Biztonságpiac

A férfi 2017 júliusa és októbere között, amikor fegyházbüntetését töltötte, engedély nélkül tartott magánál egy mobiltelefont. Véletlenszerűen hívott fel embereket, és banki ügyintézőnek, végrehajtói iroda munkatársának vagy ügyvédnek kiadva magát arra szólította fel őket, hogy fizessék meg állítólagos tartozásukat. Azt mondta, csak így kerülhetik el, hogy foglalást tartsanak náluk – ismertették.

Ha sikerült megtévesztenie a felhívottakat, akkor egy hozzátartozója bankszámlájára utaltatta át a 30 ezer és 130 ezer forint közötti összegeket. Az ügyészség 19 rendbeli csalás miatt emelt vádat a férfi ellen – áll a közleményben.

The post Fegyházban ülve csalt ki pénzt egy férfi többektől, vádat emeltek ellene appeared first on .

A közlemény szerint, amelyet az UNIAN ukrán hírügynökség ismertetett, Zelenszkij kifejezte meggyőződését, hogy azok, akik részt vettek a Donyec-medencei illegális fegyveres alakulatok mellett a harcokban az ukrán fegyveres erőkkel szemben, nem kerülik el a felelősségre vonást. Utalt arra is, hogy ez összhangban van a nemzetközi jogi normákkal.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) múlt csütörtökön közölte, hogy Kijev kezdeményezi Minszknél a Fehéroroszországban őrizetbe vett orosz zsoldoskatonák közül azoknak a kiadatását, akik harcoltak a Donyec-medencei fegyveres konfliktusban a szakadárok oldalán. A közlemény szerint a kiadatás kérdéseivel közvetlenül az ukrán főügyészség foglalkozik.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy Fehéroroszágban múlt szerdán hozták nyilvánosságra, több mint 33 olyan külföldit vettek őrizetbe, akik a Wagner csoport elnevezésű magán orosz zsoldoshadsereg tagjai. A minszki hatóságok gyanúja szerint azért érkeztek Fehéroroszországba, hogy destabilizálják a helyzetet közvetlenül az augusztus 9-i fehérorosz elnökválasztás előtt. Az őrizetbe vettek Oroszországból érkeztek és egy Minszk környéki szanatóriumban szálltak meg. A fehérorosz hatóságok ott vették őrizetbe őket. Korábbi sajtóhírek szerint a férfiak orosz turistákra nem jellemző magaviseletükkel és egyforma terepszínű gyakorlóruhájukkal keltettek gyanút.

A 33 őrizetbe vett többségének a neve szerepel az ukrán Mirotvorec (Béketeremtő) elnevezésű szervezet adatbázisában, mint olyanok, akik részt vettek a Moszkva-barát kelet-ukrajnai szakadárok mellett az ukrán erők elleni harcokban a Donyec-medencében. Múlt szerdán Minszkben Andrzej Rjaukou, a fehérorosz nemzetbiztonsági tanács titkára maga is elismerte, hogy 14 őrizetbe vett zsoldos valóban harcolt a Donyec-medencében – írta az ukrán hírportál a BelTa fehérorosz hírügynökségre hivatkozva. Később az ukrán főügyészség közölte: a 33 őrizetbe vett személy közül 28-ról tudják úgy, hogy részt vett a Donyec-medencei harcokban.

A Wagner csoport finanszírozójaként orosz és ukrán források a Vlagyimir Putyinhöz közel álló, a “Kreml szakácsaként” emlegetett étteremtulajdonos oligarchát, Jevgenyij Prigozsint említik.

A Wagner zsoldoshadsereg először a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktusban tűnt fel a Moszkva-barát szakadár fegyveresek oldalán, majd megjelent Szíriában, a Közép-afrikai Köztársaságban, később Líbiában is.

Az SZBU 2017 októberében kezdett információkat nyilvánosságra hozni a Wagner ukrajnai tevékenységéről. A honlapjukon egyebek mellett hangfelvételeket tettek közzé a Wagnerhez tartozó fegyveresek és az orosz hadsereg tisztjei között lezajlott, rögzített beszélgetésekről, amelyek az ukrán titkosszolgálat megfogalmazása szerint “nem hagynak kétséget afelől, hogy a Wagner zsoldosai az Oroszország által az egész világ ellen indított hibridháború eszközei”. A Wagner csoport zsoldosai videofelvételek tanúsága szerint nagy valószínűséggel részt vettek egyebek mellett a Donyeck megyei Debalceve városának a szakadár erők által végrehajtott elfoglalásában is 2015 elején.

The post Végtelenül naiv: Zelenszkij reméli, hogy Minszk kiadja Ukrajnának az orosz zsoldosokat appeared first on .

Vang Ven-pin kínai külügyi szóvivő keddi sajtótájékoztatóján aláhúzta: “Franciaország Hongkongot illető rossz döntésével és megnyilvánulásaival beleavatkozott Kína belügyeibe”.

A párizsi külügyminisztérium hétfőn közölte, hogy nem folytatják a Hongkonggal három éve aláírt kiadatási egyezmény ratifikációs eljárását. Júliusban az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Ausztrália, Kanada és Új-Zéland is bejelentette: felfüggesztik a Hongkonggal kötött kiadatási egyezményeiket. Az indoklás minden esetben ugyanaz: a Peking által Hongkongban bevezetett nemzetbiztonsági törvény fényében nem lehetnek biztosak abban, hogy a hongkongi igazságügyi rendszer független marad a kínai kormányzattól.

A francia kormányzat szót emelt amiatt is, hogy minél hamarabb tartsák meg az eredetileg szeptember elejére kitűzött törvényhozási választásokat Hongkongban. A hongkongi kormányzat pénteken jelentette be, hogy a választásokat a koronavírus-járvány miatt egy évvel elhalasztják. A Peking által június 30-án elfogadott, majd azonnal hatályba is léptetett nemzetbiztonsági törvény tiltja a szakadár tevékenységet, a felforgatást, a terrorizmust, valamint a nemzetbiztonság veszélyeztetésére külföldi országokkal, vagy külső elemekkel való összejátszást, és egyes esetekben lehetővé teszi a gyanúsítottak kiadását Kínának.

A törvény bírálói szerint a jogszabály súlyosan csorbítja a hongkongi szabadságjogokat, márpedig Kína az “egy ország, két rendszer” elve alapján nagyfokú autonómiát ígért Hongkongnak a korábban brit gyarmati uralom alatt álló város anyaországhoz történő 1997-es visszakerülését követő ötven évre. A keddi külügyi sajtótájékoztatón szó esett az Egyesült Államok és Kína között egymás újságírói kapcsán kialakult feszültségekről is. Vang Ven-pin kérdésre válaszolva elmondta: amennyiben Washington további lépéseket tesz az Egyesült Államokban tevékenykedő kínai újságírókkal szemben, úgy Peking is kész ellenlépéseket tenni.

A szóvivő hozzátette: a kínai külügyminisztérium nem tud olyan kínai újságíróról, akinek jóváhagyták volna amerikai vízumhosszabbítási kérelmét azóta, hogy Washington kilencven napra korlátozta a kínai újságírók vízumának érvényességét.

A két ország az elmúlt hónapokban különböző intézkedésekkel sújtotta egymás újságíróit: az Egyesült Államokban állomásozó kínai állami sajtóképviseleteken dolgozó kínai újságírók létszámkorlátját Washington márciusban a korábbi 160-ról 100-ra csökkentette, Peking pedig több amerikai újságírót utasított ki Kínából, akik olyan amerikai lapoknak dolgoztak, mint a Wall Street Journal, a The New York Times vagy a The Washington Post.

The post Peking Párizzsal is összeakaszkodik appeared first on .

Az elnök megismételte már korábban is hangoztatott véleményét, miszerint Németország “nagyon is vétkes”, és “hasznot húzott” az Egyesült Államokból.

“Egy vagyont csináltak a csapatokból, hiszen városokat építettek ki körülöttük” – fogalmazott Donald Trump. Majd kifejtette, hogy a németek “dollármilliárdokkal tartoznak” a NATO-nak. “Gazdag ország, ki kellene fizetnie a számláit, miért is kellene nekünk biztosítani más országok védelmét kompenzáció nélkül?” – szögezte le.

Mark Esper, az Egyesült Államok védelmi minisztere a múlt héten jelentette be, hogy napokon belül megkezdik a részleges csapatkivonást német földről. Washington összesen 11 ezer 900 katonáját vonja ki, egy részüket átcsoportosítja más NATO-tagállamokba, egy részüket pedig hazarendeli. Így 36 ezer főről 24 ezerre csökken a Németországban lévő amerikai kontingens létszáma.

The post Trump ismét okos: Németország egy vagyont keresett az amerikai katonák állomásoztatásával appeared first on .

“Az Egyesült Államokat mélyen aggasztja a szélesedő konfliktus Líbiában. Határozottan ellenezzük külföldi katonai erők, beleértve zsoldosok és szerződéses magánhadsereg tagjainak részvételét” – fogalmazott a közleményben a nemzetbiztonsági tanácsadó. Leszögezte azt is, hogy több ország erőpróbája Líbiában “súlyos fenyegetést jelent a regionális biztonságra és a világkereskedelemre”.

O’Brien, aki koronavírus-fertőzése után kedden tért vissza a Fehér Házba, tudatta azt is, hogy Donald Trump nemrégiben több, a líbiai konfliktusban érintett ország képviselőjével is megbeszélést folytatott. Hozzáfűzte, hogy a líbiaiak csakis úgy kerülhetnek ki győztesen, ha “összefognak szuverenitásuk visszaszerzése és az egységes ország újraépítése érdekében”.

Líbiában Törökország jelen van haderővel, Oroszország pedig – amerikai állítások szerint – egyre több fegyvert, légvédelmi rendszert és zsoldost szállít oda, hogy megvethesse lábát a stratégiai jelentőségű térségben, és hogy befolyásolhassa ezáltal az egymással szembenálló felek közötti harcok végkimenetelét.

Törökország a Tripoliban székelő, nemzetközileg elismert egységkormánynak nyújt katonai támogatást. Tripoli ellenlábasa, a Halífa Haftar vezette Líbiai Nemzeti Hadsereg (LNH) az ország keleti és déli felét uralja. A tobruki központú parlamentre támaszkodó Haftar tábornok Oroszország, Egyiptom és az Egyesült Arab Emírségek támogatását élvezi.

The post Washington elítéli a külföldi katonai jelenlétet Líbiában appeared first on .

Menczer Tamás úgy fogalmazott: a minisztérium megdöbbenéssel értesült a pusztító libanoni robbanásról, és együttérzését fejezi ki az áldozatok családjainak és a sérülteknek, valamint Libanon mellett áll ebben a szörnyű helyzetben. A nagykövetség kapcsolatban van a helyi hatóságokkal. A követség épületében álmennyezetek szakadtak le és ablakok törtek be, ahogy több munkatársuk lakásán is – közölte az államtitkár. Kollégáik jól vannak, készek arra, hogy szükség esetén segítsék a magyar állampolgárokat – tette hozzá.

Libanon fővárosában, Bejrútban kedd este történt robbanás, amelynek több ezer sebesültje és már száznál több halottja van. A robbanás a bejrúti kikötő körzetében történt, ott, ahol több robbanóanyag-raktár – más források szerint vegyianyagraktár – található. Bejrútot katasztrófa sújtotta várossá nyilvánították, és gyásznapot hirdettek. A robbanás oka egyelőre ismeretlen.

Nagy valószínűséggel egy kisebb tűz okozta a bejrúti kikötőben tárolt nagymennyiségű ammónium-nitrát berobbanását kedd este – mondta Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő. Hangsúlyozta: “finoman szólva” is szabálytalan 2700 tonna ammónium-nitrát tárolása egy városban.

A pusztítás földrengésszerű volt, Bejrút nyugati része romokban áll, a sebesültek száma már négyezer körül van – tette hozzá. Libanonban különböző érdekek, szervezetek, vallási közösségek vannak, amelyek között nagy az ellentét – mondta Kis-Benedek, megjegyezve, nem lenne meglepve, ha a Hezbollah nevű terrorszervezet is érintett lenne. A Hezbollahnál ugyanis gyakorlat, hogy városok közelében tárol robbanóanyagot – közölte.

Csehország speciális mentőcsapatot küld Bejrútba, amely segíteni fog a keddi robbanás által összedöntött vagy megrongált épületek romjainak átkutatásában – jelentette be Jan Hamácek cseh belügyminiszter. Tomás Petrícek külügyminiszter azt közölte, hogy Csehország továbbá tízmillió korona (135 millió forint) értékű humanitárius segélyt is küld Libanonnak. A mentőket és a humanitárius segélyt szerda délután a cseh hadsereg szállítórepülőgépe vitte Bejrútba.

Levélben kondoleált Orbán Viktor libanoni kollégájának, Hasszan Diabnak a Bejrútban történt tragikus robbanás kapcsán. “A magyar nép nevében szeretném kifejezni legmélyebb együttérzésemet Önnek és a libanoni embereknek. Részvétünket fejezzük ki az áldozatok családjainak, gyors és teljes felépülést kívánunk a sebesülteknek” – írta a libanoni miniszterelnöknek Orbán. Hozzátette: “gondolataink és szívünk önökkel vannak”. A magyar kormányfő biztosította hivatali partnerét arról, hogy Magyarország készen áll segítséget és támogatást nyújtani Libanonnak ebben a nehéz időszakban. Magyarország a Hungary Helps programon keresztül egymillió eurós humanitárius segítségnyújtással támogatja a szerdai bejrúti robbanás után az emberi életek megmentését, a kármentést és az újjáépítést.

The post Bejrúti robbanás: megsérült a magyar követség épülete, Magyarország is felajánlotta segítségét appeared first on .

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálatának közleménye szerint a hétfőn kezdődött háromhetes képzésben 497 iskolaőr (422 intézményi iskolaőr és 77 tartalék iskolaőr) vesz részt, és sikeres vizsgát követően szeptembertől állnak munkába a kijelölt oktatási intézményekben.

Azt írták: a rendőrség által július 16-án közzétett iskolaőri álláshirdetésre augusztus 3-ig 1409-en adtak be jelentkezést. Az egészségi, fizikai és pszichológiai alkalmassági vizsgálatokat követően az iskolaőrök képzése 31 helyszínen indult meg. A betöltetlen létszámhelyek feltöltésére, a tartalékképzésre és az esetleges fluktuáció kezelésére Budapesten, valamint Pest, Bács-Kiskun, Győr-Moson-Sopron, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a rendőr-főkapitányságok továbbra is várják a jelentkezőket.

Az iskolaőrök 120 órás szaktanfolyami képzésen vesznek részt, amely pedagógiai-pszichológiai, bűnmegelőzési és konfliktuskezelési modulokból, valamint rendvédelmi alapképzésből épül fel. Az egyes modulok záróvizsgával végződnek, sikeres teljesítésük után iskolaőri vizsgát tesznek a résztvevők.

Az iskolaőrök az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma által megnevezett köznevelési és oktatási intézményekben végzik majd munkájukat. Munkaviszonyban a rendőrség területi szerveinél (megyei, Budapesti Rendőr-főkapitányság) állnak, tanítási idő alatt vezényléses munkaidőrendszerben, hathavi munkaidőkeretben látják majd el feladataikat. Az iskolaőrök Budapesten és Pest megyében bruttó 230 ezer, más megyékben bruttó 220 ezer forint havi munkabért kapnak; ezenfelül éves, bruttó kétszázezer forint cafetériára és munkába járási költségtérítésre jogosultak.

Az Országgyűlés július 3-án fogadta el az iskolaőrség bevezetésére vonatkozó törvényjavaslatot, amelynek célja az iskolai erőszak megszüntetése és megelőzése. A jogszabály szerint az iskolaőr közfeladatot ellátó személynek minősül, és csak az iskola területén intézkedhet, tanítási időben. Az őrök biztonságot sértő vagy veszélyeztető tevékenység esetén kényszerítő eszközt alkalmazhatnak: testi kényszert, gázspray-t, rendőrbotot és bilincset. Fegyver nem lesz náluk.

The post Megkezdődött az iskolaőrök felkészítése appeared first on .

Keresztes Imre tájékoztatása szerint a férfi kilépéskor átadta a román útlevelét, a belga személyi igazolványát és a gépjármű forgalmi engedélyét a határforgalom-ellenőrzést megkezdő rendőrnek, a gyorsabb átkelés érdekében pedig az iratok közé egy tízeurós bankjegyet tett. Az oroszul zajló beszélgetés során a férfi többször a rendőr törzsőrmester tudtára adta, hogy a pénzt az Ukrajnába történő mielőbbi kiléptetése érdekében neki szánta – írta a főügyész.

A Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség ügyésze lefoglalta a vesztegetési pénzt, a férfit gyanúsítottként hallgatták ki és őrizetbe vették. A vádlott beismerte a bűncselekmény elkövetését. Az ügyet a bíróság gyorsított eljárásban bírálta el: a büntetlen előéletű férfit hivatali visszaélés miatt bűnösnek mondta ki, jogerősen egy év, két év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, továbbá a tíz euró címletű bankjegyre vagyonelkobzást rendelt el.

The post Megpróbált lefizetni egy határrendészt, felfüggesztett börtönbüntetést kapott és még a kenőpénzt is elkobozták appeared first on .

A miniszter az amerikai szárazföldi erők főparancsnokával, James McConville-lel, valamint a részben Lengyelországba telepítendő amerikai 5. hadtest élére álló John Kolasheskivel együtt szólalt fel a krakkói katonai ünnepségen. Blaszczak megerősítette Mark Esper amerikai védelmi miniszter múlt heti döntését, amely szerint Lengyelországban az 5. hadtest előretolt parancsnokságát létesítik, és legalább ezerrel, 5500-ra növelik meg a már lengyel földön állomásozó amerikai kontingens létszámát.

A krakkói ünnepség során a lengyel nemzetvédelmi tárca Twitter-honlapján a lengyel és amerikai elnök tavalyi nyilatkozataira hivatkozva arról tájékoztatott: döntés született az amerikai erők eddig rotációs jellegű lengyelországi állomásoztatásának állandóvá tételéről. Az Egyesült Államok és Lengyelország július 30-án befejezte a tárgyalásokat a megszilárdított védelmi együttműködésről, az erről szóló szerződést (Enhanced Defence Cooperaation Agreement) várhatóan még augusztusban írják alá.

A krakkói ünnepségen James McConville főparancsnok altábornaggyá nevezte ki John Kolasheskit, aki bejelentések szerint az ősszel műveleti képességeit újra elérő 5. hadtest élére fog állni. A hét éve megszüntetett, korábban mindkét világháború, majd a hidegháború és a koszovói konfliktus során is Európában tevékeny 5. hadtest fő székhelye a Kentucky állambeli Fort Knox – idézte fel krakkói felszólalásában McConville. Közölte: a hadtest egyik célja az amerikai műveleti képességek megerősítése és integrációja Európában.

Trump júniusi bejelentése szerint Washington csökkenti a német földön állomásozó katonái létszámát, legújabb közlés szerint összesen 11 900 amerikai katonát vonnak ki. Csaknem 5600 katonát NATO-tagországokba telepítenek át, 6400 katona pedig visszatér az Egyesült Államokba.

The post Állandóvá teszik az amerikai katonai jelenlétet Lengyelországban appeared first on .

Pletnyov az úti célt nem nevezte meg. Beszámolója szerint az őrizetbe vett orosz állampolgárok egybehangzóan azt mondták neki, hogy tranzit céljából tartózkodtak Fehéroroszországban, és július 25-én szándékoztak továbbrepülni “a latin-amerikai régió egyik országába”. Gépüket azonban lekésték. Mint Pletnyov mondta, nem értik, miért gyanúsítják őket azzal, hogy kapcsolatban állnak fehérorosz ellenzékiekkel.

A konzul a gyanúsítottak helyzetének bonyolultságával indokolta, hogy korábban a fehérorosz hatóságoknak egymásnak ellentmondó vallomást tettek. Megismételte, hogy a gyanúsítottak tiltott eszközöket nem szállítottak. Közölte, hogy a minszki orosz nagykövetség felvette a kapcsolatot az őrizetesek fehérorosz ügyvédjével.

Moszkvában Andrej Rudenko külügyminiszterhelyettes hétfőn “részletes beszélgetésre” hívta meg Vlagyimir Szemasko moszkvai fehérorosz nagykövetet, akinek azt mondta, hogy a gyanúsítottakat “alaptalan és kitalált ürüggyel” tartóztatták le. Ez a tárca honlapján megjelent közlemény szerint “nem egyeztethető össze a két ország és nép szövetségesi és testvéri viszonyával”. Rudenko hangsúlyozta, hogy Moszkva “sosem avatkozott be, és nem készül beavatkozni más államok belső folyamataiba”, főként nem Fehéroroszországéba, amelyet a legközelebbi barátjának és szövetségesének tekint. A helyettes tárcavezető közölte, hogy az orosz fél ragaszkodik az eset objektív kivizsgálásához és az őrizetesek mielőbbi szabadon bocsátásához.

A 33, orosz útlevéllel utazó férfit, egy biztonsági magáncég alkalmazottait, július 29-én vették őrizetbe egy Minszk környéki szanatóriumban. Előbb a Wagner orosz zsoldoscsoport tagjainak, majd katonáknak minősítették és csoportos rendzavarások előkészítésével vádolták meg őket.

Fehéroroszországban a tervek szerint augusztus 9-én elnökválasztás lesz. A Minszkben megfogalmazott vád a gyanúsítottak megjelenését az ország területén ezzel hozta összefüggésbe. Huszonnyolcukat Ukrajnában a főügyészség azzal gyanúsította meg, hogy a szakadárok oldalán részesei voltak a Donyec-medencei konfliktusnak.

The post Latin-Amerikába tartottak a minszki zsoldosok appeared first on .

A Zala Megyei Főügyészség helyettes szóvivője közölte: a 25 éves, büntetlen előéletű férfi tavaly októberben égésgyorsító anyagok használatával öt helyen gyújtott fel szemetes konténereket Zalaegerszeg utcáin. Egy lakóház földszinti lakásának ablakredőnyét is meggyújtotta, amely több helyen is átégett.

A férfi egy zalaegerszegi vállalkozás telephelyén műanyag zsákokban tárolt, ötven köbméternyi elektronikai eszközt gyújtott fel, és a tűz átterjedt egy autóra is. Máskor egy utcán parkoló furgon műanyag ajtófogantyúit és díszléceit lobbantotta lángra öngyújtójával. Sárváron pedig egy félig nyitott szalmatároló pajtában és istállóban okozott tüzet. A férfi emellett festékszóró spray-vel összefirkált több zalaegerszegi épületet, társasházak és egy templom falát.

A vádirat szerint az elkövető veszélyeztette emberek életét és testi épségét is. A vádlott elmeorvos-szakértői vizsgálata nem tárt fel olyan egészségügyi problémát, amely korlátozta volna beszámíthatóságát.

The post Gyújtogató ellen emeltek vádat Zalaegerszegen appeared first on .

A közlemény utalt arra , hogy az Egyesült Államok és Lengyelország befejezte a védelmi együttműködési tárgyalásokat, amelyek “megszilárdítják a tartós védelmi partneri kapcsolatot”. A tárgyalások eredményeként a védelmi együttműködés keretében rotációs rendszerben már lengyel földön állomásozó 4500 amerikai katonai kontingens létszámát ezer fővel növelik meg.

“A védelmi együttműködés tükrözi a Donald Trump amerikai és Andrzej Duda lengyel elnök által a 2019-ben aláírt közös nyilatkozatban rögzített elképzeléseket” – fogalmazott a minisztérium, utalva arra, hogy az egyezmény gondoskodik a szükséges jogi keretekről, infrastruktúráról, a méltányos tehermegosztásról, amely a felek álláspontja szerint egyaránt elengedhetetlen a védelmi együttműködés elmélyítéséhez.

A Pentagon kiemelte: az Európában állomásozó amerikai haderő nemrégiben bejelentett stratégiai átrendezésével együtt – amely Washington szerint Oroszország elrettentését, a NATO erősítését és a szövetségesek megnyugtatását szolgálja -, az amerikai katonai jelenlét megnövelése Lengyelországban, a NATO keleti szárnyán, “javítani fogja a stratégiai és műveleti mozgékonyságot”.

Trump még júniusban jelentette be, hogy Washington 9500 fővel csökkenti a német földön állomásozó katonái létszámát Mark Esper védelmi miniszter pedig a múlt héten közölte, hogy a katonák kivonását és áttelepítését napokon belül megkezdik. Esper azt jelentette be, hogy a tervezettnél több, összesen 11 900 amerikai katonát vonnak ki Németországból. Csaknem 5600 katonát NATO-tagországokba telepítenek át, 6400 katona pedig visszatér az Egyesült Államokba. Ezzel a németországi amerikai csapatok létszáma 36 ezer főről 24 ezerre csökken. Esper már a németországi csapatkivonás bejelentésekor közölte azt is, hogy Washington és Varsó egyeztet a Lengyelországban lévő amerikai katonák létszámának emeléséről is.

The post Újabb ezer amerikai katona fog Lengyelországban állomásozni appeared first on .

A Fővárosi Főügyészség azt közölte, hogy az 54 éves férfi 2018-ban ötször is úgy rabolta ki régebbi vagy alkalmi ismerőseit, hogy elkábította őket egy gyógyszerhatóanyaggal. A vegyszert italba keverte, megkínálta vele áldozatait, majd az öntudatlan emberek pénzét és mobiltelefonját eltulajdonította. Az egyik eset tragédiával végződött. Erről azt írták, hogy a férfi egy ideig egy idős embernél lakott, ahol egy másik bérlő lakrészébe besurranva lopott. Mivel ez kiderült, a lakást el kellett hagynia, de a bérbeadót rendszeresen látogatta, majd elhatározta, hogy őt is kirabolja.

A vádlott bódítószeres üdítővel kínálta meg volt főbérlőjét, és amikor magatehetetlenné vált, elvitte az értékeit. A sértett nem tért magához, néhány órán belül meghalt. A Fővárosi Főügyészség a többszörös visszaeső terhelt ellen halált okozó testi sértés és más bűncselekmények, köztük rablás bűntette miatt nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre.

A bűncselekmények – a terhelt előéletére is figyelemmel – akár húsz év szabadságvesztéssel is büntethetők. Az ügyészség indítványozta, hogy ha a vádlott az előkészítő ülésen teljes körűen beismeri bűnösségét és lemond a tárgyaláshoz való jogáról, a bíróság ítélje tizennyolc év fegyházra. A vádlott korábban letartóztatásban volt, jelenleg más ügyben kiszabott jogerős szabadságvesztését tölti – áll a közleményben.

The post Az ügyészség 18 év fegyházat kér egy rablóra, aki egyik áldozata halálát okozta appeared first on .

A következő napokban a Duna mentén a Szigetközben, Komárom, Dunaújváros, Szekszárd, Baja és Mohács térségében, valamint a főváros egyes kerületeiben védekeznek földi módszerrel a kifejlett szúnyogok ellen – közölték. Békés és Csongrád-Csanád megyében, valamint Sopron térségében szintén földi kezeléseket terveznek a szakemberek, légi gyérítés Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyében, továbbá Szolnok térségében lesz.

A Tisza-tó melletti településeken a még mindig jelentős “szúnyogártalom” miatt mindkét eljárást alkalmazni fogják – tették hozzá. A szúnyoglárvák elleni védekezéshez biológiai úton előállított készítményeket használnak: közvetlenül a vízbe juttatják a baktérium által termelt speciális fehérjekészítményt, amely az alkalmazott dózisban csak a szúnyoglárvákra hat.

A kifejlett szúnyogok elleni kémiai készítmény a mezőgazdaságban is elterjedt, jól ismert piretroid típusú hatóanyagot tartalmaz. A szúnyogok érzékeny rovarok, így az ellenük való védekezéshez szükséges hatóanyagból hektáronként kevesebb mint egy grammot kell kijuttatni – jelezték. A készítmény melegvérűekre, emberre és háziállatokra nem jelent veszélyt, hatására csak az érzékenyebb rovarok pusztulnak el – hangsúlyozták.

Elővigyázatosságból az érintett területeken bejelentett méhészeket értesítik a kezelések pontos időpontjáról, az önkormányzatok pedig a lakosságot tájékoztatják. A szúnyogirtás heti programja a katasztrófavédelem honlapján megtalálható – olvasható a közleményben.

The post Több mint négyszáz településen folytatódik a szúnyogírtás appeared first on .

A NAV azt közölte, hogy a férfi több mint 810 gramm kokaint és 66 gramm heroint próbált a saját testében átcsempészni Magyarországon, de a NAV reptéri munkatársai gyanút fogtak a viselkedése miatt, ezért CT-vizsgálatot végeztettek.

Az utas Madridból érkezett a zöld folyosón keresztül. A pénzügyőrök igazoltatták, majd átvizsgálták a csomagját és a ruháját. Bár ekkor még kábítószergyanús anyagot nem találtak, de a Semmelweis Egyetemen végzett CT-vizsgálaton a röntgen kimutatta, hogy nagyjából félszáz idegen test található az utas gyomrában.

A férfi ellen a pénzügyőrök feljelentést tettek a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság nyomozóinál kábítószer birtoklása bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt – áll a közleményben.

The post NAV: kokaint és heroint találtak egy utasnál a repülőtéren appeared first on .

Vang Ven-pin, a kínai külügyminisztérium szóvivője hétfői sajtótájékoztatóján jelentette be a döntést, semmissé téve azt a megállapodást, amely alapján gyanúsítottakat adnának ki Hongkongból Új-Zélandnak.

A wellingtoni vezetés kedden jelentette be, hogy felfüggeszti a Hongkonggal kötött kiadatási egyezményt. A döntést a júniusban bevezetett nemzetbiztonsági törvény által keltett aggodalmakkal indokolták. Új-Zéland ezzel Ausztráliát, Kanadát – amelyek szintén a brit Nemzetközösség tagjai – és az Egyesült Királyságot követte a sorban a Hongkonggal kötött kiadatási egyezmények felfüggesztése tekintetében.

Ven-pin szerint az új-zélandi kormány lépésével politikai ügyet csinált a Hongkonggal folytatott igazságszolgáltatási együttműködéséből, Kína belügyeibe avatkozott be, ráadásul súlyosan megsértette a nemzetközi jogot, valamint a nemzetközi kapcsolatok alapvető normáit.

A Peking által június 30-án elfogadott, majd azonnal hatályba is lépő nemzetbiztonsági törvényt kifejezetten Hongkongra szabottan dolgozták ki. A jogszabály a jogsértések négy kategóriájaként a szakadár tevékenységet, a felforgatást, a terrorizmust, valamint a nemzetbiztonság veszélyeztetésére külföldi országokkal vagy külső elemekkel való összejátszást sorolja fel, és egyes esetekben lehetővé teszi a gyanúsítottak kiadását Kínának.

Kína az “egy ország, két rendszer” elve alapján nagyfokú autonómiát ígért Hongkongnak a korábban brit gyarmati uralom alatt álló város anyaországhoz történő 1997-es visszakerülését követő ötven évre. Hongkongi demokráciapárti politikusok és aktivisták szerint azonban Peking egyre növeli a befolyását, és korlátozza a hongkongiak szabadságjogait.

The post Kína felfüggeszti az Új-Zélanddal kötött kiadatási egyezményét appeared first on .

A férfi déltájban ment be az Universal bank fiókintézetébe, és azt állította, hogy a hátizsákjában robbanószer van. A helyiséget mindenki elhagyta, a fiókvezető önként jelentkezett, hogy ott marad túsznak – tájékoztatott Anton Herascsenko belügyminiszter-helyettes a Facebook-oldalán.

Közzétette a férfi arcképét is. Közölte, hogy az előzetese információk szerint a férfi Szuhrob Karimov, 1988-ban született üzbég állampolgár. Közösségi oldalainak vizsgálata alapján Herascsenko hozzátette, hogy nagy valószínűséggel mentálisan kiegyensúlyozatlan ember.

Az UNIAN ukrán hírügynökség értesülése szerint a férfi azt követelte, hogy engedjék hozzá a média képviselőit, mert “interjút” akar adni. Az Ukeajinszka Pravda hírportál értesülése szerint “szentlélekként” mutatkozott be, és “a világ minden elnökének letartóztatását” követelte.

A hírportál beszámolója alapján az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) Alfa különleges alakulata a rendőrséggel közösen megrohamozta a bankhelyiséget, és akkor fogták el, amikor épp a média képviselőivel beszélt. Jelenleg még a bombaszakértők átkutatják a helyiséget, van-e robbanószer benne.

The post Újabb túszdráma Ukrajnában: egy férfi robbanószerrel fenyegetőzött, de gyorsan őrizetbe vették appeared first on .

A Brassó Megyei Törvényszék hétfői jogerős határozata ugyan részben megsemmisítette a Beke számára kedvezőtlen elsőfokú határozatot, de csak annyi engedményt tett a székelyföldi elítéltnek, hogy nem 2021 januárjában folyamodhat a bírósághoz újabb szabadon bocsátási kéréssel – amint az elsőfokú ítéletben szerepelt – hanem már 2020. november 25-én megteheti ezt. A jogerős ítélet kivonatát a romániai bíróságok portálján közölték.

A Brassói Bíróság múlt héten első fokon elfogadta a székelyföldi terrorper másik vádlottjának, Szőcs Zoltánnak a feltételes szabadlábra helyezését.

Bekét és Szőcsöt 2018. július 4-én ítélte 5-5 év letöltendő börtönbüntetésre a bukaresti legfelsőbb bíróság, terrorista cselekmények, illetve ezekre való felbujtás miatt. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kézdivásárhelyi, illetve erdélyi elnöke ellen hozott ítélet általános megdöbbenést váltott ki az erdélyi magyarság soraiban, hiszen az első fokon eljáró bukaresti táblabíróság megalapozatlannak tartotta az ügyészség által összeállított vádirat nagyobb részét, és csak 11, illetve 10 hónap börtönbüntetést rótt ki rájuk, amennyit már korábban vizsgálati fogságban töltöttek.

Bekét és Szőcsöt a romániai szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) állította bíróság elé, mert lehallgatott beszélgetéseikből és a Beke István lakásán talált petárdákból a román hatóságok arra következtettek, hogy házi készítésű bombát akartak robbantani Kézdivásárhely főterén 2015-ben, a december elsejei román nemzeti ünnepre szervezett katonai parádén. Az erdélyi magyar közvélemény az első pillanattól fogva úgy tekintette, hogy koncepciós eljárás folyik a kézdivásárhelyi fiatalok ellen. Letartóztatásuk után hetekig tüntettek Kézdivásárhelyen. Jogerős elítélésük után több rendkívüli perújítási kérelmet nyújtottak be, de ezek mindegyikét elutasították a romániai bíróságok.

The post Egyelőre nem szabadulhat a Romániában terroristaváddal elítélt Beke István appeared first on .

Hétfőn a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat közleményben, Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke pedig sajtótájékoztatón tudatta: megfellebbezte a nyomozást lezáró és az erőszakos cselekményeket elkövető személyeket felmentő ügyészi rendeletet, de a fellebbezést elbíráló ügyész is ugyanazt a döntést hozta, mint kollégája. Ezért a Mikó Imre szolgálat pert indított az ügyben. Az EMNP elnöke azt jelentette be, hogy – a Romániában nép ügyvédjének nevezett – ombusmanhoz fordul az ügyben.

Az erdélyi magyar közösség soraiban felháborodást váltottak ki a kivizsgálást lezáró moinesti ügyész nyilvánosságra került megállapításai. Az ügyész – miután csak román szemtanúkat hallgatott meg – úgy ítélte meg, hogy a “Kifele a magyarokkal az országból!” csupán egy “magyarellenesnek vélt jelszó”. Szerinte ez nem minősül gyűlöletkeltésnek vagy diszkriminációra való uszításnak, mert nem egy egész közösség, hanem csupán a katonatemető elé élő láncot vonó magyarokra vonatkozott. Az Active Watch bukaresti emberi jogi szervezet a román Igazságügyi Felügyelet kivizsgálását kezdeményezte az ügyben.

A jogvédelmi szolgálat közölte: a februári ügyészségi rendeletre benyújtott fellebbezésükre június 12-én kaptak választ, ám Gheorghe Braila ügyész is úgy látta, hogy a temetőnél nem történt bűncselekmény. Ezért a szolgálat pert indított, melynek a következő tárgyalását szeptember 30-án tartják.

“Úgy véljük, hogy ez esetben, az ügyész állításaival ellentétben a nyomozó szervek nem teljesítették a törvény által előírt kötelezettségeiket, ezért kérjük az ügy kivizsgálásának folytatását” – idézte a közlemény ki Benkő Erika RMDSZ-es képviselőt, a jogvédelmi szolgálat igazgatóját.

Csomortányi a hétfői nagyváradi sajtótájékoztatóján kijelentette: azért fordulnak az ombudsmanhoz, hogy minden hazai jogorvoslati lehetőséget kimerítsenek, mielőtt nemzetközi szintre emelnék az ügyet. Csomortányi arra is kitért, hogy az ügyészség Hargita és Bákó megye területvitájában is részrehajlóan járt el, hiszen a Csíkszeredában benyújtott panaszukat a Bákó megyei Moinesti ügyészségére küldte át.

A moinesti ügyészség az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP), valamint a jogvédő szolgálat feljelentése alapján vizsgálta meg a 2019. június 6-i úzvölgyi erőszakos temetőfoglalás ügyét, és rendelte el a nyomozás beszüntetését.

A Bákó megyei Darmanesti város önkormányzata tavaly áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő katonatemetőben, amelyet korábban a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozott. A tavalyi hősök napján, június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni ezt.

The post Úzvölgyi katonatemető: a bíróságon és az ombudsmannál folytatódhat az eljárás appeared first on .

Felidézték: áprilisban emeltek vádat a holland állampolgárok ellen, akik tavaly augusztusban jelentős mennyiségű kábítószert hoztak Magyarországra, hogy a fesztiválon értékesítsék, de tetten érték őket. A Fővárosi Törvényszék június végén kihirdetett elsőfokú ítéletében a hollandokat bűnösnek mondta ki jelentős mennyiségre elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében, és öt év szabadságvesztésre, valamint négy év Magyarországról történő kiutasításra ítélte őket.

A határozat kihirdetése után a törvényszék a vádlottak letartóztatását megszüntette és – bérelt lakásban – bűnügyi felügyeletbe helyezte őket a másodfokú eljárás befejezéséig. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség kezdeményezte a két vádlott ismételt letartóztatását és indítványozta a fegyházbüntetés súlyosítását – közölték.

The post Súlyosbítást kér az ügyészség a Szigeten lebukott holland drogkereskedők ügyében appeared first on .