Biztonságpiac

Az elmúlt esztendőben a katasztrófavédelem csaknem nyolcvanezer káresetet kezelt, ami az előző évhez képest jelentős emelkedést mutat. Ez a szám az elmúlt évek átlagánál is magasabb, a háttérben a korábbinál kedvezőtlenebb időjárási viszonyok állnak. Mindazonáltal az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) teljesítette 2019-re kitűzött céljait.

Megkeresésünkre a katasztrófavédelemnél közölték: a BM OKF az elmúlt esztendőben is támogatta az önkéntes tűzoltó egyesületek és önkéntes mentőszervezetek tevékenységét, folytatta őrsprogramját, módosította az Országos Tűzvédelmi Szabályzatot, hatékonyan használta fel pályázati forrásait, védőfelszereléssel és technikai eszközökkel látta el a beavatkozó állományt, valamint gondoskodott továbbképzésükről is, illetve tovább erősítette a katasztrófavédelem megelőzést célzó kommunikációját.

A jó felszerelés a siker egyik titka
A Biztonságpiac érdeklődésére a BM-OKF-nél hangsúlyozták katasztrófavédelemnél dolgozó tizenkétezer ember együttes munkája teszi sikeressé és eredményessé a szervezet egészét, és bár a hírekben elsősorban a beavatkozó tűzoltóegységekkel lehet találkozni, fontos tudni, hogy ők nem dolgozhatnának hatékonyan, eredményesen és biztonságban, ha a szükséges feltételek nem biztosítottak. A sikeres munka mögött számos gazdasági, műszaki, munkabiztonsági, vagy éppen humán szakterületen dolgozó ember áll.
Mind a hivatásos tűzoltóságokkal közösen, mind az önálló tűzoltói beavatkozást végző önkéntes tűzoltó egyesületek száma tovább nőtt 2019-ben. Magyarországon jelenleg összesen 630 önkéntes tűzoltó egyesület működik. Az önkéntesek létszáma 2019-ben meghaladta a húszezret, valamint több mint kétszáz önkéntes mentőszervezet minősíttette magát újra. Polgári védelmi felkészítésekben több mint nyolcvanezer ember vett részt. A katasztrófavédelem háromszáz esetben alkalmazta a mentőszervezeteket. Különböző pályázatokon 83 önkéntes mentőszervezet kapott összesen százmillió forint értékű támogatást. A közösségi szolgálat és a katasztrófavédelmi ifjúsági versenyen több mint 18 ezer diák kapott felkészítést.
A költségvetés a pályázati rendszer keretében tavaly is támogatta az önkéntes tűzoltó egyesületek, az önkéntes mentőszervezetek, összesen hétszázmillió forint jutott erre a célra.

Nemzetközi jelenlét, sikerek a határokon túl
A katasztrófavédelem az elmúlt évben 226 külföldi szakmai úton képviseltette magát. Emlékezetes volt a mongóliai főigazgatói találkozó, a belgiumi és a kínai kötéltechnikai verseny, a győztes műveletirányító csapat müncheni tanulmányútja, az IRONORE 2019 projekt ausztriai törzsvezetési gyakorlata, a szerb-orosz nemzetközi katasztrófavédelmi gyakorlat, és jó néhány hazai rendezvény – mondták a BM-OKF-nél.

A legfontosabb hazai események a katasztrófavédelem számára az Európai Bizottság Seveso III. Irányelv Felügyeleti Ellenőrzések Műszaki Munkacsoportjának ülése, a CTIF Tűzmegelőzési Bizottság ülése, valamint az algériai, vietnami, Fülöp-szigeteki delegáció fogadása volt az elmúlt évben. Szeptemberben az ENSZ INSARAG irányelvei szerint minősített mentőcsapatok állományából, hét országból összesen huszonöten vettek részt a Kobo Toolbox elektronikai adatgyűjtési alaptanfolyamon Dombóváron. A stábban cseh, izraeli, jordán, katari, német, román és magyar szakértők dolgoztak.

Albánia kormánya 2019 őszén az EU-tól kért segítséget a földrengések és villámárvizek okozta katasztrófahelyzet felszámolásához. Hazánk a bajba jutott országnak a szeptemberi földrengés idején tizenegy, míg a novemberi földrengés után 21 millió forint értékű segélyszállítmányt küldött, menedék- és elsősegélynyújtáshoz szükséges eszközöket, felszereléseket. A magyar mérnökök, statikusok kárhelyszínre történő kiutazását a katasztrófavédelem koordinálta.

Tavaly is folytatódott a munka a tűzvizsgálat nemzetközi színtéren történő egységesítése érdekében, a magyar szakemberek a CTIF tűzvizsgálati munkacsoportülésén egy nemzetközi tűzvizsgáló versenysorozat elindítására is javaslatot tettek.
A HUNOR Mentőszervezet Romániában és Szerbiában vett részt nemzetközi gyakorlaton, a kötéltechnikai egység az európai, illetve ázsiai GrimpDay versenyeken remekül teljesített. A HUSZÁR Mentőszervezet Ausztriában tartott gyakorlatot, Magyarországon pedig húsz csapat részvételével rendezték meg az önkéntes mentőszervezetek első országos szakmai versenyét.

Modernizáció és fejlesztések a fókuszban
Mint azt érdeklődésünkre a BM-OKF-nél elmondták: a gazdálkodási feladatok fókuszában a kor kihívásainak megfelelő színvonalú gépjármű- és eszközpark kialakítása, a technikai eszközállomány és a védőfelszerelések korszerűsítése, modernizálása, valamint az informatikai fejlesztések álltak. Sikeresen folytatódtak emellett a magasabb minőségű katasztrófavédelem megvalósítását célzó, összesen lehetővé tevő, 52,7 milliárd forint összértékű európai uniós finanszírozású projektek, amelyek a katasztrófavédelem valamennyi területét érintik. A készenléti gépjárművek amortizációs cseréje, illetve a katasztrófavédelem járműparkjának fejlesztése érdekében tíz kritikusinfrastruktúra-bevetési egység és egy oktató katasztrófavédelmi mobil labor gépjármű, és összesen tizenhét erdőtüzes vízszállító gépjármű állt rendszerbe. Emellett 2019-ben a BM OKF beszerzett száznegyven terepjárót, ezek közül 45, árvíz- és lakosságvédelmi eszközökkel felszerelt járművet átadott az önkéntes mentőszervezeteknek. Ezen felül megújult a BM OKF radiológiai és távmérőhálózata, illetve a lakossági riasztórendszerek vezérlése, valamint folytatódott a Balaton térségének emelt szintű katasztrófavédelmi fejlesztése.

Új ellenőrzési módszerek a hatósági feladatkörben
Az elmúlt év egyik kiemelkedő eredménye volt az Országos Tűzvédelmi Szabályzat módosítása. A jogszabály kihirdetését követően a katasztrófavédelmi állomány mellett az ügyféloldali jogalkalmazók számára is szerveztek felkészítéseket, amelyek 2020-ban is folytatódtak.

Szintén fontos mérföldkő volt a „VIZEK” projekt végrehajtásának eredményeként elkészült az az informatikai rendszer, amellyel a vízügyi hatósági eljárások teljes körűen elektronikus úton is lefolytathatók. A BM-OKF modern számítógépes eszközparkja lehetővé teszi, hogy az elkészült elektronikus vízikönyvi hatósági nyilvántartás és az elektronikus vízkészlet-járulék rendszer, valamint az ingatlan-nyilvántartás közvetlen elérésével a katasztrófavédelem gyorsabban és hatékonyabban járjon el vízügyi és vízvédelmi hatáskörében.

A veszélyes szállítmányok felügyelete kapcsán a főigazgatóságon lapunknak úgy nyilatkoztak, hogy új ellenőrzési módszerek bevezetésével jelentősen javult tavaly a szabálytalanul szállított veszélyes szállítmányok felderítési mutatója, ezzel a baleseti kockázat csökkent. Az illegális gázforgalmazás, a járművekről történő értékesítés, valamint a közúti balesetben, vagy tűzeset kapcsán érintett gázpalackok kezelésének kérdéskörét munkaműhelyeken dolgozták fel az érintettek, amelyek célja szintén a kockázatok csökkentése volt.

A BM-OKF európai uniós források felhasználásával, korszerű informatikai megoldások alkalmazásával fejlesztette a radiológiai távmérő hálózatot, a veszélyes üzemek monitoring és lakossági riasztó rendszerét, valamint kiépültek a megyei iparbiztonsági információs központok. Önálló projekt keretében elkészült az a munkafolyamat-támogató rendszer, amely magasabb szintű informatikai képességekkel támogatja a hatósági munkát.

A kiegyensúlyozott, tudatosan tervezett hatósági munka megelőzési és kockázatcsökkentési tevékenységgel biztosította a nemzetgazdasági szempontból kiemelt fejlesztések megvalósítását, a kritikus infrastruktúrák üzemfolytonos működését, a vagyoni javak, de legfőképp az emberi élet megóvását.

Alapjaiban újult meg a katasztrófavédelem az elmúlt tíz évben
A katasztrófák éve volt 2010 hazánkban. Belvíz, majd árvíz pusztított több megyében is, októberben pedig egy korábban soha nem látott ipari katasztrófa történt. Azon túl, hogy ezeket a súlyos helyzeteket nagyon gyorsan és hatékonyan kellett kezelni, egyértelművé vált az is: a sok más ország számára példaként szolgáló magyar katasztrófavédelemben alapvető változtatásokat kellett végrehajtani annak érdekében, hogy a XXI. század kihívásainak megfelelően működjön ez a szervezet. Mélyreható átalakítások voltak ezek, hiszen az a 2000-ben kialakított rendszer, amely sok más ország számára szolgált példaként, a klímaváltozás, a technikai fejlődés és nem kis részben annak elavultsága miatt felülvizsgálatra szorult.

Ennek alapköve az új katasztrófavédelmi törvénycsomag lett, amelynek kidolgozása ebben az évben megkezdődött, és amelynek révén hatékonyabbá vált a védekezésirányítás rendszere, a veszélyhelyzetre való felkészülés, egyszóval a megelőzés. A 2010-es októberi vörösiszap-katasztrófa során a veszélyhelyzeti irányítási rendszer főpróbája zajlott, létre kellett hozni az egységes iparbiztonsági hatóságot, ki kellett dolgozni a veszélyhelyzeti finanszírozás rendszerét, és meg kellett újítani az ingatlanokra vonatkozó biztosítások szisztémáját is. Az elmúlt egy évtizedben átalakult a belügyi képzési rendszer, áttörés volt a kritikus infrastruktúrák rendszerének megteremtése, illetve a polgári védelmi erők mozgósítása terén, illetve a vis maior támogatások rendszerének átszervezése terén tett változtatások. Hazánk az Európai Unió tagállama, így ki kellett dolgozni azt a szabályozást is, hogy mely területeken fordulhatunk segítségért a tagországokhoz, vagy adhatunk mi támogatást nekik, legyen szó a veszélyhelyzet elhárításáról, tudományos támogatásról vagy éppen humanitárius segítségről – – hívták fel a figyelmet a BM-OKF-nél.

Az egységes állami katasztrófavédelmi szervezet 2012. január 1-jén jött létre. Ez a tűzoltóság és a polgári védelem korábbi szervezeti felépítésének, feladatainak, működési rendjének nagy horderejű átalakítását és ennek megfelelően a szervezetekre vonatkozó jogszabályok módosítását, új jogszabályok és belső szabályozók megalkotását jelentette. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény hatályba lépése mélyreható változásokkal járt a katasztrófavédelmi szervek feladatai, működése tekintetében. A törvény kimondja, hogy a tűzoltás, műszaki mentés állami feladat. A hivatásos tűzoltóságok működési területe Magyarország teljes területét lefedi.

Napjainkban Magyarország mentő tűzvédelmi feladatait 105 hivatásos, 46 katasztrófavédelmi őrs, 630 önkéntes tűzoltó egyesület – ebből 55 önállóan beavatkozó, valamint 66 létesítményi tűzoltó – látja el. 2013-ban addig nem látott árhullám vonult le a Dunán, nyomában a károk mellett extrém mértékű szúnyoginváziót hagyva. Az állam úgy döntött, hogy az árvízi védekezés mellett az árvíz miatti szúnyogártalom elleni védekezést is a katasztrófavédelem feladatai közé utalja. Azóta minden évben a katasztrófavédelem irányítja a szúnyogok elleni központi védekezést.

2014-ben a szervezethez került a vízügyi hatósági feladatok túlnyomó része, valamint a hatalmas forrásokat megmozgató vízügyi beruházások előkészítése.

2016. július 1-én új fejezet nyílt a katasztrófavédelem életében. E naptól a kéményseprőipari tevékenységet a katasztrófavédelem kéményseprőipari igazgatóhelyettesi szervezete végzi a lakosság körében azokon a településeken, ahol eddig a katasztrófavédelem által kijelölt közérdekű szolgáltató biztosította az átmeneti ellátást, továbbá ott, ahol a közszolgáltatási szerződés lejárt, vagy az önkormányzat felmondta azt. 2019 végén a katasztrófavédelem kéményseprői tizenhét megye 2675 településén látták el a kéményellenőrzési és tisztítási tevékenységet a lakosság körében. A gazdálkodó szervezetek részére a kéményseprőipari tevékenységet országos szinten továbbra is az ellátási területen nyilvántartásba vett szolgáltató végzi, megrendelés alapján. 2018-ban nyolcvanadik jubileumát ünnepelte a Katasztrófavédelem Központi Zenekara, hetvenéves lett a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ. Ez utóbbi több száz ifjú tűzoltót bocsátott útjára, falai között képzik a legújabb technikák kezelőit is.

Mindemellett folyamatosan újultak meg a laktanyák, épültek tűzoltóőrsök, korszerűsödött az eszközpark, saját fejlesztésű tűzoltógépjárművek gördültek le a gyártósorról, a legmodernebb technikát alkalmazó eljárások honosodtak meg a szervezetnél.

A világban jelenleg uralkodó szemlélet szerint a hangsúly már régen nem a hősies mentésen, sokkal inkább az azt kiváltó helyzetek megelőzésén van. A XXI. század katasztrófavédelmének éppen ezért meghatározó eleme a hatósági munka, valamint azok a szakemberek, akik ellenőrzések, konzultációk sorát végzi el minden nap azért, hogy a veszélyes anyagokat felhasználó üzemek ne jelentsenek veszélyt a lakosságra, az országot behálózó közúti, vasúti és légi utakat ne lepjék el ellenőrizetlen veszélyesáru-szállítmányok, a vizeinket ne szennyezhessék büntetlenül, és a virtuális térben történő események se béníthassák meg az ország működése szempontjából létfontosságú infrastruktúrákat.

(Cikkünk először 2020 szeptemberében, nyomtatásban  jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

The post A jól felszerelt, egységes szervezet a katasztrófavédelem sikerének kulcsa appeared first on .

Az utóbbi három nap alatt 349 illegális bevándorlót tartóztattak fel a lengyel-fehérorosz határ egyik szakaszán, ez több, mint tavaly egész évben – derül ki a lengyel határőrség hétfői közleményéből.

A mintegy négyszáz kilométeres lengyel-fehérorosz határ több mint felét őrző lengyel Podlasiei Alakulat honlapján található adatok szerint péntektől vasárnapig összesen 349, mindenekelőtt Irakból és Afganisztánból származó illegális menekültet tartóztattak fel. A legnagyobb, 85 főt számláló csoportra a lengyel határőrök szombaton bukkantak.

Az év eleje óta csak a Podlasiei Alakulat által ellenőrzött szakaszon 871 illegális határátlépőt vettek őrizetbe – olvasható a közleményben. A honlapon elérhető statisztikák szerint ezen a határszakaszon tavaly egész évben összesen 114 illegális bevándorlót vettek őrizetbe. A teljes lengyel-fehérorosz határvonalra vonatkozó adatokat egyelőre nem tették közzé.

A feltartóztatott személyeken a közlemény szerint koronavírusteszteket végeznek, és a személyazonosságuk, származási országuk megállapítását célzó ellenőrzés után őrzött menekültközpontokban szállásolják el őket bírósági döntés alapján.

Mateusz Morawiecki lengyel és Ingrida Simonyte litván miniszterelnök közös közleményben szögezte le: Minszk fegyverként használja az illegális bevándorlókat annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljon az Európai Unióra és az uniós tagállamokra. Arra szólították fel az uniós szerveket, segítsenek a Fehéroroszországból érkező illegális bevándorlók ügyének kezelésében.

Andrzej Duda lengyel elnök telefonon egyeztetett litván hivatali partnerével, Gitanas Nausedával a migrációs válságról. Jakub Kumoch, a varsói elnöki hivatal külpolitikai irodáját vezető államtitkár a PAP hírügynökségnek nyilatkozva elmondta: Duda szolidaritást és segítséget ígért Nausedának a válság kezelésében.

Litvánia nagyon nehéz helyzetben van, hiszen Fehéroroszország élő pajzsként kezeli az illegális bevándorlókat – mondta Kumoch, hozzátéve: olyan értesülései is vannak, hogy fehérorosz oldalról néha fegyveres kényszerrel viszik a bevándorlókat a lengyel határhoz. Az államtitkár szerint az ilyen eljárások a legrosszabb rezsimekre emlékeztetnek, és az emberi méltóság iránti tisztelet hiányáról tanúskodnak.

The post Morawiecki: Minszk fegyverként használja az illegális bevándorlókat appeared first on .

A román rendőrök több mint 80 ezer csomag csempészett cigarettát találtak egy elhagyott, magyar rendszámú kamionban az Arad megyei Nagyhalmágyon – közölte az Agerpres hírügynökség.

A kamion több napja a település központjában állt, amikor a rendőrök ügyészségi engedélyt kértek az átkutatására. A vasárnap este végzett művelet során a tehertérből 82 265 csomag – Fehéroroszországból származó -, zárjegy nélküli cigaretta került elő. A jármű vezetőjét egyelőre nem sikerült azonosítani.

A területileg illetékes gurahonci ügyészség ezt követően 14 nagyhalmágyi helyszínen tartott házkutatást olyan személyeknél, akiket cigarettacsempészettel gyanúsítanak. A házkutatások során további 400 csomag zárjegy nélküli cigarettát, 7980 lejt (600 ezer forint) és 10 900 eurót (3,86 millió forint) foglaltak le.

The post A román rendőrök 80 ezer csomag cigarettát találtak egy elhagyott magyar kamionban appeared first on .

A tévében könyörögnek bocsánatért vegyi kasztrálásra ítélt pedofilok Kazahsztánban – jelentette a Daily Mail című brit lap online kiadása.

A Mail Online felidézte, hogy az ország elsőként hozott szigorú törvényeket a pedofilok büntetésére; minden olyan férfit vegyi úton kasztrálnak, aki gyerekek ellen követett el szexuális bűncselekményt. Hosszú börtönbüntetésük letöltése után is rendszeres injekciókkal fosztják meg őket férfiasságuktól.

Egyikük elsötétített arccal, név nélkül arról beszélt a helyi tévében, hogy az első injekció után olyan fájdalmai voltak, amelyeket – mint fogalmazott – “az ellenségeinek sem” kíván, egyúttal a szerinte barbár büntetés eltörlésére szólított fel. A Mail Online úgy vélekedett: az interjúkkal a hatóságok szeretnék elriasztani a potenciális pedofilokat a bűnelkövetéstől. “Sajnálom, amit elkövettem. Az én példámmal szeretnék másokat eltántorítani attól, hogy ilyen szörnyűségeket tegyenek” – mondta a név nélkül nyilatkozó férfi.

Egy Maratként azonosított elítélt, aki egy kiskorút próbált megerőszakolni, arról számolt be, hogy három injekciót kapott eddig, és azóta egyáltalán semmire sem képes szexuálisan. “Szeretnék még nemi életet élni, fiatal vagyok, de ott lent egyszerűen semmi nem működik” – magyarázta. “Minek engem kasztrálni? Beismertem, amit tettem, de szeretnék még élni, még van családom és gyerekeim” – folytatta.

Zoja Manajenko nővér, aki kasztráló injekciókat ad be egy kazahsztáni börtönben, a tévének arról beszélt, hogy a nyugati országoknak is követniük kellene a kazah példát. “Ezeket az embereket meg kell állítani valahogyan. Borzalmas dolgokat tettek gyermekekkel, ezért helyes, hogy a törvény erre lehetőséget ad” – mondta az elítéltek vegyi kasztrálásáról.

A kazah törvények értelmében az elítélt pedofilok fényképét, nevét és címét is nyilvánosságra hozzák, miután kiszabadulnak a börtönből. A Mail Online egy tavaly frissített térképen 234 “potenciálisan veszélyes pedofil” adataira bukkant.

Vegyileg csak azokat kasztrálják, akiket a törvény hatályba lépése után ítéltek el. Magzsan Jeszimbek, az egyik kazahsztáni fegyintézet helyettes vezetője szerint több mint 100 elítélt pedofilt őriznek, de közülük csak hárman estek át vegyi kasztráláson.

A kazah hatóságok azt állítják, hogy a szigorú büntetés bevezetése 15 százalékkal csökkentette a gyerekek ellen elkövetett támadások számát, de a Mail Online a pedofil bűncselekmények emelkedését találta a statisztikákban. Ezt azonban a lap szerint az is magyarázhatja, hogy többen fordulhatnak a hatóságokhoz.

The post Középkor: a tévében könyörögnek bocsánatért kasztrálásra ítélt kazahsztáni pedofilok appeared first on .

A Dunán néhány hete levonult árhullám határozza meg továbbra is a szúnyogártalmat: a folyó teljes magyarországi szakaszán biológiai lárvagyérítés történt, ez számottevően csökkentette a szúnyogok utánpótlását, de több településen még mindig erős a szúnyogártalom – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF).

Azt írták, ezen a héten tizennégy megye 334 településén és nyolc budapesti kerületben, összesen 138 ezer hektáron lesz szúnyogirtás, földi kémiai módszerrel 85 ezer, légi úton 53 ezer hektárt kezelnek. A napokban Győrben és Mosonmagyaróváron, a Szigetköz településein, Komárom környékén, a Dunakanyar térségében, Budapest Duna-menti kerületeiben, a Csepel-sziget településein, valamint Dunaújváros, Szekszárd, Baja és Mohács környékén permeteznek a szakemberek.

Közölték: az esőzések következtében a korábbinál nagyobb számban vannak jelen a vérszívók Békés és Csongrád megye több településén, a Dráva mentén és a Tisza-tónál, ezért a környező településeken földi kémiai gyérítéseket végeznek. Hozzátették: a szúnyogok tenyészőhelyeinek jelentős része magántelkeken van, ezeket a szervezett védekezés keretében kevésbé lehet elérni.

Felhívták a figyelmet arra is, hogy a szúnyogok ház körüli élőhelyeinek megszüntetésével sokat lehet enyhíteni a szúnyogártalmon, a ház körüli teendőkről a Nemzeti Népegészségügyi Központ tájékoztatót készített, amely a www.nnk.hu oldalon olvasható el.

The post Katasztrófavédelem: a Duna mentén jelentős a szúnyogártalom appeared first on .

Elhagyta Oroszországot Ljubov Szobol ügyvédnő, Alekszej Navalnij elítélt ellenzéki politikus volt közeli munkatársa – közölte vasárnap egybehangzóan az orosz állami RT televízió és a REN TV szórakoztató csatorna, valamint az ellenzéki hangvételű Eho Moszkvi rádió.

Maga Szobol a hírt nem erősítette meg, és politikai szövetségesei sem kívántak nyilatkozni az ügyben. A médiaértesülések szerint az ügyvédnő Isztambulba távozott a rá kirótt lakhelyelhagyási tilalom dacára.

Szobol mozgásszabadságát másfél évre korlátozta kedden egy moszkvai bíróság azon a címen, hogy a Covid-19 miatt bevezetett korlátozó intézkedések megsértésével részt vett a Navalnij szabadon bocsátása érdekében megtartott tüntetések szervezésében. Az ítélet értelmében este tíz és reggel hat között nem hagyhatja el a lakhelyét és nem utazhat el a fővárosból és Moszkvából sem. A 33 éves ügyvédnő, akit hónapok óta házi őrizetben tartanak, közölte, hogy meg fogja fellebbezni az ítéletet, de arról is beszélt az Eho Moszkvi adónak, hogy a verdikt még nem lépett hatályba, ami úgy értelmezhető, hogy módja van külföldre távozni.

Ljubov Szobol, aki a Korrupcióellenes Küzdelem Alapítványnál (FBK) volt Navalnij munkatársa, jelöltként szándékozott elindulni a szeptemberben esedékes parlamenti választáson, ám kampányát kényszerűen felfüggesztette, miután a szervezetet a bíróság júniusban szélsőségesnek minősítette és betiltotta.

Oroszországban a szélsőséges szervezetek tagjai egy június elején hatályba lépett törvénymódosítás értelmében évekre elveszítették passzív választójogukat, és nem indulhatnak jelöltként például a parlamenti választáson sem.

Alekszej Navalnij jelenleg két és fél éves szabadságvesztését tölti. Az úgynevezett Yves Rocher-ügyben gazdasági bűncselekmény miatt kiszabott, de felfüggesztett szabadságvesztését azért kell leülnie, mert a FSZIN (orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat) szerint sorozatosan megsértette a feltételes szabadlábra helyezés előírásait.

The post Navalnij-botrány: Ljubov Szobol elhagyta Oroszországot appeared first on .

Több mint 200 millió forint értékű eurót csalt ki áldozataitól egy román nő 2019 decembere és 2020 decembere közt – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság.

Azt írták: a “rip deal” néven ismert bűncselekménnyel három alkalommal károsíthattak meg magyar sértetteket. Az elkövető angol és olasz telefonszámokról, magát egy olasz üzletember képviselőjének kiadva jelentkezett egy eladásra hirdetett budapesti családi ház megvételére, és az értékes ingatlan adásvételében játszott közvetítői szerepéért 200 ezer eurót kért.

A hirdetővel 2020. december 3-ára egy fővárosi ügyvédhez beszéltek meg találkozót, majd az ott bemutatott és borítékba rakott körülbelül hetvenmillió forint értékű valutát a nő véletlenül a táskájába rakta, de szinte azonnal vissza is adta, és sietősen távozott. Ez gyanús lett az ügyvédnek és az ingatlantulajdonosnak, akik miután kibontották a borítékot, abban euró helyett jóval kevesebbet érő üzbég bankjegyeket találtak. A lakáshirdető az éppen taxiba szálló nő után rohant, és visszatartotta a rendőrök érkezéséig. A 200 ezer euró az asszony táskájának az észrevétlen borítékcserét segítő rejtett rekeszéből került elő – tették hozzá.

A rendőrség tájékoztatása szerint az asszony nem először követett el ilyen bűncselekményt Magyarországon. Egy évvel korábban egy-egy ipari telephely látszólagos megvásárlása kapcsán kért ugyancsak 200-200 ezer euró közvetítési díjat. A trükkös módon kicserélt borítékokban akkor papírfecniket találtak a becsapott üzletemberek. A nő jól felépített történetekkel dolgozott, a bizalom elnyerése érdekében az ingatlanhirdetőkkel Rómában is tárgyalt, mielőtt kicsalta volna pénzüket.

A 43 éves román V. Floricát háromrendbeli üzletszerűen elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki a rendőrök, ám ő tagadta a bűncselekmények elkövetését. Hozzátették: a nő letartóztatását a bíróság elrendelte, az ügy iratait pedig a rendőrség megküldte az ügyészségnek.

The post Több mint 200 millió forintot csalt ki az áldozataitól appeared first on .

Tizenhat települést fenyegetnek az erdőtüzek Jakutföldön – közölte a régió operatív törzse.

A kelet-szibériai régióban 155 erdőtűz égett, ezek közül 71 eloltására tettek erőfeszítéseket 3600 ember és 510 jármű bevonásával. A mentéshez ejtőernyős tűzoltókat és hadmérnököket is bevetettek. Szombat óta, amikor Bjasz-Kjuel településen 31 lakóház és nyolc gazdasági épület vált a lángok martalékává, a köztársaságban 11 erdőtüzet oltottak el 50,3 ezer hektár területen és további kilencet lokalizáltak 61,9 ezer hektáron, ám hét újabb tűz keletkezését is észlelték.

Több tucatnyi helyi lakost evakuáltak, sérülésről nem érkezett jelentés.

A Rosszija 24 televízió szerint az elmúlt hetekben mintegy négymillió hektár égett le Jakutföldön, ahol regionális szintű rendkívüli állapotot hirdettek ki. A Mordvinföldi Szmidovics Állami Természetvédelmi Területen kedden villámcsapás nyomán keletkezett erdőtűz területe vasárnapra meghaladta a háromezer hektárt. A helyi hatóságok szerint nincs szükség a lakosság áttelepítésére.

Mordvinföld Tyemnyikovi járásában és a szomszédos Nyizsnyij Novgorod megyéhez tartozó Szarovban – itt működik az Oroszországi Szövetségi Nukleáris Központ – rendkívüli állapotot rendeltek el. Az oltásban egy Be-200-as és három Il-76-os repülőgép, valamint hat Mi-8-as repülőgép vesz részt 800 ember és 203 jármű mellett. A Déli-Urálban található Baskírföldön több mint 1,6 ezer hektár áll lángokban. A hőség miatt az ország más területein is fennáll a tűzvész kockázata.

Roman Vilfand, Oroszország Hidrometeorológiai Központjának tudományos igazgatója a TASZSZ hírügynökségnek vasárnap elmondta, hogy a következő napokban rendkívüli, 36-37 fokos hőhullám várható Lipeck, Tambov, Voronyezs, Kurszk és Belgorod megyében, ami 7-9 fokkal haladja meg az ilyenkor megszokottat, Dél-Oroszországban és a Volga mentén pedig a hőmérséklet elérheti a 39-40 Celsius-fokot is.

A távol-keleti Amúr megyét özönvízszerű esőzések sújtják, a régióban több mint 80 kilométernyi autóutat és hat hidat borított el az ár. Emiatt 24 település közúton megközelíthetetlen, további tízbe pedig csak különleges járművön lehet eljutni. A régióban 182 lakóházat és több mint 1400 telket lepett el a víz. Áradás fenyeget Habarovszki területen is, ahol Jevgenyij Zsinyicsev, a rendkívüli helyzetek kezeléséért felelős miniszter Mihail Gyegtyarjov kormányzó társaságában szemlélte meg az árvédelmi létesítményeket. Az Amúr tetőzése itt augusztus 13-15-re várható.

Az árvízhelyzet miatt a régió öt járásában vezettek be rendkívüli állapotot.

The post Rendkívüli állapot Szarovban: tizenhat települést fenyegetnek erdőtüzek Jakutföldön appeared first on .

Kik alkották az elmúlt tíz év nagyhatalmi erőit? A jövőben kik fogják? Vajon felkészültünk a terrorcselekmények kivédésére? Az információ valóban a legnagyobb kincsünk? A kérdésekre Nógrádi György, biztonságpolitikai szakértővel kerestük a választ.

– Hogyan látja, az elmúlt tíz évben melyek voltak azok a legfőbb változások, amelyek a biztonsági ágazatot érintették?
– Ha visszatekintünk, akkor egyértelműen látszik, hogy a katonai biztonság hosszú éveken keresztül leértékelődött. Ha azonban szűkítünk, és csupán az elmúlt tíz évet vesszük alapul, akkor láthatjuk, hogy növekvő tendenciát kezdett el mutatni ez a terület. Számos más biztonsági ágazat is megjelent, ilyen például az egészségügyi hírszerzés, az információbiztonság. Korábban ilyen fogalmak például nem is léteztek. De vegyük sorra az elmúlt tíz év legfontosabb tendenciáit. Az első, amit megfigyelhettünk, hogy ugyan továbbra is meghatározó az Egyesült Államok, de helye és szerepe globálisan csökken. Másodsorban ma már egyértelmű az is, hogy az Egyesült Államok az úgynevezett Öt Szemmel (USA, Nagy Britannia, Ausztrália, Új-Zéland és Kanada) szőrőstől-bőrőstől lehallgatja az egész világot. Ez azt jelenti, hogy, aki nincs benne ebben az öt szemben, az nem is kap információt. Harmadsorban megállapítható, hogy megváltozott az Egyesült Államok legnagyobb kihívója. harminc évvel ezelőttig ez a Szovjetunió volt, ma már őket felváltotta a Kínai Népköztársaság. A világ jelenleg úgy számol, hogy globálisan, a bruttó GDP-t tekintve Kína néhány éven belül le fogja hagyni az Egyesült Államokat. Katonai téren azonban továbbra is – bár csökken a különbség – meghatározó maradt az Egyesült Államok.

– Az látható már most is, hogy hol ütközn Kínai és Amerika?
– Természetesen! Először is: az Egyesült Államok Kínát, ugyanúgy ahogyan a világ döntő részét, körbevette katonai támaszpontokkal. Itt azonban Kína kőkemény ellenállást tanúsított. Másodszor: a kínaiak a dél-kínai tengeren, ami létező sziget, mind meg akarják szerezni. Harmadszor: teljesen más az amerikai – kínai hozzáállás Taiwan kérdéséhez. Negyedszer pedig: ha megnézzük a Vietnámi kapcsolatokat, akkor könnyen kitűnik, hogy – a vietnámi háború lezárta után durván egy emberöltővel – az ország csaknem szövetséges kapcsolatokat ápol az USA-val, és főellenségének Kínát tekinti. A jelenlegi helyzetben Kína tehát gőzerővel megy előre és a koronavírus járványból is nagyon jól jött ki. Azt azonban, hogy milyen lesz a második hullám, jelenleg senki sem tudja.

– A két nagy játékoson, Kínán és Amerikán kívül, jelen van még más is?
– Van egy harmadik globális játékos is, Oroszország. Nekik három értékük van: a kőolaj, a földgáz, valamint a stratégiai fegyvereik. Mivel az Egyesült Államok – főleg Trump vezetése alatt – mindent megtesz, hogy győzzön, az oroszok és kínaiak jó pár területen együtt tudnak működni, annak ellenére, hogy a két fél stratégiai céljai ütköznek egymással. Az alapvető probléma az, hogy Európa – főleg a Brexit után – nem versenyképes. Nem vagyunk egyáltalán globális játékosok. Rendkívül érdekes azonban, hogy most 2020 nyarán, egyre több európai vezető azt mondja, hogy ha Európa nem tud stratégiai kérdésekben összefogni, akkor véglegesen lemarad a három globális játékos mögött.

– Mi az oka annak, hogy Európa ilyen mértékben kiszorult?
– Európában két atomhatalom van, a britek és a franciák. A műholdas hírszerzése Európának annyira periférikus, hogy lényegében semmiféle valós hatalma nincsen. Amerika számos nagy tudású európai technológust megvett. Gyakorlatilag Európa lemaradásának rengeteg oka van. Nincs politika befolyásunk az eseményekre. Teljesen súlytalanok az Európai Unió külügyi biztosai. Ott tartunk, hogy az EU perifériára szorult a világ válságainak a kezelésében. A britek úgy gondolták, hogy a Brexit-tel jól járnak, és különleges kapcsolatokra tesznek majd szert az Egyesült Államokkal, ám erről jelenleg szó sincs. Európát innentől kezdve nagymértékben meghatározza a német-francia tengely – ami kiváltképp érdekes lesz annak fényében, hogy Macron belpolitikailag rendkívül meggyengült, Merkel pedig jövőre nyugdíjba megy.

– Hogyan látja jelenleg a békét? Mennyire biztonságos a világ?
– A háborúk száma állandóan növekszik. Egy évvel ezelőtt napi 20-22 háború volt a földön, jelenleg napi 35. Továbbra is tény, hogy a második világháború óta a földön még egyetlen békés nap sem volt.

– Ebben vélhetően szerepet játszanak az egyre gyakoribb terrorcselekmények is. Magyarország mennyire tekinthető fenyegetett országnak?
– A terrorista tökéletesen tudja, hogy olyan helyen kell robbantani, hogy annak világhíre legyen, és benne legyen a világsajtóban. Magyarország ezért nem számít kifejezetten veszélyeztetettnek. Egyre nehezebb egyébként is a fejlett világokban robbantani, egyre komolyabb az előkészületet, szervezést igényelnek a terrorcselekmények. Döntően ma már csak olyan támadásokat tudnak végrehajtani, amelyek gázolások, vagy azonnali fegyveres támadások. Olyan nagy cselekmények, mint amilyenek korábban voltak – például a Madridi mészárlás –elmaradtak, mert a titkosszolgálatok erre már felkészültek. Ma a merényletek többsége Afganisztánban, Pakisztánban, vagy Afrika egy részén következik be. Látni kell tehát, hogy Szíria esetében szembekerültek egymással a siíta és szunita erők, megjelentek az izraeliek, a szíriaiak, a törökök, az oroszok, a szaudiak. Ettől kezdve újra van mozgástere a nemzetközi terrorizmusnak. Újra feléledt az Iszlám Állam és feléledt egy-két nemzetközi szervezet is, többek között az Al-Kaida. Ettől kezdve sokkal nehezebb az ellenük való fellépés is, mert tökéletesen kihasználják a korábbi szövetségesek egymás közti ellentéteit. A válasz tehát az, hogy a terror megmaradt, a terror nem fog megszűnni. A terror kiváltó okainak felszámolásáért az emberiség gyakorlatilag semmit nem tett.

– Ezzel szemben felértékelődött a biztonságra való törekvés. Legalábbis, ahogyan az a felmérésekből kitűnik.
– Ez valóban így van. A világ lakossága – ezalatt most nyugatot értem – a biztonságot fontosabbnak tartja, mint az emberi szabadságjogokat.

– De vajon a személyes vagy az egészségügyi biztonság fontosabb számukra?
– A személyi védelem egy szörnyű nehéz dolog, mert rengeteg országban, többek között az USA-ban, a személyi védelem azt jelenti, hogy korlátlanul rendelkezem fegyverrel. Ilyen kísérlet most már Európában is van, csak ennek rengeteg a hátulütője. Az egészségügyi biztonság ezzel szemben azt jelenti, hogy az emberek sokkal jobban törődnek az egészségükkel, sokkal jobban odafigyelnek például a járványra. Ehhez képest azonban saját magunk is láthattuk, hogy ez nem teljesen így van. Úgy vélem azonban, hogy nem lehet megmondani, melyiket tekintik fontosabbnak.

– Ha már szóba került a koronavírus járvány: Magyarország egészségügyi hírszerzéséről mondhat pár szót?
– Magyarországon elkezdődött az együttműködés az egészségügyi szervezetek és a titkosszolgálatok között. Ennek alapvető célja, hogy a világ minden tájáról megkapjuk a szükséges információkat. Szükséges ez amiatt, hogy az egészségügy szakemberei matematikusokkal modellezni tudjanak, felkészüljenek a járvány egy esetleges második hullámára. Az egészségügyi hírszerzés alapja az, hogy felkészítse az országot is arra, hogy a jövőben több egészségügyi válság lesz, mint eddig, és ezek sokkal súlyosabbak lehetnek, mint eddig. Jelezni szeretném, hogy a spanyolnáthánál például a második szakasz volt az, ami sokkal több emberéletet követelt. A lényeg és egyben a legfontosabb cél, hogy megkapjuk az egészségügyi információkat a világ minden tájáról. Ennek keretében nyilván nekünk is ki kell adni információkat. A járvány kapcsán azonban az egészségügyi világszervezet (WHO) több szempontból sem szerepelt jól. Nem mondom, hogy nem adott ki valós információkat, de kínai befolyásolás alá került, akik jó ideig nem mondták el a valós adatokat és információkat.

– Az adat és információ két becses érték. Az információbiztonsági ágazatra Ön szerint mekkora felelősség hárul?
– Hatalmas! Az elmúlt tíz évben teljesen új bűnözési formák, csoportok jöttek létre. Többek között a kiberbűnözés. Úgy vélem, ha valaki garantálni tudja az információk biztonságát, az egy elképesztő hatalom birtokosa. Nyilván van betörés, lopás, erőszak, ezek az úgymond standard bűncselekmények. A technika fejlődésével azonban olyan bűncselekmény ágak keletkeznek, amire a politikának, a szakértőknek, mindenkinek fel kell készülnie. Egy újabb olyan szegmens, amiben a biztonság az első.

(Cikkünk először nyomtatásban, 2020 szeptemberében jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

The post Nógrádi: Magyarországon elkezdődött az együttműködés az egészségügyi szervezetek és a titkosszolgálatok között appeared first on .

A garáz­da­ság vét­sé­ge miatt indult ügy­ben a Tata­bá­nyai Járá­si Ügyész­ség vád­ira­tot nyúj­tott be azzal a nővel szem­ben, aki a vád sze­rint fél­té­keny­sé­ge miatt volt garáz­da az eladó­val szem­ben.

A vád­irat sze­rint az ittas nő 2021. ápri­lis 29-én 20 óra 30 perc­kor bement a tata­bá­nyai dohány­bolt­ba, és az eladót kér­dő­re vonta, hogy miért flör­töl a barát­já­val. Az elkö­ve­tő az eladó haját elkap­ta, rán­gat­ta, ily módon a bejá­rat felé, az üzlet elé húzta. A sér­tett nő meg­pró­bált a táma­dó­ja szo­rí­tá­sá­ból kiszabadulni, aki a hajánál fogva tovább rán­gat­ta. Az eladó meg­fog­ta a nő kezét, aki ezt nehez­mé­nyez­te és arra kérte a sér­tet­tet, enged­je el a kezét, akkor ő is elen­ge­di a haját. Ami­kor az eladó a táma­dó kezét elen­ged­te, az ittas nő a haj­té­pés­sel fel­ha­gyott, azon­ban hir­te­len a közel­ben lévő sörét az eladó ruhá­za­tá­ra öntöt­te.

Az eladó vissza­ment az üzlet­be, ahová a táma­dó­ja is követ­te. Az elkö­ve­tő a sér­tett szi­dal­ma­zá­sá­val nem hagyott fel, eköz­ben a sér­tet­tet leköp­te, ezután távo­zott az üzlet­ből. Az elkö­ve­tő az üzlet bejá­ra­ti ajta­já­ba kint­ről erő­tel­je­sen bele­rú­gott.

Az ügyész­ség a vád­irat­ban arra tett indít­ványt, hogy a Tata­bá­nyai Járás­bí­ró­ság a garáz­da nővel szem­ben tár­gya­lás mel­lő­zé­sé­vel, bün­te­tő­vég­zés­ben pénz­bün­te­tést szab­jon ki.

The post “Elrettentő” büntetés vár a féltékeny fúria appeared first on .

Nemzetközi nyomozás részeként fogtak el a rendőrök két férfit, akik illegális teljesítményfokozókkal üzleteltek – közölte a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság.

Azt írták: a rendőrök egy magyar, cseh és román rendőrök alkotta, az Europol által koordinált nemzetközi nyomozócsoport munkája során még 2020 áprilisában hallgattak ki egy 65 éves szentendrei férfit, akinél nagy mennyiségben foglaltak le teljesítményfokozó szereket. Ezután Csehországban, Szlovákiában és Romániában is rajtaütéseket tartott a rendőrség, Aradon a szerek ipari mennyiségű előállításához használt gyártósort és a tabletták, valamint az ampullák csomagolásához szükséges kellékeket találtak.

A szentendrei férfi azonban tovább folytatta tevékenységét, őt szerdán Budapesten fogták el, ahol egy 65 éves kecskeméti nyugdíjassal üzletelt. A rendőrök több, ampullákkal, illetve tablettákkal tömött dobozt, feljegyzéseket és összegeket tartalmazó noteszt, valamint több százezer forintot foglaltak le tőlük.

Hozzátették: a szerek hatóanyagát, összetételét szakértők vizsgálják, az elsődleges megállapítások szerint legtöbbjük vényköteles, hatóanyaguk vélelmezhetően illegális gyógyszereket is tartalmazó, tiltott teljesítményfokozó szer. A szentendrei férfi tagadta a terhére rótt bűncselekményt, kecskeméti üzlettársa pedig nem tett vallomást. Ellenük teljesítményfokozó szerrel visszaélés megalapozott gyanúja miatt indult eljárás.

The post Teljesítményfokozókkal üzleteltek, lecsapott a rendőrség appeared first on .

A vádlott kiskorú nevelt fiával és gyermekkorú lányaival is végzett, és végeztetett súlyosan szeméremsértő cselekményeket, továbbá engedély nélkül tartott lőfegyvert és töltényeket. A Győri Fellebbviteli Főügyészség az elsőfokú ítélet megváltoztatását, kettő cselekmény súlyosabb minősítését és a büntetés súlyosítását is indítványozta.

A Tatabányai Törvényszék a 2021. május 7. napján kihirdetett ítéletében a vádlottat két rendbeli folytatólagosan elkövetett minősített szexuális erőszak bűntette, egy rendbeli folytatólagosan elkövetett szexuális erőszak bűntette és egy rendbeli lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntette miatt halmazati büntetésül 15 év fegyházbüntetésre és tíz év közügyektől eltiltásra ítélte. Végleges hatállyal eltiltotta minden olyan foglalkozás gyakorlásától, amely tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelésével, felügyeletével, gondozásával, gyógykezelésével jár együtt, vagy amellyel ilyen személlyel hatalmi, vagy egyéb befolyási viszonyba kerül. Eltiltotta továbbá a szülői felügyeleti jog gyakorlásától, a vádlott korábbi felfüggesztett szabadságvesztés büntetésének végrehajtását elrendelte, és elkobozta a lőfegyvert és a lőszerelemeket is.

A nem jogerős ítélet szerint a vádlott öt éven keresztül a kiskorú nevelt fiával és két éven keresztül kettő gyermekkorú lányával rendszeresen szexuális cselekményt végzett és végeztetett, valamint több éven keresztül engedély nélkül tartott revolvert és töltényeket is.

A másodfokú ügyészség szerint az egyik minősített szexuális erőszak bűntettének és az alapesetként értékelt szexuális erőszak bűntettének helyes minősítése súlyosabb, a kiszabott büntetés pedig eltúlzottan enyhe. A vádlottal szemben kiszabható halmazati büntetés felső határa 25 év, az irányadó középmérték 15 év. A büntetéskiszabási körülmények között rendkívül nagy nyomatékkal bír mindhárom sértett vonatkozásában a folytatólagosság, mivel az számtalan részcselekményt foglal magában, s nagy nyomatékkal bír az is, hogy mindhárom sértett súlyosan traumatizálódott a vádlott abúzusa következtében.

Mindezekre figyelemmel – és a szexuális támadásokkal szemben leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévő kiskorúak sérelmére elkövetett nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekményeket illetően az ítélkezési gyakorlat szigorodása érdekében – a kiszabott fegyházbüntetés súlyosítását is indokoltnak és szükségesnek tartja az ügyészség.

The post Az ügyészség nem hagyná, hogy 15 évvel megússza a szexuális ragadozó appeared first on .

Költözzön más országba az, akinek nem felel meg Ukrajna vagy az ukrán nyelvtörvény – tanácsolta Tarasz Kreminy, az államnyelv védelméért felelős biztos az egyik ukrán televízió műsorában.

Az ombudsman hangsúlyozta, hogy az ukrán állampolgároknak tiszteletben kell tartaniuk az alkotmányt, a törvényeket és az ukrán népet. Ezért – mint fogalmazott – azok, akik elégedetlenek a nyelvtörvénnyel, az ukrán állammal, menjenek nyugodtan el egy másik országba, oda, ahol “szerintük kellemesebben fogják érezni magukat”.

A hír kapcsán az UNIAN hírügynökség emlékeztetett arra, hogy Ukrajnában egy államnyelv van: az ukrán. Az állami vezetésben azután kezdték aktívabban védelmezni az ukrán nyelvet, hogy Oroszország az Ukrajnában élő oroszajkú lakosság “védelmének” ürügyén 2014-ben önkényesen magához csatolta a Krím félszigetet és fegyveres konfliktust szított a Donyec-medencében.

A parlament 2019-ben fogadta el az ukrán mint államnyelv működéséről szóló jogszabályt – közismertebb nevén a nyelvtörvényt -, amely ellen mások mellett hevesen tiltakoztak a kárpátaljai magyar szervezetek is, mert szerintük felszámolja a kisebbségek valamennyi, korábban szerzett nyelvi jogát. A törvény ugyanis a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát.

A jogszabály egyes rendelkezései rögtön hatályba léptek, másokét későbbre halasztották. Január 16-án lépett életbe például a szolgáltatói szférára vonatkozó rendelkezés. Ez előírja, hogy az alkalmazottak kötelesek az államnyelven megszólítani a látogatókat, át kell térniük viszont más nyelvre, ha azt az ügyfél kéri. Július 16-án a kulturális szférára vonatkozó normák léptek életbe. Ezek szerint – néhány kitételtől eltekintve – minden kulturális rendezvényt ukrán nyelven kell lebonyolítani. Egyebek mellett az idegen nyelvű színházi előadásokat is le kell fordítani ukránra feliratozással vagy tolmácsolással, az országban kiadott könyvek legalább felének pedig ukrán nyelvűnek kell lennie. Ugyan ettől a naptól fogva kell az állami hivatalnokoknak, valamint az ukrán állampolgárságot kérelmezőknek vizsgát tenniük ukrán nyelvből.

The post Így nehéz lesz együttműködni: az ukrán nyelvi ombudsmanszerint költözzön el Ukrajnából, akinek nem tetszik a nyelvtörvény appeared first on .

Nehéz időszakon vagyunk túl, de a járványhelyzet rendkívüli körülményei között is kitűnőre vizsgázott a Magyar Honvédség – jelentette ki Benkő Tibor. A honvédelmi minisztert nem csak az elmúlt évek értékelésére kértük, hanem az előtte álló kihívásokról is kérdeztük.

– Hogyan értékeli 2019-re visszatekintve a honvédelmi tárca teljesítményét?
– Amikor Orbán Viktor miniszterelnök felkért a honvédelmi tárca vezetésére, azt a célt határoztuk meg, hogy Magyarország biztonságának és a haderőfejlesztésnek új lendületet adjunk. Úgy gondolom, ez sikerült. Néhány éve még a 2010-et megelőző időszak „kármentesítése” zajlott a Magyar Honvédségen belül, és az elöregedő képességek mellett a folyamatos létszámhiánnyal is szembe kellett néznünk. Mára azonban látszanak a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program első eredményei: a bővülő létszám mellett új eszközökkel, új képességekkel gyarapodik a Magyar Honvédség. Elindultunk azon az úton, amelynek a végén egy regionális szinten is meghatározó haderővé válik a Magyar Honvédség. Az ehhez szükséges korszerű eszközök 2018 óta folyamatosan érkeznek: a csapatszállító, futár és kiképző repülőgépek, az új közúti személy- teher- és terepjáró gépjárművek, autóbuszok. Az elmúlt időszakban kilenc darab Airbus H145M típusú könnyű helikopter állt hadrendbe a megrendelt 20 darab közül. Már használják katonáink a kiskunfélegyházi fegyvergyárban előállított korszerű kézifegyvereket, csakúgy, mint a tavaly beszerzett modern, Carl Gustaf kézi páncéltörő eszközöket. Nyáron megérkezett az első négy darab Leopard 2 A4 típusú, kiképzési célokra beszerzett harckocsi is. Az év végéig további nyolc darabbal együtt ezek biztosítják majd a katonák felkészülését a 2023-tól érkező Leopard A7+ harckocsik használatához. Ez utóbbiból, amely a világ egyik legmodernebb harckocsijának számít, 44 darabot állítanak majd a honvédség szolgálatába. Még az év végéig további négy darab Zlin típusú kiképző repülőgép is érkezik, valamint további könnyű helikopterekkel is gyarapodik a honvédség.
Emellett Szentkirályszabadján épül egy húszezer négyzetméteres új központi Logisztikai Raktárbázis, és folyamatosan azon dolgozunk, hogy katonáink megújuló élet- és munkakörülmények között teljesíthessenek szolgálatot, hiszen minden fejlesztésünk középpontjában a katona áll.
Szervezeti szinten a 2019-es év meghatározó lépése volt a Magyar Honvédség és Honvédelmi Minisztérium dezintegrációja. Az új irányítási és vezetési renddel kialakítottunk egy olyan stratégiai döntéseket hozó minisztériumot, amely meghatározza a Magyar Honvédség fő irányvonalát, célkitűzéseit, biztosítja szükséges forrásokat és ellenőriz. A katonai oldalon megalakult a Magyar Honvédség Parancsnoksága, amely vezeti az alárendelt katonai szervezeteket. Az eddigi tapasztalatok egyértelműen mutatják a döntés jogosságát, hiszen jelentősen növekedett a szervezetek hatékonysága.

– Hogyan kell Magyarországnak alkalmazkodnia a megváltozott nemzetközi biztonsági környezethez?
– Magyarország ma Európa legbiztonságosabb országainak egyike, az idehaza, a határoknál és a külföldi missziókban szolgáló magyar katonáknak köszönhetően. Azt mondhatom, Magyarország és a Magyar Honvédség törekvéseit visszaigazolták az elmúlt időszak világpolitikai történései, ezért számunkra egyértelmű, hogy folytatni kell a Magyar Honvédség korszerűsítését. A járványhelyzet számos biztonsági kockázatot hozott felszínre, amely nem csupán azt jelenti, hogy hatékonyan kell megszervezni az egészségügyi védekezést, hanem számos hibrid kihívásra is választ kell találni, nemcsak a Közel-Keleten, hanem Európában is.
A konfliktusok okozta problémákat ott kell megoldani, ahol keletkeznek: helyben kell megteremteni a békés együttélés lehetőségét. Ezt az elvet vallottuk januárban is, amikor egy rakétatámadás után sokan a magyar katonák kivonását követelték Irakból. A nyugat-balkán stabilitása továbbra is prioritás számunkra, de a változó geopolitikai helyzetben gyorsan kell cselekedni, ezért a NATO keretei között több kezdeményezést is elindítottunk, hogy elébe menjünk a változásoknak.
Magyarország Szlovéniával, Horvátországgal és Szlovákiával közösen megkezdte egy Többnemzeti Hadosztály-parancsnokság létrehozását, ami jelzi, hogy a régió országai képesek egy ilyen magas szintű és bonyolult katonai vezetési rendszer kialakítására. A parancsnokság és később a hozzárendelt hadosztály elsődleges célja hazánk, a térség és a NATO biztonságának növelésén túl a válságkezelési feladatok, valamint szükség esetén kollektív védelmi feladatok támogatása. Emellett egyetértési megállapodást írtunk alá Horvátországgal, Szlovákiával és Szlovéniával a különleges műveleti erők komponensparancsnokságának magyarországi létrehozásáról. A NATO mindkét, a védelmet és biztonságot növelő magyar kezdeményezést támogatta, amely egyben azt is jelenti, hogy elismeri Magyarország hozzájárulását a NATO tevékenységeihez.
Mindezek mellett kiemelt figyelmet fordítunk a hagyományos hadviselésen túli kihívásokra is: ezért hoztuk létre Szentendrén a Kiberkiképzési Központot, amely világszínvonalú képzést, oktatást biztosít a katonáknak, hogy ki tudják használni a kibertér előnyeit, de fel legyenek készülve annak veszélyeire is. A Nemzeti Kibervédelmi Stratégia megalkotásával az a célunk, hogy 2030-ra hazánk Európa öt, illetve a világ tíz legbiztonságosabb országának egyike legyen a magas szintű közbiztonság és korszerű haderő révén.

– Melyek a legfontosabb, a Honvédelmi Minisztérium előtt álló idei feladatok és célok?
– Az elmúlt hónapokban egy nehéz időszakon vagyunk túl, hiszen a járványhelyzetben egy láthatatlan ellenség ellen kellett felvenni a harcot. A rendkívüli körülmények között kitűnőre vizsgázott a Magyar Honvédség, hiszen az alaprendeltetéséből fakadó feladatok mellett kiválóan helytállt a járványügyi védekezési feladatokban is. A katonák ott voltak a létfontosságú magyar vállalatoknál, kórházparancsnokként segítették az egészségügyi és szociális intézmények zavartalan működését, segítették a tranzitforgalmat, a déli mellett az északi és nyugati határoknál is támogatták a rendőrség munkáját. Emellett több mint ezer idősotthon és szociális intézmény fertőtlenítését végezték el országszerte. Kétezernél is több katona vett részt a vírus elleni védekezéssel kapcsolatos teendőkben. Az adatok napi szintű elemzése indokolttá tette, hogy a kórházparancsnoki rendszer és a fertőtlenítések tekintetében folytassuk a munkát, és elmondhatjuk, hogy felkészültünk a járvány második hullámára is. Amint ezek a sokrétű feladatok is mutatják, az év első felére tervezett munkákat át kellett ütemeznünk, hogy az erőforrásokat a veszélyhelyzetben ellátandó kihívásokra tudjuk koncentrálni.
A veszélyhelyzet okán létrejött gazdaságvédelmi akcióterv munkahelyteremtési intézkedéseihez a Magyar Honvédség is csatlakozott egy új, speciális önkéntes tartalékos katonai szolgálati forma bevezetésével. Ez egy előremutató szolgálati forma, amely most ugyan ideiglenes, de a tapasztalatait felhasználhatjuk a jövő toborzási feladataihoz is. Emellett nem feledkezünk meg az egykori bajtársainkról sem: a nyugállományú katonákról való gondoskodás jegyében formálódik az obsitos és veterán program. Előbbi valamennyi, hosszabb ideig szolgált katonát érinti, utóbbi külön foglalkozik a tűzharcban is részt vett katonákkal.
Az év hátralévő részében folytatni fogjuk a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programban megfogalmazottak végrehajtását. További új eszközök érkeznek a Magyar Honvédséghez, és ha a járványhelyzet engedi, igyekszünk bepótolni azokat a hazai és nemzetközi rendezvényeket, amelyeket átütemeztünk, elhalasztottunk. Az a célunk, hogy Magyarország a régióban továbbra is az egyik legbiztonságosabb ország maradjon, ennek érdekében folytatjuk a honvédség fejlesztését, legyen szó eszközökről, toborzásról, kiképzésről.

– Hogyan teljesített Magyarország 2019-ben külföldön? Melyek voltak a legfontosabb szerepvállalások a NATO „kötelékében”, illetve melyek voltak a Magyar Honvédség legfontosabb, legsikeresebb külföldi missziói?
– Több mint húsz éve vagyunk tagjai NATO-nak, az azóta eltelt időszakban a szövetség elismert és megbízható tagjává váltunk. Az európai, a regionális biztonsági helyzet romlásával jelentősen felértékelődött Európában a NATO szerepe, de ezzel párhuzamosan növelni kell a nemzetállamok védelmi képességeit is, hiszen a NATO erejét a tagállamok ereje jelenti, arra tudnak építkezni. Minden országnak, így természetesen Magyarországnak is vannak értékei, amelyekért elődeink küzdöttek, életüket áldozták. Ezeket nekünk kell ápolnunk, őriznünk, sőt, haladva a korral, gyarapítanunk is, erről szól az ország fejlődése. Éppen ezért nem az az elsődleges cél, hogy a NATO elvárásainak megfeleljünk, hanem hogy a fejlődés, gyarapodás alapját jelentő békét, biztonságot megőrizzük. Tehát nem a NATO elvárásai, hanem a jól felfogott érdekeink miatt fejlesztjük a saját képességeinket. Nekünk kiemelten fontos, hogy a társadalom érezze, a honvédség értük van. A kormány sokat tesz azért, hogy Magyarország Európa legbiztonságosabb országainak egyike legyen, és ebben a Magyar Honvédség jelentős szerepet vállal. Továbbra is támogatjuk a terrorizmus elleni fellépést és a béke fenntartását a világ konfliktuszónáiban. Ennek érdekében ezerről ezerkétszázra növeltük a békefenntartó missziók ambíciószintjét. Ott vagyunk Irakban, Afganisztánban, az afrikai kontinensen, és a közép-európai térség biztonsága szempontjából kulcsfontosságú Nyugat-Balkánon is. Immár második alakalommal védték 2019 utolsó negyedévében magyar Gripenek a balti államok légterét. Csaknem kétszáz katonával növeltük az afganisztáni és a koszovói NATO-küldetésben részt vevő katonák számát. Magyarország számára elsősorban ezekben a missziókban való részvétel meghatározó, hiszen a hazánkat fenyegető kihívások is elsősorban ezekből az irányokból várhatók. Ami a jelent és jövőt illeti: szeretnénk tovább növelni a részvételünket a Nyugat-Balkánon, különösen a KFOR misszióban, ahol már most is Magyarország a legnagyobb hozzájáruló nemzetek egyike. Terveink szerint kiemelten fontos feladatokat és beosztásokat fognak ellátni ott a magyar katonák a közeljövőben.

– Egyre több “fronton” kell helytállnia a Magyar Honvédségnek: külföldi kontingenseink, menekültválság, koronavírus, egy újabb gazdasági válság réme. Úgy tűnik, hogy a honvédségtől nem vonnak el forrásokat. Kérdés, hogy az egyre több feladat nem igényel-e a nehéz helyzet ellenére is többletforrásokat?
– A jövő évi költségvetést a kormány a járványügyi készültségre szánt források figyelembevételével alkotta meg. Magyarország fejlődésének egyik alappillére a külső és belső biztonság megteremtése, ezért fontos, hogy ebben a nehéz helyzetben is emelkedjen a Honvédelmi tárca költségvetése. Nem üres frázis, amikor arról beszélünk, hogy a honvédség sikeresen helytállt a járvány elleni küzdelemben, és a katonák és a honvédséggel együttműködő társadalmi szervezetek segítették, óvták a lakosságot, mert nélkülük nem lehetett volna ilyen sikeres a vírus elleni védekezés. A 2021-es költségvetés elkészítésénél fontos szempont volt, hogy a korábban kitűzött célok megvalósítása ne szenvedjen csorbát. A jövő évi mintegy 778 milliárdos büdzsé biztosítja, hogy továbbra is meg tudjuk védeni Magyarországot a bevándorlástól, és a migráció felerősödése – amely potenciális járványveszélyt jelent – ne veszélyeztesse a magyar egészségügyi helyzetet sem.
Arról a korábbi célkitűzésünkről sem mondunk le, hogy növeljük a Magyar Honvédség létszámát, így a tervek szerint 2026-ra harmincezer aktív és húszezer önkéntes tartalékos katona áll majd az ország rendelkezésére. Magyarország egyik legfontosabb kötelessége, hogy NATO tagként felelősséget vállaljon a térség biztonságáért. Ezért az ország gazdasági teherbíró képességének figyelembevételével, szükség van egy erős, ütőképes Magyar Honvédség kialakítására, amely garantálni és szavatolni tudja Magyarország és a régió békéjét. Ehhez a munkához a korszerű eszközök mellett kiválóan felkészített katonákra van szükség, akikre bárhol, bármilyen körülmények között számítani lehet.

(Cikkünk először nyomtatásban, 2020 szeptemberében jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

The post Nem a NATO elvárásai, hanem a jól felfogott érdekeink miatt fejlesztjük a saját képességeinket appeared first on .

A Nyíregyházi Törvényszék a 2021 júniusában hozott ítéletével egy rokoni és baráti társaság négy tagját, mint társtetteseket a sértett kiszolgáltatott helyzetét kihasználva erőszakkal, fenyegetéssel, szexuális cselekmény végzése céljából, tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére, több ember sérelmére elkövetett emberkereskedelem bűntette miatt négy és hat év közötti fegyházbüntetésre, és azonos tartamban közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte. Vagyonelkobzásról is rendelkezett.

A vádlottak 2017 év tavaszától mintegy négy hónapon át két fiatalkorú, gyermekvédelmi intézetben nevelkedett leányt prostitúciós tevékenységre vettek rá. A 15 éves, gyermekotthonból éppen szökésben lévő egyik sértettnek előbb Szabolcs megyében egy főútvonalon kellett „kipróbálnia magát.” Húsvétkor azonban a vádlottak őt egy másik, – ugyancsak előnyös munkavégzés ígéretére – hozzájuk csatlakozó, mindössze 14 éves leánnyal együtt Bécsbe vitték.

Az osztrák fővárosban a Práter szórakozónegyedben prostituáltként kellett dolgozniuk. Eleinte a sértettek valóban abban a hiszemben voltak, hogy keresményük felével szabadon rendelkezhetnek. Tévedtek. A vádlottak folyamatos irányítása és felügyelete alatt álló, idegennyelv-ismerettel és helyismerettel egyaránt nem rendelkező, kiszolgáltatott sértetteknek esélye sem volt a tiltakozásra. Amikor egyikük ellenállással próbálkozott, két vádlott bántalmazta, sőt családjának kiirtásával is megfenyegette. A vádlottak mindössze 2,5 hónap alatt több mint egymillió forintot utaltak haza. A sértettek szexuális szolgáltatásból származó bevételének további részét a saját megélhetésükre fordították.

A vádhatóság az ítéletet valamennyi vádlott vonatkozásában tudomásul vette. A vádlottak és védőik elsősorban felmentés céljából jelentettek be fellebbezést.

A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség az emberkereskedelem bűntette eltérő minősítésének megállapítása mellett az egyébként törvényes és megalapozott ítélet helybenhagyását indítványozta. Álláspontja szerint a hasonló jellegű bűncselekmények a törvényszék és a Debreceni Ítélőtábla illetékességi területén egyaránt rendkívüli mértékben elszaporodtak. A törvényszék helyesen állapította meg azt, hogy a vádlottak a kiskorú sértetteket rendszeres haszonszerzési célzattal szerezték meg másoknak szexuális cselekmény végzésére. A kiszolgáltatott helyzetbe hozott és abban tartott sértettek kizsákmányolásával jogtalan előny szerzésére törekedtek. A modernkori „rabszolgatartás” e kíméletlen, a kiskorú sértettek erkölcsi és érzelmi fejlődését egyaránt súlyosan veszélyeztető gyakorlása a bűnelkövetőkkel szembeni szigorú, tettarányos büntetés kiszabását igényli. A büntetés enyhítésének emiatt törvényes indoka nincs.

A védelmi fellebbezések alapján a másodfokon eljáró Debreceni Ítélőtábla határoz.

The post Kiskorúakat vittek prostituáltnak Bécsbe appeared first on .

Börtönbüntetéseket szabott ki egy hongkongi bíróság pénteken az új nemzetbiztonsági törvény megszegéséért elsőként elítélt emberre – jelentette internetes kiadásában a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap.

Leon Tongot terrorizmus bűntettéért nyolc, szakadár cselekmény elkövetéséért pedig hat és fél év szabadságvesztésre ítélte a bíróság. Az utóbbi büntetésből öt és fél évet az elsővel párhuzamosan tölthet le, így összesen kilenc évet kell leülnie.

A korábban pincérként dolgozó, 24 éves férfi ellen amiatt emeltek vádat, mert tavaly július 1-jén – egy nappal a nemzetbiztonsági törvény érvénybe lépése után – motorkerékpárral rendőrök közé hajtott, miközben a 2019-es kormányellenes tüntetések jelmondatát (“Szabadítsuk fel Hongkongot – napjaink forradalma”) hirdető zászlót tartott a kezében. Az ügyét tárgyaló, három bíróból álló tanács kedden ismertetett, 69 oldalas ítéletében úgy foglalt állást, hogy Tong jelentős kárt okozott a társadalomnak amikor súlyosan megsebesített három rendőrt, aki megpróbálta útját állni. Úgy találták továbbá, hogy a zászlón hirdetett szlogennel megpróbált másokat is “szakadár tevékenységre buzdítani”.

A nemzetbiztonsági törvényhez kapcsolódó ügyekben ítélkező háromfős bírói bizottság tagjait Carrie Lam hongkongi kormányzó jelölte ki.

A pekingi kormányzat által Hongkongra szabottan kidolgozott és tavaly júniusban bevezetett nemzetbiztonsági törvény tiltja a szakadár tevékenységet, a felforgatást, a terrorizmust, valamint a nemzetbiztonság veszélyeztetésére külföldi országokkal, vagy külső elemekkel való összejátszást, és egyes esetekben lehetővé teszi a gyanúsítottak kiadását Kínának. A törvény bírálói szerint azonban a jogszabály súlyosan csorbítja a hongkongi szabadságjogokat, márpedig Kína az “egy ország, két rendszer” elve alapján nagy fokú autonómiát ígért Hongkongnak a korábban brit gyarmati uralom alatt álló város az anyaországhoz történő 1997-es visszakerülését követő ötven évre.

The post Börtönbüntetéseket szabtak ki a nemzetbiztonsági törvény megszegéséért elsőként elítéltre Hongkongban appeared first on .

Korzikán fogták el azt a szlovák férfit és élettársát, egy magyar nőt, akik ellen a gondozásukra bízott gyermekkel szemben elkövetett szexuális erőszak, illetve kiskorú veszélyeztetése bűntett miatt a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság adott ki elfogatóparancsot – közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda.

Közleményükben azt írták: V. Kulin és M. Sándorné a hatóságok számára 2021 márciusától vált elérhetetlenné. Mivel a rendőrségnek információja volt arról, hogy az élettársak külföldön próbálnak a hatóságok elől elrejtőzni, európai elfogatóparancsot adtak ki ellenük.

A Készenléti Rendőrség a szlovák társszervekkel együttműködve megállapította, hogy a férfi és a nő Korzikán tartózkodhat, ezért az Célkörözési Egységek Európai Hálózata elnevezésű nemzetközi együttműködés keretein belül felvette a kapcsolatot a francia központi célkörözési egységgel. Velük együttműködve sikerült megállapítani, hogy a pár Franciaországhoz tartozó Korzika fővárosában, Ajaccióban tartózkodik.

A párt a korzikai szakegység munkatársai csütörtök reggel elfogták, kiadatásukról később döntenek a francia hatóságok.

The post Korzikán fogtak el egy szexuális erőszakkal vádolt szlovák-magyar párt appeared first on .

A világ hét legfejlettebb iparú országának (G7) külügyminiszterei és Josep Borrell, az Európai Unió kül-és biztonságpolitikai főképviselője, közös állásfoglalásukban elítélték a Mercer Street nevű tartályhajó elleni “szándékos és célzott” támadást, amely szerintük egyértelműen a nemzetközi jog megsértését jelenti.

A nyilatkozattevők arra reagáltak, hogy a múlt héten az Arab-tengeren támadás ért egy tartályhajót, és életét vesztette a hajó román nemzetiségű parancsnoka és a legénység egyik brit tagja. Kijelentették: elkötelezettek a tengeri biztonság és a kereskedelmi hajózás védelme mellett a nemzetközi joggal összhangban.

Arra utalva, hogy az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és Románia következtetése szerint Irán a felelős az incidensért, hangsúlyozták: Teherán viselkedése veszélyezteti a nemzetközi békét és a biztonságot.

Végezetül felszólították Iránt, hogy hagyjon fel minden olyan tevékenységgel, amely nem felel meg az ENSZ Biztonsági Tanácsa vonatkozó határozatainak, továbbá arra kértek minden érintett felet, segítse elő a regionális stabilitás és béke előmozdítását.

A támadást a múlt csütörtökön hajtották végre az Arab-tengeren a libériai zászló alatt közlekedő, japán tulajdonú, izraeli üzemeltetésű, közepes méretű tartályhajó ellen. A Mercer Street nevű hajó a tanzániai Dar es-Salaamból tartott az egyesült arab emírségekbeli el-Fudzseirába, és éppen a középkelet-ománi Dukm kikötővárostól körülbelül 280 kilométerre északkeletre tartózkodott. Teherán tagadta érintettségét az ügyben.

The post A Hetek és az EU elítélte a Mercer Street tartályhajó elleni támadást appeared first on .

A magyar katonák együttműködés tekintetében kiválóan illeszkednek az északi, angolszász tagállamok professzionalista szemléletébe, illetve a déli, mediterrán országok közösség orientált rendszerébe – jelentette ki Korom Ferenc, vezérezredes. A Magyar Honvédség Parancsnoksága parancsnokát a terveiről, a honvédség feladatairól kérdeztük.

– Kinevezésekor azt mondta, hogy “ismeri a Magyar Honvédség jelenlegi helyzetét, képességeit és korlátait is, tisztában van Magyarország biztonsági helyzetével, a nemzetközi és hazai kihívásokkal”. Az azóta eltelt idő alatt változott-e valami ezeken a területeken, és ha igen mi és miért?
– Minden szintű parancsnoknak tisztában kell lennie az általa vezetett szervezet helyzetével, képességeivel, korlátaival, erősségeivel és gyengeségeivel. Ezen információk birtokában tudja kialakítani azt a vezetői elgondolást, amely meghatározza a szervezet fejlesztését. Napjaink jellemzője, hogy a világ, Európa, régiónk és így Magyarország biztonsági helyzete rapid módon és gyors ütemben változik.
A jó hír az, hogy amióta átvettem a Magyar Honvédség parancsnoki beosztást több területen is jelentős pozitív irányú változás történt. Aktív szakaszába lépett a Zrínyi Haderőfejlesztési program: beérkeztek az új H-145-ös helikopterek, átvettük a legelső LEOPÁRD harckocsikat, jelentős eredményeket értünk el a katona egyéni felszerelésének modernizációja, a digitális vezetési rendszerek fejlesztése terén, valamint sikerült kialakítani a stratégiai légiszállító képességet.
A rossz hír az, hogy szűkebb és tágabb környezetünkben a biztonsági helyzet nem javult számottevően: továbbra is jelentős migrációs nyomás nehezedik Magyarország déli határaira, emellett az elmúlt néhány hónapban a COVID-19 világjárvány nem kímélt bennünket sem és a védekezésbe jelentős erőket kellett bevonnunk.
Tágabban kitekintve a világba, az afganisztáni, az iraki és az afrikai hadszíntereken – ahol a Magyar Honvédség katonái is jelentős missziós feladatokat látnak el – továbbra is bonyolult és veszélyes környezetben teljesítik szolgálatukat. Ami büszkeséggel tölt, el, hogy katonáink e nehéz körülmények között is jól teljesítenek, ezzel eredményesen hozzájárulva a válságövezetek és Magyarország biztonságának megőrzéséhez.

– A KFOR-erők parancsnokhelyettese volt 2015–2016-ban, ahol huszonnyolc nemzet 4500 katonájának irányításában vett részt. Tapasztalt a különböző nemzetek katonái között tudásbéli, mentalitásbéli különbségeket?
– A NATO vezette KFOR békefenntartó művelet katonái 1999 óta szolgálnak Koszovóban. A művelet célja garantálni a biztonságot és fenntartani a rendet az országban, ezen cél megvalósulásáért dolgozik több ezer katona minden nemzeti sajátosságával és sokszínűségével együtt. Gondolok itt a nemzeti sztereotípiákra, míg a németekről azt valljuk, hogy precízek, addig az olaszok lazábbak, az amerikaiak pragmatikusak, az osztrákok pedig zárkózottak és folytathatnám a felsorolást. Ez azonban nem gyengeség, hanem inkább erőssége a nemzetközi műveleteknek. Véleményem szerint minden hadseregben vannak tudásbéli és mentalitásbeli különbségek, amelyek nem köthetők nemzeti hovatartozáshoz. Azonban egy katonai hierarchiában ezek a különbözőségek nehezen azonosíthatóak, mivel a szabályok mindenkire vonatkoznak. A magyar katonákról viszont biztosan elmondható, hogy együttműködés tekintetében, mintegy közös többszörösként, egyfajta metszetként működnek, azaz kiválóan illeszkednek az északi (angolszász) tagállamok professzionalista szemléletébe, illetve a déli (mediterrán) országok közösség orientált rendszerébe. Mint a Magyar Honvédség Parancsnoka, biztosan állíthatom, a magyar katona bárhol megállja a helyét és támogatja a multikulturális közösségben való hatékony együttműködést, mely jól tükrözi a Magyar Honvédség mottóját: „a csapat mi vagyunk”.

– A közelmúltban jelentette be, hogy Magyarország ambicionálja a koszovói KFOR- misszió parancsnokságát 2021-ben. Miért van még mindig szükség Koszovóban a NATO haderőire, és Ön szerint mikorra várható, hogy a helyzet javulása feleslegessé teszi a külföldi erők ottani állomásoztatását?
– Koszovó biztonságpolitikai helyzete sokat javult az elmúlt évek során, de továbbra is szükség van a Szövetséges erők jelenlétére több okból kifolyólag. Az északi szerb-, illetve a déli albán etnikumú lakosság között továbbra is érezhetők a nézeteltérések, de az elmúlt években kevés ilyen jellegű konfrontálódást tapasztaltak a KFOR katonái. Meggyőződésem, hogy a NATO-erők jelenléte kulcsfontosságú ezen a téren, hiszen a békefenntartás egyik alappillére a helyi lakosság békés együttélésének biztosítása és elősegítése. Ezen felül az úgynevezett NATO Tanácsadó és Összekötő Csoport komoly támogatást nyújt a helyi védelmi képességek kialakítása terén tanácsadás és mentorálás formájában, ezzel is elősegítve a helyi védelmi- és biztonsági irányító szervezetek, mint például a védelmi minisztérium legitimálását.
Magyarország a kezdetek óta jelen van Koszovóban, hiszen a régió stabilitása elsődleges prioritású számunkra; ennek megfelelően bizton állíthatom, hogy a legtöbb tapasztalattal rendelkező hozzájáruló nemzetek egyike vagyunk. A KFOR művelet parancsnoki beosztásának feltöltése megkoronázná a magyar szerepvállalást a térségben; ugyanakkor a nagy megtiszteltetés mellett még nagyobb felelősséggel jár ez a kinevezés, hiszen adott esetben a leendő parancsnok a NATO Szövetség harminc nemzetét képviseli majd.

– Kászim Szulejmáni iráni tábornok Bagdadban végrehajtott amerikai likvidálása után az idén januárban a magyar katonák Irakban maradtak, ahogy akkor nyilatkozta: “mi tettük tovább a dolgunkat, és míg más nemzet gyorsan evakuálta az erőit vagy befejezte a tevékenységét, mi folytattuk”. Ha nem súlyosbodik a helyzet, előreláthatólag meddig tart az iraki küldetésünk? Milyen körülmények között dolgoznak a katonáink Irakban?
– A Kászim Szulejmáni incidenst követően kialakult politikai helyzetben az ügyvezető iraki miniszterelnök kijelentette, véget kell vetni a külföldi csapatok iraki jelenlétének. A politikai ellenszenv mögött az iraki vezetés továbbra is ragaszkodik a nemzetközi közösség iraki jelenlétéhez és az Iraki Biztonsági Erők kiképzésének/mentorálásának folytatásához. Magyarország számára változatlanul prioritást élvez a nemzetközi terrorizmus elleni hatékony fellépés, amely hozzájárul az illegális migrációt kiváltó problémák kezeléséhez is. A Magyar Honvédség célja elsődlegesen a művelet- és állománybiztonság lehető legmagasabb szinten tartása. A helyzet alakulásának függvényében a további iraki katonai szerepvállalásunkat a Koalícióval, a NATO-val, továbbá a keretnemzeti partnerekkel koordináltan alakítjuk. 2019. decemberében az Operation Inherent Resolve koalíciós műveletben való részvételünket biztosító közjogi felhatalmazást az Országgyűlés a Magyar Honvédségnek az Iszlám Állam elnevezésű terrorszervezet elleni nemzetközi fellépésben való további részvételéről 2021. december 31-ig meghosszabbította.
Az OIR művelet jelenleg csökkentés és átalakítás előtt áll. Az amerikai fél 2020. június 11-én kezdett kétoldalú stratégiai tárgyalásokba az iraki kormánnyal a művelet jövőjét meghatározó iraki igényekről, ami többek között az amerikai jelenlét kérdésére is kitér – amely mind a koalíciós, mind a NATO jelenlétre hatással bír. A tervek szerint a támogatás elsődleges eszköze a jövőben az iraki haderő műveleti központjain keresztül megvalósuló mentorálás lesz. A kurdisztáni régió az egyetlen, ahol a képességépítés fennmarad és a COVID járvány elmúltával is 2021 januárjáig. Az OIR művelet által folytatott kiképző/mentoráló tevékenység jelentős részét az Irakban jóval elfogadottabb NATO veszi át, azonban tekintettel a COVID járványra, valamint az iraki igényekre, a feladatok átvételének újratervezése van folyamatban. A Magyar Honvédség ambíció szintje változatlan, így folytatjuk feladatainkat. Védelempolitikai iránymutatás van a Magyar Honvédség iraki jelenlétének a jelenlegihez képest csökkentett létszámmal történő fenntartására. A Magyar Honvédség iraki jelenlétének végét egyelőre nehéz megjósolni, ez politikai döntés függvénye.
Kaszim Szulejmáni iráni tábornok halálát követő támadások hatására azonnali szigorító intézkedéseket rendeltem el, ami kiterjedt a táboron kívüli mozgások korlátozására is. A nem műveleti feladatok végrehajtásával összefüggő táborelhagyást megtiltottam. A bevezetett azonnal intézkedéseket követve a többi nemzettel folyamatosan együttműködve folytatta az MH IKBK feladatait. Bagdadban a sorozatos támadásoknak köszönhetően, az UNION III bázis részleges kiürítését rendelte el az Operation Inherent Resolve parancsnoka, amelyben három magyar katona teljesített szolgálatot. A COVID-19 vírus világméretű járványa súlyosan érintette Irakot, így a kurd régiót is. Azonban az azonnali járványügyi intézkedéseknek és a katonák fegyelmezett magatartásának köszönhetően a magyarok lakta táborokban nem jelentettek megbetegedést.

– Harmincezer fős aktív magyar honvédségi állomány megalkotása a cél, ami 2026-ra jelentette ki a korábbi honvédelmi miniszter Simicskó István. A parlamenti meghallgatásán Ön mondta, “ha nincs katona, akkor a legeslegmodernebb haditechnikai eszköz is csak egy darab vas, ami nem működik, nem tudja a szerepét betölteni”. Hol tartunk ma, és mekkora a létszámnövekedés a kinevezése óta?
— A Magyar Honvédség kiemelt fontosságú feladata a honvédelem megerősítése, a haditechnikai eszközök beszerzése, ami az ország és a magyar emberek érdeke, és ami elengedhetetlen ahhoz, hogy hazánk a XXI. század elvárásainak megfelelően tudjon válaszolni a kihívásokra. A honvédelmi és haderőfejlesztési program célja, hogy hiteles, valós képességeken alapuló, erős honvédséget hozzunk létre. Ezt nem lehet megvalósítani humán erőforrás nélkül. A Magyar Honvédség legnagyobb értéke a katona, éppen ezért a toborzó irodák legfontosabb feladata a magas szakmai felkészültségű tájékoztatás és toborzás. A koronavírus egyik súlyos következménye a munkaerőpiacon látható. A Magyar Honvédség várja a katonának jelentkezőket, akár speciális önkéntes tartalékos, akár szerződéses szolgálati formában. Az elmúlt időszak egyértelműen bebizonyította, hogy a Magyar Honvédség minden körülmények között biztos munkahely. A cél felé jó ütemben haladunk, az aktív – hivatásos és szerződéses – állomány létszáma az elmúlt két évben több mint ezer fővel növekedett.

(Cikkünk először nyomtatásban, 2020 szeptemberében jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

The post Korom: a magyar katona bárhol megállja a helyét appeared first on .

Több mint egy héttel az első törökországi erdőtüzek kitörése után még mindig tucatnyi helyen pusztítanak a lángok az ország délnyugati részében – közölte Bekir Pakdemirli török mezőgazdasági és erdészeti miniszter.

A beszámoló szerint a tüzek jelenleg öt tartományt érintenek. Leginkább Mugla tartományt sújtják, de Antalyában, Aydinban, Denizliben és Ispartában is küzdeni kell a lángokkal. Múlt szerda óta 180 tüzet vontak ellenőrzésük alá a hatóságok – közölte Pakdemirli.

Szerda este Mugla tartományban a kemerköyi hőerőmű területét is elérték a lángok, de csütörtökön sikerült megfékezni őket. A létesítményből a dolgozókat evakuáltak, a veszélyes anyagokat pedig már korábban elszállították, így a széntüzelésű üzemben nem történt robbanás.

Fatih Dönmez török energiaügyi miniszter arról számolt be, hogy a hőerőmű főegységeiben nem keletkezett komoly kár. Az üzemeltető cég továbbá azt a tájékoztatást adta, hogy jelenleg a létesítmény hűtése zajlik, egyúttal azon dolgoznak, hogy visszaállítsák az áramtermelést, és mihamarabb működésbe hozzanak minden egységet.

Törökországban kilencedik napja tombol a soha nem látott tűzvész. Az oltást Oroszország, Irán, Ukrajna, Azerbajdzsán, Spanyolország és Horvátország tűzoltó repülőgépei, valamint helikopterei segítik. A munkálatokat a 40 Celsius fok körüli hőmérséklet, a szél és az alacsony páratartalom is nehezíti, miközben időre időre újabb és újabb tűzgócok keletkeznek.

A meteorológusok szerint a hétvégén országszerte öt-hat Celsius fokkal csökken majd a hőmérséklet, illetve elered az eső, és a tenger felől érkező széllel a páratartalom is nőni fog. Az erdőtüzek következtében eddig nyolc ember vesztette életét a kis-ázsiai országban, miközben emberek tízezreit kellett evakuálni. A kis-ázsiai országban múlt szerda óta összesen 187 helyen keletkezett erdőtűz.

Az Európai Unió három különleges tűzoltó repülőgépet küld Törökországba, hogy segítse az erdő- és bozóttüzek oltását – közölte Janez Lenarcic válságkezelésért felelős uniós biztos. Janez Lenarcic elmondta, az Európai Unió a katasztrófahelyzetek kezelésének támogatására létrehozott polgári védelmi mechanizmusának keretében Horvátország egy, Spanyolország kettő Canadair repülőgépet biztosít az oltási munkálatokhoz. Az EU teljes szolidaritásáról biztosítja Törökországot a tűzvész okozta időszakban, és készen áll további segítséget nyújtani – tette hozzá az uniós biztos.

The post Továbbra is tucatnyi erdőtűz ég Délnyugat-Törökországban appeared first on .