Biztonságpiac

A rendelet lehetővé teszi, hogy az Európai Unió beutazási tilalommal és vagyonbefagyasztással sújtson az emberi jogok súlyos megsértéséért felelős állami és nem-állami szereplőket és szervezeteket.

A szankciórendszer, az 2012-ben életbe lépett amerikai Magnyitszkij-törvény mintáján alapul, amely orosz tisztségviselőkkel szembeni ilyen jellegű szankciókról rendelkezett, majd később az egész világra kiterjesztette az eredetileg csak Oroszországra korlátozott jogszabály hatáskörét.

Josep Borrell az unió kül-és biztonságpolitikai főképviselője a tanácskozást követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy emberi jogi szempontból a határozatnak óriási jelentősége van, valamint jelzést küld a világnak arról is, hogy az EU elkötelezett az emberi jogok tiszteletben tartása mellett. A rendelet értelmében az uniós tagállami miniszterekből álló Tanács feladata lesz – egy tagország vagy a kül-, és biztonságpolitikai főképviselő kezdeményezése alapján – létrehozni, felülvizsgálni, továbbá módosítani a szankciók listáját.

A főképviselő kitért a venezuelai helyzetre is. Ismertette, hogy az uniós külügyminiszterek szerint, a Venezuelában vasárnap tartott nemzetgyűlési választások nem feletek meg még a minimális nemzetközi standardoknak sem, továbbá nem mozgósították a venezuelai népet a választásokon való részvételre.

“A politikai pluralizmus tiszteletben tartásának hiánya, valamint az ellenzéki vezetők kizárása és üldözése nem teszi lehetővé az EU számára, hogy ezt a választási folyamatot hitelesnek ismerje el” – húzta alá.

Felszólította a venezuelai vezetést, hogy sürgősen találjon megoldást az országban régóta tartó politikai válság megszüntetésére, és tegye lehetővé a nemzetközi humanitárius segítségnyújtást a nélkülöző venezuelai nép számára. Továbbá az ellenzéket is bevonó átmeneti folyamat megkezdésére szólította fel a Maduro kormányt, annak érdekében, hogy hiteles, békés, és fenntartható megoldást találjanak a politikai zsákutca felszámolására. “Az EU kész támogatni egy ilyen folyamatot, és továbbra is együtt fog működni az összes érintett szereplővel” -tette hozzá.

Törökországgal és a Földközi- tenger keleti medencéjével kapcsolatos fejleményekkel összefüggésben Borrell megemlítette, hogy a török vezetés “viselkedése” nem mutatott pozitív változást az utóbbi időben, sőt a helyzet bizonyos szempontból rosszabbodott. Hozzátette: az csütörtökön kezdődő uniós csúcs meghatározó lesz, az EU Törökországgal folytatott kapcsolatainak felülvizsgálatában.

Az EU-Egyesült Államok közötti kapcsolatról Borrell úgy nyilatkozott, hogy erős, a kölcsönösségen alapuló és előrelátó partnerségét kell létrehozni az új washingtoni vezetéssel, egy megújult transzatlanti szövetség keretében.

Borrell sajtótájékoztatója végén arról is tájékoztatott, hogy újabb, immáron a harmadik szankciócsomag is elkészült, a fehéroroszországi tüntetések résztvevőivel szembeni elnyomás felelősei ellen. Reményét fejezte ki, hogy a korlátozási intézkedések “amilyen hamar csak lehet” elfogadásra kerülnek a Tanács által.

The post Az EU általános szankciórendszert fogadott el az emberi jogi jogsértésekkel szemben appeared first on .

Az afgán kormány és a tálibok tárgyalói között közelmúltban létrejött béketárgyalások szabályairól és eljárási rendjéről szóló megállapodás, valamint a békéltető bizottság első ülése fontos lépést jelentenek az átfogó és tartós béke megteremtése felé Afganisztánban – jelentette ki közleményében az Észak-atlanti Tanács.

A NATO arra szólította fel a feleket, hogy építsenek a megkezdett folyamat lendületére azáltal, hogy megtesznek mindent az erőszak azonnali befejezéséért, valamint tárgyalóasztalhoz ülnek egy állandó és átfogó tűzszünetről és egy politikai útitervről az ország és szomszédjai békés jövője érdekében. A négy évtizedes konfliktus és szenvedés után a politikai rendezésről szóló megállapodás a tartós béke egyetlen reménye – emelték ki.

“Arra számítunk, hogy a tárgyalások tartós és átfogó békemegállapodáshoz vezetnek, amely véget vet az erőszaknak, biztosítja valamennyi afgán, köztük a kisebbségek emberi jogait, valamint azt, hogy Afganisztán soha többé ne válhasson a terroristák biztonságos menedékévé” – fogalmaztak.

A NATO áttekinti afganisztáni katonai jelenlétének helyzetét, és ha a körülmények megengedik, kiigazítja misszióját az afgán vezetésű békefolyamat támogatása érdekében.

The post NATO: fontos lépés az afgán béketárgyalások megkezdésének alapjait rögzítő megállapodás appeared first on .

A Központi Nyomozó Főügyészség hétfőn azt közölte: a 24 éves férfi december 4-én ittasan, érvényes járművezetői engedély nélkül, száz kilométeres óránkénti sebességgel hajtott Kecskemét belvárosában, ahol a városi rendőrkapitányságon – ittas járművezetés miatt folyamatban lévő büntetőügyében – kellett volna gyanúsítottként megjelennie.

Miután a rendőrök a sebességtúllépést észlelték, megkülönböztető fény- és hangjelzést használva követni kezdték, az elkövető azonban menekülni kezdett. Lajosmizse irányába haladt az 5-ös számú úton, ahol a rendőrök az úttest jobb oldalán egy leállított nyerges vontatóval, míg a bal oldalon egy megkülönböztető jelzéssel felszerelt szolgálati járművel próbáltak meg elvágni az útját.

Amikor a rendőrök észlelték, hogy az elkövető a forgalmi akadály ellenére nem lassít, a rendőrautóval lehúzódtak az útról, hogy elkerüljék az ütközést, de a férfi így is nekiütközött a jármű bal hátuljának, majd nagy sebességgel továbbhaladt. A férfi Lajosmizse belterületén több virágágyást elsodort, hirtelen szembe fordult a forgalommal, megpördült és nekicsúszott egy rendőrautó első lökhárítójának, de ezúttal is továbbment. Az üldözés során a férfi több alkalommal megelőzte az őt megállítani próbáló rendőrautót, és megpróbálta az úttestről leszorítani.

Lajosmizsét elhagyva a férfi ráhajtott a Kerekegyháza felé vezető útra, végül azonban autójának jobb első kereke kitört, és az úttestről lesodródva egy fának ütközött. Az elkövető a kesztyűtartóba nyúlt, majd kiszállt, kezeit a zsebében tartotta, a rendőri felszólítás ellenére sem adta meg magát, még a felfelé irányuló három figyelmeztető lövést követően is menekülni próbált. Végül a rendőrök elfogták.

A gyanúsított büntetett előéletű, 2018 januárja óta kilenc alkalommal követett el gépjárművezetéshez köthető szabálysértést, jelenleg engedély nélküli vezetés szabálysértése miatt 12 hónap időtartamú, járművezetéstől eltiltás hatálya alatt áll. Ezen kívül több büntetőeljárás is folyamatban van ellene lopás és felfegyverkezve elkövetett garázdaság bűntette miatt – áll a közleményben.

The post Notórius: ittasan, jogsi nélkül ment a bíróságra, majd 40 kilométeren át menekült a rendőrök elől appeared first on .

A humán ősökológiai és társadalmi evolúciós katalán intézet (IPHES) tudósai mellett a Rovira i Virgili Egyetem és a Barcelónai Egyetem kutatói vettek részt a projektben. A sérült koponya 1999-ben egy ásatáson került elő, amikor egy későújkőkori kollektív temetkezési helyet tártak fel a katalán Tarragona tartományban, Calafellben – számolt be róla a theblend.ie portál cikke.

A kutatók a kriminalisztikában alkalmazott halottkémi módszerekkel vizsgálták meg a sérült koponyát. A nyomok arra utalnak a tudósok szerint, hogy a férfi nyomban belehalt az erős ütésbe, amely beszakította a koponyáját. Az IPHES kutatója, Miguel Ángel Moreno-Ibánez elmondta, hogy a koponya törésének vizsgálatából kikövetkeztették az egyén halálát okozó tárgyat és az ütés irányát is.

A koponya sérülését számított mikrotomográfiával (micro-CT) és binokuláris nagyítóval is megvizsgálták, és megállapították, hogy “az elváltozás a jobb parietális területen található és a gyógyulás jeleit nem mutatja”.

“A repedések sugaras elrendezése, néhány komoly nyílással és belső sérüléssel, valamint az akut törési szögek arra utalnak, hogy a trauma az egyén halálát okozta” – mondta Moreno-Ibánez. Mint hozzáfűzte: következtetésük szerint a koponya sérülését egy olyan tárgy okozta, amelynek egyenes, hegyes éle volt, mint egy fejszének vagy vésőnek. A tudós szerint a támadó a sérülés helye miatt jobbkezes lehetett.

The post Ötezer éves gyilkosság körülményeit tárták fel spanyol kutatók appeared first on .

A 21 éves Brahím Iszávit Nizzában válságos állapotban szállították kórházba a terrortámadást követően, miután a tett helyszínén a rendőrség több lövéssel ártalmatlanította. Miután koronavírussal diagnosztizálták, november elején átszállították Párizsba, ahol az állapota a közelmúltban javult, s egy vizsgálóbíró ki is hallgatta, és vádat emelt ellene.

A tunéziai elkövető ellen terrorcselekménnyel kapcsolatos emberölés és emberölési kísérlet, valamint terrorista bűnszövetkezetben való részvétel a vád, előzetes letartóztatásba helyezték.

Az eddigi nyomozás megállapította, hogy Iszávi szeptember 19-én hajón hagyta el Tunéziát, és másnap érkezett meg az olasz partokhoz, Lampedusa szigetére. Több mint két hétig karanténban volt, majd a hajóval Bariba szállították, ahol október 9-én elengedték. A helyi hatóságok azonosították, azonban nem regisztrálták veszélyes személyként. A bevált gyakorlat szerint kiutasítási papírt kapott, amivel szabadon elhagyhatta a befogadóközpontot. A kiutasítási rendelet értelmében illegális bevándorlóként öt nap alatt el kellett volna hagynia Olaszországot.

Október 12. és 26. között Szicíliában tartózkodott, majd 27-én reggel Róma érkezett, ahonnan aznap továbbindult a délkelet-franciaországi Nizzába, hol két nappal később a Notre-Dame-bazilikában megölt két nőt és a sekrestyét.

A mobiltelefonjában a nyomozók megtalálták az október közepén Párizsban lefejezett történelemtanár csecsen gyilkosának, Abdoullakh Anzorovnak a fotóját, aki azért ölte meg egy Samuel Patyt Párizs közelében, mert megmutatta a Mohamed-karikatúrákat a szólásszabadságról tartott óráján a tanulóknak, és emiatt célponttá vált az interneten. Ezenkívül egy, Franciaországot “a hitetlenek hazájának” nevező hangfelvétel, valamint az Iszlám Állam terrorszervezettel kapcsolatos fotók is voltak Iszávi telefonjában.

A nyomozók azt feltételezik, hogy a tunéziai támadó is a Mohamed-karikatúrák franciaországi publikálását akarta megbosszulni, de a két merénylet elkövetője között nem volt semmilyen kapcsolat. A nizzai merénylet miatt 11 ember vettek őrizetbe, de valamennyiüket szabadon engedték, nem indult ellenük eljárás.

Amióta a Charlie Hebdo szatirikus hetilap újból közölte a gúnyrajzokat, a nizzai volt a harmadik dzsihadista merénylet Franciaországban.

The post Felépült a nizzai merénylő, vád alá helyezték appeared first on .

A műveletben az összes tagállami rendőri hatóság részt vett. A tagországok rendőri és vámfelügyelő szervei fokozottan ellenőrizték a gyanús postai küldeményeket. Az operációs fázist hírszerzési szakasz előzte meg, amelynek folyamán az Europol és az EU adó-és vám továbbá a migrációs ügyekkel foglalkozó főigazgatósága kockázati mutatókat dolgozott ki, különösen az internet titkosított, az úgynevezett darkweb felületein keresztül történő vásárlásokkal kapcsolatban. Az akció végrehajtásában mintegy négyszáz hatósági személy közreműködött, hat lőfegyvert, 13 lőfegyver-alkatrészt, közel háromszáz kézifegyvert és mintegy hatszáz darab lőszert sikerült lefoglalniuk.

A művelet, az EU által júniusban bemutatott biztonsági stratégia része volt. A stratégia intézkedéseket határoz meg az uniót érő terrorista és biztonsági fenyegetések hatékony kezeléséhez.

The post Europol: Postán rendelt lőszert foglaltak le az uniós bűnügyi hatóságok appeared first on .

Éves meghallgatásán Benkő Tibor elmondta: ezekre a kihívásokra reagálva döntött úgy a kormány, hogy “új Magyar Honvédséget” kell kialakítani korszerű technikai eszközökkel és azokat kezelni képes, kiválóan kiképzett és felkészített katonákkal. Ezért átfogó honvédelmi és haderőfejlesztési programba kezdtek – tette hozzá.

Közölte: a program végrehajtása szervezési feladatokat is magában foglal, ezért 2019-ben megalakították a Magyar Honvédség Parancsnokságát, s létrehozták továbbá a Kiberműveleti Központot, a kiberszemlélői posztot és a kiberakadémiát. A miniszter kitért arra is, hogy tavaly mind a hivatásos és szerződéses, mind a tartalékos állomány létszáma növekedett. Hozzátette: az önkéntes tartalékos katonák száma tavaly, év végén több mint 9100 volt, mostanra a 10 300-at is meghaladta.

Szólt a hivatásos és szerződéses katonák, valamint a honvédelmi alkalmazottak illetményfejlesztéséről, a lakhatási támogatásokról és a honvédelmi nevelés lehetőségeinek bővítéséről is. Idén a koronavírus-járvány miatt nem szerveztek honvédelmi táborokat, de tavaly 72 táborban 2500-an vettek részt.

A miniszter a haderőfejlesztés eddigi eredményeit, folyamatban lévő feladatait is részletezte. Példaként említette: a H145M típusú helikopterből év végére 16 lesz a Magyar Honvédségnél a megrendelt húszból. Emellett nyolc orosz helikoptert felújítottak: modernizálták navigációs rendszerüket, éjjellátó képességgel szerelték fel azokat. Az Airbus A319-es típusú repülők pedig már intenzív betegellátásra is alkalmasak.

Kiemelte: a világot, Európát is negatív biztonsági, környezeti változások jellemezték és jellemzik napjainkban is. Az elmúlt években újszerű katonai jellegű fenyegetések jelentek meg, mint például a hibrid hadviselés, a kiberfenyegetések. Ezzel együtt az elmúlt időszakban Európában is nőtt a terrortámadások, a terrorfenyegetések száma. A miniszter szerint e változásokat jelentős mértékben az instabil, működésképtelenné vált államok okozzák. Ennek tudható be a tömeges illegális migráció is. Az ez elleni küzdelem tavaly is a Magyar Honvédség kiemelt feladata volt.

Benkő elmondta: a NATO biztonság- és védelempolitikai értékelése kétirányú fenyegetettséget jelöl meg. A NATO úgy véli, a keleti fenyegetettség, azaz Oroszország ellen – a párbeszéd kezdeményezése mellett – a szövetségnek erős, gyorsan reagáló, hatékony képességeket kell kialakítania az elrettentés érdekében.

A másik irányú fenyegetettség, a déli. Ebben a NATO és Magyarország célja a kiváltó okok megszüntetése. Ezért vesz részt a Magyar Honvédség három kontinensen tizenegy országban békefenntartó missziókban, továbbá a NATO és az EU készenléti erőiben. Felhívta a figyelmet: Magyarország a keleti és a déli fenyegetettség metszéspontjában helyezkedik el. Ehhez kapcsolódó feladatait segíti a Székesfehérváron létrehozandó Közép-európai Többnemzeti Hadosztály-parancsnokság, továbbá a Szolnokon felállítandó Regionális Különleges Műveleti Parancsnokság.

Benkő azt mondta: Magyarország mindkét irányban érintett, de a déli irányból érkező kihívások, mint a tömeges illegális migráció, a Nyugat-Balkán békéje és stabilitása prioritást élveznek. A honvédelmi miniszter beszámolója során fontosnak nevezte a honvédelem érdekében tett munka, az eredmények ismertetését, a lakosság korrekt tájékoztatását.

Valamennyi felszólaló – kormánypárti és ellenzéki – képviselő köszönetét fejezte ki a katonák szolgálatáért, különösen a határvédelemben, valamint a koronavírus-járvány elleni védekezésben résztvevők munkájáért.

The post Benkő: Magyarország térségében egyszerre vannak jelen hagyományos és új típusú kihívások appeared first on .

Paty gyilkosának Franciaországból Törökországon hazahozott holttestét vasárnap temették el a csecsenföldi Salazsi faluban. Az eseményről beszámoló Groznij televízió a 18 éves elkövetőt “provokáció áldozataként” és “istenfélő fiatalemberként” állította be, aki “nem tudott úrrá lenni megsértett érzésein”.

“Mint tudják, az állami csatornák különböző álláspontokat közvetítenek. Ennek (a csecsen tévé által közreadott) álláspontnak nem lehet köze az ebben az ügyben egyetlen helyes állásponttal, amely abszolút módon elítéli ezt a gyilkosságot és elfogadhatatlannak minősíti a hasonló cselekedeteket” – fogalmazott Peszkov.

A szóvivő nem kívánt válaszolni arra a kérdésre, hogy a terrorizmus mentegetéseként értékeli-e a televízió által hangoztatott álláspontot.
Sajtóbeszámolók szerint a tizenéves temetésén, aki a francia pedagógust októberben gyilkolta meg iszlamista vallási indulatból, legkevesebb kétszázan vettek részt. Ha a helyi hatóságok a járványhelyzetre hivatkozva nem hirdettek volna ki karantént faluban, feltehetően többen is elmentek volna búcsúztatására.

A zöld szövetbe csavart holttestet kísérő, csecsen és arab nyelven kiáltozó tömegből helyszíni beszámolók szerint többször kihallatszott az “Allahu akbar!” kiabálás.

Oroszországban és az ország határain kívül már a csecsen televízió beszámolóját megelőzően is megütközést keltett a nyilvános végtisztesség, amelyet egy joghézag tett lehetővé. A vonatkozó orosz szövetségi törvény értelmében ugyanis az életüket vesztett terroristák holttestét nem adják ki a hozzátartozóknak, akikkel elhantolás helyszínét sem közlik. A jogszabályt megerősítő 2007-es alkotmánybírósági határozat indoklása értelmében a végtisztesség jelképes megadása egyfelől a terror propagandáját szolgálja, másfelől sérti az áldozatok hozzátartozóinak érzéseit. A törvényt végrehajtását részletező kormányrendelet értelmében a temetést szakosított szolgálatok végzik el, az előzetes nyomozást lefolytató hatóság által meghatározott helyen.

Franciaországban viszont a halottat kiadják a rokonoknak. Az ügy a lap szerint nem vetett volna fel jogi természetű kérdéseket, ha a terroristát francia földön temették volna el. Paty gyilkosát a francia rendőrök még október 16-án, a terrortámadás napján, az elfogására tett kísérlet közben lőtték agyon.

Korábban Ramzan Kadirov, Csecsenföld vezetője, aki a két csecsen háborút követően Moszkva biztos támaszaként pozícionálja magát az észak-kaukázusi régióban, azzal vádolta meg Emmanuel Macron francia elnököt, hogy politikájával bűncselekmények elkövetésére sarkallja az embereket. Azt hangoztatta, hogy a francia vezető “százszor rosszabb a terroristáknál.

Macron a francia állam világi jellegére és a szólás szabadságára hivatkozva kiállt a Charlie Hebdo szatirikus hetilap azon gyakorlata mellett, hogy muszlim hívők felháborodásának dacára – egyéb tabukat is döntögetve – karikatúrákat közöl Mohamed prófétáról.

The post Kreml: helytelen a francia tanárt lefejező gyilkosnak a csecsen állami tévécsatorna általi jellemzése appeared first on .

Az Il-80-as egy légi harcálláspont karbantartása és korszerűsítése miatt került az Azovi-tenger partján fekvő városba. A lopás ügyében a Georgij Berijev repülőgéptervező nevét is viselő Taganrogi Repülési Tudományos és Műszaki Komplexum tett feljelentést. Sajtójelentések szerint a gépből 39 rádióállomás-blokkot és további öt blokk tartozékait vitték el. A repülőgépben a nyomozók ujj- és cipőlenyomatokat találtak.

Az “ítéletnapi” gépet még a Szovjetunió fennállása idején építették meg, az ország legfelső vezetésének totális atomháború idején való mentésére és hadvezetésre. Az Il-80-ast, amelynek szűzrepülése 1985-ben volt, 1992-ben állították hadrendbe. A repülőt az Il-86-os utasszállító alapján építették meg. Törzsét megerősítették és sugárvédelemmel látták el – ezért nincsenek rajta ablakok -, a gépet különleges kommunikációs berendezésekkel látták el. Összesen négy ilyen gép készült.

Az Il-86-osokat többször bemutatták a moszkvai május 9-i győzelemnapi parádékon. Az RBK című gazdasági lap szerint az orosz védelmi minisztérium 2019-ben tett bejelentést az ilyen típusú repülők és a hasonló rendeltetésű Il-82-esek korszerűsítéséről. Alekszandr Jakunyin, a Rosztyeh állami konglomerátumhoz tartozó Egyesült Műszergyártó Vállalat (OPK) vezetője 2016 végén jelentette be, hogy az irányítása alatt álló cég készen áll az “ítéletnap” gépeinek felújítására.

Az RBK szerint Oroszországon kívül ilyen rendeltetésű repülőgépei csak az Egyesült Államoknak vannak, Boeing E-4-es típusjelzéssel.

The post Semmi sem szent: kifosztottak egy “ítéletnapi” parancsnoki repülőgépet appeared first on .

Resán Dalma közleményében azt írta, a Nyíregyházi Járásbíróság nyomozási bírója több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt rendelte el a gyanúsított letartóztatását.

A férfi akkor támadt rá a munkásokra, amikor azok éppen a szemetet gyűjtötték össze az ukrán határhoz közeli kisvárosban. Intettek neki, hogy autójával haladjon el mellettük, ekkor azonban a gyanúsított kiszállt az autójából és az integetés miatt kérdőre vonta a két munkást, majd verekedés alakult ki közöttük – ismertette a szóvivő. A férfi ezután visszaült az autójába és elhajtott, később viszont visszatért és gépkocsijával nagy sebességgel a szemétszállító autó mellett álló, a verekedés miatt a rendőröket váró férfiak közé hajtott.

A szemétszállító autó sofőrjének sikerült elugrania az autó elől, de a gyanúsított a két munkást, illetve a verekedés miatt a helyszínre érkező saját rokonát is elütötte. A gázolás után a gyanúsított és az autó másik utasa kiszállt a járműből és szitkozódva a könnyebben megsérült három férfi felé indult, akik egy közeli vegyesboltig menekültek, de támadóik oda is követték és megöléssel fenyegették őket.

Resán megjegyezte, a férfi korábban volt már büntetve személy elleni erőszakos bűncselekmények miatt. A végzés ellen a gyanúsított és védője fellebbezést jelentett be, társa szabadlábon védekezhet.

The post Letartóztatták a hulladékszállító munkások közé hajtó autóst appeared first on .

A flotta parancsnoka a Krasznaja Zvezda című lapban megjelent interjújában elmondta, hogy a Balti Flotta szárazföldi hadtestéhez tartozó új hadosztálynak Noszatov szerint gépesített lövész, tüzérségi és páncélos ezredei lesznek.

Indoklásként elmondta, hogy a NATO megnövelte katonai jelenlétét a kalinyingrádi orosz exklávé közvetlen közelében, ahol a flotta fő erői állomásoznak. Az orosz tengernagy nyilatkozatában feladatként nevezte meg a régió légvédelmének megerősítését is.

The post Új szárazföldi hadosztályt hoz létre az orosz Balti Flotta appeared first on .

Az eljárásmód megvitatására szolgáló, tíznaposra tervezett, zárt ajtók mögötti jogi tanácskozást a NATO egykori központjában folytatják le, amelyet Justitia (Igazság) névre kereszteltek és úgy rendeztek át, hogy méltó helyet adjon a legnagyobb büntetőpernek az ország történelmében. A bíróság a következő másfél hétben arról dönt, hogy a tizenhat vádlott közül ki kerüljön az esküdtszék elé, és pontosan milyen vádpontok alapján. A vádlottak elleni tárgyalások valószínűsíthetően a jövő év végén indulnak el. A belga szövetségi ügyészség vádirata mintegy harmincezer vádpontot tartalmaz az elkövetők ellen.

2016. március 22-én Brüsszelben, először a Zaventem nemzetközi repülőtéren, majd fél órával később az európai uniós negyed közelében lévő Maelbeek metróállomáson hajtott végre öngyilkos merényletet egy dzsihadista csoport. A támadásokban 32-en meghaltak – köztük a három főelkövető – valamint 340-en megsebesültek, köztük két magyar. A történteket az Iszlám Állam nevű terrorszervezet vállalta magára.

The post Megkezdődött a brüsszeli terrortámadások ügyében indított büntetőper előkészítése appeared first on .

Azt írták, a borsodi tűzoltó arra gyanakodott, hogy élettársa más férfival tart fenn szerelmi kapcsolatot, emiatt ez év október 30-án késsel fenyegette meg és bántalmazta őt a kiskorú gyerekei szeme láttára. A nő ezután elköltözött otthonról. A férfi többször is azzal kereste meg, hogy beszéljék meg az ügyet, volt élettársa azonban ezt elutasította.

November 14-én a tűzoltó törzsőrmester megjelent a nő lakhelyén, betörte a lakás ajtaját, bántalmazta és késsel fenyegette meg volt élettársa új párját. A sértett kimenekült a házból, de a tűzoltó még az udvaron is többször megütötte a súlyosan megsérült másik férfit. Ezután visszament a lakásba, betörte a hálószoba ajtaját és volt élettársát is bántalmazni kezdte.

Végül a támadót a helyszínre érkező polgárőrök és rendőrök fékezték meg. A tűzoltó mindkét esettel kapcsolatban részben beismerte a bűncselekmény elkövetését, hirtelen felindult állapotára hivatkozott.

Az ügyben a Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség súlyos testi sértés, kényszerítés, valamint erőszakkal, felfegyverkezve elkövetett magánlaksértés és két rendbeli súlyos testi sértés kísérlete miatt nyomoz. A tűzoltóval szemben bűnügyi felügyelet és távoltartás négy hónapra történő elrendelését indítványozták, azzal, hogy a férfi ne hagyhassa el a lakóhelyét engedély nélkül, ne léphessen kapcsolatba a sértettekkel és gyermekeivel, és mozgását a rendőrség nyomkövetővel ellenőrizze.

A bíróság az ügyészi indítványnak megfelelően elrendelte a kényszerintézkedést – áll a közleményben.

The post Sajnos nem minden tűzoltó angyal appeared first on .

A tájékoztatás szerint Putyin beszámolt Merkelnek a hegyi-karabahi tűzszünet elérése és fenntartása érdekében kifejtett orosz erőfeszítésekről. Hangsúlyt kapott, hogy az orosz és az azeri elnök, valamint az örmény kormányfő november 9-i megállapodásának következetes végrehajtása hozzájárul az egész térség stabilitásához.

A felek hangsúlyozták a hegyi-karabahi lakosság szükségletei kielégítésének, valamint annak fontosságát, hogy az ellátás biztosításához csatlakozzanak a szakosodott nemzetközi szervezetek. Kifejezték készségüket arra, hogy az EBESZ minszki csoportjában folytassák az együttműködést a rendezés érdekében.

Putyin és Merkel Ukrajnával kapcsolatban aggályának adott hangot amiatt, hogy noha egészében érvényesül az a fegyvernyugvás, amelyről a kontaktcsoportban júliusban sikerült megállapodni, nem tapasztalható haladás sem a 2015-ös minszki megállapodások, sem pedig “normandiai négyek” tavalyi párizsi csúcstalálkozóján meghozott döntések megvalósítása terén.

A Kreml szerint ismételten elhangzott, hogy a rendezés alapját jelentő minszki megállapodásoknak nincs alternatívájuk, és hogy Kijevnek teljesítenie kell azokat. A felek megerősítették szándékukat, hogy folytassák együttműködésüket a minszki formátumban, egyebek között az orosz, a német, a francia és az ukrán első számú vezetők politikai tanácsadói szintjén.

A két vezető megállapodott, hogy az új koronavírus-járvány terjedése elleni együttműködés ügyében, beleértve a vakcinaügyi kérdéseket is, a két ország egészségügyi minisztériuma folytatja majd a kapcsolattartást.

A telefonbeszélgetésről a TASZSZ-t Berlinben a kormányfői hivatal úgy tájékoztatta, hogy a Kreml által megnevezett témák mellett felmerült még Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus “incidensének” ügye is.

The post Kreml: Putyin és Merkel Hegyi-Karabahról, Ukrajnáról és a vakcináról tárgyalt appeared first on .

Az ukrán külügyminiszter nyilatkozatában kifejtette, hogy három okból nem akar Ukrajna Magyarországgal politikai összetűzésbe keveredni.

“Először is, mert egy fontos szomszéd ország Közép-Európában, és mi is részesei vagyunk ennek a térségnek. Másodszor, mert egy NATO-tagország, és szeretnénk normálisan együttműködni Magyarországgal az euroatlanti integráció kérdésében. Harmadszor, mert az Európai Unió tagállama, amelynek álláspontja szintén fontos számunkra” – hangoztatta.

Megjegyezte, hogy Ukrajna kapcsolatai Magyarországgal “nem nézhetők kizárólag egyik vagy másik, magyar érdekekkel szimpatizáló ukrán állampolgár tevékenységének a prizmáján keresztül”.

Hangsúlyozta, hogy mindkét félnek tiszteletben kell tartania egymás jogszabályait és nemzeti érdekeit.

“Senki sem akar politikai küzdelmet folytatni Magyarországgal. Ugyanakkor Magyarországnak is tiszteletben kell tartania a mi jogszabályainkat és nemzeti érdekeinket” – fogalmazott Kuleba. A miniszter szavai szerint több konfliktus is van az Ukrajnában élő magyar kisebbség körül, aminek az az oka, hogy mindkét országot “traumatizálja a történelmük”.

Mindkét fél “nagyon érzékenyen viszonyul minden olyan kérdéshez, amellyel a történelem betör a jelenbe, sőt meg akarja határozni a jövőt. Ezek a rejtett traumák érdekütközéseket okoznak. Ráadásul Magyarország általában nagyon ambiciózusan viselkedett az elmúlt években nemcsak az Ukrajnával fenntartott kapcsolatokban, hanem számos más országgal és az Európai Unió egészével is” – tette hozzá a miniszter.

Hétfőn a KMKSZ képviselőcsoportja közölte, hogy nem fog szavazni a megyei tanács elnökének személyéről, és kivonulással tiltakozik a párttal szembeni “politikai üldöztetés” ellen – írta a mukachevo.net hírportál.

Távollétükben a képviselők Olekszij Petrov jelenlegi kormányzót, a Nép Szolgája párt képviselőjét választották meg a megyei tanács elnökének.

A külügyminiszteri nyilatkozat és a KMKSZ-frakció kivonulásának előzménye, hogy november 30-án házkutatást tartott az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) több kárpátaljai magyar intézményél és Brenzovics László KMKSZ-elnök lakásán is. A házkutatások során – a KMKSZ tájékoztatása szerint – a kelet-ukrajnai zaporizzsjai bíróság egy korábban szeparatizmus vádjával indított büntetőügyre hivatkozó döntése alapján olyan tevékenységre kerestek bizonyítékokat, amely az ország területi egységének megbontására és a határok erőszakos megváltoztatására, az államnak való károkozásra irányul. A KMKSZ azonban úgy véli, hogy valójában koholt politikai vádak alapján tervszerűen felépített eljárásról van szó, amelynek célja a magyar szervezetek tevékenységének ellehetetlenítésén túl a kárpátaljai magyarságnak, valamint vezetőinek a megfélemlítése.

Egy nappal később került napvilágra, hogy az SZBU vizsgálatot indított amiatt, hogy a kárpátaljai Szürte településen az október végén megválasztott magyar nemzetiségű helyi képviselők az ünnepélyes beiktatási ülésen – még november 21-én – elénekelték a magyar himnuszt

Ezt megelőzően, november 24-én nem engedték be Ukrajnába Grezsa István miniszteri biztost, arra hivatkozva, hogy a magyar kormány október végén beavatkozott az ukrajnai önkormányzati választásokba. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztost három évre ki is tiltották Ukrajna területéről.

Az elmúlt időszakok történései miatt mindkét külügyminiszter bekérette hivatalába a másik ország nagykövetét, hogy kifejezze tiltakozását.

The post Kuleba: Ukrajna nem akar politikai harcot vívni Magyarországgal appeared first on .

A mintegy féltonnás brit bomba hatástalanítása sikeresen lezajlott – írta a Twitteren vasárnap délután a frankfurti tűzoltóság. Csütörtökön bukkantak rá egy építkezésen. A mechanikus detonátorral ellátott brit légibombát nagyon veszélyesnek minősítették.

Az evakuáltak közül többen egy konferencia-központban kerestek menedéket, vasárnap délig mintegy 300-an érkeztek oda. A koronavírus-járvány miatt maszkot kellett viselniük, és távolságot kellett tartaniuk a többiektől, a bejáratnál pedig megmérték testhőmérsékletüket – mondta Armin Bender a német vöröskereszttől. A megfázás tüneteit mutató embereknél gyorstesztet végeztek, és pozitív eredmény esetén szállodába vagy kórházba szállították őket.

The post Ezreket evakuáltak Frankfurtban egy második világháborús bomba miatt appeared first on .

A vádirat szerint a büntetett előéletű férfi 2019. április 20-án dél körül Kecskeméten gyalogolt, amikor észrevette, hogy egy földszinti lakás utcára nyíló ablaka nyitva van. A vádlott kivágta az ablakon lévő szúnyoghálót, bemászott a lakásba és kutatni kezdett. Lopási szándékkal magához vett egy üveg bort, majd elindult a bejárati ajtó felé, hogy kimenjen a lakásból.

A zajra azonban felfigyelt a lakás konyhájában tartózkodó 87 éves asszony, aki számon kérte a szobában álló vádlottat, hogy mit keres a lakásában, és hogy mi van a kezében. A vádlott a kezében az üveget tartva kiabálni kezdett a sértettel, majd távozni akart, de a bejárati ajtó zárva volt.

A vádlott – azért, hogy megtarthassa a zsákmányt, és hogy kijusson a lakásból – az őt számon kérő és megütő sértettet ellökte és többször a kezére ütött. A sértett a lökés miatt nekiesett a falnak és az egyik ajtó kilincsének. A vádlott eközben folyamatosan próbálta kinyitni a bezárt ajtót, amit végül a sértett nyitott ki, így a vádlott a borral együtt távozott.

Az idős asszony az életkora és betegségei miatt a bűncselekmény elhárítására korlátozottan volt képes. A sértett a bántalmazás miatt a jobb alkarján vérzéses zúzódást szenvedett, amely nyolc napon belül gyógyult. A más ügyben kiszabott szabadságvesztését töltő vádlottat a járási ügyészség minősített rablás bűntettével vádolja. Az ügyész a vádlottal szemben végrehajtandó fegyház és közügyektől eltiltás kiszabását indítványozta. A rabló a bűncselekményt egy garázdaság miatt kiszabott felfüggesztett börtön hatálya alatt követte el, ezért bűnösségének megállapítása esetén ennek végrehajtását is el kell rendelni. A vádlott bűnösségéről a Kecskeméti Járásbíróság fog dönteni.

The post Ez a minimum: végrehajtandó fegyházat kért az ügyész az idős asszonyt kirabló kecskeméti férfire appeared first on .

A belügyminisztérium adatai szerint országszerte 52 ezren vonultak utcára, közülük 5 ezren Párizsban. Ez jóval kevesebb mint egy héttel ezelőtt, amikor is hetven francia nagyvárosban a belügyminisztérium szerint több mint százezren, a szervezők szerint félmillióan tüntettek, közülük 46 ezren Párizsban. A fővárosban a menet éléhez csatlakozó csaknem ötszáz anarchista rendbontó – a franciaországi tüntetéseken már megszokott menetrenddel ellentétben – ezúttal nem a felvonulás végi oszlatáskor kereste az összetűzést a rendőrökkel, hanem már a megmozdulás elején, amelyet nagy erőkkel biztosított a rendőrség.

A főváros északkeleti részén, a Gambetta sugárúton több kirakatot megrongáltak, betörtek egy szupermarketbe, egy ingatlanügynökségbe és egy bankba, gépkocsikat gyújtottak fel, megakadályozva ezzel azt, hogy több ezer tüntető végig tudjon menni a felvonulás kijelölt útvonalán a Köztársaság térig.

“Mindenki utálja a rendőrséget”, “anti, anti, antikapitalisták” felkiáltással az úgynevezett black blocs csoportok barikádokat is emeltek és utcakövekkel megdobálták a rendőröket, akik könnygázzal válaszoltak.

A rendőrség délután 6 óráig 30 embert állított elő.

“A rendbontók szétverik a köztársaságot” – fogalmazott Gérald Darmanin belügyminiszter a Twitteren, és támogatásáról biztosította a rendőröket és a csendőröket, “akiket újból nagyon erőszakosan megtámadtak”.

Szinte minden francia nagyvárosban ismét utcára vonultak a törvény ellen tiltakozók, de több helyen, Bordeaux-ban, Montpellier-ben, Lyonban is betiltotta a prefektúra a megmozdulásokat a belvárosokban, a rendbontásokról tartva. Összecsapások voltak a nyugati Nantes-ban is, ahol a háromezer fős tüntetésen két rendőr megsérült egy Molotov-koktéltól.

Az országos megmozdulást eredetileg a szakszervezetek hirdették meg hagyományosan december első szombatján a létbizonytalanság növekedése elleni tiltakozásul. A felvonuláshoz azonban csatlakoztak a rendőri erőszakot és a nemzetbiztonsági törvény módosítását több hete bíráló jogvédő szervezetek is. Ez utóbbiak már múlt szombaton is tömegeket vittek az utcára. Párizsban a felvonulást múlt szombaton is anarchista rendbontók próbálták megzavarni, az összecsapásokban 98 rendőr megsérült.

A múlt hétvégi tiltakozássorozat után a francia kormánytöbbség jelezte, hogy átírja és újabb parlamenti vitára bocsátja a nemzetbiztonsági törvénytervezet azon cikkelyét, amely szabályozza a rendőrség tagjairól munkájuk elvégzése közben készült képek és felvételek közzétételét.

A kormány álláspontja szerint az intézkedéssel a rendőröket szeretnék védeni a közösségi oldalakon szervezett gyűlöletkeltő felhívásokkal szemben, amelyekre elsősorban a tavalyi sárgamellényes tüntetések idején voltak példák. Jóllehet a szabályozás kimondja, hogy csak a rosszhiszemű közzététel büntetendő, a bírálók szerint a módosítás korlátozza a médiaszabadságot és az esetleges rendőri túlkapásokról szóló tájékoztatásokat.

Ez utóbbira volt példa a tíz nappal ezelőtt az a nagy visszhangot kiváltó felvétel, amelyen Michel Zecler fekete bőrű zenei producert a stúdiójának bejáratánál rugdossák és ütlegelnek rendőrök. Ellenük a stúdió térfigyelő kameráinak felvétele alapján hatósági személy által elkövetett szándékos erőszak és a rendőrségi jegyzőkönyv meghamisításának gyanújával indított vizsgálatot hétfőn az ügyészség.

Emmanuel Macron visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint a kormányzati intézkedések miatt csökkennek a szabadságjogok Franciaországban.

“Nem hagyom azt állítani, hogy csökkennek a szabadságjogok Franciaországban” – mondta pénteken az elnök az elsősorban a fiataloknak szóló Brut internetes portálon élőben sugárzott interjúban. Szerinte Franciaországot karikatúraszerűen festik le a mostani vita kapcsán.

Az államfő ugyanakkor elismerte, hogy létezik rendőri erőszak, amelyet egyértelműen elítélt. De elítélte azt is, hogy a rendőri erőszak “jelszóvá vált olyan emberek számára, akiknek politikai szándékaik vannak”. Kiemelte, hogy a rendőrök elleni erőszakot is el kell ítélni, amelynek elkövetői “teljesen elvadult emberek”.

A rendőri szakszervezetek szombaton felháborodásuknak adtak amiatt hangot, hogy Macron jelezte, januárban az állam elindít egy internetes oldalt, amelyen bárki bejelentheti, ha bármilyen diszkriminációt tapasztal. Az elnök szerint ugyanis “tény, ha valakinek nem fehér a bőre, sokkal többet igazoltatják, problémás tényezőként azonosítják, és ez tarthatatlan”. Rendőri szakszervezetek arra kérték kollégáikat, hogy tiltakozásul ezentúl senkit ne igazoltassanak.

The post Incidensekkel kezdődött a nemzetbiztonsági törvény elleni újabb párizsi tüntetés appeared first on .

Az új kamerákat a Keleti pályaudvarra, Komáromba, Miskolcra, Sátoraljaújhelyre, Füzesabonyba, Záhonyba, Szegedre és Tapolcára telepítették, és továbbiak beszerzését is tervezik – írták. A MÁV tapasztalatai szerint a jegyvizsgálók bántalmazásának megelőzésében hatékony a testkamera alkalmazása, az utóbbi években csökkent a súlyos konfliktusok száma a vonatokon.

Közölték: 2018-ban 123, 2019-ben hetven, idén pedig eddig 62 esetben bántalmaztak jegyvizsgálót szolgálatteljesítés közben. Utóbbiak közül 36 esetben történt tettlegesség, nyolc napon túl gyógyuló sérülés pedig egyszer. Az elkövetők 71 százaléka menetjegy nélkül, érvénytelen vagy átruházott jeggyel akart utazni vagy ittas volt. Idén a három leginkább érintett vasútvonal a Budapest-Cegléd-Szolnok (100a) és a Budapest-Göd-Vác-Szob (70-es) nyolc-nyolc esettel, valamint a Budapest-Újszász-Szolnok (120a) vonal hat esettel.

Idén már csaknem 126 ezer órában kísérték a vonatokat biztonsági személyzettel a vasútőrök, továbbá 3500 órában együttműködési megállapodás alapján polgárőrök is. A vasúttársaság közfeladatot ellátó munkavállalói szolgálati mobiltelefonjukon minden olyan esetben rendőri segítséget kérhetnek, amikor úgy érzik, hogy a nem együttműködő utasok miatt ők vagy a vonaton tartózkodók veszélyben lehetnek. Az incidensek elkerülése érdekében a korábbi önkéntes gyakorlattól eltérően augusztus 31. óta a kijelölt vonatokon szolgálatban lévő jegyvizsgálók számára kötelező a testkamera használata a Budapest-Esztergom, a Budapest-Pusztaszabolcs, a Budapest-Cegléd-Szolnok, a Budapest-Újszász-Szolnok, a Budapest-Göd-Vác-Szob, a Budapest-Veresegyház-Vác és a Budapest-Lajosmizse-Kecskemét vasútvonalakon – áll a közleményben.

Az első testkamerákat tavaly szeptemberben vehették használatba jegyvizsgálók.

The post MÁV: Újabb 66 testkamerát telepítettek új helyszíneken appeared first on .

A 27 éves férfinak volt egy 25, illetve egy 30 éves társa is, akik közül előbbi nyolc, utóbbi három alkalommal vett részt a bűncselekmények elkövetésében.

Az ügy fő vádlottja, a 27 éves férfi 2018. augusztus közepétől 2019. január közepéig összesen 26, az ország különböző pontjain lévő, így budapesti, fóti, érdi, százhalombattai, diósdi, székesfehérvári, balatonakarattyai, győri, győrújbaráti, polgárdi, az M3-as autópályán álló, valamint nagyvázsonyi benzinkutaktól távozott úgy, hogy az általa, vagy az éppen vele lévő társa által tankolt üzemanyagért nem fizetett. A vádlottak sokszor kannákba is tankolták a diesel vagy benzin üzemanyagot.

A három férfi nem válogatott a benzinkutak között, a 26 benzinkút hat különböző olajipari cég logóját viselte, amelyek összesen 17 cég üzemeltetésében működtek, a lopások rendbeliségét pedig ez utóbbi körülmény határozta meg. Az okozott kár összességében meghaladja a 650 000 forintot, egy-egy alkalommal a legkisebb összeg 9999 forint, a legnagyobb pedig 99 014 forint volt, amelyet ki kellett volna fizetniük.

Mindhárom elkövető volt már korábban büntetve, a 30 éves férfit alig két hónappal az első üzemanyaglopás elkövetését megelőzően ítélték végrehajtandó börtönbüntetésre más jellegű bűncselekmények miatt. Az ügyészség mindhárom férfival szemben végrehajtandó börtönbüntetés kiszabására tett indítványt a Veszprémi Járásbíróság felé.

The post Addig jártak a kútra, amíg el nem fogták őket appeared first on .