Biztonságpolitika

Az MH Kiss József 86. Helikopterdandárnál egy éve kaptunk először tájékoztatást a H225M típus fogadására való felkészülésről. Az akkor felvázoltak jelentős része megtörtént vagy folyamatban van, zajlik a helikoptervezetők és a repülőműszakiak képzése és gyakorlati tapasztalatszerzése és a nyár folyamán átadott két helikopter mellé további négy érkezett Szolnokra. 

[...] Bővebben!

A Magyar Honvédség idén mintegy 4 ezer új katonát üdvözölhetett soraiban – közölte Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter az MTI-vel a Honvédelmi Minisztérium (HM) szombati közleménye szerint.
Az év során megtett erőfeszítések és az országos toborzókampány kiemelkedő sikerei jelzik, hogy a katonai pálya iránti érdeklődés továbbra is erős és növekvő – fogalmazott a honvédelmi miniszter a közleményben.

Az év során az iranyasereg.hu oldalra több mint 500 ezerszer kerestek rá, a toborzók pedig több mint 42 ezer hívást fogadtak, és a toborzóirodák forgalma érezhetően megnőtt – ismertette a miniszter.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf emlékeztetett, hogy az év kiemelkedő eseményei közé tartozott az augusztus elejétől szeptember közepéig tartó időszak, amikor mintegy 1500 új katona csatlakozott a Magyar Honvédséghez.

A négyezres számban minden szolgálatvállalási jogviszony benne van: a tartalékos, a szerződéses katonák és az altiszt- és a tisztképzést megkezdők is. A toborzási sikerek közé tartozik, hogy idén több mint 200 fiatal kezdte meg tanulmányait a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudomány és Honvédtisztképző Karának katonai szakjain – hangsúlyozta a honvédelmi miniszter.

Hozzátette, az „Embert a vasra!” toborzókampány folytatódik, amelynek második fázisában a megújuló tüzérséget jelentő PzH 2000 önjáró lövegek leendő kezelőit szólítja meg a HM, amely felhívásra már 149-en jelentkeztek.

The post 2023-ban mintegy 4 ezer katona lépett be a Magyar Honvédségbe appeared first on Biztonságpiac.

A módosítás hatálybalépése előtt határozott időtartamra kiadott és a módosítás hatálybalépésekor hatályos működési engedélyek és igazolványok határozatlan időtartamúvá válnak.

The post SZVMSZK: 2024.01.01-től a működési engedélyek és az igazolványok határozatlan ideig érvényesek appeared first on Biztonságpiac.

A tavalyi évhez hasonlóan 2023 utolsó bejegyzése is egy vegyes album, amelybe a cikkekből és bejegyzésekből kimaradt fotókból válogattam, de olyan képek is helyet kaptak itt, amelyek bár nem idén készültek, de szintén van 2023-as aktualitásuk

[...] Bővebben!

Zord

A JAS39 Gripen 1995. október 30-án, a kecskeméti repülőbázison mutatkozott be a szakmának és a sajtónak, majd az 1997-es és 1998-as NATO Express nemzetközi repülőnapon, ugyancsak Kecskeméten, már a nagyközönség is megnézhette a svédek új típusát. Nagyjából ezzel párhuzamosan a cég elkezdte a sajtóanyagok, fotók rendszeres küldését. Mivel az internet szolgáltatástól ekkor még egy-két év választott el minket, a papíralapú képek és a fotó-CD-k postai úton érkeztek. Azt nem tudom, hogy egy, a piacra éppen bevezetés alatt álló harcászati repülőgép fotóit milyen megfontolásból küldték akkori munkahelyem, egy alapvetően munkarepüléssel foglalkozó kisgépes cég címére, hiszen e két ágazat feladat- és eszközrendszere annyira áll közel egymáshoz, mint a bábszínház az operához, de a fotók rendszeresen jöttek. Nagyjából azóta lapultak egy dobozban, amelyet a közelmúltban nyitottam fel és úgy döntöttem, hogy az évszaknak megfelelő képekből felteszek néhány darabot ide.

[...] Bővebben!

A napokban zajlott a NATO telepíthető légi vezetés-irányítási képességének gyakorlata Olaszországban. Számunkra ez azért is érdekes, mert a képességet adó DACCC a szövetségi csatlakozásunkkor még CAOC 5-ként ismert Poggio Renatico légi vezetési pont bázisán - több lépcsőben - létrehozott szervezet. No meg azért is, mert ha elcsattan a "big one", biztos szerepet játszik a keleti fronton.

Az áttelepített, alárendelt erők legegzotikusabbját a török Phantomok adták, melyek Istranából, az olasz 51. Stormo bázisáról repültek.

A 111. Filo díszfestett F-4E 2020T Phantomja repülőnapi ismerősként köszön vissza.

A korszerűsített török Phantomok még mindig használják a Pave Spike célzókonténert, mely hosszú évtizedekig a típus precíziós csapásmérő képességének a záloga volt. Hogy a podban ugyanaz az elektronika van ma, mint anno, már csak az alkatrészelavulás miatt is kérdéses. Ez viszont képességnövekedést is jelenthet.

"Szabadság és függetlenség a jellemem". Centenáriumi festés a másik Phantom farkán, grafikus utalással az örökkévalóságra.

A gyakorlat tematikájához illően hat avianói F-16-os is Istranába települt. Immár több mint három éve, hogy a 31. Wing gépeinek egy része új, az 5. generációs vadászokéra hajazó "fémes" festést, Have Glass V-t kapott.

Hagyományos kinézetű gépből is jutott.

A helyi olasz alakulat is kivette a részét Eurofightereivel. Ha minden igaz, Istrana jövőre teljesen F-2000A bázissá válik a maradék AMX leállásával.

Gyakorló légiharc konfiguráció, két póttartállyal, egy gyakorló IRIS-T-vel és egy FPR konténerrel.

Az egyik Eurofighter low approach közben húzza a futóját. Jól látszik a 132. Gruppo "négy macskás" jelvénye, ahogy a Olasz Légierő idei centenáriumára készült logo is.

Nagy előd, immár kiállítva a városközpontban.

A gyakorlat utolsó előtti napja lévén, a visszatelepülés támogatására érkezik a 221. Filo (Erkilet-Kayseri) A400M-je.

Zord

Radarok a hóban.

Zord

Az amerikai hadsereg OH-6 Cayuse könnyű helikopterének kifejlesztése ugyanakkor kezdődött, mint a korábban már bemutatott forgószárnyasé, az OH-58 Kiowáé. A mindössze négy változatban készült Kiowa története viszonylag egyszerűen nyomon követhető, a Cayuse esetében azonban sokkal összetettebb a feladat. Az alaptípustól indulva a kisebb-nagyobb módosítások miatt számtalan alváltozattal lesz dolgunk, amelyeknek nemcsak a típusjelzése és a neve változott, hanem a képességeik is folyamatosan bővültek.

A Cayuse és a Kiowa történetének közös szála az a felhívás volt, amelyet a US Army egy könnyű megfigyelő helikopterre (LOH – Light Observation Helicopter) írt ki 1960-ban. A helikopterek a második világháború után terjedtek el az amerikai hadseregben, elsősorban tüzérségi megfigyelő és szállító feladattal. A dugattyús motorral felszerelt Bell OH-13 Sioux, és a Hiller OH-23 Raven is ebben az időszakban állt rendszerbe, és becsülettel szolgálta a békeidős feladatokat otthon és a harctéri műveleteket Koreában. Üzemeltetésük során rengeteg tapasztalat halmozódott fel.

[...] Bővebben!

A Kongói Demokratikus Köztársaságban (Továbbiakban: KDK) szinte függetlenedésének első percétől folyamatos fegyveres harcok dúlnak. Mára az országnak rendkívüli mértékű gazdasági, etnikai, vallási, biztonsági és nem utolsó sorban politikai problémákkal kell szembenéznie. Az évtizedek óta tartó harcok, ellentétek és humanitárius katasztrófák során a KDK a Föld egyik legnagyobb veszélyzónájává vált. Mindez olyan kritikus és kilátástalan helyzetbe sodorta az országot, amely teljes helyreállítása szinte már lehetetlen, de legalábbis hosszú évtizedekre lenne szükség ahhoz, hogy egy békés, demokratikus, jól működő állammá válhasson.

 

A Kongói Demokratikus Köztársaság

A Kongói Demokratikus Köztársaság Közép-Afrikában található, a kontinens második legnagyobb országa és egyben a Föld második legszegényebb állama is. Több mint 103 millió lakosa van, világszinten is meglehetősen népes államnak számít. A népesség nagyrésze a keleti országrészben koncentrálódik.

1960. június 30-án kihirdették az ország Belgiumtól való függetlenedését, jelenlegi nevét pedig 1997 óta viseli. Ez a megnevezése volt 1971 előtt is, de ebben az évben Mobutu Sese Seko tábornok megváltoztatta Zaire Köztársaságra azzal indokolva döntését, hogy így egy hitelesebb afrikai neve lett az országnak. 1996 óta a KDK területén szinte folyamatosan harcok dúlnak, amelyek során több mint 4 millió ember vesztett már életét és több ezren eltűntek. Az instabil helyzet miatt rendkívül rossz a közbiztonság, folyamatosak az erőszakos bűncselekmények és a kannibalizmus sem ritka ebben a térségben. Komoly etnikai ellentétekkel néz szemben az ország és ezáltal súlyos etnikai küzdelmek árnyalják az ott élők mindennapjait. Több mint 200 különböző etnikum lakik a KDK területén, de a szomszédos országok faji és vallási problémái is hatással vannak az itt élőkre. Tehát a politikai, gazdasági konfliktusokon és a fegyveres harcokon túl egyfajta humanitárius krízisről is beszélhetünk a Kongói Demokratikus Köztársaságban.

Számos nemzetközi szervezet van jelen az országban annak érdekében, hogy a szegénység, rossz higiéniás viszonyok, valamint a humanitárius katasztrófa mérséklésében közreműködjenek és azokat elősegítsék.

 

A konfliktus gyökerei

A Kongói Demokratikus Köztársaságban évtizedek óta zajló konfliktusok egyik legkiváltóbb oka az ország olyan ásványkincsekben való bővelkedése, mint például a kobalt, réz, cink, urán, valamint a KDK a Föld legnagyobb fém- és ritkaföldfémekkel rendelkező országa. A világ minden eddiginél jobban függ azoktól az ásványi anyagoktól, amik ebben az országban megtalálhatók, így a helyi és külső erők egyre inkább ösztönözve vannak abban, hogy részt vegyenek a KDK területén lévő konfliktusban. Egyértelműen kijelenthető, hogy a KDK-ban található természeti erőforrások globalizálták a küzdelmet. Többek között Kína és az Egyesült Államok is részt vesz a KDK belső konfliktusában és nagy befolyása van a gazdaságában is, de pénzügyi érdekeltséggel rendelkezik még a kongói bányákban például Ruanda és Uganda is.

Az országban zajló konfliktusok, a kialakult ellentétek egészen 1960-ig és politikai eseményekre vezethetőek vissza. Az 1960-as, első parlamenti választásokat a Kongói Nemzeti Mozgalom jelöltje, Patrice Lumumba nyerte meg, akivel nem sokkal ezután két tartomány is szembeszállt és azok deklarálták saját autonómiájukat. Ezekután a hadsereg vezetője, Joseph Mobutu katonai puccsot hajtott végre az országban, valamint felfüggesztette az alkotmányt és a parlament működését. Továbbá létrejött egy újabb rivális kormány az ország keleti részén és ezzel négy különböző kormányzati rendszer volt hatalmon. Ezen politikai események hatására bontakoztak ki a katonai konfliktusok és alakultak hosszú évekig tartó, állandó harcokká az ország teljes területén. Mindez hatalmas emberáldozatokat követelt, amelynek eredményeként, pár hónapon belül az ENSZ is beavatkozott, azonban kevés sikerrel jártak a missziók. Ezek az összecsapások, fegyveres harcok 1965-ig tartottak, amikor viszonylag megszilárdult a politikai vezetés és az országban egy békés időszak vette kezdetét. Mindez kevesebb mint 20 évig tartott, ugyanis 1994-ben újra súlyos etnikai összecsapások és polgárháború bontakoztak ki a Kongói Demokratikus Köztársaságban és mindez a mai napig tart. 1996-ban kitört a véres harcokkal teli első kongói háború, amelyhez az 1994-es ruandai népírtás vezetett és két évig tartott. 1998-ban kirobbant a második kongói háború és ez is hasonlóan borzasztó és pusztító volt, sőt, Afrika legvéresebb modernkori háborújaként tartják számon. Kilenc ország katonái harcoltak egymással a KDK területén. Végül ezt a háborút 1999-ben tűszünettel felfüggesztették, de a harcok nem sokkal később, 2001-ben ismét kiújultak. 2003 júliusában ért véget a háború egy átmeneti kormány megalakulásával.

2006-ban tartották 40 év után újra az első, többpárti választásokat, ugyanis a függetlenedés óta egypártrendszer volt az országban. Ekkor a KDK államformáját köztársaságként rögzítették. A szavazás után ismét egy fegyveres összecsapás alakult ki, amely meglehet csak két napig tartott, mégis számos áldozatot követelt és csak a beavatkozó ENSZ erők tudták megfékezni a harcok további proliferációját.

A konfliktus 2016 nyarán kezdődött újra, amikor az ország keleti részén lévő egyik régiójában egy helyi vezetőt meggyilkoltak a biztonsági erők. A fegyveres összecsapások azóta is tartanak a kormányerők és a helyi milíciák között és ez minden további problémának – éhínség, alultápláltság, belső migráció, szexuális erőszak, gyermekkatonaság – az okozója.

 

Jelenkori konfliktusok

A közép-afrikai állam évtizedek óta erőszakos konfliktusok kereszttüzében áll, amely az ország keleti részén koncentrálódik. Mintegy 5 békésnek mondható év után, 2022 márciusában a fegyveres csoportok ismét offenzívát indítottak ami a mai napig tart, sőt egyre csak súlyosabbá válik a helyzet. Több mint 100 fegyveres csoport tevékenykedik az ország keleti részén és családok százait, több százezer embert kényszerítenek arra, hogy elhagyják otthonaikat. Ez vezetett ahhoz, hogy jelenleg a KDK a világ azon országai közé tartozik, ahol a legnagyobb a belső menekültek száma. 2022 márciusától, amikor ismét fegyveres offenzíva vette kezdetét, 2023. október 30-ig majdnem 7 millió ember kényszerült elhagyni a lakóhelyét, ami a korábbiakhoz képest a legmagasabb szám és mindez kevesebb idő alatt történt, mint korábban bármikor.

Ez a 2022-ben kiújult konfliktus a humanitárius segítségnyújtást jelentősen akadályozta, majd teljesen megszakította, hiszen a segélyszervezetek akadályoztatva vannak abban, hogy eljussanak a bajba jutottakhoz. A jelenleg is zajló fegyveres konfliktus során a nők és gyermekek elleni támadások száma is jelentős mértékben megnövekedett a korábbiakhoz képest.

Komoly kihívást jelent az ország számára mindezek mellett az is, hogy a gazdasági körülményei közel sem mondhatók jónak, valamint olyan betegségek rohamos terjedésével kell szembenézniük, mint az ebola, malária vagy kanyaró. Az egészségügyi válsághelyzet mellett komoly problémát jelent, hogy az élelmiszer-biztonság hiánya egyre csak súlyosbodik az utóbbi hónapokban, hiszen elmondható, hogy minden negyedik kongói állampolgárnak nem áll rendelkezésére elegendő élelem. Ez pedig azt jelenti, hogy egyre több ember éhezik és kényszerül kétségbeesett döntéseket hozni a túlélés reményében.

A legfrissebb tudósítások, jelentések alapján napjainkban egy ismét eszkalálódó válság van kibontakozóban a KDK területén és emiatt az elmúlt 2 hónapban újabb több százezer ember kényszerült arra, hogy elhagyja lakóhelyét és az országon belül máshova meneküljön a túlélés reményében. A férfiakra a halál jelent nagy veszély, míg a nők az ellenük elkövetett erőszakolások miatt rettegnek. Ehhez hozzájárultak a militáns csoportok összecsapásai, a politikai erőszak, a szomszédos országokkal fennálló feszültségek, valamint a biztonsági erők által elkövetett gyilkosságok.

A humanitárius segítségnyújtásnak továbbra is útját állják, a főbb útvonalakat elzárták, így korlátozottan tudják elérni és segíteni a rászorulókat. Ezzel több mint 200 ezer ember esett el attól a lehetőségtől, hogy bárki a segítségére legyen. Az ország jelenlegi helyzetét, ha egy mondatban kellene összefoglalni, akkor azt mondhatnánk, hogy: Az állampolgárok, az egymást követő generációk csak a túlélésért küzdenek.

A jelenlegi konfliktusok a KDK keleti részén hátráltatják a békefolyamat iránti törekvéseket, hiszen több fegyveres csoport is tevékenykedik a régióban, terrorizálják a civileket és ami talán a legfontosabb, akadályozzák a hosszútávú béke fel vezető utat. Az áldozatok száma továbbra is növekszik, mivel a fegyveres csoportok civileket, önvédelmi csoportokat és menekülttáborokat támadnak. Az ország kapcsolata a szomszédos államokkal továbbra is feszült, hiszen a Ruandával fennálló konfliktusok a 2023-as évben csak tovább eszkalálódtak, így ez is oka az országban fennálló instabilitásnak és az erőszak súlyosbodásának.

Mindent összevetve egyértelműen ki lehet jelenteni, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaságban az évek óta zajló lázadói konfliktusok és az ebből kialakuló társadalmi gondok a világ egyik legnagyobb humanitárius válságának kialakulásához vezettek.

 

A közelgő parlamenti választások

A Kongói Demokratikus Köztársaság területén zajló fegyveres konfliktusokhoz, a humanitárius katasztrófákhoz, az erőszak jelenlétéhez, valamint az instabilitás rendkívüli mértékéhez a 2023. december 20-án tartandó egyfordulós, általános választások is nagyban hozzájárulnak. A mintegy 44 millió szavazati joggal rendelkező lakos megválasztja a nemzeti parlament és a 26 tartomány regionális gyűléseinek tagjait, valamint a helyi tanácsosokat. A jelenlegi miniszterelnök, Felix Tshisekedi ismét indul a választásokon és 25 kihívóval kell szembenéznie.

A politikai nyugtalanság is egyre csak fokozódik az országban, különösen a keleti tartományokban. Több vád is napvilágot látott az utóbbi hetekben, miszerint a vezetők szándékosan konfliktusokat szítanak és azokat támogatják annak érdekében, hogy minél több választópolgárt maguk mellé tudjanak állítani.

Az utóbbi két hónapban ismét fellendültek az erőszakos bűncselekmények az ország keleti részén, újabb összecsapások vették kezdetét a lázadó csoportok között és így újabb több tízezer civil állampolgár kényszerült elhagyni lakóhelyét.

Tovább nehezíti a helyzetet, hogy bár 2022 márciusa óta az ENSZ békefenntartói részvételének száma megháromszorozódott, a külföldi erők népszerűsége csökkent a helyi lakosság körében, mivel képtelennek bizonyultak az erőszak megfékezésére. Ennek következményeként az ENSZ békefenntartói ellen is számos tüntetés volt az országban 2023 júliusa óta. Ezek az ENSZ békefenntartó missziók, valamint a nemzetközi és regionális kontingensek most ki is vonulnak az országból, több mint 25 éves folyamatos jelenlét után, annyira fellendült az ellenük való lázadás.  A külföldi erők kivonását 2023 decemberében, az elnökválasztással egy időben tervezik majd. Egyértelművé válik mindezekkel, hogy a KDK komoly biztonsági és logisztikai kihívásokkal néz szembe ezelőtt a kulcsfontosságú decemberi választás előtt.

Felerősödhetnek a pártok támogatói és a politikai jelöltek között már amúgy is meglévő feszültségek, amelyek a konfliktus további elmélyedéséhez, a tüntetések eszkalálásához, valamint a politikai feszültségek súlyosbításához vezethetnek.

Legutóbb a KDK-ban 2018-ban tartották meg az általános választásokat, amikor azt kétszeri elhalasztás után sikerült lebonyolítani, így ennek példáján nem elképzelhetetlen, hogy így lesz ez a 2023. december 20-án esedékes választásokkal is. A sikertelenséget okozhatják a technikai gondok, a csalás és még számos más kihívás, amivel most szembe kell néznie a szervezőknek, hisz ugyanúgy fenyegetést jelentenek, mint öt évvel ezelőtt. Rendkívül fontos lenne a jövő alakulásának tekintetében, hogy elkerüljék ezeket a választásokat befolyásoló, akadályozó zűrzavarokat és késedelmeket. Mindezek fényében egyértelműen kijelenthető, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaság 2023. december 20-án döntő fontosságú, általános választásokra készül, amelynek eredménye nagyban meghatározza majd az ország jövőjét.

A borítókép Kaysha fényképe az Unsplash-ről.

Érdekli a téma? Válogasson hasonló cikkeink közül ide kattintva!

A Konfliktusok a Kongói Demokratikus Köztársaságban bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Ez a Biztonságpolitikai Szakkollégium Vallás és Biztonság műhelyének hírfigyelője. A beszámolóban a kutatósejt tagjai egy-egy általuk fontosnak tartott hírt mutatnak be, amelyek a műhely témájához kapcsolódnak. Az ide első szám Izraelre koncentrál.

Mi történt Izraelben?

2023. október 7-én brutális támadást indított a Hamasz terrorszervezet. Az átfogó, tehát szárazföldön, tengeren és levegőben megindított, meglepetésszerű támadás során több ezer izraeli civilt lemészároltak, több mint 240 embert túszul ejtettek, és a gázai bázisukra hurcoltak. A támadást közvetlenül több ezer rakéta civil célpontokra történő megindítása előzte meg. Izrael október 8-án bejelentette: az ország hadban áll, amire 1973 óta, a Jom kippuri háború óta nem volt példa.

A Hamasz támadása az „Al-Aksza Özön” nevet viseli. Érvelésük szerint a zsidó állam túlságosan erős kontrollt gyakorol az Al-Aksza mecset felett (ez a jeruzsálemi Templom-hegyen található mecset), ami az Iszlám harmadik legszentebb helye (a zsidóságnak viszont a legszentebb helye). A Templom-hegy, és így a Ciszjordánia státuszát nem fenyegette semmi az elmúlt években, hiszen az izraeli elnök Benjamin Netanjahu többször is kiemelte, hogy nem célja megdönteni a status quo-t, bár valóban tény, hogy soha annyi zsidó látogatta meg a Templom-hegyet, mint az elmúlt évben. Tény azonban az is, hogy a mecset felett a jordán és palesztin vezetésű iszlám tanács (Vakf) felügyelete alatt áll. A Hamasz nem csupán Izraelre kívánja kiterjeszteni a hatalmát, erre utalt a Hamasz vezetőjének üzenete is: „Az egész Földön a mi törvényeink lesznek érvényben, nem lesz több zsidó vagy keresztény áruló”. A Hamasz támadása azért is váratlanul érte Izraelt, mert a hatnapos háborúhoz hasonlóan, a támadás napja sabbath napra esett, a zsidók szent pihenőnapjára.

Izrael a napokban megindította bosszúálló támadását Gáza ellen. Október 7-e óta több mint 9000 ember hunyt el Gázában és több mint 24 000 ember sebesült meg. Gázából 2005-ben vonult ki Izrael, az ott élő népesség választotta meg a Hamaszt vezetőjüknek. 

A háborút a nemzetközi közösség nagy része elítélte, ám a legtöbben a megtámadott Izraelt teszik felelőssé. Az Izrael mellett kiálló nemzetek közül kiemelkedik az Egyesült Államok, illetve hazánk, Magyarország, hiszen egyik ország sem volt hajlandó a „humanitárius békéről” szóló ENSZ határozatot elfogadni. Az Izraellel szembeni politika azonban aktívabb. 

Törökország: Törökország kezdetben békére sürgette a feleket, majd a második napot követően kezdett támadólag fellépni Izraellel szemben. Erdogan azóta többször is szabadságharcosoknak titulálta a Hamasz terroristáit, valamint megszállónak nevezte Izraelt. A török elnök szerint az Izrael által Gázára mért csapás aránytalan, és célja a palesztinok mészárlása. Hogy gyakorlatba is ültesse szavait, hazarendelte Törökország tel-avivi nagykövetét.

Irán: A háború legelső napján az iráni ajatollah tanácsadója „büszke hadműveletnek” nevezte a Hamasz terrortámadását. Megnyilvánult az iráni ajatollah is: „ha Isten úgy akarja, a bitorló cionista rezsim rákos megbetegedéseit a palesztin nép és az ellenálló erők kezei fogják kiirtani az egész régióban.”

Izraeli ellenzék: Az izraeli ellenzék a politikai tőkekovácsolás helyett egyből a kormány segítségére sietett, az ellenzéki pártok egységkormányt ajánlottak a kormánynak rögtön az első napokban. Naftali Benett, a Netanjahut megelőző elnök is egységre hívott: „Soha nem gondoltam volna, hogy jönnek és mészárolnak, elvágják a gyerekek torkát. Ezek állatok… úgy kell kezelnünk ezt, mintha nácik lennének.” – fogalmazott. Izrael tehát a valós megosztottságok ellenére is egységes, mind az ellenzék, mind a kormány kiáll az egységes és oszthatatlan Izrael mellett.

A nyugati közvélemény az első napokban egyöntetűen Izrael mellé állt, azonban a harmadik-negyedik nap derekán elkezdtek megerősödni az Izrael-kritikus hangok. Rotterdam, London, New York, Sydney és még sok, a nyugati civilizációhoz tartozó ország palesztin és arab lakosa aktivizálta magát, hogy kifejezze véleményét a konfliktussal kapcsolatban. Ezen megmozdulások során izraeli zászlókat égettek, sok helyen pedig zsidó származású emberek elleni támadásokba is átcsaptak ezek a békésnek meghirdetett események. A legdurvább esemény Los Angelesben történt, ahol egy tüntetés alatt halálra vertek egy 69 éves zsidó férfit a tüntetők. Párizsban és Berlinben megjelentek a hitleri Németországból ismert sárga Dávid csillagok is a zsidók által birtokolt épületeken, Oroszországban pedig egy izraeli felségjelzésű repülőgépet is megrohamoztak a szélsőséges muszlim csoportok. A német Die Welt országos német napilap cikket közölt, ahol Németországot is közvetetten felelőssé tette a kirobbant konfliktus miatt, hiszen „Berlin már évtizedek óta finanszíroz olyan palesztin tankönyveket, amelyekben Izrael elpusztításáról írnak”. Az Unió kezdetben a palesztinoknak szánt évi 600 millió eurós támogatás felfüggesztéséről tanácskozott, ám később visszakozott, és mégis a támogatások kifizetése mellett döntött annak ellenére, hogy eléggé nagy a valószínűsége, hogy ezt a gázai kormányzatot vezérlő Hamasz fegyverekre fogja költeni.

Mire számíthatunk? Benjamin Netanjhau kiemelte: hosszú háborúra készül Izrael. Bár a gázai övezetbe már megkezdték a beszivárgást és a terület átfésülését, még messze nem értek el akkora eredményt, amivel el tudnák rettenteni a Hamaszt és Izrael ellenségeit egy újabb támadástól. Izrael továbbra is a „tetőkopogtatás” politikáját folytatja, vagyis, hogy egy adott területre mért csapások előtt szöveges üzenetekkel, telefonhívásokkal figyelmezteti az ott élő lakosságot a bombázásra.

Szerző: Nagy Jonatán Imre

Libanon és a Hezbollah az izraeli-gázai háború kezdetén

Libanon, Izrael északi szomszédja, már a háború kitörése napján – október 7-én – a figyelem középpontjába került. Ennek egyik oka, hogy ebben az államban működik a Hámasz egyik legfontosabb szövetségeseként számontartott Hezbollah, az Irán által (is) támogatott síita terrorszervezet. Másrészt Libanonban majdnem fél millió palesztin menekült él, többségük menekülttáborokban. 

Bejrutban került sor az egyik első tüntetésre, ami kiállt Palesztina, és a palesztinok mellet, amit aztán még számos hasonló megmozdulás követett országszerte. Ezekben elsősorban a palesztin menekültek vettek részt, de számos libanoni is kifejezte szolidaritását az Izrael-szerte elkövetett atrocitások palesztin áldozatai iránt, és állt ki a Hámasz által megindított, Operation Al-Aqsa Flood néven elhíresült hadművelet mellett. A Hezbollah is üdvözölte a Hámasz által végrehajtott (terror)támadásokat. 

A libanoni kormány részéről Nadzsíb Míkáti miniszterelnök október 9-én nyilatkozott, amikor kijelentette, hogy Libanon nem kíván belesodródni a háborúba, és a kormány számára a prioritás a béke és a stabilitás megőrzése Dél-Libanonban.

A Hezbollah részéről már sokkal fenyegetőbb megnyilvánulások érkeztek, ugyanis szinte egyből kijelentették, hogy egyelőre csak figyelemmel követik az eseményeket, de amennyiben Izrael szárazföldi műveletekbe kezd a Gázai övezetben, ez gyorsan megváltozhat. Emellett már október 8-án sor került az első ütésváltásra az izraeli-libanoni határ mentén. Elsőként a Hezbollah támadta rakétákkal az Izrael által 1967 óta megszállt Shebaa Farms területét, amire válaszul Tel-Aviv is rakétacsapásokat hajtott végre dél-libanoni célpontok ellen, amiben a Hezbollah 3 tagja is életét vesztette. A helyzet további eszkalálódását viszont sikerült elkerülni. Izrael megelőzve bármilyen beszivárgást, vagy meglepetés szerű rajtaütést a Hezbollah részéről, megerősítette katonai jelenlétét mind a Libanonnal, mind a Szíriával közös határszakaszai mentén. 

Továbbá a Hezbollah tudatta Joe Biden amerikai elnökökkel, hogy amennyiben az USA közvetlenül beavatkozik a konfliktusba, ők válaszul amerikai célpontokat fognak támadni a Közel-Keleten. Ez válasz volt arra, hogy Biden figyelmeztette Izrael térségbeli ellenfeleit, hogy ne akarjanak hasznot húzni a kialakult helyzetből, és támogatása jeléül még a USS Gerald R. Ford repülőgéphordozót is Izrael partjaihoz vezényelte.

Az izraeli-libanoni határon azóta állandósultak a kisebb-nagyobb rakétacsapások mind Izrael, mind a Hezbollah részéről, amik több halálos áldozatot is követeltek már, viszont a konfliktus továbbra is alacsony intenzitású maradt.

Szerző: Veres Máté

Irán szerepe az izraeli-palesztin háborúban

2023. október 7-én a Hamasz több ezer felfegyverzett katonája behatolt Dél-Izraelbe. Rakéták ezreit lőtték ki és ezzel kitört az izraeli-palesztin háború. A Hamasz terroristái megkezdték a mészárlást, megszállták a városokat, ártatlan, civil lakosokat ejtettek foglyul. Mióta kitört a háború több mint 4600 embert öltek meg, köztük gyermekeket, nőket és időseket, valamint közel 10 000 ember sebesült meg. Több százan kerültek fogságba, akik hollétéről és hogylétéről aligha lehet tudni valamit.

Az Izraeli Államban még soha nem volt ilyen nagyszabású és kiszámított támadás, mint az október 7-i. Mindenidők egyik legpusztítóbb és legvéresebb háborúja zajlik most a Közel-Keleten. 

A háború kitörése után egyből felmerült a kérdés, hogy Iránnak lehet-e köze a bombázásokhoz. Több biztonságpolitikai elemző úgy véli, hogy Teheránnak köszönhető az Izrael elleni meglepetésszerű palesztin támadás. Jogosan feltehető ez a kérdés, hiszen Irán szoros kapcsolatot ápol a Hamasszal, évtizedek óta támogatja az Izrael-ellenes militáns csoportokat és műveleteket. Tovább erősíti ezt a felvetést a tény, hogy Irán vezetői bátorítással és támogatással reagáltak az offenzívára. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy Irán rendelte el a Hamasz támadását és azt sem, hogy ők irányítják a palesztin fegyveres erőket.

Irán kulcsfontosságú szerepet játszik a Hamasz katonai fejlődésében, valamint rendszeresen hatalmas pénzösszegeket bocsát a szervezet rendelkezésére. Egy, az amerikai külügyminisztérium által közzétett jelentés szerint Irán nagyságrendileg évi 100 millió dollárral finanszírozza a palesztin fegyveres csoportokat. Mindezt annak érdekében teszi, hogy azok megfelelő fegyverekkel, illetve megfelelően képzett katonákkal rendelkezzenek. Az elmúlt évtizedekben számos fegyverkezési programját támogatta Irán, rakétákat küldött, valamint a megfelelő szakértelmet is biztosítja. Ezen ellátások Teherán kialakított különböző csempészútvonalakat, valamint a tengeren keresztül is szállítottak fegyvereket és rakétagyártó anyagokat.

Az iráni támogatás vélelmét alátámasztja az is, hogy 2023. augusztus végén nemzetközi terrortalálkozót tartottak Libanonban, ahol a Hamasz és az Iszlám Dzsihád tisztviselőivel találkozott az iráni külügyminiszter. A nem nyilvános megbeszélés után kijelentette az iráni diplomáciai vezető, hogy nem hagyják magára a palesztinokat és elkötelezetten támogatják a palesztin ellenállást. Határozottan kijelentette, hogy nem hátrálnak meg és folytatják azokat a műveleteket, amelyekkel a palesztinokat segíteni tudják.

Ezek alapján egyértelmű, hogy az iráni szponzoráció jelentős szerepet játszott abban, hogy a Hamasz meg tudta kezdeni az október 7-i harcokat. Különböző hírportálok szerint Irán az Izrael elleni támadás kitervelésében több héten keresztül segítette a palesztinokat. 

Konkrét választ érdemi bizonyítékok hiányában mégsem lehet adni arra a kérdésre, hogy Iránnak valóban szerepe volt-e a háború kitörésében, ugyanis Teherán tagadja, hogy köze lett volna a támadásokhoz és minden erről szóló hírt hamis pletykának minősít.

A legfőbb nemzetközi cél az, hogy a Hamasz iráni támogatását csökkentsék, majd teljesen megszüntessék. Ehhez szükség lenne egy szigorú ellenőrző mechanizmus biztosítására, valamint a csempészet visszaszorítására. Másik módja lehetne a támogatás csökkentésének Irán növekvő befolyásának ellensúlyozása a Közel-Keleten. Ebben nagy szerepet játszhatna az Egyesült Államok, hiszen segíthetne az arab államoknak és Izraelnek további normalizációs megállapodásokat kötni, amelyek mindkét felet jobb helyzetbe hozzák az együttműködésben. Erre azonban egyelőre nagyon csekély az esély, ilyesfajta megoldásokról, próbálkozásokról majd csak akkor lehet beszélni, ha a háború véget ér és Izrael megindul az újjáépítés irányába.

Szerző: Mócsán Evelin

Az iráni külügyminiszter október 7-ét követő közel-keleti körútja az iráni média tükrében

Irán és Izrael kapcsolata számos pontos szorosan kapcsolódik egymáshoz, a két nép közös történelmi múlttal is rendelkezik. A zsidók története Irán területén 2500 évre tekint vissza, így az iráni a diaszpóra egyik legrégibb zsidó közössége. A két közel-keleti állam viszonyában az 1979-es-ig tartó iráni iszlám forradalom hozott gyökeres változást. A forradalom előtt stratégiai szövetségesek voltak, hiszen a nemzetgazdaság és nemzetbiztonság számos aspektusát érintő szoros együttműködést tartottak fenn. A Khomeini ajatollah vezetésével győzelemre jutó forradalmat követően azonban megszakították a diplomáciai kapcsolatokat.

Az Izrael-ellenesség az iráni politikai krédó alapját képezi, a zsidó államra nyugati gyarmatosító hatalomként tekintenek. Továbbá Irán – és számos arab állam – politikai nyelvezetében Izraelt „gyarmatosító hatalomként”, „cionista entitásként”, „cionista rezsimként” és „kis Sátánként” emlegetik, kerülve az Izrael kifejezést. Sőt, Mahmúd Ahmadinezsád konzervatív elnök (2005–2013) egy 2005-ös beszédében úgy fogalmazott, hogy Izraelt „le kell törölni a térképről”. A rendkívül agresszív politikai retorika ellenére Irán sosem intézett nyílt katonai támadást Izrael ellen. Az óvatos perzsa állam viszont az „ellenállás tengelye” nevű Teherán-központú hálózat egyes, Izraelt már számos alkalommal megtámadó tagjait (Hezbollah, Hamász, Palesztin Iszlám Dzsihád, jemeni húszik) pénzügyi, technológiai és informatikai támogatásban részesíti. A hálózat stratégiai előnye, hogy a nemzetközi jog szempontjából „tagadhatóságot” biztosít, és Irán a saját határain kívül tudja tartani az ellenfeleivel fennálló konfliktusait, akikre így közvetve nyomást tud gyakorolni. 

A Hamász Qasszám Brigádok nevű fegyveres szárnya és a velük szimpatizáló gázai civilek által elkövetett terrortámadás 1400 ember, jelentős többségében civilek halálát okozta Dél-Izraelben. Az iráni média a Hamász által elkövetett terrortámadás kegyetlenségéről keveset ír, helyette az izraeli válaszcsapásokban elhunyt gázaiak magas számára helyezi a hangsúlyt. Egy iráni tisztségviselő a Hamász támadását a „cionista rezsim óriási megalázásának” nevezte, valamint kiemelte, hogy a szervezet akciója az Izraelt támogató Egyesült Államok társadalmi és gazdasági összeomlása felé vezető út egyik állomását jelenti. A támadást követően az iráni külügyminiszter, Hoszein Amir-Abdollahián közel-keleti diplomáciai körútján öt arab államot is érintett: ellátogatott Irakba, Libanonba, Szíriába, Katarba és Szaúd-Arábiába is. 

Bagdadban Mohamed Siá al-Szudáni iraki miniszterelnökkel és az iraki kormány nemzetbiztonsági tanácsadójával, Qászim al-Aradzsival is találkozott. Az iráni külügyminiszter a két ország közötti biztonsági megállapodásra, a regionális kérdésekre és főként az aktuális gázai fejleményekre fókuszáló tanácskozást követően tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy Irán álláspontja a palesztin kérdésben egyértelmű, a perzsa állam mindig is támogatta a palesztinok elidegeníthetetlen jogát az „izraeli megszállással” szemben. Kiemelte továbbá, hogy a Hamász hadműveletében Irán semmilyen formában nem vett részt, az teljes egészében „spontán” palesztin akció volt válaszul a „cionisták palesztinok ellen elkövetett folyamatos bűncselekményeire”. (Ezt később az iráni külügyminisztérium szóvivője is megerősítette, noha a Hamász megköszönte Irán támogatását.)

Hoszein Amir-Abdollahián ezt követően Bejrútba utazott. A háromnapos látogatás során Nadzsíb Mikáti ügyvezető miniszterelnökkel, Abdullah Búhabib külügyminiszterrel, valamint Nabíh Berri házelnökkel is találkozott. A találkozók központi témáját a libanoni politikai helyzet és a libanoni gazdasági problémák jelentették. Az iráni külügyminiszter leszögezte, hogy hazája támogatja Libanon belső stabilitását és biztonsági helyzetének megerősítését, és ha szükségessé válik, ehhez kész segítséget is nyújtani. Libanon energetikai problémáira reflektálva felajánlotta, hogy Irán vállalja a libanoni erőművek javítását és új erőművek építését, valamint az ország olajjal való ellátását, hiszen ez az iráni nemzeti érdekekkel is egybeesik. A jemeni helyzet megvitatásán túl az iráni külügyminiszter kiemelte, hogy a Hamász által elkövetett támadás az Egyesült Államok által támogatott Benjamin Netanjahu vezette izraeli kormány „szélsőséges politikájára” adott „természetes és arányos válasz”. Meglátása szerint Izrael amerikai segítséggel elkövetett Gáza elleni támadásának célja az egész övezet elpusztítása. Kijelentette, hogy a folytatódó izraeli csapások „kemény választ fognak kiváltani az iszlám világból” és ez új frontok megnyitását is eredményezheti.  Kiemelte továbbá, hogy a palesztin ellenállás az izraeli támadás dacára továbbra is „jelentős képességekkel rendelkezik”, illetve felszólította Izraelt „a palesztin nép ellen elkövetett háborús bűneinek”, valamint a Gáza elleni „véres támadások” és az „embertelen ostrom” beszüntetésére. 

Az iráni külügyminiszter a libanoni vezetőkön kívül egyeztetést folytatott a Hezbollah főtitkárával, Haszan Naszrallahval, Zijád al-Nakhala, a Palesztin Iszlám Dzsihád főtitkárával, valamint Száleh al-Arúrival, a Hamász politikai irodájának vezetőhelyettesével is. A megbeszéléseken a palesztin nép felszabadításáért folytatott ellenállás és küzdelem támogatását az Iráni Iszlám Köztársaság külpolitikája központi elemének nevezte, valamint kifejezte reményét a Szaúd-Arábiához fűződő kapcsolatok normalizálását illetően is. Úgy fogalmazott, hogy az október 7-ei események ráirányították a figyelmet arra, hogy a palesztin ügy továbbra is létezik, és annak Izrael egyes arab országokhoz való közeledése sem fog véget vetni. Ismertette továbbá Irán diplomáciai erőfeszítéseit a „cionista rezsim” Gáza elleni „háborús bűneinek” felszámolására is. 

Hoszein Amir-Abdollahián Damaszkuszban a szíriai elnökkel, Bassár al-Aszaddal és Fejszál Miqdád külügyminiszterrel tárgyalt. A találkozó során Amir-Abdollahián hangsúlyozta a két ország közötti kapcsolatok megerősítését, felajánlotta Irán segítségét Szíriai gazdasági újjáépítéséhez és a biztonsági helyzet megerősítéséhez. A sajtótájékoztatón az iráni külügyminiszter Szíriát „az ellenállás tengelye egyik centrális elemének” nevezte, és hangsúlyozta, hogy az „ellenállás tengelye” a palesztinok döntéseit is figyelembe véve fogja „teljesíteni a kötelességét”. 

Az iráni külügyminiszter dohai látogatása során Iszmáil Haníjével, a Hamász politikai irodájának Katarban élő vezetőjével is találkozott, aki – a Hamász libanoni tisztségviselőjéhez hasonlóan – kiemelte, hogy az izraeli civil foglyok ügyét prioritásként kezelik, és amint a feltételek adottak lesznek, tárgyalni fognak a fogolycseréről. Az iráni diplomata megbeszélést folytatott a katari emírrel, Tamim bin Hamad al-Szánival is, és újra kijelentette, hogy az izraeli támadás folytatása a konfliktus eszkalációjának veszélyével fenyeget. A megbeszélés központi témája a Hamász által ejtett izraeli foglyok szabadon bocsátása volt. 

Az iráni külügyminiszter ezt követően a szaúd-arábiai Dzsiddában folytatott megbeszélést az Iszlám Együttműködés Szervezetének főtitkárával, Hoszein Taha Ebrahímmal. A Gázai övezetben tapasztalható humanitárius helyzettel és az izraeli kormány döntésével kapcsolatban, miszerint leállítják az övezet víz-, áram- és üzemanyagellátását, az iráni külügyminiszter kezdeményezte a szervezet rendkívüli, külügyminiszteri szintű találkozóját a gázai lakosságnak nyújtott humanitárius segítségnyújtás megfontolása céljából. (A találkozóra október 26-án került sor.) Hangsúlyozta továbbá a muszlim umma egységének szükségességét, a muszlim országokat Izrael teljeskörű embargójára és a „bitorló rezsim” nagyköveteinek kiutasítására szólította fel. Kezdeményezte egy muszlim jogászokból álló testület felállítását is, amelynek feladata az „izraeli háborús bűnök” dokumentálása lenne, előkészítendő az „izraeli háborús bűnösök” és támogatóik későbbi perét egy nemzetközi bíróság előtt. 

Mindeközben a Hamász politikai irodájának vezetője, Iszmáil Haníje személyes megbeszélést folytatott Ali Khamenei legfőbb vallási és politikai vezetővel és Ebrahím Raiszi iráni elnökkel Teheránban. Az egyeztetés résztvevői a gázai és ciszjordániai fejleményeket vitatták meg. Khamenei ajatollah nagyrabecsülését fejezte ki Gáza „állhatatos lakosságának” türelmét és kitartását illetően, melyet a „cionista rezsim” és a nyugati államok által ellene elkövetett bűneivel szemben mutat. Az október 4-ei találkozót követően Raiszi elnök a norvég miniszterelnökkel, Jonas Gahr Støre-vel folytatott megbeszélése során kijelentette, hogy a Hamász adja Gáza törvényesen megválasztott legitim kormányát, és ezáltal Izrael Hamász ellen indított háborúja a demokrácia elleni háború. Az iráni elnök a Hamász támadását korábban dicsérő szavakkal is illette, és gratulált a támadásban résztvevők „bátorságáért” és a gázai nép „példaértékű ellenállásáért”. 

Szerző: Kmeczkó Sára

Iszlám Állam és a Hamász

Október 7-én a Hamász Izraelre mért támadását követően Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök így nyilatkozott: Hamász úgy lesz szétverve, ahogy az Iszlám Állam. Ennek hatására a közösségi médiában is szárnyra kapott a „#HamasisISIS” hashtag. 

Ezzel a kijelentéssel nyíltan üzent a szervezet számára, de mi van még mögötte azon túl, hogy egy olyan végkifejletet vázolt fel a terror szervezet számára, amelyet az Iszlám Államot is utolérte. Fontos és érdekes megjegyezni, hogy ez esetben csak bizonyos célok egyesítik a két szervezetet mivel alapvetően több szempontból eltérnek. Míg a Hamász egy nacionalista iszlamista mozgalom az Iszlám Állam egy transznacionális pán-iszlamista mozgalom. Az Iszlám Állam Sínai-félszigeten leányvállalatának, Ansar al-Bayt al-Maqdisnak szintén kevés kapcsolata van a Hamásszal.

Azon túl, hogy a titkosszolgálati jelentés is mely a szerb határon megjelent szervezetek között is egy lapon említi a Hamász-t és az Iszlám Államot több közük is van egymáshoz az elmúlt hónap eseményeit tekintve. 

A Szufa kibuc (Héber szó, amely egyszerűen összegyűjtést jelent. Az első kibucok a múlt század tízes éveiben alakultak meg, s ezeknek a gazdaságin túl védelmi-katonai rendeltetésük is volt, lévén, hogy ellenséges arab környezetben működtek.) elleni támadást követően az IDF erői egy ISIS zászlót is találtak, amiről október 12-én posztolt fotót az IDF. Szufa kibuc elleni támadásról több videó is készült, amiben a támadók test kamerás felvételeit láthatjuk, az egyiken azt nézhetjük testközelből végig, ahogy éppen az egyik terroristát lelövik és ezt saját test kamerája is rögzíti. 

Az Iszlám Állam csak október 19-én foglalkozott nyilvánosan a támadással az al-Naba heti számának vezércikkében. Az Al-Kaida és az Iszlám Állam is támadásokra szólít fel zsidók, amerikaiak és Izrael ellen világszerte. 

Szerző: Csesznegi Márk

Jelentős haditengerészeti erők a Közel-Kelet körül

Az Izraelt ért október eleji terrortámadások, majd az ezek nyomán indult katonai műveletek nyomán rég nem látott erőkoncentrációt figyelhetünk meg a térségben. Elsősorban az Amerikai Egyesült Államok haditengerészetének jelenléte növekedett meg, de a Földközi- és a Vörös-tenger, valamint az Ománi- és a Perzs-öböl vizet számos nemzet hadihajói szelik. 

Már az Izrael elleni terrortámadást követő napon az Egyesült Államok a Földközi-tenger keleti medencéjébe, az izraeli partok közelébe vezényelte a 12. csapásmérő köteléket, mely a USS Gerald R. Ford repülőgép-hordozóból, a USS Normandy rakétás cirkálóból, valamint három Burke-osztályú rombolóból és támogató hajóikból áll. A kötelék hozzávetőleg 50-70 vadász és/vagy bombázó repülőgépet képes többszáz kilométeres sugarú körben bevetni, emellett vélhetően jelentős cirkálórakétás és robotrepülőgépes csapásmérő képességgel is rendelkezik. 

A Ford-kötelék még nem is érte el őrjárati helyét, amikor az Egyesült Államok egy második, összetételében és ütőerejében hasonló kötelék telepítéséről döntött. A 2. számú, Dwight D. Eisenhower csapásmérő köteléket a névadó hordozó és kísérő- valamint támogatóhajói alkotják. A CSG 2 (Carrier Strike Group 2) a november 4-én haladt át a Szuezi-csatornán, hogy ezt követően elfoglalja állomáshelyét a CENTCOM, tehát az Egyesült Államok fegyveres erőinek központi parancsoksága által meghatározott területen. A pontos járőrterülete még nem ismert a hordozónak, de várhatóan az Ománi- vagy Perzsa-öbölben erősíti majd az Egyesült Államok érdekérvényesítő képességeit. 

További jelentős ütőerőt képvisel az október 10-én ismét egy járőrterületre összpontosított 2. NATO haditengerészeti csoport az HMS Duncan vezetésével. A Királyi Haditengerészet rombolójához hat NATO-tagállam egységei csatlakoztak a Földközi-tenger keleti medencéjében, így spanyol, olasz, francia és török rombolók, illetve fregattok, valamint egy német és egy spanyol támogatóhajó látnak el közös járőrszolgálatot, és hajtanak végre gyakorlatokat a térségben. 

További, amerikai és NATO jelenlétet erősítő tényező a USS Bataan által vezetett Partraszálló Készenléti Egység és a USS Mount Whitney, mely egy elsősorban partraszálló egységek műveleti vezetését szolgáló parancsnoki hajó. OSINT-források szerint ezeken túl további, nagyjából harminc, NATO-tagállamok zászlaja alatt szolgáló haditengerészeti jármű tartózkodik a közel-keleti térségben. 

Viszonylag jelentős sajtóvisszhangot produkált a Kínai Népköztársaság haditengerészetének jelenléte is a közel-keleti vizeken, a PLAN hat rombolója ugyanis Ománban és Kuwaitban is látogatást tett. A korai, vészjósló riportokkal ellentétben azonban nem rapid és újkeletű erőmozgatás történt a gázai eseményekre válaszul, hiszen a kínai hadihajók már május óta a térségben állomásoznak, számos gyakorlatot végrehajtva és udvariassági látogatást is téve környező államok kikötőiben. 

Egészen friss, november 5-i hír, hogy a CENTCOM hivatalos csatornája tájékoztatott egy Ohio-osztályú ballisztikus rakétahordozó térségbe érkezéséről. Az erről való puszta híradás is merőben eltér a haditengerészeti zsargonban „boomerként” emlegetett rakétahordozók normál modus operandi-jétől, hiszen az amerikai nukleáris csapásmérő arzenál talán legfontosabb elemeit képző tengeralattjárók őrjárati régióit, ütemterveit sem szokás nyilvánosságra hozni. Nehéz tehát másképp értelmezni a CENTCOM bejelentését, mint kemény és egyértelmű üzenetet a Közel-keleti régió országai, különösen Irán részére. Az üzenet tartalma 20 nagy hatótávolságú, Trident II típusú, nukleáris robbanófejekkel ellátott ballisztikus rakéta, melyek jelenléte jelzi: az Egyesült Államok komolyan gondolja régiós szövetségesei megvédését és hegemóniája elleni kihívásnak tekinti az eddigi közel-keleti rend felforgatására tett kísérleteket. 

Szerző: Töll Konrád

Szerkesztő: Patócskai Péter

A hírfigyelő korábbi részei ide kattintva érhetők el.

A borítókép Claire Satera fényképe az Unsplash-ről.

A Vallás és Biztonság hírfigyelő – 2023. október-november bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Számos Google Drive felhasználó tapasztalta, hogy a felhőben tárolt fájljaik és mappaszerkezetük hirtelen eltűnt vagy megváltozott. Ennek hátterében egy régebbi mentés (körülbelül áprilisi-májusi) visszaállítása áll. Ez különösen aggasztó, tekintettel arra, hogy a Google Drive a világ egyik legnépszerűbb felhőalapú tárolószolgáltatása, így a probléma potenciálisan hatalmas mennyiségű adatot érinthet. A szolgáltatást széles körben használják mind magánszemélyek, mind vállalatok, ahol az elveszett adatok komoly anyagi veszteséget okozhatnak.

A vizsgálatok során a felhasználói tevékenységek nyomai nem kerültek felderítésre az érintett fiókokban, ami arra utal, hogy a probléma nem külső behatolás vagy adatlopás következménye, hanem a Google saját rendszerében keletkezett hiba. Ez különösen nagy probléma, mivel a felhasználók gyakran fizetnek is a tárhelyért és az adataik biztonságáért.

Néhány esetben az offline gyorsítótárakban megmaradhattak az eltűnt adatok, de jelenleg nincs megbízható módszer ezek visszaállítására.

A Google Támogatói Csapat azt javasolja az érintett felhasználóknak, hogy a probléma okának tisztázásáig ne módosítsák gyökérmappáikat, és ne váltsanak cloud storage szolgáltatót, mivel ez bonyolíthatja az adatok helyreállítását.

Ez az incidens rávilágít arra, hogy még a legnagyobb és legmegbízhatóbbnak tartott szolgáltatók esetében is előfordulhatnak hibák. Ezért ajánlott offline biztonsági mentéseket készíteni az adatokról, vagy szükség esetén egy másik felhőalapú tárhely szolgáltatást is igénybe venni az elsődleges mellett.

(Forrás: nki.gov.hu)

The post Eltűnő fájlok a Google Drive-ban appeared first on Biztonságpiac.

Észak-Korea elkezdte új felderítő műholdjának működtetését, jelentette be a KCNA állami hírügynökség vasárnap. Ez a bejelentés azután történt, hogy az ország az előző hónapban felbocsátotta első katonai kémműholdját, ami az Egyesült Államok és szövetségesei részéről újabb szankciók kivetését eredményezte.

A Nemzeti Űr- és Űrtechnológiai Igazgatóság (NATA) phenjani központjában működő új műholdas műveleti iroda szombaton kezdte meg működését. Az iroda a begyűjtött adatokat a hadsereg felderítő részlegének és más fontos egységeknek továbbítja, tájékoztatott a KCNA.

Észak-Korea azt állítja, hogy november 21-én sikeresen indították útjára az első katonai kémműholdjukat, amely állítólag képeket küldött a washingtoni Fehér Házról, az amerikai védelmi minisztériumról, amerikai katonai bázisokról és Dél-Korea bizonyos területeiről. Ez a fejlemény regionális feszültséget okozott, és további szankciókat váltott ki az Egyesült Államok, Ausztrália, Japán és Dél-Korea részéről.

Phenjan még nem tette közzé a műhold által készített képeket, így a nemzetközi elemzők és kormányok vitatják a műhold valós működőképességét. Az ENSZ határozatai értelmében Észak-Koreának tilos ballisztikus technológiát alkalmazó kísérleteket végeznie.

The post Észak-Korea elkezdte első felderítő műholdjának a beüzemelését appeared first on Biztonságpiac.

Szombaton este Párizsban, az Eiffel-torony közelében egy támadó késsel megölt egy embert és kalapáccsal megsebesített két további személyt, miközben „Allah akbar” kiáltásokat hallatott. A rendőrség elektromos sokkolóval ártalmatlanította és a helyszínen letartóztatta a támadót, jelentette be Gérald Darmanin belügyminiszter.

Az esetet először gyilkosság és gyilkossági kísérlet miatt a bűnügyi rendőrség vizsgálta, majd a terrorelhárítási ügyészség vette át az ügyet.

A 26 éves elkövető, Armand R. francia állampolgár, pszichológiai problémákkal küzd és radikális iszlamista nézetei miatt szerepel a titkosszolgálatok veszélyes személyeket tartalmazó nyilvántartásában. 2016-ban négy év börtönbüntetésre ítélték egy merényletterv miatt, és szabadulása óta a titkosszolgálatok figyelik – mondta a belügyminiszter a helyszínen.

Az áldozat egy német állampolgárságú férfi volt, aki turistaként tartózkodott Párizsban. A támadás során feleségével és barátjával volt, akik nem sérültek meg.

A két megsebesült közül az egyik egy idősebb francia állampolgár, a másik egy külföldi turista, akinek állampolgársága nem ismert. Mindkettőjük állapota stabil. A támadó a letartóztatásakor azt állította, hogy nem tudja elviselni a világszerte muzulmánok elleni erőszakot.

A támadó azt is elmondta a rendőröknek, hogy dühös a Gázában történtek miatt, Franciaország bűnrészes abban, amit Izrael tesz, és elege van abból, hogy muszlimok halnak meg.

Élisabeth Borne francia miniszterelnök az X-en kijelentette, hogy nem engednek a terrorizmusnak, és támogatásáról biztosította a sérülteket és hozzátartozóikat, valamint köszönetet mondott a rendfenntartó erőknek és a mentősöknek a bátorságukért és professzionalizmusukért.

A rendőrség lezárta a merénylet helyszínét és arra kérte az embereket, hogy kerüljék el a környéket. A francia hatóságok terrortámadásként kezelik az esetet.

The post „Allah akbar” kiáltás után egy személyt halálra késelt, további kettőt pedig kalapáccsal támadott meg egy iszlamista támadó Párizsban appeared first on Biztonságpiac.

Egy Long Island-i férfi, aki megölte terhes barátnőjét és a testét az út szélén hagyta, 25 éves börtönbüntetéstől életfogytiglani szabadságvesztésig terjedő ítéletet kapott.

A 33 éves Goey Charles-t az esküdtszék gyilkosságban találta bűnösnek, miután brutálisan megölte 29 éves várandós barátnőjét, Vanessa Pierre-t 2020 októberében.

A queensi Horace Harding gyorsforgalmi út melletti biztonsági kamera felvételei kulcsfontosságú bizonyítékokként szolgáltak, amelyeken látható, hogy Charles egy fehér Dodge Challengerrel megáll az út szélén, majd kihúzza Vanessa Pierre-t az autó hátsó üléséről az út szélére.

A felvételek szerint Charles és az ápolónőnek tanuló barátnője hajnali háromkor álltak meg az úton, és a nő még életben volt, amikor az autó leparkolt. Egy órával később azonban már csak Pierre élettelen testét húzta ki Charles az autóból.

A hat hónapos terhes nő nyakán zúzódásokat találtak, amelyek arra utalnak, hogy megfojtották. Pierre és Charles egy éven át voltak együtt, de nem ismert, hogy az áldozat gyermekét Charles-tól várta-e.

The post Térfigyelő kamera buktatta le a férfit, aki végzett hat hónapos terhes barátnőjével appeared first on Biztonságpiac.

Jó kérdés, hogy egy nemzetet mi tesz azzá, ami. Az elsők között ott van ugye a nyelve. Amíg a dolgokat magunk közt tudjuk, magyarul megbeszélni, addig kommunikációs értelemben szuverének lehetünk. Ez vonatkozik az általános (köz)ügyekre, de a részletekre, mondjuk a szakmai-érdeklődő közösségek fórumaira is, mint a repülés. Az anyanyelvi publikáció lehetősége ezért kulcsfontosságú, legyen szó akár tudományosan jegyzett, akár szélesebb körnek szóló, a szakmaiság és közérthetőség határmezsgyéjén operáló kiadványokról. Hogy egy adott korban hogy alakul mindennek a közvetítő közege, gyakorlati megvalósítása, tulajdonosi, finanszírozási háttere, ehhez képest másodlagos kérdés. A lényeg, hogy legyen és legyen aki csinálja. És mindig maradjon ehhez elég játéktér.

Mint az egyik "ősszerző", szubjektíve úgy gondolom, hogy az Aeromagazin, Sajtos Zoltán főszerkesztővel az élen, az egyik ilyen szereplő. Már csak azért is, mert Magyarország egyetlen általános repülési és űrhajózási újságjáról van szó.

Ráadásul immár 25 éve.

Zord

Az elmúlt időszakban egyre több figyelem irányul a mesterséges intelligencia (AI) eszközök, mint például a ChatGPT munkahelyi használatának kérdéseire. Ezek az eszközök jelentős produktivitás növekedést és időmegtakarítást ígérnek, így egyre több munkavállaló építi be őket a napi munkafolyamatokba. Azonban az ESET kiberbiztonsági szakértői szerint fontos, hogy mielőtt elkezdjük használni ezeket az AI eszközöket, meg kell tanulnunk biztonságosan, adataink veszélyeztetése nélkül dolgozni ezekkel a rendszerekkel.

Az AI eszközök segíthetnek ötletek kidolgozásában, szövegek átfogalmazásában, vagy akár üzleti stratégiák megalkotásában. Ugyanakkor, a használatuk során felmerülő adatvédelmi aggályokat sem szabad figyelmen kívül hagyni. Az ESET kutatói szerint különösen aggasztó, hogy az AI eszközök, mint a ChatGPT használatakor érzékeny adatok kerülhetnek nemzetközi nagyvállalatok kezébe.

A nagy nyelvi modellek (LLM), mint a ChatGPT, hatékonyan képesek értelmezni és válaszolni a felhasználói kérdésekre, de minden interakció során fennáll a veszély, hogy érzékeny információkat osztunk meg. Egyes vállalatok ezért korlátozzák vagy tiltják ezeknek az eszközöknek a használatát – az ESET kutatói erről is beszélgettek Hackfelmetszők – Veled is megtörténhet c. podcastjukban.

Fontos megérteni, hogy amint egy chatbothoz kérdést intézünk, a megadott információk nyilvánosak lesznek. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ezeket az adatokat azonnal felhasználják más felhasználók kérdéseinek megválaszolására.

A nagy nyelvi modelleket (LLM) üzemeltető cégek és partnereik azonban hozzáférhetnek ezekhez az információkhoz, és felhasználhatják azokat a technológiai fejlesztések során. Az OpenAI – a ChatGPT fejlesztője – lehetővé tette a felhasználók számára, hogy kikapcsolják a csevegési előzményeket, ezzel megakadályozva, hogy az adatokat az AI modellek tanításához használják. Ezáltal a felhasználók nagyobb kontrollt gyakorolhatnak adataik felett. Mindig ajánlott a csevegési előzmények kikapcsolása, különösen akkor, ha munkahelyi környezetben használjuk az ilyen eszközöket.

Ugyanakkor, még ha ki is kapcsoljuk a csevegési előzményeket, a chatbotokat üzemeltető külső szerverek továbbra is tárolják a beküldött adatokat. Ez azt jelenti, hogy fennáll a kockázata annak, hogy hackerek jogtalanul hozzáférhetnek ezekhez az információkhoz. Technikai problémák esetén pedig előfordulhat, hogy illetéktelen személyek férhetnek hozzá a chatbot felhasználóinak adataihoz, ahogyan ez 2023 márciusában meg is történt.

Hogyan használhatjuk munkavállalóként biztonságosan az olyan platformokat, mint a ChatGPT?

Az ESET szakértői összegyűjtötték a leggyakrabban előforduló problémákat, és elmondják, hogyan kerülhetőek el a kockázatok.

1. Ügyféladatok kezelése AI eszközökkel

Az egyik gyakori hiba, amit a munkavállalók elkövetnek az AI eszközök használatakor, az a céges ügyfelek vagy páciensek adatainak megosztása. Például egy orvos esetében, aki a beteg adatait és saját orvosi jegyzeteit írja be a chatbotba, hogy az AI segítségével elkészítsen egy levelet a páciens biztosítótársaságának, vagy egy marketinges, aki CRM rendszerből ügyféladatokat tölt fel célzott hírlevelek generálásához.

A munkavállalóknak fontos, hogy anonimizálják az adatokat, mielőtt azokat chatbotokba írják. Az ügyféladatok védelme érdekében minden érzékeny információt, mint a nevek, címek, számlaszámok, ki kell hagyni a bevitt szövegekből. A legbiztonságosabb megközelítés az, ha kerüljük a személyes adatok használatát, és általános kérdéseket teszünk fel.

2. Bizalmas dokumentumok kezelése chatbotokkal

A chatbotok hasznosak lehetnek adatok gyors összegzésére vagy dokumentumok, prezentációk és jelentések létrehozására. Azonban a dokumentumok feltöltése AI rendszerekbe, mint a ChatGPT, kockázatot jelenthet a bennük tárolt vállalati vagy ügyféladatok számára. Az adatok egyszerű átmásolása és az AI nyújtotta gyors összefoglalók készítése csábító lehet, de adatbiztonság szempontjából ez egy kockázatos módszer.

Fontos, hogy a vállalatok szigorú irányelveket alkalmazzanak a bizalmas dokumentumok kezelésére, és korlátozzák azokhoz való hozzáférést. Az alkalmazottaknak manuálisan kell átnézniük a dokumentumokat, mielőtt chatbotok segítségét kérnék, így biztosítva, hogy az érzékeny információkat, mint nevek és kapcsolattartási adatok, anonimizálásra kerüljenek.

3. Vállalati adatok védelme AI kérések során

Gondoljunk csak arra az esetre, amikor egy vállalat a ChatGPT segítségét kéri az időmenedzsment vagy munkafolyamatok optimalizálásában, és értékes vállalati információkat ad meg a chatbotnak. Az ilyen típusú érzékeny adatok megosztása, akár véletlenül is, jogosulatlan hozzáféréshez vagy bizalmas információk kiszivárgásához vezethet.

A megoldás az, hogy a munkavállalók anonimizálják a promptokat. Soha nem szabad megadni személyes vagy vállalati adatokat, mint nevek vagy pénzügyi információk. A vállalatoknak érdemes standardizált, anonim kéréseket készíteni, amelyeket az alkalmazottak használhatnak, például: “Képzelje el, hogy xy pozícióban dolgozik az xy vállalatnál. Hogyan javíthatná a heti munkafolyamatot [egy adott pozícióban], főleg [egy adott feladatra] összpontosítva?”

Az AI eszközök nélkülözhetetlen részét képezik a modern munkavégzésnek. A mesterséges intelligencia és gépi tanulás területén történő folyamatos fejlődés mellett a vállalatoknak alkalmazkodniuk kell a trendekhez. Az ESET szakértői szerint minden munkavállalónak, az adatbiztonsági szakértőktől az IT generalistákig, tudnia kell, hogyan használják ezeket a technológiákat biztonságosan, anélkül, hogy kockáztatnák az érzékeny adatok kiszivárgását.

De mi erről a véleménye a ChatGPT-nek?

Nem lenne korrekt, ha erről a témáról, pont magát a mesterséges intelligenciát nem kérdeznénk meg, így az alábbiakban változatlanul közöljük a ChatGPT válaszát.

The post Mielőtt elkezdi használni a ChatGPT-t, ezt feltétlenül olvassa el appeared first on Biztonságpiac.

A bejárati ajtó otthonunk egyik legfontosabb eleme, de a munkahelyen, irodában is ez az első, amit reggelente meglátunk a munkanap indításánál, valamint az ügyfelek is ezzel a berendezéssel találkoznak először. Ezért is fontos odafigyelni arra, hogy pontosan milyet használunk az adott helyen.

A bejárati ajtó nem egy átlagos nyílászáró

Sokkal több funkcióval bír, mint egy szoba ajtaja. A bejárati ajtó tulajdonképpen választóvonalat képez a belső tér intimitása és a külvilág között. Nagy jelentősége van annak, hogy mégis milyet választunk. Az RS Ablak műanyag bejárati ajtók kínálatában garantáltan megtalálhatjuk a keresett darabot. Természetesen gyakran felmerül a kérdés, hogy mégis miért ez a kialakítás az egyik legjobb választás? Az árak mellett az is erős érv, hogy teljesen az egyéni ízlésünk, stílusunk és igényeink szerint tervezhetjük meg őket.

A végeredmény így garantáltan szemet gyönyörködtető és egyben harmonikus lesz. Minden alkalommal öröm lesz kinyitni és bezárni. Általánosságban elmondható, hogy a legnépszerűbbek közé a barna műanyag bejárati ajtók számítanak. Természetesen választhatunk teljesen más árnyalatot vagy színt. Egy bejárati ajtóval szemben több elvárás is alapvető. Biztonságosnak kell lennie, hogy a külső behatolók ne tudjanak bejutni otthonunkba vagy éppen az irodába, munkahelyre. Emellett a szigetelés is fontos, hogy az ingatlan energiahatékonysága is biztosítva legyen.

Hosszú távú hibamentes működésre is szükség van. Nem éppen kényelmes, ha folyamatosan valami probléma adódik vele: nyikorog, nem zár megfelelően vagy csak nagyon nehézkesen lehet becsukni, netán könnyen megsérül. A műanyag nyílászáróknak minimális a karbantartási igényük, strapabíróak, és még a tisztításukat is egyszerűen meg lehet oldani.

Mire figyeljünk a választás során?

Kezdjük a sort az anyaggal. A bejárati ajtó készülhet többféle alapanyagból: acél, alumínium, fa és műanyag. Mindegyiknek megvan a maga előnye és hátránya. A fa például nagyon mutatós, de könnyen sérül és rengeteget kell vele foglalkozni, hogy az állapotát hosszú távon is megőrizze.

A legjobb választás a legsokoldalúbbnak tartott műanyag bejárati ajtó. Megjelenésben és funkcióban is kiemelkedő a többi kialakításhoz képest.

A beépítés egyszerűen megoldható

Természetesen ehhez meg kell találni a megfelelő “ablakos” céget is. A műanyag bejárati ajtók küszöbe (az alacsony beépítési magasság miatt) még mozgáskorlátozott személyek otthonában is optimális lehet.

A vasalat könnyedén biztosítja a zárást és a nyitást. Ebből többféle típus is elérhető a piacon, a tervezési szakaszban érdemes erről egyeztetni a kivitelezővel. Ha utcára nyílik az ajtó, vagy veszélyesebb a környék, akkor a legjobb választás az integrált, többpontos zár és egyben biztonsági vasalat.

A legjobb megoldás az, ha már a tervezés elkezdése során felvesszük a kapcsolatot egy szakemberrel.

The post Miért jó választás a műanyag bejárati ajtó? appeared first on Biztonságpiac.

Az Európai Unió (EU) szerint egyértelmű fenyegetést jelent a nemzetközi békére és biztonságra nézve, hogy Észak-Korea ballisztikusrakéta-technológiát alkalmazva katonai műholdat bocsátott fel – jelentette ki az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.

Josep Borrell az Európai Unió nevében közzétett nyilatkozatában arra reagált, hogy kedden Észak-Korea valószínűleg orosz segítséggel pályára állított egy katonai kémműholdat. Az uniós főképviselő kijelentette, az EU határozottan elítéli a műhold felbocsátását, mely – mint kiemelte – az ENSZ Biztonsági Tanácsának az ilyen fellövéseket tiltó határozatainak kirívó megsértését jelenti.

„Alapvető fontosságú, hogy valamennyi ENSZ-tagállam, különösen az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai, teljes körűen végrehajtsák az ENSZ Észak-Koreával szemben bevezetett szankcióit annak érdekében, hogy Phenjan teljes, ellenőrizhető és visszafordíthatatlan módon felhagyjon nukleáris fegyvereinek és egyéb tömegpusztító fegyvereinek fejlesztésével és gyártásával, valamint ballisztikusrakéta- és nukleáris programjaival” — fogalmazott.

Borrell hangsúlyozta: az EU ismételten mély aggodalmának ad hangot az Oroszország és Észak-Korea közötti katonai együttműködés elmélyítése miatt, amely sértheti az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait, valamint határozottan elítéli, hogy Phenjan fegyvereket ad Oroszországnak az Ukrajna elleni háború folytatásához.

A Koreai-félsziget fenntartható békéjéhez és biztonságához vezető egyetlen járható út az, ha Észak-Korea haladéktalanul eleget tesz az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai szerinti kötelezettségeinek – emelte ki Borrell, majd hozzátette: Észak-Korea soha nem lehet atomfegyverrel rendelkező állam az atomsorompó-szerződés (NPT) értelmében.

Az EU mély aggodalmának ad hangot továbbá a világűrben tanúsított minden olyan magatartás miatt, amely fenyegető vagy fenyegetőnek tűnhet, és ellenőrizetlen eszkalációhoz vezethet – közölte.

Az EU teljes szolidaritásáról biztosítja Dél-Koreát és Japánt, és készen áll arra, hogy valamennyi érintett partnerével együttműködjön egy olyan érdemi diplomáciai folyamat előmozdításában, amelynek célja a fenntartható béke és biztonság megteremtése a Koreai-félsziget teljes, ellenőrizhető és visszafordíthatatlan nukleáris leszerelése révén – tette hozzá nyilatkozatában az uniós diplomácia vezetője.

 

The post Az EU szerint fenyegetést jelent az észak-koreai műhold pályára állítása appeared first on Biztonságpiac.