Biztonságpiac

A tárca közleménye szerint az orosz intézkedés a kölcsönösség alapján, válaszlépésként történt. A tükörintézkedést a nap folyamán korábban a bécsi orosz nagykövetség és a Kreml szóvivője is kilátásba helyezte.

Ausztria első alkalommal nyilvánított nemkívánatos személynek egy orosz diplomatát, s az illetőnek szeptember elsejéig el kell hagynia az országot. A bécsi külügyminisztérium annyit közölt, hogy tevékenysége nem volt összhangban a diplomáciai kapcsolatokról rendelkező bécsi konvencióval.

A Kronen Zeitung című lap szerint a diplomatát ipari kémkedéssel gyanúsítják; egy fejlett technológiákat előállító osztrák vállalat helyi munkatársa révén gyűjtött információkat. Az érintett osztrák állampolgár maga tájékoztatta cége vezetését a vállalattal kapcsolatos kémkedésről, kapcsolattartójaként pedig az orosz diplomatát nevezte meg. Az orosz diplomata elutasította, hogy vallomást tegyen, és diplomáciai mentességére hivatkozott.

The post Moszkva és Bécs egyaránt kiutasított egy-egy diplomatát appeared first on .

Peszkov elismerte, hogy Moszkvának nincsenek pontos ismeretei a testület platformjáról és követeléseiről, és azoknak a fehérorosz belügyekkel foglalkozó részébe nem is kíván beleszólni, de úgy látja, hogy egyes, a tanács tagjai által szövegezett, nyilvánosságra került dokumentumokban a hangsúly eltolódott az Oroszországgal folytatott együttműködéstől, és “minimális mértékben nyilvánul ki a szövetségesi viszony folytatásának szándéka”.

A szóvivő szerint nehéz megítélni, vajon az általa emlegetett iratok a tanács kiforrott álláspontját tartalmazzák-e. Hozzátette, hogy Moszkvának “jobban imponálnak” a szövetségesi kapcsolatok folytatásának pártján álló fehérorosz politikusok.

Egy nappal korábban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kifogásolta, hogy Szvjatlana Cihanouszkaja, a Litvániába távozott elnökjelölt a honlapján “nyíltan provokatív elemeket tartalmazó programot” tett közzé, amely rövidesen eltűnt. Ez egyebek között szorgalmazta Fehéroroszországnak az Eurázsiai Gazdasági Unióból és Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetéből, valamint a Szövetségi Államból való kilépését, illetve perspektivikusan az EU-ba és a NATO-ba való belépést és az orosz nyelvnek a kiszorítását. Cihanouszkaja egyébként nem tagja a koordinációs tanácsnak.

Peszkov azt hangoztatta, hogy Moszkva nem folytat tárgyalásokat a testülettel, mert az egyet jelentene a fehérorosz ügyekbe való beavatkozással, és ezt mások esetében is helytelennek tartja. A fehérorosz erőszakszervezetek által elkövetett túlkapásokat fehérorosz belügynek minősítette.

Az orosz elnöki szóvivő nem kívánta kommentálni, hogy Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök – kiskorú fiával együtt – felfegyverkezve és golyóálló mellényben mutatkozott Minszkben. “Nem fogok válaszolni az ön kérdésére” – mondta az újságírónak, aki azt firtatta, hogy normális reakció volt-e Lukasenka részéről a géppisztolyos megjelenés.

The post Ez felháborító: a Kreml szerint a fehérorosz ellenzék nem törekszik együttműködésre Moszkvával appeared first on .

Az ügyben hét orosz állampolgárt őrizetbe vettek, egy szervezett bűnözői csoport tagjairól van szó. Az FSZB nem nevezte meg az emberrablási kísérlet célpontját, csak annyit közölt, hogy a bűnözők július 30-án egy ingatlanvásárlás címén jelentkeztek a károsultnál, akit Moszkva megyében egy gépkocsiban elektromos sokkolóval megpróbáltak elkábítani. A célszemély azonban ellenállt és sikerült megszöknie.

Az FSZB szerint a műveletet irányítója az SZBU kémelhárításának vezetője, Olekszandr Rusznak és a részleg 5. osztályának parancsnoka, Olekszadr Poklad, koordinátora pedig az ukrán állampolgárságú Andrij Bajdala (fedőneve: Svéd) és Ihor Miscsenko volt.

A donyecki szakadár köztársaságban Bajdalát több sikeres és meghiúsított merénylet, egyebek között a terület egykori vezetője, Alekszandr Zaharcsenko meggyilkolásának megszervezőjeként tartják számon.

Az FSZB szerint Bajdala és Miscsenko 200 ezer dollárt ígért az emberrablásért a T. Makarov és M. Pizin által irányított orosz bűnözői csoportnak, amelynek 50 ezer dollárt előlegként ki is fizettek. Az orosz titkosszolgálat szerint a bűnözők orosz állampolgárokat figyeltek meg, és a donyecki szakadár köztársaság területén feladatokat hajtottak végre az SZBU megbíztatásából. A művelet idejére az ukrán hatóságok Bajdalát tiltott fegyvertartás címén színleg őrizetbe vették.

Az ügy pikantériája, hogy az FSZB által bejelentett emberrablási kísérlet leleplezését megelőző napokban Ukrajnában botrány robbant ki a Minszk környékén július végén őrizetbe vett 33 orosz “zsoldos” ügyében. Az ukrán sajtóban megjelent értesülések és hangfelvételek szerint a csoportban 28 olyan ember volt, aki a szakadárok oldalán harcolt a 2014-ben kirobban kelet-ukrajnai konfliktusban.

Sajóértesülések szerint a cél az volt, hogy a színleg venezuelai objektumvédelemre beszervezett oroszokat szállító, Minszkből Isztambulba tartó utasszállító gépet Kijevben szállítsák le, és ott elfogják a “terroristákat”. Az ügy részleteit azonban állítólag az ukrán legfelső vezetés köreiből kiszivárogtatták, ami miatt Kijevben “hazaárulást” kezdtek emlegetni.

A 33 orosz útlevéllel utazó férfit július 29-én vették őrizetbe egy Minszk környéki szanatóriumban. Fehérorosz részről előbb a Wagner orosz zsoldoscsoport tagjainak, majd katonáknak minősítették, és rendzavarások előkészítésével vádolták meg őket.

Augusztus 7-én, két nappal a fehérorosz elnökválasztás előtt az orosz sajtóban olyan hírek jelentek meg, hogy az elfogott csoport Minszken keresztül való tranzitálását vélhetően az ukrán titkosszolgálat szervezte meg. A két elnök, Vlagyimir Putyin és Aljakszandr Lukasenka még aznap telefonon beszélt egymással.

32 őrizetest augusztus 14-én kiadtak az orosz hatóságoknak, egyikük pedig, aki kettős állampolgársággal rendelkezett, Fehéroroszországban maradt. Az ukrán főügyészség ezt megelőzően igényt jelentett be csoport 28 tagjának kiadatására.

The post FSZB: donyecki szakadár parancsnokot próbált meg elraboltatni az ukrán titkosszolgálat appeared first on .

“Nagyon egyszerű az álláspontunk: ez (a válság) Fehéroroszország belügye. A fehéroroszok bölcs népként képesek megoldani ezt a helyzetet. A lényeg az, hogy ne provokáljanak kívülről rendbontást” – hangoztatta.

Lavrov közölte: Moszkva nem fog ellenezni semmilyen döntést, amelyet a fehérorosz vezetés hoz a lakossággal folytatott párbeszéd ügyében és “nagyon perspektivikusnak” nevezte Aljakszandr Lukasenka elnöknek a kezdeményezését a párbeszédre az alkotmány reformjáról. Mint mondta, Oroszország hasznossá akarja tenni magát a “testvéri” ország számára. Úgy vélekedett, hogy a helyzet a normalizálódás jegyeit mutatja, de van, aki továbbra is az erőszakos hatalomátvétel “ukrán forgatókönyvét’ akarja megvalósítani.

Az orosz diplomácia vezetője emlékeztetett arra, hogy a nyugati közvetítés 2014-ben Ukrajnában nem járt eredménnyel, és hogy az ellenzék annak ellenére is félresöpörte az elnökkel a belpolitikai válság békés rendezéséről megkötött megállapodást, hogy annak végrehajtását a német, a francia és a lengyel külügyminiszter aláírása is szavatolta.

Kitért az Európai Biztonsági Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) arra az érvére, hogy azért nem küldött megfigyelőket a fehérorosz elnökválasztásra, mert későn kapta meg meghívót. Emlékeztetett arra, hogy Oroszország 2007 óta kezdeményezi az EBESZ megfigyelési működésének konkrét szabályozását, de mindeddig elutasításban részesült. A szervezetben emiatt nincs konkrét szabály a meghívás határidejére sem – tette hozzá.

Az ellenzéki koordinációs tanácsról megjegyezte, hogy Moszkvának kérdései vannak megalakulásával kapcsolatban, és hogy a testületnek több olyan tagja van, aki negatívan viszonyul az orosz-fehérorosz Szövetségi Államhoz.

Kifogásolta, hogy Szvjatlana Cihanouszkaja Litvániába távozott elnökjelölt a honlapján “nyíltan provokatív elemeket tartalmazó programot” tett közzé, amely rövidesen eltűnt. Ez egyebek között szorgalmazta Fehéroroszországnak az Eurázsiai Gazdasági Unióból és Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetéből, valamint a Szövetségi Államból való kilépését, illetve perspektivikusan az EU-ba és a NATO-ba való belépést és az orosz nyelvnek a kiszorítását.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az Oroszországgal közös szervezetekből való kilépés kizárólag fehérorosz nyelven szerepelt a törölt szövegben. Emlékeztetett arra, hogy Cihanouszkajának a választási kampány idején nem volt politikai programja. Az orosz diplomácia vezetője azzal vádolta meg az Egyesült Államokat és az EU-t, hogy megpróbálja “elszakítani” Oroszországtól a Független Államok Közösségének (FÁK) tagjait.

The post Lavrov: a fehéroroszoknak maguknak kell megoldani belső válságukat appeared first on .

A megalapozott gyanú szerint 2020. április 3-án az esti órákban, a VIII. kerület, Orczy tér irányába a Kőbányai úton közlekedő 28-as villamoson egy kutya megsimogatása miatt szóváltás és dulakodás tört ki több személy között. Az egyik férfi elővett egy kést és mellkason szúrt egy másikat, aki a sérülés következtében elhunyt. A késelő társaságának tagja volt egy huszonkilenc éves nő is, aki a kést elsőnek a ruházatába, majd a villamosról leszállva egy beton virágládába rejtette, később a kés hollétéről szándékosan valótlanságot közölt az intézkedő rendőrökkel.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság fél órán belül elfogta a terhelteket, a kést elrejtő nőt emberöléssel kapcsolatos bűnpártolás miatt hallgatta ki gyanúsítottként.

A Fővárosi Főügyészség indítványa alapján a nő korábban bűnügyi felügyelet alá került, azonban ennek a szabályait többször megszegte, ellene elfogatóparancsot is ki kellett bocsátani, amely alapján ismét elfogták. Az ügyészség indítványt tett a nő letartóztatására az eljárásbeli jelenlétének biztosítása és a bűnismétlés veszélyének kizárása érdekében.

A nyomozási bíró a letartóztatást elrendelte, mivel a gyanúsított jelenléte az eljárásban jelenleg csak ezen a módon biztosítható. A végzés nem végleges, ellene az ügyészség a bűnismétlés veszélyének, mint további letartóztatási oknak a megállapítása érdekében fellebbezett, a gyanúsított és a védő a döntést tudomásul vette.

The post Gyilkosság a 28-as villamoson: letartóztatták a bűnpártoló nőt appeared first on .

Az iraki kormányfő elsősorban védelmi és gazdasági kérdésekről tárgyalt az amerikai elnökkel. A sajtóbeszélgetésen Trump kiemelte, hogy kormányzata jelentős mértékben csökkentette az Irakban állomásozó amerikai katonák számát. Leszögezte: “már alig várjuk, hogy ne kelljen többé jelen lennünk” Irakban.

Al-Kádimi azt hangsúlyozta, hogy országa készen áll az amerikai beruházások és vállalkozások fogadására. Trump megjegyezte: amerikai vállalatok már részt vesznek az iraki olajiparban tervezett több elképzelés kidolgozásában és várható megvalósításában is.
Szerdán öt amerikai nagyvállalat, köztük a Chevron, megállapodást írt alá az iraki kormányfővel, az amerikai energetikai minisztérium közleménye szerint “az iraki energiafüggetlenség támogatása” érdekében.

Újságírói felvetésre válaszolva az amerikai elnök kifejtette: ha beigazolódik, hogy idegen országok Afganisztánban pénzt ajánlottak a táliboknak amerikai katonák elleni támadásokra, akkor az Egyesült Államok megteszi az ellenlépéseket.

“Olyan csapást mérünk rájuk, hogy attól koldulnak” – fogalmazott.

Néhány héttel ezelőtt amerikai sajtójelentések szóltak arról, hogy állítólag Moszkva pénzt adott táliboknak amerikaiak elleni támadásokra. Az amerikai hírszerzés akkor cáfolta az információkat, és Moszkva is elutasította a feltételezéseket. A CNN hírtelevízió pedig augusztus elején arról adott hírt, hogy Irán fizetett a táliboknak az amerikai katonák elleni támadásokért. Az amerikai hírszerzés erre az információra már nem reagált.

Al-Kádimi és küldöttsége szerdán érkezett az amerikai fővárosba. Fuad Huszein iraki külügyminiszter szerdán már tárgyalt Mike Pompeóval, az amerikai diplomácia vezetőjével. Szerda esti közös sajtótájékoztatójukon Pompeo leszögezte: megvitatták, hogy közös munkával hogyan tehető Irak biztonságosabbá és stabilabbá.

Az Irán támogatását élvező iraki csoportokra célozva az amerikai külügyminiszter sürgette, hogy a bagdadi kormány “számoljon fel minden fegyveres csoportot az országban”. Egyben az iraki biztonsági erők amerikai támogatásáról is biztosította a közel-keleti országot.

The post Trump: már kevés amerikai katona tartózkodik Irakban, de segítenek az ország védelmében appeared first on .

Bannon és három másik ember ellen interneten elkövetett pénzügyi csalás miatt emelt vádat egy New York-i szövetségi kerületi bíróság. Adománygyűjtő akcióval ugyanis mintegy 25 millió dollárt csaltak ki emberektől. A volt tanácsadó és három társa – Brian Kolfage, Andrew Badolato és Timothy Shea – non-profit szervezetet hozott létre, és Falat építünk címen 2018-ban közösségi finanszírozási kampányt hirdetett az amerikai-mexikói határon építendő fal költségeire.

“A gyanúsítottak több százezer adományozót károsítottak meg, és kihasználva a határon építendő fal finanszírozása iránti érdeklődésüket, hamisan azt a látszatot keltették, hogy az adományokat a fal építésére fordítják” – fogalmazott csütörtökön kiadott közleményében Audrey Strauss, New York megbízott kerületi ügyésze. Az összegyűjtött összeget az egyik vádlott, Brian Kolfage által létrehozott bankszámlára gyűjtötték, és egy részét, mintegy 350 ezer dollárt Kolfage – a kezdeményezés kitalálója és elindítója – luxuséletmódjának finanszírozására költötték. A többi pénz hollétéről a nyomozók egyelőre nem nyilatkoztak.

Philip Bartlett, a vizsgálatot vezető nyomozó csütörtökön újságíróknak azt mondta: “a vádlottak nemcsak hazudtak az adományozóknak, hanem hamis számlákkal és bizonylatokkal próbálták meg fedezni bűncselekményeiket, fittyet hányva a törvényességre”. Hozzáfűzte: vád alá helyezésük figyelmeztetés arra, hogy senki nem áll a törvények felett, “sem rokkant háborús veterán, sem milliomos tanácsadó”.

Bannon bűntársait is őrizetbe vették. Pénzügyi csalás és pénzmosás miatt emeltek vádat ellenük. A bűncselekmények büntetési tételei egyenként akár húsz évig is terjedő börtönbüntetések lehetnek. Donald Trump a Fehér Házban újságíróknak azt mondta: nem tudott Bannon ügyleteiről, kirúgása óta nem állt kapcsolatban az egykori tanácsadóval.

Bannon a 2016-os elnökválasztás idején Donald Trump kampánymenedzsere volt, majd hét hónapig tanácsadóként dolgozott a Fehér Házban. Az elnök 2017 nyarán bocsátotta el őt.

The post Csalás miatt letartóztatták Trump volt tanácsadóját appeared first on .

“Orvoscsoport vizsgálta meg minden részletre kiterjedőn a beteget, amint megérkezett. A klinikai teszt alapján úgy tűnik, hogy megmérgezhették olyan anyaggal, amely a kolinészteráz-gátlók csoportjába tartozik – áll a közleményben. A konkrét anyagot még nem azonosították, de a hatását – az idegrendszer megfelelő működéséhez szükséges kolinészteráz enzimek gátlását – többször kimutatták független laboratóriumokban.

Navalnij gyógyítását az atropin nevű szerrel kezdték meg. Megbetegedésének kimenetele bizonytalan, és nem lehet kizárni, hogy hosszan tartó hatásokkal jár majd, különösen az idegrendszerben – közölte az egyetemi klinika.

Angela Merkel német kancellár és Heiko Maas külügyminiszter közös állásfoglalásban reagált az orvoscsoport vizsgálati eredményeire. Mint írták, “tekintettel Navalnij úr kiemelkedő szerepére az oroszországi politikai ellenzékben” nyomatékosan felszólítják az orosz hatóságokat, hogy a legapróbb részletekig tárják fel az ügyet, méghozzá “a legteljesebb átláthatóság mellett”.

Az elkövetőket meg kell találni és felelősségre kell vonni – hangsúlyozta a német kancellár és a német diplomácia vezetője.

A kolinészteráz az emberi szervezet működését biztosító legfontosabb enzimek közé tartozik. Hiánya vagy hatásának fékezése a többi között légzéskimaradást és izombénulást idézhet elő. Kolinészterzáz-gátló anyagokat használnak például növényvédő szerekben, de kolinészeráz-gátló hatása van az egyik leghíresebb vegyi fegyvernek, a szarinnak is.

Navalnij az orosz államfő, Vlagyimir Putyin egyik legismertebb bírálója. Csütörtökön ellenzékiekkel tárgyalt Szibériában, és hazafelé, Moszkvába repülve rosszul lett a repülőgépen. A gép kényszerleszállást hajtott végre Omszkban, a 44 éves politikust az ottani kórházba szállították. Családtagjai és munkatársai azt gyanítják, hogy megmérgezték, de az orosz orvosok ezt határozottan tagadták. A kómában lévő politikust szombat hajnalban a Cinema for Peace nevű magánalapítvány szervezésében, az orosz orvosok beleegyezésével Berlinbe szállították.

The post Él a bolsevik gyakorlat: a klinikai eredmények szerint megmérgezhették Navalnijt appeared first on .

A Jurij Levada Független Elemzőközpont friss felmérése szerint a megkérdezettek 23 százaléka nevezte meg az államfőt arra a kérdésre válaszolva, hogy melyik politikusban vagy közéleti személyiségben bízik meg. Egy évvel ezelőtt Putyin hasonlóan mért bizalmi indexe még 40, 2017-ben pedig 59 százalékon állt. Mindemellett a válaszadók hatvan százaléka továbbra is támogatja, 33 ellenzi a tevékenységét. Ez az arány fél évvel ezelőtt még 68:31 volt.

Putyint az elmúlt hónapok során számos bírálat érte amiatt, ahogyan a Covid-19-járványra reagált. Emellett ellenérzést váltott ki sokakban, hogy az alkotmánymódosítás “lenullázta” eddigi mandátumait, vagyis lehetővé tette számára, hogy még további két, hatéves ciklus erejéig hivatalban maradhasson.

Putyint a bizalmi erősorrendben Mihail Misusztyin miniszterelnök, Vlagyimir Zsirinovszkij, a nacionalista és jobboldali Liberális Demokrata Párt vezetője és Szergej Sojgu védelmi miniszter követi, egyaránt tíz százalékkal, az 1617 fős reprezentatív mintán, július 24-én és 25-én elvégzett közvélemény-kutatás szerint.

A sorban utánuk Szergej Lavrov külügyminiszter (hat százalék), Gennagyij Zjuganov, a kommunisták első embere és – meglepetésre – Szergej Furgal, a Habarovszki terület bérgyilkosságok megszervezése miatt leváltott kormányzója következik, olyan személyiségeket megelőzve, mint Pavel Grugyinyin, a kommunisták 2018-as elnökjelöltje, Alekszej Navalnij ellenzéki politikus és Dmitrij Medvegyev volt miniszterelnök, az orosz biztonsági tanács alelnöke.

A megkérdezettek 42 százaléka vélekedett úgy, hogy az ország jó irányba halad – szemben a fél évvel ezelőtti 52 százalékkal – negyven százalék pedig úgy, hogy nem. 18 százalék nem tudott erre a kérdésre válaszolni.

Az állami VCIOM közvélemény-kutató intézet júniusi felmérésében a válaszadók 28,6 százaléka fejezte ki bizalmát Putyin iránt, a Levada intézetéhez hasonló, “nyitott” – többféle választ megengedő – módszer alapján. A “zárt” metódus szerint – vagyis amikor arra a kérdésre kellett válaszolni az alanyoknak, hogy megbíznak-e az elnökben, ott akkor 66,2 százalékos támogatottságot mértek.

The post Egyre népszerűtlenebb Putyin appeared first on .

Az egyezmények a szökésben lévő bűnelkövetők kiadatására, az elítélt személyek átadására és a nemzetközi hajózási bevételekből származó jövedelmek adójának kölcsönös szabályozására vonatkoznak.

A Morgan Ortagus külügyi szóvivő által kiadott közleményben hangsúlyozták: “a Kínai Kommunista Párt drasztikus lépéseket tett azon magas szintű autonómia aláásására, amelynek ötven esztendőn keresztül tartó tiszteletben tartására maga Peking tett ígéretet az Egyesült Királyságnak az ENSZ égisze alatt létrejött kínai-brit közös nyilatkozatban. Donald Trump világossá tette, hogy Hongkongot az egy ország, egy rendszer elve alapján kezeli, s így fellép azon személyek ellen, akik felmorzsolják Hongkong népének szabadságát”.

A szóvivő kiemelte, hogy a három kétoldalú egyezmény megszüntetésével Washington jelezni akarja mély aggodalmát a Peking által Hongkongra erőltetett nemzetbiztonsági törvény miatt, amely az amerikai álláspont szerint “szétzúzza a hongkongi emberek szabadságát”.

Trump júliusban hozott elnöki rendeletet arról, hogy az új nemzetbiztonsági törvény miatt véget vet a Hongkongnak addig biztosított kedvezményes elbánásnak. Az elnök ezt követően aláírta és ezzel törvényerőre emelte azt a kongresszus által megszavazott javaslatot, amely a hongkongi szabadságjogok korlátozására miatt szankcionálhat kínai és hongkongi politikai szereplőket. Az amerikai kormány azóta több kínai és hongkongi személyt is büntetőintézkedésekkel sújtott, köztük Carrie Lam hongkongi kormányzót.

The post Washington értesítette Hongkongot három kétoldalú megállapodás felmondásáról appeared first on .

Piotr Jaroszewicz 1954-től 1970-ig a kommunista Lengyel Népköztársaság miniszterelnök-helyettese, 1970-től 1980-ig pedig miniszterelnöke volt. 1992 nyarán varsói villájában gyilkolták meg, feltehetőleg hosszabb kínzás után, és megölték feleségét, Alicja Solska-Jaroszewiczet is. A házból ötezer német márkát, öt arany érmét, két pisztolyt és egy svájci női luxusórát raboltak el.

A 28 évvel ezelőtti bűncselekmény sokáig eredménytelen vizsgálatában 2018 tavaszán történt áttörés, akkor őrizetbe vették a bűncselekmény gyanúsítottjait, Robert S.-t, Marcin B.-t és Dariusz S.-t. Mindhárman a Lengyelországban a múlt század 90-es éveitől tevékeny, rablógyilkosságokban, emberrablásokban érintett bűnözőcsoport bűnbandához tartoztak. A szerdai bírósági tárgyaláson Robert S. tagadta bűnösségét, állítván, hogy az ellene emelt vád két vádlott-társa hamis tanúvallomásán alapszik. A több mint 420 oldalnyi vádirat szerint Robert S. volt a gyilkosság kitervelője és szervezője.

A bűntett elkövetésével 1994-ben négy másik személyt már meggyanúsítottak, őket azonban 1998-ban bizonyítékok hiányában felmentették.

A gyilkosság okáról korábban több feltételezés is napvilágot látott. 2007-ben a lengyel nyomozók olyan elméletet fogalmaztak meg, miszerint a bűncselekmény oka a hitleri archívum egy része volt, amelynek Jaroszewicz még 1945-ben, a lengyel hadsereg ezredeseként jutott a birtokába. Rendőrségi elemzők szerint az iratok különböző országok politikusait kompromittálhatták. A jelenlegi perben azonban a tett fő indítékaként a rablás szerepel.

The post Megkezdődött a Piotr Jaroszewicz volt lengyel kormányfő 1992-es meggyilkolásával vádlottak pere appeared first on .

A pótlólagos vásárlásra a Törökországgal 2017-ben megkötött szerződésben van opció, négy ezredkészletet már megvásárolt Ankara. Ezeket az orosz fél tavaly október 23-ra, határidő előtt leszállította. Arra a felvetésre, hogy Ankara már 2021-ben megkapja-e az újabb Sz-400-asokat, Mihejev kijelentette, hogy a pénzügyi modellről még meg kell állapodniuk.

Szergej Csemezov, a fejlett technikai eszközök kivitelére szakosodott Rosztyeh vállalat vezetője valószínűnek nevezete, hogy a két ország jövőre újabb szerződést köt Sz-400-asok beszerzéséről. Csemezov július 28-án Vlagyimir Putyinnak arról számolt be, hogy az eddigi tételek értéke 2,5 milliárd dollár volt.

A rendszerek egy részét Törökország hitelbe kapta meg. Hivatalosan nem közölték, hogy Ankara milyen pénznemben fizetett értük. Az Sz-400-asok beszerzése miatt az Egyesült Államok kizárta Törökországot az F-35-ös harcigép-programból és szankciókat helyezett kilátásba az orosz rendszerek hadrendbe állítása esetére.

The post Erdogan egyre keményebb: Törökország újabb orosz légvédelmi rakétákat vásárol appeared first on .

Az amerikai diplomácia vezetője Franciaországot, az Egyesült Királyságot és Németországot vádolta meg azzal, hogy “felsorakoztak az ajatollahok mellett”, ahelyett, hogy szövetségesüket, az Egyesült Államokat támogatták volna a fegyverembargó meghosszabbításában és általában a szankciók újbóli bevezetésében.

“Barátaink Németországban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban magánbeszélgetésben elmondták nekem, hogy nem kívánják az Irán elleni fegyverembargó feloldását, és aztán mégis úgy döntöttek, hogy az ajatollahok mellé állnak” – fogalmazott a televíziós interjúban Pompeo.

Az Irán elleni fegyverembargó érvényessége októberben jár le, és az Egyesült Államok azt akarta elérni, hogy az ENSZ BT meghosszabbítsa – sőt, határozatlan időre hosszabbítsa meg – az érvényét. Augusztus 14-én a tanács elvetette ezt a javaslatot. A BT állandó tagjaként vétóval rendelkező Oroszország és Kína eleve ellenezte a felvetést, a testület európai tagországai pedig tartózkodtak, s ezzel a javaslattal szemben foglaltak állást.

Donald Trump bejelentette, hogy Washington az ENSZ ellenében is meghosszabbítja az embargót, illetve újra bevezeti az ENSZ-szankciókat Iránnal szemben, azokat is, amelyeket a 2015-ben aláírt többhatalmi megállapodás értelmében már feloldottak.

Mike Pompeo külügyminiszter csütörtökön New Yorkba, az ENSZ-székházba utazott, és átadta az amerikai szándékokról szóló levelet az ENSZ BT tagjainak. London, Párizs és Berlin csütörtök este közölte: elutasítja az ENSZ-szankciók visszaállítását. Pompeo a Fox televíziónak adott interjújában jelezte: az Egyesült Államok felkészült arra, hogy megállítsa Oroszországot és Kínát az Irán-ellenes szankciók bármilyen jellegű megsértésében. A tárcavezető azonban nem fejtette ki, hogy az amerikai kormányzat mit ért ezen, és mit kíván tenni Moszkva és Peking ellenében.

Péntek délután sajtóértekezletet tartott Brian Hook, az iráni ügyekért felelős külügyi különmegbízott is. Hook Pekinget, Londont és Párizst vádolta meg azzal, hogy “nem tesz eleget kötelezettségeinek”. Hozzáfűzte, hogy az ENSZ BT tagjai nem vették figyelembe a közel-keleti térség több országának, így az Öböl-államoknak a véleményét a szankciók ügyében. Amerikai álláspont szerint ugyanis az Öböl-államok tartanak Irántól.

Hook leszögezte: “nincs szükségünk senki engedélyére” az intézkedések bevezetéséhez. Majd hozzátette: Irán megszegte a 2015-ben kötött atomalkuban vállalt kötelezettségeit, ezért érvényesek a megállapodás záradékában a kötelezettségszegés esetére rögzített megtorló intézkedések. Elemzők ezzel kapcsolatban rámutattak: az Egyesült Államok 2018-ban egyoldalúan kilépett abból a többhatalmi atomalkuból, amelynek záradékát most megpróbálja számon kérni Teherántól.

The post Pompeo szerint Európa az ajatollahok mellé állt appeared first on .

Peter Pham a külföldi újságíróknak tartott konferenciáján úgy fogalmazott: az amerikai kormányzat nemcsak a katonai segélyeket függesztette fel, hanem a katonai kiképzéshez nyújtott segítséget is.

“Mindent leállítottunk mindaddig, amíg nem tisztázódik a helyzet” – szögezte le Pham. Kifejtette, hogy “nem látszik világosan, milyen erők vettek részt a zendülésben, ki az, aki közvetlenül is részt vett benne, és milyen irányban alakulnak lojalitások”.

A diplomata azt mondta, hogy az amerikai kormányzat kapcsolatban áll azzal a katonai csoporttal, amely végrehajtotta a hatalomátvételt. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ez nem a junta elismerését jelenti, hanem annak elfogadását, hogy bizonyos mértékig ezek az emberek ellenőrzik az országban a helyzetet. Pham megismételte az amerikai kormányzat korábbi álláspontját, miszerint Maliban vissza kell térni az alkotmányos rendhez; szabadon kell bocsátani a letartóztatott elnököt, kormányfőt és kormánytagokat. A sajtótájékoztató után elemzők megjegyezték: a diplomata mindvégig kerülte az “államcsíny” kifejezés használatát.

A különmegbízott leszögezte azt is: a kialakult helyzet “bizonyosan nem segíti” annak a nemzetközi katonai erőnek a tevékenységét, amely a térség dzsihadista terroristái ellen harcol. Az ENSZ katonái 2013, a franciák pedig 2014 óta vannak jelen a nyugat-afrikai országban, ahol az elmúlt években megélénkültek a dzsihadisták támadásai. A térségben nemcsak Maliban, hanem Nigerben, Mauritániában, Burkina Fasóban és Csádban is folyik a harc a terroristák ellen. Washington elsősorban hírszerzési és logisztikai segítséget nyújt ebben a küzdelemben a franciáknak.

Maliban kedden katonák egy csoportja ragadta magához a hatalmat. Őrizetbe vették és a főváros, Bamako közelében található katonai támaszpontra szállították Ibrahim Boubacar Keita elnököt és Boubou Cissé kormányfőt. Több minisztert és katonai parancsnokot is elvittek velük együtt. Az ellenzék korábban azzal vádolta meg Keitát, hogy megfélemlítéssel és szavazatvásárlással nyerte meg a választásokat áprilisban.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a hatalomátvétel másnapján közleményben “határozottan elítélte” a történteket. Leszögezte, hogy az Egyesült Államok mindenfajta erőszakos hatalomátvételt elutasít. Egyben felszólított a letartóztatott kormányzati illetékesek szabadságának és biztonságának garantálására is.

The post Washington felfüggesztett minden katonai segélyt Malinak appeared first on .

A főképviselő úgy véli, hogy a tűzszünet kihirdetése, egy igen konstruktív előrelépés, amely a líbiai vezetők eltökéltségét jelzi a jelenlegi patthelyzet leküzdésére, és esélyt teremt a közös alapok kialakítására, a régóta fennálló líbiai válság békés politikai megoldása felé, valamint az külföldi beavatkozás megszüntetésére.

“Teljes mértékben támogatjuk a katonai tevékenységek azonnali beszüntetésére vonatkozó megállapodást, amely távozásra szólítja fel az országban állomásozó külföldi haderőt, és az ENSZ által vezetett berlini folyamat keretében történő béketárgyalások folytatását irányozza elő” – fogalmazott Borrell.

Az uniós politikus arra is felszólította az líbiai feleket, hogy hajtsanak végre gazdasági reformot, “az olajbevételek tisztességes és átlátható elosztási mechanizmusának kialakítása, valamint a líbiai gazdasági és pénzügyi intézmények működésének javítása érdekében”.

“Megerősítjük a szuverén, egyesült, stabil és gazdaságilag sikeres Líbia kialakítása felé tett elkötelezettségünket” – húzta alá.
A nemzetközileg elismert tripoli székhelyű líbiai kormány, egész országra kiterjedő tűzszünetet jelentett be pénteken továbbá azzal a felhívással fordult a tobruki ellenkormányhoz, hogy vonja ki erőit Szirt tengerparti városból, ahol az év eleje óta ellenőrzése tartotta a kulcsfontosságú olajterminálokat.

Mindkét fél meg akarja szüntetni a kőolajtermelés blokádját, amelyet a tobruki székhelyű, Halifa Haftár tábornok vezette erők és szövetségeseik vezettek be Szirtben, hogy nyomást gyakoroljanak Tripolira. A felek abban is egyetértenek, hogy az olajbevételek az állami olajvállalat külföldön fenntartott számlájára kerüljenek. Megállapodtak egy közös rendőri erő felállításáról, amely az olajterminálok biztonságáért lesz felelős. Ezen kívül parlamenti és elnökválasztást is akar rendezni mindkét fél, Tripoli már kilátásba is helyezte ennek idejét: jövő márciusban lennének.

Üdvözölte a kezdeményezéseket az ENSZ és Egyiptom is. Az ENSZ azonnal követelte, hogy távozzon az országból minden külföldi zsoldoskatona, akikből több ezer harcolt mindkét oldalon. Líbia 2011-ben, Moammer Kadhafi diktátor megbuktatása és meggyilkolása után süllyedt káoszba.

The post Líbiai béke: Borrell kivételesen nem aggódik… most reménykedik appeared first on .

Anatolij Kalinyicsenko, a kórház helyettes főorvosa közölte, hogy a páciens állapota stabil és Navalnij hozzátartozóinak kérésére az orosz orvosok megadták az engedélyt a berlini kórházba való átszállítására azzal a feltétellel, ha a német orvosok vállalják a páciensért a felelősséget. Kalinyicsenko ismételten kizárta a mérgezés lehetőségét.

A helyi egészségügyi hatóság szerint a páciens elszállításáról döntő konzíliumon jelen volt a politikus felesége, Julija Navalnaja is, aki egyébként a nap folyamán Vlagyimir Putyinhoz fordult levélben azzal a “hivatalos követeléssel”, hogy engedélyezze férje átszállítását egy berlini kórházba. Ehhez a német Cinema for Peace Foundation magánalapítvány Nürnbergből egy Bombardier Challenger 604-es orvosi repülőgépet küldött Omszkba.

Kira Jarmis, Navalnij sajtótitkára a Twitteren szintén azt közölte, hogy a tárgyalások elmozdultak a holtpontról és esély nyílt a politikus elszállítására. Pedig még este is úgy tűnt, hogy Navalnij Omszkban marad, mert Alekszandr Murahovszkij, a szibériai város első mentőkórházának főorvosa azt mondta, hogy a kómába esett Navalnij szállítása kockázatos lenne. Azt mondta, hogy erről a Németországból érkezett orvosok részvételével megtartott konzílium döntött. Jarmis hazugságnak nevezte, hogy Navalnij feleségét is beengedték a konzíliumra.

Murahovszkij egyebek között arra hivatkozott, hogy a politikus azután lett rosszul, hogy az őt szállító repülőgép felszállt a tomszki repülőtérről. Mint mondta, ennek alapján feltételezhető, hogy állapota ismét súlyosbodhat nyomásváltozás esetén. Kalinyicsenko erről később azt mondta, hogy a német orvosok Navalnij szállíthatósága, az oroszok pedig az állapota stabilizálásig való omszki ápolása mellett érveltek.

Navalnij csütörtökön lett rosszul a Tomszk-Moszkva repülőjáraton, ami miatt a gép kényszerleszállást hajtott végre Omszkban. A politikus kómába esett, géppel lélegeztették. Munkatársai és hozzátartozói szerint az ellenzéki politikust megmérgezték és az orvosok csak azért tartják a kórházban, hogy a méreg kiürüljön a szervezetéből.

Az omszki orvosok ezzel szemben bejelentették, hogy nem találtak sem méreganyagot, sem méregnyomot a politikus szervezetében. Az általuk legvalószínűbbnek tartott diagnózis szerint megbomlott a szénhidrát-egyensúly, anyagcserezavar lépett fel, amelyet a vércukorszint hirtelen zuhanása váltott ki.

Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő arra a kérdésre válaszolva, hogy a Kreml beavatkozott-e Navalnij elszállításának ügyébe, újságíróknak Moszkvában azt mondta, hogy ebben az ügyben a kezelőorvos hivatott dönteni. “A Kreml nem foglalkozik páciensek gyógyításával. Mi nem vagyunk orvosok” – hangoztatta a szóvivő még Navalnaja levelének közzététele előtt.

Oroszország néhány városában Navalnijt támogató megmozdulások voltak csütörtökön és pénteken, ezeknek több részvevőjét előállították a rendőrök.

The post Az omszki orvosok engedélyezték Navalnij Németországba szállítását appeared first on .

A közleményben az amerikai diplomácia vezetője “határozottan elítélte” a hatalomátvételt a nyugat-afrikai országban, s egyben felszólított a letartóztatott kormányzati illetékesek szabadságának és biztonságának garantálására is.

Pompeo hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok mindenfajta erőszakos hatalomátvételt elutasít. Jelezte, hogy az amerikai kormányzat szorgalmazza “a munkát egy alkotmányos kormányzat helyreállítása érdekében”. “Minden politikai szereplőt arra szólítunk fel, hogy folytasson békés párbeszédet, tartsa tiszteletben a mali emberek jogait a szólásszabadságra és a békés gyülekezésre, illetve utasítsa el az erőszakot” – fogalmazott az amerikai külügyminiszter.

Maliban az áprilisi parlamenti választások óta feszült a belpolitikai helyzet. Az ellenzék azzal vádolta meg a 2013-ban megválasztott, majd 2018-ban újraválasztott Ibrahim Boubacar Keita elnököt, hogy megfélemlítette az ellenzéket és szavazatokat vásárolt, s így szerzett támogatást a szavazáson. A katonák kedden este vették őrizetbe őt, Boubou Cissé kormányfőt, valamint több minisztert, katonai parancsnokokat. A fővárosból, Bamakóból egy közeli katonai támaszpontra szállították őket.

A katonai hatalomátvételt elítélte az ENSZ, az Európai Unió, az Afrikai Unió és a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) is. Az ECOWAS felfüggesztette Mali szavazati jogát is a testületben. A Malival szomszédos tagországok lezárták közös határaikat, és szerdára a térség államfői tanácskozást hívtak össze. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) szerdán szintén rendkívüli ülést tart az ügyben.

The post Az amerikai külügyminiszter elítéli a katonai hatalomátvételt a nyugat-afrikai Maliban appeared first on .

A ynet értesülése szerint az Izrael és a Hamász közötti tárgyalások egyiptomi közvetítőivel is megüzenték a Hamász vezérkarának a személyük elleni fenyegetést. “Nem csak épületeket tudunk célba venni, hanem a bennük tevékenykedő embereket is” – mondta Ganz szerdán a környék településeinek vezetőivel tartott találkozóján.

A Hamász képviselői ugyanakkor arról tájékoztatták az egyiptomiakat, hogy a “Nagy Visszatérési Menet” néven meghirdetett, 2018-ban és 2019-ben rendezett demonstrációk újraindítását fontolgatják a közeljövőben, amennyiben Izrael nem teljesíti követeléseiket. A határon tavaly péntekenként több ezres tömegtüntetéseket rendeztek, amelyeken főként tizenéves fiatalok számos alkalommal megpróbálták lerombolni a határkerítést, s követeket dobáltak a túloldalon állomásozó izraeli határőrök felé, illetve gumiabroncsokat égettek.

Egyelőre ezen a héten a robbanószerekkel, valamint gyújtószerkezetekkel felszerelt léggömbök Izraelbe eregetése folytatódott a Gázai övezetből, naponta több tucat tüzet okozva az övezettel szomszédos térségben, természetvédelmi területeken, mezőgazdasági művelés alá eső földeken és lakott településeken egyaránt.

Szerdán több száz palesztin tüntetett Gázavárosban a múlt csütörtökön bejelentett, amerikai közvetítéssel létrejött izraeli-egyesült arab emirségekbeli megállapodás ellen, amelynek célja a két ország kapcsolatának normalizálása. A Hamász, illetve a Ciszjordániában a Palesztin Hatóságot irányító Fatah párt közös szervezésében tüntető palesztinok izraeli és amerikai zászlókat égettek, Benjámin Netanjahu és Donald Trump amerikai elnök képmásán tapostak, s azt skandálták, hogy a normalizálás a palesztinok elárulását jelenti.

Ezúttal azonban nem jelent meg az Egyesült Arab Emírségek zászlaja és vezetőjének képe, mint a jeruzsálemi al-Aksza mecsetnél előző héten tartott hasonló demonstráción.

The post Izrael célzott kivégzésekkel fenyegette meg a gázai vezetőket appeared first on .

A nyomozás adatai szerint 2009. szeptember 1-jén éjjel ismeretlenek mentek be egy érdi házába, ahol egy 77 éves férfi kezét és lábát összekötözték, majd magára hagyták. A házat felforgatták, pénz és értékek után kutattak, végül egy mobiltelefont vettek magukhoz, majd elmenekültek. Az esetet a rendőrségnek egy nő jelentette, aki a sértettet a lakásán, földön fekve, testén bántalmazás nyomaival, megkötözve és letakarva találta meg. Az áldozatot kórházba vitték, ahol pár nappal később belehalt súlyos mellkasi és fejsérüléseibe.

A nyomozók bőrszíjakat, késnyelet, szakadt kesztyűt, eltaposott cigarettacsikkeket és kulcscsomót foglaltak le. A rendőrség szakértőket vont be a nyomozásba, tanúkat hallgatott ki, híváslistákat elemezett, de végül a nyomozást 2013 októberében felfüggesztették. Az áttörést öt évvel később egy kiegészítő genetikai szakértői vizsgálat eredménye hozta meg. Ekkor tovább folytatták a nyomozást, majd 2019 novemberében kihallgattak egy férfit, aki az érdi Cs. Tiborra terelte a gyanút.

A 32 éves Cs. Tibor ellen országos elfogatóparancsot adtak ki, később a nemzetközi körözését is elrendelték, és végül július 2-án fogták el Svédországban. A kiadatási eljárás után, augusztus 18-án adták át a Pest megyei rendőröknek, akik őrizetbe vették, majd indítványozták letartóztatását. Az emberölés bűntettével gyanúsított férfi tagadta bűnösségét és nem tett vallomást.

The post Egy 2009-es érdi gyilkosság gyanúsítottját fogták el Svédországban appeared first on .

Korom a megbeszélés utáni sajtótájékoztatón elmondta: a Kárpát-medencei régióban a hátországi műveletek koordinálására, a védelmi és válságkezelési feladatokra a magyar kormány partnereivel többnemzetiségű parancsnokság, majd egy teljes hadosztály létrehozását határozta el korábban. Ennek az alakulatnak a horvát parancsnoka augusztus elsejétől látja el feladatait.

A vezérezredes kiemelte, Magyarország a NATO brunssumi parancsnokságának alárendeltségében teljesíti kötelezettségeit, és műveletekben vesz részt az afganisztáni Resolute Support Mission keretében. A korábbi vállalások mellett idén az olasz vezetésű nyugati régióba érkeznek őrzés-védelmi feladatokat végző magyar erők.

Korom közölte: a megbeszéléseken áttekintették a Székesfehérváron állomásozó NATO-erőket integráló szervezet legközelebbi, 2021-ben esedékes képességfelmérését. Szóba került továbbá, hogy 2021 novemberétől egy évre a Magyar Honvédség tábornoki karának tagjai látják el a NATO koszovói válságreagálásban részt vevő nemzetközi erőinek (KFOR) parancsnoki beosztását.

A vezérezredes tájékoztatást adott Vollmernek a haderőfejlesztési programról, amelynek célja, hogy a Magyar Honvédséget a “múltból átvezesse a jövőbe”, megfelelve egyúttal a NATO elvárásának, a GDP két százalékát elérő védelmi kiadási szint elérésének. Vollmer nagyra értékelte Magyarország NATO szerepvállalását és kiemelte, hogy több mint egy évtizede dolgoznak együtt Afganisztánban.

A NATO parancsnoknak Korom az Alba Regia Laktanyában tartott állománygyűlésen Partnerség Érdemjelet adományozott a Német Szárazföldi Erők parancsnokaként a közös feladatok végrehajtása érdekében végzett tevékenységét elismerve. A kitüntetést – amelyből évente legfeljebb ötven adományozható – elsőként kapta meg a parancsnok.

The post Székesfehérvárra látogatott a NATO összhaderőnemi parancsnoka appeared first on .