Biztonságpiac

Azt írták: az ügyészségi vádirat indítványaival egyező elsőfokú ítélet szerint a kábítószer birtoklása miatt 2017-ben letöltendő szabadságvesztéssel büntetett 31 éves elkövető a szabadulása után amfetamint tartalmazó anyagokat szerzett be, amelyeket grammonként négyezer forintos áron adott el az őt telefonon megkereső vevőknek a somogyi megyeszékhelyen.

A nyomozók a férfit 2019 novemberében érték tetten, amikor speedet értékesített otthonának közelében. Az ügyészség tudomásul vette a bíróság döntését, a vádlott enyhítésért fellebbezett, így az ügy a Kaposvári Törvényszéken folytatódik.

The post Hat év szabadságvesztést kapott egy kaposvári drogkereskedő appeared first on .

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Kommunikációs Szolgálata vasárnap a rendőrség honlapján azt közölte: a fokozott ellenőrzést szeptember 7-én 0 órától 2021. március 6-án 24 óráig rendelte el az országos rendőrfőkapitány Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala megye közigazgatási területére.

A cél a közrend és a közbiztonság fenntartása, a jogsértő cselekmények elkövetésének megelőzése, felderítése, megszakítása – írták.

The post Keleten és délen a helyzet fokozódik appeared first on .

Ibolya Tibor közleményében azt írta, a vád szerint a férfi 2020 júniusában szabadult szabadságvesztés büntetéséből, ezért szüksége volt pénzre. A férfi augusztus 28-án a késő délutáni órákban felfigyelt a vele egy buszon utazó sértettre, akinek a nyakában meglátott egy általa aranynak hitt, valójában orvosi fém nyakláncot. A férfi követte a nőt, és Soroksáron, a Grassalkovich úton kitépte az ékszert a nő nyakából.

A nő egyik ismerőse látta ezt, és a férfi után szaladt, hogy visszatartsa, a tolvaj azonban egy késsel többször megfenyegette a segítőt.

A rendőrség a rablót két napon belül azonosította és őrizetbe vette, az ügyészség pedig a férfit – mint többszörös és különös visszaesőt – felfegyverkezve elkövetett rablás miatt bíróság elé állította. A Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság első fokon a vádlottat bűnösnek mondta ki és hét év hat hónap fegyházbüntetésre ítélte. Az ítélet nem jogerős, ellene az ügyészség még hosszabb tartamú fegyházbüntetésért, a védelem enyhébb minősítésért és büntetésért fellebbezett – közölte a fővárosi főügyész.

The post Korrekt: hét és fél év fegyházat kapott egy rabló, aki nyakláncot tépett le egy nőről appeared first on .

Steve Graham, a birminghami rendőrség főfelügyelője kora délutáni sajtótájékoztatóján közölte: a nyomozók egy gyanúsítottat keresnek, őrizetbe vétel az üggyel kapcsolatban eddig nem történt. Hozzátette: a hét sérült közül kettőnek – egy férfinek és egy nőnek – válságos az állapota, öt ember könnyebb sérülést szenvedett. Graham hangsúlyozta: semmilyen jel nem utal arra, hogy az incidensnek bármiféle köze lenne a terrorizmushoz, a rendőrség emberölési ügyként kezeli a történteket. A rendőrtiszt “vaktában elkövetett” bűncselekménynek minősítette a késeléseket. Hozzátette: több helyszínen elkövetett, egymással összefüggő késeléses támadásokról van szó, de az eddigi vizsgálat alapján a sérültek között nem volt semmilyen kapcsolat.

Dominic Raab brit külügyminiszter nem sokkal korábban, a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában szintén azt mondta: a kormánynak nincs olyan információja, hogy terrorcselekmény történt volna.

Graham főfelügyelő tájékoztatása szerint a késelések közvetlen helyszíneit a rendőrség lezárta, de a kordonokon kívüli belvárosi területeken nincsenek korlátozások. Nyitva van Birmingham legnagyobb bevásárló- és szórakoztatóközpontja, a Bullring Plaza is. A rendőrségi vezető kijelentette: nyitva maradnak a belvárosi éttermek, pubok, szórakozóhelyek is.

Nagy-Britanniában legutóbb június 26-án volt késeléses támadás. A skóciai Glasgowban történt bűncselekményben hatan megsérültek, köztük egy rendőr. Az elkövetőt a rendőrség agyonlőtte, a hatóságok azonban később erről az incidensről is megállapították, hogy nem volt köze a terrorizmushoz. Néhány nappal korábban a dél-angliai Reading városának egyik parkjában is késeléses támadás történt, amelyben hárman meghaltak, hárman megsérültek.

Azt az incidenst a rendőrség terrorcselekménynek minősítette. A 25 éves gyanúsítottat a helyszínen elfogták, pere november végén kezdődik a londoni központi büntetőbíróságon.

The post Egy ember meghalt a birminghami késelésben, nincs terrorizmusra utaló jel appeared first on .

“Elkötelezettek vagyunk az ICC támogatása mellett, mert az intézmény kulcsfontosságú szerepet játszik a nemzetközi igazságszolgálatatásban. Nem örülünk, ha olyan lépésekről értesülünk, amelyek szembemennek a hágai testület tevékenységével” – hangsúlyozta Stano.

A szóvivő emlékeztetett, hogy júliusban az unió már nyilatkozatban reagált Donald Trump azon júniusi rendeletére, amely lehetővé tette gazdasági büntetőintézkedések bevezetését azokkal az ICC-tisztségviselőkkel szemben, akik érintettek amerikai katonák lehetséges afganisztáni háborús bűneinek kivizsgálásában.

Az ICC márciusban adott engedélyt azon feltételezett háborús bűnök és emberiesség elleni bűncselekmények kivizsgálására, amelyeket 2003 és 2014 között követtek el Afganisztánban, köztük a feltételezések szerint vannak amerikai katonák is és a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA), az amerikai hírszerzés emberei.

The post Uniós szóvivő: az EU kiáll a Nemzetközi Büntetőbíróság mellett appeared first on .

A vád szerint a harminckilenc éves férfi 2018. július 30-án egy amszterdami kávézóban tarkón lőtt egy horvát férfit, majd 2018 szeptemberében elhatározta, hogy végez egy magyar kábítószer-kereskedővel. 2018. szeptember 19-én, az esti órákban a XV. kerület, Szentmihályi úti bevásárlóközpont és a Szilas-patak között találkoztak. A vádlott elterelte a sértett figyelmét azzal, hogy kábítószernek látszó cukorhelyettesítő anyagot tartalmazó csomagokat adott át megvizsgálásra, majd fejbe lőtte áldozatát és a holttestet a patak medrébe húzta.

A vádlott a két gyilkosság elkövetése után a külföldi rejtőzködéshez hamis okmányokat készítettet és használt.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság nyomozói széleskörű nemzetközi együttműködéssel felkutatták az elkövetőt, és a cseh rendőrség 2019. március 1-jén elfogta. Az akció előkészítésében kiemelkedő szerepe volt a EUROJUST-nak és az Europolnak is.

A Fővárosi Főügyészség előre kitervelten, több ember sérelmére elkövetett emberölés, lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés, valamint közokirat-hamisítás miatt emelt vádat a letartóztatásban lévő férfi ellen a Fővárosi Törvényszéken, és életfogytig tartó fegyházbüntetést indítványozott a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének kizárásával.

The post Vádat emeltek a Magyarországon és Hollandiában gyilkoló férfi ellen appeared first on .

A közlemény szerint a Railpol akció keretében a magyar rendőrség egységes nemzetközi művelet keretében végez fokozott ellenőrzést a vasúti biztonság érdekében.

Az akció célja, hogy megelőzzék a vasúti átjárónál érvényes áthaladási szabályok megsértését, vasúti szabálysértések elkövetését, a vasúti jelzőberendezések, a vasúti közlekedés biztonsága szempontjából nélkülözhetetlen eszközök, valamint az utasok tájékoztatására szolgáló eszközök és a vagonok, illetve azok működéséhez szükséges eszközök és berendezések megrongálását, a mozgó vonatokra történő fel- és leszállást, a vasúti közlekedés folytonosságát veszélyeztető jogellenes és tiltott cselekményeket.

The post Egy héten át ellenőriz a vasúti biztonság érdekében a rendőrség appeared first on .

A bűncselekmény 2018. november 26-án történt a borsodi városban. A férfi az éjjeli órákban érkezett haza az élettársával és annak két gyermekével közösen használt ózdi lakásba; a nő és a gyerekek már aludtak. A tettes konyhakéssel az ágyban fekvő élettársát kétszer mellkason szúrta, majd az egyik gyermekre támadt, őt szintén mellkason szúrta, a karját és a kezeit is megvágta. A gyermek életét vesztette. Időközben a vádlott a gyermeke védelmére siető élettársát késsel a lábszárán sebesítette meg, majd a másik gyermeken szívtájékon halálos sebet ejtett.

A törvényszék a férfit aljas indokból, különös kegyetlenséggel, több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt életfogytig tartó szabadságvesztésre és tíz év közügyektől eltiltásra ítélte, a szabadságvesztésből leghamarabb negyven év elteltével bocsátható feltételes szabadságra. A büntetés kiszabásakor a bíróság enyhítő körülményként értékelte, hogy a vádlott beismerte a bűncselekményt, súlyosító körülmény volt ugyanakkor a vádlott büntetett előélete és az elkövetés kitartó jellege, valamint az, hogy hozzátartozó sérelmére követte el.

Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, a vádlott és védője fellebbezést jelentett be. A büntetőper a Debreceni Ítélőtáblán folytatódik.

The post Kevés: életfogytiglant kapott az élettársa gyermekeit meggyilkoló ózdi férfi appeared first on .

A Ria Novosztyi orosz hírügynökségek szerint a moszkvai külügyminisztérium arra reagált, hogy pénteken Heiko Maas német és Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter közös állásfoglalásában mély megdöbbenésének adott hangot a Navalnij elleni “támadás” miatt, amely szerintük súlyosan sérti a demokrácia és pluralizmus alapelveit.

“A következőkre kell emlékeztetnünk azokkal a megfellebbezhetetlen állításokkal kapcsolatban, hogy a nyugaton Novicsoknak nevezett idegbénító mérgező kémiai vegyületeket nálunk fejlesztették ki. Sok éven át e tág kémiai csoportba tartozó vegyületekkel dolgoztak számos nyugati ország és szakosított NATO-struktúrák szakértői” – tudatja az orosz külügyminisztérium. Felhívja arra is a figyelmet, hogy az Egyesült Államokban félszáznál több hivatalos szabadalmat adtak ki a szóban forgó idegméreg harci bevetési technológiáira.

A Ria Novosztyi a külügyi közleményhez fűzött magyarázatában felhívja a figyelmet arra, hogy az Oroszországban tartalékolt harci mérgező anyagok “utolsó kilogrammját” 2017. szeptember 17-én semmisítették meg. Ezzel Oroszország a megszabott határidőnél korábban fejezte be az 1996 óta folytatott szövetségi programot, teljes mértékben teljesítette a vegyi fegyverek betiltásáról szóló konvencióban vállalt kötelezettségeit, és megszabadult mintegy negyvenezer tonna mérgező anyagtól. Ugyanakkor – teszi hozzá a hírügynökség – az Egyesült Államok jelenleg az egyetlen olyan ország, amely jelentős mennyiségű harci mérgező anyagot birtokol.

The post Navalnij-botrány: Moszkva arra célozgat, hogy egy nyugati ország mérgezhette meg az ellenzéki politikust appeared first on .

A november 10-ig tartó tárgyalás rögzítése kivételes alkalom, ugyanis Franciaországban tilos felvételeket készíteni a bírósági eljárásokról. A kivétel azért engedélyezett, mert a per különleges jelentőséggel bír az igazságszolgáltatás történelmi archívuma számára.

2015. január 7-én két francia dzsihadista hatolt be a Charlie Hebdo szatirikus hetilap párizsi szerkesztőségébe, ahol tizenkét embert megöltek és tizenegyet megsebesítettek. Az alig két percig tartó vérengzésben 34 lövéssel a lap hét legfőbb karikaturistáját, köztük a főszerkesztő Charb-t is kivégezték.

A támadókat két napig üldözték. Eközben egy harmadik társuk agyonlőtt egy rendőrt Párizs egyik déli elővárosában, majd másnap egy kóser élelmiszerboltban zsidó túszokat ejtett, akik közül négyet megölt. A rendőrség egyidejűleg indított akciókban végzett mindhárom terroristával, és kiszabadította a túszokat.

A három napig tartó támadásokban tizenheten vesztették életüket, köztük három rendőr, és huszonegyen sebesültek meg. Rájuk emlékezve és a terrorizmus elleni tiltakozásul 2015. január 11-én csaknem négymillióan vonultak utcára országszerte.

A támadássorozat volt a nyitánya a Franciaországot sújtó iszlamista merénylethullámnak, amelyben több mint 250-en vesztették életüket.

A nyomozás hamar fényt derített arra, hogy a Charlie Hebdo szerkesztőségében vérengző testvérpár, Chérif és Said Kouachi, valamint a rendőrnővel végző és zsidó túszokat ejtő Amédy Coulibaly ismerhették egymást. A szálak egy 2005-ben felszámolt kelet-párizsi iszlamista radikális csoporthoz vezettek, amely Irakba toborzott európai harcosokat.

A Charlie Hebdo elleni támadást az al-Kaida terrorszervezet jemeni szárnya, az Arab-félsziget al-Kaidája (AQAP) vállalta magára.

A több mint két évvel ezelőtt lezárult nyomozás eredményeként tizennégy ember ellen emeltek vádat, közülük tizenegyen fognak megjelenni a bíróság előtt. Tízen vannak előzetes letartóztatásban, egy ember szabadon védekezhet. Valamennyi gyanúsított tagadja, hogy tudott a merényletek előkészítésről.

Három ember, köztük a két feltételezett megrendelő, Mohamed és Mehdi Belhoucine, illetve az egyik dzsihadista felesége, Hayat Boumeddiene ellen pedig elfogatóparancs van érvényben. Ők a támadásokat megelőzően Szíriába utaztak. A francia sajtó többször is beszámolt a megrendelők halálhíréről, de ezt hivatalos források nem erősítették meg. A feleségről tudható, hogy a Szíriában még mindig kitartó dzsihadisták védelme alatt áll.

A per fővádlottja a 34 éves Ali Riza Polat, a túszejtő Amédy Coulibaly barátja, akiről az ügyészség azt gyanítja, hogy központi szerepet játszott a merényletek megszervezésében, ezért őt terrorista gyilkosságban való bűnrészességgel gyanúsítják, amiért életfogytiglani szabadságvesztés szabható ki. A feltételezések szerint ő szerezte be Belgiumból a fegyvereket, és az ő feladata volt azon nyomok eltüntetése is, amelyek a támadássorozatot végrehajtó hálózatra utalhattak.

További kilenc gyanúsított ellen bűnsegédlet a vád, rájuk húsz év börtönbüntetés várhat. A szabadon védekező gyanúsítottat köztörvényes bűntettekkel vádolják, amiért tíz év szabadságvesztést kaphat. Valamennyiüknek volt már dolga köztörvényes bűncselekmények miatt a rendőrséggel, egyeseket kábítószer-kereskedelem miatt ítélték el Párizsban, s a börtönben ismerkedtek meg Coulibalyval.

A Charlie Hebdo egyébként szerdán megjelent számának címlapján ismét közzétette azokat a Mohamed prófétából gúnyt űző karikatúrákat, amelyek miatt a lap a dzsihadisták célpontjává vált.

“Soha nem adjuk meg magunkat. Soha nem adjuk fel” – mondta Riss, a lap jelenlegi főszerkesztője, aki a 2015. január 7-i terrortámadásban súlyosan megsebesült.

A tizenkét rajz eredetileg a Jyllands-Posten című dán napilapban jelent meg 2005. szeptember 30-án, a Charlie Hebdo egy évvel később közölte őket. A francia szatirikus lapot a közlés után többször megfenyegették, a szerkesztőséget felgyújtották. A támadást követően a Charlie Hebdo elköltözött, biztonságát megerősítették, és a szerkesztőség jelenleg is titkos helyen dolgozik. A lap munkatársai az elmúlt években is több halálos fenyegetést kaptak, miközben az újság világszerte a szólásszabadság jelképévé vált.

A próféták ábrázolását szigorúan tiltja az iszlám, Mohamedből gúnyt űzni pedig egyes muszlim országokban halálbüntetést von maga után.

A muzulmán vallás franciaországi ernyőszervezetének, a CFCM-nek a vezetője, Moussaoui a karikatúrák ignorálására szólított fel, és azt kérte a hívektől, hogy a terrorizmus áldozataira emlékezzenek.

“Semmi nem igazolhatja az erőszakot” – hangsúlyozta a vallási vezető. “A karikatúrákat megtanultuk figyelmen kívül hagyni, és arra kérünk mindenkit, hogy ezt a magatartást kövesse minden körülmények között” – tette hozzá.

The post Párizsi vérengzés: megkezdődött a per appeared first on .

A kormányzó Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöki tisztségére pályázó politikus a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádióban sugárzott interjúban kiemelte, hogy Vlagyimir Putyin “csak az erő nyelvét érti”, a szankciók formái közül pedig csak a legfőbb orosz exportcikkek közé tartozó földgáz kivitelét korlátozó gazdasági büntetőintézkedések hatnak rá.

Ezért le kell állítani az orosz földgázt a Balti-tenger alatt Németországba szállító Északi Áramlat vezetékhálózat második vezetékpárjának lefektetését – mondta a tekintélyes CDU-s politikus, kiemelve, hogy legfőbb ideje megteremteni az “igaz európai külpolitikát, különben Putyin nem veszi komolyan Európát”.

A mérgezéses tünetekkel Berlinben ápolt orosz ellenzéki vezér, Navalnij esetével kapcsolatban arról is szólt, hogy az orosz vezetés igyekszik az ellenzékiek agyába vésni, hogy veszélyben van az életük. Mint mondta, az orosz nemzetbiztonsági szervek egyetlen pillanatra sem tévesztették szem elől Alekszej Navalnijt, állandó megfigyelés alatt tartották az ellenzéki politikust.

Ugyancsak az Északi Áramlat-2 építésének leállítását tartja lehetséges szankciónak Wolfgang Ischinger, a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencia (MSC) igazgatója. Ugyanakkor az is világos, hogy a szankciók politikája csak akkor kerül napirendre, amikor a kormányok kifogynak a hatékony eszközökből és “nemigen van más ötletük”, a gázvezeték-projekt leállítása pedig együtt jár azzal a kérdéssel is, hogy “mennyire ártunk saját magunknak, és a német cégeknek” – mondta Wolfgang Ischinger a Der Spiegel című hírmagazinnak.

A biztonságpolitika első számú nemzetközi fórumának vezetője kiemelte: a Navalnij-ügy “sajnos a stratégiai partnerség gondolatának vége”. Mint mondta, Moszkva az EU-val folytatandó stratégiai együttműködés helyett “reaktív és védekező” külpolitikát folytat, amelynek az a kiindulópontja, hogy a “nyugati modell” fenyegetést jelent.

Oroszország távolról ugyan hatalmasnak tűnik, de közelebbről szemlélve egyre kisebb. Hazai összterméke (GDP) kisebb, mint Olaszországé, és szüntelenül zajlik a társadalmának elitrétegét szűkítő agyelszívás – fejtette ki az MSC igazgatója, hozzátéve: egy kézen meg lehet számolni, hogy Oroszország mennyi barátot szerzett a rövid távon sikeresnek tűnő, hosszú távon viszont “védekező és elesett” külpolitikájával.

Angela Merkel kancellár csütörtökön kitért a földgázvezeték építésének leállításáról szóló javaslat értékelése elől. Stefan Löfven svéd kormányfővel tartott tájékoztatóján kérdésre válaszolva kifejtette, hogy az orosz fél lépéseitől függ Németország és az EU reakciója.

Löfven kiemelte, hogy a vegyi fegyverek használata ellentétes a nemzetközi humanitárius joggal, ezért az EU-nak reagálnia kell az Navalnij elleni oroszországi “gyilkossági kísérletre”, méghozzá egységesen. Azonban mivel a bűncselekmény Oroszországban történt, az orosz hatóságoknak kell kivizsgálni a történteket és felelősségre vonni az elkövetőket.

“Úgy tisztességes és méltányos, ha azt mondjuk, hogy most ti következtek” – mondta a svéd kormányfő, hozzátéve: “teljesen világos, hogy az orosz kormány tartozik nekünk egynéhány válasszal”.

A német kormány a vizsgálati eredményeket értékelve közölte, hogy az orosz ellenzék vezére mérgezéses támadás áldozata lett a hazájában. Berlin a lehető leghatározottabban elítéli a támadást, és megkezdi az egyeztetést EU-s, illetve NATO-partnereivel a megfelelő válaszlépésekről – közölték.

The post Navalnij-botrány: a német kereszténydemokraták leállítanák az Északi Áramlat-2 építését appeared first on .

Mint mondta, Moszkva párbeszédre számít a német féllel, és adatokat vár, amelyek elősegítenék az orosz belügyi szakembereknek az ügyben intézett vizsgálatát.

“Ez de facto folyamatban lévő nyomozati tevékenység. Ha megerősítést nyer az az információ, hogy a páciens biológiai mintáiban méreganyagot találtak, akkor természetesen nem kétséges, hogy de jure is megkezdődik a nyomozás” – mondta.

Mintegy megerősítve Peszkov nyilatkozatát, az illetékes moszkvai kerületi bíróság nem adott helyt annak a Vjacseszlav Gimagyi, a Navalnij alapította Korrupcióellenes Küzdelem Alapítványának (FBK) ügyvédje által beterjesztett panasznak, amely kifogásolta, hogy a hatóságok nem kezdtek el nyomozni Navalnij ügyében. Az alapítvány azt kívánta elérni, hogy az ügyben közéleti személyiség elleni gyilkossági kísérlet, élet veszélyeztetése címén induljon bűnügyi nyomozás.

A történtekkel kapcsolatban a nyugat-szibériai közlekedési ügyészég kezdeményezett előzetes rendőrségi vizsgálatot. Ennek során átkutatták Navalnij tomszki szállodai szobáját, valamint a városban tett látogatásának helyszíneit, és több mint száz potenciális tárgyi bizonyítékot foglaltak le, húsznál több kriminalisztikai vizsgálatot is elvégeztek.

Az orosz elnöki szóvivő azt is közölte, hogy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) csütörtökön megkapta a fehérorosz hírszerzéstől azokat az anyagokat, amelyek Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfő szerint bizonyítékot jelentenek arra, hogy hamisították a Navalnij megmérgezésére vonatkozó adatokat. Peszkov az értesülések tartalmáról nem adott tájékoztatást.

Peszkov Minszkben arról beszélt Mihail Misusztyin orosz miniszterelnöknek, hogy a fehérorosz rádióelektronikai katonai hírszerzés elfogott Varsó és Berlin közötti “érdekes” telefonbeszélgetést, amelyben “világosan arról van szó, hogy ez (a mérgezés-ügy) egy hamisítvány”.

A szóvivő arra is felhívta a figyelmet, hogy az orosz fél a németnél sokkal nagyobb nyitottságot tanúsított az ügyben. Nem kívánt találgatásokba bocsátkozni, hogy a mérgezés kinek állhatott érdekében Oroszországban vagy külföldön.

“Ebben a helyzetben mi magunk a tényekre támaszkodunk és mindenki mást is arra hívunk fel, hogy támaszkodjon a tényekre” – mondta Peszkov.

The post Navalnij-botrány: akkor indul nyomozás, ha megerősítést nyer a mérgezés ténye appeared first on .

Jens Stoltenberg online tartott sajtótájékoztatóján kiemelte, a vegyi fegyvernek számító novicsok típusú idegméreggel végrehajtott gyilkossági kísérlet a nemzetközi jog súlyos megsértésének számít, ami nemzetközi választ követel.

A vegyi fegyverek használata minden körülmények között elítélendő, az emberéletek tiszteletben tartásának teljes hiányát, valamint a nemzetközi egyezmények és normák elfogadhatatlan megszegését jelenti. A gyilkossági kísérletet elkövetőit el kell számoltatni – emelte ki a főtitkár.

Tájékoztatása szerint a NATO-tagállamok egyetértenek abban, hogy Oroszországnak súlyos kérdésekre kell választ adnia az üggyel összefüggésben. Mindeközben nemzetközi szervezetekkel köteles együttműködni a gyilkossági kísérlet teljeskörű és pártatlan kivizsgálása, valamint a vegyi fegyverek, köztük a hágai központú Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) tiltólistáján szereplő idegméreg használata tilalmának betartása érdekében.

A NATO és tagállamai szoros figyelemmel kísérik az ügy alakulását, és megvitatják annak következményeit – tette hozzá Stoltenberg.

A német szövetségi kormány szerdán adta hírül, hogy Navalnij szervezetében a harci idegmérgek csoportjába tartozó anyagot mutattak ki a német klinikai vizsgálatok folyamán.

A Vlagyimir Putyin legfőbb bírálójaként is ismert politikus augusztus 20-án egy Moszkvába tartó repülőn lett rosszul A gép kényszerleszállást hajtott végre Omszkban, Navalnijt az ottani kórházba szállították. Az orosz orvosok tagadták, hogy Navalnijt megmérgezték volna. A kómában lévő politikust augusztus 22-én Berlinbe szállították, és megkezdték klinikai kezelését. Orvosai szerdán azt állapították meg, hogy minden kétséget kizáróan idegmérget juttattak a szervezetébe. A hírek szerint Navalnij tünetei enyhültek, és nincs életveszélyben, de állapota továbbra is súlyos, és nem tudják kizárni, hogy maradandó sérülést szenved.

Moszkva csütörtökön elutasította azt a vádat, hogy az orosz állam áll az ellenzéki politikus megmérgezése mögött, és az orosz hatóságok azt is vitatják, hogy bűncselekmény történt.

The post Navalnij-botrány: a NATO főtitkára szerint a gyilkossági kísérlet az alapvető demokratikus értékek elleni támadásnak számít appeared first on .

“Nem akarunk ellenségeskedést Oroszországgal vagy az orosz néppel, de a jogtalanságot néven kell nevezni, és itt egy bűncselekmény történt, amelynek felelőseit csak Oroszországban lehet megtalálni” – mondta a német hadsereg (Bundeswehr) szakértőinek vizsgálatai alapján az egykori szovjet hadsereg által kifejlesztett Novicsok harci idegméreg egy fajtájával megtámadott orosz politikus ügyéről Frank-Walter Steinmeier egy interjúban, amelyből a Madsack német médiacsoporthoz tartozó regionális lapok közös szerkesztőségének (RedaktionsNetzwerk Deutschland – RND) hírportálján ismertettek részleteket.

A német államfő a médiacsoport lapjainak szombati számához készült interjúban kiemelte: “kétségtelenül súlyos tehertétel az orosz vezetés hitelességén, és megnehezíti az együttműködést, hogy ellenzékiek és kritikus hangok sorának kell félteniük az egészségüket vagy az életüket Oroszországban”.

Hozzátette, hogy a Bundeswehr vegyi fegyverek elemzésére szakosodott laboratóriumában folytatott alapos vizsgálatok, “sajnos, beigazolták a legszörnyűbb aggodalmakat: Navalnijt súlyosan megmérgezték, méghozzá azzal a céllal, hogy elhallgattassák”.

Az Oroszországban történt eset körüli kérdéseket a moszkvai vezetésnek kell megválaszolnia, a német szövetségi kormánynak pedig az európai partnerekkel egyeztetve reagálnia kell a történtekre – mondta a német szövetségi elnök.

The post Navalnij-botrány: a német államfő szerint a moszkvai vezetés valamikor is hiteles volt appeared first on .

Bóna Gyula ismertette: a fiatal férfi március 17-én este az asztali számítógépén átszerkesztette az egyik hírügynökség cikkét, annak fejlécét használva, és valótlanul azt állította, hogy egy kórházi főorvos szerint a szomszédos településen van a koronavírus “epicentruma”, így aki teheti, ne menjen az utcára.

A hamisított cikk szerint súlyosan fertőzött férfi érkezett a faluból a kórházba, így aki a környezetében volt, az nagy eséllyel megfertőződhetett. A vádlott az álhírt telefonjával továbbította egy ismerősének, aki jóhiszeműen továbbküldte ismerőseinek, így a valótlan információ néhány óra alatt elterjedt az interneten. A település polgármesterének ezután, hogy megnyugtassa a kedélyeket, cáfoló nyilatkozatot kellett kiadnia a település közösségi és hivatalos weboldalán.

A Balassagyarmati Járási Ügyészség a köznyugalmat súlyosan megzavaró közveszéllyel fenyegetés bűntette miatt emelt vádat, a bíróság pedig a cselekmény elkövetését elismerő és megbánó férfit jogerősen egy év, két év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte – közölte a főügyész. A rendőrség korábban azt írta, hogy egy 23 éves pusztaberki lakos ellen indítottak büntetőeljárást, aki azt állította az interneten, hogy Érsekvadkert lehet a koronavírus új epicentruma.

The post Felfüggesztett börtönbüntéssel megúszta a balassagyarmati álhírterjesztő appeared first on .

Fontos, hogy akinek fizetési meghagyást kézbesítenek, minél előbb reagáljon arra; ha valóban tartozik, fizesse ki a tartozását, ha erre nem képes, próbáljon egyezkedni hitelezőjével, ha pedig nem tartja jogosnak a követelést, akkor mondjon ellent a kézbesítéstől számított 15 napon belül, különben jogerőre emelkedik a fizetési meghagyás. Ellentmondás esetén a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul, és bíróságon folytatódik az ügy.

A közlemény részletezi: ellentmondását a magánszemély bármely közjegyzőnél közölheti szóban, vagy elküldheti postán annak a közjegyzőnek címzett beadványban, aki kibocsátotta a fizetési meghagyást. Indokolni sem kell az ellentmondást, elég ha leírja a magánszemély, hogy álláspontja szerint nem áll fenn a tartozás.

Fizetési meghagyásos eljárást jellemzően követeléskezelők, közüzemi vagy telekommunikációs szolgáltatók, bankok kezdeményeznek olyan ügyfelük ellen, aki nem fizeti be a szolgáltatás díját vagy nem törleszti kölcsönét határidőre. De kezdeményezhetnek eljárást társasházak is az elmaradt közös költség miatt, önkormányzati cégek ki nem fizetett parkolási díjakért vagy akár magánszemélyek is, ha kölcsönt adtak, és nem kapják vissza a pénzüket.

Tavaly 527 ezer fizetési meghagyást kezdeményeztek a közjegyzőknél, ebből 477 ezer jogerőre emelkedett. A fizetési meghagyás címzettjei közül csak 29 ezren nem tartották azt jogosnak, de sokan át sem veszik a fizetési meghagyást.

A közlemény idézte Tóth Ádámot, az MOKK elnökét, aki elmondta, hogy a tévhitekkel ellentétben nem lehet megúszni egy jogos követelés megfizetését azzal, ha az adós nem veszi át az erről szóló fizetési meghagyást, a jogszabályok alapján ebben az esetben úgy kell tekinteni, mintha elismerte volna a követelést a magánszemély. Ha viszont igazolt okból nem tudja átvenni valaki a fizetési meghagyást és végrehajtás indul ellene – például kórházi kezelés, otthoni karantén, rossz címre küldték, vagy jogosulatlan átvevő vette át a küldeményt -, akkor lehetősége van kézbesítési kifogást benyújtani az eljárásról történő tudomásszerzéstől számított 15 napon belül az eljáró közjegyzőnél. Ha valaki nem nyújt be ellentmondást vagy kézbesítési kifogást, vagy nem egyezkedik a hitelezővel, akár a bankszámláján lévő pénz egy részét is elviheti a végrehajtó néhány héten belül – hangsúlyozta a kamara elnöke.

A kamara szerint ha az adós anyagi helyzete miatt nem tud fizetni, akkor érdemes halasztást vagy részletfizetést kérnie szintén 15 napon belül. Magánszemélyként – az ellentmondáshoz hasonlóan – szóban jelezheti ezt bármely közjegyzőnél vagy levélben fordulhat az ügyben eljáró közjegyzőhöz. Amennyiben a közjegyző helyt ad a kérelemnek, az adósnak pontosan kell fizetnie a részleteket a jogosultnak (akinek tartozik), mert ha egyszer is megcsúszik, akkor a jogosult megindíttathatja a végrehajtási eljárást a teljes meg nem fizetett összegre – olvasható az MOKK közleményében.

The post Közjegyzői kamara: a fizetési meghagyást érdemes átvenni, de nem kötelező elfogadni a követelt összeget appeared first on .

Maruzsa Zoltán kijelentette: az iskolában nincs helye az erőszaknak. Ez volt a kormány mottója, amikor a kabinet ülésén döntés született, hogy az elmúlt időszakban az oktatási intézményekben markánsan megjelenő erőszakos jelenségekre reagálni kell. Rámutatott: azokon a helyeken léptek szolgálatba az iskolaőrök, ahol a továbbképzés, az iskolapszichológus, a szociális munkás, a tantestület eddigi munkája nem volt elegendő a rend teljes körű fenntartásához.

Az iskolaőr olyan személy, aki sokkal több mint egy portás, de nem rendőr – fogalmazott. Az államtitkár nyilvánvalóvá tette: az iskolaőröket speciális képzésen arra készítették fel, hogy az iskolai közegben fegyverhasználat nélkül pusztán a jelenlétükkel fenn tudják tartani a rendet. Emlékeztetett: abban teljes egyetértés volt a parlamenti pártok között, hogy az iskolában nincs helye az erőszaknak. Nem célvitáról, hanem eszközvitáról van szó – utalt arra, hogy az ellenzék részéről éles kritika érte az elképzeléseket.

Maruzsa kitért arra is: az iskolaőrök olyan helyszíneken kezdenek szolgálatot, ahol azt az intézményvezető ezt kezdeményezte. Eddig 423 helyszínen kezdték meg az iskolaőrök a tevékenységüket, további 55 helyszínre a toborzás, képzés folyamatban van. Kérdésre elmondta: későbbiekben igény esetén az iskolaőri szolgálat kibővülhet a nem állami intézményekben is.

Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára a biztonságérzet növelését, a prevenciót és a konfliktuskezelés hatékony támogatását jelölte meg annak indokaként, hogy kapcsolódtak a programhoz. 39 szakképzési centrumban 185 szakképzési intézmény jelezte szándékát, hogy részt venne a programban – ismertette, reményét fejezve ki, hogy ez a kör bővülni fog a jövőben. Az intézmények vezetőinek előzetes tájékoztatása megtörtént, figyelembe vették az ő észrevételeiket is – jelezte a helyettes államtitkár.

Töreki Sándor bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes arról beszélt, hogy másfél hónap állt rendelkezésükre, hogy egy teljesen új szervezetet hozzanak létre. Ismertette: az iskolaőrök tanítási időben teljesítenek szolgálatot, sajátos jogokkal vannak felruházva, és rendelkeznek kényszerítő eszközzel, így bilinccsel, gumibottal és könnygáz spray-vel. Utóbbiak használatára csak kiemelten indokolt esetben kerülhet sor.

Tevékenységük a pedagógusok, nevelők, oktatók munkájának biztosítása, a személyüket érő támadások megelőzése. Nevelési-oktatási kérdésekben javaslatot nem fogalmazhatnak meg, kizárólag a biztonsági kérdésekbe szólhatnak bele. Az iskolaőr nem rendőr, nem állít elő, ne fog el, nem hallgat ki, és a rendőr sem iskolaőr – rögzítette. Az iskolaőrök egyenruhában végzik a munkájukat, szolgálati igazolványuk, jelvényük van.

Töreki közölte: 1409 jelentkező volt az iskolaőri pozícióra, nagyon szigorú és következetes kiválasztási folyamat zajlott, amelynek eredményeként a jelentkezők kétharmadát kirostálták. A kiválasztott leendő iskolaőrök 31 képzési helyszínen pedagógiai, pszichológiai és rendőri ismeretek tárgykörben kaptak képzést. Összesen 478 intézményben lesz iskolaőri szolgálat a jelenlegi adatok szerint; 55 intézményben nincs betöltött pozíció Budapesten, Pest megyében, Bács-Kiskun megyében. A toborzás továbbra is folyik, és remélik, hogy szeptember végére minden iskola igényét ki tudják elégíteni.

Jelezte: minden érintett intézményt felkeresnek az ősz során, és tájékozódnak az első tapasztalatokról.

The post Tanévkezdés: eddig 423 helyen szolgálatba léptek az iskolaőrök appeared first on .

Az eljárás adatai szerint a 37 éves férfi 2018. október 14-én az éjjeli órákban a X. kerület, Jászberényi úton követni kezdett egy futó nőt, megtámadta és szexuális cselekményre kényszerítette. A sértett a bántalmazás következtében 8 napon túl és 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett.

Az ügyészség szexuális erőszakkal és testi sértéssel vádolta a férfit, a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2019 októberében kihirdetett elsőfokú ítéletében a váddal egyezően mondta ki a vádlott bűnösségét és négy és fél év fogházbüntetésre ítélte. A vád súlyosításért, a védelem enyhítéséért fellebbezett.

A másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék a büntetést három év hat hónap szabadságvesztésre mérsékelte, amelyet azonban a súlyosabb végrehajtási fokozatú börtönben kell végrehajtani.

A törvényszék indoklása szerint az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabásakor nem vett figyelembe minden enyhítő és súlyosító körülményt, így például azt, hogy a súlyos testi sértést megalapozó sérülésen túl a vádlott egyéb fizikai, valamint pszichikai sérülést is okozott a sértettnek. Ugyanakkor enyhítő körülményként kell értékelni, hogy a vádlott bocsánatkérését a sértett elfogadta – olvasható a közleményben.

A másodfokú bíróság kitért arra is, hogy bár a súlyosító körülmények száma nőtt és azok súlya jelentős, az eset megítélésénél figyelembe kellett venni a vádlott elkövetéskori kóros elmeállapotát, amely a törvény szerint a büntetés korlátlan enyhítésére is lehetőséget ad.

A szakértői vélemények szerint a vádlott a cselekmény elkövetésekor az úgynevezett abortív (csökevényes) kóros ittasság állapotában volt (a kóros ittasság tünetei közül csak egyesek észlelhetők, vagy a tünetek mind megtalálhatók, de nem fejlődtek ki teljesen), és ez nála olyan tudatzavart idézett elő, amely súlyosan korlátozta abban, hogy a cselekménye társadalomra veszélyességét felismerje és ennek megfelelően cselekedjen. Ezzel összefüggésben kellett értékelni a súlyosító körülményeket is, amelyek szorosan összefüggnek a férfi vádbeli tudatállapotával. Mindezek indokolták a szabadságvesztés tartamának enyhítését – közölte a törvényszék. (Ezek szerint a részegség enyhítő körülménynek számít. Ez jó hír a gátlásaikat könnyen levetőknek, mindenki másnak azonban rossz. A -szerk- megj.)

The post Igazságszolgáltatás: enyhítették a büntetését, de akár fel is menthették volna a kőbányai szatírt appeared first on .

A 193 tagú nemzetközi szervezet vezetője szerint a vegyifegyver-használatra vonatkozó állítás súlyos aggodalomra ad okot. Arias kijelentette, hogy a Vegyifegyver-tilalmi Egyezmény részes államai elítélendőnek és teljes mértékben ellentétesnek tartják a nemzetközi közösség által megállapított jogi normákkal a vegyi fegyverek bármilyen körülmények közötti használatát.

A szervezet továbbra is figyelemmel követi az ügy alakulását, és készen áll arra, hogy segítsen minden hozzá forduló részes államot – tette hozzá a főigazgató. A német szövetségi kormány szerdán adta hírül, hogy Navalnij szervezetében a harci idegmérgek csoportjába tartozó anyagot mutattak ki a német klinikai vizsgálatok folyamán.

A Vlagyimir Putyin orosz elnök legfőbb bírálójaként is ismert politikus augusztus 20-án egy Moszkvába tartó repülőn lett rosszul A gép kényszerleszállást hajtott végre Omszkban, Navalnijt az ottani kórházba szállították. Az orosz orvosok tagadták, hogy Navalnijt megmérgezték volna. A kómában lévő politikust augusztus 22-én Berlinbe szállították, és megkezdték klinikai kezelését. Orvosai szerdán azt állapították meg, hogy minden kétséget kizáróan idegmérget juttattak a szervezetébe. A hírek szerint Navalnij tünetei enyhültek, és nincs életveszélyben, de állapota továbbra is súlyos, és nem tudják kizárni, hogy megmérgezése maradandó hatásokkal jár.

Moszkva elutasította azt a vádat, hogy az orosz állam áll az ellenzéki politikus német szakemberek által megállapított megmérgezése mögött, a fehérorosz vezetés pedig Varsót és Berlint vádolta meg az incidenssel.

A hágai központú Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) 2019 novemberében vette fel tiltólistájára a Novicsokot. Az idegméreg az úgynevezett tiltott anyagok első számú jegyzékében szereplő anyagokhoz csatlakozott, amelyen egyebek mellett a szaringáz, a ricin és a mustárgáz szerepel.

A nemzetközi Vegyifegyver-tilalmi Egyezmény végrehajtó szerveként az OPCW felügyeli a globális törekvéseket a vegyi fegyverek végleges és ellenőrizhető módon történő felszámolására. Az egyezmény 1997-ben lépett hatályba. Felügyeletével a bejelentett vegyifegyverkészletek kilencvenhat százalékát megsemmisítették.

The post Navalnij-botrány: az OPCW szerint az idegméreg alkalmazása tiltott vegyi fegyver használatának minősül appeared first on .

Benkő Tibor, az MH 86. Szolnok Helikopterbázison a nyugállományú katonák és honvédségi nyugdíjasok találkozóján tartott előadásában, a Zrínyi 2026 nevű honvédelmi és haderőfejlesztési programról szóló film levetítése után azt mondta: a keleti mellett létezik egy déli fenyegetettség is.

Mint mondta, Magyarország – tekintve a történelmet – soha nem tudott kimaradni az európai hadszínteret érintő krízisekből, és a Kárpát-medence most sem tud kimaradni ezekből egy konfliktus esetén. Ezért készültek el a közép-európai országok szerepét, feladatát meghatározó NATO védelmi tervek is – mondta, hozzátéve: a NATO vezetésének döntése értelmében Magyarországnak ebben a térségben határozott, jelentős szerepe kell, hogy legyen.

A kockázatokra, fenyegetésekre mindig készülni kell, éppen ezért döntött úgy a magyar kormány, hogy egy modern, ütőképes magyar honvédségre van szükség – mondta Benkő. “Olyan magyar honvédségre, amelynek katonái jól kiképzettek, felkészültek, hazájuk iránt elkötelezettek, lojálisak” – fogalmazott. A miniszter fontosnak nevezte azt is, hogy ezek a kötelékek korszerű, modern technikai eszközökkel legyenek felszerelve.

Benkő elmondta: a honvédelmi és haderőfejlesztési program két részből áll. A honvédelmi rész a katonáról szól: toborzásáról, oktatásáról, kiképzéséről, nyugdíjas éveiben a róla való gondoskodásról. A miniszter üdvözölte az önkéntes katonai szolgálatra jelentkezők növekvő számát, fontosnak nevezte, hogy legyen mindig utánpótlása a magyar honvédségnek, “nem csak mennyiségi, hanem minőségi”.

A program másik része a haderőfejlesztésről, az új technikai eszközök beszerzéséről, a hazai hadiipar megteremtéséről, a kutatásról, a fejlesztésről, az innovációs tevékenységek megvalósításáról szól – ismertette.

Elmondta: könnyű típusú, többcélú Airbus H145M-es helikopterből 20-at rendeltek, ebből kilenc már megérkezett, ebben az évben még várnak 7-et. Közepes méretű, többfunkciós helikopterből 16-ot rendeltek, 2023 és 2025 között kell hadrendbe állniuk a Magyar Honvédségben. Kitért arra, hogy az új helikopterek érkezéséig a Mi-17-es szállító helikoptereket és a Mi-24-es harci helikoptereket feljavíttatják, hogy addig is biztosított legyen a képesség.

Benkő szólt arról, hogy még ebben az évben szerződést akarnak kötni azokra a repülőgépekre, amelyek majd tudják biztosítani a technikai eszközök szállítását, a légi desszantolási feladatok végrehajtását, és amelyeknél elvárás, hogy legyenek alkalmasak a légi utántöltési feladatok végrehajtására is.

Fontosnak nevezte a szárazföldi képesség, ezen belül a harckocsis fejlesztését is. A Leopard 2A4-es típusú harckocsiból 12 érkezik Magyarországra, négy már itt van, a többinek is meg kell érkeznie ebben az évben – mondta. A legkorszerűbb, Leopard 2A7-es harckocsik 2023-tól érkeznek. Önjáró lövegeket is beszereznek.

Benkő elmondta: a technikai eszközök kilencven százalékát Nyugat-Európából szerezték be Magyarországra, a jövőben a légvédelmirakéta-képesség kialakításánál számítanak az Amerikai Egyesült Államokra is. Hozzátette: előremutató megállapodást kötöttek olyan rakéták beszerzésére, amelyek a légierőnél alkalmazhatóak.

Szólt arról, hogy Szentkirályszabadján húszezer négyzetméteres központi logisztikai és kiképzőbázis épül, amelyet a tervek szerint ebben az évben át is adnak. Benkő kiemelte: míg 2004-től 2010-ig 17 önkéntes tartalékos állt az ország rendelkezésére, ma már 10 ezerre duzzasztották a létszámot, ami a jövőben tovább fog nőni. Kiemelt fontosságú feladatnak nevezte a miniszter a honvédelmi nevelést. A kadétképzési programhoz 68 oktatási intézmény csatlakozott már – számolt be. Megemlítette, hogy obsitosprogramot akarnak indítani, és kell egy új veteránprogram is. A nyugállományú katonák támogatását fontosnak tarják anyagilag is, ennek érdekében például az OTP-nél kedvezményes csomagot dolgoztak ki számukra.

A Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége és a Honvédelmi Nyugdíjas Klubok Országos Szövetsége által szervezett országos sorozatban Benkő Magyarország hét régiójában és Budapesten tart tájékoztató fórumokat. Elsőként Kaposvárra, majd Kecskemét után Szolnokra látogatott.

The post Benkő: szükség van korszerű, ütőképes, erős honvédségre appeared first on .