Biztonságpiac

A kormányhivatalok felkérésére a polgárőr-egyesületek több mint száz gépjárművel, szükség szerint gépkocsivezetőkkel segítik a koronavírus-tesztelést végző egészségügyi alkalmazottak szállítását – tartalmazza a közlemény. Hozzátették, a mentőszolgálat által kialakított mintavételi pontoknál polgárőrök biztosítják a mintavétel zavartalanságát.

Azt írták: a polgárőrök az ország kétezer településén folyamatos bűnmegelőzési szolgálatot látnak el. Ennek keretében a kijárási tilalom miatt elnéptelenedett települések utcáinak éjszakai felügyeletével igyekeznek megelőzni a lopásokat, betöréseket.

Továbbá az önkormányzatok és a helyi szociális ellátó szervezetek felkérésére vagy egyéni igények bejelentése alapján a polgárőrök széleskörű karitatív munkát végeznek: kiváltják az idősek gyógyszereit, bevásárolnak számukra, valamint részt vesznek az ebédkiszállításban is – olvasható az OPSZ közleményében.

The post Több ezer polgárőr vesz részt a járvány elleni védekezésben appeared first on .

Szijjártó Péter elmondta, hogy május végén adták át az Információs Hivatal Oktatási és Képzési Központját, most pedig a kríziskezelő központ kezdi meg a működését. Mint elmondta rendkívüli mértékben megnövekedett a biztonság jelentőség, így a hírszerzésé is. Ezért elengedhetetlen, hogy olyan kríziskezelő központ álljon rendelkezésre, amely a XXI. századi követelményeknek, a nemzetközi titkosszolgálati sztenderdeknek is megfelel és lehetővé teszi, hogy az ország reagáló képessége megszakítás nélküli legyen.

Jelezte, hogy a most átadott központban a nap minden órájában és a hét minden napján folyik a munka, s onnan valós időben követhetik a folyamatban lévő műveleteket, illetve kapcsolatot tarthatnak a külföldön lévő munkatársakkal.

A kialakítása 1,5 milliárd forintba került, de “ez egy szükséges és jó befektetés is volt, hiszen egy ilyen kríziskezelő központ nélkül ma már modern hírszerzési működés gyakorlatilag elképzelhetetlen” – fogalmazott Szijjártó.

The post Új központtal bővült a magyar hírszerzés appeared first on .

Keresztes Imre főügyész közleményében azt írta: a Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt emelt vádat a rendőr ellen a Kazincbarcikai Járásbíróságon. A vádirat lényege szerint a vádlott 2018 novemberében egy vadásztársaság által szervezett társas vadászaton vett részt 13 vadásztársával és két hajtóval egy borsodi dűlőben.

A vadászat előtt a vadászat vezetője ismertette a balesetvédelmi szabályokat. A vadászat során a vadászok és a hajtók egy vonalban haladtak, majd amikor egy cserjés dombra értek, a sort már nem tudták fenntartani és a vádlottól jobbra haladó – 14. életévét betöltött – kiskorú hajtó lemaradt. Ekkor a vádlott egy nyulat próbált meg elejteni, ami a hajtó felé menekült.

A 33 éves rendőr sörétes vadászfegyverével a domb lejtős irányába a magas fűvel és bokrokkal benőtt terület felé lövést adott le, ami eltalálta a tőle 39 méterre lévő, láthatósági mellényt és élénk színű sapkát viselő kiskorú hajtót. A sértett bal alkarjába, bal és jobb combjába, továbbá lábszárába összesen hat sörétlövedék fúródott, amelynek következtében nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett.

A vádirat szerint a vadász több ponton is megszegte a vadászatra vonatkozó szabályokat, így többek között azt, amely szerint csak akkor szabad lövést leadni, ha a vadász a vadat kétséget kizáróan felismerte és a lövéssel mások életét, testi épségét nem veszélyezteti. Tilos a hajtók között kitörő vagy a vadászok vonalán átfutó vadat célozva követni, tilos a vadászlőfegyverrel dombélről völgy felé lőni, és a lövés előtt mérlegelni kell a lövedék várható útját és a becsapódás helyét.

A vádlott terhére rótt bűncselekmény büntetési tétele egy évig terjedő szabadságvesztés – tette hozzá a főügyész. Keresztes tájékoztatása szerint a nyomozó ügyészség vádiratában azt indítványozta, hogy a bíróság büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás keretében pénzbüntetést szabjon ki.

The post Vádat emeltek egy borsodi vadászbaleset ügyében appeared first on .

“Az Egyesült Államok kilépésével az egyezmény önmagában nyilvánvalóan elveszíti életképességét” – hangoztatta Peszkov, hozzátéve, hogy a megállapodás nagyon fontos eleme a bizalomerősítésnek és a fegyverzetellenőrzésnek.

Washington vasárnap erősítette meg, hogy többé nem részese a Nyitott Égbolt szerződésnek. Az 1992-ben aláírt és 2002-ben hatályba lépett megállapodásnak 34 európai és észak-amerikai részes állama van. Rendelkezései alapján az utóbbi másfél évtized során több mint 1200 ellenőrző repülést hajtottak végre, amelyek egyik fő célja a bizalomerősítés, a leszerelési egyezmények betartásának ellenőrzése. A partnerek a szerződést a műholdas felderítő eszközök tökéletesedése ellenére is hasznosnak tartják.

Az amerikai kormányzat május 21-én jelentette be az egyezményből való kilépésre vonatkozó szándékát, amitől számítva fél évvel később a többi partner hivatalos értesítése nélkül is távozhatott volna.

The post Kreml: a Nyitott Égbolt egyezmény az amerikai kilépéssel elveszíti életképességét appeared first on .

Bóna Gyula elmondta: a 14 éves fiú idén szeptember és november között egy Nógrád megyei általános iskolában rendszeresen bántalmazta és megalázta egyik osztálytársát. Az osztályteremben, az iskola folyosóján és az öltözőben is folyamatosan fenyegette a kisfiút, hogy megveri, megöli, naponta megpofozta, karját és hasát ököllel ütlegelte, sípcsontját rugdosta, tollal és ceruzával szurkálta a nyakát.

Egyik alkalommal arra kérte a terrorizált gyereket, adja neki a márkás pulóverét, majd napokig azzal fenyegette, hogy ha nem kapja meg, akkor meg fogja verni vagy megöli. A fiú végül a pulóvert bevitte a zsarolónak, aki azonban ekkor már nem azt, hanem a sértett által aznap viselt felsőt követelte. A gyanúsított egy másik alkalommal berángatta a gyereket a mosdóba, ahol többször megpofozta és erősen sípcsonton rúgta.

A letartóztatott fiú zaklatás, garázdaság és könnyű testi sértés vétségével, valamint zsarolás és személyi szabadság megsértése bűntettével gyanúsítható – közölte a főügyész. (Felmerül a kérdés: hogyan fajulhatott el ez a történet a letartóztatásig, hol voltak a tanárok, mit tett, vagy nem tett az iskola? A -szerk- megj.)

The post Letartóztattak Nógrádban egy kis… agresszort, mert rendszeresen zaklatta osztálytársát appeared first on .

A tárca felidézte: az Egyesült Államok a szerződés által biztosított jogával élve május 22-én értesítette az egyezmény aláíróit a kilépéséről, amely az értesítéstől számított hat hónap múltán lép életbe. “A hat hónap eltelt, az Egyesült Államok kivonulása 2020. november 22-én életbe lépett, az Egyesült Államok többé nem résztvevője a Nyitott Égbolt egyezménynek” – olvasható a rövid külügyi közleményben.

A Nyitott Égbolt egyezményt – amely fegyverzetkorlátozási megállapodás – 1992-ben dolgozták ki, 2002-ben lépett életbe. Lehetővé tette a részt vevő 35 államnak – köztük az Egyesült Államoknak, Oroszországnak, Kanadának, Ukrajnának, Lengyelországnak és Magyarországnak is -, hogy fegyvertelen megfigyelési repüléseket végezhessenek egymás területe felett. A cél a katonai tevékenység átláthatóságának biztosítása volt.

Az amerikai kormányzat arra hivatkozva lépett ki az egyezményből, hogy Moszkva megsértette a megállapodást, mivel egyes vidékei felett korlátozta, vagy meg is tiltotta a repüléseket. Washington szerint az orosz fél a Kalinyingrád, valamint az Oroszország és Georgia határsávja feletti repüléseket korlátozta, továbbá az orosz hadgyakorlatok idején tartott ellenőrzéseket sem tette lehetővé.

Az egyoldalú amerikai lépés bejelentése után, még májusban Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára nyilatkozatban szögezte le, hogy az észak-atlanti szervezet valamennyi tagja továbbra is maradéktalanul teljesíti a szerződés rendelkezéseit, és a NATO változatlanul elkötelezett a biztonság szavatolása kulcsfontosságú elemének számító hatékony, felelős és ellenőrizhető fegyverzetellenőrzés mellett.

Nyilatkozatában a NATO-főtitkár is említette az amerikai fél által kifogásoltakat, és felszólította Oroszországot, hogy térjen vissza az egyezményben foglaltak teljesítéséhez.

The post Az Egyesült Államok formálisan is kilépett a Nyitott Égbolt egyezményből appeared first on .

A megalapozott gyanú szerint a bajai nő 2020. február 18-tól a 2020. november 18-i elfogásáig napi rendszerességgel adott el alkalmanként 1,5 gramm „herbál” fantázianevű designer drogot egy férfinek grammonként ezer forintos áron. A bajai rendőrök a nő lakóhelyén 2020. november 18-án tartottak házkutatást, ami során az egyenruhások növényi anyagokat, 149 db tablettát, sárga port, valamint az anyagok porciózásához használt konyhai mérleget és csomagolóanyagokat is lefoglaltak. A bajai nő a nagy mennyiségű drogot különböző kiszerelésekben, kiporciózva tárolta a háza különböző pontjain.

A bajai rendőrök november 18-án őrizetbe vették a nőt és új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette miatt hallgatták ki gyanúsítottként. A rendőrség kezdeményezte a gyanúsított letartóztatását is.

A Bajai Járási Ügyészség indítványozta a gyanúsított letartóztatását, ugyanis tartani kell attól, hogy a drogkereskedéssel gyanúsított nő még ki nem hallgatott személyek figyelmeztetésével, tárgyi bizonyítási eszközök elrejtésével veszélyeztetné, illetve meghiúsítaná a bizonyítást. Ezen kívül megalapozottan feltehető az is, hogy a gyanúsított hosszabb ideje kereskedik drogokkal, erre rendezkedett be, így a bűnismétlés veszélye is a letartóztatás elrendelését indokolja.

A Bajai Járásbíróság nyomozási bírója a mai napon az ügyészi indítvánnyal egyetértve elrendelte a gyanúsított letartóztatását. A döntés ellen a gyanúsított és védője fellebbezett.

The post Letartóztattak egy designer drogokkal kereskedő bajai nőt appeared first on .

A moszkvai diplomáciai tárca abból az alkalomból bocsátott ki állásfoglalást, hogy korábbi közlések szerint az Egyesült Államok vasárnaptól nem lesz többé a megállapodás részes állama. Az amerikai kormányzat május 21-én jelentette be a szerződésből való kilépésre vonatkozó szándékát, amitől számítva fél évvel később a többi partner hivatalos értesítése nélkül is távozhat.

“A Nyitott égbolt szerződésből kilépve az amerikai fél arra számít, hogy szövetségesei egyfelől akadályozni fogják az Egyesült Államok európai katonai objektumai feletti megfigyelő repüléseket, másfelől pedig hogy megosztják majd Washingtonnal az orosz területek fotózásakor készült anyagaikat” – állt a dokumentumban, amely leszögezte: “Ez nyilvánvalóan elfogadhatatlan Oroszország számára”.

A minisztérium közölte: Moszkva szilárd garanciákat kíván elérni a megmaradó részes államoktól arra vonatkozóan, hogy biztosítani fogják egész területük megfigyelésének lehetőségét, és hogy a megfigyelő repülések anyagait nem adják át olyan harmadik országoknak, amelyek nem részesei a szerződésnek. A tárca szerint Washington lépése sem Európa, sem az Egyesült Államok biztonságát nem erősítette meg.

A dokumentum rámutatott: Moszkva válaszlépése attól függ majd, hogy a többi részes ország nyilatkozatai mennyire felelnek meg annak, amit tesznek. “Oroszország és szövetségeseink érdekeiből kiindulva fogjuk meghozni a megfelelő döntést” – hangzott a nyilatkozat.

Az 1992-ben aláírt és 2002-ben hatályba lépett szerződésnek 35 európai és észak-amerikai részes állama van. Rendelkezései alapján az utóbbi másfél évtized során több mint 1200 ellenőrző repülést hajtottak végre, amelyek egyik fő célja a bizalomerősítés, a leszerelési egyezmények betartásának ellenőrzése. A partnerek a szerződést a műholdas felderítő eszközök tökéletesedése ellenére is hasznosnak tartják.

The post Moszkva garanciákat akar a Nyitott égbolt szerződés megmaradó részes államaitól appeared first on .

A tárgyaláson elhangzott, hogy mindkét fél elkötelezett a nyitott és eredményes partnerség iránt. Az egyeztetésen a két vezető megállapodott abban, hogy hivatalaik folytatják az együttműködés részleteinek kidolgozását, amelyet munkamegállapodásban fognak rögzíteni.

The post Magyarország Ügyészsége elkötelezett a nyitott és eredményes partnerség iránt az Európai Főügyészséggel appeared first on .

A sértett felesége – míg a sértett jogerős szabadságvesztés büntetését töltötte – élettársi kapcsolatot létesített a vádlottal. A törvényes férj a szabadulását követően meglátogatta őket salgótarjáni otthonukban, ahol hármasban italoztak és beszélgettek. Éjfél körül a házigazda felszólította a látogatót, hogy menjen haza, azonban ő kijelentette, hogy mindaddig nem megy el, amíg erre a felesége nem kéri.

Emiatt vita alakult ki közöttük, melynek során a házigazda ajtót mutatott a látogatónak, amikor azonban a férfi az ajtó irányába indult, a ház ura felkapott egy 19 cm pengehosszúságú kést és hasba szúrta őt. A vérző sértett bemenekült a ház egyik szobájába, ahonnan többszöri felszólításra sem jött ki, ezért a vádlott dühében betörte az ajtó üvegét is, mire a sértett kijött. A vádlott és élettársa ekkor már igyekezett elállítani a vérzést és segítséget hívtak hozzá.

Bár a vádlott a kés pengéjét teljes egészében beleszúrta a sértett hasába, a férfi a véletlennek köszönhetően csak könnyű sérülést szenvedett. Amennyiben azonban a szúrás merőlegesebben érte volna a testét, akár halálos sérülést is szenvedhetett volna.

A Nógrád Megyei Főügyészség 2020 szeptemberében emelt vádat az egyébként büntetlen előéletű férfi ellen. A Balassagyarmati Törvényszék a vádlottat – a járványhelyzetre is tekintettel – tárgyalás mellőzésével életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérlete elkövetése miatt mondta ki bűnösnek, és őt két év – végrehajtásában négy évre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte, valamint kötelezte a 92 084 forint bűnügyi költség megfizetésére is.

Az ügyész a vádirati indítványának mindenben megfelelő büntetővégzést tudomásul vette. A vádlott és a védője a végzés kézbesítésétől számított 8 napon belül döntheti el, hogy tudomásul veszi az abban foglaltakat, vagy tárgyalás tartását kéri a törvényszéktől.

The post Hasba szúrta a riválisát, felfüggesztettel megúszhatja appeared first on .

Pollard az amerikai haditengerészet hírszerzési elemzője volt, amikor 1985-ben letartóztatták kémkedésért. A férfi elismerte bűnösségét, és 1987-ben ítélték el. Miután harminc esztendőt letöltött a büntetéséből, 2015-ben feltételesen szabadlábra helyezték, de elektronikus nyomkövetőt kellett viselnie a lábán, este nem hagyhatta el az otthonát és öt évig nem hagyhatta el az Egyesült Államok területét.

A próbaidő leteltével a feltételesen szabadlábra helyezett elítéltekkel foglalkozó bizottság – amely az amerikai igazságügyi tárca egyik hivatala – áttekintette a Pollard-dossziét és közleményt adott ki, amelyben leszögezte: “semmi nem utal arra, hogy Jonathan Pollard a továbbiakban megsértené a törvényt”. A tárca egyúttal elrendelte, hogy oldják fel az egykori kémre kiszabott korlátozásokat.

A texasi születésű, most 66 éves Pollard korábban többször közölte, hogy Izraelben szeretne letelepedni. 1995-ben megkapta az izraeli állampolgárságot.

“Hálásak vagyunk és végtelenül örülünk, hogy ügyfelünk mentesült végre minden további korlátozástól, és most már minden tekintetben szabad ember” – jelentette ki Eliot Lauer és Jacques Semmelman, Pollard két ügyvédje a washingtoni bejelentés után közzétett közleményükben pénteken. Bár azt írták, remélik, kliensüket minél előbb Izraelben láthatják, nem erősítették meg, hogy Pollard elhagyja-e New Yorkot, ahol 2015 óta él. Mint írták: Pollard egyelőre súlyos rákbetegséggel küzdő feleségét ápolja New Yorkban.

Az izraeli kormányok és Pollard szimpatizánsai évtizedeken keresztül lobbiztak az amerikai kormányoknál Pollard büntetésének enyhítése érdekében, de az amerikai védelmi minisztérium és a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) soha nem bocsátotta meg neki, hogy titkosított hadiipari dokumentumokat adott át – pénz ellenében – Izraelnek. Az 1990-es években George Tenet, akkori CIA-igazgató még lemondással is fenyegetett arra az esetre, ha Bill Clinton amerikai elnök kegyelmet gyakorol.

Elemzők szerint a többi között ezek a dokumentumok is segítettek Izraelnek abban, hogy 1985-ben lebombázhassa a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) akkor még a tunéziai fővárosban lévő központját, vagy 1988-ban – szintén Tuniszban – meggyilkolhassa Abu Dzsihádot, azaz Khalil al-Vazirt, a PFSZ akkori második számú vezetőjét. Az Abu Dzsihádot megölő izraeli kommandósok egyike 2012-ben a Jediót Ahronót című lapnak a katonai cenzúra engedélyével adott interjújában elismerte a gyilkosságot.

The post A kémkedésért elítélt amerikai Jonathan Pollard elhagyhatja az Egyesült Államokat appeared first on .

A hatóságok hét személyt letartóztattak, három pakisztáni, két szlovén, egy iraki és egy mianmari állampolgárt. A házkutatások során több tárgyat és fél kiló marihuánát is lefoglaltak. A nyomozást 18 hónapja alatt a vádak szerint az említett állampolgárok 400 ezer euró (143,7 millió forint) törvénytelen haszonra tettek szert. További öt személy ellen még nyomoz a rendőrség.

A gyanúsítottak balkáni-útvonal mentén segítettek a migránsoknak Szlovéniába jutni. Ezután a ljubljanai menekültügyi otthonba irányították őket, ahol az utasításoknak megfelelően menedékjogot kértek, majd onnét a bűnhálózat segítségével továbbindultak Nyugat-Európába.

Stojan Belsak, a ljubljanai bűnügyi rendőrség szóvivője elmondta: a tizenkét gyanúsítottat, köztük a menekültügyi központ biztonsági munkatársait azzal vádolják, hogy Törökországból, Irakból, Iránból, Pakisztánból, Afganisztánból, Bangladesből és Szomáliából érkező migránsokat csempésztek külföldre, fejenként 100-500 euróért. A szlovén parlament által június közepén elfogadott új törvény szerint háromtól tizenöt évig terjedő börtönbüntetés szabható ki rájuk.

A migránsok főként Szerbiából és Montenegróból érkeznek Boszniába, ahonnan Horvátországba, majd Szlovéniába, onnan pedig a nyugat-európai országokba szeretnének eljutni.

The post Embercsempész-hálózatot számolt fel a szlovén rendőrség appeared first on .

Az elítélt foglárokat egy Jevgenyij Makarov nevű őrizetes ellen elkövetett kegyetlenkedéssel vádolták meg. A bíróság ugyanakkor felmentette a jaroszlavli 1. javító kolónia vezetőjét és helyettesét. Ez ellen Makarov jogi képviselője fellebbezni fog. Hat elítéltet a verdikt kihirdetése nyomán a tárgyalóteremben szabadon bocsátottak, mert büntetésükbe beleszámították az előzetesben letöltött időt.

A Makarov 2017 júliusában történt fizikai és verbális bántalmazásáról készített, mintegy tízperces videófelvétel elsőként egy évvel később, a Novaja Gazeta című független napilap weboldalán került a nyilvánosság elé. A foglárok által ököllel és gumibottal ütlegelt őrizetes jogi képviselője, Irina Birjukova, a Társadalmi Ítélet elnevezésű jogvédő alapítvány tagja az ellene irányuló fenyegetések miatt hatósági védelmet kért, és biztonságát féltve egy időre el is hagyta Oroszországot.

Az ENSZ kínzás elleni bizottsága 2018 augusztusában felszólította az orosz hatóságokat, hogy lépjenek fel a börtönökben tapasztalható kínzások és bántalmazások ellen, ezek elkövetőit pedig számoltassák el. A világszervezeti testület nehezményezte, hogy a jaroszlavli börtönben kamerás megfigyelőrendszer működik, az orosz hatóságok mégis addig vártak az ügy kivizsgálásával, amíg a felvételt ki nem szivárogtatta az ellenzéki lap.

A bizottság megjegyezte akkor: Oroszország csaknem ezer börtönében mintegy hatszázezer embert tartanak fogva, akik közül évente négyezer hal meg fogságban különböző okok miatt. Ez pedig az egyik legmagasabb arány az Európa Tanács tagállamai között. A bizottság felszólította Oroszországot, hogy tegyen lépéseket e szám csökkentése érdekében, és minden halálesetet vessen alá orvosszakértői vizsgálatnak.

The post Kegyetlenkedő börtönőröket ítéltek el Oroszországban appeared first on .

A Downing Street által szerdán előzetesen közzétett részletek szerint a védelmi költségvetés a kormányzó Konzervatív Párt tavalyi választási programjában szereplő terveken felül 16,5 milliárd font (6700 milliárd forint) pótlólagos forráshoz jut a következő négy évben. A brit védelmi tárca éves költségvetése jelenleg 40 milliárd font (több mint 16 ezer milliárd forint), így a védelmi kiadások évente mintegy tíz százalékkal emelkednek majd a négy évre szóló program idején.

A brit kormány eddigi terveiben az szerepelt, hogy a jelenlegi parlament négy év múlva lejáró mandátumának végéig a védelmi kiadások minden évben az inflációt fél százalékponttal meghaladó mértékben emelkednek. A csütörtökön bejelentett program az érvényes inflációs előrejelzések alapján azt jelenti, hogy a brit védelmi költségvetés a következő négy évben összesen 24,1 milliárd fonttal (9800 milliárd forinttal) növekszik.

A londoni miniszterelnöki hivatal ismertetése szerint a program alapján Nagy-Britannia védelmi költségvetése lesz a legnagyobb Európában, és az Egyesült Államoké után a második legnagyobb a NATO-ban. A Downing Street közölte: a tervek között szerepel egy új védelmi ügynökség létrehozása a mesterséges intelligencia felhasználási lehetőségeinek kutatására, egy kibervédelmi erő kialakítása, és létrejön egy űrvédelmi parancsnokság is, amely 2022-ben bocsáthatja fel első műholdját.

Mindezt kiegészíti egy 5,8 milliárd fontos katonai kutatási-fejlesztési program, emellett a kormány pótlólagos forrásokat biztosít a tervezett új légi hadviselési rendszer kifejlesztésére, amelynek célja az ezen a területen harminc éve tapasztalható rendszerszintű hanyatlási folyamat visszafordítása. E programok a kormány előrejelzése szerint a következő négyéves időszakban évi tízezer új állást teremtenek.

Johnson a Downing Street ismertetése szerint a védelmi kiadási tervezet indoklásában kifejti, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet veszélyesebb, és hevesebb versengés jellemzi, mint a hidegháború óta bármikor. “Most esély kínálkozik arra, hogy véget vessünk a visszavonulás korszakának, átalakítsuk fegyveres erőinket, erősítsük globális befolyásunkat, új technológiákat honosítsunk meg és megvédjük népünket, életformánkat” – hangsúlyozza csütörtöki alsóházi programismertetőjében a brit miniszterelnök.

The post A hidegháború óta példátlan mértékben emeli a védelmi kiadásokat a brit kormány appeared first on .

Felidézték: a férfi portásként és kertész-karbantartóként dolgozott egy budapesti általános iskolában, ahol futballedzéseket és szakkört is tartott az iskola tanulóinak, továbbá táborozásokra is elkísérte őket. A férfi az intézményben körülbelül négy éven keresztül folytatott “szexuális cselekményeket” több kiskorú diáklánnyal. A Fővárosi Főügyészség ötrendbeli, tizenkettedik életévét be nem töltött, az elkövető befolyása alatt álló személy sérelmére folytatólagosan elkövetett szexuális erőszakkal, négyrendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntettével és folytatólagosan elkövetett szeméremsértés vétségével vádolta a férfit.

A vádlott – a kiskorú sértettek védelme érdekében elrendelt zárt előkészítő ülésen, a vád ismertetését követően – teljes körűen beismerte a bűnösségét és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról is.

A Fővárosi Törvényszék a férfit így elsőfokon 11 év 8 hónap fegyházbüntetésre ítélte, továbbá végleges hatállyal eltiltotta bármely olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végezhetné, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban állhatna.

A törvényszék közölte: figyelemmel a vádlott beismerésére, a bíróság “a vonatkozó jogszabály értelmében nem szabhatott ki az ügyészi mértékes indítványnál súlyosabb büntetést, annál enyhébbet pedig nem tartott indokoltnak”.

Tudatták azt is, a büntetés mértékének meghatározásakor a bíróság enyhítő körülményként értékelte a vádlott büntetlen előéletét, amelynek nyomatéka az idős korára tekintettel nagyobb volt, a beismerő vallomását, amelynek motivációja az volt, hogy a sértetteket megkímélje a további büntetőeljárás lefolytatásától, valamint a megbánását is. Súlyosító körülményként vette figyelembe a bíróság a többszörös halmazatot, amelyen belül öt bűncselekmény büntetési tétele is elérte a 15 évet, továbbá, hogy a vádlott hosszú időn keresztül, kitartó szándékkal – a sértettek manipulációjával – követte el cselekményeket – írta a bíróság.

Az ítélet nem jogerős, mivel a vádlott és védője enyhítésért fellebbeztek. A bíróság a vádlott letartóztatását a másodfokú eljárás befejezéséig fenntartotta.

A Fővárosi Főügyészség augusztusban tudatta, hogy fegyházbüntetést indítványoz a 61 éves vádlottal szemben. Akkor az ügyészség azt írta, a vádirat szerint a férfi a gyerekek bizalmát kihasználva 2015-től több tanulóhoz szexuálisan közeledett, fejlődésüket veszélyeztette, többeket szexuálisan bántalmazott. A férfit 2019-ben vették őrizetbe, 2020. júniusig letartóztatásban volt, majd – az ügyészség indítványa és fellebbezése ellenére – bűnügyi felügyeletbe került, mozgását technikai eszközzel ellenőrizték, végül a bíróság szeptember 22-én ismét elrendelte a férfi letartóztatását, mert úgy látta, fennáll a bűnismétlés és a bizonyítás megnehezítésének veszélye.

The post Iskolai szexuális erőszak: csaknem tizenkét évet kapott az iskolai portást appeared first on .

A jogszabályt nem szavazták meg az ellenzéki baloldali pártok, akik szerint népszavazást kellene kiírni az ügyben. A törvényjavaslat elfogadását üdvözölte ugyanakkor Borut Pahor államfő, a Szlovén Fegyveres Erők (SAF) főparancsnoka, aki szerint fontos lépést tettek előre a hadsereg modernizációjában.

Matej Tonin védelmi miniszter korábban többször jelezte, hogy a hadsereg túlélése ettől a törvénytől függ. A törvényjavaslatban csak igazán sürgős beruházások szerepelnek, mint a katonák felszerelésének és az infrastruktúrának, elsősorban a laktanyáknak a korszerűsítése – hangsúlyozta. A tárcavezető a szavazás előtt a parlamentben elmondta: 2010 óta a védelmi kiadások gyakorlatilag a felére csökkentek. A hadsereg fizetett a legmagasabb árat a 2008-as gazdasági válságért – fogalmazott.

Hozzátette: az új törvénnyel Szlovéniában az egy főre eső védelmi kiadások mintegy kétszáz euróra nőnek, ami a hasonló országokban biztonságra szánt összegnek csak a fele. Szlovénia jelenleg a bruttó hazai termék (GDP) egy százalékát fordítja védelmi kiadásokra, ez egyike a legalacsonyabb értéknek a NATO-tagállamok között. Az elmúlt tíz évben a gazdasági válság és megszorítások miatt Ljubljana negyven százalékkal csökkentette a védelemre szánt büdzsét.

A NATO-tagállamok 2014 szeptemberében vállaltak arra kötelezettséget, hogy a GDP két százalékát védelmi kiadásokra fordítják, azon belül pedig 20 százalékot haderőfejlesztésre.

The post Szlovénia növeli védelmi kiadásait appeared first on .

A vádirat szerint a 24 éves férfi 2019. július 14-én este Székesfehérváron az utcán összetalálkozott ismerősével, akivel egy korábbi nézeteltérés miatt vitatkozni kezdett. A sértett a vitát abbahagyta, távozni akart, azonban a férfi utánaszaladt, lendületből ököllel arcon ütötte, amelytől a sértett megtántorodott, majd elmenekült a helyszínről.

A bántalmazás következtében a sértett állkapcsa eltörött, a kórházi műtét során a bölcsességfogát el kellett távolítani. A férfi korábbi szabadságvesztés büntetésből történt feltételes szabadságra bocsátásásának hatály alatt követte el a bűncselekményt. Az ügyészség vádiratában a terhelttel szemben végrehajtandó börtönbüntetés kiszabását, valamint a feltételes szabadság megszüntetését indítványozta.

The post Egyetlen ütéssel okozott maradandó fogyatékosságot appeared first on .

A Rosszija 24 hírtelevízió közvetítése szerint Sojgu közölte, hogy Hegyi-Karabah egész területét, valamint az Azerbajdzsán területén lévő, örmény többségű enklávét Örményországgal összekötő 28 kilométeres lacsini folyosót aknamentesítették. A 1960 katonából álló, 552 műszaki eszközzel rendelkező békefenntartó kontingenst 250 repülőjárattal szállították a régióba.

A miniszter szerint a kontingens feladata, hogy 23 posztról felügyelje a tűzszünet betartását, és operatív módon reagáljon a helyzet változására. Az orosz vezérkar közreműködésével közvetlen kapcsolat jött létre az azeri és az örmény védelmi miniszterrel. Sojgu közölte, hogy befejező szakaszához érkezett az orosz-török közös tűzszünet-megfigyelő központ részleteinek egyeztetése.

Rusztem Muradov, a békefenntartó kontingens parancsnoka kisebb incidensekről számolt be, amelyek azonban nem bontották meg a fegyvernyugvás rendjét. Putyin felhívta a parancsnok figyelmét arra, hogy az alakulatoknak elejét kell venniük az örmény és az azeri lakosok közötti mindennapos konfliktusoknak, és biztosítaniuk kell a helyzet stabilitásának fennmaradását.

Putyin arra utasította az energetikáért is felelős Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettest, hogy vegye fel a kapcsolatot az örmény féllel annak érdekében, hogy biztosítani lehessen hegyi-karabahi lakosság fűtését a téli hónapokban. Az orosz vezető közölte: Ilham Ailyev azeri elnök biztosította őt arról, hogy a vallási kegyhelyek látogathatósága biztosított lesz a régióban mindkét fél számára.

Szergej Lavrov külügyminiszter szerint Moszkvának tudomása van olyan kísérletekről, amelyeknek célja az november 9-én elért orosz-azeri-örmény rendezési megállapodás végrehajtásának lefékezése.

The post Moszkva befejezte a békefenntartó kontingens telepítését a Hegyi-Karabahba appeared first on .

Az ünnepségen Mariusz Blaszczak lengyel nemzetvédelmi miniszter, valamint Terrence J. McKenrick vezérőrnagy, az amerikai szárazföldi erők 5. hadtestének helyettes parancsnoka vett részt. Blaszczak beszédében hangsúlyozta, hogy a lengyel-amerikai védelmi együttműködés nemcsak Lengyelország, hanem az egész szabad világ biztonságát szolgálja, és fontos a NATO keleti szárnya szempontjából. Az előretolt parancsnokság lengyelországi telepítése elrettenti az esetleges agressziót – húzta alá a miniszter.

McKenrick kiemelte: Lengyelország az amerikai erők lengyelországi missziójának lehetővé tételével hozzájárul a hiteles elrettentéshez is, ami növeli a térség biztonságát és stabilitását, és erősíti a NATO-t. A kétszáz fős előretolt parancsnokság létrehozása egyik eleme a megerősített lengyel-amerikai védelmi együttműködésről szóló szerződésnek, mely november 9-én vált hatályossá.

A poznani parancsnokság – az egyetlen ilyen szintű amerikai struktúra Európában – néhány hónapon belül éri el műveleti képességét. Célja az amerikai műveleti képességek megerősítése és integrációja Európában. A 2013-ban megszüntetett, idén viszont felújított, korábban Európában mindkét világháború, majd a hidegháború és a koszovói konfliktus idején is tevékeny 5. hadtest székhelye a Kentucky állambeli Fort Knox.

A megerősített védelmi együttműködésről szóló szerződés értelmében legalább ezer fővel 5500-ra növelik a lengyel földön állomásozó amerikai kontingens létszámát. A szerződésben foglalt, a lengyel hadsereg által is felhasználható infrastrukturális fejlesztések akár húsz ezer amerikai katona befogadását is lehetővé teszik.

The post Lengyelországban megnyitották az Európába telepített amerikai szárazföldi erők parancsnokságát appeared first on .

A Hongkongban található Kínai Egyetem kampuszán több mint százan tüntettek csütörtökön az egyetem múlt heti döntése ellen, miszerint a diplomaosztó ünnepséget az interneten tartják meg. A demonstrálók szerint ezzel megfosztották őket attól a lehetőségtől, hogy hangot adjanak véleményüknek. Ahogyan ugyanis a SCMP rámutat: a diplomaosztókon a végzős diákok hagyományosan kinyilvánítják politikai állásfoglalásukat.

A csütörtöki megmozduláson a részvevők Hongkong felszabadítását és függetlenségét követelő jelmondatokat kiabáltak, illetve mutattak fel transzparenseken, olyan kifejezéseket használva, amelyek a városban tavaly zajló tüntetéshullámon váltak népszerűvé. A Peking által június végén bevezetett új nemzetbiztonsági törvény azonban tiltja az ilyen megnyilvánulásokat.

A tüntetők közül továbbá sokan támogatásukat fejezték ki azon tizenkét hongkongi szökevénynek az irányába, akiket augusztus óta a dél-kínai Sencsenben tartanak fogva, miután a kínai parti őrség feltartóztatta Tajvanra tartó motorcsónakjukat.

A Kínai Egyetem közleményben számolt be arról, hogy a demonstráción elhangzó jelmondatok miatt feljelentést tett, hozzátéve, hogy a gyülekezés a járvány elleni előírásokat is megsérthette. A város oktatási hivatala szintén elítélte a tüntetést.

The post A hongkongi rendőrség nemzetbiztonsági osztaga nyomozást indított egy diáktüntetés kapcsán appeared first on .