Biztonságpiac

Navalnij és Gunko azért fordult a strasbourgi székhelyű Európa Tanács felügyelete alatt működő bírósághoz, mert állításuk szerint előállításukkor a rendőrök indokoltan erőszakkal léptek fel és bántalmazták őket. A hatályos jogszabályokban rögzítettnél hosszabb ideig tartották őket fogdában, állításaikat pedig nem vették figyelembe, nyilatkozataikat nem vizsgálták ki az ítélet meghozatalakor.

A strasbourgi bíróság ítélete indoklásában mindenek előtt azt állapította meg, hogy a videófelvételek szerint a sértettek elfogásuk során nem tanúsítottak ellenállást. Semmi sem utal arra, hogy indokolt lett volna a hatóságok ilyen mértékű fellépésre – emelték ki. Kifogásolták, hogy az eljáró hatóság nem volt hajlandó kivizsgálni az gyanúsítottak ellen elkövetett állítólagos erőszakot, ezért a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy az orosz hatóságok nem bizonyították meggyőzően a fizikai erő alkalmazásának szükségességét. A fellépés sértette Navalnij és Gunko emberi méltóságát, és megalázó bánásmódnak minősül – jelentették ki.

Mivel a kérelmezők hosszan tartó adminisztratív őrizete indokolatlan és önkényes volt, valamint vallomásuk figyelmen kívül hagyása ellentétes a büntetőjog alapelveivel, az eljáró orosz bíróság megsértette a tisztességes eljáráshoz való jogot is – húzták alá. Megállapították azt is, hogy az illetékes hatóságok nem tettek eleget a gyülekezés békés lebonyolításának biztosítására vonatkozó kötelezettségüknek, intézkedéseik a gyülekezés szabadságához való jog megsértését jelentette.

Mindezek ismeretében a strasbourgi bíróság Oroszországot Alekszej Navalnij számára 8500 euró (mintegy hárommillió forint), Gunko részére 7500 euró (mintegy 2,7 millió forint) nem vagyoni jellegű kártérítés fizetésére kötelezte. A bíróság ugyanakkor elutasította mindkét kérelmező költségtérítési igényét.

A moszkvai Bolotnaja téren ellenzéki demonstrációk sorát rendezték a Vlagyimir Putyin harmadik, 2011-es újraválasztását követő évben, a kormánypártot ugyanis csalással vádolták a tiltakozók. A tüntetők és rendőrök közötti összecsapásokban többtucatnyian megsebesültek, mintegy négyszáz embert őrizetbe vettek, közöttük több ellenzéki vezetőt is, például Szergej Udalcovot,  Navalnijt és az azóta meggyilkolt Borisz Nyemcovot. Sokakat többévi börtönbüntetésre ítéltek, munkatáborokba küldtek. A megmozdulások végül fokozatosan elhaltak.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága legutóbb október közepén marasztalta el és kötelezte kártérítésre Oroszországot a Bolotnaja téri ellenzéki tüntetések erőszakos elfojtása, a gyülekezési szabadság megsértése és a tiltakozók elleni embertelen bánásmód miatt.

The post Navalnij-botrány: az EJEB kártérítés megfizetésére kötelezte Oroszországot appeared first on .

Tudatta: ennek egyebek mellett a biztonság fokozására, a fenntarthatóságra, a kereskedelemre, a globális versenyfeltételekre, valamint az intézmények megerősítésére kell kiterjednie.

Von der Leyen az uniós tagországok nagyköveteinek videókonferenciája előtt közzétett üzenetében az EU és az Egyesült Államok együttműködésének konkrét példái között a koronavírus-járvány leküzdését, a klímavédelmet, valamint a nemzetközi szervezetek, például az ENSZ, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) megerősítését és megreformálását nevezte meg.

Ezek azok a kulcsfontosságú területek, ahol Európa átveheti a vezetést, és új pozitív menetrendet állíthat össze az Egyesült Államokkal – emelte ki. “Nemzetközi rendszereink túl sok éven át voltak fogságban, eljött az ideje, hogy ezt az irányt megfordítsuk” – fogalmazott. A bizottsági elnök fontosnak nevezte a többoldalú megállapodások újjáélesztését és új közös szabályok létrehozását, egyebek mellett a digitális világot érintően.

Véleménye szerint az online platformokra vonatkozó előírások kiterjesztése lehet csak eredményes a gyűlölet- és a terrorista propaganda elleni küzdelemben. Meg kell reformálni a digitális szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályokat, hogy lehetővé váljon minden illegális online tartalom gyors eltávolítása a szólásszabadság védelme mellett – hangoztatta. Megemlítette továbbá az adatvédelem fontosságát, és azt hangsúlyozta: Washington tegye lehetővé a digitális nagyvállalatok megadóztatását. “Nem fogadható el, hogy a kereskedelmi óriáscégek hasznot húzzanak az európai egységes piacból, de ne fizessenek adót ott, ahol a nyereséget megtermelik” – fogalmazott.

Von der Leyen szerint a digitális kereskedelem adóztatását célzó nemzetközi megállapodásnak legkésőbb 2021 közepéig el kell készülnie, ellenkező esetben az EU saját javaslatokkal áll elő.

The post Von der Leyen új transzatlanti partnerségre szólította fel az Egyesült Államokat appeared first on .

A Pesti Központi Kerületi Bíróság idén márciusban kihirdetett elsőfokú ítélete szerint a bűncselekmény 2018 szeptemberében történt. A sértett a hajnali órákban egy budapesti török gyorsétkezde személyzeti mosdóját vette igénybe, az ott dolgozó vádlott eközben folyamatosan zaklatta, majd a mosdóba bejutva megerőszakolta a nőt. A férfit európai elfogatóparancs nyomán kerítették kézre Ausztriában.

Az elsőfokú bíróság szexuális erőszak és más bűncselekmények miatt öt év nyolc hónap börtönre és hat év Magyarország területéről kiutasításra ítélte a vádlottat. Az elsőfokú döntés ellen az ügyészség súlyosításért, a vádlott és védője felmentésért fellebbezett.

A meghozott másodfokú, jogerős ítéletében a Fővárosi Törvényszék hat év nyolc hónapra súlyosította a szabadságvesztést és hét évre a kiutasítást.

Az elsőfokú ítélet szerint az ügyészség szexuális erőszakkal, szeméremsértéssel és szexuális kényszerítéssel is vádolta a 2017 nyara óta Magyarországon oltalmazotti státuszban élő afgán férfit. A szeméremsértést a vád szerint a férfi azzal követte el, hogy a VII. kerületben a nemi szervét mutogatta egy nőnek, a szexuális kényszerítést pedig azzal, hogy egy harmadik nőt az utcán fogdosott. A vádlott az eljárás során tagadta bűnösségét.

Az afgán férfi oltalmazotti státuszát még tavaly nyáron megszüntette a menekültügyi hatóság, és kiutasították az országból, ugyanis az Alkotmányvédelmi Hivatal álláspontja szerint Magyarországon tartózkodása veszélyezteti a nemzetbiztonságot.

The post Súlyosbították a nemi erőszakot elkövető afgán büntetését appeared first on .

A vizsgálatot 2014-ben kezdeményezte Theresa May akkori belügyminiszter, későbbi brit miniszterelnök az angliai és a walesi intézményekben, köztük az egyházakban gyermekek ellen elkövetett szexuális visszaélések felderítésére. A vizsgálat közvetlen előzménye az a botrány volt, amely 2012-ben pattant ki, miután kiderült, hogy a BBC közszolgálati televízió valaha legnépszerűbb könnyűzenei műsorvezetője, a 2011-ben elhunyt Jimmy Savile évtizedeken keresztül súlyos szexuális bűncselekmények sorát követte el gyerekek sérelmére. Savile legfiatalabb áldozata nyolc éves volt.

A kedden nyilvánosságra hozott 158 oldalas vizsgálati részjelentés feltárja, hogy 1970 és 2015 között több mint háromezer, gyermekek ellen elkövetett szexuális bűncselekményről érkezett bejelentés az egyházhoz. Ezek közül 177 esetben indult bűnvádi eljárás, és 133 elmarasztaló ítélet született. A jelentés megfogalmazása szerint azonban helytelen lenne a katolikus egyházon belül a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bántalmazásokra úgy tekinteni, mintha azok csak a történelmi múlt problémái lennének, mivel 2016 óta is minden évben száznál több bejelentés érkezik ilyen jellegű bűncselekményekről.

A jelentés szerzői hozzáteszik: a vizsgálat által átfogott csaknem ötven évben a gyermekek ellen elkövetett szexuális bűncselekmények tényleges száma valószínűleg sokkal magasabb volt a tanulmány által feltártnál. A jelentés szerint a vizsgálatot végző bizottság “elborzasztó” beszámolókat hallott egyházi személyiségek által gyermekek ellen elkövetett nemi erőszakról és szexuális indíttatású szadista bántalmazásokról.

Az áldozatok egyike arról számolt be, hogy fiatal fiúként, 11 és 15 éves kora között egyedül őt több százszor bántalmazta egy magas egyházi tisztséget betöltő pap, aki minden ilyen incidens után meggyóntatta őt, és egyértelművé tette számára, hogy nővére akkor maradhat a helyi egyházi iskola növendéke, ha ő engedelmes lesz. A jelentés szerint Vincent Nichols bíboros, Westminster érseke, az angol-walesi katolikus egyház vezetője, a püspöki konferencia elnöke 2018-ban elnézést kért ugyan az egyházon belül történtekért, de semmiféle módon nem ismerte el, hogy személyes felelősségi körébe tartozna a változások irányítása.

Nichols bíboros nem tanúsított együttérzést sem a legutóbbi időszakban történt és feltárt ilyen bűncselekmények áldozatai iránt, és esetenként az angol-walesi római katolikus egyház megítélésének védelmét helyezte előtérbe – áll a vizsgálati jelentésben. Nichols bíboros kedd délutáni nyilatkozatában közölte: az egyház elfogadja a jelentésben foglaltakat, és hálás a vizsgálóbizottságnak, hogy nyilvánosságot biztosított a visszaélések elszenvedőinek. Az egyházi vezető mélységes sajnálkozásának adott hangot. Úgy fogalmazott: ami történt, rettenetes szégyen, amellyel neki együtt kell élnie, de tanulnia is kell belőle.

A Vatikán nyilvánosságra hozta a szexuális visszaélés miatt lemondott McCarrick bíborosra vonatkozó dossziét. Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár az igazság keresésének és a kérdések megválaszolásának nevezte a papi szolgálatból 2019-ben távozó Theodore Edgar McCarrick volt bíborosra vonatkozó dosszié közlését. A majdnem félezer oldalas dokumentáció McCarrick egyházi pályafutása szakaszai szerint végigköveti a személyét érintő történéseket, a vele kapcsolatos információkat és döntéseket. A dossziéban szerepelnek például a róla írt névtelen levelek, paptársai jelentései, felettesei vizsgálatai, kinevezéseinek körülményei. A Vatikán 2017-ig nem tudott a McCarrick által kiskorúakkal szemben elkövetett visszaélésekről. Ezt követően azonnal lépett: Ferenc pápa 2018 júliusában megfosztotta bíborosi rangjától, és elrendelte McCarrick felfüggesztését a nyilvános papi szolgálatból. Az egyházfő az után döntött így, hogy a New York-i főegyházmegye bizottsága megalapozottnak találta a McCarrick elleni vádakat, miszerint negyvenöt évvel korábban kiskorúak ellen követett el szexuális visszaélést New Yorkban.

The post Több ezer szexuális bűncselekmény történt az angol-walesi katolikus egyházban appeared first on .

A bíróság a honlapján közzétett közleményében azt írta, hogy a 39 éves, büntetett előéletű debreceni férfi 2016 és 2018 között internetezés közben rendszeresen töltött le olyan gyermekpornográf képeket, amelyek a nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal ábrázolták. A mintegy ezer ilyen kép mellett négyezer olyan fénykép is szerepelt a számítógépen, amelyek a gyermekeket erotikus jelleggel ábrázolták, szexuális kizsákmányolásuk során készültek.

A férfi a képeket nem osztotta meg másokkal.

Az első fokon eljáró Debreceni Járásbíróság elkobozta a lefoglalt számítógépet, merevlemezt, és januárban gyermekpornográfia miatt nem jogerősen egy év börtönbüntetésre ítélte férfit.

A Debreceni Törvényszék helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, mivel megállapította, hogy a járásbíróság nem követett el eljárási szabálysértést, egyetértett a megjelölt enyhítő és súlyosító körülményekkel, valamint a kiszabott büntetést szükségesnek, és elegendőnek találta. A törvényszék azonban további súlyosító körülményként értékelte az elkövetési idő több mint másfél éves tartalmát, és azt, hogy a vádlott felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje után öt hónappal kezdte meg a bűncselekményt. Enyhítő körülménynek jelölte meg, hogy a férfi beismerő vallomást tett, és gondozásra szoruló nagykorú hozzátartozója van – olvasható a közleményben.

K. Gábort, Magyarország egykori perui nagykövetét 2020 júliusában felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték 19 ezer pedofil fénykép birtoklásáért.

The post Egy év letöltendő a különbség 1+4 ezer és 19 ezer gyermekpornográf kép között appeared first on .

Az ügyészség szerint a három vádlott egyike sem vett részt közvetlenül a 16 halálos áldozatot követelő és több mint 150 embert megsebesítő gázolásos merényletek elkövetésében, de közreműködtek előkészítésükben. Az első tárgyalási napon olyan videófelvételeket mutattak be a bíróságon, amelyen robbanóeszközöket készítenek és fenyegető megjegyzéseket tesznek a terroristák, köztük a vádlottak padján ülő Mohamed Húli Smelál.

A férfi az egyetlen túlélője annak a véletlen robbanásnak, amely a felvételeken is szereplő alcanári lakásban bekövetkezett. A nyomozók szerint ott vesztette életét a terrorsejtet irányító Abdelbak esz-Szatti ripolli imám, aki fokozatosan radikalizálta a Marokkóból származó fiatal tagokat.

Smelál nem tett vallomást a bíróságon, de korábban elismerte közreműködését a támadások előkészítésében, és megbánást tanúsított. Az ügyészség egyebek mellett terrorszervezethez tartozással és robbanóanyag birtoklásával vádolja, 41 éves börtönbüntetést kérve a bíróságtól. Ugyanezekkel a vádakkal 36 éves szabadságvesztést indítványozott a vádhatóság Drissz Ukabirnak, aki kizárólag védőügyvédje kérdéseire válaszolva elmondta: fiatalkorú testvére kérésére bérelt furgont, mert úgy tudta, hogy egy költözéshez van rá szüksége két barátjával. A barcelonai merényletet később ezzel a járművel követték el.

A vádlott állította: nem tudott a tervezett akcióról, nem ismerte a ripolli imámot és egyáltalán nem vallásos, sőt azt hangoztatta, hogy életmódja teljesen eltér a vallási előírásoktól.

Ártatlannak vallotta magát Szajíd Ben Iazza is, akit terrorszervezettel való együttműködéssel vádolt meg az ügyészség, és ezért 8 éves börtönbüntetést kért. A férfi ismert néhányat a sejt tagjai közül, akiknek kölcsönadta iratait és nagybátyja furgonját, amelyeket robbanóeszközök készítésére alkalmas eszközök és anyagok vásárlásánál használtak.

A nyomozás során kiderült: a terrorista sejt jóval nagyobb pusztításra készült annál, amekkorát végül elért. Robbanószerekkel megpakolt furgonnal akarták megtámadni a barcelonai Sagrada Familia bazilikát és a párizsi Eiffel-tornyot, támadást terveztek az FC Barcelona futballcsapat stadionja ellen, valamint a
barcelonai Razzmataz diszkó is célpontjaik között volt.

A hatóságok szerint a csoport eredeti elképzeléseit az alcanári házrobbanás húzta keresztül, és ezután döntöttek a gázolásos merényletek mellett. A rendőrség lelőtte a támadásokban résztvevő terroristákat. Később az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet jelentkezett a merényletek elkövetőjeként.

The post Barcelonai gázolás: megkezdődött a három évvel ezelőtti dupla terrortámadás büntetőpere appeared first on .

Szanka Ferenc közölte, a férfit különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettével gyanúsítják. A gyanú szerint a 36 éves férfi péntekre virradóra szeged-kiskundorozsmai családi házukban több késszúrással megölte várandós feleségét kiskorú gyermekük jelenlétében. A férfi a késelés után elhagyta a helyszínt, majd az édesanyjához ment, ahol elmondta a történteket. Az asszony bejelentést tett a rendőrségen.

A rendőrök a bejelentéstől számított fél órán belül Domaszéken elfogták a gyanúsítottat.

A szóvivő közölte, a főügyészség a szökés, elrejtőzés és az eljárás meghiúsításának veszélye miatt indítványozta a férfi letartóztatását. A nyomozási bíró osztotta a vádhatóság álláspontját, és a kényszerintézkedés elrendeléséről döntött. A gyanúsított és védője fellebbezést jelentett be, így a döntés nem végleges – mondta a csoportvezető ügyész.

The post Elrendelte a bíróság a várandós feleségét meggyilkoló szegedi férfi letartóztatását appeared first on .

A lengyel államfő jóváhagyása révén hatályossá vált dokumentumot augusztusban írta alá Varsóban Mike Pompeo amerikai külügyiminiszter és Mariusz Blaszczak lengyel nemzetvédelmi miniszter. A varsói államfői palotában rendezett ünnepségen részt vett Andrzej Duda mellett Mateusz Morawiecki kormányfő, Mariusz Blaszczak, valamint Zbigniew Rau külügyminiszter és Rajmund Andrzejczak, a lengyel hadsereg főparancsnoka. Az Egyesült Államokat Georgette Mosbacher varsói nagykövet képviselte.

A ratifikációs dokumentum aláírását követő beszédében Duda reményét fejezte ki, hogy a szerződés hozzájárul az Egyesült Államok lengyelországi katonai jelenlétének erősítéséhez, az ezt szolgáló infrastruktúra és bázisok fejlesztéséhez, a közös hadgyakorlatok folytatásához, és elősegíti a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat is.

“A közép-európai piacok ezáltal biztonságosabbá válnak az amerikai befektetők számára” – hangsúlyozta a lengyel elnök, aki szerint ez a tendencia az utóbbi években a Három Tenger Kezdeményezés keretében történő amerikai szerepvállalásban is kifejezésre jutott.

Utalva az amerikai elnökválasztás fejleményeire, Duda elmondta: az Egyesült Államok jelenleg “nagyon forró napokat” élik, ő azonban szeretné, ha a lengyel-amerikai kapcsolatokat továbbá is a szerződés ratifikációs folyamatában megnyilvánuló nyugodt, “minden politikai vihartól és folyamattól független” légkör jellemezné. Meggyőződését fejezte ki, hogy a kétoldalú kapcsolatok építése, a “jól felfogott, mindkét félnek kölcsönösen előnyös viszony” túlmutat az aktuálpolitikai fejleményeken. Lengyelország arra számít, hogy az újonnan megválasztott amerikai elnök “a megfelelő pillanatban leteszi az esküt, és hivatalba lép” – fogalmazott Duda.

A szerződés értelmében a nyugat-lengyelországi Poznanban létrehozzák az amerikai 5. hadtest előretolt, mintegy 200 fős parancsnokságát, és legalább ezerrel, 5500-ra növelik meg a már lengyel földön állomásozó amerikai kontingens létszámát.

Lengyelország a szerződés szerint többek között az amerikai felszerelés raktározását, az amerikai hadsereg által felhasználandó infrastruktúra gondozását biztosítja, fedezi az amerikai katonák elszállásolását, étkeztetését, évi keret szerint az üzemanyagot, összességében évi mintegy félmilliárd zloty (39,3 milliárd forint) ráfordításával.

A szerződésben foglalt, a lengyel hadsereg által is felhasználandó infrastrukturális fejlesztések akár húszezer amerikai katona befogadását is lehetővé teszik.

The post Ratifikálták a lengyel-amerikai védelmi együttműködésről szóló szerződést appeared first on .

Ha kedvenc sporteseményüket valós időben követhetik az állampolgárok, elvárhatják, hogy valós idejű információk is legyenek a bírósági ügyeik státuszáról, illetve hogy keresetet is be tudjanak online nyújtani. Ha videóhívással kapcsolatba léphetnek szeretteikkel, akkor elvárhatják azt is, hogy ne kelljen átutazniuk az ország másik felébe egy tanúvallomásért – írta a miniszter.

Magyarország komoly lépéseket tett az igazságszolgáltatás digitalizációjában. Ma már a polgári és kereskedelmi ügyek, valamint a fizetésképtelenségi eljárások több mint felét online kezdeményezik – közölte Facebook-oldalán Varga Judit abból az alkalomból, hogy erről beszélt hétfőn az Európa Tanács igazságügyi minisztereinek online konferenciáján.

The post Varga: a magyar igazságszolgáltatási rendszer hatékonysága megfelel az európai elitének appeared first on .

Az 1919-1920-es lengyel-bolsevik háború során a lengyelek győzelmét eldöntő varsói csata 100. évfordulós ünnepségén Magyarországot Kovács Orsolya Zsuzsanna nagykövet képviselte, s részt vett Antoni Macierewicz, a szejm korelnöke is.

Beszédében Glinski kiemelte: száz évvel ezelőtt a lengyelek “megvédték Európát a bolsevizmus gonoszsága elől”, de nem voltak magukra utalva. Ezért a szoboregyüttes “az emberek, a nemzetek közötti szolidaritás emlékműve” – hangsúlyozta.

Utalva egyes európai nemzetek és az Egyesült Államok akkori támogatására, a kormányfőhelyettes külön megköszönte a varsói csata során nyújtott magyar segítséget. A lengyel nemzet soha nem felejti el a magyarok gesztusát, amely igazából “nemcsak gesztus volt, hanem valódi, a bolsevik vízözön elől a világot akkoriban védő testvéri nemzetnek nyújtott segítség” – jelentette ki Glinski.

“A Varsói csata előtt. Skierniewice 1920-2020” nevű emlékművet a skierniewicei pályaudvar előtti téren állították fel, felidézve ezzel: a vasútállomásra 1920. augusztus 12-én érkezett a nyolcvan vagonnyi, huszonkétmillió darabos, karabélyokhoz és tüzérségi fegyverekhez való magyar lőszerszállítmány, amelyet aztán egyenesen az orosz Vörös Hadsereg ellen harcoló lengyel egységekhez vittek.

A varsói csata során nyújtott magyar segítségre a skierniewicei szoboregyüttesben Teleki alakja emlékeztet. A Teleki-kormány akkor döntött a segítségnyújtásról, amikor a bolsevik propaganda és az európai baloldali pártok nyomására 1920-ban Lengyelország alig számíthatott más európai országok segítségére, csak a magyarországi és a magyar közvetítéssel továbbszállított francia lőszer jutott oda.

A franciák támogatására Charles de Gaulle képmása utal. A későbbi francia elnök 1919-1921-ben a Lengyelországban tevékeny, a lengyeleket a szovjetekkel folytatott háborúban támogató francia katonai misszió tagja volt, több posztot töltött be a lengyel hadseregben, az akkor tanúsított hősiességéért a Virtuti Militari lengyel hadi érdemrend ezüstkeresztjével tüntették ki.

Az emlékmű ábrázolja továbbá a korabeli lengyel hadvezért, Józef Pilsudski marsallt, valamint ukrán szövetségesét, Szimon Petljura elnököt, atamán-parancsnokot is. A négy életnagyságú bronzszobor mellett, amely Karol Badyna krakkói szobrász műhelyében készült, az államférfiakat ábrázoló a műalkotás fontos elemét képezi több, a lőszerszállítmányokra utaló, láda formájú tömb képezi. Ezeken a lengyel, magyar, francia és ukrán nyelvű, Lengyelország háláját kifejező feliratok olvashatóak.

A szoboregyüttes létesítését egy skierniewicei hagyományápoló társulat kezdeményezte, szervezőbizottságának tagjai között van Engelmayer Ákos, Magyarország rendszerváltás utáni első varsói nagykövete. Az emlékmű a lengyel kulturális tárca és a helyi önkormányzat támogatásával készült.

The post Lengyelországban felavatták az 1920-as varsói csatában segítséget nyújtó nemzetek emlékművét appeared first on .

Gál Kristóf közölte, a helyszíni bírságok fejenkénti átlaga húszezer forint volt. A szóvivő szólt arról is, hogy szintén az elmúlt két napon 262 esetben intézkedtek a helytelen maszkhasználat miatt, a rendőrök 53 esetben figyelmeztettek, 143 helyszíni bírságot szabtak ki és 66 feljelentést tettek. Tájékoztatása alapján a rendőrök pénteken és szombaton tíz boltnál találtak olyan szabálytalanságokat, amelyek miatt be kellett zárni az üzleteket. Ezeknek a boltoknak összesen 102 napig kell zárva tartaniuk – tette hozzá.

Gál  elmondta azt is: szombat éjfélig hat budapesti vendéglátóhelynél találtak súlyos szabálytalanságokat, amelyek miatt 14-14 napig zárva kell tartaniuk ezeknek a helyeknek. Kiemelte, elsősorban az üzletek, vendéglátóhelyek üzemeltetőinek, tulajdonosainak a felelőssége, hogy betartassák a maszkhasználatra vonatkozó szabályokat a vendégekkel, valamint az alkalmazottakkal.

Az ellenőrzések célja továbbra is, hogy a rendőrség “szövetségese” legyen azoknak, akik felelősen betartják a szabályokat, és kiszűrjék azokat, akik mások egészségét veszélyeztetik – hangsúlyozta az ORFK szóvivője.

The post A rendőrség 256 esetben intézkedett a kijárási korlátozás miatt pénteken és szombaton appeared first on .

A közleményben kiemelték: a magyar rendőrség elkötelezett abban, hogy megakadályozza az illegális bevándorlók bejutását Magyarországra, az Európai Unió területére, ezért felajánlotta támogatását a nyugat-balkáni országoknak. Az Észak-Macedóniába induló ötvenötödik magyar rendőri kontingens tagjait Balázs László, az ORFK határrendészeti főosztályának vezetője búcsúztatta Budapesten, a Készenléti Rendőrség központi objektumában.

A magyar rendőrök fő feladatként járőrszolgálatot látnak el a jogellenes határátlépések megelőzésére és felderítésére, továbbá közreműködnek az embercsempészek és az illegális migránsok előállításában. Nemcsak a határ közvetlen közelében teljesítenek szolgálatot, hanem az ország belsejében is. A kontingens terepjárókkal, éjjellátó készülékekkel és hőkamerákkal segíti az érintett határszakasz védelmét.

Az észak-macedón kontingensben szolgálatot teljesítő harminc rendőr magyar szolgálati felszereléssel látja el feladatait, intézkedési jogosultságukat a fogadó ország rendvédelmi szervének irányítása, felügyelete mellett gyakorolják Az Észak-Macedóniából hazatérő kontingens tagjai – a magánútról hazatérő magyar állampolgárokhoz hasonlóan – járványügyi megfigyelés alatt maradnak amíg koronavírustesztjük eredménye nem érkezik meg. Erre az időre szolgálatmentességet kapnak. Esetükben a teszt költségét a rendőrség finanszírozza – olvasható a közleményben.

The post Ismét magyar rendőrök segítik Észak-Macedónia határőrizetét appeared first on .

A Zuglói Polgárőrségnél 2020. november 5-én tartott ünnepségen Budapest rendőrfőkapitánya megköszönte a zuglói polgárőrök áldozatos és kiváló munkáját, kiemelve a rendőrség és polgárőrség szoros együttműködésének jelentőségét.

The post Harminc éves a Zuglói Polgárőrség appeared first on .

Mint írják, a 42 éves, Győr-Moson-Sopron megyei illetőségű nő – 28 éves, már tavaly szeptember óta letartóztatásban lévő társával együtt – 2019. április eleje és június 29-e között két kiszolgáltatott helyzetben élő nőt vett rá prostitúcióra. Egyikőjüket azzal hitegette, hogy a bevételből fele-fele arányban osztoznak. A nőket Siófokra és Győrbe szállították, elszállásolták, fényképes hirdetéseket adtak fel a nevükben az egyik erre szakosodott internetes portálon. A hívásokat ők fogadták, megszervezték a találkozók helyét és idejét, a szexuális szolgáltatásból befolyt összegek nagy részét eltették.

A nők mobiltelefonját, internetelérhetőségét elvették, a siófoki ingatlanba be is zárták őket, ezzel kényszerítve a szexuális tevékenység végzésére. Az előzetes letartóztatást személyi szabadságától megfosztott személy sérelmére, kizsákmányolás céljából, erőszakkal, fenyegetéssel, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett emberkereskedelem bűntette miatt kezdeményezték, tartva a szökéstől, illetve a sértettek megfélemlítésétől vagy befolyásolásától.

A Békéscsabai Járásbíróság a nő letartóztatását egy hónapra elrendelte – írta az ügyészség.

The post Dutyiban a madam appeared first on .

A jegyzékbe frissen felvettek között van a szíriai kormány olaj- és ásványügyi minisztere, az egészségügyi miniszter, az ipari miniszter, a mezőgazdasági és agrárreform-miniszter, a villamosenergia-ügyi miniszter, valamint három államminiszter. A pénteki határozatokkal 288-re emelkedett azok száma, akikkel szemben azért vezettek be utazási tilalmat és fagyasztották be vagyoni eszközeit, mert az EU szerint felelősek a szíriai polgári lakosság erőszakos elnyomásáért, a rezsim kedvezményezettjei vagy támogatói, illetve kapcsolatban állnak ilyen emberekkel.

Az EU a szíriai háborús helyzet miatt ez idáig hetven szervezettel szemben rendelte el a vagyoni eszközök befagyasztását. A Szíriát sújtó jelenlegi uniós szankciók értelmében többek között olajembargó van érvényben, kereskedelmi és beruházási korlátozások állnak fenn, a Szíriai Központi Bank eszközei be vannak fagyasztva az EU-n belül. Kiviteli korlátozás vonatkozik továbbá azokra a fegyverekre és felszerelésekre, amelyek potenciálisan belső elnyomás céljára alkalmazhatók, illetve azokra a berendezésekre és technológiákra, amelyek az internet vagy a telefonbeszélgetések ellenőrzésére és lehallgatására szolgálnak.

A szíriai helyzetre való tekintettel hozott szankciók 2011. december elseje óta vannak érvényben, és évente vizsgálják felül őket. Aláhúzták, az EU továbbra is elkötelezetten törekszik a szíriai konfliktus tartós és hiteles politikai megoldásának elősegítésére, összhangban az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatával és a 2012-es genfi nyilatkozattal.

The post Az EU újabb nyolc szíriai minisztert vont szankciók alá appeared first on .

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Unió és az Egyesült Államok barátságát és szövetségének fontosságát hangsúlyozta. “Példátlan transzatlanti partnerségük” a történelem, a demokrácia, a szabadság, az emberi jogok, a társadalmi igazságosság és a nyitott gazdaság közös értékeiben gyökerezik. Ez a partnerség az, amely évtizedek óta alátámasztja a liberális szabályokon alapuló nemzetközi rendet, és továbbra is a stabilitás, a biztonság és a jólét oszlopát jelenti az Atlanti-óceán mindkét oldalán” – hangsúlyozta.

Kijelentette, az Európai Bizottság készen áll fokozni együttműködését az Egyesült Államokkal a mindkét fél előtt álló kihívások kezelése érdekében. Von der Leyen a kihívások között a koronavírus-járványt és annak gazdasági és társadalmi következményeit, az éghajlatváltozás elleni küzdelmet, a digitális átalakulás előmozdítását, a közös biztonság megerősítését, valamint a szabályokon alapuló többoldalú rendszer reformját említette.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke közleményében azt írta, az Európai Unió tudomásul veszi az amerikai választási folyamat legújabb fejleményeit, amelyek alapján gratulál Biden megválasztott elnöknek és Kamala Harris megválasztott alelnöknek. “Az Európai Unió ismételten hangsúlyozza elkötelezettségét az erős transzatlanti partnerség mellett, és készen áll arra, hogy kapcsolatba lépjen a megválasztott elnökkel, az új kongresszussal és az új amerikai közigazgatással” – fogalmazott Michel.

David Sassoli, az Európai Parlament elnöke kijelentette: az Európai Unió a jövőben is együtt kíván működni “nagyszerű partnerével és szövetségesével”, az Egyesült Államokkal. A világnak szoros kapcsolatra van szüksége Európa és az Egyesült Államok között. Szükség van a transzatlanti kapcsolatok újrakezdésére, hogy képesek legyenek megoldani az előttük álló kihívásokat – hangsúlyozta Sassoli.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár közleményében azt hangoztatta: az erős NATO egyaránt jó az Egyesült Államoknak és Európának. Szükség van a közös erőre, hogy a szövetség képes legyen megbirkózni olyan kihívásokkal, mint az egyre határozottabb Oroszország, a nemzetközi terrorizmus, a kibertámadások okozta veszélyek, valamint a globális erőviszonyok elmozdulása Kína térnyerésével. “Csak akkor lehetünk biztonságban és csak akkor lehetünk sikeresek, ha együtt nézünk szembe ezekkel a kihívásokkal” – fogalmazott Stoltenberg.

Gratulált Áder János köztársasági elnök a megválasztott amerikai elnöknek. Levelében arra hívta fel a figyelmet, hogy a történelmi magyar-amerikai kapcsolatok közös értékekre épülnek: a két nemzet hagyományos szabadságvágyára és a demokrácia melletti elkötelezettségére. Magyarország a két országot összefűző baráti kapcsolatokat a jövőben tovább kívánja erősíteni – írta a magyar államfő.

Gratuláló levelet küldött Orbán Viktor miniszterelnök is Bidennek. “Engedje meg, hogy gratuláljak Önnek a sikeres elnöki kampányhoz. Jó egészséget és folyamatos sikereket kívánok rendkívül felelősségteljes feladatainak ellátásához” – írta Orbán.

The post EUfória: mindenki gratulál Bidennek appeared first on .

A rendőrség honlapján azt írták: egy fővárosi vállalkozás kétszázmillió forintot utalt a 49 éves férfinak, aki üzleti lehetőségeket, piackutatást és pénzügyi közvetítőtevékenységet ígért cserébe, de semmit sem teljesített. A feljelentés után a nyomozók még kilenc embert azonosítottak, akiktől a gyanúsított 2015 és 2019 között befektetési konstrukciók ígéretével csalt ki nagyobb összegeket. Volt olyan sértett is, akitől ügyvédi letétbe vett át több mint 51 millió forintot, amellyel azóta sem számolt el hiánytalanul.

A nyomozók a férfit Budapesten, az I. kerületben fogták el vasárnap, és lefoglaltak mintegy hétszázezer forint készpénzt, informatikai eszközöket, a bűncselekményekkel összefüggő dokumentumokat és több motorkerékpárt. A rendőrség a férfit különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás, sikkasztás és ügyvédi visszaélés elkövetésének megalapozott gyanúja miatt kihallgatta, majd őrizetbe vette. A bíróság szerdán elrendelte a gyanúsított bűnügyi felügyeletét – olvasható a közleményben.

The post Az ügyfeleit évekig becsapó ügyvédet fogott a rendőrség appeared first on .

A korlátozások Lukasenka fiát, Viktort is érintik, aki nemzetbiztosági tanácsadói szerepet tölt be a fehérorosz kormányban.

A szankciók, amelyek jelenleg 59 fehérorosz tisztviselőre vonatkoznak, magukban foglalják az beutazási tilalmat és a pénzügyi eszközök befagyasztását. Ezenkívül uniós polgároknak és a vállalatoknak tilos pénzeszközöket rendelkezésre bocsátani az érintettek számára. Az EU Observer brüsszeli eseményekkel foglalkozó hírportál szerint Lukasenkának és családjának két unión belüli ingatlanvállalatban van üzleti érdekeltsége. A vállalkozások Cipruson találhatóak.

A pénteki határozat követi a Miniszerek Tanácsa által elfogadott október elejei állásfoglalásokat, amelyekben a testület határozottan elítélte a fehérorosz hatóságok atrocitásait a békés tüntetők ellen, és Lukasenka szankcionálást helyezte kilátásba, “amennyiben az országban nem javul a helyzet.” Az EU azért is várt ezidáig a korlátozó intézkedések bevezetésével, mert abban bízott, hogy az elnök önként vesz majd részt az ellenzékkel folytatott tárgyalásokban és az ország demokratikus átalakításban.

Az augusztus 9-i fehéroroszországi választások óta – amelyen hivatalos eredmények szerint Aljakszandr Lukasenka államfőt a szavazatok több mint 80 százalékával hatodszor választották elnökké – vasárnaponként hétről hétre tömegek követelik az államfő távozását, ő azonban nem hajlandó erre. A legutóbbi megmozduláson mintegy 300 tüntetőt vettek őrizetbe a hatóságok.

The post Az EU szankcionálja Lukasenkát és a fiát appeared first on .

Tóth Gergő közölte: az egymást váltó, adócsalásra létrehozott cégekből kiépített háromszintű hálózattal a Szlovéniából és Horvátországból importált szójadarát belföldön áfa nélkül értékesítették. Az adócsalás mellett jelentős árelőnyhöz jutottak a piac tisztességes szereplőivel szemben. A bűnszervezet komoly informatikai infrastruktúrát működtetett, szervereiket a nyomozók it-szakértők és szaktanácsadók bevonásával egy szerverhotelben foglalták le. Az akcióban a NAV harminc helyszínen tartott házkutatást.

A bűnbanda irányítóit a Merkur bevetési egység balatoni luxusingatlanjukban fogta el. A nyomozók bankszámlákat és követeléseket zároltak, eddig már több mint félmilliárd forint értékben, és több millió forint értékű kriptovalutát is sikerült lefoglalniuk. A NAV négy gyanúsítottat vett őrizetbe. A Székesfehérvári Járásbíróság közülük háromnak a letartóztatását, egynek a bűnügyi felügyeletét rendelte el. Az ügyben bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt indult eljárás.

The post A szójakereskedők is durván megtévedhetnek appeared first on .

A súlyos állapotban lévő 21 éves Brahím Iszávit szállító repülőgép délután landolt a Párizshoz közeli Le Bourget repülőtéren, ahonnan a férfit egy párizsi kórházba szállították.

A tunéziai merénylőt Nizzában válságos állapotban szállították kórházba, miután a tett helyszínén a rendőrség éles lövésekkel ártalmatlanította. Eddig nem tudták kihallgatni, de az állapota már javult, amikor a koronavírus-tesztje hétfőn pozitívnak bizonyult, ezért a kihallgatását egyelőre elhalasztották. Szerdán azonban olyannyira romlott az állapota, hogy ismét válságos állapotba került.

Az átszállítás fokozott biztonságvédelmi intézkedések közepette történt: Nizzában csendőrfurgonok gyűrűjében tették fel a repülőgépre Iszávit, akit egy rendőrségi elitegység kísért az úton. A merénylőn kívül az ügyben már csak egy 17 éves kiskorú van őrizetben. A párizsi agglomerációban található Seine-Saint-Denis megyében szerdán előállított fiatalt azzal gyanúsítják, hogy csettelt a merénylővel, ezért folytatódik a kihallgatása.

A támadással kapcsolatban eddig 11 embert vettek őrizetbe, de tízet közülük már szabadon engedtek, nem indult egyikük ellen sem eljárás.

The post Átszállították a nizzai merénylőt Párizsba appeared first on .