Biztonságpiac

A tűzben, amely a húszezer lakosú Bohumín egy 13 emeletes lakóházának 11. emeletén ütött ki, tizenegy ember meghalt és tízen megsérültek. Két személy kórházban fekszik, állapotukat súlyosnak minősítették az orvosok. Csehországban az utóbbi évtizedek legtragikusabb lakóháztüzéről van szó.

A polgármester-helyettes szerint a család már régóta él a városban, és eddig soha nem volt velük probléma. “Olyan értesüléseim vannak, hogy nem szomszédsági, hanem családi vitákról van szó. A családtagok többségét csehek alkották” – mondta Bruzl a hírügynökségnek.

Szerinte a család ünnepelni jött össze, a tüzet szándékosan okozta az a személy, akit nem hívtak meg az ünnepségre. A rendőrség vasárnap reggel azt közölte, hogy a bejárati ajtó körül “nagyon gyúlékony anyag” nyomait fedezték fel, ami megmagyarázhatja, miért terjedt el a tűz olyan gyorsan, és szinte esélyt sem adott a lakásban tartózkodóknak a menekülésre.

A közszolgálati cseh televízió a lakókra hivatkozva azt jelentette, hogy a tragédiát nagy valószínűséggel egy, a 11. emeleten lakó személy okozta, aki ismeretlen okok miatt felgyújtotta a lakás ajtaját. Bruzl azt mondta, hogy az illető nem lakott a házban, de tagja volt az ünneplő családnak.

A feltételezett tettest a városi rendőrség még szombat este elfogta és átadta az állami rendőrségnek. További részleteket a tragédiáról egyelőre a hatóságok nem hoztak nyilvánosságra. Néhány kereskedelmi hírportál szerint az őrizetbe vett személy elismerte, hogy ő okozta a tüzet.

A toronyházban jelenleg nincs áram- és gázszolgáltatás, mert a tűz és a tűzoltók beavatkozása nyomán a házban lévő vezetékek megrongálódtak, így ellenőrzésre és javításra szorulnak. A ház legfelső emeletein lévő lakások lakhatatlanná váltak. A házból mintegy 150 ember kellett ideiglenesen kiköltöztetni.

Ez volt a legtragikusabb lakóháztűz Csehországban az utóbbi évtizedekre visszatekintve. Tíz éve, 2010 októberében Prágában egy lakóháztűzben kilenc hajléktalan vesztette életét. Nyolc halálos áldozata volt idén januárban a német határhoz közeli Vejprty egyik betegotthonában, illetve 1995-ben a prágai Olympic szállóban keletkezett tűznek.

The post Családi viták állnak a tragikus lakóháztűz hátterében a morvasziléziai Bohumínban appeared first on .

A tizenegy amerikai tisztségviselőre vonatkozó bejelentést azzal indokolták, hogy Washington több hongkongi és kínai tisztségviselőt, köztük Carrie Lam hongkongi kormányzót sújtott szankciókkal, akiket a hongkongi autonómia aláásásával, illetve a lakosság szabadságjogainak korlátozásával vádol.

Csao Li-csien, a külügyminisztérium szóvivője elmondta: az intézkedés célpontjában olyan emberek állnak, akik “helytelen magatartást” tanúsítottak Hongkonggal kapcsolatban. A szóvivő hozzátette: a szankciók amerikai politikusok mellett a Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet vezetőjére, Kenneth Roth-ra is érvényesek.

Rubióra és Cruzra Kína már a múlt hónapban is szankciókat vetett ki, válaszul arra, hogy az Egyesült Államok ezt megelőzően szankciókat rendelt el olyan kínai tisztségviselők ellen, akiket a zömében a nyugat-kínai Hszincsiangban élő ujgur kisebbség elnyomásával vádol.

Az elmúlt hónapokban egyre inkább elmérgesedett a viszony Peking és Washington között, A két rivális egyebek mellett a kétoldali kereskedelem, a koronavírus-járvány, a Huawei kínai telekommunikációs óriásvállalat, az egymás országaiban tevékenykedő sajtóképviseletek, Hongkong, Tajvan, a Dél-kínai-tenger, valamint az emberi jogok kapcsán feszült egymásnak.

The post Peking keményen lesújtott az amerikai politikusokra appeared first on .

A vádirat szerint a férfi 2020. április 5-én éjjel lopási szándékkal bemászott egy jánoshalmai ingatlan udvarába, mivel tudta, hogy az ott lakó 78 éves asszony egyedül él. A ház bejárati ajtajának üvegét betörte, a résen keresztül a zárban lévő kulccsal kinyitotta az ajtót és bement. A szobában összetalálkozott a időskorú sértettel, akinek jobb kezét erősen megfogta, szorongatta és közben pénzt követelt tőle. A sértett az erőszak hatására szó nélkül a folyosóra vezette a vádlottat, ahol a varrógép fiókját kihúzva az ott tartott pénzét megmutatta. A rabló ekkor elengedte áldozata kezét, a fiókban lévő harmincezer forintot magához vette, majd távozott.

A vádlott erőszakos magatartása következtében a sértett jobb kézfején nyolc napon belül gyógyuló vérömleny keletkezett. A sértett idős kora és fizikai állapota miatt a bűncselekmény elhárítására nem volt képes. A vádlott hozzátartozója az elrabolt pénzösszeget és a bejárati ajtóban okozott kárt megtérítette a sértettnek. A rablás utáni reggelen a vádlott a rabolt pénzzel vásárolni ment a dohányboltba, amelynek udvarán észrevette a sértett őrizetlenül hagyott táskáját. A vádlott a nő figyelmetlenségét kihasználva a táskából ellopta a pénztárcáját, amelyben háromezer forint készpénz, személyes iratok, továbbá a bankkártyája volt.

Az ügyészség a fiatal felnőtt férfit a rablás súlyosabban minősülő bűntettével, erőszakkal, éjjel elkövetett magánlaksértés bűntettével, valamint üzletszerűen elkövetett lopás vétségével vádolja és ezért vele szemben fegyházbüntetés kiszabását indítványozza. A jelenleg letartóztatásban lévő férfi ügyében a Kiskunhalasi Járásbíróság fog dönteni.

The post Éjjel rabolt, reggel lopott, rejtély napközben mivel foglalta el magát appeared first on .

Dóka Imre közölte: egyebek mellett több kiemelt turisztikai térségben, a Balatonnál, a Tisza-tónál és a Velencei-tónál végeznek szúnyoggyérítést. Az ország nagy részén továbbra is földi eljárással irtják a rovarokat, légi kezeléseket pedig csak a súlyos szúnyogártalommal sújtott térségekben alkalmaznak, az országos tisztifőorvos engedélyével – tette hozzá.

Baranya és Somogy megye néhány településén, a Dráva mentén, a fővárosban, a Csepel-szigeten, a csornai térségben, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Vas és Zala megyében földi kezelést végeznek. Kiterjedt légi beavatkozások pedig Békés és Csongrád-Csanád megyében lesznek.

A rossz idő miatt elmaradt beavatkozásokat pótolják a Tisza-tónál, Dunaújváros, Mosonmagyaróvár és Sopron környékén, valamint Békés megyében – sorolta.

Felhívják a lakosság figyelmét a környezetükben található tenyészőhelyek felszámolására, amivel csökkenthető a szúnyogártalom mértéke. Egy kint maradt virágcserépben, madáritatóban százszámra képesek megjelenni a csípőszúnyogok lárvái, amelyek a jelenlegi meleg időben akár egy hét alatt kifejlődhetnek – ismertette.

The post Katasztrófavédelem: 650 településen folytatódik a szúnyogirtás appeared first on .

Csang Jü-huant 1995 januárjában mondták ki bűnösnek két kiskorú fiú meggyilkolásában. Halálbüntetésre ítélték, majd két évvel később életfogytiglanra enyhítették az ítéletet. A csianghszi fellebbviteli bíróság azonban kedden elégtelen bizonyítékra hivatkozva felülbírálta a 25 évvel ezelőtti verdiktet, és a férfit, aki 1993-ban került előzetes letartóztatásba, azonnali hatállyal szabadlábra helyezték. A bíróság hivatalosan bocsánatot kért tőle, és tájékoztatta, hogy joga van állami kártérítést kérni. Csang állítása szerint az eredeti ítéletet a bíróság nagyrészt kínzással kikényszerített vallomásra alapozta.

Az 53 éves férfi ezzel Kínában az ismert esetek közül a leghosszabb időt töltötte börtönben téves ítélet miatt. Előzőleg a rekordot egy Liu Csung-lin nevű férfi tartotta, aki 22 évesen került börtönbe, majd 25 évvel később szabadult. Ő kártérítésként összesen 4,6 millió jüant (192 millió forint), vagyis minden egyes börtönben töltött napért ötszáz jüant (21 ezer forint) kapott. Csang ügyvédje elmondta: hétmillió jüan (292 millió forint) kártérítésre nyújtanak be kérelmet a börtönben töltött 9778 napért cserébe.

Ahogy a cikkíró rámutat: Kínában kiemelkedően magas a vádlottak elítélésével végződő bírósági esetek aránya. 2016-ban ez az arány 99,9 százalékos volt, szemben az Egyesült Államok szövetségi bírósági rendszerében mért 93 százalékkal. A kínai legfelsőbb bíróság 2014-ben eltörölte azt a gyakorlatot, hogy az elítéléssel végződő esetek arányát tekintsék a bíróságok teljesítményének mutatójaként, mérséklendő a hibás ítéletek, valamint a kikényszerített vallomások számát.

The post Téves ítélet nyomán 27 évet töltött ártatlanul börtönben egy férfi Kínában appeared first on .

Horváth László ezredes tájékoztatása szerint idén 140 esetben riasztották már a vízirendőröket a Balatonon, és 310 sikeres életmentésen vannak túl. Idén az átlagosnál kevesebb, öt halálos tragédia történt a Balatonnál, de az eseteket nem jogsértések, hanem rosszullét, ájulás okozta – közölte. Több sikeres újraélesztés is volt – tette hozzá. A kapitány hangsúlyozta, gyakran a rosszul megválasztott vízmélység okoz tragédiát, ezért a Mentőöv programban telepített táblák több strandon is jelzik már a vízmélységet.

Horváth felhívta a figyelmet arra is, hogy mindig ügyelni kell a viharjelzésre, az elsőfokúnál a parttól legfeljebb 500 méterre lehet bemenni, másodfokúnál viszont már mindenkinek el kell hagynia a tavat.

The post A Balaton Európa legbiztonságosabb tava appeared first on .

Az elemzők által szokatlannak minősített közleményben az amerikai elhárítás csúcsvezetője arra figyelmeztetett: Kína, Irán és Oroszország megpróbálkozik majd azzal, hogy beavatkozzék az amerikai választási folyamatba, aláásva valamelyik elnökjelölt hitelességét, választási esélyeit.

Evanina leszögezte: a három említett ország elsősorban interneten terjesztett félrevezető információkkal próbálja meg befolyásolni az amerikai választókat, igyekszik majd zavart kelteni, és megingatni a választók bizalmát a demokratikus folyamatokban. A beavatkozás módja lehet a szakember szerint a választási folyamat akadályozása, adatlopás, vagy a választási eredmények megkérdőjelezése.

Evanina mindazonáltal úgy vélekedett: “ellenfeleink nehezen tudnak majd széles körben beavatkozni, vagy manipulálni a választási eredményeket”.

A szakember kifejtette: Kína és Irán azt szeretné, ha Trumpot nem választanák újra. Peking “kiszámíthatatlannak” tartja Trumpot, ezért szeretné, hogy ne válasszák újra, és a személyét érintő bírálatokra összpontosít. Míg Teherán nemcsak Trumpot bírálja, hanem – Evanina megfogalmazásában – “az amerikai demokratikus intézmények meggyengítésével és az ország választások előtti megosztásával próbálkozik”. Oroszország pedig – a hírszerzői elemzések szerint – “már meg is próbált beavatkozni, Biden lejáratásával”.

“A Kremlhez kapcsolható szereplők Trump jelöltségét próbálják támogatni különböző közösségi platformokon és az orosz televízióban” – jegyezte meg Evanina. Felhozta egy oroszbarát ukrán politikus, Andrij Derkacs példáját is. Derkacs, aki független parlamenti képviselő Kijevben, Evanina szerint “azzal próbálja meg lejáratni Biden és a Demokrata Párt kampányát, hogy “korrupcióról szóló hazugságokat terjeszt” Bidenről.

Derkacs az idén májusban egy sor olyan hangfelvételt mutatott be, amelyek állítása szerint Biden és Petro Porosenko korábbi ukrán elnök beszélgetéseiről készültek 2016-ban. Biden, aki akkor az Obama-kormányzat alelnöke volt, ukrán belpolitikai kérdéseket vitatott meg Porosenkóval, azt a benyomást keltve, hogy a Porosenko-kormányzatot külföldről vezérlik. Derkacs hangfelvételeitől függetlenül is, republikánus szenátorok vizsgálatot is indítottak az ukrán gázipari cégben igazgatósági tagságot vállaló Hunter Biden – Biden fia – ügyében.

A közlemény nyilvánosságra hozatalát a szenátus hírszerzési bizottságának vezető politikusai dicsérő szavakkal fogadták. A nyilvánosság a legjobb módszer a külföldi beavatkozások elleni küzdelemhez – fogalmazott Marco Rubio republikánus és Mark Warner demokrata párti szenátor újságíróknak. Ugyanakkor mindketten azt javasolták a felelős politikusoknak, hogy a hírszerzési információkat ne használják politikai fegyverként, mert “ez csak politikai ellenfeleink malmára hajtaná a vizet”.

The post Amerikai elhárítás: Peking és Teherán Trump, Moszkva Biden ellen dolgozik appeared first on .

A Nébih közleménye szerint az elmúlt hónapokban a járványügyi korlátozó intézkedések miatt jelentősen megnőtt az étel-házhozszállítással is foglalkozó éttermek, vendéglátó egységek száma, és a vásárlók igénye is egyre nagyobb az internetes rendelések iránt. A helyzetre reagálva a házhozszállítással foglalkozott az élelmiszerlánc-biztonsági hivatal a legutóbbi Szupermenta terméktesztjén.

Pizzákat, tésztákat, frissensülteket, hamburgereket, valamint a távol-keleti konyha leveseit rendelték házhoz. A Nébih laboratóriumában mért eredmények alapján a dobozokról vett minták nem mutattak ki mikrobiológiai szennyeződést a csomagoláson. Három ételnél azonban a laboratóriumi vizsgálat szennyezettséget jelző mikroorganizmust mutatott ki, ebből egy frissensültben Escherichia coli baktérium volt, két esetben pedig magas Coliform és mikroorganizmus számot állapítottak meg.

A három szennyezettnek tekinthető, problémás étel vizsgálati eredményei alapján az érintett vállalkozásoknál a hatósági felügyelők helyszíni ellenőrzést tartottak. Az ezek során tapasztalt szabálytalanságok miatt egy esetben szükség volt a működés azonnali felfüggesztésére. Mindhárom ellenőrzött vállalkozással szemben hatósági eljárás indult, egy esetben figyelmeztetés, két esetben bírság kiszabása folyamatban van – közölte a Nébih.

Az ellenőrzések során figyelmet fordítottak a weboldalakon, alkalmazásokban lévő tájékoztatók és az ételekhez kapcsolódó információk ellenőrzésére is. Hat kiszállított étel allergén-tartalmáról semmiféle információt nem kaptak, sem a megrendelés előtt a weboldalon nem szerepelt erre vonatkozó tájékoztatás, sem kiszállításkor nem volt az ételen annak allergén-tartalmára utaló jelölés. Az érintett vállalkozásokkal szemben hatósági eljárás indult.

The post Házhoz rendelés után helyszíni ellenőrzést is tartott az élelmiszerlánc-biztonsági hivatal appeared first on .

A közlemény szerint Esper több mint másfélórás beszélgetést folytatott Vej Feng-ho kínai nemzetvédelmi miniszterrel. Az amerikai tárcavezető a Dél-kínai-tengeren és Tajvan közelében tapasztalt kínai tevékenységet kifogásolta.

Jonathan Hoffmann, a Pentagon szóvivője sajtótájékoztatót is tartott, amelyen kiemelte: “Esper miniszter fontosnak mondta, hogy a Kínai Népköztársaság tartsa magát a nemzetközi joghoz, törvényekhez és szabályokhoz és tartsa tiszteletben nemzetközi kötelezettségeit”.

Hoffmann elmondta azt is, hogy Esper kiemelte kínai kollégájának a “konstruktív, stabil és eredményekre összpontosító” kétoldalú viszony fontosságát is.

A sajtótájékoztató utáni amerikai kommentárok megjegyezték: a két ország magas rangú kormányzati tisztségviselői az elmúlt hónapokban nemigen tárgyaltak egymással közvetlenül. Az amerikai-kínai viszony feszültebbé vált az új típusú koronavírus járványának kirobbanása óta. Donald Trump amerikai elnök és az amerikai kormányzat több tagja is – köztük elsősorban például Mike Pompeo külügyminiszter – Kínát okolja a járvány világméretűvé szélesedéséért, mondván, hogy Peking elhallgatta a járványt, késve számolt be róla, és akkor sem fedte fel a teljes igazságot.

Donald Trump újságíróknak ismét Kínát tette felelőssé a pandémiáért. Mint fogalmazott: “Borzasztó, amit Kína művelt… hozzá nem értésből, vagy szándékosan”.

A viszony további romlását hozhatja elemzők szerint Alex Azar amerikai egészségügyi miniszter vasárnap kezdődő látogatása a Kínai Köztársaságban, ismertebb nevén Tajvanon, amelyet Kína a saját területéhez tartozó, “renegát tartománynak” tekint.

The post Esper aggodalmát fejezte ki kínai kollégájának Peking “destabilizáló tevékenysége” miatt appeared first on .

A moszkvai tájékoztatás szerint az eszmecsere során “kifejezésre jutott az a meggyőződés”, miszerint a helyzetet “a két ország együttműködését jellemző kölcsönös megértés szellemében” fogják rendezni. Putyin azt hangoztatta, hogy Oroszország érdekelt a fehéroroszországi belpolitikai stabilitás fenntartásában és abban, hogy nyugodt körülmények között rendezzék meg az ottani elnökválasztást. A közlemény szerint a két vezető megvitatta a kétoldalú testvéri kapcsolatok továbbfejlesztésének aktuális kérdéseit.

A fehérorosz államfő sajtószolgálata szerint a két vezető megállapodott a történteknek a lehető legkomolyabb módon való kivizsgálásában, a tények tanulmányozásában, a valódi okok és felelősök megállapításában. Minszk szerint a megbeszélésen jelentős hangsúlyt kapott a Covid-19 elleni vakcina kifejlesztése.

A két elnök először beszélt egymással azt követően, hogy június végén közösen avatott fel a második világháború rzsevszki csatározásaiban elesett szovjet katonák tiszteletére emelt emlékművet az oroszországi Tver megyében. A Minszk által előbb zsoldosoknak, majd katonáknak nevezett oroszok elfogásának ügye és az a tény, hogy Lukasenka a nyilvánosság elé vitte a konfliktus tárgyalását, erősen lehűtötte Minszk és Moszkva viszonyát.

Az orosz médiában olyan, az orosz állambiztonságra hivatkozó értesülések jelentek meg, amelyek szerint az incidenst az ukrán titkosszolgálatok “provokálhatták ki” azzal a céllal, hogy konfliktust szítsanak Moszkva és Minszk között. Az elsőként a Komszomolszkaja Pravda című napilapban megjelent, majd az orosz állami média által induló hírként tálalt verzió szerint az elfogott férfiakat líbiai olajobjektumok őrzésére kezdték el toborozni egy Mar elnevezésű, már 2018-ban megszűnt katonai magáncég nevében, a munkaközvetítő külön feltüntetve a feltételek között, hogy a harci tapasztalat, különösen a Donyec-medencében szerzett, előnyt jelent. (Komoly fantázia kell ahhoz, hogy ezt a “legendát” bárki is hihetőnek tartsa. A -szerk- megj.)

Később az úticél Venezuelára változott, ahová a jelentkezők a Minszk-Isztambul-Havanna-Caracas útvonalon jutottak volna el. A repülőjegyeket, mint azt a Turkish Airlines moszkvai irodája igazolta, július 13-án Kijevben készpénzért vette meg egy, az ukrán fővárosban bejegyzett utazási iroda. Mire az összesen 180 fős kontingens első, 33 fős csoportja Minszkbe ért, ahol július 25-re szóló jegyeiket Kijevből július 30-ra foglaltatták át. Erről a csoport tagjainak, akiket július 29-re virradóra vettek őrizetbe, a narratíva szerint nem volt tudomása

A Komszomolszkaja Pravda úgy értesült. hogy a négy átutazó csoportnak a tervek szerint július 24-én és 26-án, illetve augusztus 4-én és 6-án kellett Minszkbe érkeznie. Egy ötödik csoport tengeren kelt volna útra Venezuelába.

A Minszken átutazó biztonsági emberek listáját előre leadták a fehérorosz biztonsági szolgálatoknak. A Rosszija 24 hírtelevízió ezzel hozta összefüggésbe, hogy Lukasenka már egy július 24-i rendezvényen arról beszélt, hogy zavargásokat provokáló zsoldosok érkeznek Fehéroroszországba.

A fehérorosz elnök egyébként egy ukrán újságírónak kamerák előtt adott interjújában azt mondta, hogy az ukrán biztonsági szervektől Minszk kapott olyan jelzést, hogy ukrán területről egy orosz diverzánscsoportot dobtak Fehéroroszországba. Ezt azonban, saját állítása szerint “nem hitte el”, mert a helyi biztonsági erőknek meg kellett volna találniuk a behatolókat.

A szövevényes történet szerint a toborzást egy szíriai fiktív telefonszámról Szergej Petrovics néven bemutatkozó személy kezdte el, akinek később halálhírét keltették. Biztonsági embereket a Rosznyefty objektumai számára kerestek, amitől az orosz olajvállalat pénteken közleményben elhatárolódott. A munkaközvetítő oldal hamisnak bizonyult és már nem hozzáférhető. Az elfogott csoport szállását Minszkben egy Larisza Szamarina álnevet használó nő foglalta le, aki a Rosznyefty isztambuli – nem létező – munkatársának adta ki magát. A csoportok megszervezéséért a Wagner katonai magánszervezet egy Sámán fedőnevet használó orosz harcosa, Artyom Miljajev számra 14 ezer dollárt fizettek ki, bankautomata segítségével elvégzett átutalással.

Az ügyet a kiemelt bűnügyekben eljáró orosz Nyomozó Bizottság (SZK) vizsgálja.

The post Orosz zsoldosok Minszkben: Putyin és Lukasenka megvitatta a helyzetet appeared first on .

Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálatának közleménye szerint Halmosi Zsolt országos kórházfőparancsnok pénteken átadta az Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt megbízóleveleket azoknak a kórházparancsnokoknak, akik augusztustól a korábbi kórházparancsnokok helyett ellátják ezt a feladatot.

A rendezvényen a vezérőrnagy, országos rendőrfőkapitány-helyettes megköszönte valamennyi korábbi kórházparancsnoknak és kórházlogisztikusnak, hogy a járványügyi veszélyhelyzet és a járványügyi készültség idején magas színvonalon hajtották végre feladataikat.

A koronavírus-járvány elleni védekezéssel összefüggésben március végétől minden kórházban kórházparancsnok segítette az intézmény működését és az egészségügyi készletek védelmét. Akkor a Koronavírus Sajtóközpont azt írta: a kórházparancsnok orvosszakmai kérdésekben nem tehet javaslatot, és nem hozhat döntést. Feladata, hogy koordinálja a betegellátáshoz és a járványügyi intézkedésekhez szükséges egészségügyi eszközök, felszerelések, berendezések, gyógyszerkészletek, fertőtlenítőszerek nyilvántartását, felügyelje a készletgazdálkodást és gondoskodjon annak megfelelő védelméről, akár a készleteket őrző biztonsági szolgálat kijelölésével, valamint rendőrök és katonák bevonásával. A kórházparancsnoknak a járványveszéllyel összefüggő szabályok betartására és az egészségügyi készlet megóvására vonatkozó javaslatát a kórház vezetője köteles végrehajtani.

A járványügyi bevetési egység pénteki budapesti sajtótájékoztatóján Szabó Pál, az Országos Kórház-főparancsnoki Támogató Törzs képviselője azt mondta, hogy a veszélyhelyzet megszüntetése után is 92 kórházparancsnok segíti országszerte a járvány elleni védekezést. Április végétől továbbá 19, kétszáznál több embert gondozó idősotthonban kezdték meg a munkát intézményparancsnokok.

The post Új kórházparancsnokokat neveztek ki appeared first on .

“Bármely támadó rakéta nukleáris robbanótöltettel felszerelt rakétaként lesz pozícionálva. A rakéta indítására vonatkozó információ automatikusan Oroszország katonai-politikai vezetése elé kerül, amely a kialakult helyzet függvényében állapítja meg a nukleáris erők válaszlépésének nagyságrendjét” – írták. A szerzőpáros szerint most először konkretizálták nyilvánosan a nukleáris fegyver Moszkva általi bevetésének feltételeit azóta, hogy Vlagyimir Putyin június elején jóváhagyta az orosz nukleáris elrettentési politika alapjait.

Sztyerlin és Hrjapin szerint ezekben az alapelvekben Oroszország kijelölte azokat a határokat, amelyeket senki sem léphet át, ellenkező esetben a potenciális ellenségnek azzal kell számolnia, hogy “a válasz kétségtelenül megsemmisítő lesz”.

“Az első feltétel az Oroszország és (vagy) szövetségesei területét támadó ballisztikus rakéták indítására vonatkozó hiteles információ beérkezésévek áll összefüggésben. Magát a ballisztikus rakéta indítását rögzíti majd a rakétatámadásra figyelmeztető rendszer. Emellett nem lesz mód megállapítani felszereltségének (nukleáris vagy nem nukleáris) típusát” – áll a publikációban.

“Arra a feltett kérdésre, hogy mi a célja a jelentős nukleáris potenciállal rendelkező Oroszország elleni agressziónak, konkrét válasz adható: Oroszország mint állam megsemmisítése” – írták a szerzők.

Szerintük éppen ezért fognak orosz részről minden rakétát nukleárisnak tekinteni, ezért a válasz felől nem lehet kételye egyetlen szakértőnek sem, de annak mértékét az orosz vezetés fogja meghatározni.

Putyin június 2-i, Oroszország nukleáris elrettentési politikájának alapjait megfogalmazó rendelete értelmében Moszkva atomfegyverrel válaszolna egy, az ország kritikus fontosságú kormányzati vagy katonai infrastruktúráját célba vevő, hagyományos fegyverrel végrehajtandó csapásra is. Az orosz hadászati tervezés alapját jelentő dokumentum mindemellett leszögezte, hogy a nukleáris feltartóztatás orosz politikája védelmi jellegű, célja a nukleáris erők képességének olyan szinten tartása, amely elégséges a potenciális ellenség feltartóztatására. Egyúttal szavatolja az ország szuverenitásának és területi épségének védelmét.

A Putyin által jóváhagyott politika értelmében Moszkva akkor is kész nukleáris fegyvert bevetni, ha az ellenség “hatást gyakorol” a kritikus fontosságú állami és katonai objektumaira, amelyek kiiktatása a nukleáris erők válaszlépéseinek meghiúsításához vezet, valamint olyan, hagyományos fegyverekkel végrehajtott agresszió esetén, amely az orosz állam létét veszélyezteti.

Sztyerlin és Hrjapin rámutatott, hogy a júniusi dokumentum a Szovjetunió és jogutódja, az Oroszországi Föderáció történelme során első alkalommal fejtette ki nyilvánosan Moszkvának a nukleáris feltartóztatásra vonatkozó hivatalos álláspontját. A szerzőpáros emlékeztetett rá, hogy július 27. és 30. között Bécsben orosz-amerikai szakértői konzultációkat tartottak a kétoldalú stratégiai párbeszéd keretében.

The post Nagyon retteghetnek: atomcsapással fenyeget az orosz vezérkar appeared first on .

A hatóság szerint a terroristákat Nazran városban és a Malgobek járásbeli Szagopsi községben kísérelte meg őrizetbe venni a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB), de ők fegyveres ellenállást tanúsítottak. Az összecsapások helyszínén a hatóságok fegyvereket, lőszert és egy robbanószerkezetet foglaltak le. Az akcióban részt vevő kommandósok nem szenvedtek veszteséget.

Alekszandr Bortnyikov, az FSZB igazgatója júliusban közölte, hogy Oroszországban az elmúlt tíz évben csaknem 160, tavaly pedig 43 terrorcselekményt sikerült megakadályozni. A szolgálat az elmúlt hetekben az ország több régiójából és a fővárosból is merényletkísérletek megakadályozásáról számolt be.

The post Ismét terroristákat likvidáltak Ingusföldön az orosz hatóságok appeared first on .

A dél-kínai Kuangtung Fosan városának középfokú bírósága pénteken egy internetes oldalon közzétett közleményben jelentette be az ítéletet, amelyet a legfelsőbb bíróságnak még jóvá kell hagynia. A közlemény szerint a Ye Jianhui néven azonosított kanadai állampolgárt egy kínai társával együtt ítélték halálra és vagyonelkobzásra kábítószerek előállítása és szállítása miatt. Négy társukra hét évtől életfogytig tartó börtönbüntetést, vagyonelkobzást, illetve pénzbírságot szabtak ki.

Csütörtökön a tartomány székhelyén, Kantonban (Kuangcsou) egy másik kanadai állampolgárt is halálra ítéltek kábítószer előállításának bűntette miatt. Tavaly szintén két kanadai állampolgárt ítéltek halálra két, egymástól független kábítószeres ügyben. Az ítélet ellen mindkét esetben fellebbezést nyújtottak be.

Kína és Kanada kapcsolata feszültté vált, miután a kanadai hatóságok 2018 végén amerikai kérésre őrizetbe vették Meng Van-csout, a Huawei kínai telekommunikációs vállalat pénzügyi igazgatóját. Röviddel Meng elfogását követően Kínában két kanadai állampolgárt vettek őrizetbe, de Peking tagadja, hogy ennek köze lenne Meng ügyéhez. Michael Kovrig korábbi diplomata és Michael Spavor üzletember ellen idén júniusban kémkedés miatt emeltek vádat.

The post Kínában nem sokat teketóriáznak, ha kanadai állampolgárt kell halálra ítélni appeared first on .

A vállalkozó egy év alatt 3,6 milliárd forint osztalékot vett fel vállalkozásaiból, ami után nem fizetett adót. A milliárdos üzletember letartóztatásban van, ügyvédje is gyanúsított – közölte.

Kelet-Magyarország egyik meghatározó élelmiszerláncának tulajdonosa 2017-ben több gazdasági társaságtól 3,6 milliárd forint osztalékot vett fel. Az ügyvédje segítségével az Egyesült Arab Emírségekben szerzett letelepedési jogot, arab fedővállalkozást és hivatalos lakcímet, hogy ezekkel a hamis adatokkal elkerülje több mint 540 millió forint személyi jövedelemadó befizetését Magyarországon – írta a referens.

A nyomozás kiderítette, hogy a vállalkozó külföldi életvitele csak álca, valójában itthon él, Magyarországról irányítja üzleteit, így az adómentességre sem jogosult. A számos élelmiszer-áruház és egy hajdúszoboszlói négycsillagos wellness-szálloda tulajdonosát balatoni villájában fogták el a NAV munkatársai. Az akcióban ingatlanokat zároltak és bankszámlákat foglaltak le, a biztosított vagyon értéke megközelíti az egymilliárd forintot. Vizsgálják ugyanakkor más évek milliárdos osztalékfelvételeit is – olvasható a közleményben.

A vállalkozó vadászházában tartott házkutatáson több doboz engedély nélküli éles lőszer és mintegy ezer liter, tisztázatlan eredetű gyümölcspálinka is előkerült.

A vállalkozót és ügyvédjét bűnszövetségben, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozva elkövetett költségvetési csalás bűntette miatt hallgatták ki gyanúsítottként. Az üzletember letartóztatásban van – írta a sajtóreferens.

The post Milliárdost vettek őrizetbe a NAV nyomozói appeared first on .

A javaslat republikánus társszerzője, Josh Hawley a voksolás előtt a Twitteren azt írta: “a TikTok nagyobb nemzetbiztonsági kockázatot jelent, s ezért nincs helye kormányzati telefonkészülékeken”. Később kiadott közleményében a politikus bátorítónak nevezte a szenátorok egyetértését az ügyben, s leszögezte, hogy döntésével a szenátus “felelősségre vonhatónak tartja a Kínai Kommunista Pártot, s mindazokat a vállalatokat, amelyek csak eleget akarnak tenni Kína ajánlatának”.

A képviselőház már júliusban megszavazta a tiltást, mely szerint a szövetségi alkalmazottak nem tölthetik le kormányzati informatikai eszközökre a TikTokot. A kongresszus mindkét házának szavazása után a törvényjavaslatot Donald Trump amerikai elnöknek kell aláírnia, hogy törvényerőre emelkedjék.

A TikTok ellen, amely a Bytedance kínai cég leányvállalata, több kormányzati kifogás merült fel, s mind Trump, mind Mike Pompeo külügyminiszter nyíltan bírálta a céget. Álláspontjuk szerint ugyanis az alkalmazás révén a TikTokhoz amerikai állampolgárok adatai kerülnek, s egy 2017-ben Pekingben elfogadott törvény értelmében a kínai vállalatok kötelezhetőek arra, hogy együttműködjenek a kínai nemzetbiztonsági szervekkel.

A múlt héten Satya Nadella, a Microsoft amerikai informatikai óriáscég elnök-vezérigazgatója bejelentette, hogy tárgyalásokat folytat a Bytedance-szal a TikTok megvásárlásáról. Az ügyletet – némi habozás után – Trump elnök is támogatásáról biztosította, igaz, hozzátette, hogy az üzletkötés hasznából a pénzügyminisztériumnak, vagyis a kincstárnak is részesülnie kell.

A The Washington Post című lap a csütörtöki számában arról közölt Seattle-ből, tehát a Microsoft székhelyéről keltezett információkat, hogy a Microsoft azért akarná felvásárolni a TikTokot, mert a videómegosztó több milliárdnyi videója segíthet a beszédet és képeket értelmező és alapvető feladatok ellátására alkalmas mesterséges intelligencia kifejlesztésében. A TikTok több milliárdnyi videóját különböző etnikumú és különböző foglalkozást végző emberek töltötték fel, s ez lehetőséget ad a Microsoftnak a mesterséges intelligencia “tanítására” szolgáló modellek kialakítására. A cég nagy vetélytársainak, a Google-nak és az Amazonnak már megvan a maguk videós adatbázisa: a Google-nak a Youtube, az Amazonnak pedig a Twitch.

The post Egységfrontba tömörült az USA szenátusa appeared first on .

A dél-kínai Kanton (Kuangcsou) középfokú bírósága csütörtökön ismertetett közleményben jelentette be az ítéletet, amelyet a legfelsőbb bíróságnak kell jóváhagynia.

A helyi sajtó beszámolói szerint a Xu Weihong névű elítélt társával 2016. októbere óta ketamint állított elő, amelyet Xu otthonában tároltak. A rendőrség az ügy kapcsán több mint 120 kilogramm ketamint foglalt le az elítélt otthonában és egy másik címen. Xu társát, a kínai állampolgárságú Ven Kuang-hsziongot életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték.

Kínában tavaly két másik kanadai állampolgárt ítéltek halálra két, egymástól független kábítószeres ügyben. Az ítélet ellen mindkét esetben fellebbezést nyújtottak be. Vang Ven-pin kínai külügyi szóvivő a legújabb eset kapcsán úgy vélekedett, hogy az nem fogja befolyásolni a kínai-kanadai kapcsolatokat.

A két ország kapcsolata feszültté vált azt követően, hogy a kanadai hatóságok 2018 végén amerikai kérésre őrizetbe vették Meng Van-csout, a Huawei kínai telekommunikációs óriásvállalat pénzügyi igazgatóját. Röviddel Meng elfogását követően Kínában két kanadai állampolgárt vettek őrizetbe, de Peking tagadja, hogy elfogásuknak köze lenne Meng ügyéhez. Michael Kovrig korábbi diplomata és Michael Spavor üzletember ellen idén júniusban kémkedés miatt emeltek vádat.

The post Nem jó most kanadainak lenni Kínában appeared first on .

Keresztes Imre azt írta: az ügyészség indítványozta a büntetés-végrehajtás hivatásos állományú tagjának letartóztatását, a Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsa pedig a bizonyítás megnehezítésének vagy meghiúsításának megakadályozása érdekében és katonai fegyelmi okból elrendelte a kényszerintézkedést.

A gyanú szerint egy nő 2020 júliusa előtt abban állapodott meg egy fogvatartottal, hogy mobiltelefonokat juttat be neki továbbértékesítés és személyes használat céljából. A készülékek bevitelét a bv-intézetben dolgozó munkáltatási felügyelő vállalta, aki öt készülék beviteléért alkalmanként 150 ezer forintot kapott. A készülékeket és a pénzt a fogvatartott megbízásából ismeretlenek küldték el a nőnek, aki továbbadta a felügyelőnek.

Az ügyben a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség összehangolt akcióban, több helyszínen tartott kutatást. A két gyanúsított nem élt panasszal a gyanúsítás ellen: a felügyelő nem tett vallomást, civil társa elismerte a bűncselekmények elkövetését, ám érdemi védekezést terjesztett elő – áll a közleményben.

The post Korrupció gyanúja miatt letartóztattak egy bv-dolgozót Szegeden appeared first on .

“Még egyszer megismételjük: az Fehéroroszországban őrizetbe vett állampolgárok bűnösségét semmi sem bizonyítja. Vissza kell térniük Oroszországba” – hangoztatta.

A 33, orosz útlevéllel utazó férfit, Moszkva szerint egy biztonsági magáncég alkalmazottait, július 29-én vették őrizetbe egy Minszk környéki szanatóriumban. Előbb a Wagner orosz zsoldoscsoport tagjainak, majd katonáknak minősítették és csoportos rendzavarások előkészítésével vádolták meg őket. A minszki orosz konzul szerint a csoport Minszk és Isztambul érintésével egy latin-amerikai országba tartott, csak “lekéste” a repülőjáratát, amelyet július 25-én kellett volna elérnie. Az orosz külügyminisztérium bekérette a moszkvai fehérorosz nagykövetet.

Fehéroroszországban a tervek szerint augusztus 9-én elnökválasztás lesz. A Minszkben megfogalmazott vád a gyanúsítottak megjelenését az ország területén ezzel hozta összefüggésbe. Az ukrán főügyészség 28 embert az elfogottak közül azzal gyanúsította meg, hogy a szakadárok oldalán részesei voltak a Donyec-medencei konfliktusnak.

Ajakszandr Lukasenka fehérorosz elnök azt mondta, hogy a Fehéroroszországban őrizetbe vett orosz állampolgárok ügyét a fehérorosz, orosz és ukrán főügyészeknek közösen kellene megoldaniuk.

The post Orosz zsoldosok Minszkben: Moszkva szerint az őrizetbe vett zsoldosoknak haza kell térnie appeared first on .

A fővárosi főügyészhelyettes közölte: a vádirat szerint egy hatvannégy éves férfi sportlövő-egyesületet működtetett. Több társával 2014-től sportlövő-egyesületek, klubok tagjainak segített sportcélú fegyvertartási engedélyt szerezni vagy meghosszabbíttatni úgy, hogy az érintettek nem teljesítették a szükséges jogszabályi feltételeket. Így a – közokiratnak minősülő – fegyvertartási engedélyek a lőfegyverek tartására és használatára vonatkozó jogosultságot valótlanul tanúsították. A vádlottak között van egy ötvenegy éves orvosnő is, aki úgy adta ki az orvosi igazolásokat, hogy a klubtagokat meg sem vizsgálta.

Az ügyben a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda folytatta le a nyomozást – írta a főügyészhelyettes.

Az ügyészség 29 ember ellen nyújtott be vádiratot a Pesti Központi Kerületi Bíróságra lőfegyverrel visszaélés és közokirat-hamisítás bűntette miatt. Huszonöt vádlott esetében felfüggesztett börtönbüntetést, négy esetben letöltendő szabadságvesztést indítványoz az ügyészség, és az orvost határozott időre eltiltaná foglalkozása gyakorlásától. A letöltendő büntetések próbaidőre felfüggesztésére csak akkor lát lehetőséget az ügyészség, ha a négy vádlott az előkészítő ülésen beismeri bűnösségét és lemond a tárgyaláshoz fűződő jogáról – írta Fürcht.

The post Jogtalanul kiadott fegyverengedélyek miatt emeltek vádat 29 ember ellen appeared first on .