Biztonságpiac

Újra, már harmadszor vádemelést javasol Andrej Babis kormányfő és egykori tanácsadója, Jana Mayerová ellen a Gólyafészek-ügyben a rendőrség – jelentette a cseh közszolgálati televízió.

A prágai nyomozók befejezték az ügyirat felülvizsgálatát, és a kiegészített vizsgálati anyagot hétfőn átadták az ügyészségnek. A javaslat ezzel Jaroslav Saroch, a több mint egy évtizede húzódó korrupciógyanús ügyet felügyelő ügyész asztalára került. Sarochnak most döntenie kell arról, hogy vádat emel-e Babis ellen.

Martin Erazím, a prágai városi főügyész közölte, hogy Sarochnak egy hónapja van a döntésre. Bár a hatályos szabályok két hónapról szólnak, Erazím a döntési idő lerövidítését azzal indokolta, hogy a Gólyefészek-ügy már túl hosszú ideje húzódik, Saroch jól ismeri, és most csak a rendőrség kiegészítéseit kell újra mérlegelnie.

A rendőrség a Gólyafészek nevű szabadidőközpont építésének ötvenmillió koronás (mintegy 700 millió forint) támogatása ügyében az európai uniós pénzek jogosulatlan megszerzésével gyanúsítja a cseh kormányfőt és munkatársát.

Babis a kezdetektől fogva tagadja, hogy visszaélés történt. Azt állítja, politikai kampányról van szó, amelynek célja eltávolítani őt a politikai életből. Babis és Mayerová ügyvédje, miután áttanulmányozta a kiegészített vádiratot, újságíróknak azt mondta, hogy nincs benne semmi lényeges újdonság.

A Gólyafészek-ügyet vizsgáló rendőrség már kétszer, 2019 áprilisában, majd egy hónapra rá azzal zárta le az ügyet, hogy csalás történt az uniós támogatásokkal, ezért vádemelést javasolt az érintettek. A büntetőeljárás leállítását Martin Erazim prágai főügyész akkor azzal indokolta, hogy a bizonyítási eljárás során arra a következtetésre jutottak: a szabadidőközpontot építtető cég a kérdéses időszakban megfelelt az uniós pályázatban szereplő kis- vagy középvállalati kritériumoknak, ahogy azt írásbeli nyilatkozatukban is állították.

Pavel Zeman országos főügyész azonban felülvizsgálta prágai kollégája döntését, és mindkét esetben új rendőrségi vizsgálatot rendelt el az ügyben.

A Gólyafészek-ügy lényege: a szabadidőközpontot építtető cég, a ZZN Agro Pelhrimov korábban az Agrofert holdinghoz tartozott, amelynek egyetlen tulajdonosa Babis volt. A szabadidőközpont építésekor, 2007-ben a cég részvénytársasággá alakult, és ismeretlen tulajdonba került. A következő évben kisebb vállalkozásként jogosultságot szerzett az ilyen vállalatok számára kiírt EU-támogatásra. Ha a Gólyafészek az Agrofert része maradt volna, nagyvállalatként nagy valószínűséggel nem kapott volna uniós támogatást. A cég a pályázatban megszabott határidő letelte után ismét az Agrofert része lett. Az építtető cég utódja, az Imoba 2018 júniusában már visszafizette az államnak az 50 millió koronás támogatást.

The post Újra vádemelést javasol Babis ellen a cseh rendőrség a Gólyafészek-ügyben appeared first on .

Kiképzés miatt katonai gép- és harcjárművekből álló menetoszloppal találkozhatnak az autósok csütörtökön és pénteken több autópályán és főúton is – közölte a Honvédelmi Minisztérium.

Mint írták, a menetoszlop csütörtökön és pénteken 10 óra és 13.30 között közlekedik az autópályákon. A járművek csütörtökön a Táborfalva-5-ös út-Örkény-M5-ös autópálya- M0-ás autópálya-M7-es autópálya-8-as út-Hajmáskér, pénteken a Hódmezővásárhely-47-es út-M43-as autópálya-M5-ös autópálya-Lajosmizse-5-ös út-Táborfalva útvonalon közlekednek majd.

A Magyar Honvédség azt kéri a járművezetőktől, hogy a közlekedési szabályok betartásával és kellő óvatossággal közelítsék meg a katonai menetoszlopot. Közölték azt is, arra törekszenek, hogy a lehető legkisebb mértékben zavarják az állampolgárok nyugalmát.

The post Katonai konvojra kell számítani csütörtök-pénteken többfelé az utakon appeared first on .

Franciaország és Indiai közösen kíván fellépni egy mindenki számára nyitott indiai-csendes-óceáni térségben – közölte a francia elnöki hivatal Emmanuel Macron államfő és Narendra Modi indiai miniszterelnök telefonmegbeszélését követően.

A francia elnök “emlékeztetett arra, hogy Franciaország elkötelezett abban, hogy Indiai stratégiai autonómiája megerősödjön, beleértve az ipari és technológiai alapokat is, a két stratégiai partner között a kölcsönös tiszteleten és bizalmon alapuló erős kapcsolat keretében”.

A telefonbeszélgetésre azt követően került sor, hogy Párizs azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy az értesítése nélkül kötött új szövetséget Ausztráliával és Nagy-Britaniával, amelynek keretében egyebek mellett Ausztrália amerikai atommeghajtású tengeralattjárókat vásárol, Franciaországgal pedig felmondta a hagyományos tengeralattjárók szállítására néhány éve kötött nagy értékű szerződést.

A Elysée-palota közleménye nem utal közvetlenül a diplomáciai válságra, de hangsúlyozza, hogy a Párizs és Új Delhi közötti közeledés “célja a regionális stabilitás és a jog érvényesítésének erősítése, bármilyen formájú hegemónia teljes kizárásával” az Indiai-csendes-óceáni térségben, amely jelenleg az amerikai és kínai óriásvállalatok közötti feszültségek színtere.

A két ország közötti közeledés Párizs szerint “az európai-indiai kapcsolatrendszerbe és az indiai-csendes-óceáni térségben folyó európai munkálatokba illeszkedik”. “A kétoldalú együttműködést minden területen, elsősorban gazdasági téren erősíteni kell” – szögezte le az elnöki hivatal.

Az elmúlt években Franciaország számos megállapodás között Indiával: Rafale típusú vadászgépek eladásáról, közös hadműveletekről az Indiai-óceánban, és a Dzsibutiban, a Réunion szigetén és az Egyesült Arab Emirátusokban található katonai bázisát megnyitotta az indiai tengerészet számára.

Az elnöki hivatal azt is jelezte, hogy a francia és az indiai vezetők között rendszeres az egyeztetés a G20-as országcsoport október végi római találkozója és a novemberben a skóciai Glasgow-ban rendezendő klímavédelmi csúcstalálkozó előtt.

Jean-Yves Le Drian találkozik indiai kollégájával az ENSZ-közgyűlés idei ülésszakán New Yorkban. Francia és amerikai bejelentés szerint Emmanuel Macron pedig a közeljövőben tárgyal Joe Biden amerikai elnökkel az Ausztráliával megkötött amerikai tengeralattjáró-eladási szerződés kapcsán.

The post Tengeralattjáró-ügy: Franciaország és India közösen kíván fellépni az indiai-csendes-óceáni térségben appeared first on .

Újabb orosz gyanúsított ellen indított kedden vádemelési eljárást az angol-walesi főügyészség az angliai Salisbury városában 2018 tavaszán elkövetett mérgezéses támadás ügyében.

A támadás célpontja Szergej Szkripal, az orosz katonai hírszerzés (GRU) egykori ezredese volt, aki kettős ügynökként a brit külső hírszerzésnek (MI6) is dolgozott. Szkripalt hazájában 13 év fegyházra ítélték, de egy orosz-amerikai kémcsere keretében 2010-ben letelepedhetett Nagy-Britanniában, ahol brit állampolgárságot kapott, és a 2018. március 4-én történt mérgezéses incidensig a délnyugat-angliai Salisburyben élt.

A novicsok katonai idegméreg-hatóanyaggal elkövetett merényletkísérlet következtében a volt orosz ügynök és nála látogatóban lévő lánya, Julija Szkripal, valamint a helyszínre elsőként kiérkező rendőrnyomozó, Nick Bailey is súlyosan megbetegedett, de mindhárman életben maradtak. Egy háromgyermekes brit nő, Dawn Sturgess azonban, aki véletlenül került érintkezésbe az idegméreggel, Salisbury kórházában meghalt. A nő élettársa, Charlie Rowley szintén súlyosan megbetegedett és hónapokig kezelték kórházban életveszélyes állapotban.

A Scotland Yard terrorellenes ügyosztálya kedden bejelentette, hogy már három orosz állampolgárt gyanúsít az ügyben, és mindhárman az orosz katonai hírszerzés ügynökei. A harmadik gyanúsított, akinek kilétét a londoni rendőrség kedden ismertette, Gyenyisz Szergejev, aki Szergej Fedotov álnéven vett részt a támadásban.

A Scotland Yard keddi tájékoztatásában megnevezi a másik két orosz gyanúsítottat is: a rendőrségi beszámoló szerint az eddig összegyűjtött bizonyítékok szerint a merényletkísérletben Anatolij Csepiga és Alekszandr Miskin is részt vett az orosz katonai hírszerzés tagjaként, Ruszlan Bosirov, illetve Alekszandr Petrov álnéven.

A londoni rendőrség most először jelentette be hivatalosan, hogy a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján a Szkripal-ügy három gyanúsítottja a GRU ügynöke. A Scotland Yard most nevezte meg első ízben a harmadik gyanúsítottat is. Ezek a nevek azonban már régóta ismertek, mivel a Bellingcat nevű, angliai székhelyű civil oknyomozó szervezet már 2018-ban, illetve 2019-ben részletesen és név szerint feltárta a gyanúsítottak kilétét, és beszámolt arról is, hogy a merényletkísérletet a GRU egy háromtagú ügynökcsoportja követte el.

A Bellingcat nyomozásának adatai szerint Csepiga ezredesként, Miskin szintén ezredesi rendfokozatban és katonaorvosként dolgozott a GRU-nál a Szkripal elleni támadás idején. A BBC brit közszolgálati tévétársaság Newsnight című oknyomozó hírmagazinja 2019-ben, a Bellingcat által feltárt és átadott adatok alapján kiderítette azt is, hogy Szergejev az orosz katonai hírszerzés vezérőrnagya, és ő irányította a Salisburyben végrehajtott akciót Londonból, folyamatosan kapcsolatot tartva Moszkvával is.

A Scotland Yard kedden azt közölte, hogy a Fedotov álnéven tevékenykedő Szergejev 2018. március 2-án, a másik két gyanúsított előtt néhány órával érkezett Moszkvából a londoni Heathrow repülőtérre, és március 4-éig, a merényletkísérlet napjáig London egyik belvárosi szállodájában lakott, majd aznap visszautazott Moszkvába. A rendőrség hangsúlyozza, hogy a szállodában nem találták meg a novicsok méreganyag nyomait. A Scotland Yard közölte: a brit hatóságok mindhárom orosz gyanúsított ellen körözést és elfogatóparancsot adtak ki.

Nick Price, az angol-walesi főügyészség terrorizmusellenes és különleges bűnügyekre szakosodott ügyosztályának vezetője keddi nyilatkozatában közölte: a vádhatóság nem kéri Oroszországtól a Fedotov álnévvel azonosított ügynök kiadatását, mivel az orosz alkotmány tiltja orosz állampolgárok kiadását külföldi országoknak. Price hozzátette: Oroszország ezt már más ügyekben benyújtott kiadatási kérelmek esetében is világossá tette. Az ügyészségi vezető hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ha ebben az álláspontban változás történne, akkor a brit hatóságok kérnék a gyanúsítottak kiadatását.

Az orosz kormány tagadja, hogy köze lenne a Szkripal-ügyhöz. London azonban a mérgezéses incidens után többtucatnyi – a brit elhárító szolgálatok által hírszerzőként azonosított – orosz diplomatát utasított ki, és azóta a két ország között gyakorlatilag szünetelnek a kormányközi kapcsolatok, bár a diplomáciai viszony továbbra is nagyköveti szintű.

The post Szkripal-botrány: Újabb orosz gyanúsított ellen indított vádeljárást a brit ügyészség appeared first on .

Behívták Ivan Volodin brit követtanácsost az orosz külügyminisztériumba – közölte a tárca a TASZSZ hírügynökséggel.

A diplomata bekéretésének előzménye, hogy kedden egy újabb orosz gyanúsított ellen indított vádemelési eljárást az angol-walesi főügyészség a brit oldalra átállt Szergej Szkripal volt orosz katonai hírszerző ezredes és a lánya ellen az angliai Salisbury városban 2018 tavaszán elkövetett mérgezéses támadás ügyében.

A gyanúsított a londoni rendőrség szerint Gyenyisz Szergejev, az orosz katonai hírszerzés vezérőrnagya, aki Szergej Fedotov álnéven vett részt a támadásban, két társával Anatolij Csepigával és Alekszandr Miskinnel. Ők a Ruszlan Bosirov, illetve Alekszandr Petrov álnevet használták.

Szergejev a gyanú szerint Moszkvából irányította a Salisburyben végrehajtott akciót. A brit hatóságok mindhárom gyanúsított ellen körözést és elfogatóparancsot adtak ki.

A Reuters hírügynökség kedden közölte, hogy a brit kormány be szándékozik hívni az orosz nagykövetség képviselőjét. Az orosz kormány többször valótlannak minősítette az állítást, hogy köze lenne a Szkripal-ügyhöz.

The post Szkripal-botrány: behívták a brit követtanácsost az orosz külügyminisztériumba appeared first on .

A Tiszavíz Vízerőmű Kft. kiskörei telephelyén az egyik turbina tervezett, éves karbantartása során történt robbanás hétfőn – közölte az MVM.

Kiemelték, az események a másik három turbina üzemeltetését nem befolyásolták, azok zavartalanul működnek. A robbanás következtében a helyszínen tartózkodó munkatársak közül négyen súlyos, négyen pedig könnyebb sérülésekkel kerültek kórházba.

Az MVM az ügyben illetékes hatóságokat haladéktalanul értesítette és elkezdődött a baleset körülményeinek kivizsgálása. Kedden reggel Kóbor György, az MVM csoport elnök-vezérigazgatója és Kiss Csaba termelési vezérigazgató-helyettes is a helyszínre érkeztek, hogy tájékozódjanak a balesetről – olvasható az MVM közleményében.

A kiskörei vízlépcső részeként megépült, 1974-ben üzembe helyezett kiskörei vízerőmű 28 megawatt (MW) beépített teljesítményével Magyarország legnagyobb vízerőműve. Az erőműben megtermelt villamos energia mennyisége a Magyarországon vízenergiából előállított villamos energia nagyjából fele, ami 40-45 ezer átlagos fogyasztási igényű háztartás éves energia ellátását biztosítja.

Az erőművet a Tiszavíz Vízerőmű Kft. működteti, a cég 2021. május 13-tól a MVM Energetika Zrt. tulajdonában álló leányvállalatként működik.

The post Robbanás a kiskörei vízerőműben: az egyik turbina éves karbantartása során történt a baleset appeared first on .

Jogerősen négy év három hónap fogházbüntetéssel sújtotta a Szegedi Ítélőtábla szerdán azt a 77 éves kecskeméti férfit, aki egy vadászpuskával akarta lelőni korábbi élettárást 2019 nyarán – közölte a táblabíróság.

A bíróság emberölés előkészülete és zaklatás bűntettében, valamint foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétségében mondta ki bűnösnek a vádlottat.

A vádlott és a sértett élettársak voltak, kapcsolatuk azonban megromlott, a sértett 2019 áprilisában külön költözött a vádlottól. A férfi nem vette ezt tudomásul, rendszeresen hívogatta telefonon a nőt, és munkahelyén – egy boltban – is naponta többször is felkereste, ezzel önkényesen beleavatkozva az életébe.

A férfi azzal fenyegette korábbi élettársát, hogy tönkreteszi, ha nem megy vissza hozzá, ezért a sértett június 24-én feljelentette őt zaklatás miatt. Ennek ellenére tovább fenyegette a nőt, közvetett módon utalt arra is, hogy meg fogja ölni; emiatt a sértett biztonsági őrt fogadott.

Július 24-én délután a férfi egy lefűrészelt csövű, csőre töltött sörétes vadászpuskával a boltba ment, hogy lelője a nőt. A fegyvert a sértettre irányította, és közölte vele, hogy megöli őt. A biztonsági őr azonban közbelépett, megragadta fegyver csövét úgy, hogy az ne emberre irányuljon, majd dulakodás közben a sértett segítségével sikerült a vádlottat lefegyvereznie. Eközben a fegyver elsült, de a lövés nem okozott sérülést.

Döntésével a táblabíróság súlyosította az első fokon eljáró Kecskeméti Törvényszék által a vádlottra kiszabott három és fél éves fogházbüntetést. Benedek Tibor tanácselnök kiemelte, hogy a büntetőeljárásban kiszabott büntetés nemcsak az elkövetőt kell, hogy visszatartsa a jövőbeli bűncselekmények elkövetésétől, hanem mindenki mást is.

The post Négy év három hónapra ítélték a korábbi élettársa megölését tervező idős kecskeméti férfit appeared first on .

Az Európai Unió tagállamok külügyminiszterei az ENSZ-közgyűlés keretében tárgyalásokat folytatnak a múlt héten bejelentett brit-amerikai-ausztrál biztonsági partnerségi megállapodásáról (AUKUS) – jelentette be az Európai Bizottság illetékes szóvivője.

A szóvivő közölte: helyi idő szerint keddre virradóra tervezett két órás egyeztetés célja, hogy a külügyminiszterek megvitassák a megállapodás hatásait és következményeit az EU-ra nézve.

“Ez nem rendkívüli ülés lesz, hanem az uniós miniszterek hagyományos találkozója a közgyűlés keretében, melynek során megvitatják az összes aktuális napirenden lévő kérdést, a legújabb fejleményeket, amelyek komoly hatással vannak az EU-ra vagy tagállamaira” – tette hozzá.

A világszerte komoly feltűnést keltő háromoldalú megállapodás elsődleges gyakorlati céljai közé tartozik az ausztrál haditengerészet felszerelése nukleáris meghajtású, de hagyományos fegyverzettel ellátott tengeralattjárókkal, a kezdeményezést bejelentő közös közlemény megfogalmazása szerint az indiai- és a csendes-óceáni térség stabilitásának fenntartása végett.

A kezdeményezés nyomán ugyanakkor Ausztrália felmondta a hagyományos meghajtású tengeralattjárók szállításáról Franciaországgal 2016-ban kötött, több mint 50 milliárd dolláros szerződését, amellyel kivívta a párizsi vezetés haragját. Franciaország válaszként visszahívta amerikai és ausztrál nagykövetet is, míg Jean Yves Le Drian francia külügyminiszter súlyos bizalomvesztésről beszélt.

Josep Borrell, az EU kül-és biztonságpolitikai főképviselője múlt héten azt nyilatkozta, hogy a háromoldalú megállapodás tükrében az uniónak előtérbe kell helyeznie saját biztonság és védelmi politikáját, különösen az indiai-csendes-óceáni térégben. Sajnálatát fejezte ki amiatt is, hogy a felek nem tájékoztatták az EU-t a megállapodásról. Az uniós szóvivő szerint Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke, “nagyon szoros figyelemmel” követi az egyezmény alakulását.

The post Az EU külügyminiszterei hétfőn New Yorkban tárgyalnak az AUKUS paktumról appeared first on .

A magyarok többsége megszokta az erős ügyfél-hitelesítést, a felnőtt, bankkártyával rendelkező lakosság 96 százaléka pedig vásárolt már online – derült ki az OTP Mobil és a Visa reprezentatív kutatásából.

A felmérésből kiderült, hogy a hatvan év alatti magyar lakosság túlnyomó többsége, közel kilenctizede használta már internetes vásárlásai alkalmával bankkártyáját. A válaszadók 58 százaléka kizárólag bankkártyát használ ilyen esetben. A kitöltők 54 százaléka egyből megszokta az online vásárlásokat még biztonságosabbá tevő ügyfél-hitelesítés folyamatát, 45 százalék pedig sokkal biztonságosabbnak érzi az online fizetési folyamatot az új európai uniós irányelv bevezetése óta.

A megkérdezettek több mint fele már a rendelés után bankkártyával kiegyenlíti a számlát, és csupán egyharmaduk szeretne az utánvétes fizetéssel biztosra menni, legyen az akár készpénzes, akár bankkártyás fizetés. A készpénzes utánvéttel történő vásárlási szokás erősebben tartja magát a vidéki településeken, mint Budapesten: a vidéki válaszadók negyede, a budapestiek 13 százaléka használja az online vásárlásnál ezt a fizetési módot.

A Visa Európa több mint húsz országában negyven százalék vagy a fölötti növekedést mért augusztusban az online vásárlásokban júniushoz képest. Néhány országban, például Magyarországon ez a növekedés majdnem elérte az ötven százalékot. A kutatás szerint ugyan sokan élnek az internetes vásárlás lehetőségével, de azzal már kevesen vannak tisztában, hogy fennakadások esetén mi a teendő.

Minden második megkérdezett tapasztalt már egy vagy akár több kellemetlenséget internetes vásárlásai alkalmával. Ezek közül a leggyakoribb, hogy nem kapta meg a megrendelt terméket. Egyes esetekben előfordult, hogy nem azt a terméket kapta, amit megrendelt, sérült áruval pedig csak kevesebb mint tíz százalék szembesült internetes vásárlásai alkalmával.

Annak ellenére, hogy a lakosság 54 százalékát érintette már valamely probléma, véleményük megoszlik a teendőkkel kapcsolatban: 31 százalék szerint a hatóságokat, 29 százalék szerint a kártya kibocsátóját kell értesíteni az esetről, míg 27 százalék azt nyilatkozta, hogy az első lépés a kártya letiltása.

A megkérdezettek hét százaléka egyáltalán nem tudja, mit kell tenni, ha például csalás áldozatául esik internetes vásárlás során. Az úgynevezett chargeback eljárás, vagyis visszatérítés előnyeivel sincs mindenki tisztában, amelynek során a bankkártyával fizetett pénzt a kártyakibocsátótól visszaigényelhetik.

The post Megszoktuk az erős ügyfél-hitelesítést az elektronikus fizetéskor appeared first on .

Robbanás történt hétfő délután a kiskörei vízerőműben, többen megsérültek – tájékoztatott a katasztrófavédelem és a mentőszolgálat. Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) szóvivője elmondta: négy férfi szenvedett súlyos égési sérüléseket.

Eddig tisztázatlan okból robbanás történt a kiskörei vízerőműben – közölte Nagy Csaba, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője. Az Országos Mentőszolgálat hétfő esti közlése szerint négy súlyos és négy könnyű sérültje van az üzemi balesetnek.

Győrfi Pál elmondta: a helyszínre öt mentőautó és három mentőhelikopter érkezett, a balesetben négy férfi szenvedett súlyos égési sérüléseket; őket Budapestre, Debrecenbe, illetve Miskolcra szállítottak kórházba. További három férfi és egy nő szenvedett kisebb sérüléseket, jellemzően zúzódásokat.

Nagy elmondta, az önkormányzati és a hivatásos tűzoltók öt járművel érkeztek a helyszínre, az alagsorból négy embert kimenekítettek és átadták őket a mentőknek. A katasztrófavédelem vizsgálja, hogy mi okozhatta a robbanást.

Magyar Csilla, a település polgármestere a Facebook-oldalán közölte: “üzemi baleset történt az erőműben, a tűzoltók, a mentők és a rendőrség tette és teszi dolgát”.

The post Robbanás volt a kiskörei vízerőműben, sérültek appeared first on .

A görögországi Lérosz szigetén lévő migránstábor sátrakkal teli udvarán egy tucatnyi újonnan érkezett várja, hogy regisztrálják őket a COVID-19 miatt elrendelt kéthetes karantén után – számol be az AFP az European Data News Hub (EDNH) internetes platformon szeptember 14-én közzétett cikkben.

‘Menedékjogot kérhetnek, de csak Görögországra vonatkozóan’ – mondja nekik egy fiatal görög köztisztviselő tolmács segítségével, miközben a közelben felfegyverzett rendőrök állnak őrt. ‘Ha ezt nem teszik meg, visszaküldik önöket szülőhazájukba’ – teszi hozzá a hatósági személy.

Miután a csoport tagjai – főként szomáliai menekültek, köztük több nő, egy csecsemő és egy lábprotézist viselő idős férfi – átesnek a motozáson, lefotózzák őket, ujjlenyomatot vesznek tőlük és alaposan kikérdezik őket. A 2015 novemberében Párizsban történt merényletek után, amikor a dzsihadisták öngyilkos merényletekben és fegyveres támadásokban 130 embert öltek meg, Görögország az Európai Unió segítségével lépéseket tett biztonságának megerősítésére.

A Szíriában megtervezett merényleteket utólag az Iszlám Állam vállalta el. Az utolsó életben maradt merénylő pere a múlt héten kezdődött el Franciaországban. Két merénylő 2015. október 3-án jutott tovább Nyugat-Európa felé a görög Lérosz szigeten keresztül, hamis szír útlevéllel, menekültnek adva ki magát. Most, hat évvel később, a görög hatóságok azt mondják, lezárták az illegális beutazási útvonalakat.

Új menekülttáborok, szigorú ellenőrzések

Filio Kiprizoglou, a léroszi tábor vezetője azt mondja, ‘100 százalékban’ biztos abban, hogy ki tudnak szúrni minden potenciális szélsőségest. “Az eljárások azonnaliak’, mondta a táborvezető, aki szerint minden gyanús személyt ‘öt perc alatt’ ellenőrizni tudnak a görög és az európai biztonsági adatbázisok segítségével.

Az Európai Unió 276 millió eurót (326 millió dollár) folyósított az Égei-tenger szigetein – Lérosz, Leszbosz, Kosz, Számosz és Híosz – kialakítandó új, biztonságosabb táborokra. A bevándorlók zöme ugyanis erre az öt szigetre érkezik a tengeren keresztül, a szomszédos Törökország felől. A Léroszon levő új menekülttábort, amely jövő hónapban készül el teljes egészében, mágneses kapukkal, röntgenberendezésekkel, biztonsági kamerákkal szerelik fel, mondta Kiprizoglou.

Az európai migránsválság 2015-ös tetőzése óta a görög partokra érkező menedékkérők más uniós országokba történő áttelepítésére vonatkozó eljárásokat is korszerűsítették.

“Amikor a csónak megérkezik az emberekkel, mindegyik személyt külön-külön kell kihallgatni’ – jelentette ki Mireille Girard, az ENSZ görögországi menekültügyi képviselője. ‘Lehet, hogy egyik-másik nem menekült, de az egyetlen mód, hogy ez kiderüljön, a kihallgatás’ – tette hozzá. Taher, egy fiatal aleppói szír az AFP-nek elmondta, hogy amikor 2016-ban Franciaországba történő áttelepítésére nyújtott be kérést, egy kimerítő, hatórás kihallgatásban volt része francia ügynökökkel, akik azért repültek Görögországba, hogy igénylését felmérjék.

Megrovás az EU részéről

“Olyan dolgokat akartak velem beismertetni, amelyeket én soha nem követtem el…, információkat akartak tőlem a szír hadsereg által használt fegyverekről, megkérdezték tőlem, hogy ismertem-e olyan személyt, aki később radikalizálódott. Egy adott ponton már azt sugallták, hogy már jártam Franciaországban, ami egyáltalán nem volt igaz’ – nyilatkozta nemrég az AFP-nek.

Taher beutazását Franciaországba végül ‘biztonsági okokból’ elutasították. Emiatt kénytelen volt Görögországban menedékjogot kérni, amit meg is kapott, és jelenleg tolmácsként dolgozik Athénban. 2016 februárjában az EU “súlyos” hiányosságokat állapított meg Görögország részéről az országba érkező migránsok beáramlásának ellenőrzését illetően.

A több mint egymillió menedékkérő – főként szíriaiak, irakiak és afgánok – ugyanis főként Görögországon keresztül érkezett Európába egy évvel korábban. Azonban a görög hivatalosságok nagy részét még mindig felháborítják azok a vádak, amelyek szerint 2015-ben, a második világháború óta eltelt időszak legnagyobb migrációs hulláma idején nem őrizték megfelelően Európa határát.

A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) adatai szerint abban az évben több mint 800.000 személy érkezett a kontinensre Görögországon keresztül. Abban az időszakban az ország még a gazdaságát megbénító hitelek okozta válsággal küzdött.

Zaharoula Tsirigoti nyugalmazott rendőrségi tábornok, aki abban az időben az ország migrációs politikájáért felelt, kifejtette, nem volt elég, hogy a görög államot nemzetközi hitelezői arra kényszerítették, hogy drasztikusan csökkentse a köztisztviselők – különösen a menekültügyekkel foglalkozó személyzet – számát, még az uniós tagállamok is figyelmen kívül hagyták kezdetben a segítségkéréseket.

2015 nyarán naponta akár ezer bevándorló is érkezett a Dodekanészosz-szigetcsoport egyik legkisebb szigete, Lérosz partjaihoz – mesélte Tsirigoti az AFP-nek. ‘Az Európai Unió elmarasztalt bennünket, azonban minket senki nem támogatott személyzettel és infrastruktúrával’ – mondta a nyugalmazott rendőrnő. Lérosz szigetén akkoriban egyetlen olyan Eurodac-terminál létezett, amely lehetővé tette a digitális ujjlenyomatok összehasonlítását és lekérdezését, és két napba telt, amíg egy azonosítást végrehajtottak – magyarázta még Tsirigoti.

2015 októberében, néhány nappal azután, hogy a merénylők bejutottak Európába Lérosz szigetén keresztül, Németország egy tucat Eurodac-egységet adományozott Görögországnak, majd más európai országok is követték példáját. Az elkövetkező években a görög tengeri őrjáratokat a Frontex uniós határvédelmi ügynökség legénységével is megerősítették.

The post Az Égei-tenger szigetein új, biztonságosabb táborok épülnek a menekültek fogadására appeared first on .

A polgárőrség is részt vesz a hétvégén kezdődő Vadászati és Természeti Világkiállítás helyszínein a közlekedés rendjének és a terület közbiztonságának fenntartásában – tájékoztatta az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ).

A közleményben azt írták: a szakmai segítségről Kovács Zoltán kormánybiztos, Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott és Túrós András, az OPSZ elnöke állapodott meg.

Budapesten, a Hungexpo területén az “Egy a természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítást szeptember 25. és október 14. között rendezik meg. A vadászatot, a horgászatot és a természetet bemutató monumentális rendezvénysorozat fővárosi központi rendezvényéhez több vidéki város is csatlakozik eseményeivel.

Az OPSZ közleménye szerint a várhatóan sok érdeklődőt vonzó rendezvények megfelelő biztosítása érdekében kérte a kormányzat a mintegy 65 ezer tagot számláló civil szervezet, az Országos Polgárőr Szövetség segítségét.

A budapesti találkozón Kovács Zoltán és Nyitrai Zsolt is elismerően szólt az idén 30 éves születésnapját ünneplő szövetség munkájáról, amit a települések közbiztonsága és szociális ellátása érdekében tesznek – írták.

A közleményben idézték Túrós Andrást, az OPSZ elnökét, aki a találkozón elmondta, szívesen tesznek eleget a felkérésnek, hiszen a polgárőrök elkötelezettek a saját településük rendjének fenntartása és a környezetvédelem mellett, így a világkiállítás helyszínein is segítik a rendezők és a rendőrség munkáját, közreműködnek a közlekedés rendje és a terület közbiztonságának fenntartásában.

The post Vadászati világkiállítás: a polgárőrség is segíti a közlekedést és a közbiztonság fenntartását appeared first on .

Nyolc ember életét oltotta ki egy 18 éves ámokfutó diák Permi Állami Egyetemen – közölte hétfőn az orosz Nyomozó Bizottság (SZK).

Az egészségügyi minisztérium hat halálos áldozatról tud. Az ámokfutásnak 24 sérültje is van, 19-en közülük lőtt sebet kaptak. Hét embert kórházban ápolnak, egyikük állapota súlyos. A korábbi jelentésekkel szemben a támadó, Timur Bekmanszurov mégsem halt bele az elfogása közben kapott sebesülésébe. Belügyi közlemény szerint ő lőtt rá elsőként az egyetemre kiérkező közlekedési rendőrjárőrre, aki viszonozta a tüzet, majd ártalmatlanná tette és elsősegélyben részesítette a támadót.

Bekmanszurov, aki törvényszéki orvosszakértőnek készült, sajtóértesülések szerint a VKontaktye közösségi oldalon vasárnap közzétett posztjában bevallotta, hogy már régóta készült a támadásra, és már tizedikes korában elkezdett gyűjteni a merényletre. Először a régi iskolája, aztán egy bevásárlóközpont, majd egy pályaudvar ellen akart támadást intézni. Mint írta, mindegy volt neki, csak forgalmas helyről legyen szó. Közölte, hogy tette nem terrorcselekmény, nem áll kapcsolatban terrorszervezettel, nem vallásos és nem politizál. Az állította, hogy népszerűségre sem törekszik és hogy a tervéről senki más sem tudott.

Az elkövető leírta, hogyan szerezte be a fegyvertartási engedélyt és hol vásárolta a fegyvert. Közölte, hogy tudta, mit kell válaszolnia pszichológus kérdéseire, és hogy könnyen letette a fegyverbiztonsági vizsgát. A májusi kazanyi iskolai ámokfutást követően a biztonságos fegyvertartást ismételten ellenőrizték nála.

“Szétfeszít a düh, el akarok pusztítani mindent, ami az utamba kerül, minél több fájdalmat hagyni ebben a világban, mindenki, akit nem tudok megölni, örökké emlékezni fog erre a napra. (…) A hozzám hasonló söpredék mindent elpusztít körülöttetek, mert a világ elrohadt, ti mind rohadtak vagytok belül” – állt a posztban, amelyet a VKontaktye utólag eltávolított.

Volt osztálytársai “nagyon csendes” fiúként írták le, ugyanakkor tudták róla, hogy érdeklődik a fegyverek iránt.

A helyi idő szerint 11 órakor elkezdődött támadás alatt tanárok és a diákok bezárkóztak az előadótermekben a permi egyetemen, vagy megpróbáltak elmenekülni, az ablakon kiugrálva. A tanintézményben az incidens idején mintegy háromezren tartózkodtak. Az orosz nemzeti gárda megerősítette, hogy Bekmanszurov legálisan jutott lőfegyverhez. Az SZK gyilkosság címen indított eljárást.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy Vlagyimir Putyin mélyen együttérez az áldozatok hozzátartozóival. Tájékoztatása szerint az államfő egyúttal utasította Mihail Misusztyin miniszterelnököt, hogy Valerij Falkov tudomány- és felsőoktatásügyi, valamint Mihail Murasko egészségügyi minisztert küldje Permbe, megszervezni a segítségnyújtást a sérülteknek és az áldozatok rokonainak.

A két tárcavezetővel együtt aneszteziológusok, újraélesztők, sebészek és baleseti sebészek is a helyszínre utaztak. Dmitrij Mahonyin, a Permi kerület kormányzója keddre gyásznapot hirdetett ki. A szibériai régió tanintézményeiben egyébként hétfőn tanítási szünetet rendeltek el.

Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára tavaly áprilisban kijelentette, hogy a fiatalok körében “fokozott érdeklődés” alakul ki a “schoolshooting” (iskolai lövöldözés) és Columbine iránt. A tisztségviselő, aki korábban az FSZB igazgatója is volt, ezzel a Colorado állambeli Columbine középiskolájában 1999. április 21-én történt ámokfutásra utalt, amikor két tizenéves lőfegyverrel, kézigránátokkal és plasztikbombákkal 13 embert ölt meg, majd öngyilkosságot követett el.

Oroszországban az elmúlt években több iskolai merénylet történt, illetve a hatóságok lelepleztek több, erre irányuló kísérletet.

Kazanyban május 11-én a 175-ös számú iskolában az egyik volt tanuló házi készítésű pokolgépet robbantott és automata fegyverből tüzet nyitott. Kilenc embert, köztük hét gyereket agyonlőtt, huszonhármat pedig, zömmel gyereket, megsebesített. Március 24-én az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) Szocsiban őrizetbe vett egy líceumi tanulót, aki a VKontaktye közösségi oldalon közölte, hogy robbanóanyagot készül előállítani, és meg akarja támadni az osztálytársait. A gyanúsított otthonában robbanóanyagot, bomba előállításához szükséges komponenseket, iskola elleni fegyveres támadásokról szóló anyagokat és egy naplót foglaltak le.

Március 10-én az FSZB Penzában egy, január 21-én pedig a Moszkvához közeli Ljuberci járásban pedig két 16 éves fiút vett őrizetbe. Mindhárman terrortámadást szándékoztak végrehajtani osztálytársaik ellen. Korábban december 9-én Tulában történt hasonló eset, szeptemberben a Krasznojarszki terület Minuszinszk településén vett őrizetbe egy kamaszt a szolgálat azzal a gyanúval, hogy egy iskolai tanévnyitó ünnepségen készült támadást végrehajtani.

Tavaly szeptember elején az FSZB összesen 13 olyan fiatalt fogott el, aki tanintézmények, forgalmas helyszínek és rendvédelmi szervek épületei ellen készült fegyveres támadásokat végrehajtani Oroszország több régiójában. A szolgálat szerint 11-en közülük egy zárt közösségimédia-csoport tagjai. Orosz hírügynökségek szerint az FSZB ezt megelőzően csak 2020-ban nyolc, iskolák elleni támadást hiúsított meg Kosztromában, Sznyezsinszkben, Szaratovban, Kercsben, Szahalin szigetén, Krasznojarszkban, Tyumeny megyében és Volgográdban. Valamennyi gyanúsított húsz évnél fiatalabb volt.

A legsúlyosabb ilyen oroszországi támadás az Ukrajnától elcsatolt Krím-félszigeten, Kercs városában történt, ahol a 18 éves Vlagyiszlav Roszljakov 2018 októberében egy műszaki iskolában 15 tanulót és öt felnőttet ölt meg, majd önmagával is végzett.

The post Lövöldözés a permi egyetemen, többen meghaltak appeared first on .

Izraeli biztonságiak elfogták a két hete egy börtönből megszökött hat palesztin rab közül az utolsó két, még szabadon lévőt vasárnap hajnalban Ciszjordánia északi részén, Dzseninben.

A rabok megadták magukat, nem tanúsítottak ellenállást, miután az izraeliek körülvették az épületet, amelyben rejtőzködtek. A szeptember elején az észak-izraeli Gilboa börtönből egy alagúton keresztül megszökött hat fogoly utolsó párosának sikerült átszöknie Ciszjordániába, és Dzseninben, a helyi menekülttáborban bujkáltak.

Az izraeli biztonságiak a hadsereg különleges egységei, a Sin Bet belbiztonsági szolgálat és a rendőrség Jamam nevű terrorellenes csoportjának együttműködésével két hét elteltével fogták el Iham Kamamdzsit és Munadil Nafijatot, az Iszlám Dzsihád nevű iszlamista terrorszervezet tagjait.

Az izraeli csapatok, hogy elkerüljék a városban a palesztin terroristákkal való súlyos, közvetlen összecsapást, a figyelem elterelésére előzőleg nagy erőkkel felvonultak Dzsenin ellenkező oldalán, majd egy kisebb egység Dzsenin keleti részére, a rejtekhelyhez ment a szökevények letartóztatására. A katonák őrizetbe vették és kihallgatásra vitték a foglyok két helyi segítőtársát is, akik elbújtatták őket.

Az utolsóként elfogott Kamamdzsit 2006-ban életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték egy fiatal izraeli, Elijahu Aseri elrablása és meggyilkolása miatt. Nafijat ellen még nem folyt bírósági eljárás, vádemelés nélküli “adminisztratív fogságban” volt.

A szigorúan őrzött Gilboa börtönből megszökött hat rab közül négyen életfogytiglani elzárásukat töltötték izraeliek elleni halálos támadások miatt. Az al-Aksza Mártírok Brigádjai szervezet fegyverese, Zakaria Zubeidi ellen még nem folytatták le a büntetőeljárást két tucat bűncselekmény, köztük gyilkossági kísérlet miatt, a hatodik foglyot pedig “adminisztratív fogságban” tartották.

Szökésük, majd elfogásuk nyomán az elmúlt hetekben nőtt a feszültség Izrael és a palesztinok között, mert a szökést a palesztinok harcuk győzelmeként ünnepelték, az elfogások pedig elkeseredettséget okoztak a palesztin területeken.

The post Izraeli biztonságiak elfogták a két hete megszökött palesztin rabok közül az utolsó kettőt appeared first on .

Drónokra szerelhető speciális szállító dobozt fejlesztett két magyar cég, a terméket már számos országba értékesítették.

Drónos csomagszállítással egyre többen kísérleteznek, hiszen ezek a repülő eszközök nehezen megközelíthető, akár katasztrófa sújtotta területekre is bármit eljuttathatnak – indokolták a fejlesztést. A közlemény szerint ezt segítheti a magyar fejlesztésű Loricatus Delivery Box (loricatus latinul: páncélos) A szállítódoboz a tesztelések alapján túlteljesítette a terhelhetőségi és ütésállósági elvárásokat, és akár folyadék szállítására is alkalmas – írták.

A Loricatus Delivery Box a Loricatus Kft. és a Limes Model Kft. együttműködésével jött létre. A szállítódoboz világszerte mindenütt kapható, ahol a drónos szállítás feltételei adottak, illetve a helyi jogszabályok nem tiltják az alkalmazását.

A fejlesztők közölték, hogy az értékesítés márciusban kezdődött, és már 60 országra terjed ki. Európában Hollandia az egyetlen, de Ázsia és Dél-Amerika több államában már alkalmazzák. Chile például a bányatechnológiában használja, Argentínában PCR-teszteket és vérmintákat szállít, októbertől pedig a szaúdi egészségügyi minisztérium is a megrendelők között lesz – tették hozzá.

A 2008-ban létrejött Limes Model Kft. kezdetben főképp ingatlanberuházásokhoz készített építészeti maketteket, de ma már járműmaketteket és más ipari termékeket is készít – olvasható a cég honlapján. A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a társaság 2020-ban 58,5 millió forint árbevételt ért el. A kockázatelemzéssel és drónos légi adatgyűjtéssel foglalkozó Loricatus Kft. 2019 februárjában alakult, forgalma tavaly már meghaladta a 105 millió forintot a nyilvános beszámoló szerint.

The post Drónokra szerelehető csomagszállító dobozt fejlesztett két magyar cég appeared first on .

Az orosz belügyekbe való beavatkozással vádolták meg a küszöbönálló törvényhozási választások előtt az Európai Parlamentet és az Egyesült Államokat orosz hivatalos személyek.

Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának alelnöke az Állami Duma honlapján megjelent állásfoglalásában “barátságtalan lépésnek”, valamint az orosz belügyekbe való “beavatkozási kísérletnek” és az orosz polgárokra való “nyomásgyakorlásnak” nevezte, hogy az Európai Parlament olyan jelentést fogadott el, amely az unió Oroszország-politikájának felülvizsgálatát sürgette és amely szerint az uniós tagállamoknak késznek kell lenniük arra, hogy ne ismerjék el az orosz választások eredményét.

“Az ilyen határozatokat nem fogjuk eltűrni” – írta Vologyin, rámutatva, hogy az EP-határozatot még az orosz politikai akaratnyilvánítás előtt fogadták el. Az alelnök szerint az orosz választások, “eltérően azoktól”, amelyeket az Egyesült Államokban és az európai országokban szoktak tartani, nyitottak, ahol a szavazóhelyiségekben megfigyelők vannak jelen. “Önök foglalkozzanak a saját országaik berendezkedésével, azon polgárok ügyeinek megoldásával, akik önöket megválasztották” – üzent az EP-képviselőknek Vologyin.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Pervij Kanal televíziónak nyilatkozva azt mondta, hogy Oroszország konkrét tényeket, köztük IP-címeket bocsátott az Egyesült Államok rendelkezésére, bizonyítandó az orosz parlamenti választásokba való beavatkozás tényét. “És azzal, hogy azt mondják, nem fogadják el a vádakat vagy nem értenek egyet velük, nem fogják megúszni. Ezek tények, ez tényanyag” – hangsúlyozta Zaharova. Hozzátette, hogy Oroszország türelme nem határtalan azokkal az amerikai cégekkel kapcsolatban, amelyek beavatkoznak az orosz belügyekbe.

Zaharova arra utalt, hogy Alekszej Navalnij ellenzéki politikus támogatói “okos szavazás” elnevezéssel projektet kezdeményeztek a választókörzetekben az Egységes Oroszországéval szemben legesélyesebb jelölt támogatására. Az orosz hatóságok a részvételre vonatkozó instrukciók eltávolítására szólítottak fel több – főleg amerikai – it-céget, figyelmeztetve őket, hogy “szélsőségesnek” minősített anyagokról van szó.

Mivel ezek nem engedelmeskedtek, az orosz külügyminisztérium bekérette a moszkvai nagykövetet, akivel közölték, hogy “kategorikusan elfogadhatatlan” az orosz belügyekbe való beavatkozás. A tárca szerint a misszióvezetőnek a beavatkozás tényét alátámasztó bizonyítékokat adtak át akkor.

Az orosz választók péntektől kezdődően három napig szavaznak a szövetségi parlament alsóházának új összetételéről. Ezzel egyidejűleg kilenc régió vezetőjét közvetlenül, háromét pedig közvetve választják meg, és eldől 39 regionális törvényhozás mandátumainak sorsa is. Emellett az ország 85 régiójában 4474 referendumot tartanak. A választásokon Oroszországban 96 ezer szavazóhelyiségben 108 millió, az ország határain kívül kétmillió jogosult adhatja le voksát.

The post Moszkva a belügyekbe való beavatkozással vádolta meg az Európai Parlamentet és Washingtont appeared first on .

Republikánus szenátorok egy csoportja arra kérte Antony Blinken amerikai külügyminisztert, hogy nyilvánítsa külföldi terrorista szervezetté a tálibokat – jelentette a The Washington Times.

A vezető jobboldali konzervatív politikai napilap online tudósítása szerint az amerikai szenátus védelmi bizottságának republikánus tagjai Joni Ernst iowai szenátor vezetésével szerdán levelet küldtek az amerikai külügyminiszter részére. A lap információi szerint a politikusok aggodalmuknak adtak hangot a tálibok által korábban elkövetett gyilkosságokkal, valamint a Hakkáni-hálózat nevű terrorista szervezet vezetője, Sziradzsuddin Hakkáni afgán belügyminiszterré történt kinevezésével kapcsolatban.

A Hakkáni-hálózat igazgatja a tálibok pénzügyeit és katonai eszközeit, és korábban diverzánsakciókat hajtott végre nemcsak Afganisztánban, hanem Pakisztánban is.

“Tekintettel arra, hogy korábban az Egyesült Államok ellen végrehajtott terrorista támadásokat támogattak, brutális módszerekkel kormányoznak, továbbra is atrocitásokat követnek el amerikaiak és szövetségeseik ellen, mára pedig megnövekedett katonai képességekkel rendelkeznek, a tálib kormány jelenlegi formájában komoly fenyegetést jelent az Egyesült Államok számára” – idézi a republikánus szenátorok levelét a The Washington Times.

Az FBI által amerikai állampolgárok meggyilkolásáért körözött Hakkáni múlt heti belügyminiszteri kinevezése a tálib kabinetbe a nemzetközi közösség rosszallását váltotta ki, miközben a tálibok igyekeznek magukról kedvezőbb képet festeni, amióta augusztusban átvették a hatalmat Afganisztánban.

A Biden-adminisztráció bejelentette, hogy a közeljövőben nem áll szándékában elismerni a tálib kormányt Afganisztán legitim vezetéseként, annak ellenére, hogy az amerikai állampolgárok és afgán menekültek evakuálásakor szorosan egyeztetett velük.

A The Washington Times rámutatott: a tálibok terrorista szervezetté nyilvánítása megnehezítené a nemzetközi döntéshozatalt az Afganisztán elleni szankciók feloldásáról és a humanitárius segélyek kiterjesztéséről. Jelenleg ez az Egyesült Államok egyik utolsó megmaradt befolyásolási eszköze a tálibokkal szemben.

A levél tanúsága szerint a szenátorok nincsenek meggyőződve arról, hogy a tálibok betartanák azon ígéretüket, miszerint a nemzetközi normákkal összhangban kormányoznak majd.

“Már közvetlenül az amerikai és a szövetséges csapatok afganisztáni kivonulását követően láthattuk az emberek ellen elkövetett nyilvános támadásokat, a nők és lányok megverését, és hogy katonai kereső csapatok kutattak szövetségeseink és partnereik után” – fogalmaztak levelükben a szenátorok. Leszögezték: “a legaggasztóbb számunkra, hogy a tálib erők által megvert és üldözött emberek között voltak még mindig Afganisztánban élő amerikai állampolgárok és családtagjaik is”.

Más republikánus törvényhozók, köztük Lindsey Graham dél-karolinai szenátor, illetve Mike Waltz floridai képviselő határozat-tervezeteket nyújtottak be kedden a tálibok terrorista szervezetté nyilvánítása érdekében.

“Ha a Biden-adminisztráció szeretné visszanyerni az Afganisztánban általa okozott katasztrófa után elveszített hitelességét, el kell fogadnia azt az intézkedést, amellyel hivatalosan is külföldi terrorista szervezetté nyilvánítja a tálibokat” – hangsúlyozta közleményében Waltz képviselő.

Az amerikai republikánus törvényhozók felszólítására egy héttel azután került sor, hogy a tálibok átmeneti kormányt alakítottak az amerikai csapatok és szövetségeseik augusztus végi afganisztáni kivonulását követően. A levelet Blinken kétnapos képviselőházi és szenátusi bizottsági meghallgatását követően küldték. A kongresszusi meghallgatások – melyek során két republikánus politikus is lemondásra szólította fel Blinkent – , az amerikai katonai kivonulás kongresszusi felülvizsgálati folyamatának első lépése volt.

The post Republikánus szenátorok terrorista szervezetté nyilvánítanák a tálibokat appeared first on .

Az 1998-1999-es szerb-koszovói konfliktus idején elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai különleges bíróságon megkezdődött szerdán a koszovói hírszerző ügynökség korábbi vezetője, Salih Mustafa perének tárgyalása.

Mustafát a különleges ügyészség utasítására tavaly szeptember végén fogták el a koszovói fővárosban, Pristinában. A szakadár Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) kötelékében, a koszovói börtönökben elkövetett kínzással és gyilkossággal vádolják. A volt titkosszolgálati vezető tagadja a vádakat, és a különleges bíróságot a Gestapohoz, a náci Németország politikai titkosrendőrségéhez hasonlította.

A vádat képviselő Jack Smith főügyész szerint Mustafa áldozatai olyan koszovói albánok voltak, akik nem értettek egyet az UCK nézeteivel. Mustafa személyesen részt vett a foglyok verésében és válogatott kínzásokban – olvasható a vádiratban. Tavaly júniusban az ügyészség Hashim Thaci koszovói elnök ellen is vádat emelt háborús bűncselekmények gyanújával. Thaci, aki egykor az UCK vezetője volt, azonnali hatállyal lemondott hivataláról.

Az UCK egykori parancsnokai a különleges ügyészség vádirata szerint legalább száz gyilkosságért felelhetnek. Az áldozatok között mások mellett koszovói albánok, szerbek, romák és más nemzetiségű emberek, valamint politikai ellenfeleik is vannak.

Az UCK tettei máig vitatottak. Megvádolták azzal is, hogy szervkereskedelmi hálózatot működtetett, amelynek keretében állítólag fogságba ejtett vagy elrabolt szerb és albán nemzetiségű embereket csonkítottak, illetve gyilkoltak meg. A szervkereskedelmi üggyel kapcsolatban Thaci koszovói államfő neve is előkerült. Míg a szerbek szemében az UCK egykori vezetői és tagjai háborús bűnösök, a koszovóiak többsége hősként tekint a szerbek elleni harcok vezetőire.

The post Hágában megkezdődött a háborús bűnökkel vádolt Salih Mustafa perének tárgyalása appeared first on .

A brit külügyminiszter szerint az Egyesült Államokkal és Ausztráliával létrehozott új háromoldalú védelmi és biztonsági partnerség célja a kivívott szabadságjogok védelme és e jogok globális érvényesülésének előmozdítása.

Liz Truss a The Sunday Telegraph című konzervatív vasárnapi brit lapban megjelent írásában leszögezte: Nagy-Britannia elszántan küzd a szabadság, a szabad vállalkozás, a demokrácia, a jogegyenlőség érvényesüléséért, a női jogok erősítéséért, az LMBTQ-közösség jogainak előmozdításáért.

A szabadságjogokat azonban meg is kell védeni. London ezért épít ki erőteljes biztonsági kapcsolatrendszert világszerte, és ez volt az indoka annak, hogy a napokban Boris Johnson brit és Scott Morrison ausztrál miniszterelnök, valamint Joe Biden amerikai elnök bejelentette a három ország AUKUS néven létrehozott új biztonsági partnerségi kezdeményezését – írta a brit külügyminiszter.

A világszerte komoly feltűnést keltő háromoldalú megállapodás elsődleges gyakorlati céljai közé tartozik az ausztrál haditengerészet felszerelése nukleáris meghajtású, de hagyományos fegyverzettel ellátott tengeralattjárókkal, a kezdeményezést bejelentő közös közlemény megfogalmazása szerint az indiai- és a csendes-óceáni térség stabilitásának fenntartása végett.

A közlemény nem említette név szerint Kínát, de egybehangzó szakértői értékelések szerint az AUKUS-kezdeményezés egyértelmű kifejeződése annak az aggodalomnak, amellyel az amerikai, a brit és az ausztrál kormány az indiai- és a csendes-óceáni térségben zajló kínai katonai tevékenységet figyeli.

A kezdeményezés nyomán ugyanakkor Ausztrália felmondta a hagyományos meghajtású tengeralattjárók szállításáról Franciaországgal 2016-ban kötött, 37 milliárd dollár értékű szerződését. Párizs rendkívüli indulattal reagált a fejleményre. A francia kormány konzultációra hazarendelte nagyköveteit az Egyesült Államokból és Ausztráliából, és Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter a brit sajtó idézete szerint a hétvégén úgy nyilatkozott, hogy súlyos válságba került Franciaország viszonya a három szövetséges országgal.

A londoni francia nagykövetet nem hívták vissza, de a francia külügyminiszter Londonban idézett nyilatkozata szerint ennek csak az volt az oka, hogy Párizs számára nem meglepetés Nagy-Britannia “folyamatos haszonleső” magatartása. Le Drian hozzátette: Londonra egyébként is “csak a szekér ötödik kerekének szerepe” jut az AUKUS-partnerségben.

A brit külügyminiszter ugyanakkor a The Sunday Telegraphnak írt cikkében leszögezte: a három ország célja a szorosabb együttműködés az élenjáró technológiák használatában a nukleáris meghajtású tengeralattjáróktól kezdve a mesterséges intelligencián át a kvantumszámítógépekig. A megállapodás emellett jelzi az indiai- és a csendes-óceáni térség biztonsága melletti elkötelezettséget is – áll Liz Truss vasárnapi cikkében. A brit külügyminiszter hozzátette: az új biztonsági megállapodás több száz új, magas szakképzettséget igénylő munkahelyet is teremthet Nagy-Britanniában.

Erre az AUKUS-partnerségről szóló brit kormányközlemény is egyenes utalást tett, leszögezve: Nagy-Britannia több mint hatvan éve gyárt és üzemeltet nukleáris tengeralattjárókat, így rendkívül kiterjedt szaktudással és tapasztalatokkal tud hozzájárulni az AUKUS-kezdeményezéshez olyan brit óriásvállalatok bevonásával, mint a Rolls-Royce és a BAE Systems.

The post Brit külügyminiszter: az AUKUS-partnerség célja a szabadságjogok megvédése appeared first on .

Őrizetbe vettek négy embert, köztük egy 16 éves szíriai fiút Németországban egy zsinagóga elleni terrortámadás tervezésének gyanúja miatt – jelentette a Der Spiegel.

A hírmagazin értesülése szerint a fiatalkorú gyanúsított az Észak-Rajna-Vesztfália tartományi Hagenben lakik az édesapjával, és pokolgépes merényletet tervezett a helyi zsinagóga ellen. Arra készült, hogy a legfőbb zsidó vallási ünnep, a jóm kipúr – az engesztelés napja – alkalmából tartott ünnepség alatt hajtja végre a robbantásos támadást.

Szerda este fogták el. Egy külföldi hírszerző szervezettől kapott információk révén jutottak a nyomára. A partnerszolgálat tájékoztatása arról szólt, hogy egy Németországban tartózkodó feltételezett iszlamista egy zsinagóga elleni robbantásos merényletről kommunikál egy online chatalkalmazásban. Állam elleni súlyos bűncselekmény előkészítésének gyanújával nyomoznak ellene – írta a Der Spiegel a hírportálján.

A hageni zsinagógánál szerda este nagyszabású rendőri műveletet végeztek. A környéket lezárták, a zsinagógában tervezett istentiszteletet és ünnepséget lemondták. Robbanószer keresésére idomított kutyákat is bevetettek. Közvetlen veszélyre utaló jeleket nem tártak fel. A hageni rendőrség közleménye szerint az üggyel kapcsolatban négy embert vettek őrizetbe a városban, köztük egy 16 éves fiatalt. A lehetséges bizonyítékok lefoglalására házkutatásokat tartottak.

A Der Spiegel jelentése szerint a szíriai fiú mellett három férfit vettek őrizetbe. Egy lakásban találtak rájuk a hageni pályaudvar közelében. Az épülethez vezető utcát lezárták, és átkutattak egy gyanús gépjárművet, amely az utcán parkolt.

Herbert Reul tartományi belügyminiszter egy csütörtöki nyilatkozatában azt mondta, hogy fennállt a támadás veszélye a hageni zsinagógánál, és ezt a veszélyt a rendőrség “vélhetően elhárította”.

The post Zsinagóga ellen tervezett merényletet: elfogtak egy szíriai fiatalkorút Németországban egy zsinagóga elleni merénylet tervezésének gyanújával appeared first on .