Biztonságpiac

Közel a felére csökkent a folyamatban lévő peres ügyek száma az ország bírságain 2010 óta – közölte az Országos Bírósági Hivatal (OBH).

Közleményük szerint 2018-ban a folyamatban lévő peres ügyek száma a 2010. évi 14 579-ről annak 55 százalékára, 8050-re csökkent. Ez valamennyi korábbi időszaknál kedvezőbb eredmény.

A járásbíróságok a 2010. évi 10 110 két éven túl folyamatban lévő ügyet 5772-re, a törvényszékek elsőfokú tanácsai a 2010. évi 3635 ügyet 1771-re csökkentették 2018 végéig.

A törvényszéki másodfokú egy éven túli ügyek csökkenése tizenegy százalék. Az ítélőtáblákon még nagyobb mértékű az ügyek számának mérséklődése: összességében 58 százalékkal csökkent 2018 végére a hat hónapon túli ügyek aránya 2010-hez képest – közölte az OBH.

Az oroszok 55 százaléka szerint Moszkvának be kellene szüntetnie katonai műveleteit Szíriában – derült ki a Jurij Levada Független Elemzőközpont nyilvánosságra hozott felméréséből.

Ez hat százalékpontos növekedést jelent a 2017 augusztusában mért értékhez képest. Mindössze a megkérdezettek harminc százaléka támogatta a beavatkozás folytatását.

A válaszadók több mint egyharmada, 37 százaléka vélekedett úgy, hogy a szíriai konfliktus egy “új Afganisztánná” fajulhat Oroszország számára (tavalyelőtt nyáron még 32 százalék vélekedett így). Ötven százalék szerint egy ilyen forgatókönyv megvalósulása kevéssé valószínű.

A Szíria ügyében folytatott orosz politikát a felmérésbe bevont személyek 51 százaléka támogatta, 35 százaléka viszont elutasította.

A közvélemény-kutatás, amelyet egy 1625 fős országos reprezentatív mintán, személyes megkérdezéssel végeztek el, megállapította, hogy az Szíria iránt érdeklődő oroszok részaránya egy év alatt 86 százalékról 61 százalékra esett vissza. Mindemellett csak 13 százalék kíséri komoly figyelemmel az ottani eseményeket.

A Tiszaújvárosi Járási Ügyészség személy elleni erőszakos cselekménnyel fenyegetve elkövetett zaklatás vétsége miatt emelt vádat egy 72 éves férfival szemben, aki válófélben lévő lányának férjével keveredett konfliktusba.

A vádirati tényállás szerint az idős férfi és veje kapcsolata a fiatal házaspár válása miatt romlott meg. A helyzet olyannyira elmérgesedett, hogy a vádlott 2017. novemberétől két hónapon át, több alkalommal megjelent a veje tiszaújvárosi lakásánál és rendszerint megfenyegette őt, hogy megvereti, de ha kell, akkor ő maga veri vagy öli meg.

A sértett a sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt a vádlottal szemben magánindítványt terjesztett elő.

A nyomozás eredményeként a járási ügyészség előbb az eljárás feltételes ügyészi felfüggesztéséről döntött, mivel úgy ítélte meg, hogy ettől az elkövető magatartásának kedvező változása várható, és a felfüggesztés egy évi időtartamának eredményes elteltével az eljárás megszüntetésének lehet helye. Az idős férfi azonban az ügyészség döntésével szemben panasszal élt, melyre tekintettel az eljárás folytatását kellett elrendelni és az ügyben vádemelésre került sor.

Az ügyészség vádiratában a büntetlen előéletű férfival szemben tárgyalás mellőzésével, büntetővégzésben próbára bocsátás intézkedés alkalmazására tett indítványt a Tiszaújvárosi Járásbíróságnak.

Frank Tibor Amerika-szakértő szerint az Egyesült Államokban sokan félelemből tartanak fegyvert.

Az ELTE egyetemi tanára azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy fegyvert viselhetnek a tanárok Florida államban. Frank kifejtette: a 329 milliós Egyesült Államokban 390 millió fegyver van magánkézben. Ez nem azt jelenti, hogy mindenkinek van fegyvere, viszonylag kevés kézben van viszonylag sok fegyver – tette hozzá.

A szakember szerint sokaknak azért van fegyverük, mert félnek: egymástól, a bevándorlóktól, a munkanélküliségtől.

Frank felidézte, az elmúlt években mintegy féltucat fegyveres tömeggyilkosság történt az Egyesült Államokban. Ezek után mindig van egy felbuzdulás a fegyvergyártás, fegyverviselés visszaszorítására, de erős a fegyverlobbi – jegyezte meg. A fegyverviselést támogató lobbicsoportnak mintegy ötmillió tagja van, és ők sok pénzt fordítanak politikai célokra.

Frank szerint a fegyveres gyilkosságokkal kapcsolatban beszélni kell a média felelősségéről is. Sok gyilkos hajlamú fiatal ilyen módon szeretne híres lenni, ezért szólította fel Donald Trump a médiát, ne ábrázolják úgy a gyilkost, hogy “ragyogjon” – mondta.

Súlyosan összevertek egy ismert újságírót az Ukrajna középső részén lévő Cserkaszi városában a hétvégén.

Az újságírót, Vadim Komarovot betört fejjel, eszméletlenül fekve találták meg járókelők szombat délelőtt a belváros egyik utcájában. Az Ukajinszka Pravda hírportál vasárnapi jelentése szerint a kórházban műtétet hajtottak végre rajta, de még kómában van. A rendőrség közben súlyos testi sértésről gyilkossági kísérletre minősítette át a bűncselekményt.

Szemtanúk a rendőrségnek később arról számoltak be, hogy egy ismeretlen férfi támadt ütlegekkel az utcán haladó újságíróra, majd eltűnt a helyszínről. A hírportál szerint Komarovot 2016-ban már egyszer megpróbálták lelőni.

Az újságíró kimondottan veszélyes témákkal foglalkozott, írt például egy börtönlázadásról vagy egy törvénytelen építkezés körüli, helyi politikusokat érintő korrupciós ügyről is.

Moszkva nem zárja ki, hogy kilép az Európa Tanácsból (ET), és felmondja az Emberi Jogok Európai Egyezményét abban az esetben, ha nem születik kompromisszum Oroszország tagságáról az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében (PACE) – közölte Ivan Szoltanovszkij, Oroszország állandó ET-képviselője a RIA Novosztyi hírügynökség által közreadott nyilatkozatában.

“Az események alakulásának minden lehetőségét mérlegeljük, egyebek között azoknak mind Oroszországra, mind pedig az európai kontinens nemzetközi kapcsolataira gyakorolt külpolitikai hatása szempontjából” – felelte a diplomata arra a kérdésre, hogy az orosz vezetés megállapodás híján kész-e kilépni az egyezményből és az ET-ből.

Oroszország 2016-ban függesztette fel munkáját a PACE-ben, két évvel azután, hogy küldöttségét a Krím elcsatolása nyomán megfosztották szavazati jogától. Az orosz delegáció 2017 óta nem fizet tagdíjat, és Moszkva a közgyűlésekre nem küldi el a törvényhozói akkreditáláshoz szükséges iratokat.

Áprilisi ülésszakán a PACE határozatot fogadott el, amelyben felszólította Oroszországot, hogy alakítson küldöttséget, és fizesse be az elmaradt tagdíjat. A közgyűlés egyúttal eljárás megindítását javasolta azon tagországok ellen, amelyek súlyosan megsértik az alapszerződésben rögzített kötelezettségeiket, vagy nem tartják tiszteletben az alapvető elveket és értékeket. A PACE párbeszédre szólította fel Moszkvát egy olyan helyzet elkerülése érdekében, amely akár azzal is végződhet, hogy a szervezet távozásra szólítja fel az érintett országot, vagy arra, hogy önmaga ajánlja fel tagságának visszavonását.

Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának alelnöke januárban kijelentette, hogy Oroszország mindaddig nem térhet vissza a közgyűlésbe, amíg nem teljesítik a követelését, és a működési szabályzatból nem törlik a szankciós előírásokat. Valenytina Matvijenko, a felsőház elnöke a visszatérést szintén ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a PACE szüntesse meg a nemzeti küldöttségek “diszkriminálásának” lehetőségét, és azt hangoztatta, hogy a működési szabályzat nem áll összhangban az ET alapokmányával.

Az orosz parlament két háza januárban nyilatkozatot fogadott el, amely azzal vádolta meg a PACE-t, hogy “durván megsértette” Oroszország Európa tanácsi jogait, amikor parlamenti delegációját 2014-ben és 2015-ben – a Krím annektálására és Oroszország ukrajnai beavatkozására hivatkozva – megfosztotta kulcsfontosságú jogköreitől, amivel egyébként a testület “rendszerszintű válságba” került.

Az orosz törvényhozás egyebek között nehezményezte, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) bíráinak több mint felét orosz részvétel nélkül választották meg, ami a képviselők szerint Oroszország viszonylatában felveti a testület döntéseinek legitimitását.

Az orosz parlamenti küldöttség tagjai emellett – az ellenük bevezetett szankciók értelmében – nem szavazhatnak a közgyűlésben, nem vehetnek részt a PACE vezető testületeinek munkájában, nem lehetnek jelentéstevők, nem lehetnek tagjai a PACE választási megfigyelő küldöttségeinek, és nem képviselhetik a közgyűlést sem az ET szerveiben, sem a tanácson kívül.

Kötelezővé tehetik a kanyaró elleni oltást a kisgyermekek számára Németországban, a szövetségi egészségügyi minisztérium javaslata szerint akár ki is tilthatják őket az óvodákból, ha szüleik nem gondoskodnak a védőoltásról.

A tárca vezetője, Jens Spahn a Bild am Sonntag című vasárnapi lapnak elmondta: a kormány célja, hogy az óvodába kerülő gyerekek mind védettek legyenek a kanyaróval szemben. Ezért a tervezett új szabályok szerint a felvétel egyik feltétele a kanyaróoltás beadásáról szóló igazolás lesz. A védőoltással nem rendelkező gyermekeket valamennyi óvodából ki kell zárni.

Az iskolarendszerben a tankötelezettség miatt nem lehet a kitiltás eszközét alkalmazni, az oltási kötelezettségnek ellenszegülő szülők gyermekeit is be kell iskolázni. A minisztérium velük szemben a pénzbüntetés eszközét javasolja, a tervezet szerint akár 2500 euróba (810 ezer forint) is kerülhet a védőoltás beadatásának elmulasztása.

A kötelezettség alól csak egészségi okok miatt, orvosi szakvélemény alapján lehet felmentést szerezni a törvényjavaslat szerint.

Németországban nincsen általános, szövetségi szintű oltási kötelezettség, mindenki önállóan dönthet arról, hogy milyen betegség ellen oltatja be magát vagy kiskorú gyermekét. Az egyetlen kivétel Brandenburg tartomány, ahol alig egy hónapja, április közepén döntött a helyi törvényhozás (Landtag) a kanyaró elleni védőoltás kötelezővé tételéről.

A Robert Koch országos járványügyi intézet (RKI) legutóbbi, 2017-es adatai szerint 93 százalékos az első osztályos általános iskolás gyermekek körében mindazok aránya, akik megkapták a kanyaró elleni oltás mindkét adagját, vagyis teljesen védettek a betegséggel szemben. Ez nem megfelelő arány, “a kanyarót ki kell irtani”, amihez legkevesebb 95 százalékos úgynevezett átoltottsági arány szükséges – mondta Spahn.

A minisztérium javaslata irányváltást jelez az oltási kötelezettségről Németországban évtizedek óta folytatott közéleti vitában. A kormány eddig a kötelezettség bevezetése helyett a társadalmi összefogás ösztönzésében, az egészségügyi hatóságok, az orvosok, iskolák, óvodák és a családok közös erőfeszítéseiben látta a megoldást.

A kanyaró erősen fertőző betegség, vakságot, süketséget és agykárosodást okozhat, halálos is lehet. A világ számos térségében, köztük Európában is terjed. A fertőzöttek száma 2018-ban megháromszorozódott, az egy évvel korábbi 25 863-ról 82 596-ra emelkedett, a kanyaróban meghaltak száma pedig 35-ről 72-re emelkedett az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai statisztikai régiójában, amelybe 53 ország tartozik, az Európai Unió (EU) tagállami mellett a Balkán EU-n kívüli országai, Ukrajna, Fehéroroszország, Oroszország, a kaukázusi térség több országa, valamint Törökország és Izrael. A WHO szerint a betegség terjedésének egyik oka a nem megfelelő átoltottsági arány.

A Battonyai Járási Ügyészség önbíráskodás és kábítószer-kereskedelem miatt emelt vádat azzal az ötvenéves magyarbánhegyesi férfival szemben, aki részben fiatalkorúaknak történő kábítószer-értékesítés mellett erőszakkal és fenyegetéssel próbálta meg behajtani adósai tartozását.

A férfi 2016 szeptembere és 2017 márciusa között Magyarbánhegyesen két fiatalkorú és egy felnőtt személynek értékesített 111 gramm marihuánát. Az egyik fiatalkorú részére további harminc gramm marihuánát adott át azzal a céllal, hogy azt barátai körében háromezer forint/gramm áron értékesítse.

A 18. életévét be nem töltött fiú azonban nem adta át a kábítószer értékesítéséből várt kilencvenezer forintot a vádlottnak, aki ezért az egyik közösségi portálon keresztül fenyegetni kezdte azzal, hogy ha az adósságát nem törleszti, akkor baja lesz neki és a családjának is. A fiú ezután több részletben 15 ezer forint készpénzt és ötezer forint értékű kannás bort adott a vádlottnak törlesztésül.

A vádlottól az egyik fiatalkorú 2016 decemberében ellopott négy gramm marihuánát, amit tőle a férfi visszakövetelt, vagy helyette 150 ezer forintot kért. A fiú nem fizetett, ezért a vádlott megöléssel és megveréssel fenyegette meg a tartozás behajtása érdekében, azonban nem járt eredménnyel.

Egy férfi részére a vádlott hosszabb időn keresztül hitelbe nyugtató hatású gyógyszereket adott, valamint 19 ezer forintért a férfi számítástechnikai eszközöket is vásárolt tőle. Az adós a tartozását nem rendezte, ezért előbb a vádlott megfenyegette, majd előre megbeszélt időpontban találkozott vele egy italmérő helyen, ahol egy fémből készült viperával próbálta fejen ütni a sértettet, azonban ő a támadást elhárította.

A Battonyai Járási Ügyészség a férfit kétrendbeli kábítószer-kereskedelemmel és három rendbeli önbíráskodással vádolja, amelyek közül a legsúlyosabb bűncselekményt, a kábítószernek a 18. életévüket be nem töltött személyeknek értékesítését a törvény öt-tíz évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti.

A járási ügyészség a vádiratban a férfival szemben fegyházbüntetés kiszabását és a kábítószer-kereskedelemből származó közel háromszázezer forint elkobzását, továbbá a több mint hatszázezer forintos bűnügyi költség megfizetésére történő kötelezését indítványozta.

Az amerikai szövetségi légiforgalmi hatóság (FAA) biztonsági ellenőrei nem végezték el a vitatott és egyelőre a forgalomból kivont Boeing 737 MAX típusú repülőgépek ellenőrzéséhez szükséges tanfolyamokat – közölte a hatóság vezetője egy szenátusi meghallgatáson.

Az FAA megállapítása szerint több mint egy tucat biztonsági ellenőr nem fejezte be a szükséges teljes körű kiképzést, ennek ellenére megkapta a bizonyítványt a Boeing 737 MAX-gépek üzembe helyezéséhez szükséges ellenőrzéshez.

Daniel Ellwell, az FAA vezetője a washingtoni szenátus kereskedelmi bizottságában tartott meghallgatásán elmondta: 22 biztonsági ellenőr közül 16 nem fejezte be a munkaköréhez szükséges kiképzést, de 11 ellenőr nem is vehetett volna részt ilyen tanfolyamon, mert nem volt szakképzett repülőoktató.

Ellwell kifejtette: az ellenőrök már munkájuk végzése közben vettek részt a tanfolyamon, ami eleve nem lett volna szabad. Az FAA vezetője “zűrzavaros” állapotokat tapasztalt, és közölte, hogy a hatóság szeptemberig új követelményeket dolgoz ki a kiképzési programokra.

A légügyi hatóság már korábban nyilvánosságra hozta, hogy egyik menedzsere retorziókat alkalmazott egy alkalmazott ellen, aki felvetette, hogy valami baj van a kiképzési programokkal.

Az FAA megállapításától függetlenül pénteken kilenc ország repülési szakemberei megtartották első tanácskozásukat a texasi Forth Worthben a Boeing 737 MAX-gépek repülési engedélyezési eljárásáról. A hatóság áprilisban hívott meg külföldi repülési szakembereket erre a tanácskozásra.

A The Wall Street Journal – a Boeing repülőgépgyártól származó értesülésekre hivatkozva – arról írt, hogy a 737 MAX típusú gépek kudarcához a Boeing mérnökei és tesztpilótái közötti rossz viszony is hozzájárult. A mérnökök ugyanis nem osztották meg a fejlesztési folyamatban részt vevő saját tesztpilótáikkal sem az egyes kulcsfontosságú repülésirányítási műszerek – például a fel- és leszállást szabályozó automatika – részletes adatait.

Az elmúlt hónapokban a Boeing két 737 MAX típusú gépe zuhant le. Az egyik az etióp légitársaság gépe volt, amely az etióp fővárosból történt felszállás után zuhant le március elején, a másik pedig az indonéz Lion Air légitársaság flottájához tartozott és tavaly októberben zuhant le. A két katasztrófa együttesen 346 halálos áldozatot követelt.

Március közepén a 737 MAX-gépeket kivonták a forgalomból és megkezdődtek a vizsgálatok. Ezek során eddig már számtalan hiányosságra derült fény. A Boeing jelenleg a szoftverek módosításán dolgozik, az FAA májusra ígéri a próbarepülést. Április végén tartott chicagói tanácskozásukon a Boeing részvényesei megerősítették posztján Dennis Muilenburgot, a vállalat elnök-vezérigazgatóját.

Izrael ismét alkalmazni kezdte a célzott kivégzéseket, egy légicsapással vasárnap megölte autójában az iráni pénzek Gázába juttatásának felelősét – jelentette a Jediót Ahronót című újság.

A 34 éves Hamed Chadrire egy levegőből érkező rakéta csapott le, amikor autójával Gáza városban közlekedett. Ő volt az irániak embere az övezetben, aki nagy összegekben iráni készpénzt juttatott a terrorszervezetekhez. A ynet szerint ezzel az izraeli hadsereg visszatért a terrorért felelős személyek elleni kivégző akciók gyakorlatához. Az Iszlám Dzsihád nevű gázai iszlamista csoport szóvivője a célzott kivégzés után bejelentette, hogy Izrael minden városát lőni fogja.

“Készen állunk egy nyílt hadműveletre Izraellel szemben, és nem lesz benne sehol sem biztonságos hely. Ha Izrael továbbra is házakat bombáz, akkor Izrael minden városát és térségét támadni fogjuk” – fenyegetőzött az Iszlám Dzsihád az izraeli légierő ellencsapásai után.

A hadsereg szóvivőjének bejelentése szerint a katonák a Sin Bet belbiztonsági szolgálattal közösen hajtották végre Chadri kivégzését, aki olyan pénzváltó vállalkozás tulajdonosa volt, amelyet Izrael 2018 júniusában terrorszervezetnek nyilvánított. Chadri cégén keresztül jelentős összegeket adott át készpénzben az övezetet uraló radikális iszlamista terrorszervezetnek, a Hamász katonai szárnyának, az Iszlám Dzsihádnak, illetve több más gázai terrorcsoportnak.

Közben háromra emelkedett a gázai rakétatámadások izraeli halálos áldozatainak száma. Kórházba szállítása után meghalt az askelóni üzem egyik életveszélyesen megsebesült alkalmazottja, ahol egy rakéta csapódott az üzemépületbe. Szintén belehalt sérüléseibe az a hatvanéves férfi, aki autóját a Gázai övezet melletti úton vezette, amikor eltalálta egy rakéta. A katonai rádió bejelentette, hogy a történtek után lezártak több, Gázához közeli utat.

A harmadik halálos áldozat Askelonban házának ajtajánál vesztette életét szombat éjjel egy gázai lövedék miatt. Gáza mellett mintegy fél perc áll a civil lakosság rendelkezésére a fedezékbe jutáshoz, amikor megszólalnak a légvédelmi figyelmeztetések, de a közvetlenül a határ mellett lévő szomszédos településeken a rakéták még ennél is gyorsabban célba érnek.

Mind a gázai iszlamisták, mind Izrael állami és katonai vezetése a harcok folytatásával és erősítésével fenyeget, noha mindkét fél számára kényelmetlen, hogy éppen ebben az időszakban lángolnak fel az erőszakos cselekmények. A muzulmánok számára vasárnap kezdődik a ramadán, a böjti hónap, és egyrészt nehezebb a hadviselés, ha sem enni, sem inni nem tudnak, másrészt a harcok közepette nem tudják esténként családi, baráti körben elfogyasztani az ünnepi ételt.

Izraelt is kényes időpontban érték az újabb támadások, ugyanis jövő szerdán kezdődik a legfontosabb nemzeti ünnep, az emlékezés napja, majd csütörtökön a függetlenségi nap, amelyen hagyományosan rengeteg szabadtéri rendezvényt szerveznek országszerte.

Emellett május közepén rendezik Tel-Avivban az Eurovíziós Dalfesztivált, amelyre egész Európából több ezer vendéget várnak. Katonai szakértők szerint éppen ezért valószínűtlen olyan nagyobb izraeli ellencsapás, amely akár hosszan tartó rakétaháborúhoz vezethetne a Hamásszal és az Iszlám Dzsiháddal.

Száznál több rakétát lőttek ki szombaton a Gázai-övezetből Izrael területére, többtucatnyit közülük megsemmisített a Vaskupola légvédelmi rendszer, majd válaszul izraeli harckocsik és harci repülőgépek támadásokat hajtottak végre a palesztin területet uraló Hamász radikális csoport katonai állásaira – közölték izraeli és palesztin források.

A rakétatámadások idején több, a gázai határhoz közeli városban megszólaltak a légitámadásra figyelmeztető szirénák. Az izraeli rádió híradása szerint több gázai rakéta mélyen Dél-Izrael belsejében csapódott be, de áldozatokról nem érkezett hír. A gázai egészségügyi minisztérium tájékoztatása szerint az izraeli válaszcsapásokban meghalt egy 22 éves palesztin férfi. Palesztin biztonsági források közölte, hogy izraeli harci repülőgépek egy mezőgazdasági területen vettek célba egy több emberből álló csoportot.

A katonai rádió rendkívüli szombati híradásában elhangzott, hogy a települések felé tartó rakéták túlnyomó többségét a levegőben befogják a Vaskupola légvédelmi rendszer ellenrakétái. Az övezet közelében lévő Netív Haaszara nevű településen egy házat azonban eltalált egy gázai rakéta, de csak anyagi kár keletkezett.

Az Iszlám Dzsihád nevű gázai iszlamista terrorszervezet azzal fenyegetőzik a rádió szerint, hogy pokollá teszi az övezet környékén lakók életét, ha Izrael nem szünteti be a gázai katonai célpontok elleni csapásokat. Az izraeli hatóságok lezárták a Gázától északra lévő Zikim nevű tengerparti sávot, az ország déli részének kirándulóhelyeit, valamint az askelóni tengeri fürdőhelyeket, s a környező településeken megnyitották a közösségi óvóhelyeket.

Aviv Kochavi vezérkari főnök rendkívüli biztonsági tanácskozást hívott össze a hadsereg tel-avivi főhadiszállásán Nadav Argaman, a Sin Bet belbiztonsági szolgálat vezetőjének, valamint Herzl Halevinek, a déli katonai erők parancsnokának részvételével, s később a katonai rádió szerint Benjámin Netanjahu miniszterelnök is csatlakozik hozzájuk.

Izraelt igen kényes időpontban érte az újabb rakétatámadás, ugyanis jövő szerdán kezdődik a legfontosabb nemzeti ünnep, az emlékezés napja, majd csütörtökön az azt követő függetlenségi nap, amelyen hagyományosan rengeteg szabadtéri rendezvényt szerveznek országszerte. Ráadásul május közepén kezdődnek Tel-Avivban az eurovíziós dalfesztivál elődöntői, és egész Európából több ezer vendéget várnak, s ezért ezekben a napokban a rádió katonai szakértői szerint valószínűtlen egy olyan nagyobb izraeli ellencsapás, amely akár hosszan tartó rakétaháborúhoz vezetne az övezetet uraló iszlamista Hamász terrorszervezettel és az Iszlám Dzsiháddal.

A szombati gázai rakétatámadások előzményeihez tartozik, hogy pénteken két izraeli katona megsebesült, négy palesztin pedig meghalt a határ menti összecsapásokban a Gázai övezetnél. A kövek parittyázásával és dobálásával indult határ menti tüntetésen palesztin mesterlövészek izraeli katonákat vettek célba, és válaszul az izraeli légierő és harckocsik támadást intéztek a Hamász állásai ellen.

Oroszország fellép a nukleáris fegyvereket betiltó szerződés kidolgozása ellen, mert korainak tartja a kezdeményezést, amely szerinte nem segíti elő a leszerelést, és aláássa az atomsorompó-egyezményt is – közölte az orosz külügyminisztérium.

Moszkva mindamellett támogatja a nukleáris fegyverzetek szakaszos csökkentésének és korlátozásának folyamatát, amelynek az egyenlő és oszthatatlan biztonság elvén kell alapulnia. Ez nem hajtható végre anélkül, hogy létrejönnének azok a feltételek, amelyek elősegítik a haladást a világ atomfegyver-mentesítésének célja felé.

Oroszország szerint annak jött el az ideje, hogy megkezdődjön a munka a nukleáris leszerelési folyamat többoldalúvá tételéért. A dokumentum szerzői kiemelték annak fontosságát, hogy tiszteletben tartsák a konszenzus követelményét és az összes részvevő érdekeit.

Moszkva szerint gátolja a nukleáris leszerelést, hogy az Egyesült Államok továbbra is állomásoztat nem hadászati nukleáris eszközöket Európában, és a NATO-ban folytatódnak a “közös nukleáris missziók”, amelyek keretében nukleáris eszközökkel nem rendelkező országok katonáit készítik fel az amerikai nukleáris fegyverek bevetésének lehetőségére.

“Az említett problémáknak az egyenlő és oszthatatlan biztonság alapján való megoldása nélkül aligha lehet komolyan beszélni további gyakorlati lépésekről a nukleáris leszerelés terén” – hangzott az állásfoglalás, amely szerint az érintett feleknek még ki kell jelölniük az utat ebbe az irányba az atomsorompó-egyezmény alapján.

A moszkvai diplomáciai tárca közölte, hogy az orosz küldöttség ebben a szellemben lépett fel az atomsorompó-egyezmény működését vizsgáló 2020-as New York-i konferencia előkészítő bizottságának ülésén.

A hozzátartozóját vitte sürgősségi ellátásra gépkocsival egy férfi, a parkolóőr korrupciós összeget kért tőle, amelyet megfizetett, a Fővárosi Főügyészség vádat emelt.

A vádirat szerint az egyik vádlott, egy 51 éves férfi önálló intézkedésre jogosult parkolóőr volt. A másik vádlott, egy 55 éves férfi 2017. november 24-én a kora délutáni órákban a gépkocsijával leparkolt a VIII. kerület, Gázláng utcában, azért, hogy balesetet szenvedett hozzátartozóját a közeli rendelőintézetbe vigye, sürgősségi ellátásra. Emiatt a férfi előzetesen nem váltott parkolójegyet.

A parkolóőr 11 ezer forintot meghaladó pótdíjfizetési felszólítást helyezett el a gépkocsi szélvédőjén, amelyet a visszaérkező vezető észlelt, és jelezte a díjfizetés elmaradásának okát, és, hogy kész kifizetni a parkolás díját. A parkolóőr nem közölte a parkolóval, hogy figyelemmel a sürgős parkolási kényszerre a pótdíj alól utólagosan, egy jogszerű eljárásban mentesülhet, hanem azt mondta neki, hogy a rögzített díjfizetés 2500 forintért ,,elrendezhető”.

Az 55 éves férfi végül a nála lévő 2300 forint készpénzt átadta a korrupciós összeget kérőnek, azért, hogy a parkolóőr jogellenes módon intézze el a pótdíj törlését. Az összeget az őr elfogadta, a pótdíjat azonban nem töröltette, azt végül a parkolási társaság a sofőr kérésére, a sürgős parkolás céljának utólagos igazolását követően tette meg.

A Fővárosi Főügyészség a parkolóőr ellen önálló intézkedésre jogosult személy által elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette, a parkoló férfi ellen gazdálkodó szervezet részére tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban elkövetett vesztegetés bűntette miatt emelt vádat a Fővárosi Törvényszéken.

A törvény mindkét bűncselekményt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni, a parkoló személy esetében azonban nyomatékos enyhítő körülményeket is figyelembe kell venni.

Fehér Ház: Trump és Putyin egy új nukleáris egyezményről is egyeztetett telefonon

Donald Trump és Vlagyimir Putyin egy lehetséges új nukleáris egyezményről is egyeztetett telefonon – jelentette be Sarah Huckabee Sanders, a Fehér Ház szóvivője. A szóvivő szerint a két elnök több mint egy órán keresztül tárgyalt egymással telefonon. Megvitatták, hogy vagy új nukleáris egyezményt kötnek, de az már Kína bevonásával háromoldalú megállapodás lenne, vagy a még meglevő amerikai-orosz stratégiai szerződést hosszabbítanák meg.

Sanders elmondta azt is az újságíróknak: a megbeszélésen a nukleáris egyezmény lehetősége mellett Trump és Putyin megvitatta a venezuelai helyzetet és Észak-Korea atomfegyver-mentesítésének ügyét. A szóvivő tájékoztatása után pár perccel Trump Twitter-bejegyzésben “nagyon jó” és “gyümölcsöző” beszélgetésnek minősítette egyeztetéseit az orosz elnökkel. Azt írta: “ahogyan már a boszorkányüldözés előtt mindig is mondtam, nem rossz, hanem jó dolog, ha jól kijövünk Oroszországgal, Kínával és mindenki mással is”.

Trump, kiegészítve Sanders tájékoztatását, azt is közölte: Putyinnal megvitatott kereskedelmi kérdéseket is, valamint az “orosz kacsát”. Ezzel a 2016-os választási kampánycsapatának munkatársai és oroszok közötti összejátszásról folytatott Mueller-vizsgálatra utalt, amelynek eredményeképpen Robert Mueller, a vizsgálóbizottság vezetője megállapította, hogy sem Trump, sem munkatársai nem játszottak össze oroszokkal a választási győzelem érdekében.

Kreml: a kétoldalú viszonyról és a regionális válsággócokról tárgyalt Putyin és Trump

A kétoldalú viszony jövőjéről, azon belül a gazdasági együttműködésről, valamint Észak-Koreáról, Ukrajnáról és Venezueláról tárgyalt telefonon Putyin orosz és  Trump – közölte a Kreml sajtószolgálata. A kommüniké szerint az orosz elnök tájékoztatta hivatali partnerét a Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel április 25-én Vlagyivosztokban folytatott megbeszéléseiről. Putyin hangsúlyozva, hogy Phenjan kötelezettségvállalásainak jóhiszemű teljesítését válaszlépéseknek, az Észak-Koreára nehezedő szankciós nyomás enyhítésének kell követniük.

A közelmúltban megtartott ukrajnai elnökválasztással kapcsolatban Putyin közölte, hogy az új kijevi vezetésnek valós lépéseket kell tennie az ukrajnai konfliktus rendezésében kulcsfontosságú minszki megállapodások teljesítése felé. Venezuela ügyében az orosz elnök azt hangoztatta, hogy “csak maguknak a venezuelaiaknak van joguk meghatározni országuk jövőjét”. Hozzátette, hogy a belügyekbe való külső beavatkozás, az erőszakos caracasi hatalomváltásra irányuló kísérletek aláássák a válság politikai rendezésének perspektíváit.

Az orosz közlemény által gyakorlatiasnak és konstruktívnak minősített, csaknem másfél órás telefonbeszélgetést az amerikai fél kezdeményezte. Putyin és Trump legutóbb december elején, a G20-csoport Buenos Aires-i találkozóján beszélt egymással. Telefonon a két elnök tavaly március 20-án folytatott eszmecserét, a Kreml tájékoztatása szerint a kétoldalú viszonyt terhelő problémák megoldásáról.

Polt Péter legfőbb ügyész meghívására, 2019. április 23-án hét fős delegáció élén hazánkba látogatott Le Minh Tri vietnámi legfőbb ügyész. Polt és Le a két ország ügyészsége közötti együttműködési megállapodást írt alá.

A magyar és a vietnami legfőbb ügyész 2010. június 29-én, Budapesten, kétoldalú megállapodást kötött – többek között – a szakmai tapasztalatok megosztásáról, továbbá arról is, hogy az együttműködést kiterjesztik az ügyészek bűnüldözési ismereteinek javítását szolgáló továbbképzésekre. A legfőbb ügyész 2018. szeptemberében, Vietnamban tett látogatása során hangsúlyozta, hogy a kapcsolatok bővítésének egyik formája lehet a jogi végzettséghez kapcsolódó posztgraduális képzés. A mostani budapesti találkozás során a felek – a tervek szerint 2020-ban induló – továbbképzés részleteiről írtak alá kiegészítő jegyzőkönyvet.

A tárgyalások során Polt és Le egyetértettek abban, hogy a cyberbűncselekmények, a korrupció és a pénzmosás korunk olyan káros jelenségei, amelyek ellen csak országhatárokon átnyúló együttműködés lehet eredményes. A megállapodásban megjelölt képzés is ezeken a területeken hasznosítható, a hatékony fellépést segítő ismeretek átadását szolgálja.

A vietnami küldöttség a tárgyalásokat követően látogatást tett a Parlamentben, ahol Kövér László, az Országgyűlés elnöke fogadta a küldöttség tagjait, valamint a delegációt fogadta még a Kúria elnöke, Darák Péter is.

Az Egri Járási Ügyészség fellebbezést jelentett két, idős emberek sérelmére sorozatos – úgynevezett unokázós – csalásokat elkövető terhelttel szemben hozott elsőfokú bírói ítélet ellen, melyben a vádlottak börtönbüntetéseinek súlyosítását kéri.

A közös bűnözői múlttal rendelkező vádlottak 2016 januárjában abban egyeztek meg, hogy telefonon véletlenszerűen ismeretlen embereket hívnak majd fel, és akikről a hangjuk alapján úgy ítélik meg, hogy időskorúak, azoktól hamis ürüggyel pénzt próbálnak meg kicsalni. Az elkövetők az idős sértetteknek azt állították, hogy az unokájuk különböző okok miatt – szerencsejáték, uzsoratartozás, autóbaleset, stb. – bajba került, és azonnal készpénzre van szüksége. Ezután felkeresték a hiszékenynek bizonyuló nyugdíjasokat, akiktől anyagi lehetőségeikhez mérten különböző összegeket vettek át, melyen aztán egyenlő arányban osztoztak.

A különös visszaesőnek minősülő, korábban már elítélt vádlottak bejelentett munkahellyel, legális jövedelemmel nem rendelkeztek, a bűncselekmények révén rendszeres haszonszerzésre törekedtek.

Az Egri Járási Ügyészség 2017 májusában 67 rendbeli csalás bűntette miatt emelet vádat a két gödöllői illetőségű férfival szemben, akiket az Egri Járásbíróság idén februárban első fokon főbüntetésül hat és fél év börtönre, hat év közügyektől eltiltásra, valamint 300 ezer forint pénzbüntetésre ítélt amellett, hogy kötelezte őket több mint nyolcmillió forint kártérítés megfizetésére is.

Az Egri Járási Ügyészség a járásbíróság ítélete ellen a büntetés súlyosítása érdekében jelentett be fellebbezést. Az ügyészség szerint az időskorú, kiszolgáltatott sértettek sérelmére megvalósított kiemelkedő tárgyi súlyú bűncselekmények az utóbbi években országosan oly mértékben elszaporodtak, hogy még az esetenként nagy sajtóvisszhangot kiváltó lelepleződések sem tartják vissza az elkövetőket. A konkrét ügyben emellett túlsúlyban vannak a vádlottak terhére róható súlyosító körülmények, melyekre figyelemmel a bíróság által alkalmazott joghátrány sem általánosságban, sem a terheltek vonatkozásában nem bír kellő visszatartó erővel, ezért a törvényben meghatározott büntetési célok csak hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabásával érhetők el.

Kína valószínűleg gyarapítani fogja külföldi támaszpontjai számát – állapította meg az amerikai védelmi minisztérium csütörtökön nyilvánosságra hozott, Kínával foglalkozó jelentésében.

A dokumentum szerint ezeket a feltételezett támaszpontokat Peking az új selyemúthoz (“Egy övezet, egy út” kezdeményezés) kötődő beruházások védelmében építené ki.

“A kínai vezetők latba vetik az ország egyre növekvő gazdasági, diplomáciai és katonai súlyát, hogy megteremtsék dominanciáját a térségben, és kiterjesszék befolyását a világban” – olvasható a dokumentumban, amelyet a Pentagon a kongresszus számára készített.

Az amerikai védelmi minisztérium leszögezte: Kínának jelenleg egyetlen katonai támaszpontja van külföldön, mégpedig az afrikai Dzsibutiban, de a jövőben valószínűleg azokban az államokban próbál meg bázisokat létrehozni, amelyekkel hosszú idő óta baráti viszonyt ápol. A Pentagon szakemberei Pakisztánt jelölték meg egy következő lehetséges helyszínként.

Amerikai sajtójelentések szerint Peking nemrégiben Afganisztán vezetőivel kezdett tárgyalásokat arról, hogy az ország keleti vidékén fekvő és Afganisztán belseje felé átjárást biztosító Vakhan-folyosó térségében is kialakítsanak egy katonai támaszpontot. Kína ezt már többször tagadta. A The Washington Post című lap pedig, még februárban, arról közölt értesülést, hogy Kína katonai bázist létesített Tádzsikisztánban, miután valószínűleg három évig katonákat állomásoztatott ott, az afganisztáni határhoz közel.

A felső-ausztriai Bad Schallerbach egyik fogadósa csúnyán megvert és megsebesített négy vendéget, köztük egy magyart, akik szóvá tették, hogy nem a megrendelt ételt vitték ki nekik – közölte az osztrák rendőrség.

Az eset során két vendég ráadásul arcába kapta a kifogásolt ételt. A 41 éves magyar és 40 éves német barátja ugyanis amiatt volt felháborodva, hogy az 56 éves fogadós nem azt hozta ki nekik, amit rendeltek. Ezt annyira zokon vette a vendéglő tulajdonosa, hogy arcukba hajította a teli tálakat, majd gorombán sértegetni kezdte vendégeit. Amikor egyikük a rendőrséget akarta értesíteni, a fogadós ütlegelni kezdte őket. A megtámadott vendégek a szabadba rohantak, s egy négytagú család az incidenst látva szintén jobbnak látta menekülőre fogni a dolgot. A fogadós azonban ezt sem vette jó néven, s megverte a család két tagját is, egy 43 éves férfit és annak 71 éves apját.

A vendégek számos kisebb sérülést szenvedtek a történtek során, a fogadós pedig a később kiérkezett rendőrök előtt sem hagyott alább durva és ellenszegülő viselkedéséből. A vendéglőst feljelentették.

Amerikai sajtóértesülések szerint Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a pénteken kezdődő, négy európai országot érintő körútjának első állomásán, Finnországban találkozik orosz kollégájával, Szergej Lavrovval is.

Az amerikai sajtóban több helyütt megjelent értesülések egy kifejezetten neve elhallgatását kérő kormányzati forrásra hivatkozva közlik: Pompeo és Lavrov a finnországi Rovaniemi városában – amely Lappföld fővárosa – az Északi-sarkvidéki Tanács ülésének margóján folytat majd tárgyalásokat egymással.

A tárgyalások témája elsősorban Venezuela lesz, de az amerikai diplomácia vezetője szóba hozza majd Ukrajnát, illetve az Ukrajnával kapcsolatos oroszországi magatartást is. Az amerikai kormányzati tisztségviselő szerint Pompeo felveti majd Washington “aggodalmait a venezuelai és ukrajnai orosz magatartással kapcsolatban”.

Pompeo szerdán már telefonon tárgyalt Lavrovval. Moszkvát Venezuela – és egyben az amerikai-orosz kapcsolatok – destabilizálásával vádolta, Lavrov viszont Washingtont vádolta meg “destruktív befolyással”. A telefonbeszélgetés után az orosz külügyminisztérium közleményt adott ki, amelyben Venezuelára utalva leszögezte: “Washington beavatkozása a nemzetközi jog durva megsértése”.

Az amerikai külügyminisztérium szerdán este adott ki közleményt arról, hogy Pompeo pénteken négy állomást érintő körútra indul. A külügyminiszter Finnországba, Németországba, az Egyesült Királyságba és Grönlandra látogat. Finnországban az Arktikus Tanács vagy más néven az Északi-sarkvidéki Tanács ülésén vesz részt és beszédet mond az Egyesült Államok térséggel kapcsolatos politikai elképzeléseiről. Berlinben Angela Merkel kancellárral és Heiko Maas külügyminiszterrel tárgyal, Londonban Theresa May kormányfő és Jeremy Hunt külügyminiszter lesz a tárgyalópartnere, és a Dániához tartozó Grönlandon szintén a kormányfővel és a külügyminiszterrel, továbbá a dán külügyminiszterrel is találkozik.

Terroristák “megpróbálták tűz alá venni” a szíriai Hmejmímben működő orosz katonai repülőteret – közölte a szíriai orosz katonai parancsnokság.

Viktor Kupcsisin, a szembenálló szíriai felek összebékítéséért felelős orosz központ vezetője kijelentette, hogy “az összes csapást elhárították”, és a terroristák Kalhat al-Mudik és a Bab Atika térségéből indított támadásának nem voltak sebesültjei.

Kupcsisin korábban azt közölte, hogy terroristák egy hónap alatt 12 alkalommal tette kísérletet arra, hogy sorozatvetők vagy drónok segítségével csapást mérjenek Hmejmímre. Az orosz vezetés többször katonai fellépést helyezett kilátásba a támaszpontok elleni támadásokra válaszul.