Biztonságpiac

Washington hétfőn büntetőintézkedésekkel sújtotta Törökországban a fegyverzetek beszerzését intéző, Hadiipari Elnökség (SSB) nevű hivatalt, illetve annak négy vezetőjét, amiért Ankara 2019-ben orosz Sz-400 típusú légvédelmi rendszert vásárolt.

Hulusi Akar kedden elmondta: Washington döntése nem egyeztethető össze a két ország szövetségével, valamint a jelenlegi katonai és politikai helyzettel. “Nyilvánvaló, hogy szankció alkalmazása egy NATO-tagországgal szemben, azon felül, hogy kárt okoz a szövetségi lelkületnek, a szövetségesek közötti bizalmat is gyökerestül megrendíti” – fogalmazott a török tárcavezető.

Akar arra szólította fel az Egyesült Államokat, hogy a védelem és a biztonság terén “térjen vissza” Törökországgal az együttműködéshez és a szolidaritáshoz, mert az jelentősen hozzájárul a térség és a világ békéjéhez.

Az amerikai szankciók között szerepel, hogy tilos amerikai exportengedélyek kiadása az SSB részére, továbbá befagyasztották Ismail Demir, a török hivatal vezetőjének bankszámláit, illetve vízumkorlátozásokkal is sújtották.

Ismail Demir kedden újságíróknak arról beszélt, hogy a mostani “elszigetelt” eset, amelynek meg kell maradnia a jelenlegi szinten. Hozzátette: a várakozásaik szerint a büntetőintézkedések nem nagyon befolyásolják majd a kétoldalú kapcsolatokat.

Demir hozzátette: az Egyesült Államok és Törökország NATO-szövetségesként megannyi területen együttműködik, és mind az amerikai, mind a török fél azzal számol, hogy ezek folytatódni fognak. Végül rámutatott: török szempontból a helyi védelmi ipar talán még gyorsabb fejlődésnek indul, miután az amerikai lépés bizonyos szempontból “jelzésként, figyelmeztetésként” értelmezhető.

A szankciókkal párhuzamosan Mike Pompeo amerikai külügyminiszter hétfőn felszólította Ankarát, hogy minél előbb oldja meg az Sz-400-as rendszerekkel kapcsolatos problémát az Egyesült Államokkal együttműködve.

A török külügyminisztérium rövid időn belül elítélte, valamint jogtalannak nevezte az amerikai büntetőintézkedéséket. A tárca egyúttal közölte: Törökország megteszi a szükséges válaszlépéseket, a megfelelő módon és időzítéssel viszonozni fogja a szankciókat. Ankara nem vonakodik meghozni a szükségesnek talált óvintézkedéseket a nemzetbiztonság szavatolása érdekében – szögezték le.

Ankara tavaly jutott az orosz fegyverek birtokába, miközben az Egyesült Államok több ízben is figyelmeztette, hogy várhatóan szankciókat vezet be ezért ellene. Washington azzal érvelt, hogy Oroszországgal üzletet kötve, az Sz-400-as rendszerek megvásárlásával Törökország az amerikai haditechnika biztonságát veszélyezteti és finanszírozza az orosz hadiipart.

A NATO-tagállam Törökország részvételét felfüggesztették az F-35 vadászgépek fejlesztési és kiképzési programjában, és nem vásárolhat korszerű vadászgépeket az Egyesült Államoktól.

The post USA szankciók: Erdogan beváltotta Putyin reményeit appeared first on .

A tárca szerint az orosz légi és űrerőknek a hasznos teher teljes tömeg- és méretmakettjével végrehajtott kísérleti indítása sikeres volt. A startot eredetileg november 28-ra tervezték. Az Angara-A5 első indítása 2014. december 23-án volt.

Az Angara Oroszország új, modulszerűen bővíthető rakétacsaládja, a hozzá tartozó könnyű és nehéz hordozórakéták meghajtása orosz hírügynökségek szerint ökológiailag tiszta üzemanyag-komponensekkel történik (Ez az úgynevezett tiszta siló, rendes rakéta koncepció. A -szerk- szarkasztikusnak szánt megj.). A rakéta 3,5-38 tonna terhet képes alacsony Föld körüli pályára juttatni, fő megrendelője a védelmi tárca.

Korábban Angara-1.2PP típusú könnyű hordozórakétát is csak egyszer indítottak, szintén 2014-ben, ugyancsak az Arhangelszk megyei Pleszeckből.

A katonai tárca korábbi közlése szerint 2019-2021-ben az Angara-A5-tel három, az Angara-1.2-vel pedig három fellövést terveztek. A távol-keleti Vosztocsnij polgári űrközpontban a tervek szerint 2023-ban esedékes az első Angara indítása, és még ugyanabban az évben ki akarják próbálni a pilóta vezette új Orjol űrhajót is.

A rakétákat a moszkvai Hrunyiscsev-központ fejlesztette ki, a gyártást azonban a hozzá tartozó omszki Poljot gyárba helyezték ki. Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz orosz űripari vállalat vezérigazgatója ígérete szerint Omszkban 2022-től évi négy Angara-A5-öst fognak összeszerelni, 2024-től pedig legkevesebb nyolc nehéz és két könnyű hordozórakétát.

Egy-egy rakétának a repüléstesztre való megépítése jelenleg csaknemöt milliárd rubelbe kerül (a rubel jelenleg mintegy négy forintot ér), ami Rogozin szerint csak a kísérleti szakaszban elfogadható ár, mert a cél az, hogy az Angara versenyképes legyen a hordozórakéták piacán, elsősorban az amerikai konkurensekkel szemben. Várakozások szerint a sorozatgyártás jelentősen csökkenti majd az önköltséget.

The post Hat év után indított ismét Angara-A5 nehézrakétát az orosz hadsereg appeared first on .

A biztonsági erők hat tagja könnyebben megsérült, a támadó, aki az elfogási kísérlet közben felrobbantotta magát, életét vesztette. Az incidensben a tájékoztatás szerint polgári személyek nem sebesültek meg. A támadó személyazonosságának megállapítására vizsgálat indult. Az Interfax egy korábbi jelentésében még arról számolt be, hogy öngyilkos merénylő követett el robbantást a FSZB regionális parancsnokságánál.

Alekszandr Bortnyikov, az FSZB keddi moszkvai tanácskozásán azt mondta, Oroszországban 2020-ban 41 terrortámadást sikerült meghiúsítaniuk a hatóságoknak még előkészületi fázisban.

The post Öngyilkos merénylet történt az FSZB egy karacsáj- és cserkeszföldi művelete közben appeared first on .

A “Konzultáns” fedőnevű rendőrségi akció keretében őrizetbe vettek közül hét személy – köztük több polgármester – ellen indítottak eljárást, négyük esetében pedig vizsgálati fogságba vételükre tett javaslatot a nyomozó hatóság – közölte a rendőrség, amely szerint az őrizetbe vételek közbeszerzések befolyásolásával, illetve az Európai Unió pénzügyi érdekeinek megsértésével állnak összefüggésben.

A NAKA az elmúlt hetekben több komoly visszhangot kiváltó őrizetbe vételt is végrehajtott, főként magas beosztású jelenlegi és volt rendőrségi és titkosszolgálati tisztviselőkkel, illetve a gazdasági élet néhány befolyásos szereplőjével szemben. Főként korrupció, pénzmosás, hivatali jogkörrel való visszaélés, illetve bűnügyi tevékenység támogatása jogcímen indítottak eljárásokat velük szemben.

Az első őrizetbe vételekre november elején került sor, azóta több hasonló akció is megvalósult. Az őrizetbe vettek között van mások mellett két volt országos rendőrfőkapitány és az egyik legnagyobb szlovák pénzügyi csoport, a Penta egyik társtulajdonosa is.

A különböző fedőnevek alatt megvalósított rendőrségi akciók között a túlnyomóan liberális beállítottságú szlovák sajtó egyértelmű összefüggéseket lát, és az ügyek hátterében a politikummal való összefonódást sejtet, mindezt azonban hivatalos részről eddig nem erősítették meg.

Ugyanakkor Igor Matovic szlovák miniszterelnök jobbközép-liberális kormánykoalíciójának több politikusa is tett olyan értelmű, többé-kevésbé burkolt célzásokat, hogy a rendőrségi akciók aggodalmat kelthetnek az előző kormányzat néhány politikusában. Az idén tavaszig kormányzó, Robert Fico vezette Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD), amely a jelenlegi szlovák parlamenti ellenzék legerősebb szereplője, ezzel szemben olyan értelmű nyilatkozatokat tett, hogy a kormányzat politikailag motivált, s a rendőrségi ügyeket tőkeszerzésre és arra használja, hogy elfedje a koronavírus-járvány terjedése kapcsán kialakult helyzet kezelésében megmutatkozott hozzá nem értését.

A négypárti szlovák kormánykoalíció ugyan “megrendíthetetlen” – alkotmányozó törvények elfogadására is elégséges – többséggel rendelkezik a pozsonyi törvényhozásban, de felmérések szerint választói támogatásuk folyamatosan csökken, ami elemzői vélemények szerint jelentős részben a koronavírus-válság kapcsán hozott – szakértőket is megosztó – intézkedéseik következménye.

A korábbi őrizetbe vételek ügyének egyik újabb mozzanata, hogy csütörtökön kórházba kellett szállítani – nem hivatalos közlések szerint súlyos fejsérülés miatt – az időközben vizsgálati fogságba vett L. Milan volt országos rendőrfőkapitányt. A kórházba szállítás okáról eddig hivatalos magyarázat nem látott napvilágot. Ezzel összefüggésben az Irány vezetője pénteken arra szólította fel a liberális Emberekért párt által jelölt Mária Kolíková igazságügyi minisztert, hogy azonnal adjon magyarázatot a történtekre.

The post Újabb köztisztviselőket vett őrizetbe a szlovák rendőrség különleges egysége appeared first on .

A példátlan méretű pernek eddig 1750 felperese van, de a 110 tárgyalási napra várnak több száz ügyvédet és újságírót is. A Párizs szívében található Cité szigeten a történelmi igazságügyi palotában már megkezdődött az 550 férőhelyes tárgyalóterem kialakítása. A per eredetileg 2021 januárban kezdődött volna, de a koronavírus-járvány miatt elhalasztották.

A húsz vádlott között van a merényletsorozatot végrehajtó terrorkommandó egyetlen túlélője, Salah Abdeslam is, akit négy hónapi bujkálás után Belgiumban tartóztattak le, Párizsban tartják fogva. A gyanúsítottak közül 14-en vannak a francia vagy a belga igazságszolgáltatás felügyelete alatt, köztük feltételezett logisztikai szervezők, a terroristákat szállítók és közvetítők.
Tizenegyen előzetes letartóztatásban várják a pert, míg hárman szabadlábon, rendőri felügyelet alatt vannak.

A további hat gyanúsított közül az egyik körözés alatt álló férfit, Ahmed Dahmanit Törökországban tartják fogva, a többi öt pedig feltételezhetően életét vesztette az iszlamista harcokban Szíriában. Miután a titkosszolgálatok feltételezésre nincs bizonyíték, távollétükben feltehetően őket is elítéli majd a párizsi esküdtszék.

Abdeslamot terrorcselekménnyel kapcsolatos bűnszövetkezetben elkövetett emberölés és emberölési kísérlet vádjával állítják bíróság elé. Jóllehet a vizsgálóbírók mintegy tíz alkalommal beidézték a börtönében teljesen elszigetelten tartott dzsihadistát, nem tett vallomást.

2015. november 13-án miután a Stade de France nemzeti stadionnál három öngyilkos merénylő felrobbantotta magát, Párizs belvárosában egy másik háromtagú terrorkommandó lépett akcióba. A belvárosban hat kávéház, bár és étterem teraszán öltek meg 39 embert, miközben egy harmadik kommandó behatolt a Bataclan nevű koncertterembe, ahol három dzsihadista kilencven embert ölt meg és több mint 350-etmegsebesített. A merényletsorozatot az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára, amelynek egy Európában, mindenekelőtt Belgiumban kiépített csoportja hajtotta végre a támadásokat. Ugyanez a hálózat csapott le 2016. március 22-én Brüsszelben, ahol 32-en vesztették életüket.

The post Merényletek Párizsban: jövőre kezdődik, és 2022 március végéig tart a per appeared first on .

A rejtett kamerával készült felvételek még 2017-ben készültek. A szabadságpárti politikus, későbbi alkancellár azokon kétes pártadományokról beszélt, és a videó végül az ő pártvezetői és az akkori, a néppárti Sebastian Kurz vezette osztrák koalíciós kormány bukásához és később új választásokhoz vezetett.

A férfit, aki az eseményeket a háttérből irányította, csütörtökön fogták el Berlinben. Az őrizetbe vétel tényét a bécsi államügyészség és a berlini rendőrség is megerősítette. Az osztrák hatóságok már kérelmezték Julian H. kiadatását, és várnak a berlini döntésre.

A 2017-ben Ibizán felvett, a német Der Spiegel és Süddeutsche Zeitung által 2019-ben nyilvánosságra hozott videón Strache egy állítólagos orosz oligarcha unokahúgával tárgyalt meglehetősen ittas állapotban kétes pártfinanszírozásról, és az ennek fejében elnyerhető állami megbízásokról. A magánnyomozóként is emlegetett Julian H tolmácsként maga is feltűnik az ominózus videón. Ellene európai letartóztatási parancs volt érvényben, és más bűncselekmények elkövetésével, a többi között kábítószer-kereskedelemmel is vádolták.

A volt alkancellár mindig is vitatta a korrupciós vádakat.

The post Letartóztatták a 2019-ben az akkori osztrák kormány bukásához vezető Ibiza-botrány feltételezett irányítóját appeared first on .

Az összesen mintegy kétszázmillió forint értékű járműveket a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében szerezte be a katasztrófavédelem – tartalmazza a közlemény. A quadok mellett 76 szervezet 640 garnitúra általános gyakorlóruhát, illetve tűzoltói bevetési védőruházatot is átvehet; ezek összértéke ugyancsak több mint kétszázmillió forint.

Mint írják: a terepjáró jármű ideális többcélú beavatkozó eszköz az önkéntes polgári védelmi szervezetek számára. Kialakítása, technikai paraméterei szélsőséges időjárási és terepviszonyok között is lehetővé teszik a kárhelyszínek megközelítését, képesek szélsőséges terepviszonyok között, kevésbé teherbíró talajon, valamint meredek emelkedőkön is közlekedni.

A gyakorlóruházati szettek egy-egy dzsekit, kertésznadrágot, normál és téli sapkát, kabátból és nadrágból álló esővédő öltözetet, pólót, a bevetési védőruházatok, pedig sisakot, kámzsát, kesztyűt és csizmát tartalmaznak. Az újabb eszközátadással tovább folytatódik az önkéntes mentőszervezetek mentési képességeinek, technikai eszközeinek fejlesztése – olvasható a közleményben.

The post Katasztrófavédelem: 400 milliós eszközfejlesztés az önkéntes mentőknél appeared first on .

A karácsonyt megelőző vásárlási szezon bizonyos időszakaiban a megszokottnál többen használják a közösségi közlekedést, és a nagy tömegeket vonzó járatokon a zsebtolvajok is felbukkannak – olvasható a közleményben. Azt írták, fokozott a jegyellenőri, a vagyonőri és az utaskoordinátori jelentét a VIII., a X. és a XVIII. kerület meghatározott járatain, valamint a főváros gerincvonalain egészen karácsonyig. Az akcióban a leginkább érintett kerületek rendőrkapitányságai is részt vesznek.

A BKK közleménye szerint rendőri jelenlét növeli az ellenőrzések hatékonyságát és jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy biztonságosan lehessen utazni a legzsúfoltabb fővárosi járatokon is.

A zsebtolvajok miatt a társaság felhívta az utasok figyelmét arra, hogy lehetőség szerint kerüljék a zsúfolt járatokat, utazás közben a táskákat mindig tartsák maguk előtt és fogják a kezükkel. Továbbá javasolják, hogy a pénztárcát ne a kabát külső, hanem a belső zsebében tartsák, és ne vegyék elő utazás közben.

Azt tanácsolták, hogy az utasok lopás, rablás esetén ne szálljanak szembe az elkövetővel, mert ezeket az akciókat általában szervezetten, egyszerre többen hajtják végre. Ha pedig valaki tetten ér egy tolvajt, akkor kérje hangosan a környezetükben lévő emberek segítségét, illetve értesítse a rendőrséget.

The post Zsebtolvajlás elleni akció indul fővárosi tömegközlekedési vonalakon appeared first on .

Fatou Bensouda, aki kilencéves hivatalai idejének lejártát követően jövő év közepén távozik hivatalából, a bíróság részes államai közgyűlésének évzáró rendezvényén szólalt fel. A távozó főügyész beszédében hangsúlyozta, az amerikai intézkedések a bíróság és tagállamai elleni támadásnak minősülnek, és veszélyes precedenst jelentenek a szabályokon alapuló nemzetközi rendre.

“Őszintén remélem, hogy az Egyesült Államok fordít a bírósággal szemben képviselt agresszív politikáján. Senki sem nyer az ilyen támadásokkal” – fogalmazott. Mint mondta, irodája kapacitási nehézségekkel küzd az erőforrások csökkenése és az egyre növekvő ügyszám miatt. Nyílt és őszinte beszédre lenne szükség a munka elvégzéséhez kellő erőforrásokról, a helyzet ugyanis a jelenlegi feltételek mellett tarthatatlan – hangoztatta.

Az Egyesült Államok 2019 áprilisában vonta vissza Bensouda amerikai vízumát, miután bírósági jóváhagyást kért egy hivatalos vizsgálat lefolytatásához. A jóváhagyást arra hivatkozva kérték, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre arról, amerikai katonák és a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) kínzást és más kegyetlen eszközöket alkalmazott foglyokkal szemben 2003-2004-ben Afganisztánban.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter szeptember elején jelentette be, hogy Washington beutazási tilalommal is járó szankciókat vezet be Bensoudával szemben, mert annak hivatala vizsgálatot folytat amerikaiak ellen. A szankciós listára felkerült Phakiso Mochochoko, az ICC joghatósági, kiegészítő joghatósági és együttműködési osztályának vezetője is, mert “anyagilag támogatta” Bensoudát. Az amerikai külügyi tárca ezenkívül vízumkorlátozásokat is bevezetett többekkel szemben, akik érintettek az ICC amerikaiak elleni vizsgálódására irányuló erőfeszítéseiben.

Donald Trump júniusban adott ki rendeletet, amely lehetővé tette gazdasági büntetőintézkedések bevezetését azokkal az ICC-tisztségviselőkkel szemben, akik érintettek amerikai katonák lehetséges afganisztáni háborús bűneinek kivizsgálásában. A dekrétum lehetővé tette Washington számára, hogy zárolja pénzeszközeiket.

A háborús és emberiesség elleni bűncselekmények kivizsgálására 2002-ben megalakított Nemzetközi Büntetőbírósághoz 123 ország csatlakozott, az Egyesült Államok azonban nem fogadja el a testület joghatóságát. Az ICC a világ első állandó törvényszéke, amely a háborús és emberiesség elleni bűnöket vizsgálja, ha az adott ország erre nem képes vagy nem hajlandó. A törvényszék csak a 2002. július 1. után elkövetett bűncselekmények ügyében ítélkezhet, joghatósága az alapokmányát ratifikáló országokra terjed ki.

The post ICC: elfogadhatatlanok Amerika fenyegetései és nemrégiben bevezetett szankciói appeared first on .

Martossy György megyei főügyész közleménye szerint a román férfi orvosként dolgozott Magyarországon; 2012-ben megismerkedett a később meggyilkolt nővel, akivel szerelmi kapcsolata alakult ki. Később szakítottak, amit a férfi nem vett tudomásul, folyamatosan kereste személyesen és telefonon is a nőt, végül 2016. augusztus 31-én az engedély nélkül tartott pisztolyával a sértett házához ment és fejbe lőtte a nőt, valamint a férjét.

A nő a helyszínen meghalt, a férj életét sikerült megmenteni, de maradandó fogyatékossággal, súlyos egészségromlással gyógyult meg, bal oldali végtagjai lebénultak. A tettes a bűncselekmény napján Romániába menekült, ahol lőfegyverrel visszaélés miatt 3 év 4 hónap börtönbüntetésre ítélték, amelyből 2019 augusztusában szabadult. A román hatóságok ezután átadták Magyarországnak a vádlottat, aki azóta is letartóztatásban van.

Az ügyészség a férfit előre kitervelten, aljas indokból, több ember sérelmére elkövetett emberölés kísérletével vádolja, és életfogytig tartó fegyházbüntetés kiszabását indítványozta a bíróságnak azzal, hogy legkorábban 35 év múlva vizsgálja meg, feltételes szabadságra bocsátható-e – olvasható a közleményben.

The post Nyíregyházi gyilkosság: életfogytot kaphat a román orvos appeared first on .

Erdogan erről az azeri fővárosban, Bakuban tett kétnapos hivatalos látogatásáról hazatérőben, a repülőgépen beszélt újságíróknak. Az Anadolu török állami hírügynökség beszámolója szerint a török elnök tiszteletlenségnek nevezte, hogy az Egyesült Államok az ellenségeivel szembeni szankciókról rendelkező, úgynevezett CAATSA-törvénnyel hozakodik elő az egyik nagyon fontos NATO-partnerével szemben.

Erdogan azt mondta, hogy hamarosan a demokraták kerülnek hatalomra az Egyesült Államokban. “Mi történt, hogy most alkalmazzák a CAATSA-törvényt Törökországgal-szemben?” – tette fel a kérdést, majd hozzátette: a hatalom átadása után sokkal jobban fogják látni a “dolgok menetét” Amerikában, ezért “türelmesek lesznek”.

Erdogan hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak olyan mélyreható politikai és gazdasági kapcsolatai vannak Törökországgal, amelyeket sem figyelmen kívül hagyni, sem teljesen elveszíteni nem tud vagy akar egyik fél sem. A szankciók kilátásba helyezése politikai indíttatású, és semmilyen racionális alapja nincs, valamint minden fél számára csak kárt okoz, senkinek nem kedvez – vélte. Rámutatott: nincs olyan közös ügy, amely ne oldódna meg párbeszéden és együttműködésen keresztül. A török államfő végül reményét fejezte ki, hogy az Egyesült Államok vezetése “a Törökország-ellenes lobbi hatásától megszabadulva mihamarabb objektív politika felé fordul”.

Törökország 2019-ben szerezte be az Sz-400-as ütegeket. Az ügyletet Washington élesen bírálta, és válaszul kizárta a kis-ázsiai országot az F-35-ös harci repülőgép fejlesztési programjából, felfüggesztette a vadászbombázók eladását is Ankarának, és a jövőre vonatkozóan szankciókat is kilátásba helyezett.

Az amerikai kormányzat amiatt aggódott, hogy a repülővel kapcsolatos érzékeny információk az orosz hírszerzéshez kerülhetnek.

The post Erdogan kivár az orosz légvédelmi rendszer miatt kilátásba helyezett amerikai szankciók ügyében appeared first on .

Családjának hétfő hajnali bejelentése szerint John le Carrét 89 éves korában, rövid betegég után érte a halál még szombaton. Az író a tájékoztatás szerint tüdőgyulladásban hunyt el. A család hangsúlyozta, hogy John le Carré nem az új típusú koronavírus okozta Covid-19 betegségben halt meg. (Mintha ez bármit is számítana… A -szerk- megj.)

Le Carré 1931-ben született a délnyugat-angliai Dorset megye Poole nevű kisvárosában, David John Moore Cornwell néven. A titkosszolgálatokkal nem csupán regényei fűzték össze: Cornwell dolgozott a brit elhárításnak (MI5) és a hírszerzésnek (MI6) is.

Az MI6 ügynökeként a hatvanas évek elején diplomáciai szolgálatot teljesített Bonnban és Hamburgban, és bonni megbízatása idején kezdte el John le Carré írói álnevén irodalmi tevékenységét. Első regénye 1961-ben jelent meg Call for the Dead (Ébresztő a halottnak) címmel.

A sikert és a világhírt 1963-ban kiadott The Spy Who Came in from the Cold (A kém, aki a hidegről jött be) című kötet hozta meg számára. A berlini fal felépítése körüli időszakban játszódó regénnyel – amelyről Graham Greene azt mondta, hogy a legjobb kémtörténet, amelyet valaha is olvasott – számos díjat és elismerést nyert; ezek között volt 1964-ben a Somerset Maugham-díj is.

A siker – és a jelentős szerzői honorárium – hatására le Carré 1964-ben felhagyott a titkosszolgálati munkával, megvált a brit hírszerzéstől és az irodalomnak szentelte életét.

Ezután szinte folyamatosan adta ki jórészt saját tapasztalatait feldolgozó regényeit, amelyek közül többet meg is filmesítettek. A panamai szabót Pierce Brosnan, az Elszánt diplomatát Ralph Fiennes és Rachel Weisz, a Suszter, szabó, baka, kémet Gary Oldman főszereplésével vitték filmre. Legutóbb, 2014-ben Az üldözött című filmjét mutatták be, Anton Corbijn rendezésében, az azóta elhunyt Philip Seymour Hoffman főszereplésével.

A regényeiből készült filmek közül néhányban – rendszerint egy-egy pillanatra – ő is feltűnik. Le Carré több mint négy évtizedig Cornwallban élt, születési helyétől nem messze, itt érte a halál is. Kilenc éve az Oxfordi Egyetem patinás Bodleian Könyvtárának adományozta könyv-, magánkézirat- és fotóarchívumát. A gyűjteményben leghíresebb regényeinek vázlatai és kéziratai is szerepelnek.

The post Elhunyt John le Carré, a kémregények mestere appeared first on .

“December 11-én a hadruti járás Hcaberd s Hin Taher településének környékén megsértették a tűzszünet rendjét, aminek az orosz békefenntartó kontingens fellépése vetett véget. Mostanra ebben a körzetben normalizálódott a helyzet” – mondta a tábornok az Interfax hírügynökség beszámolója szerint. Muradov szerint a békefenntartók folyamatosan figyelemmel kísérik a helyzetet mind az örmény, mind az azeri féllel.

Korábban az örmény védelmi tárca tett bejelentést arról, hogy a hadruti (hodzsavendi) járásban támadás érte az el nem ismert “hegyi-karabahi köztársaság” hadseregének egyik állását. Az azeri fél a maga részéről az örmény oldalt vádolta provokációval, amit Jereván elutasított. Nikol Pasninján örmény miniszterelnök vasárnap este azt állította, hogy török kommandósok is részesei voltak az azeri támadásnak, amelynek hat örmény sebesültje van.

Az Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt, majd a magát függetlennek kinyilvánító, örmény többségű Hegyi-Karabah hovatartozása miatti háborús konfliktus 1988-ban, még a Szovjetunió fennállásakor robbant ki, és azóta több fegyveres összetűzésekhez vezetett az örmények és az azeriek között. A térségben idén szeptember 27-én újultak ki ismét a harcok. Azerbajdzsán megkísérelte fegyverrel visszafoglalni az enklávét, és sikerült jelentős területeket ellenőrzése alá vonnia.

A harcok, amelyek mindkét oldalon több ezer ember életét követelték, a november 9-én kihirdetett tűzszüneti megállapodással értek véget. Oroszország kétezer békefenntartót vezényelt a térségbe a tűzszünet fenntartására.

The post Hegyi-Karabah: első nekifutásra kudarcot vallott az orosz békefenntartás appeared first on .

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter helyi idő szerint hétfőn jelentette be, hogy szankciókat vezetnek be 14, a kínai népgyűlésben elnökhelyettesi posztot betöltő vezető ellen.

Cseng Cö-kuang kínai külügyminiszter-helyettes a bejelentésre reagálva kedden bekérette Robert Fordent amerikai ügyvivőt. A külügyminisztérium közleménye szerint Cseng “ugyanolyan mértékű” ellenintézkedéseket is kilátásba helyezett “az ország szuverenitásának, biztonságának és fejlődési érdekeinek védelme érdekében”. A külügyminiszter-helyettes kiemelte: “Hongkong ügye Kína belügye, az Egyesült Államoknak pedig semmilyen indoka nincsen a beavatkozásra”.

Kedden a kínai kormányzat hongkongi és makaói ügyekért felelős irodája is közleményben ítélte el az amerikai lépést, azt hangsúlyozva, hogy a vitatott nemzetbiztonsági törvény bevezetése óta a hongkongi társadalom ismét stabilizálódott.

A Peking által június 30-án elfogadott, majd azonnal hatályba is lépett nemzetbiztonsági törvény tiltja a szakadár tevékenységet, a felforgatást, a terrorizmust, valamint a külföldiekkel folytatott, a nemzetbiztonságot veszélyeztető összejátszást, és egyes esetekben lehetővé teszi a gyanúsítottak kiadását Kínának. A törvény bírálói szerint azonban a jogszabály súlyosan csorbítja a hongkongi szabadságjogokat, márpedig Kína az “egy ország, két rendszer” elve alapján ötven évre nagyfokú autonómiát ígért Hongkongnak 1997-től számítva, amikor a korábban brit gyarmati uralom alatt álló város visszakerült az anyaországhoz.

The post Bekérette Peking az amerikai nagykövetség ügyvivőjét a kínai vezetőket sújtó szankciók miatt appeared first on .

Gál Kristóf elmondta: a rendőrség folyamatosan figyeli a vírustagadó, vírusszkeptikus cikkeket, közléseket, állításokat, és amennyiben felmerül, hogy a közlés jogszabályba ütközik, eljárást indít.

Mint mondta, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda több hete indított eljárást egy ilyen ügyben, és pénteken négy olyan személyhez köthető helyszínen tartottak házkutatást, akik “a vírusszkeptikus tartalmak hangadói”. A rendőrség az eljárást rémhírterjesztés miatt folytatja, de felmerül a hatósági rendelkezés elleni uszítás büntette is – tette hozzá.

A Gál által meg nem nevezett vírusszkeptikus hangadók egyike vélhetően Gődény György, ugyanis Facebook-oldalán a magát Doktor Gődénynek nevező férfi felesége azt közölte: “hajnalban megszálltak bennünket, majd házkutatás és lefoglalás után Gyurit elvitték a magukat «nemzetinek» mondó nyomozóiroda emberei”.

A szóvivő a továbbiakban beszámolt arról, hogy csütörtökön a maszkviselési szabályok megszegése miatt országszerte 187, a járványügyi készültség óta pedig 12 457 emberrel szemben intézkedtek. A közterületi maszkviselés elmulasztása miatt 162 intézkedés történt; 25 esetben figyelmeztettek, 68 helyszíni bírságot szabtak ki és 69 feljelentés tettek – sorolta.

The post A rendőrség folyamatosan figyeli a vírustagadó, vírusszkeptikus cikkeket appeared first on .

A tárca a szóvivői tájékoztatás szerint kiterjedt tervezési és előkészületi tevékenységet folytatott a jelenlegi átmeneti időszak december végi lejárta utáni időszakra. A minisztérium illetékese szerint a haditengerészet négy járőrhajója áll készenlétben a brit területi vizek ellenőrzésére, és a tárca szükség esetén “robusztus” intézkedésekkel szerez érvényt az Egyesült Királyságot független tengeri országként megillető jogoknak.

A szóvivő tájékoztatása szerint a megállapodás elmaradása esetére kidolgozott készenléti javaslatok között van olyan, amelyik felhatalmazná a királyi haditengerészet rendészeti egységeit arra, hogy külföldi hajók fedélzetére lépjenek és őrizetbe vegyék azokat, akik megsértik a jogszabályokat.

Az Egyesült Királyság január 31-én kilépett az Európai Unióból. Távozásának napján december 31-ig tartó – vagyis három hét múlva lejáró – átmeneti időszak kezdődött azzal a céllal, hogy legyen idő a megállapodásra a majdani kétoldalú viszonyrendszer feltételeiről, mindenekelőtt egy szabadkereskedelmi egyezményről.

Az eddig lezajlott tárgyalási fordulókon azonban nem sikerült egyezségre jutni, és ennek az egyik fő oka a halászati szabályozás kérdésében fennálló nézeteltérés. Brit értelmezés szerint ugyanis az EU korlátlan halászati hozzáférést kíván a brit területi vizekhez annak fejében, hogy a brit halászati szektor az átmeneti időszak után is hozzáférhessen az unió egységes belső piacához.

Boris Johnson brit miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke három órán át tárgyalt Brüsszelben a megállapodás elérését hátráltató vitás kérdésekről, köztük a halászatról, de ezen a megbeszélésen sem sikerült áttörést elérni. A két vezető között a Downing Street tájékoztatása szerint egyetértés született azonban arról, hogy vasárnapig határozott döntésre kell jutni a tárgyalások jövőjéről.

Johnson az elmúlt napokban többször is utalt arra, hogy szabadkereskedelmi megállapodás helyett egyre nagyobb az esélye az “ausztráliai típusú” jövőbeni viszonyrendszernek az EU-val. Csütörtöki nyilatkozatában ezt “erőteljes lehetőségnek”, pénteken már “nagyon-nagyon valószínűnek” nevezte.

A brit kormány által a lehetőségek között eddig is rendszeresen emlegetett “ausztráliai típusú” kereskedelmi feltételrendszer valójában azt jelentené, hogy az Egyesült Királyság és az EU kereskedelme januártól, a jelenlegi átmeneti időszak lejárta után a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere alapján folytatódik, ez viszont vámok megjelenésével járna a jelenleg akadálytalan kereskedelmi forgalomban.

The post A Brexit és az erőfitogtatás esete: a haditengerészet felkészült a járőrözésre a brit területi vizeken appeared first on .

A külügyi szolgálat felszólította továbbá Iránt, hogy tartsa tiszteletben az elítéltek tisztességes tárgyaláshoz való jogait, és hagyjon fel a fogvatartottak vallomásainak televíziós közvetítésével. A testület elítéli ez a gyakorlatot, mivel véleménye szerint az iráni hatóságoknak ezzel az a célja, hogy a média segítségével győzze meg a lakosságot a vádlott bűnösségéről. Felszólította továbbá az iráni hatóságokat a halálbüntetések fokozatos visszaszorítására.

“Az EU minden körülmények között ellenzi a halálbüntetést, amely elrettentő erővel nem hat, viszont szembemegy az emberi méltósággal – teszi hozzá a sajtóközlemény.

A kivégzett újságírót azzal vádolták az iráni hatóságok, hogy írásaival szította az országban 2017-ben a gazdasági helyzet romlása miatt kirobbant tiltakozásokat. Júniusban ítélte halálra a forradalmi bíróság “földi korrupcióért”, amely kifejezést gyakran használnak az iráni kormányzat elleni kémkedés, illetve a vezetés megdöntésére irányuló próbálkozások leírására.

Az újságíró emigrációban élt Párizsban, tavaly ősszel vették őrizetbe, miután visszatért Iránba.

The post Egyre keményebb az EU: nagyon elítélte Ruhollah Zam iráni újságíró kivégzését appeared first on .

A Nébih honlapján közöltek szerint a visszahívás az 500 és 250 milliliteres kiszerelésű, N030-PO1819, N107-PO1880, N108-PO1880, N127-PO1881, N382-PO2143, N393-PO2144, N531-PO2488, N533-PO2488 tételszámú termékeket érinti. A hivatal kéri a vásárlókat, hogy ezen azonosító adatokkal megegyező terméket ne használják fel.

A Nébih közölte: a szennyezett termékek rövid távú fogyasztása nem jár számottevő kockázattal, hosszú távú és rendszeres bevitele azonban növelheti a daganatos megbetegedések kialakulásának esélyét. A bejelentésről az EU élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszeréből (Rapid Alert System for Food and Feed, RASFF) értesült a Nébih.

The post Nébih: visszahívták a Clearspring Bio szezám olajat appeared first on .

Az elsőfokú, nem jogerős döntésről azt írták: a bíróság 21 rendbeli csalás bűntettében és 36 rendbeli csalás vétségében mondta ki bűnösnek a 28 éves győri férfit, akivel szemben mintegy 2,5 millió forint értékben vagyonelkobzást rendelt el és kötelezte több mint egymillió forintos kártérítés megfizetésére is.

Az ügyészség korábban azt közölte, hogy az üzletszerűen elkövetett csalás és más vagyon elleni bűncselekmények miatt korábban már büntetett férfi 2019 szeptembere és 2020 márciusa között két internetes felületen is hirdetett mobiltelefonokat, de a vevők hiába várták a készülékeket, miután átutalták a 20 ezer és 250 ezer forint közötti vételárat vagy vételárrészt.

A férfi a koronavírus-járvánnyal összefüggő veszélyhelyzetben “profilt váltott”, 2020 márciusában és áprilisában már olyan embereket is becsapott, akik védőmaszkokat akartak vásárolni. Az egyik sértett harminc maszkért több mint 136 ezer forintot utalt előre neki.

A Barcsi Járásbíróság ítélete ellen a vádlott és védője enyhítésért, az ügyész a megítélt polgári jogi igénnyel kapcsolatban fellebbezett.

The post Nem létező maszkokat árusított, most majd legyárthatja azokat a börtönben appeared first on .

A cég elemzése szerint, mivel az otthoni munkavégzés továbbra is népszerű, a bűnözők kihasználják ezt, és a támadók a rosszul védett távelérési eszközök hiányosságain keresztül hozzáférnek a vállalati hálózatokhoz. A távoli asztali protokoll (RDP) a leggyakoribb támadási cél, de az elemzés szerint bármelyik távoli kapcsolatot létrehozó eszközben előfordulhatnak biztonsági rések és sérülékeny beállítások.

Az ESET közölte azt is, hogy az elmúlt időszakban egyre több, nem megfelelő védelemmel rendelkező home office rendszer csatlakozott az internethez, és a bűnözők valószínűleg a “zsarolóvírus-bandákat” utánozva támadnak.

A it-biztonsági társaság a károk megelőzésére közleményében azt ajánlja, hogy többrétegű védelmi rendszert alkalmazzanak, és automatikusan engedélyezzék a letöltődő javítócsomagok telepítését. A felhasználók alkalmazzanak például erős jelszavakat, készítsenek biztonsági másolatokat és ne kattintsanak ismeretlen feladótól származó levélben érkező linkekre, mellékletekre.

The post Az otthon dolgozókat támadják a kiberbűnözők appeared first on .