Biztonságpiac

A londoni külügyminisztérium bejelentése szerint kedd délután bekérették Makszim Jermalovics fehérorosz nagykövetet és közölték vele a két fehérorosz diplomata kiutasítását. A brit külügyi közleményből nem derül ki, hogy Fehéroroszország londoni nagykövetségének diplomatái közül kiknek kell távozniuk. A tárca ugyanakkor közölte, hogy a brit diplomaták kiutasításáról hozott minszki döntést megalapozatlannak tartja, mivel a távozásra felszólított két diplomatának azért kellett elhagynia állomáshelyét, mert vasárnap teljesen legális módon, megfigyelőként jelen voltak minszki tiltakozó megmozdulásokon.

A két brit diplomata nevét hivatalosan nem hozták nyilvánosságra, de az ONT fehérorosz televízió szerint Lisa Thumwood első beosztottról és Timothy White-Boycott katonai attaséról van szó. A televízió szerint ők már el is hagyták Fehéroroszországot. Dominic Raab brit külügyminiszter elfogadhatatlannak nevezte a két brit diplomatával szembeni bánásmódot, amely ellentmond a diplomáciai kapcsolatok szabályrendszerét rögzítő Bécsi Konvenciónak – áll a londoni külügyminisztérium keddi tájékoztatásában.

A közlemény szerint a fehérorosz nagykövettel közölték azt is, hogy a brit kormány véleménye szerint az egyetlen lehetséges előrevezető út új választások megtartása és a tüntetők ellen alkalmazott erőszak felelőseinek elszámoltatása. A nyilatkozat szerint London továbbra is felelősnek tartja a fehérorosz hatóságokat a manipulált augusztusi választásért és a fehérorosz nép folytatódó erőszakos elnyomásáért.

The post London kiutasított két fehérorosz diplomatát appeared first on .

A minisztérium ismerteti: a pilóta nélküli légijárművekkel kapcsolatos általános uniós előírások tavaly nyáron léptek hatályba. A repülésvégrehajtási, üzemeltetési feltételeket rögzítő, további rendeleteket idén júliustól kellett volna alkalmazni, a koronavírus-világjárvány miatt azonban ezt a határidőt 2020 végéig tolták ki. Bizonyos részletszabályok megalkotása a tagállamok feladata maradt, az ITM javaslata az új hazai drónszabályozás törvényi szintű elemeit tartalmazza. A tervezet megteremti a biztonságos üzemeléshez, a drónok rugalmas és innovatív felhasználásához szükséges kereteket.

A jövőben a légiközlekedési hatóság nyilvántartást vezet a repülőeszközökről, a pilóta nélküli légijármű-rendszerekről és üzembentartóikról. A magyar légteret kizárólag a nyilvántartásba vett járművek használhatják. Az új előírások bevezetik a pilóta nélküli játék légijármű fogalmát, amely alatt a 120 grammnál könnyebb, a kezelőtől száz méternél messzebbre eltávolodni nem képes drón értendő. E járművekre nem terjed majd ki a nyilvántartásba-vételi kötelezettség.

A légiközlekedési törvény kapcsolódó módosítása rögzíti a HungaroControl Zrt. által üzemeltetett honlappal és mobilalkalmazással összefüggő alapvető szabályokat. A naprakész légtér-információkat közlő, a drónozókat a korlátozásokról is tájékoztató applikációt néhány kivételtől eltekintve kötelező lesz használni.

A szabályozás fokozottan védi a magánélet és az otthon nyugalmának tiszteletben tartásához fűződő alapvető jogokat is. A javasolt rendelkezések értelmében lakott terület felett kizárólag eseti légtérben lehet pilóta nélküli légijárművet használni. A játékdrónok e követelmény betartása alól is mentesülnek. Az eseti légtér legfeljebb hét napra szóló kijelölése a továbbiakban is a katonai légügyi hatóságnál kérelmezhető, ennek hiányában a lakott területen belüli drónozás közlekedési szabálysértésnek minősül. A családi élet háborítatlansága érdekében magánlaksértés miatt vonható felelősségre az, aki kamerával felszerelt légijárművével az érintettek hozzájárulása nélkül más lakásáról vagy az ott tartózkodókról felvételt készít.

Magyarország legalább régiós szinten vezető szerepet kíván betölteni a dróntechnológia elterjesztésében. A drónalapú szolgáltatásokkal jelentős mértékben növelhető a vállalatok innovációs szintje, költséghatékonysága, értékteremtő, gazdaságélénkítő képessége. A technológia térnyerése számos további előnnyel jár, kedvező hatásai érezhetőek lesznek egyebek mellett a szoftverfejlesztésben, a mezőgazdasági területek gazdaságosabb fenntartásában vagy az eredményesebb kutatás-mentésben is – áll a közleményben.

The post ITM: mobilalkalmazás támogatja a drónok szabályos és biztonságos üzemeltetését appeared first on .

Visal Bhardvadzs indiai filmrendező csupán annyit árult el a produkcióról, hogy a történet egy himalájai hegyi üdülőben játszódik, ahol gyilkosság történt. Ahogy a krimi kibontakozik, egy pár akaratlanul is nyomozásba kezd, hogy az ügy végére járjon.

Ez az első alkalom, hogy az angol írónő hagyatékát kezelő Agatha Christie Limited egy indiai filmessel működik együtt – olvasható a BBC hírportálján. “Számos adaptáción dolgoztunk már világszerte és minden ország beleviszi a maga sajátosságait a produkciókba. Kétségem sincs afelől, hogy ez ezúttal is így lesz” – mondta James Prichard, Christie dédunokája, a hagyatékkezelő vezérigazgatója. Az 55 éves Bhardvadzs hazája egyik legizgalmasabb filmese. Az elmúlt két évtizedben 15 filmet rendezett, köztük három Shakespeare-mű modern feldolgozását.

A rendező, aki június közepén a Muszuriban lévő házába vonult vissza a világjárvány elől, azt reméli, hogy két hónapon belül elkészül “a krimi királynőjének” egyik regényére épülő forgatókönyvvel, és 2021 elején elkezdhetik a forgatási munkálatokat. A film nagy részét himalájai városokban veszik fel, mert a rendező “szereti a csípős hegyi teleket”.

Az észak-indiai Mirutban felnőtt Bhardvadzs mindig is rajongott a bűnügyi regényekért, már középiskolásként falta Christie írásait. Noha az indiai irodalom tele van népszerű detektívregényekkel, Bollywood nem iparkodik ezek megfilmesítésével. Bhardvadzs Shakespeare-adaptációiban számos dal és táncjelent is helyet kapott, és a rendező az Agatha Christie inspirálta krimi esetében sem zárkózik el az énekléstől. “Van egy-két karakter a történetben, aki énekes és ha egy történetbe természetes módon beleillenek a dalok, akkor lesz ének” – jegyezte meg Bhardvadzs.

“A célom, hogy egy új detektívet alkossak meg a filmemmel. Tetszik az ötlet, hogy van két ember, akik egyáltalán nem nyomozók, de megoldanak egy bűntényt. A történet hű lesz Christie szellemiségéhez, ha az írásához nem is” – jegyezte meg a rendező. Hozzátette: “alig várom, hogy újra a kamera mögött legyek két évvel azután, hogy elkészítettem a legutóbbi filmemet. Ha minden jól megy, ez lesz az első része egy Christie-regényekre épülő trilógiának”.

Christie első detektívregényét, A titokzatos stylesi esetet 1920-ban publikálták. Azóta több mint kétmilliárd példányban keltek el a művei több mint száz nyelven. Csak tavaly több mint kétmillió példányt adtak el a könyveiből, amelyeket televízióra, mozivászonra és színpadra is átdolgoztak az elmúlt évtizedekben.

The post Agatha Christie inspirálta krimi készül Bollywoodban appeared first on .

Az elmúlt hetek iszlamista merényletei, Samuel Paty történelemtanár lefejezése október 16-án, és pár nappal később, a Nizzában három áldozatot követelő dzsihadista támadás újból emlékeztették a franciákat arra, hogy továbbra is legmagasabb szintű az országban a terrorfenyegetettség, jóllehet annak formája teljesen megváltozott az elmúlt öt évben. A koronavírus-járvány miatti általános karantén és a fokozott biztonsági intézkedések miatt az öt évvel ezelőtti párizsi merényletsorozat hagyományos nemzeti megemlékezésén a politikusokon kívül csak az áldozatok hozzátartozói és a túlélőket képviselő szervezetek vezetői vehetett részt.

A kormányfő és Párizs főpolgármestere a stadion D kapujánál hajtott először főt, ahol egy ember vesztette életét öt évvel ezelőtt, miután a közelében egy öngyilkos merénylő felrobbantotta magát. Ezt követően ellátogatottak a támadássorozat valamennyi helyszínére, a Le Carillon, a Le Petit Cambodge, a La Bonne biere, a Casa Nostra, a Comptoir Voltaire, a La Belle équipe étteremhez és kávéházhoz, valamint a Bataclan koncertteremhez.

Az egyszerű és rövid megemlékezéseken nem hangzottak el beszédek, csak az áldozatok neveit olvasták fel a koszorúzásokat követően.

Az Iszlám Állam nevű terrorszervezet által kitervelt és végrehajtott merényletsorozat pere várhatóan 2021 őszén kezdődik és fél évig tart. A vádlottak padján Salah Abdeslam, a terrorkommandó egyetlen életben maradt tagja mellett a támadás logisztikai lebonyolításért felelős dzsihadisták ülnek majd, miután valamennyi kitervelővel és megrendelővel végeztek a nyugati titkosszolgálatok: az Iszlám Állam hét magas rangú vezetőjét 2016 és 2017 között célzott drónos támadásokkal Szíriában megölték az amerikai és a francia erők.

A 2015. november 13-i párizsi merényletek estéjén három, testén robbanóövet viselő terrorista hatolt be a Bataclanba, ahol az Eagles Of Death Metal adott koncertet. A merénylők azonnal tüzet nyitottak, és kilencven embert megöltek. A támadással egy időben a Stade de France nemzeti stadionnál és belvárosi kávéházak teraszain másik két terrorkommandó további negyven embert ölt meg.

A francia hatóságok már kevésbé tartanak az öt évvel ezelőttihez hasonló, külföldről irányított és szervezett összehangolt merényletsorozattól, hanem inkább olyan radikalizálódott egyének akcióra számítanak, akiket már a megszűnőben lévő, de az interneten még aktív terrorszervezetek buzdítanak arra, hogy lépjenek akcióba.

“Még mindig támadnak ránk, de olyan fanatizált emberekkel, akik késeket használnak a félelemkeltéshez. A háború az országon belül még nem ért véget, de sok csatát megnyertünk 2015 óta” – mondta a merényletsorozat idején a köztársasági elnöki posztot betöltő Francois Hollande a Le Parisien című napilapnak adott interjúban.

Emmanuel Macron államfő a közelmúltban összehangolt programot hirdetett a politikai iszlamizmus ellen, és a leghatározottabb fellépést ígérte a radikalizált külföldiek ellen is.

A belügyminisztérium adatai szerint a titkosszolgálatok által nyilvántartott 8 ezer iszlamista közül 48-at kitoloncoltak július óta, és további 231 külföldi állampolgár vár arra, hogy a származási országa visszafogadja. “Rajtuk kívül még mintegy száz illegális bevándorlóról gyanítjuk, hogy radikális” – mondta pénteken Gérald Darmanin belügyminiszter a France Info közrádióban. A tárcavezető készíti elő az iszlamista szeparatizmus elleni törvénytervezetet, amelyet december 9-én mutat be a kormány.

The post Továbbra is a legmagasabb szintű a terrorkészültség Franciaországban appeared first on .

Resán Dalma, a Nyíregyházi Törvényszék sajtószóvivője a közleményében azt írta, a bűncselekmény elkövetésekor 15 éves vádlottat közfeladatot ellátó személy elleni erőszak és testi sértés bűntettében találta bűnösnek a bíróság, ugyanakkor felmentette a csoportosan elkövetett garázdaság bűntette miatt emelt vád alól.

Az ítéleti tényállás szerint 2019. május 28-án a vádlott az iskolában veszekedni kezdett két osztálytársával, majd trágár szavakat kiabálva dulakodtak, lökdösték egymást az épület folyosóján. Annak ellenére, hogy több tanár és diáktársuk is rájuk szólt, futni kezdtek a folyosón, majd a két fiút üldöző vádlott az egyik tanárnő mögé érve nagy lendülettel megrúgta őt – ismertette a szóvivő.

Hozzátette, mindketten a földre estek, ahonnan a tanár az elszenvedett súlyos sérülése miatt már nem tudott felállni. A sajtószóvivő kitért arra: mivel a megrúgott tanár a tárgyaláson úgy nyilatkozott, az iskolában gyakori eset a folyosói dulakodás és nem érezték annyira súlyosnak ezt az esetet, a bíróság a garázdaság vádja alól felmentette a vádlottat.

Az ítélet ellen az ügyész súlyosabb büntetés és a garázdaság bűntettében való bűnösség megállapítása, míg a vádlott és védője, valamint a törvényes képviselője felmentés miatt jelentett be fellebbezést. A büntetőper a Nyíregyházi Törvényszéken folytatódik.

The post Felfüggesztett fogházzal úszta meg a tanárát bántalmazó diák appeared first on .

A tárcavezető Twitter-fiókján azt írta, hogy Azerbajdzsán a terepen és a tárgyalóasztalnál is jelentős haszonra tett szert, és hozzátette: “azeri testvéreinkkel továbbra is egy nemzet, egy szív leszünk”. Vlagyimir Putyin, Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök és Nikol Pasinján örmény miniszterelnök keddre virradóra állapodott meg a hegyi-karabahi konfliktus lezárásáról.

A bejelentéssel összhangban Oroszország megkezdte békefenntartó kontingens telepítését Hegyi-Karabahba, párhuzamosan az örmény fegyveres erők kivonásával. Az orosz békefenntartók megbízatása öt évre szól, ami automatikusan további ötéves ciklusokra meghosszabbodhat, ha a felek hat hónappal a megállapodás lejárta előtt nem jelzik kilépési szándékukat.

Korábban Aliyev arról beszélt, hogy a tűzszünet ellenőrzését török és orosz békefenntartók közösen fogják ellátni. A török kontingens nagyságát nem közölte.

Cavusoglu kedden később sajtótájékoztatót tartott Ankarában vendégével Ruszlán Kazakbajev kirgiz külügyminiszterrel, amelyen Aliyev kijelentésével kapcsolatban azt mondta, hogy Ankara tárgyalásokat folytat a fegyvernyugvás ellenőrzésének körülményeiről.

A török diplomácia vezetője az egyezményt illetően egyúttal rámutatott: “Nagy siker, győzelem ez Azerbajdzsán számára. harminc éve megszállt területek kerülnek vissza Bakuhoz. Hegyi Karabah mellett hét környező régió állt örmény megszállás alatt. A terepen elért eredményeknek is köszönhetően most rövid időn belül mind a hét régió Azerbajdzsánhoz kerül.”

The post Ankara gratulált Bakunak a fegyveres konfliktus lezárásáról szóló megállapodáshoz appeared first on .

Az amerikai diplomácia vezetője közölte: ötven utolsó generációs F-35-ös lopakodó vadászbombázó eladásáról döntöttek 23,37 milliárd dollár értékben. Közleményében Pompeo leszögezte: utasítására a külügyminisztérium hivatalosan is értesítette a kongresszust a fegyvereladásról. Az Egyesült Államokban törvényhozási felhatalmazás szükséges a kormányzat bármilyen fegyvereladásához.

Az Emírségek Bahreinnel együtt augusztusban kötött – amerikai közvetítéssel – békemegállapodást Izraellel, és Donald Trump ezt követően jelezte egy sajtókonferencián, hogy az Öböl-menti, hét kis monarchiából álló szövetség érdeklődött a Lockheed Martin Corp F-35-ös vadászgépeinek megvásárlása iránt. Elemzők úgy értékelték, hogy a fegyvervásárlás egyfajta “jutalom” a diplomácia áttörésért.

Benny Ganz, a zsidó állam védelmi minisztere szeptember közepén Washingtonban tárgyalt, és az egyeztetéseken szóba kerültek az Emírségeknek tervezett fegyvereladások is. Az amerikai tárgyalópartnerek akkor biztosították az izraeli minisztert, hogy az Egyesült Államok továbbra is fenntartja Izrael katonai fölényét a térségben, mert ez az amerikai-izraeli védelmi kapcsolatok egyik sarokköve.

Mark Esper akkori amerikai védelmi miniszter leszögezte: az Egyesült Államok elkötelezett ez iránt, és az amerikai kormányzat “megóvja Izrael biztonságát”.

The post Az amerikai kormány jóváhagyta F-35-ös vadászbombázók eladását az Egyesült Arab Emírségeknek appeared first on .

Peszkov szerint a terület státusával kapcsolatban a felek addig is a nemzetközi jog, mindenekelőtt az ENSZ Biztonsági Tanácsa vonatkozó határozataiból és más dokumentumokból indulnak ki.

Nikol Pasinján örmény miniszterelnök, Ilham Aliyev azeri elnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő keddre virradóra megszületett megállapodása alapján a konfliktus szereplői a harcok beszüntetése nyomán az általuk jelenleg elfoglalt állásokban maradnak. Jerevánnak ezt követően november 15-ig a kelabdzsari régiót, november 20-ig az agdami régiót és gazahi régió megszállt területeit, december 1-jéig pedig a lacsini régiót kell visszaszolgáltatnia Bakunak, az Örményországot Hegyi-Karabahhal összekötő, öt kilométer szélességű lacsini folyosó kivételével.

A kivonuló örmény csapatok helyét a demarkációs vonal és a korridor mentén orosz békefenntartók veszik át, akiknek átdobása a területre kedd hajnalban megkezdődött. Az orosz védelmi tárca közölte, hogy már tíz, orosz békefenntartókat, páncélozott harcjárműveket és hadfelszerelést szállító Il-76-os repülőgép indult el Uljanovszkból Hegyi-Karabahba. Susan Sztepanjánnak, az örmény védelmi minisztérium szóvivőjének a tájékoztatása szerint az orosz katonák elkezdték elfoglalni állásaikat a tartományban, ahol viszonylagos nyugalom állt be, miután a felek hajnalban beszüntették a harci cselekményeket.

Az orosz békefenntartók vezérkara, mintegy nyolcvan fő, a nap folyamán megérkezett az örményországi Erebuni repülőtérre.

Az orosz elnöki szóvivő rámutatott, hogy Hegyi-Karabah ügyében háromoldalú megállapodás született, abban Oroszország mellett az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) másik társelnöke – az Egyesült Államok és Franciaország – nem vett részt. Hangsúlyozta, hogy az egyezség nem számol török békefenntartók jelenlétével.

Közölte, hogy Azerbajdzsán, de nem Hegyi-Karabah területén a tűzszünet megfigyelésére létrehozandó központ egy külön megállapodás tárgya lesz. Az orosz külügyminisztérium hírügynökségeket úgy tájékoztatott, hogy Ankara szerepe a rendezésben az orosz-török megfigyelő központ munkájában való részvételre korlátozódik, és nem lesz közvetlen köze a békefenntartó művelethez.

Peszkov kifejezte reményét, hogy Örményország – ahol a megállapodás ellenzői erőszakba hajló tiltakozásba kezdtek – megfelelő módon fogadja a megállapodást, és nem kívánta kommentálni a jereváni fejleményeket.

“Ez a két ország, Azerbajdzsán és Örményország népének győzelme, mert a háborút megállították” – kommentálta Peszkov azt, hogy Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter gratulált Azerbajdzsánnak “a harctéren és a tárgyalóasztalnál elért győzelméhez”.

Kedden Vlagyimir Putyin és Recep Tayyip Erdogan, valamint Szergej Lavrov is megvitatta telefonon a hegyi-karabahi helyzetet. A megállapodást Erdogan “helyes lépésnek” minősítette.

A vérontás megállítása mellett a Kreml szóvivője méltatta még a megállapodás humanitárius vonatkozásainak fontosságát is. Ezek értelmében az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) ellenőrzése alatt Hegyi-Karabahba és a környező területekre visszatérhetnek a menekültek, valamint hogy a szemben álló felek ki fogják cserélni a hadifoglyokat és az elesetteket.

Putyin  a Sanghaji Együttműködési Szervezet keddi virtuális csúcstalálkozóján “igazi nagy tragédiának” nevezte a hegyi-karabahi konfliktust, ugyanakkor nagy megelégedésének adott hangot az elért kompromisszum miatt, amellyel sikerült véget vetni a vérontásnak.

“Remélem, hogy az általunk az elmúlt időben megtett lépések elvezetnek a tartós béke megteremtéséhez Azerbajdzsán és Örményország népe érdekében” – mondta.

Putyin az orosz védelmi minisztérium és a hadiipar vezetőivel megtartott tanácskozásán megnevezte az Azerbajdzsán által az örmény légtérben, a hegyi-karabahi válságövezettől távol hétfőn lelőtt orosz Mi-24-es helikopter személyzetét, és a családok kárpótlására utasította Szergej Sojgu védelmi minisztert. Az elnök szerint az incidensben Jurij Iscsuk őrnagy, a gép parancsnoka és Roman Fegyin főhadnagy életét vesztette, a helikopter navigátora pedig közepes súlyosságú sérüléseket szenvedett.

A véletlennek mondott történtekért az azeri külügyminisztérium bocsánatot kért és fájdalomdíjat ajánlott fel. Aliyev elnök Putyinnak megígérte a felelősök megbüntetését, a bakui főügyészség pedig szolgálat közben elkövetett, halált okozó hanyagság címén büntetőeljárást indított.

Bakuban Aliyev Örményország “kapitulációjának” nevezte a három vezető közös nyilatkozatát, amely egy sokéves “megszállás” végét jelenti. Pasinján tagadta, hogy az örmény fegyveres erők vereséget szenvedtek, de elismerte, hogy “katasztrófa” történt, amiért vállalta a felelősséget.

Az Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek nyilvánító, örmény többségű Hegyi-Karabah hovatartozása miatti háborús konfliktus 1988-ban, még a Szovjetunió fennállásakor robbant ki, és azóta újra és újra fegyveres összetűzésekhez vezetett az örmények és az azeriek között. A térségben idén szeptember 27-én újult erővel lángoltak fel a harcok. Azerbajdzsán elhatározta, hogy fegyverrel foglalja vissza az enklávét. A harcok elől civilek tízezrei menekültek el, az összecsapásokban mindkét fél súlyos veszteségeket szenvedett el.

The post A Kreml szerint a Hegyi-Karabah státusáról nem született megállapodás appeared first on .

A hírügynökség az ukrán főügyészségtől származó meg nem nevezett forrásra hivatkozva közölte az értesülést, egyben nyilvánosságra hozta az eljárás lezárásáról szóló hivatalos határozatot.

Biden ellen hivatalos tisztségviselő munkájába való beavatkozás címén indított eljárást az ukrán Állami Nyomozó Iroda (DBR), miután Szerhij Vovk, egy kijevi, Pecserszk kerületi bíró, áprilisban hozott határozatában erre kötelezte. A DBR az ügyet ezt követően nyomozásra átirányította a Pecserszk kerületi rendőrségnek, amely szeptember 23-án az eljárást lezárta Bidennel szemben.

Sokin 2015 februárjától 2016 áprilisáig volt Ukrajna főügyésze. Petro Porosenko akkori ukrán elnök váltatta le arra hivatkozva, hogy túl kevés eredményt tudott felmutatni a korrupció elleni küzdelem terén. Sokin meggyőződése viszont az, hogy éppen a Burisma vállalat ellen indított vizsgálatai miatt távolították el hivatalából. A Burisma az a magántulajdonú ukrán gázvállalat, amelynek igazgatótanácsi tagja volt akkor még Joe Biden fia, Hunter.

Sokin azzal vádolta Bident, hogy az ő nyomására váltották le a főügyészi posztról. A vádját azokra a hangfelvételekre alapozta, amelyeket Andrij Derkacs Moszkva-barát ukrán parlamenti képviselő hozott nyilvánosságra, és amelyeken állítólag Porosenko és Biden beszélgetései hallhatók. Derkacs azt állította, hogy a felvételeket maga Porosenko készítette.

Biden kampányirodája szerint a hangfelvételeket megvágták, Porosenko úgyszintén hamisítványoknak nevezte azokat, hozzátéve, hogy a készítőik célja az ukrán-amerikai kapcsolatok aláaknázása volt. A felvételeket ugyanakkor az ukrán főügyészség csatolta a Porosenko ellen hazaárulás és hatalommal való visszaélés gyanújával indított vizsgálat anyagaihoz.

The post Az ukrán rendőrség gyorsan lezárta a Joe Biden elleni büntetőeljárást appeared first on .

A négy terrorelhárítási vizsgálóbíró a három fővádlottat (Mohamed Ghraieb, Chokri Chafroud és Ramzi Arefa) azzal gyanúsítja, hogy tudtak a készülő merényletről.

A három tunéziait az ügyészség terrorista összeesküvéssel akarta meggyanúsítani, de a vizsgálóbírók arra hivatkozva ejtették ezt a vádpontot, hogy a gyanúsítottaknak nem volt pontos tudomásuk a merényletterv részleteiről, s azt sem tudták, hogy azt mikor akarta az elkövető végrehajtani. További öt embert, egy tunéziait és négy albánt azzal vádolnak, hogy tőlük vette a támadáshoz használt fegyvereket az egyik fővádlott.

A gyanúsítottak közül négyen vannak előzetes letartóztatásban, ketten rendőri felügyelet alatt állnak, ketten pedig még szökésben vannak és elfogatóparancs van érvényben ellenük. A pert a források szerint legkorábban 2022-ben rendezhetik meg, a felperesek között 856 ember és szervezet szerepel.

A nizzai merényletet 2016. július 14-én este hajtották végre, miközben a tengerparti sétányon körülbelül harmincezren nézték a nemzeti ünnepet lezáró tűzijátékot. A tunéziai származású, 31 éves Mohamed Lahouaiej-Bouhlel teherautóval belehajtott a tömegbe, és megpróbált minél több embert halálra gázolni.

A 86 emberéletet követelő merényletet – amelyben 206-an sérültek meg – az Iszlám Állam dzsihadista szervezet vállalta magára. Az elkövetővel a helyszínen végeztek.

The post Nizzai terrortámadás: nyolc embernek kell bíróság elé állnia appeared first on .

A törvényszék közleménye szerint a vádlottak beismerték tettüket, tárgyaláshoz való jogukról lemondtak. Őket bűnösnek mondták ki segítségnyújtás halált okozó elmulasztásának bűntettében. Az ötöd- és hatodrendű vádlottakat egy év szabadságvesztésre ítélték három év próbaidőre felfüggesztve, míg az egyaránt fiatalkorú heted- és nyolcadrendű vádlottakat nyolc hónap szabadságvesztésre ítélték két évi próbaidőre felfüggesztve. A fiatalkorú vádlottak a próbaidő ideje alatt pártfogó felügyelet alatt állnak.

A vádirat szerint a vádlottak tavaly novemberben, az esti órákban a Fejér megyei Nagylók italkimérőjéhez mentek, ahol észrevették a teraszon székhez kötözött, alvó sértettet. Fényképfelvételeket készítettek, majd a sértettet magára hagyva – segítségnyújtás nélkül – távoztak a helyszínről. A sértett az éjszaka folyamán megpróbált a kötözésből kiszabadulni, ekkor a székkel együtt felborult, végül a hajnali órákban kihűlés miatt meghalt.

Az emberöléssel vádolt első-, másod-, harmad- és negyedrendű vádlottak esetében a bíróság jövő héttől tart tárgyalásokat, ahol a most jogerősen elítéltek tanúként vesznek részt.

A Fejér Megyei Főügyészség tájékoztatása szerint az emberüléssel gyanúsított négy vádlott az este folyamán a sértettet leitatta, majd úgy döntöttek, hogy a teraszon elalvó férfit a székhez kötözik. Ennek érdekében az egyikük a pultostól szigetelő szalagot vásárolt, a sértettre egy másik széket borított, majd két társa segítségével a két széket az abban elhelyezkedő sértettel együtt a szigetelő szalaggal áttekerte, végtagjait a székek lábaihoz, illetve karfáihoz rögzítette, miközben negyedik társuk a történtekről felvételt készített.

The post Nem segítettek a heccből kikötözött embernek: felfüggesztettel megúszták appeared first on .

Kiss Róbert alezredes közölte: a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló kormányrendeletben meghatározott felhatalmazás alapján a rendőrség megkezdte a kijárási tilalom, a közterületi magatartási szabályok, a rendezvények megtartására illetve a vendéglátó üzletekre vonatkozó szabályok ellenőrzését.

Az operatív törzs ügyeleti központjának vezetőhelyettese köszönetet mondott a lakosság többségének jogkövető hozzáállásáért, amely segíti a koronavírus-járvány elleni sikeres védekezést. Mint mondta, az elmúlt este és éjszaka kevesen voltak az utcákon, és az ellenőrzöttek zöme rendelkezett a kijáráshoz szükséges munkáltatói igazolással.

A rendőrök a kijárási tilalom megsértése miatt 273 esetben intézkedtek: 80 embert figyelmeztettek, 123 helyszíni bírságot szabtak ki, 70 emberrel szemben pedig szabálysértési feljelentést tettek – ismertette.

The post Operatív törzs: 273 emberrel szemben intézkedtek a rendőrök a kijárási tilalom megsértése miatt appeared first on .

Néhány soros szombati, angol nyelvű Twitter-üzenete után a román elnök hétfőn levélben is gratulált Biden elnökválasztási sikeréhez. Úgy értékelte: Biden alelnöki megbízatása idején sokat tett a két ország együttműködéséért, s felidézte, 2014-es bukaresti látogatását, valamint azt is, hogy jövőre lesz tízéves a Biden alelnöki mandátuma idején aláírt 21. századi román-amerikai stratégiai partnerségi együttműködési nyilatkozat.

Iohannis arról biztosította Bident, hogy Románia továbbra is megbízható stratégiai partnere lesz az Egyesült Államoknak közös biztonsági, védelmi és gazdasági célkitűzéseik teljesítésében. Leszögezte: a két ország együttműködése a demokrácia, emberi jogok, és jogállamiság terén vallott értékközösségén alapul, az Egyesült Államokkal kötött stratégiai partnerség pedig “döntő módon” hozzájárult Románia demokratikus átalakulásához.

Leszögezte: Románia szilárdan az Egyesült Államok oldalán áll a megoldásra váró kihívások megoldásában az egészségügyi, gazdasági helyzettől a klímaváltozásig, a biztonságtól az emberi jogokig, hiszen közös céljuk egy jobb jövő megalapozása népeik számára.

Iohannis azt is megígérte, hogy NATO-tagállamként Románia továbbra is hozzájárul a közös védelmi kiadásokhoz és “a demokráciák világközösségének” biztonságához, jólétéhez és ellenálló képességéhez.

The post A román államfő a katonai és gazdasági együttműködés erősítésében bízik az új amerikai elnökkel appeared first on .

A hagyományos függetlenség napi menetet idén a koronavírus-járvány miatt autós felvonulás formájában tervezték megtartani, a szervezők a járványügyi szabályok betartása érdekében döntöttek a gépkocsis felvonulás mellett. A koronavírus-járvány miatt Lengyelországban jelenleg tilosak az öt főnél nagyobb gyülekezések.

Ennek ellenére a megemlékezésre több ezren gyalog érkeztek. Erre reagálva, a torlódások elkerülése érdekében a szervezők meghosszabbították az autós felvonulás eredetileg tervezett útvonalát. Autós és motorkerékpáros résztvevők a nemzeti zászlókkal díszített járműveikkel a Poniatowski, majd a Lazienkowski hídon, valamint az ezeket összekötő főutcákon haladtak át. A szervezők ezt követően az akciót befejezettnek nyilvánították.

A gyalogos menet résztvevői fáklyákat, petárdákat vittek magukkal. Feltehetőleg a kilőtt pirotechnikai eszközöktől kigyulladt egy lakás az útvonal mentén álló egyik társasházban, a tüzet eloltották, senki nem sérült meg. Rendőrségi közlemény szerint a gyalogos ünneplők közé huligáncsoportok keveredtek, ezek a Nemzeti Múzeum közelében kövekkel, petárdákkal dobálták a rendőröket. A rendőrség könnygázt, “egyéni esetekben” pedig gumilövedéket is használt. Sajtóértesülések szerint a helyszínen mentők ápolták a sérülteket.

Egy csoportot a rendőrség a Nemzeti Stadion környékén is körbevett, a tüntetők ott is különféle tárgyakat dobáltak a rendfenntartók irányában. Több embert őrizetbe vettek. Egyes megfigyelők szerint a huligáncsoportok magatartása provokáció lehetett. A függetlenség napi felvonulást sem autós, sem gyalogos formában nem engedélyezte az ellenzéki varsói főpolgármester, Rafal Trzaskowski. Mateusz Morawiecki kormányfő azt kérte, hogy a járvány idején az emberek ne vegyenek részt a felvonuláson.

A lengyel politikai vezetők az évfordulót szentmiséken, koszorúzásokon ünnepelték. A megemlékezések, valamint a hozzájuk kötődő számos kulturális rendezvény döntő részét a járvány miatt online formában tartották meg.

A függetlenség napja a legnagyobb lengyel nemzeti ünnep. Annak emlékére tartják, hogy Lengyelország az első világháború végén, 1918 novemberében, 123 év felosztottság után visszaszerezte önálló államiságát. A független Lengyelország létrejöttét november 11-től számítják, amikor németországi fogságából Varsóba érkezett a haza megmentőjének tartott Józef Pilsudski.

The post Zavargások törtek ki Varsóban appeared first on .

Az erről szóló tájékoztatás szerdán jelent meg a hivatalos orosz online közlönyben. A miniszterelnök a megállapodás aláírására tett javaslatot az államfőnek. A szerződéstervezet értelmében Szudán díjmentesen bocsátja majd Oroszország rendelkezésére az objektum területét. A létesítményben az orosz hadiflotta legfeljebb négy hajót állomásoztathat, köztük nukleáris meghajtásúakat is. A bázison tartózkodó katonai személyzet létszáma nem haladhatja meg a háromszázat.

Oroszország emellett jogosult lesz a szudáni tengeri és légikikötőkön keresztül mindennemű olyan fegyver, lőszer és felszerelés szállítására, amely a bázis működtetéséhez és a hadihajók feladat-végrehajtásához szükséges. A szállítmányokra Szudán illetéket és vámot nem fog kivetni. Az orosz hadihajók a szudáni bázison mentességet élveznek majd, megvizsgálni, átkutatni és lefoglalni nem lehet majd őket. Oroszország szudáni felkérés alapján térítésmentesen támogatást nyújt majd a köztársaságnak a felkutatási és mentési akciókban és a “diverzióellenes biztosításban”.

A Meduza független portál a közzétett koordináták alapján azt írta, hogy a létesítmény Port Szudánban lesz. A szudáni féllel közösen kidolgozott szerződéstervezetet a külügyminisztériummal, a legfelsőbb bírósággal és a Nyomozó Bizottsággal (SZK) való egyeztetés után a moszkvai védelmi tárca terjesztette elő.

The post Moszkva műszaki bázist tervez létrehozni hadihajói számára Szudánban appeared first on .

Simon József megyei főügyész tájékoztatása szerint a vádlott nemcsak tárolta a képeket, hanem fel is töltött kettőt egy nyilvánosan elérhető képmegosztó oldalra, így mások számára is elérhetővé tette a gyermekpornográf tartalmat.

Hozzáfűzte: a Körmendi Járási Ügyészség végrehajtandó börtönbüntetés kiszabását indítványozta, illetve azt kérte a bíróságtól, hogy a vádlottat véglegesen tiltsa el bármely olyan foglalkozás gyakorlásától, amelynek keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végezné, vagy ilyen személlyel hatalmi vagy befolyási viszonyban állna.

The post Gyermekpornográfia miatt emelt vádat az ügyészség Körmenden appeared first on .

A tájékoztatás szerint november 9-én este a Kazincbarcikai Rendőrkapitányság állományába tartozó járőrök szolgálati gépkocsival közlekedtek egy borsodi településen, amikor megláttak egy körözés alatt álló férfit, aki élettársával az utcán sétált.

A rendőrök megállásra szólították fel a 31 éves férfit, aki azonnal menekülni kezdett. Miután a járőrök utolérték, testi kényszert alkalmaztak vele szemben, hogy megbilincselhessék, azonban ő aktívan ellenállt, és próbált szabadulni a rendőrök fogásából. Eközben a helyszínre ért a férfi élettársa, aki a ruházatánál megragadva próbálta lerángatni a rendőrt a földön lévő párjáról.

A rendőri intézkedésről tudomást szereztek az elfogatóparancs hatálya alatt álló férfi családtagjai, akik szintén a helyszínre siettek. Az elfogott férfi édesanyja, testvérei és más hozzátartozók az intézkedő rendőröket lökdösni kezdték, a ruházatuknál fogva rángatták őket, hogy a továbbra is szabadulni próbáló rokonuk el tudjon menekülni. Az egyik rendőr könnyfakasztó sprayt használt, időközben erősítés is érkezett a helyszínre, így a férfit elfogták és a rendet helyreállították.

A nyomozó ügyészség elrendelte valamennyi elkövető őrizetét és csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt gyanúsítottként hallgatta ki őket. A cselekmény jellegére és a gyanúsítottak személyében rejlő társadalomra veszélyességre tekintettel – közülük öten büntetett előéletűek és hatan a szabálysértési nyilvántartásban is szerepelnek – az ügyészség mind a hét ember letartóztatást kezdeményezi.

Erről a Debreceni Járásbíróság csütörtökön dönt, a gyanúsítottak terhére rótt bűncselekmény büntetési tétele két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés – tartalmazza a főügyészség közleménye.

The post Rendőrökre támadtak egy borsodi család tagjai, őrizetbe kerültek appeared first on .

Szalóki Zoltán tájékoztatása szerint a korábban indult ügyeket jelenleg is tárgyalja a bíróság. Az újabb vádirat is részletesen ismerteti a kiterjedt bűnszervezet felépítését és működését; az elsőrendű vádlott már 2009 előtt fantomcégek jogsértő átruházásával foglalkozott, és megismerkedésük után a másodrendű vádlott vette rá arra, hogy nagyobb haszon reményében hamis munkaerő-kölcsönzésbe kezdjenek.

Így elsősorban vagyonvédelemmel és takarítással foglalkozó vállalkozások dolgozóit fiktíven, tudtuk nélkül bejelentették, majd onnan látszólag visszakölcsönözték őket tényleges munkáltatóiknak. Ezzel a valódi foglalkoztatók elkerülték a munkabért terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettségük teljesítését, továbbá valótlan tartalmú számlák felhasználásával jogosulatlanul csökkentették általános forgalmi adójukat.

A rendszer az évek során igazi céghálóvá nőtte ki magát, mely bűnszervezetként működött. A hálózaton belül az adócsaláshoz általában olyan, gyakran cserélgetett cégeket használtak fel, melyeknek nem vagy csak alig volt bejelentett alkalmazottjuk, így nem kellett bevallaniuk és megfizetniük a foglalkoztatással kapcsolatos közterheket, míg áfafizetési kötelezettségüket más módon minimalizálták, majd a látszat kedvéért többnyire teljesítették.

A bűnszervezet működéséről szólva a főügyész kifejtette: a fiktív alvállalkozási, megbízási vagy munkaerő-kölcsönzési szerződések megkötését követően a megbízó cég átküldte a bűnszervezet ügyintézőinek és bérszámfejtőinek a fiktív cégekbe bejelentetni kívánt munkavállalók adatait, akik azután az érintetteket hamis okiratokkal adminisztrálták. A megbízó cégek a színlelt szerződésekben megjelölt díjakat átutalták a bűnszervezethez tartozó gazdasági társaságok bankszámláira, majd a bérszámfejtők ezekből az összegekből levonták a munkabéreket, melyeket eljuttattak a dolgozókhoz, a maradékot pedig felosztották a bűnszervezeten belül.

Az elsőrendű vádlott 2009 és 2013 között így több mint 740 millió forint jogtalan jövedelemhez jutott.

Szalóki jelezte: a 240 kötetnyi, több tízezer oldalas nyomozati anyag feldolgozását követő vádemelés 36 érintettje közül 26-an tartoztak a bűnszervezethez, a többiek a megbízást adó különböző gazdasági társaságok vezetői voltak. Az ügyben a Heves Megyei Főügyészség minősített költségvetési vagy adócsalás bűntettével, illetve vétségével, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja az elkövetőket, akik közül a bűnszervezet tagjai esetében végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását indítványozza – tette hozzá.

The post Vagyonvédelem: fiktív munkaerő-kölcsönzést folytató bűnszervezet tagjai ellen emeltek vádat appeared first on .

A kormányfő elmondta, Pintér Sándor belügyminiszterrel és Benkő Tibor honvédelmi miniszterrel egyeztetett arról, hogy a hadsereget bevonják a kijárási tilalom és a közrend fenntartásába, illetve ott, ahol lehetséges, az egészségügyre nehezedő teher viselésébe.

“Tehát a katonáink most nem háborúban fogják védeni a hazát, hanem besegítenek a rendőrségnek, besegítenek a központi közigazgatásnak, és besegítenek az egészségügyi ellátásnak is ott, ahol erre egyébként a belügyminiszter és az egészségügyi miniszter szerint szükség van” – közölte Orbán. Hozzátette: ennek a jogi, személyi és pénzügyi feltételeit sikerült tisztázni az operatív törzs és a kormány ülése között, de a kormányülésen még meghoznak egy-két formális döntést, ezután pedig aláírja az erről szóló rendeleteket.

A koronavírus-járvány miatt este 8 óra és reggel 5 óra között van érvényben kijárási tilalom az országban.

The post Katonák is ellenőrzik majd a kijárási tilalmat appeared first on .

Dankóné Nagy Éva elmondta: a hétfői házkutatáson egy lőfegyvert és ahhoz tartozó 353 darab lőszert, továbbá öt légfegyvert találtak a nyomozók. A légfegyverek közül kettő átalakított, ütőszeggel rendelkezik, és éles lőszer kilövésére alkalmas, ezáltal lőfegyvernek minősül.

Ezeken kívül további különféle lőszert és egy riasztópisztolyt is találtak, a férfi a lőfegyverek és a lőszerek tartásához hatósági engedéllyel nem rendelkezett – tette hozzá.

A szóvivő közölte: a férfit előállították, ellene szakértők bevonásával többrendbeli, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntett miatt folytat eljárást a salgótarjáni rendőrkapitányság.

The post Lőszereket, lőfegyvereket foglaltak le a rendőrök Nógrád megyében appeared first on .