Biztonságpiac

A lakosság segítségét kérte a rendőrség szerdán annak az ismeretlen 10-18 éves fiúnak az azonosításában, akinek a csontmaradványait még 2019. december 16-án találták meg a dél-balatoni Szántódpuszta közelében.

Vajda Eszter, a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense elmondta, a maradványok koponyacsontból, pár fogból és bordából állnak. Az elsődleges szakértői vélemény szerint lány volt az elhunyt, de a genetikai vizsgálat eredményeivel megerősített újabb szakértői vélemény szerint fiúról, illetve férfiről van szó, aki az elmúlt két évtizedben veszthette életét. Ellenőrizték az eltűnt fiúk, férfiak listáját, de ez alapján nem tudták megállapítani a személyazonosságot, ezért kérik a lakosság segítségét – tette hozzá.

A police.hu-n megjelent felhívásban a koponyacsont alapján rekonstruált emberi arc szilikonmintázatát is bemutatják. Az ügyben a Siófoki Rendőrkapitányság folytat eljárást tavaly december óta az ismeretlen férfi személyazonosságának megállapítása érdekében.

Arra kérik a lakosságot, hogy aki segíteni tud az elhunyt azonosításában, jelentkezzen náluk, hívja a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság Tevékenység-irányítási Központját a 06-82-502-700-as telefonszámon, a Telefontanú 06-80-555-111-es ingyenes zöldszámát, vagy a 112-es központi segélyhívó számot.

A sonline.hu értesülései szerint az emberi csontokra – amelyek alatt egy nejlonzacskó maradványai is látszottak – egy gombászó házaspár talált rá tavaly decemberben a turistaútvonaltól nem messze, egy bokros-fás területen.

The post Emberi csontmaradványokat találtak Szántódpusztánál appeared first on .

Recep Tayyip Erdogan szerint Moszkva láthatóan nem akar tartós békét a polgárháború sújtotta Szíriában, miután Oroszország hétfőn légicsapásokat hajtott végre az északnyugati Idlíb tartományban, megölve több tucat törökbarát, Damaszkusz-ellenes milicistát. A török államfő a hegyi-karabahi konfliktussal kapcsolatban ugyanakkor azt szorgalmazta, hogy Vlagyimir Putyinnal együtt oldják meg az azeri-örmény területi vitát.

A hétfői orosz támadás volt az egyik legnagyobb Idlíb tartományban azóta, hogy márciusban a Bassár el-Aszad szíriai elnök rendszerét támogató Oroszország és az ellenzék oldalán álló Törökország tűzszünetet hirdetett, véget vetve a szíriai kormányerők offenzívájának, amelyet egy éve az északnyugati térség visszafoglalásáért indított. Az orosz légicsapások előtt mindössze néhány nappal a török csapatok megkezdték a kivonulást egy kulcsfontosságú megfigyelőpontról az Idlíbbel szomszédos Hama tartományban.

Erdogan a szerdai beszédében a média szerint egy újabb szíriai hadműveletre is jelzést adott, vélhetően az ország északkeleti részén.

A politikus szerint “minden ígéret ellenére” egyre csak nő a terroristák jelenléte és Törökország ellen irányuló fenyegetése azokon a szíriai területeken, amelyek nem török ellenőrzés alatt állnak a határ túloldalán. Erdogan leszögezte: ha nem vonul vissza az összes terrorista Szíriában az Ankara által meghatározott vonal mögé, “Törökország jogos indokkal rendelkezik ahhoz, hogy beavatkozzon, mihelyt szükségét érzi”.

A török államfő valószínűleg az északkelet-szíriai helyzetre gondolt, miután tavaly októberben a Béke Forrása fedőnevű török hadművelet végén egy török-orosz tűzszüneti megállapodás értelmében az Ankara által terrorszervezetnek tartott Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milíciának ki kellett vonulnia a török határ melletti harminc kilométeres sávból. A török-szíriai határ őrizetét a török hadműveleti területen kívül a szíriai kormányerők egységei vették át, a török vezetés azonban az eltelt egy évben is többször kifogásolta, hogy szerinte az YPG csak részben hajtotta végre a csapatkivonásokat.

Erdogan hangoztatta: Törökország ereje elég ahhoz, hogy minden terrorszervezettől “megtisztítsa” Szíriát. Rámutatott: egyetlen céljuk, hogy saját biztonságukat garantálják, valamint, hogy békét és jólétet teremtsenek Szíria népe számára. “Senkinek a földjére és kőolajára nem vetettünk szemet” – húzta alá.

A török elnök kifejtette: “ideje, hogy ez az ősi földrajzi térség, amely egy évszázada az imperialisták játszóterévé vált, kiszabaduljon a présből, amelybe beletuszkolták”. Erdogan reményét fejezte ki, hogy Törökország lesz ennek a szabadulásnak a legnagyobb elősegítője. “Ezért viselkedünk úgy, ahogy, a Szíriát feldaraboló erőfeszítésekkel szemben” – zárta gondolatmenetét.

Erdogan felszólalásában kitért a Putyinnal folytatott telefonbeszélgetésére is, amely során – elmondása szerint – az Azerbajdzsán és Örményország közötti feszülő, hegyi-karabahi vita lezárását sürgette. A török államfő azt javasolta Putyinnak, hogy együtt oldják meg a kérdést, Ankara az azeri féllel, Moszkva pedig az örménnyel egyeztessen.

A vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahban a harcok szeptember 27-én újultak ki. Jereván és Baku orosz, illetve nemzetközi közvetítéssel már háromszor is tűzszünetről állapodott meg, de a fegyverek így sem hallgattak el. A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah hovatartozása régóta vita tárgya.

The post Erdogan már Putyinnal együtt rendezné a szíriai helyzetet appeared first on .

Kábítószer-kereskedelem miatt első fokon nyolc és fél év fegyházbüntetésre ítélte és tíz évre kiutasította Magyarországról a Balassagyarmati Törvényszék azt a két holland férfit, aki 2017-ben egy Nógrád megyei zenei fesztiválon drogot árusított.

Bóna Gyula megyei főügyész elmondta: a két holland férfi 2017 júliusában érkezett Nógrád megyébe, azért, hogy kábítószereket árusítson egy fesztiválon. A rendőrök ellenőrizték őket, átvizsgálták a pavilont, ahol tartózkodtak, és nagy mennyiségű – előre csomagolt, árjegyzékkel ellátott amfetamint, LSD-t és kannabiszt – találtak. Az autójukban lévő bőröndben és táskában ugyancsak kábítószerek voltak.

A főügyész közölte: a törvényszék mindkét férfit jelentős mennyiségre elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében mondta ki bűnösnek. A letartóztatásban lévő vádlottak felmentésért fellebbeztek.

(A büntetés mértékét érdemes összevetni a Szigeten nagykereskedelmi mennyiségű kábítószerrel elfogott másik holland páros büntetésével. A -szerk- megj.)

The post Rosszabbul jár az, aki nógrádi fesztiválon terjeszt drogot, mint aki a Szigeten appeared first on .

Elnyerte az Európai Unió idei LIFE-díját az éghajlatvédelmi kategóriában a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) FIRELIFE erdőtűz-megelőzési projektje – közölte a hivatal. Az idei döntőbe 156 LIFE-projekt kerülhetett be.

A program jutalmazásával az unió elismerte azt a példaértékű, nagymértékben összefogáson alapuló munkát, amelyet a magyar lakosság és szakemberek az erdőtüzek visszaszorítása érdekében tettek – írta Nébih , és emlékeztetett, hogy a program indulása óta egyharmadával csökkent az erdőtüzek száma az országban.

Az Európai Unió a LIFE-díjakkal a LIFE környezetvédelmi és éghajlat-politikai uniós program által támogatott leginnovatívabb és legeredményesebb projekteket jutalmazza. Az elismerést három kategóriában – éghajlat, természet- és környezetvédelem – ítélik oda minden évben. Idén a FIRELIFE mellett egy szlovén természetvédelmi, valamint egy portugál környezetvédelmi projekt érdemelte ki az elismerést.

Bár az erdőtüzet általában a közbeszédben és a statisztikai elemzések során is a természeti katasztrófák közé sorolják, a valóságban Európa-, így Magyarország-szerte is sokkal inkább az ember okozta katasztrófák csoportjába tartozik. A tűzesetek 99 százalékának keletkezése az emberhez köthető – hangsúlyozza Nébih.

A Nébih FIRELIFE programjának hatékonyságát jól mutatja, hogy a program létrejötte óta Magyarországon a tűzveszélyes napokra eső tűzesetszám 30 százalékkal csökkent, a károsodott területek kiterjedése pedig kilencven százalékkal mérséklődött.

A Nébih hangsúlyozza, hogy a díj nemcsak közvetlenül az erdész, természetvédő, tűzoltó, pedagógiai és kommunikációs szakembereket felvonultató projektcsapatot illeti meg, hanem ugyanannyira szól mindazoknak az erdőgazdálkodóknak, földműveseknek, kertészkedőknek, erdőjáróknak, dohányzó gépjárművezetőknek, továbbá Magyarország minden lakosának és külföldi vendégeinek is, akik a projekt sikeréhez hozzájárultak akár csak azzal is, hogy a tüzet “óvatosan használva” elkerülték az erdőtűz kialakulását.

The post Uniós díjat nyert a Nébih erdőtűz-megelőzési projektje appeared first on .

Recep Tayyip Erdogan feljelentést tett Geert Wilders, az iszlámellenes holland Szabadságpárt (PVV) vezetője ellen sértő Twitter-bejegyzése miatt – jelentette az NTV török hírtelevízió.

A panaszt Erdogan egyik ügyvédje, Hüseyin Aydin nyújtotta be. Szerinte Wilders bejegyzései a török államfő becsületét, méltóságát sértik, és nem maradnak a véleménynyilvánítás szabadságának keretein belül. Wilders múlt szombaton a mikroblogján terroristának nevezte Erdogant.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter vasárnap ugyancsak a Twitteren azt írta, hogy Wilders “hasznot próbál húzni az iszlám- és az idegenellenességből”. Egyúttal figyelmeztetett: “eljött az ideje, hogy Európa megálljt parancsoljon fasiszta mentalitású pimasz politikusainak”. Wilders erre úgy reagálta, hogy “a törökök mérgesek, mert terroristának neveztem Erdogant… Az igazság néha kellemetlen, de attól még nem kevésbé igaz” – fűzte hozzá a bejegyzésben.

A török elnök vasárnap azt üzente Wildersnek, hogy “tudnia kellene, hol a helye”.

Erdogan a napokban Emmanuel Macron francia államfővel is összetűzésbe került. A vita kiváltói azok az erőteljes intézkedések voltak, amelyeket Macron az iszlám fundamentalizmussal szemben hozott, miután Franciaországban a közelmúltban brutálisan meggyilkoltak egy tanárt, aki Mohamed-karikatúrákat mutatott be egy órán.

A török államfő szerint Macronnak fogalma sincs a vallásszabadságról, és szombaton azt üzente francia kollégájának, hogy vizsgáltassa meg elmeállapotát. Erre válaszul Párizs hazarendelte konzultációra ankarai nagykövetét, Macron pedig elfogadhatatlanak nevezte Erdogan szavait, és azt követelte, hogy “változtasson politikai irányvonalán, mert minden vonatkozásban veszélyes”.

A török elnök hétfőn már arra szólította fel országa lakosságát, hogy egyáltalán ne vásároljanak francia termékeket.

The post Erdogan feljelentette Geert Wilderst egy Twitter-bejegyzése miatt appeared first on .

Beadvány érkezett az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) a hegyi-karabahi konfliktussal összefüggésben Azerbajdzsán részéről, amelyben az ország egyebek mellett azt érte a bíróságtól: szólítsa fel Örményországot a civil lakosság elleni támadások beszüntetésére – közölte a strasbourgi székhelyű Európa Tanács felügyelete alatt működő bíróság.

A tájékoztatás szerint az ideiglenes intézkedés iránti kérelmében Azerbajdzsán kormánya azt kérte az Emberi Jogok Európai Bíróságától, szólítsa fel Örményországot az azeri területeken lakó- és közterületeket, temetőket és egyéb polgári infrastruktúrát célzó hadműveleteinek leállítására.

Azerbajdzsán ezen kívül az követeli Örményországtól, hogy az általa megszállt azeri területeken állítson le mindenfajta katonai, politikai, pénzügyi és egyéb támogatásokat. Hagyjon fel fegyveres erőinek, katonai felszerelésének és önkénteseinek – Azerbajdzsán szerint zsoldosainak – azeri szuverén területre küldésével. Vonja vissza az Azerbajdzsán területén illegálisan állomásozó fegyveres erőit, továbbá tartózkodni az azeri köztársasággal és állampolgáraival szembeni gyűlöletpolitikától.

A bíróság azt közölte, a kérelmet hamarosan megvizsgálja.

Mint emlékeztettek, Örményország szeptember végén hasonló beadványban fordult az EJEB-hez, amely kérelemnek a bíróság helyt adott. Megjegyezték, néhány nappal később hozott ideiglenes határozatában a bíróság a civil lakosság veszélyeztetésével járó harcok beszüntetésére szólította fel mindkét országot a hegyi-karabahi konfliktusban.

A határozat szövege szerint mindkét országnak tartózkodnia kell minden olyan intézkedés meghozatalától, különösen a katonai fellépésektől, amely a polgári lakosság jogainak megsértését, illetve életük vagy egészségük veszélyeztetését vonhatja maga után.

Azerbajdzsán és Örményország, a két egymással szomszédos korábbi szovjet köztársaság között a régóta fennálló területi vita miatt tört ki ismét fegyveres konfliktus szeptember 27-én. A túlnyomórészt örmények lakta Hegyi-Karabah 1996-ban kiáltotta ki függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is.

The post Hegyi-Karabah: Azerbajdzsán az EJEB-hez fordult appeared first on .

A csehek leginkább a hadseregben és a rendőrségben, legkevésbé a pártokban és az egyházakban bíznak – derült ki egy szeptemberi országos felmérésből, amelynek eredményét hétfőn hozták nyilvánosságra Prágában.

A CVVM közvélemény-kutató intézet felmérése szerint a hadseregben a megkérdezettek 75 százaléka, a rendőrségben pedig 69 százaléka bízik. Mindkét testület bizalmi indexe most a legmagasabb a felmérés 1994-es kezdete óta. Míg a hadsereg iráni bizalom a legutóbbi, márciusi felmérés óta nem változott, a rendőrségbe vetett bizalom 6 százalékponttal csökkent. A másik oldalon mérsékelten emelkedett a két testület iránti bizalmatlanság: a hadseregnél 17 százalékról 20 százalékra, a rendőrségnél 24 százalékról 29 százalékra.

A bizalmi index még a választások eredményénél, a bíróságoknál, a bankoknál, a közvéleménykutatási eredményeknél és a szakszervezeteknél volt mérsékelten magasabb a bizalmatlanságnál. A szakszervezetkben például a megkérdezettek 47 százaléka bízik, míg 36 százalék nem. A médiát tekintve a rádió kapta a legjobb értékelést: az emberek 49 százaléka hisz a rádióknak, 42 százaléka pedig nem. A televíziónak 42 százalék hisz, 55 százalék nem. Az internetben a megkérdezettek 42 százaléka bízik, 49 százalék pedig nem tartja megbízható hírforrásnak.

A legrosszabb értékelést már hagyományosan a pártok és az egyházak kapták. Az egyházakat az emberek 25 százaléka tartja megbízható intézménynek, míg 65 százalék nem bízik bennük. A pártok iránt csak az emberek 20 százaléka van bizalommal, míg 75 százalék nem tartja őket megbízhatónak.

A felmérést mintegy ezerfős országos mintán készítette a CVVM.

The post A csehek leginkább a hadseregben és a rendőrségben, legkevésbé a pártokban és az egyházakban bíznak appeared first on .

Krakkói futballhuligánokhoz kapcsolódó kábítószer-kereskedő nemzetközi hálózat 13 tagját állították elő a lengyel, a spanyol és brit hatóságok, a szervezett bűnözői csoport 2011 óta 15 tonna marihuánát csempészett 88 millió euró értékben – közölte az Európai Unió (EU) rendőrségi együttműködési szervezete (Europol).

A hágai székhelyű szervezet tájékoztatása szerint a három éven keresztül tartó nyomozás arra derített fényt, hogy Krakkó egyik sportklubjának futballhuligánjaiból álló bűnözői hálózat nagy mennyiségű kábítószert, elsősorban hasist, marihuánát és kokaint termelt és vásárolt, majd csempészett és értékesített egy albán bűnözői csoporttal együttműködésben.

A bűnszervezet teherautók rakományába, vagy a járműveken kialakított rejtett rekeszekben szállították a kábítószert több uniós országba, köztük Spanyolországba, Belgiumba, Németországba, Hollandiába, Lengyelországba és az Egyesült Királyságba.

A csoport tagjait a Spanyolországi Alicante városában, illetve Lengyelországban állították elő. Az összehangolt művelet során a hatóságok négy kannabisz-ültetvényre bukkantak, 3,4 tonna kendernövényt, 1,4 tonna hasist, 280 kilogramm marihuánát, különféle fegyvereket, köztük bozótvágó késeket, könnygázgránátokat, lőfegyvereket, elektronikai eszközöket, tizenegy ellopott járművet, ingatlanokat, valamint bankszámlákon tartott több mint hárommillió eurót (mintegy egymilliárd forint) foglaltak le.

The post Europol: Krakkói futballhuligánokhoz kapcsolódó kábítószer-kereskedő hálózatot számoltak fel appeared first on .

Az új NAV-törvénnyel az EU egyik legversenyképesebb hivatalává válhat a magyar Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) – közölte a Pénzügyminisztérium, miután benyújtották a törvényjavaslatot az Országgyűlésnek.

A közlemény szerint a jogszabállyal válik teljessé az adóhatóság szervezeten belüli integrációja, új időszámítás veszi kezdetét a hivatalban, amely elismerve a dolgozók teljesítményét és szaktudását, még hatékonyabbá teszi az adóhivatalt.

Kiemelték: amellett, hogy a költségvetési bevételek 94 százalékát az adóhivatal biztosítja és az adóügyek intézésekor számos szolgáltatással segít, évről évre jelentősen nő feladatainak száma. Idén január 1-től a NAV gyakorlatilag Magyarország univerzális végrehajtó szervévé vált. Még 2018-ban kerültek át a közigazgatási ügyek, idén pedig már az összes törvényszéki ügy végrehajtását is a NAV végzi, ami a korábbiakhoz képest 2020-ban mintegy 300 ezer új ügyet jelent – írták.

Idén július 1-jével újabb feladatot vett át az adóhivatal: az egyéni vállalkozók nyilvántartását. Jelenleg több mint 562 ezer egyéni vállalkozó szerepel az adóhivatali adatbázisban – tették hozzá.

A közlemény szerint a NAV feladatainak repertoárja jövőre még tovább bővül. A gépjárműadóval kapcsolatos adóhatósági ügyek intézése mellett a helyi iparűzés adóbevallást is az adóhivatalhoz kell benyújtani, ez utóbbi mintegy 800 ezer vállalkozásnak jelent adó-adminisztrációs könnyebbséget majd 2021-től. A NAV munkatársai az úgynevezett tényleges tulajdonosi adatbázis nyilvántartásával még nagyobb szerepet kapnak jövőre a pénzmosás elleni küzdelemben is.

Jövőre debütál egy újabb, informatikai adóhivatali szolgáltatás, amely, hasonlóan az eddigiekhez, ugyancsak ösztönzi a cégeket a digitális megoldások egyre szélesebb körű alkalmazására, aminek révén az ország versenyképessége is javul. Ez az új szolgáltatás az áfa-bevallási tervezetek adóhivatali kiajánlása, amivel várhatóan már 2021. második felében számolhat több mint félmillió áfa-bevalló cég – írták.

A közlemény szerint a feketegazdaság elleni küzdelemben is beváltak az online eszközök, illetve az adóhivatal kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési gyakorlata. Az adóelkerülés miatti áfakiesés a korábbi 21 százalékról 7 százalék alá csökkent tavaly, ezzel az értékkel megelőzzük Németországot, Ausztriát és Dániát is. A Pénzügyminisztérium célja a további javulás elérése, ezért jövőre létrehozza a Fenntartható Gazdaságfehéredésért Felelős Bizottságot. Az illegális szféra szereplőinek megfékezéséhez szükség van a NAV szakembereinek tudására és tapasztalatára.

A NAV a lehető legmagasabb szinten, ugyanakkor egyre kisebb létszámmal látja el eddigi és új feladatait egyaránt. Míg 2015 végén több mint 21 ezren dolgoztak a hivatalnál, addig jelenleg mintegy 18 ezren – jegyezték meg.

Mindezek ellenére több unió-szerte példaértékű intézkedést, illetve szolgáltatást valósított meg a szervezet. Már négy éve több mint ötmillió magánszemély helyett dolgozik, a NAV ugyanis mindenkinek elkészíti az szja-bevallási tervezetét. Az adóhivatal szakemberei által kidolgozott program 2017-ben elnyerte a legjobb információs és kommunikációs technológia díjat. A NAV digitális megoldásai mára világszerte elismertek, az online gazdaságfehérítő intézkedések mellett a papírmentes ellenőrzés módszertanát is számos uniós tagállam adóhivatala tanulmányozza – hangsúlyozzák a közleményben.

A benyújtott, új NAV-törvénnyel a szervezet integrációja teljessé válik. A tervezet, ha az Országgyűlés megszavazza, egységes jogviszonyt hoz létre; az úgynevezett adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyt, amely jogállásukat tekintve nem tesz különbséget a civil és a hivatásos állomány között, és egyaránt vonatkozik a kormánytisztviselőkre, a pénzügyőrökre és az ügykezelőkre is.

The post PM: az Országgyűlés előtt az új NAV-törvény appeared first on .

Több mint 55 millió forint értékű speedet foglaltak le a rendőrök múlt szombaton két kőbányai helyszínen – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság.

A gyanú szerint egy 44 éves férfi és 48 éves társa egy kőbányai lakásban akart kábítószerlabort üzemeltetni. A nyomozók egy X. kerületi lakásban elfogták a 44 éves férfit, akinél 43 gramm speedet, valamint metamfetamin-tartalmú kábítószer készítéséhez alkalmas anyagokat találtak. A lakásban tartott szemle során több mint hétezer euró, illetve több mint egymillió forint került elő, valamint egy gépjármű indítókulcsa is. A közelben parkoló autóban a nyomozók egy fekete táskát találtak, amiben több mint hét kilogramm por állagú speed volt.

Ezzel egy időben egy másik kőbányai helyszínen a férfi társát is elfogták a nyomozók, aki korábban társától több mint tizenegy kilogramm kábítószert vett át. A férfi, hogy a lebukást elkerülje, a kábítószert az autójából kidobta, de a nyomozók egy parkoló autó alatt megtalálták. A rendőrök az elfogáskor az autót is átkutatták, és több mint egymillió forintot találtak.

A 48 éves férfi vidéki lakásán szintén kutatást tartottak, ahol egy műanyag kannában közel száz kilogramm folyékony anyagot, feltehetően kénsavat találtak, amely a lefoglalt kábítószer előállításának egyik alapanyaga. A nyomozók a férfiakat kábítószer-kereskedelem bűntettének gyanúja miatt őrizetbe vették, és kezdeményezték letartóztatásukat.

The post Speed: gyorsan lekapcsolták a kőbányai Walter White-ot appeared first on .

Mielőbbi és tartós tűzszünetet sürgetett Örményország és Azerbajdzsán között keddi telefonbeszélgetés során Szergej Lavrov orosz és Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter.

Az orosz külügyminisztérium tájékoztatása szerint a két politikus megengedhetetlennek nevezte a hegyi-karabahi konfliktus nemzetközivé tételét külföldi harcosok odaszállításával. Lavrov és Cavusoglu hangsúlyozta, hogy nincs alternatívája a probléma békés megoldásának, valamint azt, hogy azonnali tűzszünetet kell kihirdetni és fel kell újítani a tárgyalásokat az EBESZ minszki csoportja által kidolgozott mechanizmusok keretében.

A két miniszter a közel-keleti válságövezetekről is egyeztetett. Líbiával kapcsolatban hangot adtak érdekeltségüknek abban, hogy a vezető líbiai politikai erők és egyesülések részvételével induljon átfogó párbeszéd az ENSZ égisze alatt.

Megállapodtak, hogy diplomáciai, katonai és biztonsági szolgálati vonalon folytatják az együttműködést a szíriai helyzet rendezéséért és a politikai folyamat előmozdításáért az ENSZ Biztonsági Tanács vonatkozó határozatai és az asztanai folyamat részvevői megállapodásainak szellemében. A felek emellett eszmecserét folytattak a kétoldalú viszony aktuális kérdéseiről és a Földközi-tenger keleti medencéjében kialakult helyzetről is.

The post Hegyi-Karabah: tűzszünetet sürgetett az orosz és a török külügyminiszter appeared first on .

Ukrajna megtiltotta két magas rangú magyar tisztségviselő beutazását a helyhatósági választás alatt Kárpátalján folytatott “agitáció” miatt – közölte Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.

A külügyi tárca vezetőjének szavai szerint az egyik tisztségviselő a magyar miniszterelnökség államtitkára, akit név szerint nem említett, a másikról pedig nem árulta el semmit. Hozzátette ugyanakkor, hogy más olyan magyar állampolgárok beutazási tilalmát is kezdeményezték, akik aktívan “beavatkoztak” Ukrajna belügyeibe a választás idején.

“Partnereinket hamarosan részletesen tájékoztatjuk a választásokba való magyar beavatkozás tényéről, erről már tájékoztattuk az EBESZ megfigyelő misszióját” – emelte ki Kuleba. A miniszter szerint nem lehet a helyzetet különbözőképpen értelmezni, az konkrét beavatkozás volt Ukrajna belügyeibe.

“Nem lehet mindent csak a kollégám, Szijjártó Péter Facebook-bejegyzésére redukálni. Ez általában a magyar politikáról szól. A mi álláspontunk nagyon egyszerű, tegnap értékeltük ezeket a cselekedeteket. Az, ahogyan a magyar kormány a választások előestéjén és a választások napján viselkedett, beavatkozás volt Ukrajna belügyeibe” – szögezte le a miniszter.

A nap folyamán bekérették az ukrán külügyminisztériumba Íjgyártó István kijevi magyar nagykövetet, és tiltakozó jegyzéket adtak át neki.

A magyar külgazdasági és külügyminiszter nonszensznek nevezte az eljárást, és azt mondta, hogy “nem túl barátságos hangnemben és nem a barátkozás szándékával” kérették be az ukránok Íjgyártó Istvánt.

The post Ukrajna megtiltotta a beutazást két magas rangú magyar tisztségviselőnek appeared first on .

Vlagyimir Putyin azt javasolja a NATO-nak, hogy mondjon le a közepes és rövid hatótávolságú rakéták európai telepítéséről, valamint hogy kölcsönösen ellenőrizhessék a másik fél azon objektumait, amelyek gyanújuk szerint ebbe a kategóriába sorolhatók.

Putyin a Kreml honlapján megjelent közlemény szerint kölcsönösségi alapon, a jószándék jeleként felajánlotta, hogy Oroszország európai területére a továbbiakban nem telepít az Iszkander rendszer részét képező 9M729 (a NATO-kód szerint SSC-8) típusú manőverező robotrepülőgépet, amelyről Washington azt állította, hogy megsérti az INF-szerződést. Ez a megállapodás rendelkezik arról, hogy fel kell számolni az “öreg kontinensen” a szárazföldi állomásoztatású közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris rakétákat.

Az orosz elnök megerősítette az ismert orosz álláspontot, miszerint a 9M729 megfelel az INF-szerződés követelményeinek. Putyin kezdeményezte az amerikai és NATO-bázisokra telepített, Mk 41-es indítóállásokkal ellátott Aegis Ashore rendszerek és a Kalinyingrád megyébe telepített 9M729-esek kölcsönös ellenőrzését.

Az orosz vezető rámutatott, hogy Moszkva mindaddig elkötelezett a szárazföldi közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták telepítése ügyében meghirdetett moratóriumához, ameddig “amerikai gyártmányú” eszközök valamelyik régióban meg nem jelennek. Putyin hasonló fogadalomra szólította fel a NATO-t. Egyúttal sürgette, hogy a világ országai találjanak megoldást arra, hogyan teremtsenek stabilitást az ázsiai és csendes-óceáni térségben az INF-szerződés hiányában.

Az Egyesült Államok tavaly augusztusban jelentette be, hogy kilép az INF-szerződésből. A Kreml mostani javaslatait azzal indokolta, hogy a feszültség csökkentését és a bizalom erősítését kívánja eléri Európában az amerikai lépés nyomán, amelyet a fegyverkezési versenyt és a konfrontációt erősítő “súlyos hibának” minősített.

Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov, 1988. június 1-jén lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes és rövidebb (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

Az Egyesült Államok 2014 óta állította, hogy Oroszország megsértette az INF-szerződést. Washington ezt tavaly úgy konkretizálta, hogy az oroszok a szárazföldi Iszkander-M rakétarendszer és a tengeri indítású Kalibr manőverező robotrepülőgép továbbfejlesztett elemeit tartalmazó 9M729 típusú manőverező robotrepülőgép tesztelésével szegték meg a szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert.

Moszkva ezt tagadja, és azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített vagy telepítendő Aegis Ashore ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Az orosz fél azt is mondja, hogy az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikusrakéta-elhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.

Trump 2018 augusztusában jelentette be a szerződésből való kilépés szándékát, ugyanannak az évnek a decemberben pedig Mike Pompeo külügyminiszter ultimátumban követelte Oroszországtól a 9M729-es robotrepülőgép megsemmisítését vagy módosítását. Moszkva ezt elutasította.

Washington 2019. február 1-jén közölte, hogy felfüggeszti részvételét az INF-szerződésben, és kilép abból, ha Oroszország nem tér vissza annak tiszteletben tartásához. Putyin egy nappal később bejelentette, hogy Moszkva tükörintézkedésekkel válaszol, szintén felfüggeszti részvételét, és tudományos kutatásokat indít új rakétatípusok kifejlesztésére.

Tavaly augusztus 2-án az Egyesült Államok bejelentette a szerződésből való kilépését.

The post Putyin az európai rakétatelepítésről való lemondást és kölcsönös ellenőrzést javasol a NATO-nak appeared first on .

Kinevezték az Információs Hivatal (IH) új vezetőjét. Az erről szóló miniszterelnöki határozat a Magyar Közlöny keddi számában jelent meg.

Eszerint a jelenlegi főigazgatót, Czukor József nemzetbiztonsági vezérőrnagyot október 31-ei hatállyal mentik fel posztjáról. Az új főigazgató, Bunford Zsolt János főigazgatói kinevezése november elsejétől hatályos. Bunford nemzetbiztonsági dandártábornok jelenleg az IH elemző főigazgató-helyettesi posztját tölti be.

Az Információs Hivatal Magyarország polgári hírszerző szolgálata, az öt magyar nemzetbiztonsági szolgálat egyike.

The post Bunford az Információs Hivatal új vezetője appeared first on .

Elindult az ügyészsége Facebook-oldala és YouTube-csatornája – tájékoztatta a Legfőbb Ügyészség.

Naponta többször is aktuális tartalmakkal jelentkezik hétfőtől az ügyészség – közölték. A Facebook-oldalon a legfontosabb, legérdekesebb ügyészségi hírek mellett a szervezet feladatait is közérthető formában mutatják be, a YouTube-csatornán pedig közleményekhez kapcsolódó, illetve más ügyészségi eseményekről készült videókat tesznek közzé.

Az ügyészség Facebook-oldala itt, YouTube-csatornája pedig a itt érhető el.

The post Elindult az ügyészsége Facebook-oldala és YouTube-csatornája appeared first on .

Párizs azt kérte vasárnap a muzulmán országok kormányaitól, hogy állítsák le a felhívásokat a francia termékek bojkottjára és a francia kormány elleni tüntetésekre, amelyeket “egy radikális kisebbség” kezdeményezett. A tárca a francia állampolgárok védelmének szavatolását is kérte a külföldi országoktól.

A muzulmán világban egymást követik a felhívások a francia termékek bojkottjára és tüntetésekre azóta, hogy Emmanuel Macron államfő a kegyetlenül meggyilkolt történelemtanár végső búcsúztatásán kijelentette, hogy Franciaország továbbra is publikálni fog Mohamed-karikatúrákat, és az ország megvédi szekuláris értékrendjét a radikális iszlámmal szemben. A francia elnök korábban azt mondta, hogy az iszlám világszerte válságba került, s a mecsetek és az iskolák szigorúbb ellenőrzését ígérte a külföldi befolyás visszaszorítására.

Samuel Patyt azért gyilkolta meg és fejezte le október 16-án egy csecsen iszlamista Párizs közelében, mert a szólásszabadságról tartott óráján Mohamed-karikatúrákat mutatott a diákoknak. A tettest a rendőrség röviddel a támadást követően lelőtte.

“A bojkott-felhívásoknak semmilyen tárgyi alapjuk nincsen, és azonnal véget kell nekik vetni, ahogy az országunk elleni minden támadásnak is, amelyeket egyébként egy radikális kisebbség kezdeményezett” – olvasható a francia külügyminisztérium közleményében.

A tárca szerint az elmúlt napokban több közel-keleti országban a francia élelmiszeripari termékek bojkottjára szólítottak fel, és a közösségi oldalakon időnként gyűlölködő hangnemben tüntetésekre szólítanak fel Franciaországgal szemben. Ezek a felhívások Párizs szerint “kiforgatták a Franciaország által képviselt álláspontot a lelkiismereti, a vallási és a szólásszabadságról, valami a gyűlöletre való felhívás elutasításáról” – hangsúlyozta a külügyminisztérium.

Vasárnap este Macron több Twitter-üzenetben is jelezte franciául, angolul és arabul, hogy Franciaország elutasítja a gyűlöletbeszédet és a nyitott “az értelmes vitára”.

“A szabadsághoz ragaszkodunk, az egyenlőséget szavatoljuk, a testvériséget mélyen megéljük” – írta az államfő. “Történelmünk a diktatúrák és a fanatizmusok elleni küzdelemről szól. Ezt folytatjuk” – tette hozzá.

Közleményében a külügyminisztérium emlékeztetett arra, hogy az elnök megszólalásai és a készülő törvénytervezet is “a radikális iszlamizmus elleni küzdelmet szolgálja, a franciaországi muzulmánokkal együtt, akik szerves részeit képezik a francia köztársaság történelmének és társadalmának”. A francia külügyminisztérium jelezte, hogy mozgósította a diplomáciai hálózatát annak érdekében, hogy az adott országokban emlékeztesse és magyarázza el Franciaország álláspontját az alapvető szabadságjogok és a gyűlölet elutasításának kérdésében.

The post Párizs a francia termékek bojkottjának leállítására kérte a muzulmán országokat appeared first on .

Háborús bűnök gyanújával két egykori boszniai szerb katonát fogtak el a hatóságok a nyugat-boszniai Banja Luka közelében – közölte a Nezavisne Novine című boszniai napilap.

A férfiakat azzal gyanúsítják, hogy az 1992-1995-ös boszniai háború idején megsértették a genfi egyezményt, civilek ellen követtek el háborús bűncselekményeket.

A nyomozóhivatal azt közölte, hogy az 51 éves Bosko Uncanin és az 56 éves Dragan Despot a boszniai szerb hadsereg tagjaként 1992 júniusában, a nyugat-boszniai Velagiciben részt vett abban a tervszerű támadásban, amelyben legkevesebb 78 bosnyák civilt meggyilkoltak. A holtesteket tömegsírban ásták el, amelyet a hatóságok 1996-ban fedeztek fel.

A boszniai háború idején mintegy százezren vesztették életüket, és több mint egymillió embernek kellett elhagynia otthonát.

The post Háborús bűnökkel gyanúsított egykori katonákat fogtak el Boszniában appeared first on .

Ütemterv szerint halad a haderőfejlesztés – jelentette ki a honvédelmi miniszter az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának keddi ülésén.

Benkő Tibor szokásos, éves meghallgatásán azt mondta: a Magyar Honvédségnek a térség egyik meghatározó haderejévé kell válni, hogy Közép-Európa békéjét, biztonságát és stabilitását garantálni lehessen. Ehhez technikai fejlesztésre van szükség, ami a honvédelmi és haderőfejlesztési programban pontosan elkészített tervek és elgondolások alapján és megfelelő anyagi támogatás mellett zajlik.

Felidézte: a program 2017-ben indult Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program néven. Az viszont folyamatosan bővül, alkalmazkodva az újabb kihívásokhoz. Így már 2030-2032-es kitekintéssel folyik a tervezés.

A program honvédelmi része a katonákról szól, minden olyan tényezőről, ami a katonák munkáját, szolgálatát, életét meghatározza. Ide tartozik például a katonai életpálya, a képzés, a társadalmi kapcsolatok, az önkéntes tartalékos rendszer, továbbá a hazafias honvédelmi nevelés. Utóbbi kapcsán elmondta, hogy ezen a területen szép eredményeket értek tavaly, mostanra pedig már 67 középiskola csatlakozott a honvédelmi oktatáshoz. A kadétprogram harmadik, legmagasabb szintű középiskolai képzését biztosító honvédelmi szakközépiskola és kollégiumból jelenleg egy van az országban. Célul tűzték ki, hogy a következő tíz évben 8-10 ilyen középiskolát hozzanak létre.

Benkő részletesen ismertette a haderőfejlesztés eddig megvalósult és egyes várható eredményeit. Példaként említette, hogy 2019-ben megérkeztek az első Airbus H145M típusú harci helikopterek. Ez év végére a megrendelt 20-ból már 16 a Magyar Honvédségnél lesz.

Az Airbus A319-es típusú szállítógépeket – amelyek alapvetően csapatszállítási feladatokat hajtanak végre – úgy alakították át, hogy légimentő feladatokra is használni lehessen őket, ha műveleti területről kell súlyos sérülteket, vagy bajba jutott magyar állampolgárokat kimenteni. Elmondta: további légimentésre alkalmas berendezés vásárlását tervezik.

A hazai fegyvergyártásról szólva közölte: tavaly több mint 14 ezer Kiskunfélegyházán összeszerelt kézifegyvert adtak át a katonáknak. Kitért arra is, hogy ő szándéknyilatkozatot, Korom Ferenc, a Magyar Honvédség parancsnoka pedig szerződést írt alá a honvédségi rakétabeszerzésről. Ez első körben 120 – igény esetén további 60 – rakéta beszerzéséről szól.

Benkő beszámolójában hangsúlyozta: a biztonsági környezet negatív irányba változik. Nagy kihívást jelentenek a Közel-Kelet, Ázsia és Afrika különböző térségeiben az instabil, működésképtelenné vált államok. Úgy vélik, ez okozza a tömeges illegális migrációt is. Számtalan példa azt mutatja, hogy ezek az események veszélyt jelentenek a nyugati civilizációra – jelentette ki.

Úgy értékelt: Magyarország 2015 óta nagy erőfeszítéssel, hatékonyan kezeli az illegális migrációs helyzetet. A jogi határzár működése óta a Magyar Honvédség – a Belügyminisztérium igényei alapján – közreműködőként van jelen Magyarország határain. Ez tavaly is kiemelt feladat volt, mintegy 11 ezer katona vett részt határbiztosítási, és -ellenőrzési feladatokban.

Benkő azt mondta: ahogy a NATO biztonság- és védelempolitikai előrejelzése, úgy Magyarország is keleti és déli fenyegetettséggel számol. A keleti fenyegetettség, vagyis Oroszországgal szembeni védekezésben fontos az elrettentés, de a párbeszédet is folytatni kell – közölte.

A déli fenyegetettség komplex kihívást jelent a NATO tagállamok, köztük Magyarország számára is – emelte ki.

Felhívta a figyelmet, hogy a keleti és a déli fenyegetettség metszetében ott van Közép-Európa és Magyarország. Ezért döntöttek arról, hogy felállítanak egy közép-európai többnemzeti hadosztály parancsnokságot. A Székesfehérváron települt parancsnoksághoz már Horvátország is csatlakozott.

A miniszter viszont hozzátette: a térség biztonságának és stabilitásának fenntartása érdekében emellett egy különleges műveleti erő komponens vezető elemére is szükség van. A szolnoki parancsnokság létrehozása – Benkő szerint – 2019 egyik legsikeresebb többnemzeti együttműködése volt.

The post Benkő: ütemterv szerint halad a haderőfejlesztés appeared first on .

Egy Szíriában tartózkodó orosz nyelvű dzsihadistával állt kapcsolatban az a csecsen iszlamista, aki a múlt héten a nyílt utcán lefejezett egy történelemtanárt Párizs közelében, mert az megmutatta a Mohamed-karikatúrákat a szólásszabadságról tartott óráján – erősítette meg csütörtökön a párizsi terrorelhárítási ügyészség a Le Parisien című napilap értesülését.

A dzsihadista személyazonosságát egyelőre nem hozták nyilvánosságra, de a lap úgy tudja, hogy az ip-címe a északnyugat-szíriai Idlib tartományban van bejegyezve, amely az iszlamista harcosok utolsó bástyájának számít.

A 47 éves Samuel Paty történelemtanárt azért gyilkolta meg és fejezte le október 16-án Abdoullakh Anzorov, egy 18 éves csecsen iszlamista Párizs közelében, mert a szólásszabadságról tartott óráján Mohamed-karikatúrákat mutatott a diákoknak.

Egy orosz nyelvű hangfelvételen a csecsen támadó azt mondta, hogy bosszút akart állni a tanáron, amiért “sértő módon mutatta meg a prófétát”. A francia hírügynökség által idézett üzenetben az iszlamista a Koránból idézett, és azt kérte “testvéreitől: imádkozzanak érte, hogy Allah elismerje mártírként”. Az Instagramon terjesztett felvételen Anzorov oroszul utalást tett az Iszlám Állam nevű terrorszervezetre.

Miután a francia terrorelhárítási ügyészség indítványára az illetékes vizsgálóbíró hét ember, köztük két kiskorú ellen emelt vádat terrorista gyilkosságban való bűnrészesség gyanúja miatt csütörtökre virradóan, a nyomozás azt próbálja megállapítani, hogy mikor és hogyan radikalizálódott a 2002-ben Moszkvában született csecsen származású, kisgyermekkorában menekültként Franciaországba érkező orosz állampolgárságú Anzorov.

Az interneten a tanár ellen uszító és az ügyben terrorista gyilkosságban való bűnrészességgel megvádolt iszlamista prédikátor, Abdelhakim Sefrioui ügyvédje azt állítja, hogy ügyfele és az iszlamista gyilkos között nem volt semmilyen kapcsolat. Szerinte “megrendelők állnak a merénylet mögött, akik most feltehetően örülnek, hogy a nyomozás két periférikus figurára koncentrál, akik soha nem akarták ezt a szörnyűséget”. Az ügyvéd szerint a “veszélyes emberek, akik kiképezték Anzorovot, biztonságos helyen vannak és másokat is ki fognak képezni”.

Az elmúlt napokban számos tanár számolt be arról a francia televíziókban arról, hogy nehézségbe ütközik a szekularizáció elvéről és a vallásokkal szembeni kritikai gondolkodásról tanítani az iskolákban.

Az Ifop közvélemény-kutatóintézet által csütörtökön nyilvánosságra hozott felmérés szerint a franciák nyolcvan százaléka indokoltnak tartja, hogy a tanárok használnak a vallásokon élcelődő karikatúrákat a szólásszabadságról tartott óráikon.

Jean-Michel Blanquer oktatási miniszter szerint mindenkinek fel kell ismernie, hogy a tanárok állnak a társadalom középpontjában, ezért a szülőknek, a tanulóknak és minden állampolgárnak tisztelniük kell a tanárokat. A diákszervezetekhez és a baloldali politikai pártokhoz intézve szavait, a tárcavezető a nemzetgyűlésben elítélte azt az “intellektuális cinkosságot”, amely szerinte olyan bűncselekményekhez vezet, mint Paty meggyilkolása.

A támadás óta 15 esetben indult vizsgálat terrorizmus dicsőítése, halálos fenyegetés vagy provokáció miatt olyan emberek ellen, akik nyilvánosan éltették a támadást.

A gyilkosság mélyen megrázta a francia közvéleményt, amely még élesen emlékezik a Mohamed prófétát képrajzokon ábrázoló Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap párizsi szerkesztőségében öt éve történt mészárlásra. Három héten belül ez volt a második terrorista indíttatású támadás Franciaországban, amely a Mohamed-karikatúrákhoz köthető. A múlt hónapban letartóztattak egy 25 éves pakisztáni férfit, aki egy hentesbárddal megsebesített két embert a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap volt párizsi szerkesztőségének közelében. A férfi az újraközölt Mohamed-karikatúrák miatt azt vette a fejébe, hogy felgyújtja a vicclap szerkesztőségét.

The post Egy Szíriában tartózkodó orosz nyelvű dzsihadistával állt kapcsolatban a francia tanárt lefejező csecsen iszlamista appeared first on .

Ha Alekszej Navalnijt valóban az orosz hatóságok mérgezték volna meg, nem engedték volna külföldre vinni – jelentette ki Vlagyimir Putyin.

“Ha a szereplőt, akiről ön beszél, valóban megmérgezték volna, ha a hatóságok mindenképp meg akartak volna mérgezni valakit, aligha küldték volna el németországi gyógykezelésre, nem így van?” – fogalmazott Putyin kérdésre válaszolva. Közölte, hogy a politikus feleségének kérése nyomán személyesen járt közbe az orosz főügyészségnél Navalnij külföldre engedése érdekében, mert az ellenzékivel szemben utazási korlátozásokat vezettek be az ellene folytatott bírósági vizsgálat és büntetőeljárás miatt.

“Megkértem a főügyészséget, hogy engedjék ezt megtenni. Elutazott” – mondta a tanácskozásra videokapcsolaton bejelentkező Putyin.

Kifogásolta, hogy Oroszország nem kapott felvilágosítást a Navalnij mintáiban talált méregről, amely nélkül formálisan nem indíthat nyomozást. Nehezményezte annak a javaslatának az elutasítását, hogy orosz szakemberek azokkal a német, francia és svéd szakértőkkel együtt vizsgálják meg a bizonyítékokat, akik azt állították, hogy “novicsok” volt a politikus szervezetében. Putyin azt mondta, hogy a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) szerint a kimutatott szer nem “novicsok” volt.

“Ha ez mérgezés, akkor feltétlenül lefolytatjuk a nyomozást. Voltak már nálunk mérgezéses esetek. Felderítettük őket, és a bűnösöket megbüntettük” – hangoztatta Putyin.

Az OPCW október 6-án kiadott jelentésében egyébként azt írta, vizsgálata “megerősítette”, hogy Navalnij vér- és vizeletmintáiban olyan kolineszteráz-gátló biomarkereit találták meg, amelyeknek szerkezeti jellemzői hasonlóak a vegyifegyver-tilalmi egyezmény függelékébe 2019 novemberében felvett, az 1.A.14 és az 1.A.15 jegyzékhez tartozó méreganyagokéhoz. Ez a kolineszteráz-gátló a szerződés függelékében nem szerepel. Későbbi jelentésében sem nevezte meg sem a m

The post Putyin magyarázkodik Navalnij miatt appeared first on .