Biztonságpiac

Izrael megtorló légicsapásokat hajtott végre vasárnap hajnalban a Gázai övezetben, válaszul a korábban onnan indított rakétatámadásra – jelentette a ynet.

Az izraeli hadsereg repülőgépei az övezetet uraló iszlamista Hamász terrorszervezet Gázai övezetben lévő célpontjait támadták, köztük egy rakétagyártó műhelyt, egy kiképző telepet, egy fegyverraktárat és egy terrorcélokat szolgáló alagutat.

“Izrael hadserege nem fogadja el, hogy terrorista szervezetek izraeli civilek ellen lépjenek fel” – állt a légicsapásokat indokló katonai közleményben, amely azt is hangsúlyozta, hogy továbbra is a Gázát irányító Hamászt tekintik felelősnek a területről indított támadásokért.

Korábban a vaskupola légvédelmi rendszer elfogott egy, a gázai határ melletti Szderót város felé kilőtt gázai rakétát. Hasonló rakétatámadást hajtottak végre előző nap is az övezet fegyveresei, amelyre szombaton is légicsapásokkal felelt Izrael. Az elmúlt héten nőtt a feszültség Izrael és a palesztinok között, miután hat palesztin terrorista hétfőn megszökött a szigorúan őrzött észak-izraeli Gilboa börtönből. Szombaton négy szökevényt elfogott az izraeli rendőrség.

Az utóbbi hetekben kiújultak az összetűzések a Gázai övezet határvidékén, erőszakos tüntetések voltak a határkerítésnél, és a palesztinok gyújtóléggömböket eregettek Izrael területe felé. Izrael, az Európai Unió és az Egyesült Államok is terrorszervezetnek minősítette a Gázai övezetben 2007-ben erőszakos puccsal hatalomra került szélsőségesen iszlamista Hamászt.

Az övezet mintegy kétmilliós palesztin lakosságát a hatalomátvétel óta izraeli és egyiptomi blokád sújtja. Ez akadályozza a szabad határátkelést és az áruforgalmat, és a rendkívül sűrűn lakott területen több mint ötven százalékos a munkanélküliség. Izrael az olykor számos emberéletet kioltó és már több hadművelethez vezető rakétatámadások miatt fokozza a szigorításokat, majd a békésebb időszakokban enyhít a korlátozásokon.

The post Izrael megtorló légicsapásokat hajtott végre a Gázai övezetben appeared first on .

Dokumentáltan bizonyított, hogy az Egyesült Államok beavatkozik az orosz választásokba a Navalnij-féle “okos szavazás” támogatásával – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a hétvégén a Szolovjov Live YouTube-csatornának nyilatkozva.

Zaharova szerint amerikai informatikai nagyvállalatok támogatják az Alekszej Navalnij ellenzéki politikus csapata által kidolgozott “okos szavazás” nevű projektet, amelynek célja a választásokon azoknak a jelölteknek a támogatása, akik a kerületükben a legnagyobb eséllyel vehetik fel a versenyt a kormányzó Egységes Oroszország párt jelöltjével szemben. Pénteken John Sullivan amerikai nagykövetet bekérették a moszkvai külügyminisztériumba, ahol Szergej Rjabkov tárcavezető-helyettes fogadta és “kategorikusan elfogadhatatlannak” nevezte az orosz belügyekbe való beavatkozást.

“Konkrét tényeket mutattunk be az amerikai félnek, amelyek bizonyítják, hogy az Amerikai Egyesült Államok területéről, amerikai internetes monopóliumok tulajdonában lévő és moderált internetes platformok segítségével, egyértelműen beavatkoznak belső folyamatainkba – a politikai folyamatokba, a választási folyamatokba, a választásokba -, ami dokumentáltan bizonyított” – nyilatkozott Zaharova a Szolovjov Live YouTube-csatornán.

Az orosz szóvivő közlése szerint amerikai részről a kérdést még nem kommentálták. Zaharova emlékeztetett, hogy az orosz tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet (Roszkomnadzor) az elmúlt hetekben amerikai online cégeket szólított fel az “okos szavazást” támogató oldalak és termékek eltávolítására és ezek oroszországi elérhetőségét blokkolta.

Zaharova a Ragyio Rossziji adónak nyilatkozva rámutatott, hogy az “okos szavazás” szervereinek IP-címe túlnyomórészt amerikai. A szóvivő a Roszkomnadzorra hivatkozva azt állította, hogy a projekt központi elemét jelentő alkalmazást a Pentagonhoz köthető szakemberek fejlesztették ki.

Vaszilij Piszkarjov, a parlamenti alsóház orosz belügyekbe való külföldi állami beavatkozás tényeit vizsgáló bizottságának elnöke szombati Telegram-bejegyzésében azt állította, hogy Oroszországban szélsőségesnek minősített szervezetek aktivistáinak bevonásával és az “okos szavazás” alkalmazás felhasználásával “aktív agitációs kampány” zajlik a külföldön élő orosz állampolgárok körében.

Andrej Klimov, az orosz felsőház államszuverenitás-védelmi és külföldi beavatkozás elleni ideiglenes bizottságának elnöke csütörtökön azt mondta, hogy egy amerikai cég, a Momentus Space részese volt a Navalnij-féle választási projekt tesztelésének. A Kommerszant című lap Leonyid Volkovra, az Oroszországban június elején szélsőségesnek minősített és betiltott Navalnij-törzsek hálózatának koordinátorára hivatkozva azt írta, hogy a Navalnij-alkalmazást Roman Rubanov, a Momentus Space munkatársa, az ugyancsak betiltott Korrupcióellenes Küzdelem Alapítványt (FBK) volt igazgatója jegyeztette be 2014-ben. 2021-ben az applikáció kibővült az “okos szavazás” lehetőségeiről való tájékoztatással.

Az orosz választók szeptember 17-19. között szavaznak a szövetségi parlament alsóházának új összetételéről. Ezzel egyidejűleg kilenc régió vezetőjét közvetlenül, háromét pedig közvetve választják meg, és eldől 39 regionális törvényhozás mandátumainak sorsa is.

A VCIOM állami közvélemény-kutató intézet csütörtökön közölt előrejelzése szerint az Egységes Oroszország a voksok 42 százalékára számíthat, a kommunisták 19, a liberális demokraták 11, az Igazságos Oroszország – Hazafiak – Az igazságért tömörülés pedig 8 százalékot kaphat. Átlépheti az ötszázalékos bekerülési küszöböt az Új Emberek elnevezésű új párt is. A részvételi arány a VCIOM szerint 48-51 százalékos lesz.

The post Moszkva: az USA beavatkozik az orosz választásokba appeared first on .

Egy nap alatt két ukrán katona vesztette életét és tíz sebesült meg a Donyec-medencei konfliktusövezetben tüzérségi támadások következtében – közölte az Ukrajinszka Pravda hírportál az ukrán egyesített erők parancsnokságára hivatkozva.

A közlemény szerint a Moszkva-barát szakadár és orosz “megszálló erők” szombaton 14-szer sértették meg a tűzszünetet, több helyütt a minszki megállapodásokban tiltott – 120, illetve 122 milliméter – kaliberű tüzérségi fegyverekkel. Ugyancsak nagy kaliberű fegyverekkel lőttek polgári létesítményekre a Donyecktől délre fekvő Novohnatyivka településen, aminek következtében egy magánházban és a hozzá tartozó telekben keletkeztek károk, de a helyi lakosok közül senki sem sérült meg. A támadók ezen felül 82 milliméteres aknavetőkkel, valamint gránátvetőkkel és kézi lőfegyverekkel is lőtték az ukrán katonák állásait, valamint drónokról, azaz pilóta nélküli repülőgépekről dobtak rájuk 82 millimiteres aknákat.

Az UNIAN hírügynökség vasárnap az ukrán vezérkari főnökség közlésére hivatkozva arról számolt be, hogy az utóbbi időben növekedett a gyakorisága és az intenzitása az ellenséges támadásoknak a Donyec-medencében. A közlemény szerint szeptember eleje óta az ellenség 59 alkalommal lőtte az ukrán katonák állásait, ebből 19-szer a minszki megállapodásokban tiltott fegyverekkel. A vezérkar korábbi összesítése alapján a hónap eleje óta egy katona halt meg és 21 szenvedett különböző súlyú sérüléseket.

“Az ukrán katonák a támadásokra válaszul viszonozták a tüzet, a hírszerzés jelentése szerint ezek következében az ellenséges erőknek 6 halottja és 12 sebesültje lett” – áll a közleményben.

A donyecki szakadár “népköztársaság” DAN hírügynöksége közben vasárnap azt jelentette, hogy az ukrán fegyveres erők az elmúlt napban négyszer sértették meg a tűzszünetet a megyében. A DAN szerint szombaton két civil sérült meg Dokucsajevszkben, két házban és egy olajraktárban keletkeztek károk. A luhanszk megyei szakadárok hírügynöksége vasárnap három tűzszünetsértésről adott hírt az ukrán fegyveres erők részéről. Károkról, veszteségekről nem számoltak be.

The post Két katona meghalt, több megsebesült a Donyec-medencei harcokban appeared first on .

Elfogtak kettőt az izraeli börtönből hétfőn hajnalban megszökött hat rabból Názáret mellett péntek este – jelentette a Jediót Ahronót hírportálja, az ynet.

Majdnem öt napos keresés után Názáretben egy rendőrőrjárat elfogott két szökevényt a Gilboa börtönből hétfő hajnalban egy alagúton távozó terroristák közül. A két kézre került fogoly a 2003 óta életfogytiglani börtönbüntetését töltő 49 éves Jakub Mahmúd Kadri és 39 éves Muhamad Kasszem Arda, akire 2002-ben szintén életfogytiglani büntetést szabtak.

Az Észak-Izraelben található Gilboa börtönből hétfőn megszökött hat rab közül öten az Iszlám Dzsihádhoz tartoztak, hatodik cellatársuk, Zakaria Zubeidi pedig az Al-Aksza Mártírjainak Brigádja egykori parancsnoka. Az izraeli biztonsági erők nagy erőkkel keresték az elmúlt napokban a rendkívül veszélyesnek tartott szökevényeket, s letartóztatták számos családtagjukat, közülük ötöt Ciszjordánia északi részén, Dzsenin város környéki falvakban.

Izraelben több börtönben lázongások törtek ki a nemzetbiztonsági okokból elítélt palesztin, úgynevezett biztonsági foglyok körében a rabszökés után bevezetett szigorítások, más börtönökbe és szárnyakba történő átköltöztetésük miatt. A hat szökevény közül négyen életfogytiglani elzárásukat töltötték izraeliek elleni halálos támadások miatt, Zubeidi ellen még nem folytatták le a büntető eljárást két tucat bűncselekmény, köztük gyilkossági kísérlet miatt, a hatodik foglyot pedig bírósági procedúra nélkül, “adminisztratív fogságban” tartották.

The post Elfogtak kettőt az izraeli börtönből hétfőn megszökött hat rabból appeared first on .

Nem jogerősen életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte a Nyíregyházi Törvényszék csütörtökön azt a férfit, aki 2018 novemberében Kisvárda közelében megölt egy prostituáltat, néhány nappal később pedig életveszélyesen megsebesített egy bolti eladónőt Nyíregyházán.

Resán Dalma, a törvényszék sajtószóvivője a közleményében azt írta, a vádlottat nyereségvágyból, több ember sérelmére elkövetett emberölés kísérletében, kifosztásban, valamint lőfegyverrel és lőszerrel visszaélésben mondta ki bűnösnek a bíróság. A férfi legkorábban 35 év letöltése után bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság arra kötelezte a vádlottat, hogy ötmillió forint kártérítést fizessen a túlélő sértettnek.

Az ítéleti tényállás szerint a férfi 2017 elején elvesztette munkahelyét, de ezt titkolta családja előtt. Megélhetését örökségéből és családi ingatlanok értékesítéséből fedezte, mindennapjait többnyire kocsikázással töltötte. A vádlott 2018. november 16-án egy kisvárdai parkolóban vett fel autójába egy nőt, aki szexuális szolgáltatást kínált neki, egy bokros területre érve azonban vita alakult ki köztük, a férfi megütötte, majd egy késsel többször megszúrta a nőt, aki a helyszínen életét vesztette – ismertette a szóvivő. A támadó elvette a nő táskájában lévő készpénzt, a holttestet pedig egy műanyag fóliába csomagolta és autója csomagtartójába tette.

Néhány nap múlva, november 22-én a férfi egy másik nőt is megtámadott: vásárlást színlelve lőfegyverrel és konyhakéssel ment be az egyik nyíregyházi nőiruhaüzletbe. Nézelődés után a kasszához ment, belépett a pult mögé, kihúzta a váltópénzes fiókot és közben pisztolyával nagy erővel arcon ütötte az ott dolgozó eladót, aki a földre esett. Ezután a nő csípőjére ült és a fegyvert a segítségért kiabáló sértett homlokához nyomta, majd elővette a konyhakést és azzal testszerte többször megszúrta az eladót – közölte Resán.

A nő segítségkérését egy közelben lévő férfi hallotta meg, aki dörömbölni kezdett a ruhabolt kirakatán és telefonon értesítette a rendőrséget. A támadó elmenekült. Az eladó a bántalmazás következtében életveszélyesen megsérült, életét a gyors orvosi ellátás mentette meg. A vádlottat a rendőrök egy nappal később otthonában fogták el, később autójában megtalálták a korábban megölt nő holttestét és a töltött pisztolyt. A lakásban a házkutatás során a fegyveréhez tartozó töltényeken túl további lőszert is találtak, melyek tartására nem volt engedélye.

Az ítéletet az ügyészség tudomásul vette, a vádlott és védője részben felmentésért, illetve enyhébb büntetés kiszabásáért jelentett be fellebbezést. A büntetőper a Debreceni Ítélőtáblán folytatódik.

The post Életfogytiglani fegyház egy szabolcsi nő meggyilkolásért és egy másik megsebesítéséért appeared first on .

Beidézte a francia igazságszolgáltatás Agnes Buzyn volt egészségügyi minisztert, aki ellen feltételezhetően mások életének veszélyezetése gyanújával eljárást indítanak a koronavírus-járvány franciaországi kezelése miatt folyó eljárás keretében – erősítették meg igazságügyi források a Le Monde című napilap értesülését.

A kormánypárti politikust, aki 2020 febrárjáig irányította az egészségügyi tárcát, pénteken hallgatja meg a miniszteri rangú politikusok ügyeivel foglalkozó, 1999-ben létrehozott francia köztársasági bíróság (CJR).

A járvány kezdetén hivatalban lévő kormány ellen eredetileg kilencven panasz érkezett az eddig 115 ezer áldozatot követelő járvány kezdete óta arra a jogszabályra hivatkozva, amely szerint két év szabadságvesztéssel és harmi9ncezer eurós pénzbüntetéssel sújtható az a kormánytag, aki szándékosan elmulasztja az emberek biztonságára veszélyt jelentő eseményekkel szemben a megfelelő intézkedéseket meghozni.

A kilencvenből 53-at vizsgált meg a CJR, és kilencet talált befogadhatónak. Ezek alapján 2020. július 7-én indította meg az előzetes vizsgálatot Edouard Philippe volt miniszterelnök, Agnes Buzyn volt egészségügyi miniszter és utóda Olivier Véran ellen. Ez utóbbi jelenleg is az egészségügyi tárcát vezeti. Közülük egyelőre csak Agnes Buzyn kapott idézést, jóllehet mindhármunknál tartott az ügyészség korábban házkutatást.

Buzyn 2020 február közepén azért lépett ki a kormányból, mert ő lett a kormánypárt polgármesterjelöltje Párizsban a márciusi önkormányzati választásokon, ahol alulmaradt a szocialista városvezetővel, Anne Hidalgóval szemben.

A volt miniszter óriási felháborodást váltott ki, amikor később úgy nyilatkozott: a tárcától való távozásakor “tudta, hogy a cunamihullám előttünk áll”, miközben januárban miniszterként nyilvánosan még azt állította, hogy a koronavírus elterjedésének kockázata a lakosság körében nagyon csekély, bár hozzátette, hogy ez még változhat. A nemzetgyűlés vizsgálóbizottsága előtt 2020 júniusban Buzyn elmondta, hogy január 11-én írásban jelezte a miniszterelnöknek és a köztársasági elnöknek is, hogy a koronavírus “potenciális veszélyt” rejt magában.

Francois Molins, a semmítőszék főügyésze szerdán elmondta, hogy az eljárás megindítása óta 14 500 további panasz érkezett a CJR-hez a kormányzati válságkezelés ügyében.

The post Beidézte a bíróság a volt francia egészségügyi minisztert appeared first on .

Az igazságszolgáltatás akadályozásának gyanúja miatt házkutatást tartottak a német szövetségi pénzügyminisztériumban és az igazságügyi minisztériumban.

Az osnabrücki ügyészség által megerősített sajtójelentések szerint rendőrök és az ügyészség munkatársai iratokat foglaltak le a két berlini minisztériumban. A nyomozás középpontjában a pénzügyminisztérium felügyelete alá tartozó szövetségi vámhatóság pénzmosás elleni osztálya, az angol elnevezésű pénzügyi hírszerzési egység (Finacial Intelligence Unit – FIU) áll.

A gyanú szerint a FIU-ból nem továbbítottak megfelelően bankoktól érkezett jelentéseket, amelyek millió eurós nagyságrendű pénzmosásgyanús esetekről szóltak, és ezzel akadályozták a bűnüldöző szervek munkáját. Az ügyészség azt is vizsgálja, hogy miért csökkent töredékére a gyanús pénzügyi műveletekről szóló bejelentések száma, amióta a FIU 2017-ben átvette a pénzmosás ellenőrzését.

A nyomozás 2020-ban kezdődött. A FIU kölni székhelyén lefoglalt iratok alapján az ügyészség azt akarja kivizsgálni, hogy a minisztériumok vezetése részt vett-e, és ha igen, milyen mértékben a FIU döntéseiben. A pénzügyminisztériumot a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kancellárjelöltje, Olaf Scholz vezeti. Az igazságügyi tárcát ugyancsak SPD-s politikus, Christine Lambrecht vezeti.

Az ügyészség tájékoztatása szerint a lefoglalt iratok elemzése nem ér véget a szeptember 26-ai szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás előtt. Mindkét minisztériumban hangsúlyozták, hogy a nyomozás nem a tárca alkalmazottai, hanem a FIU ismeretlen munkatársai ellen irányul. Szintén kiemelték, hogy mindenben támogatják az ügyészség munkáját.

A FIU még az előző Bundestag-választás előtt, 2017 nyarán került át a szövetségi bűnügyi hivataltól (BKA) a vámhatósághoz. A számos szakértő által kifogásolt átszervezést az akkor pénzügyminiszter, Wolfgang Schäuble jelenlegi Bundestag-elnök, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa vezényelte le.

A Németországban működő pénzintézetek kötelesek jelenteni a FIU-nak minden gyanús pénzmozgást. Azonban a bírálatok szerint a szervezet alkalmatlan a feladatára, nincs elég szakembere, kellő személyzete, technikai felszerelése és információja a pénzmosás elleni hatékony fellépéshez. Olaf Scholz egy potsdami kampányrendezvényén újságíróknak nyilatkozva rosszallotta a minisztériumában tartott razziát. Mint mondta, az ügyészség “írásban is benyújthatta volna” a kérdéseit, amelyekre választ keresett a tárcánál .

“Az embereknek maguknak kell megítélniük, helyes volt-e, hogy másként jártak el” – tette hozzá a politikus. Kiemelte, hogy minisztersége alatt jelentősen növelték a FIU létszámát, és további fejlesztések is következnek még.

The post Házkutatást tartottak két német minisztériumban appeared first on .

Katonai és egyházi ceremónia keretében emlékeztek meg csütörtökön Ördögkúton (Treznea) az 1940-ben Észak-Erdélybe bevonuló magyar hadsereg által elkövetett vérengzés román áldozatairól – jelentette az Agerpres hírügynökség.

Amint a román hírügynökség beszámolt róla: a településen emelt emlékműnél, és a temetőben is koszorúkat helyeztek el helyi és megyei vezetők a 81 évvel ezelőtt ezen a napon lelőtt 86 román polgári áldozat emlékére. Dari Tamás, prefektus beszédében elmondta: a hivatalosságok jelenléte szükséges, szimbolikus gesztus, amellyel örök tiszteletüket fejezik ki az áldozatok előtt, és sajnálatukat, hogy ilyen tragédiák megtörténhettek.

“Hinni szeretném, hogy ebben az esetben is a közösségek sebei begyógyultak, a gyűlölet és a fájdalom már a múlté” – idézte a prefektust az Agerpres hírügynökség. A második bécsi döntés után Észak-Erdélybe bevonuló magyar honvédség 1940 szeptemberében a szilágysági Ippen 157, Ördögkúton 86 helyi románt ölt meg, Szilágynagyfaluban pedig 11 bihari románt lőtt le.

A vegyes lakosságú Ördögkútra szeptember 9-én bevonuló honvédséget fegyvertűz érte, amely miatt a csapat parancsnoka megrohamoztatta a falut.

Az ippi tragédia előzménye, hogy a szintén vegyes lakosságú faluba érkező honvédség egyik lőszeres szekere felrobbant, két honvéd halálát okozva. A honvédek között elterjedt a hír, hogy a robbanást egy almával teli kosárba rejtett pokolgép okozta, ezt a későbbi vizsgálat azonban cáfolta. A bevonuló csapat parancsnoka a helyi román lakosokon torolta meg a történteket.

The post A magyar prefektus vezetésével emlékeztek meg az Észak-Erdélybe bevonuló magyar hadsereg ördögkúti vérengzéséről appeared first on .

Salah Abdeslam, a 2015. november 13-i, 130 halálos áldozatot követelő párizsi merényletsorozatot elkövető terrorkommandó egyetlen életben maradt tagja csütörtökön a vádlottak elleni per második napján ismét provokatív módon magához ragadta a szót a párizsi esküdtszéken, és megpróbálta tisztára mosni azokat a társait, akik a támadást követő éjszaka visszavitték őt Párizsból Brüsszelbe.

“Nekem tettek szívességet, semmit sem tudtak” a merényletekről – mondta a terrorista a vádlottak padján mellette helyet foglaló Mohammed Amri, Hamza Attou és Ali Oulkadi keresztnevét felsorolva. “Ők semmit sem csináltak” – kiabálta Salah Abdeslam, mielőtt az esküdtszék elnöke, Jean-Louis Péries kikapcsolta a fővádlott mikrofonját, majd felfüggesztette a tárgyalást.

Abdelam az első tárgyalási naphoz hasonlóan csütörtökön is már a tárgyalás kezdetén provokatív módon magához ragadta szót, miközben az esküdtszék a civil felperesek névjegyzékét állította össze. A per első két napján ugyanis a civileknek, illetve az őket képviselő több száz ügyvédnek meg kell indokolnia az érintettségét az ügyben. A támadások helyszíneit jogi személyként, úgy mint Párizs és Saint-Denis városát, a Bataclan koncerttermet, és a kávéházakat az ügyészség képviseli.

Ebbe a jogi vitába szólt bele hívatlanul Abdeslam.

“A szíriai és az iraki áldozatok is szót fognak kapni?” – kérdezte a fővádlott. “Elvileg megillet minket az ártatlanság vélelme, mielőtt elítélnek minket, még akkor is, ha nem fogadom el az önök igazságszolgáltatását” – tette hozzá. “Ez a vitát zárjuk le, Abdeslam úr!” – mondta erre a bíró. “Ne legyen önző, uram! Vannak itt mások is, akik hallani akarnak engem is” – válaszolta erre Abdeslam. “Öt éve volt arra, hogy magyarázatot adjon a történtekre, de nem kívánt vallomást tenni a jogai szerint. Megértettem, hogy most szeretne, ez nagyon jó, de még nem jött el az ideje” – hívta fel a figyelmet az esküdtszék elnöke, mielőtt felfüggesztette a tárgyalást.

A terrorista első szavai szerdán a bíróság előtt a muzulmánok hitvallása volt, majd többször is provokálta Jean-Louis Périest, az esküdtszék elnökét.

“Először is tanúsítom, hogy nincs más isten csak Allah, és tanúsítom, hogy Mohamed az ő küldötte” – mondta, amikor a bíró azt kérte, hogy mutatkozzon be. Arra a kérdésre, hogy mi a foglalkozása, azt válaszolta: “minden foglalkozást feladtam azért, hogy az Iszlám Állam harcosa legyek”. Miután a tárgyalást egy rövid időre fel kellett függeszteni az egyik vádlott rosszulléte miatt, Abdeslam a gyanúsítottak fogvatartásának körülményeire kezdett panaszkodni a bírónak, azt állítva, hogy “kutyákként bánnak vele”. “Hat éve kutyaként bánnak velem, de soha panaszkodtam eddig, mert tudom, hogy feltámadunk, és nektek meg kell fizetnetek” – mondta a fővádlott.

A hat évvel ezelőtti terrortámadásában a Stade de France nemzeti stadionnál három öngyilkos merénylő felrobbantotta magát, Párizs belvárosában egy másik háromtagú terrorkommandó lépett akcióba. A belvárosban hat kávéház, bár és étterem teraszán öltek meg 39 embert, miközben egy harmadik kommandó behatolt a Bataclan nevű koncertterembe, ahol három dzsihadista kilencven embert ölt meg és több mint 350-et megsebesített. A merényletsorozatot az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára, amelynek egy Európában, mindenekelőtt Belgiumban kiépített csoportja hajtotta végre a támadásokat. Ugyanez a hálózat csapott le 2016. március 22-én Brüsszelben, ahol 32-en vesztették életüket.

A terroristák közül egyedül Salah Abdelam nem járt Szíriában, nem is kapott harci kiképzést. A nyomozás arra világított rá, hogy ő volt a logisztikai szervező Európában, ő bérelte a gépkocsikat, a lakásokat és szállította a terroristákat. Az viszont még nem egyértelmű, hogyan és miért maradt életben. Kihallgatása a kilenc hónapos perben a többi vádlotthoz hasonlóan csak 2022 elején várható.

The post Salah Abdeslam provokatív módon megpróbálta a társait tisztára mosni appeared first on .

Gyanúsítottként hallgatta ki a nyomozó ügyészség a rendőrt veszélyeztető embercsempészt – tudatta a Központi Nyomozó Főügyészség.

Az eljárás adatai szerint kedden éjszaka az M3 autópályán Budapest irányába közlekedett egy angol honosságú, jobb kormányos tehergépkocsi. A jármű utasterében két román állampolgár, rakterében 14, illegálisan Magyarországon tartózkodó külföldi volt.

A rendőrök bűncselekmény gyanúja miatt intézkedni akartak a járművet vezető férfival szemben, ezért egy pihenőhely szervizútjára terelték. A megalapozott gyanú szerint ekkor a teherautó vezetője tudatában annak, hogy a rendőrautó nem sokkal mögötte áll, tolatni kezdett és erőteljes gyorsítással nekiütközött, majd a gépkocsiból kiszállva menekülni próbált.

Az elkövető erőszakkal akadályozta a vele szemben jogszerűen eljáró rendőrök intézkedését és egy rendőr életét, testi épségét közvetlen veszélynek tette ki, ezért a Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség közúti veszélyeztetés, valamint hivatalos személy elleni erőszak miatt rendelt el nyomozást és gyanúsítottként kihallgatta a 39 éves férfit, aki azonban nem ismerte el a bűncselekményt, és panaszt tett a gyanúsítás ellen.

The post Gyanúsítottként hallgatta ki a nyomozó ügyészség a rendőrt veszélyeztető embercsempészt appeared first on .

Kijev igyekszik elérni, hogy az Egyesült Államok további támogatást nyújtson Ukrajna védelmi képességeinek megerősítésére – jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.

A tárcavezető hozzátette, hogy ebbe beleérti az ukrán fegyveres erők kiképzését és katonai felszerelések beszerzését is az Egyesült Államoktól.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök múlt heti egyesült államokbeli látogatását értékelve Kuleba úgy vélekedett, hogy az “új szintre emelte” a két ország stratégiai partnerségét. A látogatás alatt az amerikai kormány újabb hatvanmillió dolláros katonai támogatást helyezett kilátásba Ukrajnának, egyebek között “a határai mentén jelentősen megnövekedett orosz katonai tevékenység, a kelet-ukrajnai tűzszünet megsértése, és egyéb provokációk miatt”. A két ország védelmi miniszterei által Washingtonban aláírt dokumentum szerint ebben egyebek mellett újabb Javelin páncéltörő rakéták szállítása is szerepel.

Kuleba a tájékoztatón közölte, hogy Kijev készen áll a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus tárgyalásos rendezésében részt vevő, “normandiai négyeknek” nevezett országok – Ukrajna, Oroszország, Franciaország és Németország – újabb külügyminiszteri szintű találkozójára, de egyelőre még Szergej Lavrov orosz külügyminiszter válaszára várnak. Reményét fejezte ki, hogy Lavrov “sűrű programjai között talál számára megfelelő időpontot”, mert – mint mondta -, lenne miről tárgyalnia vele.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy augusztusban Oroszország felvette a szankciós listájára Kulebát. A lépést az ukrán külügyminiszter Moszkva “bosszújának” nevezte a Krími Platform elnevezésű rendezvénysorozatért, amelynek nyitó csúcsértekezletén 46 ország képviseltette magát, köztük több állam-, illetve kormányfői szinten. A konferencia résztvevői támogatásukról biztosították Ukrajnát a Krím hovatartozásának kérdésében, és felszólították Oroszországot, hogy szüntesse meg a terület jogellenes annexióját. Németország kijelentette, hogy a Kuleba elleni orosz szankciók nem akadályozzák a normandiai formátumú miniszteri szintű ülések megtartását.

A külügyminiszter tájékoztatott arról, hogy még 159 olyan ukrán állampolgár tartózkodik a tálibok uralma alá került Afganisztánban, akik kérték hazaszállításukat. Közölte: Kijev dolgozik azon, hogy újabb repülőgépet indítson evakuálásukra. “Hangsúlyozni szeretném azonban, hogy ezek az ukrán állampolgárok, akik evakuálást kértek, nem tartoznak olyan kockázati csoportokhoz, amelyeknek biztonságát valós veszély fenyegeti. Nem újságírók, nem nemzetközi szervezetek alkalmazottai vagy civil aktivisták” – fűzte hozzá.

Ukrajna eddig négy evakuációs járattal több száz embert menekített ki Afganisztánból, nemcsak ukrán, hanem más állampolgárságúakat is, köztük olyan afgán tolmácsokat, akik kanadai katonákkal dolgoztak együtt, és Kanada, valamint az Egyesült Államok kísérlete kimenekítésükre sikertelen volt – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda.

The post Ukrajna további támogatásra számít védelmi képességeinek megerősítéséhez az Egyesült Államoktól appeared first on .

Az Oroszország Hőse címet adományozta posztumusz Jevgenyij Zinyicsev hadseregtábornoknak, a rendkívül helyzetek minisztériuma vezetőjének Vlagyimir Putyin orosz elnök.

A Kreml honlapján megjelent laudáció szerint a katasztrófavédelem parancsnoka “a szolgálati kötelesség teljesítése közben tanúsított hősiességéért” és kapta meg az elismerést. A rendkívüli helyzetek minisztériuma szerdán először azt közölte, hogy Zinyicsev szolgálatteljesítés közben vesztette életét, egy sarkkörön túli tárcaközi katasztrófavédelmi gyakorlaton, amikor életet mentett. A tárca később kiadott tájékoztatása szerint a miniszter Alekszandr Melnyik ismert filmrendező életét mentve halt meg.

A szerdai tájékoztatás szerint Melnyik a tárcaközi katasztrófavédelmi gyakorlaton dolgozott, és azért érkezett Norilszkba, mert terepszemlét tartott egy, a sarkvidék és az északi hajózási útvonal fejlesztéséről fogatni tervezett dokumentumfilmjéről. A rendező szintén életét vesztette. A Kommerszant című napilap csütörtöki száma szerint a baleset Putorana-fennsík természetvédelmi területen történt, az úgynevezett “vízesések földjén”, a legnagyobb 27 méteres Kitabo-Oren vízesésnél. Ez több mint száz kilométerre van Norilszktól.

A helyszínre szerdán egy Mi-8-as helikopterrel érkezett meg a miniszter a kíséretével, köztük a rendezővel, aki már régóta együttműködött a tárcával. A 63 éves Melnyik – a lapnak a katasztrófavédelemre hivatkozó beszámolója szerint – megcsúszott a nedves köveken, és a vízbe esett, az 55 éves Zinyicsev pedig a segítségére sietett. Ám amikor az Irkida folyóba vetette magát, a fejét beütötte egy kőkiszögellésbe, és súlyos traumás agysérülést szenvedett. A két sérültet a norilszki 1. kórházba szállították, de nem lehetett rajtuk segíteni.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) előzetes helyszíni vizsgálatot kezdeményezett annak eldöntésére, hogy kezdeményezzen-e büntetőeljárást hanyagság címen. A Kommerszant forrása szerint az ilyen eljárások eredményét nem szokták a nyilvánosság elé tárni. Zinyicsev egyébként kedden nyitotta meg a Norilszk környékén megtartott, kétnapos gyakorlatot, amelynek részvevői a vegyi szennyeződéstől az erdőtűzig többfajta katasztrófa elhárítását gyakorolták.

A miniszter búcsúztatását pénteken Moszkvában tartják meg, majd Szentpéterváron fogják eltemetni.

The post Putyin posztumusz kitüntette az orosz katasztrófavédelem vezetőjét appeared first on .

Mintegy félszáz hadihajó, 120 repülőgép és helikopter, valamint a fegyveres erők nyolcezer tagjának részvételével flottagyakorlat kezdődött a sarkkörön túl – közölte az orosz Északi Flotta sajtóosztálya.

A gyakorlat céljából létrehozott arktiszi csoportban emellett mintegy 800 haditechnikai és különleges eszköz is részt vesz, köztük több mint 40 harckocsi, 460 páncélozott harcjármű, valamint 240 ágyú, aknavető és rakétasorozatvető. A manőverek kiterjednek a Barents-tengerre, a Kara-tengerre, a Csukcs-tengerre, a Kelet-szibériai-tengerre, a Laptyev-tengerre, a Novoszibirszk-szigetekre és a Ferenc József-föld szigetcsoportra.

Az alegységek elgyakorolják az északi hajózási útvonal kommunikációját és a flotta helyőrségeinek védelmét, valamint tanulmányozzák a lehetséges harci területeket és a különböző flottaerők alkalmazásának feltételeit a sarkvidéki tengeri övezetekben.

A flottagyakorlat az orosz-fehérorosz Zapad-2021 stratégiai hadgyakorlattal párhuzamosan zajlik majd, amelynek ünnepélyes megnyitóját csütörtökön tartották meg Kalinyingrád megyében, a Balti Flotta pravgyinszkiji és hmeljovkai lőterén. Az érdemi manőverek pénteken kezdődtek.

A Zapad-2021 gyakorlatra 200 ezer főnyi személyi állományt, mintegy 80 repülőgépet és helikoptert, valamint 760 haditechnikai eszközt, köztük 290 harckocsit, 240 ágyút, rakétavetőket és aknavetőket, valamint 15 hajót is mozgósítottak. A hadgyakorlat forgatókönyve az orosz védelmi minisztérium szerint a nemzetközi helyzet súlyosbodására és az orosz-fehérorosz Szövetségi Állam elleni esetleges agresszióra adott válaszlépéseket tartalmaz. Az orosz és a fehérorosz katonai vezetés korábban többször is hangsúlyozta, hogy a manőverek védelmi jellegűek.

“Nagy jelentősége van a küszöbönálló Zapad-2021 közös gyakorlatnak Oroszország és Fehéroroszország területén. Ezek a gyakorlatok nem irányulnak senki ellen, de megtartásuk logikus, amikor más szövetségek, például a NATO aktívan növeli katonai jelenlétét a Szövetségi Állam határainak és az ODKB (a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete) térsége közelében” – mondta Vlagyimir Putyin a fehérorosz hivatali partnerével, Aljaszandr Lukasenkával közösen megtartott sajtótájékoztatóján.

The post Orosz flottagyakorlat kezdődött az Északi-sarkvidéken appeared first on .

Szolgálatteljesítés közben, egy sarkkörön túli tárcaközi katasztrófavédelmi gyakorlaton életét vesztette szerdán Jevgenyij Zinyicsev, az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumának vezetője.

A tárca közleménye szerint Zinyicsev életmentés közben halt meg. A miniszter Alekszandr Usszal, a Krasznojarszki terület vezetőjével Norilkszban egy új tűzoltó egységet keresett fel, amelynek a tervek szerint az év végén kellett volna szolgálatba lépnie.

Margarita Szimonyjan, az RT állami médiakonglomerátum főszerkesztője Telegram-bejegyzésében azt írta, hogy Zinyicsev egy forgatócsoport tagjának életét akarta megmenteni, amely oktatófilmet készített a gyakorlatról. Az operatőr Szimonyjan szerint megcsúszott egy meredély szélén és a vízbe zuhant. A miniszter, aki utána vetette magát, halálra zúzta magát egy kiálló kőben. Az operatőr életét sem sikerült megmenteni.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy Vlagyimir Putyin jelentést kapott a történtekről.

Zinyicsev 55 éves volt. 2018 májusa óta vezette a rendkívüli helyzetek minisztériumát és ekkor lett tagja az orosz biztonsági tanácsnak is. 1987-től szolgált az Állambiztonsági Bizottságnál (KGB), majd a Szovjetunió összeomlása után a Szövetségi Biztonsági Szolgálathoz (FSZB) került át. 2006 és 2015 között Putyin személyes adjutánsa volt. 2015 júniusában a Kalinyingrád megye FSZB-parancsnokságának vezetője lett, egy évvel később pedig a régió megbízott kormányzója. Két és fél hónappal később az FSZB igazgatóhelyettesévé nevezték ki. 2018 májusától lett tagja Dmitrij Medvegyev kormányának, a rendkívüli helyzetek minisztériumának élén Vlagyimir Pucskovot váltotta, aki a kemerovói Zimnyaja Visnya bevásárlóközpontban keletkezett tűzvész miatt mondott le.

The post Hősként vesztette életét az orosz katasztrófavédelem vezetője appeared first on .

Az elmúlt hetekben a holland külügyminisztérium több mint negyvenezer e-mailt kapott az erre a célra létrehozott címre, és a kérelmezők több mint fele jogosult lehet arra, hogy kimenekítsék Afganisztánból – jelentette a helyi sajtó.

Sigrid Kaad külügyminiszter és Ank Bijleveld honvédelmi miniszter kedd este a holland parlamentben arról számolt be, hogy a külügyminisztérium által létrehozott e-mail-címre beküldött kérelmek száma a valóságban magasabb, mivel egy megkeresés több ember menedékkérelmét is tartalmazza. A kérelmek többsége szorosan kapcsolódik ahhoz a holland parlament által augusztus közepén elfogadott indítványhoz, miszerint Hollandiának kötelessége mindenkit befogadni Afganisztánból, aki az ország érdekeiért dolgozott és a holland kontingens munkáját segítette.

A külügyminisztérium tüzetesen megvizsgálja a személyes információkat tartalmazó e-maileket, hogy megállapítsa hány ember jogosult Hollandiában letelepedni.

A külügyi statisztikák szerint eddig 1673 személyt – köztük 708 holland állampolgárt, 371 afgán tolmácsot, 211 nagykövetségi dolgozót és családtagjaikat, valamint segélymunkásokat – evakuáltak azóta, hogy a tálib erők augusztus közepén átvették a hatalmat az országban. Augusztus 26-án Hollandia leállította az evakuálást.

The post Hollandia még 21 ezer embert menekíthet ki Afganisztánból appeared first on .

Mintegy másfélszáz lánctalpast, zömükben páncélozott harci járműveket vásárol 1,7 milliárd euró értékben a szlovák védelmi minisztérium – a beszerzésről szóló döntést jóváhagyta a pozsonyi kormány.

A TASR szlovák közszolgálati hírügynökség jelentése szerint az 1,7 milliárd euró (mintegy 608 milliárd forint) összértékű beszerzési projektet e hónap végén indítják, s a védelmi tárcának jövő év június végéig kell a kormány elé terjesztenie az addig beérkezett ajánlatok kiértékelését. A szerdán jóváhagyott dokumentum szerint a beszerzés összértékéből mintegy másfél milliárd eurót tehet majd ki a lánctalpasok vételára.

A szlovák védelmi tárca beszerzési projektje 146 darab lánctalpas páncélozott harci jármű, illetve hat lánctalpas páncélozott jármű megvásárlásával számol 2022 és 2026 között. A tervezet szerint a beszerzésre közvetlen formában, kormányközti megegyezés alapján kerítenek majd sort. A beszerzést azzal indokolta védelmi tárca, hogy arra részint a NATO-n belüli felkészültség céljainak elérésére, részben pedig azért van szükség, mivel a szlovák hadsereg lánctalpasparkjának élettartama lejáróban van.

A jóváhagyott projekt a beszerzés folytatásával, egy második beszerzési szakasz megvalósításával is számol. Ez utóbbi, még a kabinet későbbi jóváhagyására váró projekt 2030-ig valósulna meg, s annak során további 71 páncélos beszerzésére kerülne sor.

The post Szlovákia 1,7 milliárd euróért vásárol lánctalpasokat appeared first on .

Deszantelhárító harcászati gyakorlat kezdődött a Kuril-szigeteken több mint félezer katona és mintegy ötven haditechnikai eszköz részvételével – közölte az orosz védelmi minisztérium.

A moszkvai tárca szerint gyakorlat során a terep Eleron-3 típusú, pilóta nélküli repülőgépekkel való felderítése után önjáró tüzérségi egységek semmisítik meg a feltételezett ellenség kis partraszálló hajóit. A tűzvezetés korrekcióját pilóta nélküli gépek segítségével végzik el. A gyakorlat lezárásának szakaszában a T-72B harckocsik és Gjacint önjáró tüzérségi lövegek éleslövészetet fognak folytatni a feltételezett ellenség élőerejét és könnyű páncélozott járműveit szimuláló célpontok ellen.

Június végén Kisi Nobuo japán védelmi miniszter aggodalmát fejezte ki a Kuril-szigetek déli vonulatán megtartott hadgyakorlatok miatt. Kifogásolta, hogy az orosz haderő februárban és júniusban hadgyakorlatot tartott a Japán által saját területnek tekintett “északi területeken”.

Az Oroszország és Japán közötti területi vita a második világháború vége óta megoldatlan, a felek még mindig nem kötöttek békeszerződést. A háborút követően az Kuril-szigetek egésze a Szovjetunió ellenőrzése alá került, de Japán azóta is vitatja Iturup, Kunasir, Sikotan sziget és a Habomai szigetcsoport hovatartozását.

Vlagyimir Putyin múlt héten Vlagyivosztokban, a Keleti Gazdasági Fórumon bejelentette: Oroszország adó- és vámkedvezményeket vezet be a Kuril-szigeteken, hogy ott legyenek a legkedvezőbb üzleti feltételek az egész ázsiai- és csendes-óceáni régióban. Arra a kérdésre válaszolva, hogy miként befolyásolhatja a békeszerződésről folytatott orosz-japán tárgyalásokat az a tavaly elfogadott orosz alkotmánymódosítás, amely megtiltja az orosz területek, köztük a Kuril-szigetek elidegenítését, Putyin kijelentette:

“Ez nem változtatja meg álláspontunkat abból a szempontból, hogy érdekeltek vagyunk a békemegállapodás megkötésében. Képtelenségnek gondoljuk, hogy egy ilyen dokumentum hiányzik a kapcsolatainkból.”

Az orosz vezető szerint Moszkvának és Tokiónak stratégiai érdeke a kapcsolatok teljes körű normalizálása és fejlesztése. Kitért arra is, hogy Oroszország a szigetekről tárgyalva garanciákat kért arra vonatkozóan, hogy a régióba nem telepítenek amerikai rakétarendszereket és katonákat, de erre Japán nem adott választ.

The post Orosz hadgyakorlat kezdődött a Kuril-szigeteken appeared first on .

Az ideiglenes tálib kormány nem teljesítette azt az ígéretét, hogy más etnikai csoportoknak és különböző vallási közösségeknek is helyet ad az új kormányban – jelentette ki Peter Stano, az Európai Bizottság illetékes szóvivője.

A szóvivő hangsúlyozta: “nem úgy néz ki”, hogy az új kormány befogadó és reprezentatív lenne Afganisztán gazdag etnikai és vallási sokszínűsége tekintetében, noha erre vonatkozóan a tálibok ígéretes nyilatkozatokat tettek az elmúlt hetekben.

Stano aggasztónak nevezte azokat a híreket, melyek szerint a tálibok nem tartják tiszteletben azokat a nemzetközi emberi jogi kötelezettségeket, amelyek mellett Afganisztán az elmúlt évtizedekben elkötelezte magát, beleértve az alapvető szabadságok megkülönböztetés nélküli tiszteletben tartását. Hozzátette: biztosítani kell a békés gyülekezés szabadságát.

Maros Sefcovic, az Európai Bizottság intézményközi kapcsolatokért felelős tagja szerdán sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva közölte: az Európai Unió készen áll, hogy továbbra is humanitárius segítséget nyújtson a konfliktus sújtotta országnak, azonban a hosszabb távú támogatás folyósítása attól függ, hogy a tálibok tiszteletben tartják-e az alapvető szabadságjogokat.

“Nagyonalaposan megvizsgáljuk, miként viselkedik az új kormány, mielőtt kötelezettséget vállalnánk” – fogalmazott az uniós biztos.

A tálib lázadók – akiket húsz évvel ezelőtt fosztott meg hatalmuktól az amerikaiak vezette nemzetközi katonai koalíció – augusztus 15-én, néhány óra leforgása alatt harc nélkül elfoglalták Kabult, majd bejelentették, hogy véget ért az afganisztáni háború.

A napokban megalakult a tálibok átmeneti kormánya Hasszán Ahund molla ügyvivő miniszterelnök vezetésével. Médiaértesülések szerint Ahund a radikálisok egyik kevésbé ismert vezetője, aki vélhetően a rivális tálib frakciók közötti kompromisszumos megoldásként került a kormányfői tisztségbe. A kandahári születésű Ahund a tálib mozgalom alapítóinak egyike, és a tálibok elhunyt társalapítója, Omár molla közeli szövetségese volt.

Egyelőre nem tudni, hogy az ügyvivő kormány megbízatása meddig szól, és lesznek-e választások.

The post Uniós szóvivő: a tálib kormány nem teljesíti a kormányalakítást érintő ígéreteket appeared first on .

Két év, négy évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte és öt évre eltiltotta fegyver viselésével járó foglalkozás gyakorlásától a Siófoki Járásbíróság szerdán nem jogerősen azt a rendőrtisztet, aki véletlenül fejbe lőtte vadásztársát 2019 februárjában Somogyban – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség.

Azt írták: a rendőr magaslesvadászaton vett részt a hivatásos vadászként dolgozó sértettel. Miután végeztek, a vádlott úgy ült autóba a vadásszal, hogy a fegyverét nem ürítette, hanem csőre töltött állapotban szállította. A rendőr a puskával vétlen lövést leadva fejbe találta a hivatásos vadászt, aki azonnal életét vesztette.

A Kaposvári Regionális Nyomozó Ügyészség vádiratában indítványozta a bíróságnak, hogy a tettét beismerő vádlottat két év hat hónap fogházbüntetéssel sújtsa és öt évre tiltsa el fegyver viselésével járó foglalkozástól. Mivel a rendőr nem mondott le a tárgyaláshoz való jogáról, a bíróság tárgyalást tartott az ügyben, amelyen a vádlottat halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségében találta bűnösnek.

Az ítélettel szemben az ügyész súlyosításért, a vádlott és a védője enyhítésért fellebbezett.

The post Felfüggesztett szabadságvesztéssel megúszta a vadásztársa halálát okozó rendőr appeared first on .

Megbízható a CNN amerikai hírtelevíziónak az az értesülése, miszerint az amerikai Központ Hírszerző Ügynökség (CIA) segített megszervezni azt a műveletet, amely tavaly 33 orosz állampolgár fehéroroszországi őrizetbe vételéhez vezetett, és amelynek célja a “zsoldosok” elrablása volt – közölte az orosz sajtóval az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).

“Teljes mértékben megerősítjük a CNN tévécsatorna által közzétett információkat, azok teljesen megbízhatók, nagyon objektíven mutatták be a CIA szerepét (…), ezért megbízhatónak tartjuk ezeket az információkat” – hangoztatta a névtelenül nyilatkozó illetékes, aki szerint az akcióban az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU), az ukrán védelmi minisztérium felderítő főcsoportfőnöksége (GUR) és a CIA vett részt.

Egy Minszk környéki szanatóriumban 2020. július 29-én a fehérorosz hatóságok őrizetbe vettek 32 orosz “zsoldost”, még egy embert pedig az ország déli részén fogtak el. A BelTa fehérorosz hírügynökség azt írta, hogy a Wagner zsoldosszervezet embereit kerítették kézre, akik egy nagyobb kontingens részeként a helyi elnökválasztás megzavarására érkeztek az országba.

Ukrán állítás szerint csoportban 28 olyan ember volt, aki a szakadárok oldalán harcolt a 2014-ben kirobban kelet-ukrajnai konfliktusban. Már a néhány nappal később megjelent sajtóértesülésekből is kiderült: az ukránok célja az volt, hogy a színleg venezuelai objektumok védelmére beszervezett oroszokat szállító, Minszkből Isztambulba tartó utasszállító gépet leszállítsák Kijevben, és ott elfogják a “terroristákat”. Az akció azért hiúsulhatott meg, mert a részleteket kiszivárogtatták a fehéroroszoknak, állítólag az ukrán legfelső vezetés köreiből, ami miatt Kijevben “hazaárulást” emlegettek.

A CNN kedden ukrán hírszerzési forrásokra hivatkozva közölte, hogy a CIA készpénzzel, technikai támogatással és konzultáció révén segített a művelet megszervezésében. A hírtelevízió ugyanakkor arról is beszámolt, hogy egy meg nem nevezett amerikai tisztségviselő “hamisnak” minősítette ezt az állítást, hozzátéve, hogy az amerikai hírszerzésnek tudomása volt az akcióról, de nem vett részt benne. A tengerentúli illetékes szerint az ukrán állítás célja, hogy a kudarc miatti felelősségnek legalább egy részét az amerikaiakra hárítsa át.

A CNN beszámolója szerint ukrán ügynökök, magukat egy biztonsági magáncég embereinek kiadva, havi ötezer dollár fizetést kínáltak venezuelai olajlétesítmények védelméért. A hirdetésre több százan jelentkeztek Oroszországból, akik közül az ukrán felderítés kiszűrte azokat, akik szerinte “háborús bűnöket” követhettek el.

A CNN ukrán forrásai szerint a Minszkben elfogott 33 orosz között ketten voltak olyanok, akik 2014 júliusában jelen voltak annak a rakétának az indításánál, amely megsemmisítette a maláj légitársaság Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó MH17-es járatát. További négy embert Kijev felelősnek tart egy ukrán katonai gép pusztulásáért, amely 70 embert szállított a fedélzetén.

Röviddel a csoport minszki elfogása után az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) az ukrán titkosszolgálatokat vádolta meg a “provokációval”, Kijev pedig az elfogottak kiadatását követelte, az állítva, hogy többségük részt vett a donyec-medencei harcokban.

2020. augusztus 14-én vált ismertté, hogy Minszk 32 orosz állampolgárt kiszolgáltatott Moszkvának. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök igazságtalan döntésnek nevezte a “wagneristák” Oroszországnak való kiadását, és katasztrofális következményeket helyezett kilátásba. Az SZBU tagadta, hogy köze lett volna a “zsoldosok” Minszkbe csábításához.

Vlagyimir Putyin a történtekkel kapcsolatban az állította, hogy a Latin-Amerikába és a Közel-Keletre “legális munkára” beszervezett orosz állampolgárok Fehéroroszországba utaztatása amerikai és ukrán titkosszolgálatok együttműködésének eredménye volt. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán azt mondta, hogy a CNN közvetve megerősítette az orosz fél által akkor elmondottakat.

Az FSZB szóvivője szerdán azt hangoztatta, hogy a CNN anyaga szerinte megerősítette: Ukrajna “állami terrorcselekményekre” használja fel szakszolgálatait, és már nem tudja elkerülni egy nemzetközi büntetőbíróság igazságtételét. Az illetékes felhívta a figyelmet arra, hogy Alekszandr Koc orosz haditudósító a Komszomolszkaja Pravda című lapban már megírta az amerikai tévé által most elmondottakat.

Koc több hírportálon is megismételte, hogy a CIA részéről az akció megszervezésében szerinte két kijevi rezidens, Timothy James Skowine és Brian Thomas O’Byrne vett részt.

The post 33 orosz zsoldos esete: az FSZB szerint a CIA segített Ukrajnának appeared first on .