmeztetik egymást arról, ha bevetik légierejüket, ami lehetővé teszi, hogy kizárják az olyan helyzeteket, amelyekben a két fél katonái veszélybe kerülhetnek.

Felhívta a figyelmet arra, hogy Oroszország egyszer sem szegte meg az Izraellel megkötött megállapodásokat és nem vetette be a Szíriába telepített légvédelmi eszközeit, annak ellenére sem, hogy egyes izraeli légicsapások potenciális veszélyt jelenthettek orosz katonákra. Konasenkov szerint az orosz fél 310 alkalommal értesítette Izraelt arról, hogy légiereje akciót hajt végre, az izraeliek azonban csak 25-ször intéztek hasonló értesítést az oroszokhoz, akkor is csak közvetlenül a támadás előtt.

A tábornok azt hangoztatta, hogy a Szíria irányában létrejött “konstruktív orosz-izraeli együttműködés” fényében Moszkva számára “nehezen érthető”, hogy mi váltotta ki “Tel-Aviv lépéseit”.

“Ez rendkívül hálátlan válasz arra, amit az Oroszországi Föderáció Izrael Állam és az izraeliek érdekében tett az elmúlt időben” – mondta.

Emlékeztetett arra, hogy Izrael és Szíria közötti demarkációs vonalnál nyáron orosz közreműködéssel újították fel az ENSZ-békefenntartók működését, akiket orosz katonai rendészek biztosítnak. Elmondta, hogy Moszkva és Teherán tárgyalásainak eredményeképpen a Golán-fennsíktól 140 kilométerre vontak vissza nehézfegyverekkel felszerelt Irán-barát erőket, valamint hogy az orosz védelmi tárca, amelynek fontos szerepe volt az aleppói zsidó sírok megőrzésében, segédkezik izraeli katonák holttestének fellelésben is Szíriában.

Konasenkov úgy vélekedett, hogy az izraeli katonai vezetés vagy nem értékeli az Oroszországgal fennálló viszony szintjét, vagy nem tart ellenőrzése alatt egyes parancsnokságokat és parancsnokokat, akik tudták, hogy lépéseik tragédiához fognak vezetni. Megfogalmazása szerint az izraeli légierőnek az Il-20-assal kapcsolatos magatartása “túllép a civilizált kapcsolatépítés keretein”.

Pompeo “sajnálatosnak” minősítette ezt a tényt, mert – mint fogalmazott – “a világban vannak területek, amelyeken közösek az érdekeink”. Ezek között említette a terrorizmus elleni küzdelmet. Fontosnak tartotta leszögezni azt is, hogy a két országnak csak az érdekei közösek, nem pedig az értékrendjük.

A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Donald Trump is megpróbálta visszaszorítani “Oroszország rosszindulatú tevékenységét”.

Pompeo az NBC televízió Találkozz a sajtóval című, szokásos vasárnapi politikai vitaműsorában megállapította, hogy Moszkva “nem volt segítőkész” sem Ukrajnában, sem Szíriában.

A tárcavezető szólt arról is, hogy Washington Oroszországot is felelősnek tartaná, ha Bassár el-Aszad szíriai elnök vegyi fegyvert vetne be. Leszögezte, hogy amennyiben ez megtörténik, az Egyesült Államok azonnal vizsgálatot indít és felelősnek fog tartani mindenkit, aki megsérti a vegyi fegyverek tilalmáról szóló egyezményt.

Az új létesítmény célja egyrészt az európai országok teljeskörű kiszolgálása a Dahua partnere által működtetett disztribúciós központtal és logisztikai tevékenységgel, másrészt a cég fő tevékenységi körét alkotó CCTV (videomegfigyelő eszközök) összeszerelése és azok egyedi igényekhez igazítása.

A projekt szakaszos implementációval valósul meg: a raktározást és gyártást követően a tevékenység kiegészül egyéni igények kiszolgálására kialakított szolgáltatásokkal, páneurópai logisztikai és beszerzési szolgáltatásokkal.

A cég a kezdeti háromezer négyzetméter alapterület jelentős növekedésére számít a következő két évben üzleti terjeszkedési várakozásaiknak megfelelően. Előrejelzéseik alapján napi ötszáz darab rögzítő és 700-900 darab kamera összeszerelése a rövid távú cél. A logisztikai tevékenységhez kapcsolódóan 2020-ig olyan ellátási láncot szeretne a Dahua létrehozni, amely havonta 150-250 ezer szállítmányt képes kezelni. Az új helyi operáció lehetővé teszi a Dahua számára az európai ügyfelek jobb magasabb színvonalú kiszolgálását egy komplexebb szolgáltatási csomagon, professzionális folyamatokon és rövidebb kiszállítási időn keresztül.

„A Dahua európai ellátási központja kulcsszerepet játszik a Dahua Technology európai növekedési stratégiájában. A magyarországi összeszerelő- és a disztribúciós központ létrehozása kulcsfontosságú lépés az európai ügyfelek versenyképes kiszolgálása érdekében”- mondta Jason Zheng, a Dahua Kínán kívüli országaiért felelős operációs igazgatója.

Angela Merkel kancellár – a legnagyobb kormánypárt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke – “helyesnek és szükségesnek” tartja az áthelyezés körüli kérdések áttekintését és egy “tartós megoldás” kidolgozását – közölte a kormányfő szóvivője.

Steffen Seibert hozzátette, hogy Merkel az üggyel összefüggésben felvette a kapcsolatot Horst Seehofer belügyminiszterrel, a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnökével és Andrea Nahles-szel, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnökével.

A három pártelnök kedden abban állapodott meg, hogy Hans-Georg Maassen a belső elhárításért felelős nemzetbiztonsági szolgálattól a belügyminisztériumhoz kerül államtitkárnak.

A BfV vezetőjének távozását az SPD követelte, mert Maassen kétségbe vonta egy külföldinek tűnő embereket üldöző németeket ábrázoló videófelvétel eredetiségét. A felvétel Chemnitzben készült augusztus végén, egy német férfi megölése után, a bűncselekménnyel külföldieket gyanúsítanak. Az emberölés demonstrációkhoz vezetett, amelyeken több erőszakos cselekmény történt.

Az ügy koalíciós válsághoz vezetett, és az SPD elnöke ugyan elfogadta, hogy a BfV elnökét nem leváltják és nyugdíjazzák, hanem “felfelé buktatják” – a belügyminisztériumnak alárendelt hivataltól a tárcához helyezik és jóval magasabb tisztségbe, államtitkárnak nevezik ki -, de a megállapodás felháborodást váltott ki a szociáldemokratáknál. A tiltakozás különösen akkor vált erőssé, amikor kiderült, hogy Seehofer egy SPD-s kötődésű államtitkárt nyugdíjaz, hogy “helyet csináljon” Maassennek.

Az SPD elnöke egy pénteken kiszivárogtatott levélben pártelnök kollégáinak azt írta: “sok ember igazságérzetével nem fér össze, hogy Maassen urat leváltják, de rögtön elő is léptetik”.

“A túlnyomórészt negatív lakossági reakciók is azt mutatják, hogy tévedtünk, a (kormány iránti) bizalom helyreállítása helyett még többet veszítettünk a bizalomból” – tette hozzá Nahles. Seehofer is hajlandó a döntés újratárgyalására. Egy pénteki nyilatkozatában kiemelte, hogy “érdemes ismét tanácskozni, ha lehetséges az egyetértésen alapuló megállapodás”.

Szabó Szilvia közölte, a rendőrök kedden kutatták át a férfi baksi ingatlanát. A kukorica közé rejtve több mint százötven tő, két-három méter magas, gondozott kendernövényt találtak. Az adatgyűjtés megállapította, hogy a férfinak a közelben van egy másik háza is, ahol egy fóliasátorban szintén tucatnyi indiaikender-palántát nevelt.

A kábítószer birtoklása bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indult eljárásban a férfit őrizetbe vették, és kezdeményezték a letartóztatását – tudatta a százados.

A Mirotvorec (Béketeremtő) nevet viselő ukrajnai portál a Facebookon is értesítette arról a követőit, hogy a Csisztiliscse (Tisztítótűz) nevű adatbázisában rögzítette az első öt kárpátaljai személy adatait, akik második (magyar) állampolgárság megszerzésével törvénysértést követtek el.

Mindnyájan kárpátaljai önkormányzati vezetők vagy képviselők, közülük háromról fényképet is közzétettek. A Mirotvorec megadta azt, hogy mikor születtek, melyik településen laknak, illetve egy személy esetében az utca neve is szerepel.

“Feltettük a Csisztiliscsébe Ukrajna alkotmányának és állampolgársági törvényének első öt megsértőjét. Megerősített minden adat a megjelölt ukrán állampolgárok törvénytelen magyar állampolgárságának birtoklásáról” – közli a Mirotvorec a Facebookon.

Az előzményekhez tartozik, hogy az Ukrinform ukrán állami hírügynökség szerdán közzétett egy videofelvételt, amelyen kárpátaljai magyarok állampolgári esküt tesznek a beregszászi magyar konzulátuson. Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter még aznap közölte, hogy nem zárja ki a beregszászi magyar konzul kiutasítását. Péntek este egy rádióinterjúban ezt azzal egészítette ki, hogy Ukrajna kész kiutasítani a beregszászi magyar konzult, ha Magyarország nem hívja vissza őt. Közölte: a tervek szerint szeptember 26-án tárgyal Szijjártó Péterrel az ügyről New Yorkban. Ez nem konzuli, hanem politikai ügy – idézte a minisztert az UNIAN hírügynökség.

A magát függetlennek tartó Mirotvorec olyan emberek adatait viszi fel az adatbázisába, akik szerinte Ukrajna ellenségei, és veszélyeztetik az ország biztonságát. Több esetben a feltüntetett személyek neve mellett szerepel a “hazaáruló” minősítés.

A weboldal 2015 áprilisában közzétette Olesz Buzina író és újságíró, illetve Oleh Kalasnikov oroszbarát parlamenti képviselő adatait is. Néhány napra rá mindkettejüket megölték. Miután újságírók adatai is felkerültek a honlapra 2016 júniusában a G7-tagországok kijevi nagykövetei közös közleményükben arra szólították a weboldal működtetőit, hogy távolítsák el a sajtósok személyes adatait. Másnap Petro Porosenko ukrán elnök sajtótájékoztatóján elítélte az adatközlést, de hangsúlyozta, hogy rendkívül korlátozottak a lehetőségei, hogy befolyást gyakoroljon a Mirotvorecre.

Halasz: nincs jogalap a magyar útlevél elvételére az ukrán állampolgároktól
Nincs jogalap a magyar útlevél elvételére az ukrán állampolgároktól – jelentette ki Kárpátalja humán ügyekért felelős helyettes kormányzója pénteken az unn.com.ua ukrán hírportálnak. Jaroszlav Halasz furcsának nevezte, hogy ilyen nagy visszhangja lett annak a titokban készült videónak, amelyen a magyar állampolgársági eskütétel látható a beregszászi magyar konzulátuson. Halasz szerint Ukrajnának el kell döntenie, engedélyezi-e a kettős állampolgárságot vagy megtiltja. Az ország ugyanis hét éve válaszúton áll, hiszen egyfelől az alkotmányban az áll, hogy egy (vagy egységes) ukrán állampolgárság van, de nincs törvényben szabályozva, mi legyen azokkal, akik második állampolgárságot szereznek – fejtette ki. Megjegyezte, ha az alaptörvény ezt tiltja, azt világosan törvénybe kell foglalni azzal a mechanizmussal együtt, amely meghatározza, mit kell tenni a kettős állampolgárok esetében.

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) azért marasztalta el Lengyelországot, hogy a helyi hatóságok idén májusban a családtagok tiltakozása ellenére exhumálták a szmolenszki légi katasztrófa két áldozatának holttestét, A felperesek, Ewa Maria Solska és Malgorzata Ewa Rybicka sikertelenül tiltakoztak volt férjeik holttestének hozzájárulásuk nélküli kihantolása ellen. Fellebbeztek ugyan a döntés ellen, de a lengyelországi eljárás a kihantolásig nem zárult le, ezért párhuzamosan tavaly az EJEB-hez fordultak.

Ziobro

Közvetlenül a 2010-es szmolenszki légi katasztrófa után kellett volna bonctani vizsgálatokat végezni, az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntése ezért az előző lengyel kormányt terheli – reagált Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter a kihantolások kapcsán Varsót elmarasztaló ítéletre.

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) azért marasztalta el Lengyelországot, hogy a helyi hatóságok idén májusban a családtagok tiltakozása ellenére exhumálták a szmolenszki légi katasztrófa két áldozatának holttestét.

A felperesek, Ewa Maria Solska és Malgorzata Ewa Rybicka sikertelenül tiltakoztak volt férjeik holttestének hozzájárulásuk nélküli kihantolása ellen. Fellebbeztek ugyan a döntés ellen, de a lengyelországi eljárás a kihantolásig nem zárult le, ezért párhuzamosan tavaly az EJEB-hez fordultak.

Ziobro miniszter, egyben lengyel főügyész szerint az általa irányított ügyészség “azt tette, amit tennie kellett”. A csütörtöki strasbourgi ítélet szerinte annak a következménye, hogy az előző lengyel kormány idején az ügyészség nem teljesítette azokat az előírásokat, amelyek bonctani vizsgálatot rendelnek el minden légi katasztrófa esetén.

Ziobro felidézte: a 2016 májusától idei év májusáig zajló exhumálások nyomán 26 áldozat 69 testrészét idegen koporsóban azonosították, két holttestet pedig összecseréltnek minősítettek. Rámutatott: a Moszkvában orosz szakértők által végzett boncolásokról készített jegyzőkönyvek “túlnyomó többsége” más sérüléseket írt le, mint amilyeneket a lengyelországi vizsgálat során megállapítottak.

Az EJEB döntését csütörtökön néhány olyan hozzátartozó kifogásolta, akik beleegyeztek családtagjaik exhumálásába. Közülük Malgorzata Wasserman jogász “kuriózumnak” találta az ítéletet. A kihantolásokat fájdalmasnak, ám szükségesnek nevezte, és aláhúzta: a bonctani vizsgálatok “egyetlen közvetlen, megvizsgálható bizonyító anyagot” nyújtanak a katasztrófa kapcsán. Ezzel arra is utalt, hogy a lezuhant repülőgép roncsát Moszkva máig nem adta ki Varsónak, bár lengyel ügyészek és szakértők jelenlétében szeptember elején az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) munkatársai bizonyos vizsgálatokat végeztek a roncson.

Az oroszországi Szmolenszk közelében 2010. április 10-én lezuhant lengyel kormánygép a Lech Kaczynski néhai elnök vezette magas rangú küldöttséget szállította a katyni vérengzés 70. évfordulója alkalmából rendezett gyászünnepségre. A szerencsétlenséget a fedélzeten lévő 96 ember közül senki sem élte túl.

, egyben lengyel főügyész szerint az általa irányított ügyészség “azt tette, amit tennie kellett”. A csütörtöki strasbourgi ítélet szerinte annak a következménye, hogy az előző lengyel kormány idején az ügyészség nem teljesítette azokat az előírásokat, amelyek bonctani vizsgálatot rendelnek el minden légi katasztrófa esetén.

Ziobro felidézte: a 2016 májusától idei év májusáig zajló exhumálások nyomán 26 áldozat 69 testrészét idegen koporsóban azonosították, két holttestet pedig összecseréltnek minősítettek. Rámutatott: a Moszkvában orosz szakértők által végzett boncolásokról készített jegyzőkönyvek “túlnyomó többsége” más sérüléseket írt le, mint amilyeneket a lengyelországi vizsgálat során megállapítottak.

Az EJEB döntését csütörtökön néhány olyan hozzátartozó kifogásolta, akik beleegyeztek családtagjaik exhumálásába. Közülük Malgorzata Wasserman jogász “kuriózumnak” találta az ítéletet. A kihantolásokat fájdalmasnak, ám szükségesnek nevezte, és aláhúzta: a bonctani vizsgálatok “egyetlen közvetlen, megvizsgálható bizonyító anyagot” nyújtanak a katasztrófa kapcsán. Ezzel arra is utalt, hogy a lezuhant repülőgép roncsát Moszkva máig nem adta ki Varsónak, bár lengyel ügyészek és szakértők jelenlétében szeptember elején az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) munkatársai bizonyos vizsgálatokat végeztek a roncson.

Az oroszországi Szmolenszk közelében 2010. április 10-én lezuhant lengyel kormánygép a Lech Kaczynski néhai elnök vezette magas rangú küldöttséget szállította a katyni vérengzés 70. évfordulója alkalmából rendezett gyászünnepségre. A szerencsétlenséget a fedélzeten lévő 96 ember közül senki sem élte túl.

Az oroszországi Szmolenszk közelében 2010. április 10-én lezuhant lengyel kormánygép a Lech Kaczynski néhai elnök vezette magas rangú küldöttséget szállította a katyni vérengzés 70. évfordulója alkalmából rendezett gyászünnepségre. A szerencsétlenséget a fedélzeten lévő 96 ember közül senki sem élte túl. A 2015-ben hatalomra jutott lengyel kormány szerint a korábbi megállapításokkal szemben nem baleset történt, ezért új vizsgálatot rendeltek el, amelynek keretében ismét megvizsgálták a földi maradványokat.

A felperesek, Ewa Maria Solska és Malgorzata Ewa Rybicka sikertelenül tiltakoztak volt férjeik holttestének hozzájárulásuk nélküli kihantolása ellen, és a döntés ellen nem is fellebbezhettek, ezért végül tavaly az EJEB-hez fordultak.

A strasbourgi bírák kimondták, hogy a szmolenszki katasztrófa hatékony kivizsgálásának fontosságát számításba kell venni, azonban a lengyel törvény nem biztosított felülvizsgálati lehetőséget ez ellentétes érdekek ütköztetésére, a panaszosokat így “megfosztották a minimális szintű védelemtől is”.

Elsőfokú ítéletében a törvényszék megállapította: a hatóságok megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének a családi élet tiszteletben tartásáról szóló, 8-as cikkét, és ezért fejenként 16 ezer euró (5,2 millió forint) kártérítést ítélt meg a panaszosoknak.

Az EJEB határozatai kötelezőek az Európa Tanács 47 tagországa számára, de a verdikt egyelőre nem jogerős, még mindkét fél fellebbezhet.

Az Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz az európai emberi jogi egyezmény előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni, amennyiben a panaszosok már minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vettek, és nem jártak eredménnyel.