Biztonságpolitika

A kannabisztermékek egyre erősebb hatásúak és változatosabbak Európában, a kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó bűnszervezetek közötti együttműködések pedig új biztonsági kihívásokat jelentenek a kontinensen – figyelmeztetett legfrissebb jelentésében az Europol.

Az Európai Unió hágai székhelyű rendőrségi együttműködési szervezete és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának (EMCDDA) közös jelentése szerint az évente legkevesebb 11,4 milliárd euróra becsült nyereséget termelő európai kannabiszkereskedelem a kontinens legnagyobb kábítószerpiacává vált, megelőzve a kokaint.

Míg a kannabisznövény és a gyanta továbbra is uralja az uniós piacot, Európában a kannabisztermékek egyre változatosabbak lettek. Számos természetes, félszintetikus és szintetikus kannabinoidot tartalmaznak, amelyek a legkülönbözőbb formában kaphatók. Európában a legfrissebb becslések szerint 22,6 millió 15 és 64 év közötti ember fogyasztott kannabiszt az elmúlt évben – írták.

A hágai székhelyű uniós ügynökség szerint a legfrissebb vizsgálatok a kannabisz „hatásának jelentős növekedését” tárták fel, megállapították, hogy a kábítószer tetrahidrokannabinol-szintje (THC) sokkal magasabb a korábbinál. A kannabisznövény átlagos hatékonysága összességében 57 százalékkal emelkedett 2010 és 2021 között, míg a növényen található mirigyek (trichomák) által termelt gyantáé csaknem 200 százalékkal nőtt ugyanebben az időszakban.

Kiemelték továbbá, hogy új biztonsági kockázatot jelent a kannabiszkereskedelemmel foglalkozó bűnbandák együttműködésének megerősödése. Céljuk, hogy teljes körű, „a termeléstől a forgalmazásig terjedő szolgáltatásokat nyújtsanak” – írták. A kannabisz szállításának módszerei is változatosabbá váltak, a csempészek már drónokat, helikoptereket vagy vezető nélküli hajókat használnak az illegális tevékenységhez – tették hozzá.

Az EU-ban található kannabisznövény nagy részét a nyugat-balkáni régióban termesztik, de a kannabiszgyanta legnagyobb európai szállítója az Europol szerint továbbra is Marokkó maradt. A kannabisz illegális termesztése a jelentős vízfelhasználás és a vegyszerek szennyező hatása miatt káros a környezetre – emelte ki közleményében az uniós szervezet. Számításaik szerint mintegy 500 kannabisznövény beltéri termesztéséhez legalább 1,6 és 2 millió liter közötti víz felhasználása szükséges évente. Az EU-ban létesített kannabisz beltéri termesztésére felhasznált villamos energia nagy részét lopják – emelték ki.

Az unió területén lefoglalt kannabisznövény és a kannabiszgyanta mennyisége évtizedes rekordot döntött 2021-ben, 256 tonnát, illetve 816 tonnát tett ki. Ezenkívül a vizsgált évben több mint 4,3 millió kannabisznövényt fogtak el az uniós tagországok illetékes hatóságai.

Közölték azt is: globális politikai vita zajlik a kannabiszpiac és a kannabiszhasználat szabályozásáról és ellenőrzéséról. Ez idáig öt uniós tagállam – Csehország, Németország, Luxemburg, Málta és Hollandia – vezetett be vagy tervez bevezetni „új megközelítést” a rekreációs célú kannabisz használatának szabályozására. Ez év elején a nem EU-tag Svájc is megkezdte a legális kannabiszértékesítés próbaidőszakát.

 

The post Europol: egyre erősebb a kannabisztermékek hatóanyaga Európában appeared first on .

Ismét indul a Biztonságpolitikai Szakkollégium Orosz-ukrán háborúval foglalkozó műhelyének hírfigyelője. A havonta megjelenő beszámolóban a kutatósejt tagjai egy-egy általuk fontosnak tartott hírt mutatnak be, amelyek a műhely témájához kapcsolódnak.

Oroszország visszavásárolja fegyvereit

Oroszország az orosz-ukrán konfliktus miatt elkezdte visszavásárolni más országoktól az eladott védelmi rendszereit, hogy feltöltse raktárait. 2023.  áprilisában orosz tisztviselők találkoztak Kairóban Abd el-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnökkel azzal a céllal, hogy visszavásároljanak több mint 100 helikopter motort, jelentette a Wall Street Journal lapja. A források alapján Kairó engedélyezte a szállítmányokat és decemberben várható érkezésük. 

A lap szerint Oroszország felvette a kapcsolatot Fehéroroszországgal, Brazíliaival és Pakisztánnal azzal a céllal, hogy helikoptereket és motorokat vásároljon vissza. A vásárláson túl várható, hogy Oroszország megnöveli a fegyvergyártását is. Oroszország azonban tagadja, hogy ezt azért tenné mert fogytában vannak készletei.

Dél Korea szerint Oroszország többek között Észak Koreától is elkezdett fegyvereket vásárolni, ezt azonban Észak Korea tagadja.

November 7-én Oroszország kilépett a CFE-szerződésből (Hagyományos fegyveres erők Európában) azzal az indokkal, hogy a NATO terjeszkedés miatt ilyen szerződést fenntartani már lehetetlenné vált.

Eközben Ukrán katonai szakértők szerint Kiev ellentámadása azért volt sikertelen mivel a Nyugat nem hatékony módon küld fegyvereket és egyéb felszerelésket. „A stratégiai célok nem lettek elérve ebben az évben és aligha lehetséges, hogy az elkövetkezendő hónapokban el lesznek érve”. Így számolt be Igor Romanenko az Ukrán Fegyveres Erők vezérkari főnöke az Al Jazeera hírügynökségnek.

Szerző: Lázár Sebastian

Szlovákia beszünteti a fegyverszállításokat Ukrajna felé

A 2023. szeptember 30-án Szlovákiában tartott parlamenti választás eredményeként a baloldali Smer (Irány – Szlovák Szociáldemokrácia) párt szerezte a legtöbb szavazatot, így ez a politikai egység Robert Fico-t jelölte miniszterelnöknek, aki nem sokkal később megkapta mandátumát negyedik kormányának megalakítására egy hárompárti koalíció élén.

Ez a politikai átalakulás nemcsak a belpolitika, hanem a külpolitika színterét illetően is jelentős változásokat hozott el, ugyanis a koalíció elítéli az Ukrajnának szánt katonai segélyeket, és az Oroszország elleni szankciókat. Robert Fico miniszterelnök már miniszterelnökségének első hetében megerősítette, Szlovákia nem szándékozik további fegyverekkel támogatni Ukrajnát, egyedül a humanitárius segélyek szállítását teszi lehetővé. Ezzel összhangban kritizálta az Európai Uniót is az Ukrajnának történő fegyverszállítások miatt, valamint a katonai műveletek beszüntetésének fontosságára hívta fel a figyelmet. 

Korábban Szlovákia is az Ukrajnát fegyverrel támogató országok közé tartozott, ez az állam volt ugyanis az első, amely 2022. február 24-e után légvédelmi rendszert adott át Ukrajnának. Egészen idáig Szlovákia közel 671 millió euró értékben biztosított katonai segélyt Ukrajnának, a fegyverszállítások többek között olyan eszközöket is magukban foglaltak, mint a Szlovák Légierő 13 darab Mig-29-es elfogó-vadászrepülőgépe. 

A Szlovákiában történt politikai változás tehát a katonai segélyek leállításával közvetlenül is érintheti az orosz-ukrán háború alakulását, és bár Dmitry Peskov orosz szóvivő szerint a lépés a szlovák fegyverszállítások alacsony aránya miatt nem fog jelentős hatást eredményezni, Lengyelország hasonló szeptemberi külpolitikai fordulatával egyértelmű változást hoznak az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos európai külpolitikában.

Szerző: Kertész Bence

Avgyijivka: az új Bakhmut vagy inkább Debalceve?

A 2023-ban indított „tavaszi” (nyári) ukrán ellentámadás sikertelensége után, az orosz fél a jelek szerint egy hasonló tematikához nyúl vissza e télen, mint azt tette előző télen. Ismételten fokozza támadásait az Ukrán energia ellátás és kritikus infrastruktúra ellen, és ismételten kisebb offenzív műveleteket próbál meg végrehajtani a Harkov-Donyeck vonalon. Ezen belül az előző évhez hasonlóan ismételten van egy település, amely kiemelkedik a többi közül, Eddig minden jel arra mutat, hogy ez a település nem más, mint Avgyijivka, mely mindkét országnak fontos a háború szempontjából, és szimbolikusan is nagy jelentőséggel bír.

Az Oroszok a jelenlegi információk alapján északi és déli irányból végeznek offenzív műveleteket, mely során jelentősebb veszteségek árán ugyan, de sikerült elérni, hogy a településtől északra lévő már-már magaslatnak számító hulladéklerakót.

Orosz oldalról a település birtoklása két szempontból fontos; egyrészt a város birtoklásával az ukrán fél nem lenne képes az egyszerű tábori tüzérséggel zavarni a város ellátását és ezáltal megkönnyíteni Moszkva dolgát abban, hogy a várost ellátási központként használhassa, e mellet a település a 2014-óta kiépített ukrán védelmi vonal egyik legfontosabb „erődje” melynek bevétele jelentős mértékben befolyásolhatja a harcoló ukrán csapatok morálját, mint ahogy az történt Bakhmut-nál is.

Az elkövetkező hónapok eseményei majd egyértelművé teszik, hogy a település egy lassú több hónapos véres összecsapások áron fog e esetleg gazdát cserélni. Vagy az orosz csapatok északi és déli manőverei olyan helyzetbe kényszerítik az ukrán vezérkart, hogy csapatait visszavonja, ezzel elkerülje a településen lévő harcoló alakulatok bekerítését, mint ahogy ez 2014-ben fenyegette az ukrán csapatokat Debalceve-nél.

Szerző: Horváth Kristóf

Oroszország kilépésre készül a nukleáris kísérletek betiltásáról szóló szerződésből

Az orosz törvényhozók jóváhagyták az Átfogó Atomcsend-szerződés (CTBT) ratifikációjának visszavonásáról szóló törvényjavaslatot. A lépés tovább növeli a Moszkva és a Nyugat közötti feszültséget Oroszország ukrajnai háborúja közepette.

A Duma egyhangúlag szavazott az átfogó nukleáris fegyverek kísérletét betiltó, mérföldkőnek számító megállapodás felmondásáról szóló törvényjavaslatról. A hatályba lépéshez már csak Vlagyimir Putyin elnök aláírására van szükség.

Moszkva október 6-án jelentette be, hogy ki kíván lépni a szerződésből, célja ezzel az volt, hogy reflektáljon az Egyesült Államok álláspontjára, amely maga is aláírta, de soha nem ratifikálta a szerződést. Az továbbra sem világos, hogy a felmondás következménye ként Oroszország újra megkezdi a nukleáris fegyverek tesztelését.

Az amerikai külügyminisztérium szerint a lépés célja az USA és azon más országokra történő nyomásgyakorlása volt, amelyek támogatják Ukrajnát az orosz erők elleni harcban.

A CTBT felmondásával Washington és Moszkva között az utolsó fennmaradó kétoldalú atomfegyver-szerződés az Új START egyezmény, amelynek keretében a két fél rendszeresen ellenőrizte egymás nukleáris létesítményeit és korlátozta a robbanófejeket. Oroszország februárban felfüggesztette a szerződést, amely 2026 elején jár le.

Szerző: Parádia Cintia Kitti

Rakétacsapás érte egy kárpátaljai dandár katonáit

November 3-án orosz rakétatámadás sújtotta a dél-ukrán Zaporizzsjai régiót, erősítette meg az ukrán védelmi miniszter, Rusztem Umerov. A támadás során a kárpátaljai 128-as különálló hegyi rohamdandár katonái súlyosan megsebesültek, egyes jelentések szerint 20 halálos áldozata is lehet a tragédiának. Egyes információk szerint a munkácsi dandár katonái egy kitüntetési ünnepségen vettek részt, amiről – egyelőre nem tudni, hogy az orosz hírszerzés egyik ügynöke vagy csak egy civil – értesítette az orosz erőket. Az áldozatok emlékére Kárpátalján 3 napos gyászt hirdettek. Kárpátalja kormányzója, Viktor Mikita a Telegram-csatornáján arra kérte a lakosságot, illetve a vendéglátóipari egységeket, hogy a következő napokban óvakodjanak a nagyszabású események, rendezvények, koncertek megtartásától. 

Az ukrán légierő parancsnoka, Mikola Olescsuk a Telegram-csatornáján bejelentette, hogy sikeres rakétacsapást mértek az oroszok által 2014-ben annektált Krím-félsziget Kercs városában található hajógyártó üzem és infrastruktúra ellen. Az orosz védelmi miniszter szerint az ukránok 15 rakétát indítottak, amelyből az orosz légvédelem 13-at még a levegőben hatástalanított és a becsapódó rakéták egy orosz hadihajóban tudtak kárt okozni. Olescsuk szerint annál a kikötőnél állomásozott az orosz hadiflotta egyik legmodernebb hadihajója is, de egyelőre csak találgatni lehet, hogy mely hajót sikerült eltalálnia az ukrán légierőnek. 

Szerző: Németh Merse

Szerkesztő: Patócskai Péter

A hírfigyelő korábbi kiadásai ide kattintva érhetők el.

A borítókép Jade Koroliuk fotója az Unsplash-ről.

A Orosz-ukrán háborús hírfigyelő II. – 1.rész bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Nagyon sok KKV a mai napig is próbálkozik a consumer kategóriával, de szerencsére egyre többen jönnek rá, hogy egy használt üzleti laptop sokkal jobb választás! Ebben a cikkben megmutatjuk, hogy miért érdemes inkább ez utóbbiak mellett dönteni.

Miért nem jó választás egy KKV-ban a consumer?

Ahhoz, hogy megértsük, miért dönt egyre több KKV (nagyon helyesen) a használt notebook mellett, először is nézzük, milyen egyéb lehetőségük van! A piacon található legtöbb alsó vagy középkategóriás (ezeket nevezzük consumernek) műanyag laptop egyszerűen túl gyenge.

Hiába lehet őket megvásárolni már akár 100.000 forinttól is, sem a teljesítményük, sem az anyagminőségük nem megfelelő. Így hiába várjuk, hogy tartósak, időtállóak legyenek. Hamar megfigyelhetünk majd rajtuk kopásokat, karcolásokat, akár repedéseket is. Zörögni és nyikorogni kezdenek, kilazulnak a zsanérjaik. Emellett a gyengébb minőséget támasztja alá az is, hogy intenzív használat mellett hamar túlmelegszenek, zajossá válnak. Sőt, ez a működésükre is kihat, mert elkezdenek akadozni. És akkor ne is beszéljünk a nehézkes karbantartásukról, valamint a korlátozott alkatrész-utánpótlásukról.

Egy munkahelyi környezetbe nem választhatunk ilyen gyenge minőségű készülékeket, mert nagyon hamar felmondhatják a szolgálatot. Így az olcsónak tűnő informatikai befektetés a javításokkal vagy cserékkel végül sokkal drágább lesz, mint elsőre gondoltuk. Nem beszélve arról, hogy amíg szervizben vannak a gépek, hátráltatva vagyunk a munkánkban. Ezt egy KKV nem engedheti meg magának!

Miért a prémiumkategóriás üzleti laptop a jó választás?

Ezeket a készülékeket olyan anyagokból és úgy gyártották, hogy a lehető legtovább és a maximális teljesítményt nyújtva tudjanak működni. Maximálisan megbízhatóak, időtállóak, stabilak, támogatják a produktív munkát. Minden tekintetben az üzleti igényekre lettek szabva. Nem ritka, hogy minden komolyabb gond nélkül is, napi 8-12 órás munka mellett is képesek 8-10 évet működni.

De hogy ne csak az előnyökről beszéljünk, nézzük, mi a hátránya. Miért nincs minden KKV-nál ilyen készülék? Ennek egyszerű oka van: az ára. Egy-egy ilyen minőségi új laptop ára körülbelül 400.000 forintnál kezdődik, de nem ritka a 700-900 ezer forintos darab sem. Igen, ezek maximálisan kielégítik egy vállalkozás minden igényét. De sajnos kevés KKV engedheti meg magának, hogy ennyire magas összeget fizessen ki egy-egy számítógépért.

A megoldás: használt üzleti laptop!

Nem véletlenül fordulnak egyre többen a használt piac felé. Itt megtalálhatóak azok a kiváló minőségű, időtálló üzleti gépek, melyeket egy felújítás után töredék áron lehet beszerezni. A PC Aréna például még garanciát is vállal az eszközökre.

Mivel ezeket az üzleti gépeket jellemzően pár év használatot követően leselejtezik a nagy cégek, így hozzájuk lehet jutni alacsony áron. Gyakorlatilag a consumer termékek áráért megkaphatjuk azt a profi minőséget és megbízhatóságot, amit egy üzleti laptop nyújt. Ezt kár lenne kihagynia egy KKV-nak!

The post KKV-k: Miért érdemes consumer helyett használt üzleti laptopot vásárolni? appeared first on .

Egyre több ingatlantulajdonos dönt egy állandó, süllyesztett kerti medence mellett, hiszen élményben és látványban is jóval többet nyújt, mint egy ideiglenes megoldás, ráadásul a medencefedések révén kényelmes is.

Egy kültéri medence akkor használható ki igazán, ha a fürdési szezon minél hosszabb, a karbantartási igénye pedig minél alacsonyabb, de az sem hátrány, ha mindezek mellett dekoratív fedéssel rendelkezik, amely tökéletesen illik a környezetébe.

Nem szeretnél tetőt a medencére, mert kitakarná a lélegzetelállító panorámát vagy a gyönyörűen kialakított kert látványát? Nem kell aggódni, van megoldás, válassz modern, szuper alacsony medencefedést!

Medencefedés = kevesebb gond

Érdemes már a medence telepítésekor a fedést is megrendelni, de utólag is kialakítható, viszont mindenképp tervezz vele, ha rendszeresen használnád a kültéri medencét! Kérdés esetén vedd fel a kapcsolatot a Polikinggel, tudj meg minden lényeges részletet, mielőtt megrendeled!

Egy kültéri medence karbantartása költség- és időigényes feladat, amelyet nem lehet megúszni, hiszen hiányában használhatatlan, fürdésre alkalmatlan lesz a víz. A vízkezelés több okból szükséges: megelőzi az algásodást, kiszűri, ártalmatlanítja a szennyeződéseket.

Senki sem fürdik szívesen olyan medencében, ami tele van levelekkel, bogártetemekkel és más szennyeződésekkel, illetve zöld színű és szagos. Ezek a problémák könnyen megelőzhetők, ha rendszeresen kezeled a vizet, és jóval kevesebb vegyszert és időt igényelnek, ha használaton kívül lefeded a medencét.

Milyen előnyökkel jár a medencefedés?

Egy süllyesztett kültéri medence komoly veszélyforrás lehet, ha kisgyerekek, háziállatok használják a kertet. Azonban, ha polikarbonát medencetetővel látod el, nyugodt lehetsz afelől, hogy ha véletlenül rá is lépnek, esnek, kibírja a súlyukat, nem esnek a vízbe.

De a medencefedés megakadályozza a víz algásodását, szennyeződését, továbbá felmelegíti és melegen tartja, így a fürdési szezon költség- és energiahatékonyan akár 2-4 hónappal is kiterjeszthető. És egy nyári napon, esős, szeles időben is használható marad a medence, ugyanis a legtöbb fedéstípus alatt fürdeni, úszni is lehet. Ha ilyen terveid vannak, alaposan tanulmányozd az egyes típusokat, mielőtt választasz!

Klasszikus vs. modern medencefedések

A már korábban is létezett íves, kosárgörbe formák tekinthetők klasszikusnak, míg az utóbbi években megjelent szögletes fedés típusok modern környezetbe nagyszerűek. Azonban ma már a szuper alacsony fedések közül is választhatsz nemcsak szögleteset, hanem íves vonalvezetésűt is, amennyiben az épület, a környezet stílusához az jobban illik.

Ezek vázszerkezete is extra erős alumínium profilból készül, továbbá viharbiztonsági rendszerrel ellátott, azonban kizárólag prémium kategóriás 4 mm-es tömör, üvegszerű hatású polikarbonáttal választható. A lapos fedés nem vesz el a kert, a panoráma látványából, dekoratív, modern hatású, így tökéletes választás azoknak, akiknek ez számít.

The post Modern formavilágú, szuper alacsony medencefedést keresel? appeared first on .

The European Commission has made a significant step towards EU enlargement on November 8th when it adopted the 2023 Enlargement Package, providing a detailed assessment of the state of play and the progress made by Albania, Bosnia and Herzegovina, Kosovo, Montenegro, North Macedonia, Serbia, Türkiye, and for the first time also Ukraine, the Republic of Moldova and Georgia on their respective paths towards accession to the European Union. This could mark the end of the so-called ‘enlargement fatigue’ that has characterised the EU since Croatia’s accession in 2013. The push for enlargement is mainly due to the fear of a further escalation of the conflict in Ukraine and the growing Russian and Chinese influence in the region.

The EU accession process is a complex and time-consuming journey. The length of the process is heavily affected by a number of factors, including the country’s performance in terms of the EU accession criteria, the political will of EU Member States and the European Union’s own internal dynamics.

Following the Thessaloniki summit in 2003, which affirmed that all Western Balkan countries would join the EU (they ‘will become an integral part of the EU’) upon fulfilling the established Copenhagen criteria, the EU’s dedication to enlargement has faced several setbacks. Over the two decades following the summit a vicious circle has emerged in the Western Balkans due to the slowdown in the dynamic towards membership. The political will to introduce radical reforms has significantly decreased in the states concerned.

Meanwhile, Ukraine’s determined efforts for EU integration has brought about a paradox in the EU’s accession process. With a total population of 17 million, the six Western Balkan countries do not threaten the EU’s absorption capacity. Yet the EU is reluctant to move forward with their accession, whereas with Ukraine, there is a perceived urgency to move forward, but concerns about its size may introduce absorption capacity issues.

Where do the Western Balkan countries currently stand in the accession process, and which one is making the most progress?

Albania officially applied for EU membership in 2009 and was granted candidate status in 2014. Since Albania’s accession has been connected to North Macedonia, concerning which Albania’s Prime Minister, Edi Rama, has expressed his desire to achieve accession separately from Northern Macedonia, the first formal intergovernmental conference with the EU took place in July 2022. The European Union has given the green light to begin accession talks with Albania and North Macedonia following the resolution of a longstanding dispute between Skopje and its EU neighbour Bulgaria.

Albania has undertaken significant judicial reforms in recent years. The aim is to enhance the efficiency, transparency, and independence of the judicial system. The reforms include vetting of judges and prosecutors to ensure their integrity and competence, as well as the establishment of new institutions to oversee the judiciary. These efforts are part of Albania’s broader commitment to meeting EU accession criteria and improving the rule of law within the country.

Albania takes a pro-European position, with the government and a vast majority of its citizens supporting its EU integration. According to a survey conducted in 2022, 95.9 percent of the respondents support the country’s accession to the EU. However, the process could last for years – as for Croatia, it took eight years to achieve full membership of the European Union.

North Macedonia applied for membership in 2004 and was granted candidate status in 2005. The path to opening accession negotiations has been slow and difficult. The decades-long name dispute with Greece was a major obstacle. With the signing of the Prespa Agreement in 2018, the almost 30-year-long name dispute ended, and the debated name of the Western Balkan state officially became Northern Macedonia, allowing the start of Euro-Atlantic integration, a process that was previously hindered by Greek objections.

Following these events in 2020, North Macedonia could fairly assume that accession negotiations could finally begin. In November 2020, however, Bulgaria has expressed its opposition, claiming that its neighbour does not respect their common history, ethnic and linguistic roots. Negotiations did not start until July 2022, when legislators in North Macedonia approved an agreement brokered by France, designed to resolve a conflict with Bulgaria and pave the way for overdue European Union membership talks. The agreement suggests amending North Macedonia’s constitution to acknowledge a Bulgarian minority without necessitating Bulgaria’s recognition of the Macedonian language. As part of the deal, Bulgaria will permit its western neighbour to start negotiations talks with the European Union.

As a result of these setbacks, public opinion in North Macedonia has also undergone a change regarding the country’s accession to the EU. According to the public opinion poll of the Balkan Barometer 2023, 25 percent of the population think the country will be a member of the EU by 2030, 28 percent expect the country to achieve membership by 2035, and 37 percent believe the country will never join the European Union. Such doubts may be overruled by future political and economic reforms and diplomatic efforts.

Bosnia and Herzegovina applied to join the European Union in 2016 and was officially granted candidate status by the European Council in December 2022. The ongoing conflict between Russia and Ukraine has reinvigorated the European Union’s readiness to explore the possibility of including more of its eastern neighbours, breaking a prolonged period of stagnation. The country is at the bottom of the list in terms of readiness for EU accession.

The distribution of power based on ethnic lines, persistent veto mechanisms, and the ongoing presence of the High Representative as the top authority in the country impede Bosnia’s progress toward EU integration. Constitutional reform is essential for the country to become a functioning democracy and, with it, to fulfil its EU accession aspirations. In May 2019, the European Commission identified 14 priorities hat Bosnia must fulfil in order to start accession negotiations, including democracy and functionality, the rule of law, fundamental rights and public administration reform.

The start of accession negotiations is still pending, as the Member States’ positions regarding Bosnia’s readiness are not the same. While Hungary, Slovakia, and Croatia support it, the Netherlands and others strongly oppose it. Simultaneously, according to the Balkan Barometer 2023 survey, 41 percent of respondents believe that Bosnia and Herzegovina will become a member of the European Union by 2035.

Montenegro is one of the relatively young states, having declared independence from Serbia in 2006. The country applied for EU membership in 2008 and was given candidate status in 2010, with EU accession negotiations starting in 2012. Up to this point, all the 33 of 35 screened chapters have been opened, with three of them being provisionally closed. After 11 years, however, Montenegro’s legislators have shown little commitment to implementing the reforms needed to become a member to the European Union. There has been minimal advancement in terms of the comprehensive reform of the electoral, legal, and institutional framework.

On 31 October, after an all-night debate, MPs in the Montenegrin Parliament voted for the new Montenegrin government led by Milojko Spajic. The coalition government includes the pro-European, the pro-Russian, as well as the pro-Serbian parties. The new Prime Minister announced that one of the country’s foreign policy priorities would include obtaining full membership to the European Union.

Earlier this year, the High Representative of the Union for Foreign Affairs and Security Policy, Joseph Borell, stated that Montenegro is the most advanced accession candidate. According to Prime Minister Jakov Milatović, Montenegro stands out as the top contender among the 10 countries aspiring for membership. He emphasizes that Montenegro has been a NATO member since 2017, the country’s national currency is the euro (which the country unilaterally adopted), and it enjoys a per capita prosperity equivalent to 55 percent of the EU average.

Montenegrin public opinion continues to support the country’s EU accession efforts and considers the EU as its most important political and economic partner. Opinion polls have revealed, however, that people are not satisfied with the pace of the country’s admission to the EU.

Serbia embarked on its journey toward European Union membership in 2000, following the overthrow of the authoritarian regime led by Slobodan Milošević. The country applied for EU membership in 2009 and granted EU candidate status in 2012. During this period, Serbia encountered significant challenges, including cooperation with the International Criminal Tribunal for the Former Yugoslavia (ICTY), the dissolution of the state union with Montenegro, and ultimately, the issue of Kosovo, which declared independence in 2008.

Since the start of the accession negotiations in 2014, Serbia has not managed to demonstrate any major and tangible results. So far, 22 out of 35 chapters have been opened (including all chapters under cluster 1 on the fundamentals of the process and cluster 4 on Green agenda and sustainable connectivity), two of which are provisionally closed. The European Commission’s 2021 report on Serbia’s efforts in essential reform areas emphasized a disturbing absence of media freedom, attacks on opposition and civil society activists, corruption, organized crime, and state influence over the police and judiciary. The country seems to be moving towards autocracy and democratic institutions have seriously deteriorated. The accession process is further complicated by the Serbian government’s reluctant attitude towards sanctions against Russia.

This downturn is also reflected in public opinion. For the first time in two decades, a majority of Serbs are against the country’s EU accession. According to a survey, 35 percent of the respondents were in favour of Serbia’s EU membership, while 44 percent were against it. Regarding the date of accession, 19 percent of the participants think that Serbia will join the EU by 2030, 28 percent say it will join by 2035, and 40 percent believe that the country will never join the European Union.

Kosovo, as the youngest state in Europe, formally applied to join the European Union in December 2022. Although candidate status is currently unavailable for the country, Kosovo is listed as a potential EU candidate. The key barrier to Kosovo’s integration is that although Kosovo unilaterally declared independence from Serbia in 2008, five EU member states, including Cyprus, Greece Romania, Slovakia, Spain, do not recognise it as an independent state.

On 8 October 2008 (resolution 63/3), the General Assembly decided to ask the International Court of Justice to render an advisory opinion on the following question: “Is the unilateral declaration of independence by the Provisional Institutions of Self-Government of Kosovo in accordance with international law?”. Serbia argued that the unilateral declaration of independence violates the internationally confirmed territorial integrity of Serbia guaranteed by norms of international law. In contrast, Albania declared that “Kosovo’s declaration of independence is in full accordance with international law, it being an expression of the right of self-determination of the people of Kosovo”. Ultimately, the Court concluded that the adoption of the declaration of independence had not violated any applicable rule of international law. By the time the Court’s ruling, 69 states—including 22 of 27 European Union (EU) member states—had already recognized Kosovo’s independence.

Despite ongoing diplomatic efforts in the region, relations between Serbia and Kosovo remain tense. The EU and other international actors are actively engaged in supporting bilateral dialogues and promoting stability in the region.

Conclusion

The integration of the Western Balkans into the European Union can be understood in several relevant ways. First, it could contribute to the stability and security of the region. The EU accession process implies the strengthening of democratic institutions, the promotion of the rule of law and economic and social development. Secondly, the Western Balkan countries’ EU membership could boost the EU’s expansion by extending shared values and economic opportunities. This expansion could also promote peace and cooperation in the region. The countries of the Western Balkans are moving towards a common goal, even if at different speeds, and their progress towards European integration will be crucial in the coming years.

Further efforts are required in the fields of the rule of law and corruption in the 6 countries, as these are necessary preconditions for EU accession. Giving up the reform path and turning in the opposite direction could lead to additional decline in democratisation. The challenges of EU integration of the Western Balkan countries include political and ethnic tensions, which could continue to influence the regional stability and relations among the countries.

Read similar articles clicking here.

Photo by Christian Lue on Unsplash.

A From Aspiration to Action: The Western Balkan’s EU Accession bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Biztosan veled is előfordult már az, hogy végre megtaláltad a karórádat az éjjeli szekrényben, amit viselni szerettél volna, de sajnos az elem felmondta benne a szolgálatot. Ez egy rendkívül frusztráló szituáció, amelyet kétféleképpen lehet megoldani: visszateszed az órát a helyére, és nem szívesen, de lemondasz a viseléséről, vagy elviszed a legközelebbi órásboltba, ahol egy szakember kicseréli benne az elemet.

Ha viszont a Buywatch.hu napelemmel működő Citizen óráinak egyikét választod, akkor a fentebb felvázolt kellemetlen forgatókönyvek egyikének sem kell megtörténnie. Az Eco-Drive napelemes meghajtásnak köszönhetően ugyanis ezeknek az óráknak elég egy kis idő az ablakpárkányon vagy az éjjeli lámpa villanykörtéje alatt, és ismét használhatóak lesznek.

Ha attól félnél, hogy ez a fajta energiaellátás az esztétikát illetően változtat valamin, akkor szeretnénk megnyugtatni, hogy maga a töltőrendszer rendkívül vékony kivitelezésű, amelynek köszönhetően az Eco drive órák teljesen úgy festenek, mint a hétköznapi társaik.

A napelemes karórák története

Az első napelemes karóra, a Synchronar 2100 az 1970-es években látott napvilágot, ami abban az időben több volt, mint csupán egy futurisztikus darab. A számlap jelenlegi helyén elhelyezett két napelem mellett ugyanis egy oldalsó digitális LED-kijelző is gondoskodott az időtlen dizájnról.

Aztán jött a Citizen márka, amely megalkotta a Synchronar 2100 órához képest dizájban számottevően előrelépő Crystron 4 karórát. A napelemek ugyanis ebben az esetben már a klasszikus analóg számlap részei voltak. Ezt nevezték el Eco drive technológiának, amelyet később több neves cég is átvett, és elkezdett továbbfejleszteni.

Köztük volt például a Seiko is, amely 1978-ban dobta piacra az AQ-S800W-1BVEF jelöléssel ellátott, digitális kijelzővel rendelkező Tough Solar órát, amelynek a dizájnja emlékeztet néhány retro Casio órára.

Nem bízol a napenergiás technológiában?

Itt az ideje elfelejtened az özönvíz előtti, „barna csíkos“ napelemes számológépeket, mivel azóta a napenergiás technológia is kézzelfoghatóan jobbá vált. A beépített lítium-ionos akkumulátor kapacitása és a napfényt elektromos energiává változtató szilíciumos fotovoltaikus elemek hatékonysága drámai módon megnőtt, így a karórák képesek akár 3175 napig tartó működésre, ami több, mint nyolc év.

Folyamatos az energiaellátás

Nem kell tehát rendszeresen egy erős fényforrás vagy teljes napfény alatt tartanod őket, hanem a viselésük során szüntelenül töltődni fognak majd. Ami pedig a megbízhatóságukat illeti, semmiben sem maradnak el a hagyományos quartz karóráktól, sőt bónuszként még a környezettel is kíméletesebbek, így véleményünk szerint mindenképpen érdemes megfontolnod a választásukat.

The post A napenergiával működő karórák már számodra is elérhetőek appeared first on .

A pergető orsók kiválasztása egyszerre fogós kérdés, ugyanakkor izgalmas feladat. Egy vérbeli horgásznak szinte már viszket a tenyere attól a pillanattól, hogy elképzeli, vajon melyik kivitel segíthetné őt leginkább a pergetés sikerében.

Ami bizonyosan állítható, hogy a tudatos keresés rendszerint eredményekkel párosul. Innentől kezdve nem is lehetett kérdés, hogy magát a témakört is ebből az aspektusból fogjuk megközelíteni. Máris következnek tehát a leginkább javasolt szempontok a kiválasztáshoz.

Pergető orsók esetében mennyit számít a méret?

Értelemszerűen sokat, de nem feltétlenül úgy, mint más műfajok esetében. Lényeg, hogy a szerkezet kellően könnyű legyen, pont ideális mérettel. Így tudja támogatni a horgász dolgát, akár a száznál is több dobás és pergető akció ideje alatt.

Ez lehet egyfajta kiindulópont, például ha a Fishinda pergető orsók kategóriáját szemléli az ember. Nagyon finom pecákhoz az 1000-es méret is elképzelhető, de a közepesen erős pergetéshez a 2500-as, 3000-es vagy 4000-es méret kellhet.

A kivitel sem mindegy. Gyakorlott pergetők akár a multiplikátoros típusokkal is eredményesek lehetnek. Ha pedig valaki inkább a hagyományos kivitelt preferálja, egy gyorsnak számító elsőfékes rendszer szintén nyerő választás lehet.

A jónak számító pergető orsók néhány fontos jellemzője

Mivel sok száz, vagy sokkal inkább több ezer dobást kell kibírniuk ezeknek a szerkezeteknek, ezért az anyagminőség elképesztően lényeges. A dob, a fékrendszer, minden illesztés, vagy akár a legkisebb alkatrész is legyen minőségi!

Azontúl, hogy oda kell figyelni a rendszeres karbantartásra, már a beszerzés pillanata is sok mindent meghatároz a hosszabb távon való hasznosulást illetően. Fékrendszert tekintve a csapágyszám helyett inkább a szerkezet precizitása a lényeges.

Minél könnyebb maga az orsó, annál kevésbé fog megterhelést jelenteni a karnak peca közben. Fontos, hogy az embernek kézre álljon, lehetőleg a bottal együtt. A dob mérete pedig el kell hogy bírja a rá felcsévélt fonott, flurocarbon vagy egyéb zsinórt.

Mennyibe kerül egy minőségi pergető orsó?

Trükkös kérdés, mivel egyrészt anyagi lehetőségek, másrészt elvárások szempontjából sincs két egyforma horgász. Annyi biztos, hogy jó érzékkel választva akár 10-20 ezer forintért is már lehet találni megbízható kivitelt.

Mindig jó kiindulási alap, ha egy-egy bevált gyártó termékeit keressük. Ilyen lehet példának okáért a nem véletlenül népszerű Shimano, a Delphin, a Daiwa vagy a Trabucco. Ezekkel a brandekkel nem nagyon lehet melléfogni.

Természetesen józan paraszti ésszel végig kell gondolni, hogy mennyit leszünk a vízparton, mennyire komoly volument és terhelést kell majd bírnia a felszerelésnek. Ennek megfelelően könnyebb azt eldönteni, hogy mennyit invesztálunk a beszerzésbe.

The post A pergető orsó néhány fontos jellemzője appeared first on .

Mindenki fél egy kicsit az érettségitől, ami teljesen rendben van. Más kérdés, hogy mi van akkor, ha az izgalom túlzott, ami rámehet a teljesítményre. Aki most tesz vizsgát, az egész eddig tanult, egész eddig arra készült, hogy most végre megmutatja, mire képes valójában. A túlzott stressz és aggodalom viszont rányomhatja a bélyegét az eredményre, így nem árt stresszkezelést alkalmazni.

Ebben a cikkben arról írunk részletesebben, hogy mire figyelj annak érdekében, hogy pszichésen is felkészült legyél.

Induljon időben a felkészülés!

Az első és legfontosabb, hogy sose hagyj semmit az utolsó pillanatra! A Rubicon Történelem Érettségi Mesterkurzusára akár most is jelentkezhetsz, így mindent időben kézhez kapsz ahhoz, hogy eredményesen teljesíthess. Legyen szó közép vagy emelt szintről, minden esetben megkapod a kész vázlatokat, a fogalmakat, az egyéb tudnivalók listáját. Neked már csak annyi dolgod lesz, hogy egy kicsit kidolgozod az anyagot, majd elkezdheted a felkészülést.

Egyik tárgy sem olyan, főleg nem a történelem, amit pár hét alatt be lehetne magolni. Hozzá kell tenni, hogy amennyiben eddig minden órára felkészülten mentél, akkor most sem lesz nehéz dolgod. Minden bizonnyal emlékezni fogsz a legfőbb eseményekre, hiszen valahogy eljutottál eddig a szintig, átmentél minden évben, így az ismereteidnek van alapja. A mesterkurzus segít abban, hogy folyamatosan ellenőrizhesd a tudásodat, hiszen minden anyag végén egy-egy feladatsorral tesztelheted magadat.

Fontos, hogy ellazulj!

Amennyiben időben elkezdted a felkészülést, akkor nem lehet gond. Senki sem emlékszik minden egyes tényre, fogalomra, személynévre vagy évszámra, így ne stresszeld magad, ha nem tudod felsorolni az elmúlt négy év minden anyagát. Az sem jó, ha ezt elvárják tőled, hiszen sokszor még a tanároknak is felkészülésre van szükségük, hogy megtartsanak egy-egy órát.

Az érettségihez már a józan eszedre is szükséged lesz, közel sem lesz elég bemagolni minden egyes anyagot. Ez azoknak lehet jó hír, akiknek amúgy sem erősségük ez a tanulási módszer. Ahhoz, hogy nyugodtan mehess a vizsgára, nem árt az utolsó hetekben átolvasni mindent még egy alkalommal, hogy a tudásod biztos lehessen. A stressz nem túl jó társ az érettségi során.

Tréning és relax

Ahogy a sport során, úgy itt is agyban dől el minden. Tanulás közben képzeld el, hogy ott vagy a teremben, előtted a vizsgáztatók. Hagyj magadnak pontosan annyi felkészülési időt, amennyit ott is kapnál, majd vágj bele! Ha szükséges, akkor adj magadnak segítséget, tegyél fel kérdéseket, így tényleg olyan lesz, mintha már régen megcsináltad volna az érettségit. Ezzel csökkented a szorongásodat a vizsga előtt, könnyebben lenyugszol, tudsz egy kicsit relaxálni.

Ha tudod, hogy izgulós vagy, akkor már biztosan tiszta ideg vagy. A legjobb, ha ezt a családoddal is tudatod, hiszen rájuk most nagy szükséged lesz. A nyugalmat csak önmagadban találhatod meg, de nem árt, ha ilyenkor nem idegesítenek tovább.

The post Így készülhetsz fel az érettségire pszichésen is appeared first on .

2024-ben számos olyan jog és díjszabási változás lesz a magyar utakon, amik akár még az utazási szokásainkra is kimutatható hatással lehetnek. Ezek közül foglaltuk össze az alábbi cikkben a legfontosabbakat.

Matrica egy napra

Az Európai Unió jogszabály-módosításának köszönhetően jövőre megjelenik az egynapos autópálya-matrica a kínálatban, méltányosságból, az átutazókra és az alkalmi fizetősút-használókra való tekintettel.

Bár sok autósnak az Autopalyamatrica.hu által kínált éves matrica elővásárlás még mindig a legjobb opció, de a kezdeményezés jogos, hiszen nem igazságos pár órányi úthasználatért a jelenleg legrövidebb időtartamra szóló 10 napos matricát vásároltatni. Az Unióban az útdíj beszedésének jogalapja az okozott szennyezés mértéke, így az utazás időtartama fontos tényező, de az elektromos vagy hibrid járművek is kaphatnak további kedvezményeket.

Az EU 2022-ben két év moratóriumot adott az új konstrukció bevezetésére, így Magyarországon is 2024 tavaszától kapható majd az egynapos matrica fizikai vásárlással, illetve online.

Jelentősen drágul a buszozás

2024 február elsejétől az autóbuszok kikerülnek az autópálya-matrica rendszerből, és a tehergépkocsikra vonatkozó, kilométer alapú útdíjat kell majd megfizetni rájuk. Ennek következtében nemcsak az autópályákon kell majd drágábban közlekedniük, de a főútvonalakat, autóutakat sem használhatják ezután ingyen.Az intézkedés hatása szinte megjósolhatatlan. Az, hogy kihat a buszos turizmus áraira, biztosra vehető, viszont olyan alapvető szolgáltatásokat is vészesen megdrágít, mint az iskolás gyermekek szervezett buszoztatása települések között az iskolába, vagy éppen úszótanfolyamra és egyéb extrakurrikuláris tevékenységekre.

A drágulás pontos mértéke nehezen adható meg útvonalanként éppen az arányosság elve miatt, de adott esetben akár a jelenlegi díjszabás többszöröse is lehet.

Több fizetős út

Az ügyben döntési joggal rendelkező Építési és Közlekedési Minisztérium már hivatalosan is közzétette, mely – eddig ingyenes – útszakaszok lesznek fizetősek a jövőben. A listát korántsem nevezhetjük megnyugtatóan rövidnek, bár nézhetjük a másik oldalról is, ennyivel több úton autózhatunk az autópálya-matrica áráért.

Az eddigiek mellett díjkötelessé válik a teljes M0-ás autópálya, az M44-es a Lakitelek/Tiszakécske és Békéscsaba között, valamint az M30-as Miskolc észak és Miskolc dél között. Fizetni kell az M6-oson Bátaszék és az M6-M60 csomópont között, az M4-esen pedig Jászberénytől Abony-északig és Abony-kelettől Szolnok-nyugatig. Az M76-os sem úszta meg fizetős szakasz nélkül: Balatonszentgyörgytől Keszthely-Fenékpusztáig már csak matricával lesznek elérhetőek.

A változásoknak köszönhetően az eddig díjmentes utakkal rendelkező Jász-Nagykun-Szolnok és Békés-vármegyék is útdíjfizető helyekké válnak.

Persze a decembertől megváltható éves autópálya-matricával, legyen akár vármegyei, akár országos hatáskörű, a változások hatása nagyban enyhíthető.

The post Sok változás lesz 2024-ben az utakon appeared first on .

A ház körüli járó- és közlekedőfelületek burkolására nagyszerű megoldást nyújtanak a változatos színű, méretű és teherbírású térkövek, amelyek stabil megtámasztására eddig kizárólag a beton szegélyek nyújtottak megoldást. Napjainkban azonban már létezik más alternatíva is!

Ahogy minden területen, a térkövezésben is hódítanak a letisztult, esztétikus megoldások, így elvárás, hogy egy minimalista burkolat szélén az azt lezáró szegély se legyen hangsúlyos. Eddig ez nem volt lehetséges, ám egy magyar szabadalomnak köszönhetően a piacon már elérhető a funkciójában és megbízhatóságában a beton szegéllyel megegyező, de mégis láthatatlan termék: a Barabás Gyorsszegély. Ez a tartós, ellenálló és diszkrét műanyag szegély nemcsak a ház körül, de közterületi projektek esetén is választható.

Térkövezés változatosan

Csapadékos, sáros időben is szeretnénk tiszta lábbal megközelíteni a házunkat, illetve a kertet, így szilárd burkolatokat építünk. Az unalmas, szürke, öntött betonfelületek helyett válasszunk térkövet! A változatos megjelenésű térkövek különböző, akár egyedi mintákban is lerakhatók, így rendkívül dekoratív megjelenést biztosítanak a családi házak körül, de megfelelő teherbírású termékek és rétegrend esetén akár közösségi tereken, parkolókban is. Annak érdekében, hogy a térkövek szépen, szabályosan legyenek lerakva és tartósak legyenek, szükség van a határok kijelölésére. Erre valók a kerti szegélyek, melyek legújabb generációja, a Barabás Téglakő Kft. innovációja, a Barabás Gyorsszegély.

Szegélykövek a határok kijelölésére

A burkolási és kertépítési munkálatoknál a szegélykövek határozzák meg a térkövezés határait, alakítják ki a vizuális korlátot, segítségükkel rögzíthetőek stabilan a lerakott kövek.

A térkövek telepítésénél a talaj, az ágyazat előkészítését követően elsőként a szegélyek kerülnek lerakásra, és csak ezt követően kerül sor a térkövek fektetésére az általuk kijelölt határokon belül. Ezt az építési sorrendet forradalmasítja a Barabás Gyorsszegély, melynek egyik legnagyobb előnye, hogy a térkövekkel egyidőben kerül beépítésre, így a burkolt felület “záró” szélén, a kövek lerakása közben már könnyen kiszámítható a szegély pontos helye, így a Barabás Gyorsszegéllyel a kövek vágása szinte teljesen elkerülhető, ami nemcsak esztétikai előnyökkel jár, de a beépítési gyorsasága terén is jelentős.

Miért válasszon térkövezéshez Barabás Gyorsszegélyt?

A térkövek egyik legnagyobb előnye a tartósság mellett a sokoldalúság, a változatos minták készítésének lehetősége. A Barabás Gyorsszegély segítségével kiválthatók a robosztus betonszegélyek, mégis ugyanolyan tartós megoldást nyújtanak. Az innovatív beépítési technológiának köszönhetően ezek a szegélyek betonozásmentesen, tehát környezetkímélő módon építhetőek be, ezáltal a munka gyorsabb, egyszerűbb és gazdaságosabb. Ráadásul szebb, egyenletesebb íveket lehet kialakítani velük. Egyenes és íves kivitelben kaphatóak, minden elképzelés megvalósításához megfelelőek lehetnek.

A gyorsszegély telepítése gyorsabb és egyszerűbb, és mivel kiváltható vele a hagyományos kövek betonozása, költséghatékony megoldást is jelent. További előnye, hogy csökkenti a térkő megsüllyedésének kockázatát, a botlásveszélyt, illetve nem áll meg a térkő felületén a víz, nem ég ki mellette a fű.

Térkövezne? Válassza a költséghatékony és rendkívül dekoratív Barabás Gyorsszegélyt!

The post Térkőszegélyezés gyorsan, egyszerűen és láthatatlanul appeared first on .

Kína nem akar saját érdekszférát kialakítani magának a világban, senkivel nem akar háborúzni, de hidegháborút sem szeretne – jelentette ki Hszi Csin-ping kínai elnök az Egyesült Államokban a Hszinhua hírügynökség által Kína-barátnak nevezett szervezetek által számára adott szerdai díszvacsorán.

A kínai vezető kölcsönös tiszteletről, a két ország közötti kapcsolatokról és az emberek ezekben betöltött szerepéről beszélt. „Bármilyen fejlődési fokot érjen is el Kína, soha nem akar majd terjeszkedni vagy hegemóniára törni, és soha nem fogja rákényszeríteni akaratát másokra” – mondta Hszi beszédében. „A kínai-amerikai kapcsolatok alapjait népeink fektették le…, és jövőjüket is ők alakítják majd” – hangsúlyozta.

„Több hidat és utat kell építenünk a két ország, az emberek közötti interakciók számára, és nem szabad akadályokat emelnünk eléjük” – tette hozzá. Az Egyesült Államok egyedülálló történelme, kultúrája és földrajzi helyzete miatt sajátos fejlődési utat járt be és társadalmi rendszert alakított ki, amit Kína maradéktalanul tiszteletben tart.

„Kína magas színvonalúra akarja fejleszteni magát, az Egyesült Államok pedig most éppen gazdasága újjáélesztésén fáradozik. Rengeteg lehetősége van az együttműködésnek, és képesek vagyunk segíteni egymást a mindenki számára előnyös eredmények elérésében” – állapította meg, és fogadkozott, hogy Kína soha nem avatkozik bele az Egyesült Államok belügyeibe, és nem akarja háttérbe szorítani.

„A kínai sajátosságokkal rendelkező szocializmus a több mint ötezer éves töretlen múltra visszatekintő kínai civilizáció hagyományában gyökerezik, és azt a tudományos szocializmus elméletére alapozva alakították ki” – jelentette ki Hszi. „Büszkék vagyunk erre a választásra, mint ahogy önök is büszkék a saját társadalmukra. Útjaink különbözőek, de mindkettő az ország népe választása, és mindkettő az emberiség közös értékeinek megvalósításához vezet, ezért mindkettőt tiszteletben kell tartani” – húzta alá.

Kína készen áll arra, hogy a következő öt évben meghívjon ötvenezer fiatal amerikait Kínába csere- és tanulmányi programokra a két nép közötti kapcsolatok erősítése érdekében – közölte a kínai elnök.

Az USA lépéseket sürget a mesterséges intelligencia felelős katonai felhasználására

Az Egyesült Államok is csatlakozott ahhoz a 45 országhoz, amelyek kezdeményezik, hogy gyakorlati lépések történjenek a mesterséges intelligencia felelős katonai felhasználásáról szóló politikai nyilatkozat megvalósítására – közölte az amerikai külügyminisztérium. A közlemény rámutat arra, hogy az idén februárban megfogalmazott politikai dokumentum tíz konkrét lépést vázol fel, ami irányt mutathat a mesterséges intelligencia és autonóm rendszerek felelősségteljes katonai felhasználása és fejlesztése felé. A nyilatkozat és a benne vázolt intézkedések fontos lépést jelenthetnek egy olyan nemzetközi keretrendszer felépítése felé, amely segít a világ országainak a mesterséges intelligencia előnyeit kihasználni, miközben a belőle eredő kockázatokat képes megfelelően kezelni – áll az amerikai külügyminisztérium hétfőn kiadott közleményében, amely további országokat sürget a kezdeményezésben való részvételre. A Mesterséges Intelligencia és Autonómia Felelős Katonai Felhasználásának Politikai Nyilatkozatát (REAIM 2023) idén februárban Hágában fogalmazták meg, amelyhez 45, többségében NATO-tagállam csatlakozott, köztük Magyarország is.

 

The post Hszi: Kína senkivel nem akar háborúzni, de hidegháborút sem szeretne appeared first on .

A Kína-Tajvan konfliktus egy régóta tartó politikai és katonai vita a Kínai Népköztársaság és a Kínai Köztársaság, közismertebb nevén Tajvan között. A konfliktus gyökerei a Csang Kaj-sek vezette Kínai Nacionalista Párt és a Mao Ce-tung vezette Kínai Kommunista Párt közötti kínai polgárháborúig (1945-1949) nyúlnak vissza. A Kínai Nacionalista Párt a polgárháború elvesztése után 1949-ben Tajvanra vonult vissza. Ugyanebben az évben alakult meg a Kínai Népköztársaság is, valamint Tajvan is ugyanezen esztendőben alakította meg saját kormányát. Kína külpolitikájának legérzékenyebb pontja hosszú idők óta és jelenleg is a szigetországgal való kapcsolata. Továbbá ma a Kína és Tajvan közötti feszültség a világ egyik fő törésvonala.

Tajvan

Tajvan egy sziget Kína délkeleti partjainál, körülbelül 160 kilométerre az országtól. Tajvanon többpárti demokrácia van és egy rendkívül szabad, demokratikus társadalomnak tartják. Teljesen úgy működik, mint egy önálló állam: saját hadserege, diplomáciai tevékenysége, pénzneme és választott kormánya van. A szigeten élők is saját, külön országukként tartják számon Tajvant.

Katonai erejét tekintve 2023-ban az éves GFP-felülvizsgálat (Global Firepower) alapján elvégzett mérések eredményeként a vizsgált 145 ország közül a 23. helyen áll. Egy saját összeállítású képlet alapján születnek meg az eredmények. Minél közelebb áll az adott ország értéke a nullához, annál jobb a katonai ereje. Ez alapján Tajvan pontszáma 0,3639 volt 2023-ban. A legjobban teljesített ország az Egyesült Államok 0,0712 ponttal, míg a leggyengébb katonai erővel rendelkező államnak Butánt minősítették 6,2017 ponttal.

Tajvan hadereje szárazföldi erőkből, légierőből és a haditengerészetből áll. A fegyveres erők összlétszáma csekély, mindössze 169 000 aktív katonája van. Ehhez képest viszont a tartalékos állománya meglehetősen nagy 1,66 millió fővel.

Hivatalosan a Kínai Népköztársaság része és sem Kína, sem pedig Tajvan nem deklarálta önálló országként. Tajvan hivatalos neve a Kínai Köztársaság és 1949 óta kormányozzák függetlenül.

Mi áll a konfliktus mögött?

A Kína és Tajvan közötti eltávolodás 2016-ban kezdődött el ismételten, amikor a tajvani választásokat a baloldali függetlenségpárti Demokratikus Haladó Párt nyerte meg, élén Caj Jing-ven elnökkel. A párt elnöke a választások során egyértelművé tette, hogy nem kívánja a jövőben fenntartani a Kína-barát politikát, inkább a békés függetlenedést szeretné előmozdítani. Ez vezetett ahhoz, hogy Kína és Tajvan között még jobban kiéleződött a konfliktus, ugyanis mindezt a kínai vezetés nem nézte jó szemmel.

Kína befagyasztotta intézményes kommunikációs csatornáit Tajvannal. Válaszul az új tajvani kormány elutasította az „egy Kína” elvet. Az „egy Kína” elv azt jelenti, hogy Kínának egy legitim vezetése van, a Kínai Népköztársaság és ennek részeként tartják számon Tajvant is. Tehát a sziget saját irányítású kormányát nem ismeri el a kínai vezetés. Mivel nem fogadja el Kína, hogy Tajvan függetlenedni akar, megfogadta, hogy egyszer visszaszerzi a szigetország felett az irányítást és az ismét Kínához fog tartozni.

A 2020-as tajvani választásokat is a Demokratikus Haladó Párt nyerte meg, ráadásul fölényes győzelemmel. A következő elnök- és parlamenti választást 2024. január 13-án tartják majd Tajvanon, ami sorsdöntőnek ígérkezik, hiszen Kína és Tajvan politikai és gazdasági kapcsolatát tekintve évtizedekre meghatározhatja a sziget sorsát.

Az Amerikai Egyesült Államok szerepe a konfliktusban

Kína töretlenül a saját tartományaként tekint Tajvanra és ebben megerősíti az is, hogy hivatalosan csupán néhány ország ismeri el a sziget önálló létezését. Az évek során ez a csekély szám is egyre csak csökken, ugyanis sorra lépnek vissza az elismeréstől az államok. A Tajvannal szövetkezni kívánó országok száma is kevés, folyamatosan szakítják meg a diplomáciai kapcsolatokat.

Jelenleg 13 ország tart fenn hivatalos diplomáciai kapcsolatot a szigettel, amely a világ 193 országához viszonyítva meglehetősen csekély szám. Hozzá kell tenni azt is, hogy itt nem a legnagyobb és legbefolyásosabb államokról beszélünk, hanem néhány latin-amerikai, a Karib térségi és kelet-ázsiai kevésbé fejlett országról van szó.

Az Amerikai Egyesült Államok sem tekinti önálló államnak Tajvant. 1979-ben ismerte el az amerikai vezetés, hogy Tajvan Kína része, de ezzel párhuzamosan megtartotta a kulturális és kereskedelmi kapcsolatokat is a szigetországgal. Ezen felül mindenben támogatja, teljes mellszélességgel kiáll mellette, minden rendelkezésre álló eszközével igyekszik segíteni a szigetországot a mai napig. Az akkori miniszterelnök, Ronald Reagan kijelentette, hogy készen áll Tajvan védelmére kelni, de erre valójában sose kötelezte el magát hivatalosan az Egyesült Államok.

Joe Biden, az Amerikai Egyesült Államok jelenlegi elnöke is határozottan kijelentette – először 2021-ben – hogy készen állnak megvédeni Tajvant egy esetleges kínai támadással szemben. Biden úgy nyilatkozott, hogy kötelességük lenne odaállni Tajvan mellé. Ezt azonban nem tudjuk, hogy hogyan kellene értelmezni, hiszen ilyen kötelezettség az amerikaiak részéről nem létezik. Ezt a kijelentést az évek során többször is megismételte. Emellett meglehetősen következetesen jelentette ki azt is az amerikai miniszterelnök, hogy az Egyesült Államok fenntartja az „Egy Kína elv” politikáját. Az amerikai politikára ebben a konfliktusban stratégiai kétértelműség jellemző és nem tudni, hogy a továbbiakban is ez marad-e vagy valamelyik irányba változás fog bekövetkezni.

Az Amerikai Egyesült Államoknak azért kulcsfontosságú a szerepe a konfliktusban mert annak biztonságára és egyben jólétére is jelentős hatással lesz Tajvan sorsa. Fontos megjelölni, hogy a nemzetközi rend és a demokrácia jövőjének alakulására is nagyban kihat a konfliktus és majd annak az eredménye.

Kína és az Egyesült Államok kapcsolatára rányomja a bélyeget az, hogy Joe Biden és kormánya kiáll Tajvan mellett és a szigetország függetlenedését támogatja. Ez magában hordoz egy egyfajta fenyegetést is, hiszen a két állam között fokozatosan nő a feszültség. Ezzel még nem mondható az, hogy ez fenyegetést jelentene a világ számára vagy egy kitörőben lévő háborúval néznénk szembe, azonban ezek a szcenáriók nem elkerülhetetlenek.

Az Amerikai Egyesült Államok számára meglehetősen fontos, hogy Tajvan ne kerüljön Kína ellenőrzése alá, ugyanis, ha ez megtörténne akkor nagyon nehéz lenne fenntartaniuk a hatalmi egyensúlyt az indiai-csendes-óceáni térségben. További nehézséget okozna az is, hogy megakadályozzák a kínaiak regionális dominancia iránti törekvését, illetve, ha ez bekövetkezne akkor megváltoznának az erőviszonyok. Ha Kína annektálná a szigetet, az Egyesült Államoknak könnyen csökkenne a befolyása és ez a regionális és globális instabilitás növekedését eredményezné.

Az Egyesült Államok már régóta fegyvereket ad el a szigetországnak, az idei évben is több száz millió dollár értékben vásárolt Tajvan az amerikaiaktól. 2023 júniusában a Biden-kormányzat hagyott jóvá egy összesen 440 millió dolláros fegyvereladási folyamatot. Tajvan vásárol lőszereket, járműveket, valamint fegyverek alkatrészeit. Az amerikai külügyminisztérium úgy nyilatkozott az eladásról, hogy ez az Egyesült Államok nemzeti, gazdasági és biztonsági érdekeit szolgálja, azáltal, hogy támogatja Tajvant a fegyveres erőinek modernizálásában és a hiteles védelmi képességének fenntartásában. A kínai külügyminisztérium ezt meglehetősen ellenzi, sőt fel is szólította az Egyesült Államokat, hogy fejezze be a fegyverek eladását Tajvannak, mert ezzel csak további feszültséget kelt és teljesen aláássa a béke és stabilitás lehetőségét a felek között.

Ezek alapján egyértelművé válik, hogy nagy tétje van annak, hogy Kína indít-e támadást Tajvan ellen vagy sem. Ezért az Egyesült Államoknak hatványozott erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy Kínát elrettentse attól, hogy erőszakot alkalmazzon a szigetország ellen. Tovább kell fejleszteni a Tajvannal kapcsolatos politikáját az Egyesült Államoknak azért, hogy a szigetország meg tudjon küzdeni az egyre nagyobb képességű, magabiztosabb, kockázatvállalóbb, és egyre elégedetlenebb Kínával.

Jelenleg nem fenyegető egy katonai konfrontáció kialakulása a Tajvani-szorosban, viszont fontos kiemelni, hogy erre az esély egyre csak nő.

A konfliktus alakulása 2023-ban

Kína az elmúlt néhány hónapban egyre csak fokozta katonai, diplomáciai és gazdasági kényszerét Tajvanra. Ennek oka, hogy ezt egy elveszett területként konstatálja és mindent megtesz annak érdekében, hogy visszaszerezze a szigetet és ha arra szükség van, erőszakot fog ennek sikeressége érdekében alkalmazni. A kínai elnök célja az, hogy teljes ellenőrzése alá vonja Tajvant és erre az erősforrást sem sajnálja ráfordítani. Egyértelművé tette a pekingi vezetés, hogy hajlandó katonai beavatkozásra is amennyiben Tajvan egyoldalúan kikiáltaná függetlenségét.

Egy kínai támadás Tajvan ellen nagy mértékű monetáris viszályokat eredményezne, mivel dollárbilliókkal csökkentené a globális gazdasági teljesítményt. Ez azért következne be mert hatalmas szerepe van Tajvannak a világgazdaságban; a tajvani vállalatok a világ vezető félvezetőcsip-gyártói; ők adják az össztermelés 70 százalékát. Egy kínai támadás leállítaná ezen termékek gyártását és szállítását. Ez olyan árucikknek a hiányához vezetne, amely technológiát tartalmaz – okostelefonok, számítógépek, autók, mesterséges intelligenciára épülő fegyverrendszerek gyártásához létfontosságú – és ennek bekövetkezte egyik országnak sem érdeke.

2023 nyarán több tízezer kínai katona haladt át a Tajvani-szoroson, erre pedig Tajvan a saját erejével válaszolt. Korábban, 2023 áprilisában volt nagyszabású kínai hadgyakorlat Tajvan partjai közelében, de a nyári manőver sokkal komolyabb erődemonstráció volt. A műveletben több hadihajó és vadászrepülőgép is részt vett. Több harci repülő áthaladt a tajvani légvédelmi azonosító zónán, ráadásul ezek között voltak nukleáris fegyver hordozására alkalmas gépek. Erre válaszul Tajvan is mozgósította saját katonai gépeit és hajóit, hogy nyomon tudja követni a kínai tevékenységet. A műveletek kiváltó oka lehet, hogy a tajvani elnök, Caj Jing-ven és más tajvani politikusok, miniszterek többszöri alkalommal találkoztak más országok minisztereivel, politikusaival – amerikai és kanadai küldöttek, amerikai házelnök, német igazságügyi miniszter – az elmúlt egy évben. Kína ezt nem nézi jó szemmel, sőt az ilyenfajta törekvéseket ellenzi, mert úgy gondolja, hogy ezzel az államok beavatkoznak Kína belügyeibe.

2023 szeptemberében sem csökkentek a kínai hadgyakorlatok, bevetések a Tajvani-szorosban. A kínai Népi Felszabadító Hadsereg – People’s Liberation Army (továbbiakban: PLA) – szeptember hónapban 18 nap alatt 225 bevetést hajtott végre Tajvan légvédelmi zónájában, valamint nagyszabású haditengerészeti gyakorlatokat is tartott. Mindezt a sziget hadserege felügyelte. Annak ellenére, hogy ezek a műveletek nemzetközi vizeken és légtérben zajlottak, egyértelmű célja Kínának, hogy Tajvant megfélemlítse. A kínai vezetés ezzel akarja bizonyítani, hogy ha oda kerül a sor akkor képes erő alkalmazására is annak érdekében, hogy visszaszerezze a sziget feletti ellenőrzését. Hszi Csin-ping, Kína vezetője utasította a PLA-t, hogy 2027-re álljon készen egy sikeres invázió végrehajtására. Ez nem jelenti azt, hogy ígéretet tett arra, hogy az említett évben fog sor kerülni Tajvan megtámadására, csupán fel kívánta hívni a figyelmet, hogy mennyire komolyan összpontosítanak és milyen ambíciói vannak. Jelenleg a PLA tartós, alacsony szintű, nem harci műveletekben vesz részt, amely több elemző szerint is erodálja Tajvan katonai felkészültségét és előnyeit.

2023. október 22-én látott napvilágot a hír, miszerint Tajvan hadserege egyhetes éleslövészetet indított Közép-Tajvan térségében azért, hogy a szárazföldi csapatok felkészültségét teszteljék. Ezt egyértelműen megkövetelte a Kína felől érkező növekvő katonai fenyegetés. A gyakorlatokkal az a cél, hogy az abban részt vevő két dandár harccsellel kapcsolatos vezetési technikáját teszteljék. Vizsgálják, hogy megfelelően képzettek-e az egységek a hírszerzés, parancsnokság, elfogás, kommunikáció és a logisztikai támogatás terén.

A két ország katonai erejét szinte összehasonlítani sem lehet. Míg Kína a világ legnagyobb állandó hadseregével rendelkezik – 2 millió tag – addig Tajvannak mindösszesen 169 000 aktív katonája van. Ebből adódik, hogy sokkal erősebb légi, szárazföldi és tengeri hadszíntéren is Kína, mint a szigetország.

Itt azonban fontosnak tartom megjegyezni, hogy két olyan országról beszélünk, amelyek nukleáris fegyverekkel rendelkeznek. Nem lehet látni, hogy mi történne akkor, ha közvetlenül szembe kerülnének egymással és nukleáris fegyvereiket használnák, hisz ilyen korábban még soha nem fordult elő.

Az elmúlt hónapokban azt figyelhettük meg, hogy egyre gyakoribbak a kínai hadgyakorlatok, a repülőgépek, hajók és katonák mozgósítása. Hszi Csin-ping azt nyilatkozta, hogy a fokozott haditervezés és kiképzés, valamint a megerősített parancsnoki struktúra biztosítja, hogy a kínai hadsereg ne csak harcolni, hanem győzni is tudjon egy esetleges összeütközésben Tajvan ellen.

Az évek óta tartó politikai huzavona eredményezte azt, hogy jelenleg a Kína és Tajvan közötti tengerszoros a Föld legfenyegetőbb és legbizonytalanabb térségévé vált. Ezen felül a kínai külpolitika legérzékenyebb pontjaként tartják számon a szigetországgal való kapcsolatát.

Jelenleg Tajvan státuszára azt mondhatjuk, hogy meghatározatlan. Nem érték még el azt a végpontot, ahol meg lehetne mondani, hogy Tajvan Kína része, egy független állam vagy valami egészen más. Kutatásom alapján azt a konzekvenciát tudom levonni a ma fennálló helyzetből, hogy előre nem látható, hogy mikor fog eldőlni a szigetország sorsa, milyen végkimenetele lesz a konfliktusnak és hogyan, milyen eszközökkel, mennyi idő alatt fogják tudni rendezni a nézeteltéréseket. Továbbá ezekből az információkból, adatokból arra tudok következtetni, hogy a háború kitörésének fenyegetése egyre nagyobb, valamint egyre beláthatóbb időn belül van a konfliktus eszkalálódása. Azonban a helyzet összetettsége miatt nehéz lenne megjósolni a Kína-Tajvan szembenállás jövőbeni alakulását.

Érdekli a téma? Olvassa el hasonló cikkeinket!

A borítókép Chi Lok TSANG fényképe Unsplash-ről.

A A Kína – Tajvan konfliktus alakulása az elmúlt hónapok tükrében bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Az Egyesült Államok szerint bizonyíték van arra, hogy a Hamász és a Palesztin Iszlám Dzsihád szervezet a Gázai övezet kórházait saját katonai céljai elérésére használja – jelentette ki a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője.

John Kirby újságírók előtt kérdésre válaszolva elmondta, hogy az utóbbi napokban nagy figyelmet kapott Al-Shifa kórház, a Gázai övezet legnagyobb egészségügyi intézménye alatt is húzódnak olyan alagutak, amelyet a palesztin fegyveresek használnak. Úgy fogalmazott, hogy az értesülések „különböző hírszerzési forrásokból származnak”, ennél pontosabbat azonban nem mondott. A Nemzetbiztonsági Tanács kommunikációs koordinátora ugyanakkor hangsúlyozta, hogy „az Egyesült Államok nem támogat kórház elleni légicsapást”.

A Kongresszus felsőházában kedden a demokrata többség elutasította a kizárólag Izrael katonai támogatásáról szóló törvényjavaslatot, amelyet november elején a Képviselőház demokrata szavazatokkal elfogadott. A republikánus javaslat alapján Izrael számára az önvédelemhez, költségvetésen belüli átcsoportosítással 14,3 milliárd dollárt bocsátottak volna rendelkezésre. A hosszú vita során a demokraták kitartottak korábbi álláspontjuk mellett, miszerint olyan törvényt nem tudnak elfogadni, amelyben Izrael támogatása mellett nem szerepel az Ukrajnának nyújtandó további segítség forrása.

Kedden Washingtonban több tízezres tömeg részvételével tartottak Izrael melletti és az antiszemitizmus elleni megmozdulást. A „Menet Izraelért” elnevezésű tüntetést kezdeményező zsidó szervezetek szerint százezer ember gyűlt össze a Capitolium előtt a nemzeti emlékhely, National Mall füves területének egy részén.

Az eseményen többek mellett beszédet mondott Mike Johnson republikánus képviselőházi elnök, valamint Hakeem Jeffries, az alsóházban kisebbségben lévő demokraták vezetője. A tüntetők és felszólalók szolidaritásukról biztosították Izraelt, illetve többen, köztük Johnson további és szélesebb kiállást sürgetett Izrael mellett.

Az Izrael és a Hamász közötti háborús cselekmények kirobbanása óta a keddi volt az első tömegeket megmozdító tüntetés Izrael mellett, miután az elmúlt hetekben rendszeressé váltak a palesztinbarát szervezetek nagy létszámú felvonulásai és tüntetések.

Az izraeli hadsereg elfoglalta a Hamász katonai rendőrségének főhadiszállását

Az izraeli hadsereg egyik kommandója elfoglalta a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet katonai rendőrségének főhadiszállását, erről videofelvételt készített, és a hadsereg közzétette ezt. Egy másik egység pedig feltárta a Hamász egyik alagútját, amelynek lejárata a Gázai övezet egyik mecsetjében található. Előtte a mecsetbe behatolni készülő katonákat a hamászosok páncéltörő rakétákkal támadták, mire a hadsereg segítségül hívta a légierőt, és így tudtak végezni velük.

A hadsereg kedd reggeli közleménye szerint a légierő az előző nap mintegy kétszáz olyan célpontot támadott, amelyet a Hamászhoz köthetőnek vélt: fegyveres osztagokat, fegyvergyártó műhelyeket, parancsnokságokat. Este az izraeli haditengerészet csapást mért egy katonai kiképzőtáborra és egy raktárra, amelyet a terrorszervezet „haditengerészeti” részlege használt.

Hétfőn két újabb izraeli katona esett el a Gázai övezetben: egy 21 éves sorkatona és egy 27 éves tartalékos. Ezzel negyvenhatra nőtt a gázai szárazföldi hadjárat október 28-i kezdete óta az ott elesett izraeli katonák száma. A Hamász Izrael elleni váratlan, október 7-i terrortámadásától számítva a szárazföldi offenzíváig háromszázhatvanöt katona vesztette életét.

Az izraeli hadsereg megkezdte inkubátorok szállítását egy izraeli kórházból a gázai Sifa kórházba. „Mindent megteszünk annak érdekében, hogy megkíméljük a civil lakosságot, segítsünk evakuálásában, valamint megkönnyítsük az egészségügyi felszerelések és élelmiszerek bejuttatását az övezetbe. Nem a gázai lakosság ellen folytatunk háborút” – szögezte le X-oldalán az egyik katonai szóvivő.

A Hamász hétfőn este közzétett egy videót, amelyen a Nahal Oz izraeli laktanyából október 7-én az övezetbe elhurcolt Noa Marciano katona látható. A terrortámadás napján elvittek a Gázai övezetbe egy terhessége végén lévő nőt is, akinek a számítások szerint már szülnie kellett.

Izraeli szakértőknek sikerült azonosítaniuk a Hamász támadásában meggyilkolt Vivien Silver 72 éves békeaktivista földi maradványait. A Beri kibucban élő asszony önkéntes munkában éveken át saját autójával, saját költségén szállított gázai betegeket izraeli kórházakba ellátásra, gondoskodott róluk izraeli tartózkodásuk alatt, majd visszaszállította őket az erezi átkelőhelyhez.

Danny Danon, az Izraelben kormányzó Likud, valamint Ram Ben Barak, az ellenzéki Van Jövő párt parlamenti képviselője közösen cikket írt a The Wall Street Journal című amerikai lapba, és ebben arra szólította fel a világ országait, hogy fogadják be a Gázai övezetből menekülni akaró palesztinokat. „Még a viszonylag csekély számú – akár csak tízezer – gázai befogadása is jelentősen javítana az övezetbeli humanitárius helyzeten. A nemzetközi közösségnek erkölcsi lehetősége és kötelessége, hogy együttérző legyen a gázai lakossággal, és közreműködjön a Közel-Kelet békéjének és stabilitásának, a gázaiak jobb életkörülményeinek megteremtésében” – írták.

A ciszjordániai palesztin egészségügyi minisztérium közlése szerint hat palesztin életét vesztette hétfőn este Túl-Karmban izraeli katonákkal történt összecsapásokban, valamint további tizenkettő megsebesült, négyen életveszélyesen. Szemtanúk szerint legkevesebb ketten tűzpárbajban haltak meg, vagyis ők is lőfegyvert használtak.

Szintén Ciszjordániában izraeli katonák hétfőn este agyonlőttek egy palesztint, aki egy útkereszteződésben megpróbált leszúrni egy katonát a Hebrontól északra található Anon helységben.

Az izraeli hadsereg behatolt a gázai Sífa kórházba

Az izraeli hadsereg erői éjjel behatoltak a Hamász irányítóközpontjaként meghatározott Sífa Kórházba a Gázai övezet északi részén – jelentette be a hadsereg katonai szóvivője. Az izraeli erők a Sífa kórházban megadásra szólították fel a Hamász összes ott tartózkodó terroristáját. Az épületegyüttes alatt hírszerzési információk szerint a Hamász ellenőrző központja és rejtőzködési helye van. A hadsereg nem sokkal megérkezése előtt tájékoztatta a kórház vezetőségét a razzia időpontjáról. A hadsereg külföldi szóvivője, Peter Lerner azt mondta, hogy a hadsereg célja a Hamász legyőzése és esetleg túszok kiszabadítása.

 

The post Izrael-Hamász: Az USA szerint bizonyíték vannak arra, hogy a Hamász kórházakat használ fel katonai céljaira appeared first on .

A választások eredménye

Kelet-Közép Európa legnagyobb geopolitikai súllyal rendelkező államában 2023. október 15-én tartották a rendszerváltást követő tizedik szabad választást. A rekordszámú, (74,4%) közel 22 millió választópolgár részvételével lezajló választás nagyban oszlatja a potenciálisan felállítandó a PO (Polgári Koalíció) – Trzecia-Droga (Harmadik út) -Lewica (Baloldal) (30,7%, 14,4%, illetve 8,61%) kormánykoalícióval kapcsolatos legitimitási aggályokat. A legtöbb szavazatot begyűjtött Jog és Igazságosság Párt (35,38%) nem szerepelt különösebben rosszul és stabil választói bázisát is többnyire sikerült megnyernie. A nyugati országrész városiasabb régióinak, Varsónak-, illetve a külhoni lengyelek jelentős részének (mintegy 600.000 levélszavazat) magasabb fokú mobilizációja azonban valószínűsíthetően a PO-Lewica-TD koalíció kormányalakításához fog vezetni. Ugyan Andrzej Duda, október 26-án bejelentette, a november 13-án esedékes parlamenti alakulóülésig semmiképp sem történik miniszterelnöki kinevezés, a kormánypárnak még a tőle jobbra lévő Konföderáció párttal összefogva sem rendelkezik elegendő mandátummal (231, a 460 fős Szejmben) a kormányalakításhoz. A PiS megfelelő koalíciós partner hiányában tehát maximum november végéig maradhat kormányon, mivel az alkotmány értelmében a köztársasági elnöknek a parlamenti alakulóülést követő 14 napon belül ki kell nevezze az elégséges mandátummal rendelkező párt(koalíció) jelöltjét.

Belső és külső katalizátorok a jogalkotásban

A választási kampányban a politikai tömörülések közötti nézetkülönbségek számos területen kiütköztek, (EU-hoz-, kulturális- és társadalmi kérdésekhez való viszony) és ezek közt nem jelentéktelen a Lengyel Fegyveres Erők fejlesztésének és modernizációjának kérdése sem, mely a megelőző két ciklusban kormányon lévő Jog és Igazságosság Párt kiemelt ügyének számít. Lengyelország már a 2010-es évek elejétől közel állt a NATO 2014-es walesi csúcsán előírt GDP 2%-át kitevő védelmi költségvetéshez, azonban 2022. február 24-i Ukrajna elleni orosz agressziót követően az ország rohamos mértékben kezdte növelni a védelmi szférára, és azon belül is főleg a fegyverbeszerzésekre szánt összeget.

Míg 2015-ben (a Krím-félsziget orosz annexióját követő évben) a lengyel védelmi költségvetés 37 milliárd zlotyi-t (az akkori GDP 2,2%-át) tette ki, addig 2023-ra a Szejm a költségvetésben eddigi rekordösszegnek számító 97,4 milliárd zlotyit szánt, mely a GDP 4%-val egyenértékű. A PiS honvédelem iránti elszántságát és percipiált orosz fenyegetés elleni fellépésének komolyságát húzza alá, hogy ezen tetemes összeggel Varsó az USA-t és Görögországot megelőzve a legnagyobb arányban fordít védelmi célokra a NATO-n belül. Az ország gazdasági teljesítő képességéhez mért gigantikus méretű erőforrás-allokáció nem csupán a fegyveres erők létszámának gyors növelését, de a haditechnikai eszközállomány átfogó modernizációját is finanszírozza. E tekintetben a jobboldali-konzervatív PiS kormány nem szerény tervekkel állt elő az ország védelmi képességeinek rohamos növelése érdekében.

A jelenlegi belpolitikai változások azonban minden bizonnyal változást jelentenek számos szakpolitikai kérdésben. Kérdés, hogy vajon a védelmi költségvetés magasan tartása, valamint a lengyel fegyveres erők védelmi képességeinek további fejlesztése az új balközép kormánykoalíció prioritásai között marad-e?

A lengyel külpolitika egyik többé-kevésbé kormányokon átívelő, konszenzusos elvének számító atlantizmus, valamint az Egyesült Államokkal való szívélyes viszony fenntartása fontos feltétele a tavaly kitűzött ambícióknak is. A PiS kormány által tavaly márciusban végül elfogadott Honvédelmi Törvényt Jarosław Kaczyński pártelnök már jóval az orosz támadás megindulása előtt, 2021 októberében a Szejm (alsóház) elé terjesztette. A korai időpontban való „orosz imperializmusra” való hivatkozás is megerősíti azt, hogy a lengyel kormány hitelt adott az USA és más nyugati országok hírszerző szolgálatai által terjesztett információnak, miszerint Moszkva határmenti csapatösszevonásaiból és erőkoncentrációjából arra lehet következtetni, hogy valamikor a 2022-es év elején támadás várható Ukrajna ellen. A törvényjavaslatot a Szejmben, illetve a Szenátusban (felsőház) óriási többséggel fogadták el a képviselők és 2023. március 18-án Andrzej Duda államfő aláírásával törvényi erőre lépett.

Jelenlegi beszerzési és fejlesztési tervek és projektek

A nagy hatású, több mint 450 oldalas jogszabály számos fontos változást hozott a lengyel védelempolitikában, és összesen 14 korábbi törvény helyettesítését volt hivatott ellátni. Többek között olyan jelentős területeken hozott változásokat, mint a személyi állomány növelése, anyagi ösztönzők és kedvezőbb katonai életpálya, a költségvetésen kívüli védelmi alap bevezetése, az önkéntes rendszer és a kiképzés fejlesztése, valamint az új haditechnikai eszközök (akár lízing általi) beszerzése. Ezen utóbbi területén különösen is figyelemreméltó az USA-val és szövetségesének számító Dél-Koreával kötött szerződések, melynek keretében az ország meglévő 247 darab Leopard 2 (A4-, A5- és PL-lengyel variáns típusok) harckocsija mellé már a háborút megelőzően további képességfejlesztésre törekedtek ezen fegyvernem terén.

A lengyel kormány már 2021 júliusában 250 M1A2 Abrams típusú beszerzését jelentette be mintegy 4,7 milliárd dollár értékben, majd ezt követően 2022 áprilisában a tényleges megállapodás is megszületett Varsó és Washington között. Ezt tetézte a tavaly júliusban tett védelmi miniszteri nyilatkozat, melyben Mariusz Blaszczak további 116 használt amerikai M1A2-ről megkötött szerződést jelentett be. Az Abrams harckocsik fokozatos leszállítása várhatóan 2025-2026 körül fog teljesülni, így a már jelenleg is igen komoly szárazföldi képességekkel rendelkező Lengyel Fegyveres Erők az évtized második felében minden bizonnyal az európai élmezőnybe tartoznak majd. Ezzel párhuzamban a lengyel védelmi tárca 2022 júliusában egy másik beszerzés részeként összesen 960 K2 típusú harckocsi-, 648 K9 önjárólöveg, valamint 48 FA-50 Golden Eagle 4. generációs (amerikai-koreai) közösfejlesztésű vadászrepülőgép beszerzéséről állapodott meg Dél-Koreával. A szerződés keretében a K2-ből az első 180 db Dél-Koreából érkezik (már megérkezett decemberben), míg a maradék 800-at Lengyelországban gyártanak le 2026-tól kezdődően. Ehhez hasonlóan az első 48 K9 megérkezését követően, a következő 600-at 2024-re várják, és 2026-tól pedig az önjáró lövegek gyártását is belföldön tervezik a lengyelek. Ezenfelül az ukrajnai háború tapasztalatait látva 2023 szeptemberében a kormány bejelentette, hogy 486 indító-töltőmodul-készletet szándékoznak beszerezni az amerikai M142 HIMARS (High Mobility Artillery Rocket Systems) rendszerek számára, hogy ezzel is erősítsék a tüzérségi fegyvernem képességeit. Ezen modulkészlet, még a 2019-ben megkötött 20 HIMARS-ról (2 kiképzési célokra) szóló üzlet kvázi „kiegészítésének” tekinthető, és a védelmi miniszter szerint az egyeztetett ütemtervnek megfelelően 2025 körül várható a leszállítás.

A forgószárnyas képesség vonatkozásában fontos fejleményt jelentett a 2022. szeptemberi bejelentés Blaszczaktól, hogy Lengyelország 96 db AH-64 E (Apache) támadó helikopter beszerzését tervezi az Egyesült Államokból. Hivatalosan idén augusztusban tette közzé a washingtoni külügyi tárca, hogy a kormány beleegyezett a lengyel kérésbe, így 12 milliárd dollár értékben szerződés született, melynek tárgyát képezik a helikopterekhez szükséges Hellfire rakéták, levegő-föld rakéták, Stinger rakéták, valamint gyakorló rakéták is. A fegyverkezési láz a légvédelem területén is éreztette hatását, így 2023. június végén a fegyverexport ellenőrzéséért felelős Védelmi Biztonsági Együttműködési Ügynökség bejelentette, hogy hozzájárul Lengyelország 48 MIM-104 Patriot légvédelmi rakétaindítóra és ehhez tartozó 644 rakétából, illetve radarokból és egyéb alkatrészekből álló légvédelmi rendszerre vonatkozó igényéhez. A légi komponens fejlesztési tervének integráns részének tekinthető Lengyelország részvétele az F-35-ös projektben, melynek részeként Varsó a 48 db F-16-sa (régebbi verzió), valamint az említett dél-koreai FA-50-sek mellé 32 db F-35 hadrendbe állítását tervezi melyek fokozatos beérkezése 2024-től várható.

Ezen mennyiségű haditechnikai eszközpark és a különböző fegyverrendszerek integrálása a fegyveres erőkbe nemcsak a képzés, de a logisztika és a folyamatos szervízelés területén is irdatlan összegeket emészt fel, így nem kizárt, hogy a hosszú távú beszerzési programokban a 2023-tól a GDP 4%-ra növelt védelmi költségvetés, valamint a szeptember végén bejelentett 2 milliárd dolláros közvetlen védelmi fejlesztési hitel ellenére is lehetnek fennakadások. Ez annak ellenére is gazdasági kockázatként jelentkezhet Varsó számára, hogy az USA többek közt Lengyelország ukrajnai háborúban betöltött „logisztikai csomópontként” betöltött szerepére, valamint az elkötelezett anyagi segítségére való tekintettel az átnyújtott szovjet-, illetve régebbi lengyel gyártású haditechnikai eszközök (MiG-29 vadászgép, T-72 harckocsi, Krab önjáró löveg, Rosomak páncélozott szállító harcjármű) pótlására jóval kedvezőbb feltételek mellett hajlandó modern fegyvereket biztosítani.

Várható-e változás?

A különösen éles hangvételű, vádaskodásoktól sem mentes választási kampány a védelmi szféra terén is kiéleződött. Mariusz Blaczak védelmi miniszter ugyanis egy szeptember 17-én (a Lengyelországi II. világháborús szovjet invázió 84. évfordulóján) közzétett videóban azzal vádolta meg Tuskot, hogy egy potenciális orosz támadás esetén kész lenne akár a keleti országrész feladására is. Ennek során Blaszczak egy titkosítottnak mondott 2011-es katonai dokumentumból (Donald Tusk elnöksége) képeket mutatva állította, hogy az akkori vezetés Kelet-Lengyelország elvesztésével is számolt. Számos ellenzéki érzelmű védelmi elemző, valamint katona Blaczczakhoz hasonló „ízlésességgel” fejezte ki aggodalmát az ilyen típusú nyilatkozatok és a védelmi minisztériumi dokumentumok kiszivárogtatásával kapcsolatban. Stanisław Koziej PO jelölt, valamint nyugállományú dandártábornok az esettel kapcsolatban az nyilatkozta: „Kérem, ébresszenek fel, azt hiszem, álmodom! Ez egy pártcélokból elkövetett nyílt és tudatos tett Lengyelország biztonsága ellen.” Koziej bejegyzése végén arra kérte a választókat, hogy „mentsék meg Lengyelországot ettől a kormánytól”.  Ezen eset és a hangnem ékes példája a lengyel belpolitikai harc intenzitásának, az ellenségképpel, valamint a védelmi célok fontosságával kapcsolatban mégiscsak alapvető konszenzus van a lengyel társadalomban.

A PO-TD-Lewica koalíció programjának védelemre vonatkozó részei számos pontban azonban helytelenítik a jelenlegi stratégiát. A PO elmondásuk szerint nagyobb értékben szerezné figyelembe a lengyel védelmi ipari vállalatok érdekeit a modernizációs törekvések során. Czesław Mroczek volt védelmi miniszterhelyettes kijelentette: „Ez az ügy egy nagyon komoly problémát illusztrál: a lengyel ipar kihagyását, amely a jelenlegi tenderek nagy részében nem vesz részt. Ez máris gyengítette a hazai ipari potenciált, és az ukrajnai háború világosan mutatja, hogy a saját védelmiipar a fegyveres erők mellett a védelmi potenciál egyik pillére.”

A jelenlegi szerződésekkel kapcsolatban az ellenzéki párt alapvetően nem ellenkezik, azonban az újonnan beszerzett eszközök logisztikai- és főképp személyi működtetési hátterével kapcsolatban is vannak kétségeik. A PO véleménye szerint azonban elemzés alá kéne venni a már meglévő szerződések egyes részleteit, mivel azok egyfelől egy hosszútávú elköteleződést jelentenek, másrészt nem biztos, hogy összeegyeztethetőek a fegyveres erők személyállományának jövőbeli létszámával. Az ellenzéki pártok ugyanis nem osztják a PiS reményeit a fegyveres erők 2035-ig történő 300.000 főre emelését a jelenlegi 180.000-ről, (említett Honvédelmi Törvény) így saját elmondásuk szerint lassabban és megfontoltabban hajtanák végre. A KO állítása szerint először a műszaki-logisztikai-személyi modernizációra törekedne, hogy ezt követően a Lengyel Fegyveres Erők sikeresebben tudják ellátni az eszközök fenntartását. Nagyobb hangsúlyt fektetnének a Területi Védelmi Erők fejlesztésére és a többi szolgálati ágba való integrációjára, melytől anyagi források megspórolása is várható. Ezenfelül a párt fontosnak érzi a gabonavita miatt Ukrajnával megromlott viszony minél előbbi rendezését és a további odaadó támogatás biztosítását. Külpolitikai módosulás lehet, hogy a nyilatkozatok szerint a PO bár továbbra is nagyon fontosnak tarja az USA-val védelmi kérdések terén is meglévő erős bilaterális kapcsolatokat, de a legfontosabbnak a „NATO hatékony szervezetként való működését tekinti”. Mindazonáltal a PO és a Lewica között feszül némi ellentét a védelmi költségvetés mértékét illetően, mivel utóbbi párt tartaná a NATO által előírt GDP 2%-át kitevő összeget, melynek 20%-át fordítaná modernizációra. (bár a jelenlegihez hasonló különösen intenzív beszerzési programok idején elfogadhatónak tartanák ennek emelését). Éppen ezért a PO egy a költségvetésen kívül álló, az EU-s Újjáépítési Alapból való finanszírozást sem tart kizárandó opciónak a jelenlegi és a közeljövőben várható igen súlyos védelmi költségek finanszírozására.

Összességében megállapítható, hogy a hamarosan minden bizonnyal megalakuló új lengyel kormány elődjéhez képest nem folytat majd merőben más védelempolitikát. Külpolitikai téren azonban valószínűsíthető, hogy Varsó számra a kelet-közép európai térség jelentősége csökkenni fog, míg a weimari hármak (Lengyelország-Németország-Franciaország) szorosabb együttműködésére egyéb szakpolitikák mellett akár a katonai-védelmi területen is sor kerülhet.

Érdekli a téma? Olvassa el hasonló cikkeinket!

A borítókép Kris Cros fényképe Unsplash-ről.

 

A Lengyel választások potenciális hatásai az ország fegyverkezési törekvéseire bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

2023. augusztus 22 – 24 között megtartotta az öt BRICS állam a dél-afrikai Johannesburgban XV. Csúcstalálkozójukat. Az esemény történelmi. Hat taggal bővül a gazdasági szövetség 2024. január 1-től kezdve. Innentől kezdve egy 11 tagú szervezetté válik, ami négy kontinenst fed le. Egyesek szerint a BRICS a G7-et lehagyva a G20 kihívójává válik.

A BRICS XV. Csúcstalálkozója és bővülése Johannesburgban

Dél-Afrikai Köztársaság elnökletével 2023. augusztus 22 – 24 között megrendezésre került a XV. BRICS Csúcstalálkozó. A házigazda Cyril Ramaphosa a Dél-Afrikai Köztársaság elnöke volt. A csúcstalálkozón jelen volt a kínai elnök Hszi Csin-ping, az indiai miniszterelnök Narendra Modi és a brazil elnök Luiz Inácio Lula da Silva. Említésre méltó, hogy az orosz elnök Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin nem vett részt személyesen az eseményen, csak online.

Moszkvát Johannesburgban a külügyminiszter Szergej Viktorovics Lavrov képviselte.  Ennek oka az, hogy a Nemzetközi Büntető Bíróság márciusban elfogatóparancsot adott ki az orosz államfő ellen. Pretoriának le kellene tartóztatnia Putyint, ha az országba lépne.

A csúcstalálkozónak öt fő témája volt:

• Együttműködés kiépítése egy méltányos igazságos átmenet irányába
• Oktatási és képesség fejlesztés átalakítása a jövő számára
• Az Afrikai Kontinentális Szabadkereskedelmi Övezeten keresztül a lehetőségek megnyitása
• Poszt-pandémia utáni szociális-gazdasági helyreállítás, valamint az Agenda 2030 ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok képességeinek erősítése
• Multilateralizmus erősítése, egy olyan reformon való munkálkodást, ami valóban átalakítja a globális kormányzási szervezeteket ezenkívül a nők béke procedúrákban való részvételének hatásos erősítése

Azaz összefoglalva a fő témák azok, amik a nyugati világot is foglalkoztatják jelenleg. A fenntartható fejlődés biztosítása, az oktatás és ezáltal a szegénységből való kitörés, Afrika gazdasági kiaknázása és egy új igazságosabb világ teremtése. Ez az utolsó pont azért említésre méltó, mert a két legjelentősebb BRICS tag Kína és Oroszország álláspontja szerint a jelenlegi nyugati rendszer nem jó, újat kell teremteni.

A dél-afrikai elnök szerint a csúcstalálkozó sikeres volt: „szeretném megköszönni Brazília, Oroszország, India és Kína vezetőinek és delegációinak, hogy részt vettek ezen a legsikeresebb XV. BRICS Csúcson Dél-Afrikában Johannesburgban”.

Az esemény jelentőségét viszont az adja, hogy a BRICS öt tagról 11-re bővült, mivel 2024. január 1-gyel hat új taggal bővül a szervezet. Ez a hat ország a következő:

• Argentin Köztársaság
• Etióp Szövetségi Demokratikus Köztársaság
• Iráni Iszlám Köztársaság
• Szaúd-Arábiai Királyság
• Egyiptomi Arab Köztársaság
• Egyesült Arab Emírségek

Ezzel a világ GDP 29,3%-át fogják kitenni, a korábbi 26,4% helyett. A világ populációjának immáron a 46%-át teszik, míg korábban csak a 40,8%-át tették ki. De a fejlődés itt valószínűleg nem áll meg, mert még több taggal fog bővülni a szervezet.

A BRICS következő bővülésének lehetséges jelöltjei

A médiában több helyen megírták, hogy a BRICS bővülése itt nem áll meg és valószínűleg további tagokkal fog bővülni.

Enoch Godongwana dél-afrikai pénzügyminiszter szerint Algéria biztosan csatlakozni fog a következő körben. De felmerült Afganisztán, Indonézia, Nicaragua, Nigéria, Szenegál és Thaiföld csatlakozásának is a lehetősége.

Június 2-án Fokvárosban a BRICS külügyminisztereinek találkozóján Kazahsztán külügyminiszterének első helyettese Kairat Umarov megerősítette Asztana azon szándékát, hogy a jövőben szeretnének taggá válni. Ezen kívül több más állam is jelen volt, akik közül többen taggá is válnak a jövőben.

2024. január 1-el tagok Csak érdeklődők 1. Argentína Banglades 2. Egyiptom Burundi 3. Irán Comore-szigetek 4. Szaúd-Arábia Kongó 5. Egyesült Arab Emírségek Gabon 6. Indonézia 7. Uruguay

 

Nem sokkal ezután június 19-én Banglades hivatalosan is bejelentette, hogy szeretne csatlakozni a BRICS-hez, amit a bangladesi külügyminiszter Abdul Momen is megerősített. Oroszország szövetségese Belarusz is bejelentette szándékát, hogy csatlakozna a BRICS-hez.

Ezenkívül pedig megfigyelhető például Oroszország kommunikációján, hogy szeretné, ha minél többen csatlakoznának a gazdasági szövetséghez. Putyin szeptember 29-én a Latin-Amerika – Oroszország Parlamenti Konferencia megnyitóján utalt arra, hogy Latin-Amerikában nagy gazdasági potenciál van és nyitva áll előttük az út a BRICS vagy akár az Eurázsiai Unióval az együttműködésre.

A Kreml szóvivője Dmitrij Szergejevics Peszkov szerint „ez nem Oroszország politikájának a következménye (hogy ennyien csatlakoznak), ez a fejlődési lehetőségek hatása, amit a BRICS-hez való csatlakozás magában rejt”. Azt is kiemelte, hogy ez egy „olyan együttműködése az országoknak, ahol egy közös megközelítést alkalmaznak arra vonatkozóan, hogy fejlesszék a kapcsolatokat, aminek az alapja az előny és kölcsönös tisztelet nem egymás kioktatása arról, hogy hogyan kellene élni”.

A fenti kijelentések egyértelműen passzolnak a jelenlegi Nemzetbiztonsági Stratégiájukhoz, ahol meghatározzák egy változó világrend kialakulását. De Indiának is fontos a BRICS bővítése:

„A BRICS többé nem „alternatíva”, hanem a globális világ kialakult jellemzője. A BRICS által megtestesített reformüzenetnek át kell hatnia a multilateralizmus világát” – vélekedett az indiai külügyminiszter Subrahmanyam Jaishankar.

Jól látszik, hogy több forrás szerint is a BRICS létszáma nőni fog, azonban egyelőre kérdés, hogy a jelentkezők közül kiket fognak valóban bevenni. Összefoglalva jelenleg az alábbi lehetséges lista kering az interneten:

Bejelentették hivatalos csatlakozási szándékukat Érdeklődnek a szervezet iránt 1. Algéria Afganisztán 2. Bahrein Angola 3. Banglades Burundi 4. Belarusz Comore-szigetek 5. Bolívia Kongó 6. Kuba Gabon 7. Honduras Bissau-Guinea 8. Kazahsztán Mianmar 9. Kuvait Nicaragua 10. Palesztina Észak-Korea 11. Szenegál Pakisztán 12. Thaiföld Szudán 13. Venezuela Szíria 14. Vietnám Tunézia 15. Törökország 16. Uganda 17. Zimbabwe 18. Indonézia

 

A BRICS gazdasági potenciálja

A fentiekben jól látszik, hogy jelenleg egy komoly átalakulási folyamaton megy keresztül a BRICS. Jövőre hat ország csatlakozik és ezenfelül többen is bejelentették, hogy a későbbiekben szeretnének tagok lenni. Fontos megvizsgálni, hogy valóban kihívója lehet-e a G7-nek.

A Visual Capitalist weboldala szerint 2024. január 1-től kezdve a BRICS magába tömöríti a világ lakosságának 46%-át, a világ GDP 29,3%-át, az olajtermelés 43,1%-át és a globális exportban való részesedés 25,1%-át. Míg a G7 országai (Egyesült Királyság, Egyesült Államok, Japán, Németország, Franciaország, Olaszország, Kanada) a világ GDP 29,89%-át a lakosság 10%-át. Az olajtermelés tekintetében az Egyesült Államok az egyetlen olyan ország – esetleg még Kanada – akik jelentősebb olajtermelők a G7-en belül. A BRICS kapcsán más weboldalak is, mint az Economic Times is hasonló adatokat közöl a BRICS gazdasági teljesítménye kapcsán, mint a Visual Capitalist.

Természetesen azt meg kell említeni, hogy a százalékos eloszlások nem egyenletesek, mert India és Kína együtt kiteszik a világ lakosságának 35,5%-át BRICS-en belül pedig a lakosság 78%-át. A világ GDP 18,4%-át Kína teszi ki, míg a BRICS-en belül a GDP 62%-át teszi ki.

Viszont az olajkitermelésben egyértelműen Oroszország és Szaúd-Arábia dominál együttesen a világ 24,8%-át teszik ki. A BRICS-en belül pedig a termelés 57%-át.

Az olajtermelés kapcsán érdemes megfigyelni  az OPEC szervezetét is, hogy mennyiben fedi majd le a jövőben a BRICS.

OPEC tagok Tagja BRICS-nek 1. Algéria még nem 2. Angola még nem 3. Ecuador nem 4. Egyesült Arab Emírségek igen 5. Gabon még nem 6. Egyenlítői-Guinea nem 7. Irán igen 8. Irak nem 9. Kuvait még nem 10. Líbia nem 11. Nigéria nem 12. Szaúd-Arábia igen 13. Venezuela még nem

Az látható, hogy a 13 tagból jelenleg még csak 3 tagja a BRICS-nek, azonban még 5 ország az, akiknél lehetséges a későbbi tagság. Így végső esetben 8 BRICS tag foglalna helyet az OPEC országai között, ami a szervezet 61%-át jelentené.

Másrészről azt is fontos megnézni, hogy kik termelnek a legtöbbet az OPEC-en belül. (#-el jelölve a BRICS tag és *-al az aspiráns.)

Ország Éves olajtermelés (hordó/naponta) 1. Algéria * 1,698,785,656 2. Angola * 1,796,742,754 3. Ecuador 548,378,765 4. Egyesült Arab Emírségek # 3,772,788,273 5. Gabon * 210,427,672 6. Egyenlítői-Guinea 244,000,000 7. Irán # 4,376,194,355 8. Irak 4,443,457,393 9. Kuvait * 2,990,544,137 10. Líbia 499,396,792 11. Nigéria 1,938,542,727 12. Szaúd-Arábia # 12,402,761,040 13. Venezuela * 2,355,423,552 Összesen: 37 277 443 116

 

A táblázatból kitűnik, hogy a leendő BRICS tagok éves olajtermelése (hordó/naponta) összesen 20 551 743 668, ami az egész szervezet 55,1%-át teszi ki, tehát közel 60%. Ha hozzá vesszük azokat a tagokat is, akik bejelentették lehetséges csatlakozási szándékukat akkor ez az érték 29 603 667 439-ra nő, ami már 79,41% alig marad el a 80%-tól. Kijelenthető, hogy a BRICS országai teljesen lefedik, majd a jövőben az OPEC országok olajtermelését.

Ezen kívül azt is fontos kiemelni, hogy ezek az országok több fontos kereskedelmi fojtópont felett gyakorolnak uralmat, ami így részben vagy teljesen BRICS országok ellenőrzése alá kerülne. Egyiptommal a Szuezi-csatorna, Iránnal a Hormuzi-szoros kerül BRICS országok tulajdonába. Indonéziával a Malaka-szoros egy része kerülne hozzájuk, valamint a Lomboki-szoros, de Indonézia csatlakozása még nem biztos.

Összességében megállapítható, hogy egy jelentősebb gazdasági együttműködés van kialakulóban, ami jelenleg is fejlődésben van. A kérdés, hogy lehet-e a kihívója a G7-nek vagy milyen célt szolgál majd a későbbi geopolitikai játszmákban.

Lehet-e kihívója a G7-nek?

Annak ellenére, hogy megvan a gazdasági potenciálja a BRICS-nek, mégis vannak olyan szakértők, akik úgy gondolják, hogy nem fog alternatívát kínálni a G7-tel kapcsolatban. Több okot határoznak meg.

Vannak, akik úgy gondolják, hogy a demokrácia hiánya és a korrupció miatt fog megbukni a szövetség. De olyan elméletek is vannak, ami csak úgy számol a BRICS-el mint egy platform, ami csak segítséget, alternatívát ad a nyugati befolyással szemben és nem fogja se leváltani és az ellensége se lesz.

A demokrácia terén a Freedom House és az Institute for Democracy tanulmányából is az a következtetés jön le, hogy a G7 országai demokrácia-mutatóihoz képest elmaradnak a BRICS államai, tehát ebből következik, hogy a BRICS nem egy demokratikus szervezet.

Az Institute for Democracy 2022-es adatai szerint egy 0-1-es skálán a G7 0.77-en a BRICS csak 0.31-en áll. A Freedom House 0-100-as skálán a G7 országainak átlagát 92-re a BRICS országaiét 49-re értékelte. Ezen kívül több tanulmány, szerint is a gazdasági növekedés összefügg a demokráciával és a szabadsággal.

Thorvaldur Gylfason izlandi emeritus gazdasági professzor a cikkében ezt problémának tekinti, mivel a demokrácia, szabadság és az emberi jogok tisztelete az ENSZ Emberi Jogi Nyilatkozata szerint univerzális értékek, ezzel viszont szembe mennek a BRICS országai. Brazil elemzők is megemlítették, hogy valóban probléma lehet, hogy antidemokratikus irányt vett a BRICS bővülése és fontos lesz Brazíliának ügyelni arra, hogy a szervezet semleges maradjon és ne Kína és Oroszország geopolitikai érdekeit szolgálja.

Az izlandi professzor hozzátette, hogy történelmi ellentétek feszülnek a BRICS országai között, ezért sohasem lehet igazán jó viszonyban egyik ország sem, hiszen területi követeléseik vannak egymással szemben, valamint vannak érdekütközések is. Ezt a véleményt osztja az Atlanti Tanács oldalán több szakértő is. Véleményük szerint problémát okozhat Oroszország-Kína-Irán nyugat ellenessége a kevésbé nyugat ellenes Brazília-India irányába, de kérdés lesz, hogy az afrikai országok érdekei mennyire férnek majd össze a közel-keleti országokéval.

A fenti megállapítások igazak, hiszen valóban több olyan ország kerül egy szövetségbe, akiknek érdekeik ütköznek, történelmük konfliktusokkal terhelt. Azonban ez a megállapítás igaz a nyugati szervezetekre is. Már csak a G7-en belül Németország és Franciaország Napóleon idejétől kezdve a múlt század közepéig komoly ellenségek voltak.

De ha az Európai Unióra és a NATO-ra vetítjük ki ezt a problematikát ott is látható, hogy Közép-Európa országainak egymással szemben területi követeléseik vannak, a lengyelek nem bíznak a németekben, Törökország és Görögország történelmi ellenségek stb. Ennek ellenére működnek ezek a szervezetek. Tehát nem lehetetlen a BRICS-nek sem megoldani ezeket a típusú problémákat.

A BRICS fejlődik és több ország szeretne csatlakozni. Ennek oka leginkább az, hogy szeretnének egy olyan platformhoz tartozni, ami pont, hogy egy alternatívát kínál a jelenlegi nyugati rendszerrel szemben. Kritizálják a nyugati NGO-k Kínát és Oroszországot, mert nem elég demokratikusak, de sok kevésbé demokratikus ország szívesen kereskedik velük.

Ennek oka, hogy nem kérik számon az emberi jogok hiányát. Továbbá úgy pozícionálják magukat, mint akik a nyugati neokolonializmus ellen küzdenek. Ez jól rezonál, mert a  párizsi klímacsúcson a dél-afrikai elnök is kijelentette, hogy „Mi (Afrika) azt akarjuk, hogy egyenlőként legyünk kezelve” ez tökéletesen leírja, hogy Afrika úgy érzi a nyugat kizsákmányolja és lenézi őket. Egyelőre még több szakértő szerint még csak egy alternatívaként fog üzemelni és nem fogja leváltani a nyugati blokkot.

A katari illetőségű Al-Jazeera cikkében az áll, hogy inkább lesz egy gazdasági és diplomáciai alternatíva az Egyesült Államok által dominált blokkal szemben, minthogy teljesen lecserélje. Grace Yuehan Wang akadémiai vállalkozó szerint nem egy blokk, hanem sokkal inkább egy hálózat, ami hasonló országokat tömörít. Fejlődő országok a globális délen, akik fejlődni akarnak.

Alekszandr Babakov orosz Állami Duma alelnöke azt mondta, hogy Oroszország a BRICS tagjaival és más afrikai országokkal a dollár dominancia felszámolásán és saját valuta bevezetésén dolgozik.

Modern Diplomacy-n megjelent cikk szerint Kína több szervezeten és intézkedésén keresztül fejti majd ki befolyását a világra. Ilyenek a Sanghaji Együttműködés Szervezete, az Egy övezet egy út kezdeményezéssel Globális Biztonsági Kezdeményezés (GSI), Globális Civilizációs Kezdeményezés (GCI) és a Globális Fejlődési Kezdeményezés (GDI) és ilyen lesz a BRICS is. Kína egyre inkább egy alternatív rendet próbál kialakítani, ami szembe megy a nyugati világgal. Erre a BRICS is kiváló eszközként fog szolgálni, ugyan még csak egy gazdasági tömörülésként írják le, mint ahogyan Putyin is tette az Latin-Amerika-Oroszország Parlamenti Konferencián, de megvan az esély, hogy egy komolyabb erővé fogja kinőni magát.

Ezért a G7 is igyekszik úgy pozícionálni magát, hogy ne egy Kína által vezetett ezért hívták meg 2022-ben a G7 találkozóra Indiát és Dél-Afrikát. Az utóbbi időben viszont India és Kanada viszonya jelentősen megromlott a Halisztán-ügy kapcsán, mivel a kanadai kormány szerint egy kanadai szikh férfit az indiai kormány öletett meg. India ezen felháborodott, ami eltávolítja a nyugati blokktól és inkább a – rivális – Kína irányába tereli.

Kérdés az, hogy a BRICS megmarad-e egy gazdasági szövetségnek vagy egy sokkal komolyabb politikai szövetséggé válik.

Zárás

Összefoglalásként az állapítható meg, hogy a BRICS egy jelentős gazdasági potenciállal rendelkező platform. Nem tagadható, hogy a világ népességének a többségét tömöríti a szervezet, ezenkívül mind a kőolajkitermelést tekintve, mind az összterületet tekintve a G7 elé került. A GDP—t tekintve nincs nagy különbség egyes elemzések szerint még a G7 vezet más szerint már a BRICS.

Geopolitikailag nézve több fontos fojtópontot is az ellenőrzésük alatt tartanak, mint a Szuezi-csatorna vagy a Hormuzi-szoros. A világkereskedelem szempontjából mindkettő jelentős csomópont.

Ugyan megvannak a kritikák miszerint nem eléggé demokratikus a szervezet vagy éppen ellentétek feszülnek a tagállamok között, azonban a BRICS-nek leginkább abban rejlik a népszerűsége a nem nyugati országok körében, hogy nem kérik számon rajtuk az emberi jogokat és a liberális demokráciát.

Kína és Oroszország valószínűleg egy olyan platformként fogják felhasználni, ami egy lazább szövetségbe gyűjti a nyugattal szemben kritikus államokat. Amíg Oroszország hozzáadott értéke kevesebb lesz, úgy Kína lesz a térség vezető hatalma.

A kínai politika egyesítve befolyását a BRICS, Sanghaji Együttműködés Szervezete, az Egy övezet egy út kezdeményezéssel és a kínai elnök által meghirdetett Globális Biztonsági Kezdeményezés (GSI), Globális Civilizációs Kezdeményezés (GCI) és a Globális Fejlődési Kezdeményezés (GDI) révén komoly befolyást építhet ki a világon.

Egyelőre a BRICS még csak gazdasági kezdeményezés, azonban a jövőben ez túlmutathat rajta és a nyugatból kiábrándult államok laza szövetsége lehet, ami Kína és Oroszország álláspontja szerint is az új, igazságosabb és demokratikusabb multipoláris világrend megalapításának egyik biztosítéka lesz, ahol mindenki szuverén lesz és nem szólhat bele az Egyesült Államok senkinek sem a politikai rendszerébe.

Hasonló témájú cikkeink ide kattintva érhetők el.

A borítókép kirill_makes_pics képe a Pixabay -ről.

A A BRICS államok előretörése, kialakulhat-e egy új világpólus? bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Ez a drámai válság, amely hihetetlenül sok izraeli és palesztin életébe került, azt mutatja, hogy a nemzetközi közösség politikailag és erkölcsileg kudarcot vallott – jelentette ki Josep Borrell.

Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását követően tartott sajtótájékoztatóján, elmondta: a helyzetre nem sikerült megoldást találni, a jelenlegi válság pedig fel kell, hogy nyissa az emberek szemét, hogy a kétállami megoldás elkerülhetetlen.

„Két államnak kell léteznie a jövőben, és ez nem csak Gáza újjáépítéséről szól, hanem arról, hogy fel kell építeni egy államot a palesztinok számára” – hangsúlyozta.

Mint mondta, a hétfői tanácskozáson olyan keretrendszert javasolt, amely ehhez kapcsolódóan bizonyos feltételek meghatározását foglalja magában; a palesztin nép erőszakos kitelepítése Gázán kívülre nem engedhető meg, ahogy nem engedhető meg a terület izraeli megszállása, és a palesztinok visszatérési jogának megtagadása. „Másrészt szükség van valamiféle palesztin hatóságra, el kell majd gondolkodnunk azon, hogy a nemzetközi közösség hogyan ruházhatja fel hatalommal” – tette hozzá. Véleménye szerint szükség lenne az arab országok erőteljesebb bevonására a megoldás keresésében, ami nemcsak pénzügyi, hanem politikai hozzájárulást is magában kéne, hogy foglaljon. Ugyancsak fontos az EU nagyobb szerepvállalása a régióban, és különösen a palesztin állam felépítésében való részvétel.

Felhívta a figyelmet, hogy az eszkalációt és a konfliktus kiterjesztését más, Izraelt körülvevő szomszédos régiókra el kell kerülni, különös tekintettel a Hezbollah tevékenységére a libanoni határon. „Előre tekintve azonban közép- és hosszú távú megoldásra kell összpontosítanunk, egy olyan konfliktus utáni forgatókönyvre, amely folyamatos stabilitást tud garantálni, amely lehetővé teszi a palesztinok és az izraeliek közötti, valamint az egész térségben a béke megteremtését” – húzta alá

Ukrajnával kapcsolatban elmondta, hogy a háborút nem lehet szem elől téveszteni, az EU-nak továbbra is támogatnia kell az országot. A 12. szankciós csomaggal kapcsolatban elmondta, hogy nemsokára, lehetőleg még a héten véglegesítik, és új exporttilalmakat fog tartalmazni, a többi között az orosz gyémántokra vonatkozóan.

A Hamász elvesztette az uralmát a Gázai övezet fölött

Joáv Galant izraeli védelmi miniszter hétfő este bejelentette, hogy „A Hamász elvesztette az irányítást Gáza felett, a terroristák délre szöknek, a civilek kifosztják a Hamász bázisait, nem bíznak már a rendszerben. Erőink előrehaladnak, tervszerűen végzik feladataikat, ahogy növeljük a nyomást, látjuk az eredményét, minden nap újabb Hamász-parancsnokokat, s több tucat, néha több száz terroristát iktatunk ki. A hadsereg elér Gázaváros központjába, és megfontolásai alapján szerint cselekszik”.

„Az elmúlt napokban fokoztuk azon tevékenységünket az alagutak ellen, amely kikényszeríti a terroristákat a járatokból. És ott vagy elesnek, vagy feltétel nélkül megadják magukat, nincs harmadik lehetőség” – mondta a védelmi miniszter. „Feladataink elvégzésén dolgozunk, nincsenek időkorlátaink, céljaink vannak. El fogjuk érni céljainkat, ennek élén a Hamász elleni teljes győzelmet, és az elraboltak hazatérését”- zárta szavait az izraeli médiában nyilvánosságra hozott videofelvételen. Néhány perccel a védelmi miniszter beszéde után péntek óta először ismét rakétákkal lőtték a Gázai övezet környéke mellett az ország középső vidékét, benne Tel-Avivot és környékét is.

 

The post Izrael-Hamász: Borrell szerint a nemzetközi közösség kudarcot vallott appeared first on .

A tavaly kitört orosz-ukrán háború megmutatta, hogy a korábban több szálon kapcsolódó két rokon nemzet között több ellentét húzódik. A háború során nem csak a harcmezőn, médiában, gazdaságban, politikai kommunikációban, hanem a történelemben is folyik a harc. Oroszország és Ukrajna is közös őshazájának gondolja a középkori Kijevi Ruszt. Az orosz értelmezésben innen ered a keleti szláv népek rokonsága, amikor még egy államban éltek. Az ukránok viszont egyre inkább úgy gondolják, hogy ők voltak a Rusz. Moszkva ezt a nevet csak ellopta. Mindkét fél célja az, hogy meggyőzze a világot – de elsősorban saját nemzetüket – hogy ők a valódi örökösei a Rusznak ezzel is erősítve saját országuk legitimitását.

Az ukránok célja, hogy bebizonyítsák a világnak és maguknak, hogy valójában az oroszok bitorolják a „ruszkij” nevet és Ukrajna az ősibb ország, így joga van a függetlenséghez. Az oroszok célja pedig megmutatni, hogy a Rusznak ők az örökösei, így ahogyan a Moszkvai Nagyfejedelemség egyesítette a szétszakadt keleti szlávokat úgy a modern Oroszországi Föderáció is csak történelmi kötelességét folytatja.

A cikkben szeretném röviden ismertetni az orosz-ukrán közös történelmi múltat. Itt leginkább a Kijevi Ruszt értem alatta. Ebből kifolyólag nem célom a Lengyel-Litván Unió, a Romanovok Oroszországának az ukrán nacionalisták tevékenységének a bemutatása.

A Kijevi Rusz rövid bemutatása

Mielőtt bemutatnám a napjaink politikai csatározásait érdemes egy rövidebb történelmi áttekintést adni a Kijevi Rusz történelméről.

A történelmi áttekintés

A Kijevi Rusz létezését 862 – 1242-ig tartó időszakra tehetjük. A történelmét a korabeli Régmúlt idők elbeszélése című krónikából ismerhetjük meg. E szerint az itt élő szlávok visszahívták a korábban elűzött varégokat – akiket ruszoknak is hívtak – azért, hogy segítsék megszervezni ezt a gazdag államot, valamint kiűzni a kazárokat. Rurik érkezett ide két testvérével Szineusszal és Truvorral. Rurik Novgorodban másik kettő Beloozeróban és Izborszkban telepedett le. Utóbbi kettő gyorsan meghalt és Rurik átvette az ő birtokaikat is. Dinasztiáját 862-ben alapította meg novgorodi központtal. Utódai I Fjodorig, azaz 1598-ig voltak Oroszország uralkodói. Halálával beköszöntött a zűrzavaros időszak (1598-1613), ami a Romanov-dinasztia hatalomra jutásával ért véget.

Visszatérve 862-be: Rurik két embere Aszkold és Dir elfoglalták Kijevet és ők itt telepedtek le. Rurik 879-ben halt meg, akit Oleg követett. Ő volt az, aki legyőzte Aszkoldot és Dirt és 882-ben elfoglalta Kijevet, ahova Novgorodból áttette a központot. Őt Igor követte, aki feleségül vette Olgát. Olga személye azért említésre méltó, mert mind az oroszok mind az ukránok tisztelik. Ukrajnában állami kitüntetés Oroszországban egyházi kitüntetés van róla elnevezve.

A Kijevi Rusz következő jelentős uralkodója I. Vlagyimir novgorodi fejedelem és kijevi nagyfejedelem. 988-ban ő keresztelte meg országát. Ezzel létrehozta a keleti ortodox szláv államot. Zelenszkij rendelete szerint Vlagyimir megkeresztelését július 28-át az ukrán államiság napjaként kell megünnepelni.

Vlagyimirt I. (Átkozott) Szvjatopolk követte, aki meggyilkoltatta Vlagyimir három fiát. Uralkodása rövid volt, mert I. (Bölcs) Jaroszláv átvette tőle a hatalmat. A Rusznak ő volt az utolsó jelentős uralkodója az ország utána hanyatlásnak indult. A XII. századra a Rusz több fejedelemségre szakadt. Formálisan egy ország volt azonban a fejedelemségek: Novgorod, Rosztov-Szuzdal, Polock, Szmolenszk, Csernyigov, Rjazany, Pereszjavl egyre nagyobb önállóságra tettek szert. Amikor 1240-ben a Mongolok elfoglalták Kijevet, akkor már egy széteső birodalmat győztek le.

A Kijevi Rusz problematikája

Az előző alfejezetből több dologra lehetünk figyelmesek. Egyrészről az alapító dinasztia Rurik vezetésével sem nem orosz sem nem ukrán volt, hanem varég. A Régmúlt idők elbeszélései krónika szerint ráadásul a varégokat hívták ruszoknak nem a szlávokat. Tehát az idők folyamán a szlávok és a ruszok összeolvadtak.

A történelemszemléletet tekintve az orosz identitás alapját az 1674-es Kijevi Szinopszisz című könyv adja. Lényegében Kijev – Vlagyimir – Moszkva egyirányú történelmi fejlődés volt. Oroszország Kijevben kezdődik és a kisoroszok (ukránok) és a nagyoroszok egy nemzet. A következő évszázadban megérkezett az ukrán válasz: „A ruszok vagy Kisoroszország története”, ami valamikor a XVIII. század végén XIX. század elején jelent meg.

E szerint az igazi ruszok az ukránok nem az oroszok, tehát Oroszország nem a Kijevi Rusz örököse. A probléma az, hogy mind az ukrán, belarusz és orosz nyelv a Rusz felbomlása után jött létre. Mindhárom népnek a közös őshazája a terület. Ez viszont elvezet napjaink problémájáig.

Az orosz-ukrán álláspontok okai

Mind az Oroszországi Föderáció mind Ukrajna úgy gondolja, hogy a Kijevi Rusznak az örökösei. Előbbi testvérnépként gondol Belaruszra és Ukrajnára. Utóbbi azonban egyedüli örökösként gondol magára, míg az oroszok csak ellopták tőlük a múltat. A kérdés miért olyan fontos ennek a két országnak a Kijevi Rusz, hiszen 1242-ben megszűnt? A válasz a történelmi legitimitás. Mindkét állam saját politikáját a régi múlttal próbálja igazolni.

Ukrajna álláspontja

Kétségkívül az ukránoknak nehezebb dolguk van, mint az oroszoknak. Ukrajna, mint állam 1991 előtt sosem létezett. Ezzel szemben Oroszország igen. Az oroszoknak több évszázados történelmi múltjuk van önálló állammal, uralkodókkal, győzelmekkel, forradalmakkal stb. Ukrajna ezzel szemben mindig is valamilyen birodalom része volt. Ha a mai területeit nézzük, akkor a történelem bizonyos szakaszaiban mindig más államok uralták területeik egyrészét: Magyar Királyság, Lengyel-Litván Unió, Habsburg Birodalom, majd Osztrák-Magyar Monarchia, Oroszország, Szovjetunió és a két világháború közötti Lengyelország.

Mivel az ukránoknak nem volt „önálló történelme” ezért kreálni kellett. A Kijevi Rusz az az időszak, amire vissza lehet nyúlni arra hivatkozva, hogy az a modern Ukrajna őse. Hiszen, ha Kijev megakar szabadulni Moszkva örökségétől akkor ez az az időszak, aminek az újra értelmezésével független országgá válhat. Ha Kijevi Rusz a modern Ukrajna alapja és a Moszkvai Fejedelemség Oroszországé akkor Ukrajna ősibb, Oroszországnak nincs joga testvérként kezelni őket és Ukrajna Európa része.

A modern kijevi politika pedig mindig is törekedett arra, hogy szakítsanak Oroszországgal. Jó példa erre a második ukrán elnök – akit nyugaton szeretnek oroszbarátként emlegetni – Leonyid Danyilovics Kucsma 2003-ban megjelent könyve: Україна — не Росія (Ukrajna nem Oroszország). De a 2004-es narancsos forradalom után hatalomra jutott Viktor Andrijovics Juscsenko elnök is folytatta nyugati orientációját. A 2014-es majdani események meg még inkább orosz ellenes irányba tolta az ukrán politikát.

Ezekből kiindulva Ukrajna nem ismerheti el a Kijevi Ruszt közös őshazának, mert akkor automatikusan az orosz narratíva érvényesül miszerint testvérnépek. Ha kulturális, gazdasági, nyelvi és politikai függetlenségre törekszik Moszkvától, akkor ki kell sajátítaniuk a Kijevi Ruszt és azt kell mondaniuk, hogy a később létrejött Moszkvai Nagyfejedelemség az, aki elbitorolta a Rusz nevet abból a célból, hogy saját politikai terjeszkedésére felhasználja. Tehát visszakell venni a Ruszt az oroszoktól. Erről a következő fejezetben lesz részletesebben szó, ahol a gyakorlati eseményekre térek ki az információs/pszichológiai hadviselés terén.

Oroszország álláspontja

Az Oroszországi Föderáció helyzete sokkal könnyebb. Több százéves önálló államisággal rendelkeznek és még a Moszkvai Nagyfejedelemség uralkodói dinasztiája is megegyezik azzal a dinasztiával, akik még a mongol pusztítás előtt Kijevben uralkodtak. Továbbá III. (Nagy) Iván uralkodása alatt 1480-ban függetlenedtek a tatároktól. Ő tette meg a bizánci kétfejű sast címerré, ami jelenleg is Oroszország címere. Innentől kezdve definiálja magát Moszkva harmadik Rómának és III. Iván alatt sok régi területet foglaltak vissza, ami a Kijevi Ruszhoz tartozott.

Tehát a Moszkvai Nagyfejedelemség már közel 600 évvel ezelőtt is úgy tekintett magára, mint a Kijevi Rusz örökösére, aminek a legfontosabb feladata a régi területek visszafoglalása, ami – akkori viszonylatban – közel 250 éve elveszett. Ez a logika végig követte az orosz történelmet a Romanovok alatt is. I. (Nagy) Péter, II. (Nagy) Katalin: mindegyikőjük célja a régi történelmi határok visszaszerzése volt.

Ez a történelem értelmezés a modern Oroszországban is megfigyelhető. Ők továbbra is úgy gondolják, hogy a Kijevi Rusz a közös őshaza, hiszen ebből kiindulva legitim az az álláspont, hogy az orosz-ukrán testvérnép és régen egy országba tartoztak csak a történelem közbe szólt. A közös történelmi múlt miatt komoly érzelmek fűzik az oroszokat az ukrán és belarusz területekhez. A jelenlegi geopolitikai érdekeknek is tökéletes ez a történelemszemlélet.

Ha a Moszkvai Nagyfejedelemség a Kijevi Rusz egyenes folytatása – hiszen ott is Rurikok uralkodtak és ők kezdték újra összegyűjteni a területeket – és a három ország – Oroszország, Belarusz, Ukrajna – testvérnemzet így joggal tekintheti ezeket az országokat Moszkva saját érdekszférájának. Hasonlóan, mint ahogy az Egyesült Államok az egész amerikai kontinenst saját belügyének tekinti.

A fentiekből jól látható, hogy miért ilyen fontos napjainkban is a Kijevi Rusz öröksége, főleg úgy, hogy a jelenleg is zajló háborúban is komoly szerepet játszik az eltérő múlt értelmezés. Továbbá mindkét fél igyekszik meggyőzni a másik felet saját igazáról, az ukrán narratívát pedig erőteljesen felerősítette a nyugati sajtó.

Harc az emberekért

Természetesen a fent említett szembenállás a gyakorlatban is megjelenik a politikai kommunikáció során, újságcikkekben, vlogokban stb. A cél, hogy meggyőzzék az átlagembert a saját igazukról, legyen az ukrán vagy az orosz álláspont. Akkor sikeres a narratíva, ha minél többen elhiszik. A következőkben a gyakorlatban megnyilvánuló példák következnek.

Példák az oroszok és ukránok tevékenységére

Az oroszok természetesen a kezdettől fogva azon az állásponton vannak miszerint az orosz-ukrán-belarusz népek testvérek. Ez mindig is így volt csak a szerencsétlen történelmi folyamatoknak köszönhető, hogy ma külön országokban élnek. „A Szovjetunió felbomlása volt a század legnagyobb geopolitikai katasztrófája” – hangzik Putyin híres idézete.

A 2021-ben publikált kétnyelvű cikke pedig híressé-hírhedté vált, ahol az orosz-ukrán nép közös történelméről értekezik és a két nép egységéről. Az orosz részről ez válasz volt a több éve tartó ruszofób ukrán politikára, amit szerintük a nyugat támogat 2014 óta.

Kirill pátriárka is megegyező véleményen van Putyinnal, aki szintén úgy gondolja, hogy a három szláv ország egy közös őstől ered és mind az orosz világnak a része. Tehát a Kijevi Rusz orosz szempontból igazolása annak, hogy Oroszország csak a saját történelmi népei igyekszik biztonságban tudni. Ukrajnának viszont a Rusz a független ukrán államot jelenti.

A fent említett problematikája a Kijevi Rusznak már a háború előtt is egyre inkább kezdte foglalkoztatni a kijevi gondolkodást. 2021. augusztus 31-én Olekszij Aresztovics feltöltötte youtube csatornájára azt az interjút, amit Roman Cimbaljuknak adott. Itt azt javasolta, hogy az ukrán államot Rusz-Ukrainának kellene hívni ezzel is megfosztva az Oroszországi Föderációt a „russzkij” brendtől. „Végül megkell őket fosztanunk a „russzkij” brendtől. Azért küzdök, hogy ezt a háborút helyesen „russzko-rosszijszkaja”[1] háborúnak hívjuk. A Rusz mi vagyunk.”

Az ellopott történelem narratívát már több nyugatra kommunikáló ukrán vlogger is terjeszti. Annak ellenére, hogy „csak” vloggerek fontos őket megemlíteni, mert angolul nyugatra kommunikálnak, tehát a céljuk a nyugati ember megszólítása és az ukrán érdekek közvetítése. Ezt nem kell elítélni, mivel természetes, amit csinálnak. Helyén kell kezelni őket és tudni, hogy tevékenységükkel ők is beszálltak az információs hadviselésbe, ami a Kijevi Ruszért folyik.

Anna Danyilcsuk youtube csatornáján több videót szentelt már annak, hogy bebizonyítsa hazája történelmét Oroszország elrabolta. Videóiból jól látszik a jelenlegi ukrán gondolkodásmód. A témák között megtalálható az egyház kérdése, a Krím miért is volt mindig is és lesz mindig is Ukrajnáé vagy éppen a Kijevi Rusz történelme. Itt azt állítja, hogy a Rusz tradícióit nem örökölte Oroszország, Moszkva a mongol hordák örököse és csak Nagy Péter találta ki az Orosz Birodalom elnevezést.

Ugyan sokszor nem pontosan hivatkozik a történelmi eseményekre, mint például az egyik videójában azt állítja, hogy Novgorod is Kijevből nőtt ki, ami viszont nem igaz, mivel a fent írtakban kiderült, hogy Rurik Novgorodban uralkodott és utódja Oleg foglalta el csak Kijevet.

E mellett szereti az orosz népet úgy beállítani, akik rajonganak a despotákért – mint Vlagyimir Putyin – és ezért minden diktátor az orosz nép szülöttje. Tehát mindenki felelős Vlagyimir Putyin hatalomra jutásáért. Nem a rendszer hibája, hanem a nép hibája, hogy megválasztották.

Az pedig, hogy mennyire nem légből kapott az állítása miszerint Oroszország nem a Rusz, hanem a Moszkvai Nagyfejedelemség felmerült már hivatalosan is Ukrajnában, hogy Oroszországot nevezzék át Moszkóviára. Az ukrán elnök honlapján a petíció elérte a 25000 aláírást, aminek következtében az elnök is foglalkozik a kérdéssel. Utasította a miniszterelnököt, hogy nézzen utána a lehetséges jogi megoldásoknak.

Itt még Aresztovics 2021-es interjújához is visszakanyarodunk, ahol a rusz brendjétől akarja megfosztani az oroszokat. Továbbá Anna Danyilcsuk videójához – ami ugyan válasz volt erre a petícióra – ahol támogatólag nyilatkozik erről és javasolja Aresztovics Ukraina-Rusz elnevezését is. A korábbi orosz elnök Dmitrij Medvegyev Twitteren úgy kommentálta az ukránok ötletét, miszerint az oroszoknak Schweinisch Bandera-Reich azaz Disznó-Bandera Birodalomra kellene átnevezni Ukrajnát.

A korábbi fejezetben kifejtett álláspontot miszerint, ha Ukrajna függetlenedni akar Oroszországtól, akkor egy választása van kisajátítani a Kijevi Rusz történelmét. Ezt bizonyítja Volodimir Zelenszkij elnök kijelentése, ahol azt állítja az orosz és ukrán nép nagyon távoli rokonok.  Kiemelendő, hogy ez még háború előtti felszólalás. Tehát nem a 2022-es orosz támadás okozta a törést az orosz-ukrán viszonyban.

Továbbá egy 2021-es kutatás szerint amit az ukrán Rating Group «Рейтинг» végzett, bizonyítja, hogy az ukrán nép valóban nem gondolja magát már egynek az orosszal. Ami azt jelenti országos szinten 55% van ellene és 41% mellette. Az is kiderült miszerint az ukránok 75%-a tekinti magát a Kijevi Rusz kizárólagos utódjának és csak 8% szerint Oroszország a kizárólagos utód.

John Mark Dougan oroszbarát vlogger videójában megjelent, ahol Jan Gaginnal a Donyecki Népköztársaság elnökének tanácsadójával mutatnak be Ukrajnából zsákmányolt könyveket, ami véleményük szerint a társadalom oroszellenes indoktrinációját szolgálja. Internetes keresés után néhány könyv megtalálható, amit bemutatnak a videóban:

• Leonyid Kucsma: Європейський вибір (Európai választás) 2002
• Mihajlo Grusevszkij: Як жив український народ. Коротка історія України (Hogyan él az ukrán nép. Ukrajna történelme röviden) 1915 reprint: 1991.
• Vaszil Marocsko: Голодомор 1932-1933 (Holodomor 1932-1933) 2000-es évek.
• Россия и ее „колонии”. Как Грузия, Украина, Молдавия, Прибалтика и Средняя Азия вошли в состав России (Oroszország és gyarmatai, Hogyan lett Grúzia, Ukrajna, Moldova, a balti államok és Közép-Ázsia Oroszország része) 2007
• Valentyin Kozsevnyikov: Яка національна ідея українців? Що таке український націоналізм? Хто такі українські націоналісти? (Mi az ukránok nemzeti elképzelése? Mi az ukrán nacionalizmus? Kik az ukrán nacionalisták?) 2011

Az amerikai érdek az eseményekben

Az Egyesült Államoknak is megvannak az érdekei az orosz-ukrán történelmi harcban. Nyikolaj Sztarikov politikai szereplő szerint Washington célja az antitézis azaz Ukrajnában az Anti-Oroszország létrehozása. Ezt még nem sokkal a krími események után fejtette ki, jóval a háború kezdete előtt. De azóta az orosz elnök Vlagyimir Putyin is erre az álláspontra helyeződött.

Véleménye szerint ez a projekt már jóval a XIX. századig nyúlik vissza és a kollektív nyugat mindig is elakarta ragadni Ukrajnát az Orosz Birodalomtól. Ez volt a célja az Osztrák-Magyar Monarchiának, Lengyelországnak és most az Egyesült Államoknak is. Zbigniew Brzezinski szerint Ukrajna nélkül Oroszország megszűnik birodalom lenni.

Persze feltehető a kérdés, hogy miért is lenne jó egy Anti-Oroszország létrehozása? Több okból is:

• Létrejönne egy nyugati orientációjú szláv ortodox ország
• Aláásná Putyin és Lukasenko rendszerét
• Ukrajna hídfőállásként szolgálna a keleti terjeszkedés felé
• Erőt adna Oroszország és Belarusz ellenzékének
• Putyin elveszítheti befolyását Közép-Ázsiában
• Ha Ukrajna válik a Russzá, akkor az egész orosz történelmi legitimitás elveszik a föderáció összeomolhat

Egyébként valóban megjelent nyugati oldalon is egyre több helyen az az elmélet miszerint Oroszország csak bitorolja a Kijevi Rusz történelmét Ukrajnától. Ez látható több internetes cikkben is. Ugyan „csak cikkek” mint a vloggerek is „csak vloggerek” viszont ezek azok a források, amiből az átlagember tájékozódik. Mivel átlalában 7 másodpercig tart egy ember érdeklődése így elég csak egy jó címet adni és a szalagcímeket átolvasva már lehet ideákat ültetni az ember agyába. Csak néhány példa:

• Hogyan használta régóta Moszkva a történelmi Kijevi Rusz államát, hogy expanzionizmusát igazolja
• Történelem lopás: Hogyan rabolja el Moszkóvia Ukrajna történelmét
• Sajnálom Mr. Putyin. Ukrajna és Oroszország nem ugyanaz az ország
• Ukrajna korai állama a Kijevi Rusz a 11. században élte aranykorát

Az is megfigyelhető egy Google keresés által, hogy az angol nyelvű források a háború előttről többször hivatkoznak középkori Oroszországként a Ruszra, viszont a háború után több cikk jelent meg, ami már középkori Ukrajnaként hivatkozik rá.

Egyébként kiemelendő, hogy tárgyilagos cikkek ugyanúgy vannak, ami leírja, hogy igazából egy közös ősről van szó, ami nem volt se orosz se ukrán. Azonban ez, ahogyan korábban ki lett fejtve az orosz narratívának kedvez, mivel ebből következik, hogy testvérnépek.

Itt jönnek képbe az amerikaiak, akik az oroszok szerint az ukrán nemzetébredést mesterségesen kreáltak ezzel az ellennarratíva terjesztésével. A cél az Anti-Oroszország létrehozása és a Föderáció népeinek megbontása. Ezt bizonyítja az, hogy nem csak ukránok, hanem ellenzéki belaruszok, oroszok, csecsenek és grúzok is harcolnak Ukrajnában jelenleg az oroszok ellen.

Viszont az ukrán álláspont, ahol ők most a saját nemzetszületésükben gondolkodnak, akik több évszázados elnyomás után függetlenednek a Moszkvai Nagyfejedelemségtől. Náluk ez egy természetes folyamat, ami most történik.

A két legnagyobb különbség a két oldal között tehát, amíg az egyik szerint egy mesterséges folyamat zajlik nyugatról megtámogatva, addig a másik szerint egy természetes nemzetfejlődés történik.

Összefoglalás

Végső soron elmondható, hogy a háború a történelemben is zajlik, hiszen egy ország legitimitásának és függetlenségének fontos része a gazdag történelmi múlt, ahol évszázados létezésüket bizonyítják. Oroszország szempontjából azt láthatjuk, hogy ismételten régi történelmi területeiket megszállta a nyugat és ők felszabadítóként érkeznek. Az ukrán szempontból pedig a függetlenedésre csak egy lehetőség van a teljes közös történelmi múlt tagadása az oroszokkal és a Kijevi Rusz kisajátítása. Továbbá ezzel magát az 1000 éves Oroszország eszméjét is elpusztítják helyére Ukrajnát állítva. Ez a nyugati országoknak elsősorban az Egyesült Államoknak kedvez, akik Nyikolaj Sztarikov szavaival élve Ukrajnából Anti-Oroszországot akarnak kreálni.

[1] Ez lefordíthatatlan magyarra. A különbség a russzkij és a rosszijszkij között az, hogy míg az előbbi etnikailag orosz addig az utóbbi már állampolgári alapon orosz csak, tehát az Oroszországi Föderáció állampolgára. Aresztovics kijelentése azt sugallja, hogy az ukránok az igazi oroszok -russzkij- még a Föderációban csak mesterségesen kreált oroszok -rosszijszkij- élnek. Ez pedig a háborúban megindult a ukrán narratívának kedvez miszerint az Oroszországi Föderáció egy mesterséges állam, amit a Moszkvai Nagyfejedelemség magterülete tart egyben ezért fel kell bomlasztani.

Hasonló témájú cikkeink ide kattintva érhetők el.

Photo by Robert Anasch on Unsplash.

A Az Oroszországi Föderáció és Ukrajna harca a Kijevi Rusz történelmi örökségéért bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Felavatták Romániában hétfőn a holland, dán, amerikai és román együttműködéssel megalapított Európai F-16-os Kiképzőközpontot (EFTC), ahol a román és más NATO-szövetséges katonák mellett az ukrán hadsereg pilótáit fogják felkészíteni az F-16-os harci gépek használatára – közölte az Agerpres hírügynökség.

A Bukarestet a Fekete-tengerrel összekötő közlekedési folyosó festesti-i Duna-hídja közelében található, 86-os Borcea légitámaszponton létesült kiképzőközpontot Angel Tilvar román és Kajsa Ollongren holland védelmi miniszter adta át. A román tárcavezető szerint a közös projekt a térséget fenyegető veszélyek leküzdését célzó nemzetközi partnerséget erősíti.

Tilvar megerősítette: Románia és más NATO-tagállamok katonái mellett a romániai támaszponton képezik ki azokat az ukrán pilótákat is, akik az európai államok által Ukrajnának adományozott F-16-os harci gépekkel fognak repülni. Mint mondta: az Európai F-16-os Központban az új képesítések megszerzésére irányuló képzést a „globális kontextusra” tekintettel gyorsított ütemben bonyolítják le. Az ukrán pilóták kiképzése várhatóan körülbelül hat hónapig tart.

Ollongren rámutatott: Hollandia, Dánia és Norvégia arra készül, hogy F-16-osokat szállít Ukrajnának. Ezért fel kell gyorsítani a pilóták képzését, ami egyébként már elkezdődött Dániában és az Egyesült Államokban. A holland miniszter fontos előrelépésnek nevezte az Európai F-16-os Kiképzőközpont megalakulását.

A romániai kiképzőközpontba a múlt héten érkezett meg öt holland F-16-os harci repülő, amelyek gyártója, az amerikai Lockheed Martin oktatókkal és karbantartó személyzettel vesz részt a pilótaképzésben.

A román légierőnél 2019-ben kezdődött meg az átállás a szovjet gyártmányú MiG-21-esekről az amerikai F-16-osokra. Romániának eddig 17 használt (új hajtóművel és elektronikával, korszerű fegyverzettel felszerelt) F-16-os Fighting Falcont sikerült beszereznie Portugáliától, tavaly novemberben azonban Bukarest további 32 használt F-16-os harci repülőgép beszerzéséről írt alá szerződést Norvégiával. Az első felújított norvég F-16-osok várhatóan az év végén érkeznek meg Romániába.

Németország Eurofighter harci repülőkkel erősíti Románia légtérvédelmét

November végétől kezdődően Németország négy Eurofighter vadászgépet telepít Romániába korlátozott időre, az orosz drónok légtérsértéseire hivatkozva – jelentette az Agerpres hírügynökség.

„Az elmúlt hónapokban többször is drónok sértették meg Románia légterét, ez ismét megmutatta, mennyire közel zajlik Oroszország Ukrajna ellen indított illegális agressziós háborúja. Németország szolidaritást vállal közeli szövetségesével ezekben a nehéz időkben, és segít Romániának légtere és egyben a NATO légtere biztonságának megőrzésében” – idézte Peer Gebauer nagykövetet a külképviselet közleménye.

A német légierő vadászgépei korlátozott ideig megerősített légtérvédelmi járőrszolgálatot végeznek majd Romániában, akárcsak a háború elején, 2022 februárjában és márciusában tették. A Luftwaffe négy Eurofightere és a harci repülőket kiszolgáló 150 tagú katonai különítmény a konstancai kikötő közelében, a Fekete-tenger partvidékén lévő Mihail Kogalniceanu katonai támaszponton fog állomásozni.

A közleményből kiderült: a német kontingens biztonsága érdekében „védelmi rendszert is telepítenek a pilóta nélküli, kis légi járművek ellen”. Németország felajánlotta, hogy a drónok elleni védelmi rendszer hosszabb időre Romániában maradjon a „hiteles elrettentés részeként”.

Szeptember végén az Egyesült Államok is négy F-16-os harci repülőgéppel, és egy újabb, száztagú különítménnyel erősítette katonai jelenlétét Romániában, miután az ukrán gabonaexportban jelentős szerepet játszó folyami kikötők ellen intézett orosz támadások során több – vélhetően az ukrán légelhárítás által lelőtt – drón roncsai csapódtak be a NATO-tag Románia területén.

A Magyar Kormány továbbra sem járul hozzá az ukrajnai fegyverszállítások EU-s finanszírozásához

A kormány továbbra sem járult hozzá az ukrajnai fegyverszállítások európai uniós finanszírozásához, s ez mindaddig így lesz, amíg nem kap garanciát arra vonatkozóan, hogy az ukrán hatóságok nem veszik fel többé koholt vádak alapján valamely magyar vállalatot a háború nemzetközi szponzorainak listájára – hangsúlyozta Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter leszögezte, hogy óriási a nyomás annak érdekében, hogy Magyarország járuljon hozzá az újabb 500 millió euró kifizetéséhez az Európai Békekeretből az ukrajnai fegyverszállításokra. „Természetesen ehhez a mai ülésen sem járultam hozzá, hiszen továbbra is tartjuk az álláspontunkat, hogy mindaddig, amíg nem kapjuk meg az ukrán korrupcióellenes ügynökségtől a garanciát arra, hogy nem ismétlődhet meg az, hogy az OTP-t vagy bármely magyar vállalatot koholt vádak alapján a háború nemzetközi szponzorainak listájára helyezik, addig nem tudunk előrelépni a kérdésben” – húzta alá.

„Volt, aki ezt méltatlannak nevezte, volt, aki botránynak, kikeltek ez ellen, de a helyzet az, hogy itt azt kértem az európai uniós kollégáktól, hogy ne vezessék meg a közvéleményt” – jelentette ki. „Mert ez nem Ukrajnának szóló támogatás. Ez az 500 millió euró arról szól, hogy azok az európai uniós tagországok, akik úgy döntöttek saját maguk, szuverén módon, hogy fegyvert szállítanak Ukrajnába, ők ebből a pénzből kapják vissza a leszállított fegyverek árának egy részét”. Kiemelte: senki nem akadályoz meg senkit Ukrajna támogatásában, itt csupán arról van most szó, hogy az érintett államok nem kapják vissza a saját döntésük alapján küldött fegyverek árának egy részét.

 

The post Orosz agresszió: Felavatták Romániában az ukrán pilóták felkészítését is szolgáló F-16-os kiképzőközpontot appeared first on .

1991 januárja, az Irak ellen indított Desert Storm művelet második hete. Egy éjszakai bevetésen lévő EA-6B Prowler fedélzetén egyre nő a feszültség, mert a repülőgép tartályaiban csak néhány percre elegendő kerozin lötyög. Már túl voltak azon a számított üzemanyag-mennyiségen, amelynek elérésekor a repülőgépnek vissza kell indulnia bázisára vagy egy tartalék repülőtérre.

A Prowler azzal a feladattal szállt fel az egyik repülőgép-hordozóról, hogy a Perzsa-öböl felől Irakba behatoló tengerészeti csapásmérő repülőgépek elektronikai támogatását biztosítsa. A problémák akkor kezdődtek, amikor felszállás után a kötelék többi gépével együtt üzemanyagot vételezett egy tartálygépből, miközben a pilóta szédüléssel küzdött. Az éjszakai repüléseknél ritkán ugyan, de előfordult, hogy a műszerekre koncentrálva, a repülőgép-hordozó megközelítésénél vagy a légi utántöltésnél a pilóták rosszul lettek. Ez békeidőben nem jelentett különösebb problémát, hiszen a feladatot megszakítva meg lehetett várni, amíg néhány perc múlva rendeződik a helyzet. Éles bevetésen azonban tartani kellett a szoros, másodpercre kidolgozott tervet, hiszen a Prowler jelenléte létfontosságú volt. Nélküle a csapásmérők fordulhattak volna vissza, mert a légvédelem megsemmisítési zónájában az EA-6B biztosította a túlélést. Így annak ellenére váltak le a tartálygépről, hogy a tervezett mennyiség még nem lett áttöltve a Prowler tartályaiba. A személyzet nem aggódott, úgy számították, hogy ha szűken is, de az üzemanyag elég lesz a következő utántöltésig.

[...] Bővebben!

Svédországnak mihamarabb a NATO tagjává kell válnia a régió biztonságának teljes körű szavatolása érdekében – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben.

A főtitkár Novák Katalin köztársasági elnökkel folytatott megbeszélését követő sajtótájékoztatóján kijelentette: a biztonság szavatolása szempontján fontos lenne, hogy Svédország minél hamarabb a NATO tagjává válhasson, az észak-európai ország már minden ehhez szükséges kötelezettségvállalását teljesítette.

Hangsúlyozta, hogy Svédország NATO-csatlakozásával a szövetség erősebbé válik, ezért is üdvözli a magyar köztársasági elnök támogató szavait a svéd csatlakozást illetően, amelyeket reményei szerint a magyar parlament ratifikációja követ.

„A különböző célok és elképzelések ellenére tisztában kell lennünk azzal, hogy az egység, illetve a tagországok egymást védelmező szövetségének erősítése mindannyiunk előnyére válik” — fogalmazott.

Lehetővé kell tehát tenni, ahogyan ez a múltban is történt minden tagország esetében, hogy egy demokratikus ország döntését és a kötelezettségvállalásainak teljesítését követően a NATO teljes jogú tagjává váljon – húzta alá.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban Stoltenberg hangsúlyozta: folytatni kell Kijev támogatását, nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is. A támogatás elapadása „tragédia lenne” az ukrajnaiak számára, ahogy Oroszország győzelme fenyegetést jelent a szövetségeseknek.

Szavai szerint egy esetleges orosz győzelem azt az üzenetet hordozná, hogy az erő alkalmazása, a nemzetközi jog megsértése, illetve egy másik ország elfoglalása esetén a győztes azt tehet amit akar, ez pedig sebezhetővé tenné a katonai szövetséget. Mindezek miatt is minden szövetséges biztonsági érdeke Ukrajna támogatásának fenntartása – hangsúlyozta a NATO főtitkára.

 

The post NATO-főtitkár: Svédországnak mihamarabb a NATO tagjává kell válnia appeared first on .