Biztonságpolitika

Két éve indított sorozatom 12. részében azokból a papírképekből válogattam, amelyeket a kilencvenes évek közepétől a kétezres évek hasonló időszakáig bezárólag repülőtéri teraszokról készítettem. A képeken szereplő repülőgépek többsége ebben a formában már nem látható, mert vagy kivonták az adott légitársaságtól vagy maga a cég szűnt meg, esetleg a típus tűnt el teljesen a kereskedelmi repülésből. A nyitóképet a kilencvenes évekből választottam, a Malév HA-LEB lajstromjelű Boeing 737-200-asát ábrázolja.

[...] Bővebben!

Tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség Ukrajnában – hangsúlyozta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter pénteken Tatán. A miniszter a szlovák védelmi miniszterrel, Robert Kalinákkal közösen látogatott el a Klapka György 1. Páncélosdandárhoz és a kiképzésüket támogató szimulációs központba.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf kiemelte, hogy Magyarország és Szlovákia egyetért az ukrajnai háborúval kapcsolatos álláspontjában. Mindkét ország a béke mielőbbi elérését szorgalmazza. A miniszter hangsúlyozta, hogy bár a béke hangja gyengének tűnhet, egyre erősebben és határozottabban kell hangoztatni.

A politikus rámutatott a két ország szoros kapcsolataira, melyet a közös történelem, értékek és stratégiai partnerség jellemez. Szlovákia bizalmát jelzi, hogy a magyar légierő biztosítja a szomszédos ország légterét, amíg új harcászati repülőgépei meg nem érkeznek.

A miniszter a bemutatott korszerű harceszközökre is kitért, melyek egy részét Magyarországon gyártják. Ez lehetőséget teremt a védelmi ipari együttműködésre is.

Robert Kalinák szlovák miniszterelnök-helyettes, védelmi miniszter üdvözölte, hogy nem alakult ki egységes álláspont az Európai Unióban. Hangsúlyozta, hogy a konfliktusok meghosszabbítása senkinek sem áll érdekében. Békére és nyugalomra van szükség ahhoz, hogy az országok a saját fejlődésükre összpontosíthassanak.

A látogatás és a közös nyilatkozat is megerősítette Magyarország és Szlovákia elkötelezettségét a béke és a regionális stabilitás iránt.

The post Magyarország és Szlovákia összefog az ukrajnai béke érdekében appeared first on Biztonságpiac.

Hárommillió okos fogkefét fertőztek meg hackerek, és botnet részévé tették – derült ki az Aargauer Zeitung beszámolójából. A csatlakoztatott eszközök seregét egy svájci cég honlapja elleni DDoS támadásban vetették be. A manipulált fogkefék hamis forgalmat zúdítottak a weboldalra, összeomlasztva azt, ami a cégnek milliós nagyságrendű bevételkiesést okozott. A támadás áldozatául esett cégről nem hoztak nyilvánosságra további információkat.

A feltételezések szerint a fogkefék Java alapú operációs rendszerük miatt voltak sebezhetőek, ami az IoT eszközök körében népszerű platform. Konkrét márkanevet nem említettek. A fogkefék eredetileg a felhasználók szájhigiéniai szokásainak nyomon követésére és javítására szolgálták a csatlakoztathatóság funkciót, de egy rosszindulatú szoftverfertőzés révén botnetbe szervezhetőek.

Stefan Züger, a Fortinet globális kiberbiztonsági cég svájci munkatársa kiemelte, hogy „minden internetre csatlakoztatott eszköz potenciális célponttá válik”. A hackerek folyamatosan sebezhetőségeket keresnek a csatlakoztatott eszközökben, fegyverkezési versenyt idézve elő a szoftver/firmware gyártók és a kiberbűnözők között. A Fortinet egy „védtelen” PC-t csatlakoztatva az internethez tapasztalta, hogy mindössze 20 perc alatt fertőződött meg rosszindulatú szoftverekkel.

Gyakori, hogy a hackerek zsarolóüzenetet küldenek, mielőtt aktiválnák DDoS „zombihadseregüket”. Lehetséges, hogy a svájci cég nem volt hajlandó fizetni, vagy a támadás célja pusztán az erődemonstráció volt.

Bár a támadás részletei homályosak, ez az eset felhívja az eszköztulajdonosok figyelmét, hogy tegyenek lépéseket eszközeik védelme érdekében:

• Frissítsék a firmware-t és a szoftvereket.
• Figyeljék a hálózatot gyanús tevékenységek után kutatva.
• Telepítsenek és használjanak biztonsági szoftvereket.
• Kövessék a bevált hálózati biztonsági gyakorlatokat.

Frissítés: A Fortinet közölte, hogy a fogkefék DDoS-támadásban való felhasználása egy hipotetikus forgatókönyv volt, amit egy interjú során illusztrációként említettek. A szövegkörnyezetből kifolyólag félreértések merültek fel.

A cég hangsúlyozta, hogy a történet nem alapul a Fortinet vagy a FortiGuard Labs kutatásán. A fordítások során a hipotetikus és a valós forgatókönyvek összemosódtak.

Bár a fogkefés botnet szórakoztatónak tűnik, az eset rávilágít, hogy a támadók bármilyen internetre csatlakoztatott eszközt célba vehetnek. Ezért kiemelten fontos a legújabb biztonsági frissítések telepítése és az erős jelszavak használata minden internetes eszközön a DDoS botnetek elleni védelem érdekében.

Forrás: https://nki.gov.hu/

The post Okos fogkefék botnetbe szervezve: DDoS támadás Svájcban appeared first on Biztonságpiac.

Kína határozottan visszautasítja a holland védelmi minisztérium azon állításait, miszerint Peking felelős a tárca internetes hálózatán tavaly felfedezett kémszoftverekért – közölte a holland nagykövetség szerdán.

A holland katonai biztonsági szolgálat (MIVD) kedden jelentette be, hogy a kínai hatóságoknak 2023-ban sikerült bejutniuk a védelmi minisztérium bizonyos belső számítógépes hálózataiba.

Kína hollandiai nagykövetsége szerda esti közleményében leszögezte, hogy Peking elítéli és törvényes eszközökkel fellép a kibertámadások minden formája ellen.

„Kína soha nem engedélyezné kínai entitások vagy magánszemélyek számára, hogy illegális tevékenységeket, például kibertámadásokat hajtsanak végre, vagy kínai létesítményeket használjanak ilyen támadásokhoz” – áll a közleményben.

Kína elutasítja a rosszindulatú spekulációkat és a megalapozatlan vádakat, és a kiberbiztonság párbeszéden és együttműködésen keresztül történő védelmét szorgalmazza.

Kajsa Ollongren holland védelmi miniszter úgy véli, feltételezhető, hogy a holland védelmi minisztériumnál feltárt illegális kínai tevékenység másutt is zajlik, Hollandiában és más országokban is. „Ez egy valós kockázat, amely ellen védekeznünk kell” – fogalmazott a miniszter.

A kínai kormányzat nem tűri a kibertámadások semmilyen formáját, és nem fogja engedni, hogy bármely ország vagy személy ilyen illegális tevékenységet folytasson a kínai infrastruktúra felhasználásával – hangsúlyozta a manilai kínai nagykövetség szóvivője kedden.

A Fülöp-szigetek hétfőn jelentette be, hogy kínai hackerek múlt hónapban megpróbáltak betörni a kormányzati weboldalakra, köztük ifjabb Ferdinand Marcos elnök honlapjára is, de sikertelenül.

The post Kína tagadja a holland védelmi minisztérium kémkedésre vonatkozó vádjait appeared first on Biztonságpiac.

A Biztonságpolitikai Szakkollégium idén második alkalommal hirdet felvételit a tavaszi félévben. A felvételi eljárás egyszerűsítése érdekében, ezúttal nem szükséges esszét beküldeni, hangsúlyosabb lesz ugyanakkor az írás- és szóbeli fordulók szerepe.

Jelentkezés 

A jelentkezéshez egy amerikai típusú önéletrajz és egy motivációs levél megküldése szükséges a biztpolszakkoll@gmail.com e-mail címre. A dokumentumokat külön fájlban, .docx vagy .pdf formátumban kérjük csatolni. Sem az önéletrajz, sem a motivációs levél nem lehet hosszabb egy oldalnál.

Írásbeli forduló

Ez a kör továbbra is egy tesztből áll, amelyben a kérdések száma 30-ról 15-re csökkent. A feladatsorban szerepel egy esszékérdés, amelyben az érvelésé a főszerep. Ha kíváncsi vagy, hogy milyen jellegű kérdésekre számíthatsz és hogy hogyan teljesítenél, ide kattintva elérhetsz egy minta feladatsort. Az írásbeli fordulóra 2024. február 28-án kerül sor és csak személyesen lehetséges a részvétel.

Szóbeli forduló

Ebben a fordulóban egy beszélgetés vár a jelentkezőkre, amely során mind szakmai, mind pedig a személyes motivációt érintő kérdések előkerülnek. A szóbeli felvételi pontszáma a legmagasabb, időpontja pedig 2024. március 6-a. Ebben körben már engedélyezett az online részvétel a jelentkező akadályozottsága esetén.

Jó munkát és sikeres felvételit kívánunk mindenkinek!

A Tavasszal is felvételizhetsz a Biztonságpolitikai Szakkollégiumba! bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) leleplezett egy orosz kémhálózatot, melynek tagjai az ukrán katonai erőkről és energetikai létesítményekről gyűjtöttek információkat. A négy aktív és egy volt titkosszolgálati tisztet hazaárulással vádolják.

A hálózat tagjai között volt a védelmi minisztérium, a külügyi hírszerző szolgálat és a regionális biztonsági szervezet tisztje is. Információkat szivárogtattak ki az ukrán katonák személyes adatairól, az odesszai erődítményekről, a harkovi rakétavetőkről és az ukrán csapatok mozgásáról.

Az ügy súlyát fokozza, hogy az egyik ügynök már a 2022-es orosz invázió előtt is az FSzB-nek szolgáltatott adatokat. A leleplezett kémek motivációja összetett: az FSzB a családjuk megölésével fenyegette őket, ha nem teljesítik a követeléseket, de valószínűleg pénzt is kaptak a kémkedésért.

Zelenszkij tisztogatást hajt végre

Az eset rávilágít Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azon törekvésére, hogy átvilágítsa a vezérkart, a titkosszolgálatot és az államapparátust, és eltávolítsa a korrupciót és az orosz befolyást. Az elmúlt hetekben több híradás is beszámolt tisztogatásokról, korrupciós ügyekről és hatalommal való visszaélésekről.

Ezek az ügyek gyengítik Joe Biden amerikai elnök pozícióit, aki a Kongresszussal küzd az ukrajnai támogatások megóvásáért. A fegyverlopási ügy is kínos Zelenszkij számára, mert azt mutatja, hogy a korrupció még mindig mélyen gyökerezik az ukrán rendszerben.

A tisztogatás szükséges, de kockázatos is

Zelenszkij tisztogatási kampánya szükséges ahhoz, hogy Ukrajna megnyerje a háborút és felkészüljön a NATO-tagságra. Azonban a kampánynak kockázatai is vannak. A tisztogatások meggyengíthetik a hadsereget és a titkosszolgálatokat, és politikai instabilitáshoz vezethetnek.

Fontos, hogy Zelenszkij óvatosan egyensúlyozzon a tisztogatás és a stabilitás fenntartása között. A siker kulcsa a nyílt kommunikáció, a jogállamiság tiszteletben tartása és a reformok átfogó végrehajtása lesz.

További fejlemények várhatóak

Az ukrán titkosszolgálat továbbra is nyomoz az ügyben, és további letartóztatásokra lehet számítani. A leleplezett kémhálózat ügye rávilágít a háború súlyosságára és az orosz fenyegetés mértékére. Ukrajnának minden erejét be kell vetnie a korrupció elleni küzdelemben és a nemzetbiztonság megerősítésében, hogy megnyerje a háborút és biztosítsa a jövőjét.

The post Orosz kémek buktak le az ukrán titkosszolgálatnál: súlyos következményekkel járhat appeared first on Biztonságpiac.

Zord

Az asztali számítógépre tervezett otthoni szimulátorok világa valamiért sosem állt közel hozzám. Úgy voltam vele, hogy majd egyszer egy valódi pilótafülkével megegyező szimulátor-környezetben, valódi műszerfal, valódi kapcsolók és valódi kormányok mögé ülve szeretném kipróbálni a repülést. Egy családi meglepetésnek köszönhetően ez a „majd egyszer” január közepén jött el. 

Amikor a vendég a felvonóból közvetlenül a Simflite indusztriális miliőjébe lép, azonnal a Boeing 747-es egész falat beborító többméteres poszterével, és rengeteg relikviával áll szemben. A kényelmes bútorokkal, mini büfével berendezett fogadótérben tucatnyi apró részlet igyekszik visszaadni a nagygépes hangulatot és nem elhanyagolható figyelmesség, hogy a „reptéri” kijelzőn a vendég neve, az általa lefoglalt időpont és az érintett repülőtér olvasható. Ide érkezem én is, hogy egy 20 perces elméleti felkészítés után egy órányi repüléssel kipróbáljam a Boeing 747-400-as szimulátort. Pillanatokon belül megjelenik pilótám, Viczián István kapitány és a Simflite tulajdonosa, Szüle Zsolt Boeing 747-es kapitány. Bemutatkozás után röviden tisztázzuk, hogy repültem-e szimulátoron - nem, de kisgépes tapasztalattal a hátam mögött, az alapvető dolgokkal tisztában vagyok - majd irány az egyik oktató helyiség és kezdünk. Viczián kapitány egy B747-400-as műszerfal-poszter előtt magyarázza el a legfontosabb tudnivalókat. Ez a rövid felkészítés elengedhetetlen ahhoz, hogy repülés közben eligazodjak az előttem lévő kijelzőkön látott adatok és néhány kezelőszerv között. Egy-két visszakérdezés után elhangzik néhány praktikus tanács is. Például, hogy mivel több száz tonnás géppel van dolgunk, a kormánymozdulatokra lassan reagál majd, valamint a súlypont és a hajtóművek elhelyezkedése miatt a gázadásra-gázlevételre megemeli, illetve leadja az orrát. 

[...] Bővebben!

Az OH-6 Cayuse könnyű helikopterről és leszármazottairól írt sorozat első részében az alaptípus kifejlesztéséről és harci alkalmazásáról volt szó. A vietnami háborúban intenzíven használt típus történetében a konfliktus lezárását követően csendesebb évek következtek, majd az Egyesült Államok érdekei ismét harcba szólították az OH-6-osok újabb változatait, immár a különleges műveleti erők kötelékében.  

Miközben az OH-6 Cayuse-ok a délkelet-ázsiai harctéren remekeltek, a Hughes nekilátott az 500C jelzésű civil változat a kialakításához. A módosítás elsősorban a fülkét érintette, mivel az C-k gyakorlatilag megegyeztek az OH-6-osokkal. A polgári változat pilótafülkéje és utastere természetesen nem volt olyan spártai, mint a katonai változaté, az ülések kényelmesebbek lettek, a padlót és a kabin falát burkolat borította, és a hadsereg olívzöldje helyett a gépek dekoratív, színes festést kaptak. Összességében egy komfortos, esztétikus helikoptert sikerült piacra vinni, amely már megjelenésével is azt sugallta, hogy kényelmesen, stílusosan és Amerikáról lévén szó, „az idő pénz” alapon, gyorsan el lehet jutni vele A-ból B-be. Az első C modell 1969-re készült el és 1976-ig, az 500D megjelenéséig főszereplő volt a Hughes kínálatában.

[...] Bővebben!

A második világháború során az Egyesült Államok hadseregének légiereje (USAAF) hat olyan repülőteret tartott fenn Oregon államban, ahol a bombázó- és vadászgépekre képeztek hajózó utánpótlást. A repterek egyike egy Madras nevű kisvárosnál volt és ott működik ma is. Az aszfaltos futópályákkal rendelkező repülőtér forgalmának túlnyomó részét a közforgalmon kívüli repülés adja, és itt kapott helyet az Amerikában fellelhető magángyűjtemények egyike, az Erickson Aircraft Collection is.

[...] Bővebben!

Kis placcok nagy hegyekben.

Zord

Tajvan a hivatalos adatok szerint tavaly több mint 1700 kínai katonai repülőgépet észlelt a sziget légvédelmi azonosító zónájában (ADIZ) – közölte a tajvani védelmi minisztérium hétfőn.

A minisztérium adatai szerint a légvédelmi zónába lépő kínai repülőgépek száma 2021-ben meghaladta a 950-et, de az azt követő évben ez a szám 1732-re emelkedett, amely tartalmazza azt a több mint 400 repülőgépet, amelyeket csak 2022 augusztusában észleltek a területen, amikor Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház akkori elnöke Tajpejbe látogatott.

Az ADIZ olyan, Tajvan által kijelölt terület, ahol a kormány igényt tart a légi járművek azonosítására, helymeghatározására és ellenőrzésére, annak ellenére, hogy ez a zóna nem része a sziget légterének. A Kínai Népköztársaság az ország szakadár tartományának tekinti a saját kormányzattal rendelkező Tajvant.

The post Kínai harci repülőgépek százai léptek be Tajvan légvédelmi övezetébe appeared first on Biztonságpiac.

Belgium március és szeptember között két darab kétüléses F–16-os vadászgépet és mintegy ötven légvédelmi szakembert küld Dániába, hogy részt vegyenek az ukrán pilóták, repülőgép-technikusok és bevetéstervezők kiképzésében – jelentette be csütörtökön a belga védelmi minisztérium.

A misszió az úgynevezett F–16-os koalíció része, amely 13 országot – köztük Belgiumot – tömörít Dánia, Hollandia és az Egyesült Államok vezetésével azzal a céllal, hogy elősegítse Ukrajnának létrehozni a vadászgépeken alapuló jövőbeli légierejét.

Az ukrán pilótákat Romániában, Dániában, az Egyesült Államokban, továbbá az Egyesült Királyságban fogják kiképezni.

Ludivine Dedonder belga szövetségi védelmi miniszter októberben úgy nyilatkozott, hogy Belgium 2025-től tervez F–16-os vadászgépeket szállítani Ukrajnának. Hozzátette: azért kell ezzel 2025-ig várni, hogy Belgium akkorra már rendelkezzen fejlettebb, F–35-ös gépekkel, amelyekre az ország védelméhez szüksége van.

The post Belgium márciustól F-16-osokat küld Dániába ukrán pilóták kiképzésére appeared first on Biztonságpiac.

A szabad fegyvertartás támogatói bírósági úton támadták meg a jogszabályokat, egy 2022-es legfelsőbb bírósági döntésre hivatkozva, amely egy New York-i fegyvertörvényt megsemmisítve kiterjesztette a fegyvertartási jogokat.

Január 1-ével új fegyvertartási törvények léptek életbe az Egyesült Államok több államában, miután az országban tavaly rekordszámú lövöldözés történt. A Gun Violence Archive szerint 2023-ban 655 tömeges lövöldözés volt az Egyesült Államokban.

Kalifornia, Illinois és Colorado és több más állam a további fegyveres erőszak megelőzése érdekében ezekkel az úgynevezett „vörös zászlós” törvények bevezetésével kezdte az új évet.

Kaliforniában a demokrata kormányzó, Gavin Newsom által aláírt törvény 26 helyen, köztük nyilvános parkokban és játszótereken, templomokban, bankokban és állatkertekben tiltja meg a rejtett fegyverviselést. 

A jogszabály azután maradhatott érvényben, hogy egy szövetségi bíróság felfüggesztette egy bíró tiltó végzését, aki szerint az állami törvény sérti az állampolgároknak a második alkotmánykiegészítés szerinti fegyvertartáshoz és fegyverviseléshez való jogát.

Illinois államban hétfőn lép hatályba az a törvény, amely megtiltja a félautomata támadófegyverek számos típusának, köztük az AK-47-es és az AR-15-ös puskáknak, valamint a puskák esetében a 10 tölténynél nagyobb, a kézifegyverek esetében pedig a 15 tölténynél nagyobb táraknak az értékesítését. A törvényt az Illinois állambeli Highland Parkban 2022-ben történt tömeges lövöldözés után fogadták el.

Szintén hétfőn lép hatályba Washington államban az a törvény, amely 10 napos várakozási időt ír elő a lőfegyverek vásárlásakor. A törvény célja, hogy egyfajta „pufferzónát” hozzon létre a válsághelyzetben lévő emberek és a lőfegyverek között. Emellett minden fegyvervásárlónak igazolnia kell, hogy részt vett egy biztonsági képzésen.

Ezek a törvények azután léphettek életbe, emlékeztet a brit The Guardian, hogy a szabad fegyvertartás hívei pereket indítottak az ügyben. Ügyvédeik azután támadták meg bírósági úton a jogszabályokat, hogy egy 2022-es legfelsőbb bírósági döntés egy New York-i fegyvertörvény megsemmisítésével kiterjesztette a fegyvertartási jogokat.

Az amerikai alkotmány 1791-ben elfogadott második módosítása úgy szól: „Mivel egy jól szervezett milícia szükséges a szabad állam biztonsága szempontjából, nem lehet a népnek a fegyverek birtoklásához és viseléséhez való jogát csorbítani.” Azóta jogi és társadalmi vita tárgya Amerikában, hogy ez csak a fegyveres testületekben szolgálók, vagy azon kívüli egyének jogairól is szól. A Legfelsőbb Bíróság 2008-ban úgy döntött: a fegyverviseléshez való jog egyéni jog.

Forrás: Euronews

The post A sok tömeges lövöldözés után új fegyvertartási szabályok jönnek Amerika több államában appeared first on Biztonságpiac.

Nem enyhül a migrációs nyomás Szerbiában. Tavaly több mint százezer illegális bevándorló érkezett. A migránsok Horvátország, Bosznia-Hercegovina és Magyarország felé egyaránt próbálkoznak illegális határátlépéssel, hogy folytassák útjukat Nyugat-Európába.

„Nem adják fel a migránsok azt sem, hogy a magyar határon próbálkozzanak illegális határátlépéssel, a lehetőségeket pedig továbbra is a közösségi felületeken népszerűsítik. Több olyan felvételt is közzétettek, amiken az látszik, hogy furgonokba bújva érkeznek a határmenti településekhez, illetve létrákat cipelve, csoportosan közelítenek a magyar határkerítéshez”– fogalmazott az M1 tudósítója.

The post Több mint százezer illegális bevándorló érkezett 2023-ban Szerbiába appeared first on Biztonságpiac.

Egy 18 centiméteres késsel sebesítette meg kedden támadója a Li Dzse Mjung, dél-koreai politikust, akit rögtön kórházba szállítottak. Nem ez volt az első eset, hogy a távol-keleti országban politikus ellen követtek el támadást. A jogi végzettséggel rendelkező, szókimondó stílusáról és kemény bíráltairól ismert politikus, Kjonggi tartomány volt kormányzója, a 2022-es elnökválasztáson csak hajszál híján veszített a konzervatív Jun Szok Jol egykori főügyésszel szemben.

Egy ismeretlen férfi szúrta nyakon a dél-koreai ellenzéki vezetőt, Li Dzse Mjung, aki kedden Puszanban tett látogatást az új repülőtér építési helyszínén.

A helyi rendőrség és a mentők tájékoztatása szerint Li erősen vérzett, de eszméleténél volt, amikor kórházba szállították.

Támadójáról egyelőre annyit lehet tudni, hogy

egy 67 év körüli férfiról van szó, és a 18 centiméteres kést, amellyel megsebesítette a politikust, az interneten vásárolta.

A merénylő autogramkérőként férkőzött Li közelébe, miután az befejezte a szemlét, és a közösségi médiára felkerült videókon látható, hogy egy papírkoronát is viselt „Li Dzse Mjung vagyok” felirattal.

A férfit a rendőrök elfogták, és vélhetően gyilkossági kísérlet miatt emelnek majd vádat ellene.

The post 18 centis késsel támadtak a dél-koreai ellenzék vezetőjére – Li Dzse Mjung nyaki vénája is megsérült appeared first on Biztonságpiac.

Az izraeli hadsereg visszavonja 5 harcoló alakulatát a Gázai övezetből, amit a harcok állása indokol – jelentette be a vezérkar vasárnap. Három kiképző osztag és az 551-es, illetve a 14-es tartalékos dandár tér vissza Izraelbe. Sajtóértesülések szerint ez része az újabb hadműveletek előkészítésének.

Az elmúlt napokban az izraeli hadvezetés és a kormányfő is egyértelművé tette, hogy nem adják fel a harcot, amit a Hamász október eleji izraeli mészárlása után indítottak azért, hogy felszámolják a Gázai övezetet uraló terrorszervezetet.

A háború borzalmas, úgyhogy működik a Hamász-propaganda

A Hamász terrorszervezet által vezetett helyi hatóságok hétfőn közölték, hogy a háborúnak már több mint 29 ezer áldozata van Gázában, 70 százalékuk nő és gyerek, a nemzetközi közösség pedig újra és újra felszólítja Izraelt a harcok leállítására. A rengeteg civil áldozat és a borzalmas humanitárius helyzet miatt kollektív büntetésként, sőt népirtásként értelmezik a gázai háborút, miközben az izraeli vezetés arra figyelmeztet, hogy a Hamász tudatosan telepítette állásait és bunkereit lakónegyedekbe, oktatási és egészségügyi intézményekbe vagy azok alá.

Benjamin Netanjahu a vasárnapi kormányülésen elismételte, hogy az IDF (Izraeli Védelmi Erők) a lehető legtisztességesebben jár el hadműveletei során, és hangsúlyozta, hogy szerinte a háború még hónapokig eltarthat. Az IDF minden lehetséges módon igyekszik elkerülni, hogy a lakosságnak baja essen, miközben a Hamász épp ellenkezőleg, mindent megtesz ennek érdekében, mintegy élő pajzsként maga elé tartva a civileket.

Az Egyesült Államok továbbra is kitart amellett, hogy Izrael jogos önvédelme ez a háború, de az elnöknek egyre nehezebb átvinnie a kongresszuson a harcok katonai és pénzügyi támogatását.

Forrás: Euronews

The post Izrael újabb hadműveleteket készíthet elő Gázában appeared first on Biztonságpiac.

Az orosz légierő Ukrajna elleni intenzív támadásai miatt folyamatos készenlétben marad a lengyel légvédelem, miután járőrözést tartott kedden két lengyel és két amerikai F-16-os vadászgép, valamint egy utántöltő repülőgép – közölte kedden a lengyel hadsereg műveleti parancsnoksága.

A gépek a közép-lengyelországi Lask légibázisról szálltak föl hajnalban. A műveleti parancsnokság felhívta a lakosság figyelmét arra, hogy a járőrözés, amely az ország keleti felére koncentrál, magasabb zajszinttel jár.

Kedd délelőtt a műveleti parancsnokság az X közösségi felületen közölte:

időközben csökkent a fenyegetettség szintje, ezért a gépek visszatértek bázisukra.

A hadsereg folyamatosan figyeli az ukrajnai helyzetet, és állandó készenlétben marad a lengyel légtér biztosítása érdekében – húzták alá.

A lengyel légvédelem pénteken egy légi eszköz ideiglenes, néhány percig tartó behatolását észlelte kelet felől az ország légtérébe. Emiatt akkor szintén felszálltak F-16-osok. A NATO később orosz robotrepülőgépként azonosította behatoló légi eszközt.

A légtérsértés környezetében a lengyel területvédelmi erők kutatást indítottak annak felderítésére, hogy

nem rakéta hatolt-e be, és esetleg valahol becsapódott, de egy szombati hivatalos közlemény szerint nem találtak semmit.

Pawel Zalewski nemzetvédelmi miniszterhelyettes az RMF FM kereskedelmi rádiónak nyilatkozva elmondta kedden: a hazai radarok adatai és a NATO információi szerint is biztosra vehető, hogy a behatoló eszköz elhagyta Lengyelország légterét.

Pénteken a lengyel külügyminisztériumba kérették a varsói orosz ügyvivőt, magyarázatot kérve a feltételezett légtérsértésre. Az ügyvivő, Andrej Ordas kijelentette, hogy Oroszország mindaddig nem ad magyarázatot az incidensre, amíg nem kap bizonyítékot arra, hogy orosz repülő eszközről van szó.

The post Folyamatos járőrözésbe kezdtek vadászgépek Lengyelország felett appeared first on Biztonságpiac.

A mindenkori politikai helyzet minden irányban befolyásolja a körülette lévő
történéseket és azok meghatározott jelenlétét – ez bizonyos szemszögből pozitív hatással bír, másrészt anomáliákat okozhat – ez alól nem kivétel a geopolitika sem – sem mint fenomén, sem mint tudományterület. Ezen felfogást alapjául véve a mai nagyhatalmak prominens szereppel vannak felruházva, amit nem szabad félvállról venni – különösen, ha az Amerikai Egyesült Államok és Oroszországi Föderáció tevékenységét és kettejük viszonyát tartjuk szem előtt.

Bevezetés

Napjainkban fokozott figyelmet kapnak az országok – különösen a jelenlegi nagyhatalmak – tevékenységei, mozgolódásai. Mind a civil szféra, mind a biztonság, – és védelempolitikai szakemberek naponta kísérik figyelemmel, hogy mely nemzet, milyen lépést tesz.
A közelmúlt – különösen a 2022-es év –  egyik legnagyobb politikai eseménye és egyben geopolitikai törekvése az úgynevezett orosz–ukrán háború – ez a  valóságban egy Ukrajna elleni speciális katonai hadművelet, ami egy folyamatban lévő fegyveres összecsapás Oroszország és Ukrajna között. A valódi konfliktus 2014 februárjában kezdődött, közel nyolc esztendővel később Vlagyimir Putyin egy offenzív és nagy horderejű inváziót kezdeményezett nyugati szomszédja felé. Érdemes megfigyelni, hogy az USA miként reagált az eseményre és hogyan próbálja kordában tartani, esetlegesen irányítani a helyzetet és milyen együttműködéseket vagy szankciókat eredményezett az Oroszországi Föderációval szemben. Miben rejlik az amerikai hegemónia és stratégia jövője a volt szovjet nagyhatalommal szemben? Hogyan viszonyultak egymáshoz korábban és milyen volt a kapcsolata a két államnak?

Történelmi előzmények

A mai napig mindkét nemzet – az Amerikai Egyesült Államok és az Oroszországi Föderáció egyaránt – nagy mennyiségű történelmi eseményt tudhat maga mögött. „Az egymásról való ismeretek egyenlőtlensége tükröződik az amerikai-orosz kapcsolatokban a hidegháború vége óta fennálló általános hatalmi egyensúlytalanságban. Negyedszázad hiperhatalom után az Egyesült Államok már nem szokott alárendelni magát más globális szereplők, köztük Oroszország érdekeinek.” Mindkettő a máig kiemelkedő hatalomnak pozicionálja magát – Oroszország jobban hajlik a globális hatalom, – amíg USA a szuperhatalom státusz felé – , de természetesen mindkettő állam rendelkezik erősségekkel és gyengeségekkel is, ami minden területre kiterjed. Oroszország az Egyesült Államokat komoly kihívásnak tekinti – különösképpen, hogy mindketten jelentős atomkészlettel és fegyverarzenállal van ellátva. „(…) más szóval, miközben Oroszország és az USA még mindig képes nemcsak egymást, hanem az egész világot elpusztítani.”

Made in Amerika

Amerika sem hunyta le (mindig) a szemét, amikor a Kreml tevékenykedett – ha nem is közvetlenül, az USA mindig válaszolt a nagyhatalom lépéseire – habár előbbi a geostratégiai felfogását illetően mindenképpen kimagasló. „Geopolitikai közhely, hogy ahhoz, hogy egy szereplő regionális vagy globális vezetővé váljon, három dologra van szüksége: erőre, szándékra és elfogadottságra. Az egypólusú, amerikai világrend kialakulásakor az Amerikai Egyesült Államok mindhárommal rendelkezett. A létrejöttének körülményei azonban számos sajátos kihívást jelentettek mind a szuperhatalomra, mind pedig az új világrend tartós stabilitására nézve” A globális közterek (global commons) uralma is célzottan az USA tervei között van – hiszen ez is akkora irányítást és szankcionálási lehetőséget biztosít, amely egyértelműen növeli a hegemónia összetevőt: nagyobb vizek, légterek, világűr és a kibertér.

„A nemzetbiztonsági stratégiák tanúsága szerint Washington hatalomfelfogása öt alapelven nyugszik. Azok egyidejű megléte szükséges ahhoz, hogy az Egyesült Államok biztos kézzel tölthesse be az egypólusú világrendet vezető hatalom pozícióját.

Ezek a következők:

1. A hatalom csak összetett lehet.
2. Egyidejű mennyiségi fölény szükséges annak minden összetevője vonatkozásában.
3. Az önerő nem elegendő, így azt hatalommultiplikátoroknak

kell növelniük.

4. A fölény területi megoszlása akkor megfelelő, ha az minden

régióban érvényesül.

5. A függelmi viszonyai közül mindegyik neki kedvezően legyen

aszimmetrikus.”

(ex-)Szovjetunió

A jelenkori és a történelmi Oroszországra is jellemző, hogy presztízst élvez (például: politika, geopilitika, földgáz vagy nyersanyagok terén)  – vagy élvezni vél – a természeti, földrajzi kvalitása miatt. „Az orosz geopolitikai gondolkodás fejlődésében kiemelkedő szerephez jutott a térbeliség kérdése, nagy hangsúlyt kapott a térnek az orosz történelemben betöltött szerepe.”  Lehetséges-e az új európai biztonsági konszenzus? Az új, regionális helyzet miatt az Európai Uniónak és Európa egész térségének részt kell vennie abban, hogy nemzetközi – legfőképpen területi – békemisszió kezdődjön Ukrajna szabadsága végett; és ebben a legfőbb partner a NATO, köztük az USA lesz. „A mai Oroszország jelentős mértékben különbözik a Szovjetuniótól, de a cári Oroszországtól is a hatalmi viszonyok tekintetében. Az elmúlt negyedszázad során Oroszországnak az Egyesült Államokkal, valamint a nyugat-európai országokkal való kapcsolata többször is megváltozott. Túlzott várakozások, illuzórikus politikai elképzelések, kiábrándulások, ideológiailag is motivált, konfrontatív nézetrendszerek és az egymásrautaltság megértése nyomán kialakult együttműködés felismerése keveredett a kapcsolataikat meghatározó döntésekben.” Nincsenek lehetőségei a Kreml embereinek, hogy a NATO szintjén tudják formálni a katonai beavatkozásokat, így minden más, lehetséges területet használnak fel.

Gazdasági felépítés

Mindkét nagyhatalomra jellemző, hogy a maga módján használja és kihasználja a gazdasági erőforrásait és lehetőségei szerint él azokkal. Az Amerikai Egyesült Államok gazdasága a világ legnagyobbja, amely a globális nominál értékű GDP 22,4%-át foglalja magába és a globális GDP 16,6%-át képviseli – az ipara, kereskedelmi zónája kiváló; emellett a világ legnagyobb gyáriparával büszkélkedhet az ország. Oroszország viszont szinte kimeríthetetlen földgáz, – és kőolaj forrásai mellett igen sok, ritkábban fellelhető nyersanyagban és ásványkincsben gazdag területeket birtokol.

Nagyon gáz, ha nincs gáz…

„Mindenki jól látja, hogy Oroszország jobban függ a nyugattól, mint a nyugat Oroszországtól. (…) A nyugatnak vannak valódi alternatívái, de Oroszországnak jelenleg nincsenek.” Az Amerikai Egyesült Államok az idei év tavaszán fontolgatta, hogy betiltja az oroszországi olaj és a hozzá kapcsolódó termékek importálását, amire válaszként a Kreml olajválsággal fenyegetőzött. Alekszandr Novak – az orosz kormány miniszterelnök helyettese így nyilatkozott: „Ha szükséges, Oroszország leállítja az Északi Áramlat-1 (oroszul: Северный поток) vezetéken keresztül működő gázszállítást. Ez azonban senkinek nem érdeke…” Az Európai Unió földgázának 40 %-át kitermeli, és a világ kőolajfejtésének közel tizede is ide kapcsolódik. Az állam szénkészlete is jelentős, kb. 175 milliárd tonna: ezek mind kiemelkedő szerepet foglalnak el a jelenlegi konfliktusokban, hiszen a csökkenő globális energiatartalékok okán az USA is megmutatja ellenszenvét – tudják, hogy ezeket az információkat nem kezelhetik semmisként, mindamellett majdnem minden adott, hogy nívós színvonalon fenntartsák és irányítsák a gazdaságot.

Kritikus nyersanyagok az orosz földekben

Oroszország területe szerint a világ legnagyobb országa, közel 17 098 240 km²-es terület. Az ipar jelentősebb ágazatai a vas-, alumínium- és színesfémkohászat, acélgyártás, gépgyártás, járműgyártás, kőolaj-feldolgozás, vegyipar, építőipar, fa- és papíripar, textilipar és élelmiszeripar. A területe és természeti, valamint éghajlati adottságai miatt számos értékes bányászati termék adatik meg az orosz gazdaságnak és az iparnak. „Az Egyesült Államok és imperialista szövetségesei versenyt folytatnak az úgynevezett ritkaföldfémek és ásványok ellenőrzéséért. (…) Ezen ásványok (az USA számára) növekvő jelentősége az elektronikai ipar fejlődéséből és számos más gyártási folyamatba és késztermékbe történő beépítéséből adódik.”

Nem elhanyagolható, hogy Oroszország nem szűkölködik a következő természeti (erőforrások ) kincsekből – ezek az úgynevezett kritikus ásványok:

• nikkel
• platina-csoport fémek (PGM: Platinum Group Metals)

→ irídium, ozmium, palládium, platina, ródium, ruténium

• ritkaföldfémek
  → 17 féle ásványból álló gyűjtemény
• kobalt
• grafit
• lítium
• és a szkandium.

Példaként említve ezekből az anyagokból az Amerikai Egyesült Államok is igen nagy arányban használ,- és hasznosít fel; a rohamosan fejlődő, modern technológia napi szinten alkalmazza ezen anyagokat a gyártási folyamatok során. Az itt előállított ipari termékek egy része a hadiipar számára készülnek, azáltal növelve a piaci forgalmat is.

USA vs. Oroszország

Ugorjunk vissza az időben körülbelül 10 évet, amikor Barack Obama amerikai elnök 2012. március 26-án Szöul városában (Dél-Korea), Dmitrij Medvegyev jelenléte mellett azt nyilatkozta, hogy „amennyiben a következő időszakban is ő lesz az államfő, további munkája során „nagy rugalmasságot” tud majd tanúsítani a NATO rakétaelhárító rendszerének európai telepítését illetően. Mitt Romney – Massachusetts állam korábbi kormányzója – igen erősen és őszintén véleményezte a tényállást: Oroszország az USA első számú geopolitikai ellensége. (…) Nyugtalanítónak tartom, hogy Obama elképzelését, hogy rugalmasságot kell tanúsítani a vele való kapcsolatokban.„ Ez a példa is kiválóan mutatja, hogy az ellenszenv valóban nem egy nóvum.

„A világ, amelyhez az atlanti világ tagjai hozzászoktak, és a világ, amelyre vágynak, lassan eltűnni látszik, és mint ilyen, Oroszország egyaránt oka is és szimbóluma is ennek.” Az USA rohamosan fejlődik – és együtt a NATO országai mellett – folyamatosan fenntartják a hegemóniát és újabb stratégiai lépéseket tesznek. Úgy látszik, a két ország nem akar, vagy csak képtelenek egymással kommunikálni, ez is komoly konfliktusokat okozhat. „Egyik fél sem fordít különösebb figyelmet az együttműködés fenntartására vagy a bővítésére irányuló erőfeszítéseket, akár hivatalos, akár nem hivatalos csatornákon keresztül.” Sokszor a külső szemlélő számára csak egy érthetetlen huzavona megy végbe, de ha szakmai szemmel vesszük górcső alá az eseményeket, más dolgokat is észrevehetünk. „Kiderült, hogy az Egyesült Államok és Oroszország nagyon eltérően értelmezi, mit jelent a konstruktív kapcsolatot kialakítani egymással.”

„A növekvő hatalmi verseny világában az Egyesült Államok kijelentette, hogy meg akarja őrizni katonai fölényét – és egyre inkább szembe kell néznie azzal a kihívással, hogy geopolitikai megegyezésre törekedjen (Kínával) és Oroszországgal a globális együttműködés és a háború kockázatának elkerülése érdekében.” Az USA-nak ott van az az aduásza, ami Oroszországnak nincs: a NATO államai. Viszont nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Kína jobban szimpatizál a Kreml működési elvével, mint az Egyesült Államok munkálataival – ami bizonyos módon érthető – hiszen mindkét ország autoriter állami berendezkedésű, ezért jobban összeegyeztethetőek a kormányzásai elveik, mint egy demokráciával. „A világ számos katonai konfliktusa mögött amerikai–orosz érdekütközés, illetve szembenállás áll. Az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország ellentétei nem elszigetelten, önmagukban, hanem Nyugat és Kelet konfliktusának részeként jelennek meg.”

Példa katonai konfliktusokra, amelyek visszavezethetőek az amerikai-orosz szembenállásra a II. világháborút követően:

• Grúzia
• Ukrajna
• Szíria
• Észak-Korea

Miért fontos az USA számára az Ukrajna feletti geopolitikai ellenőrzés?

Oroszország igen régóta konfliktusban áll Ukrajnával, és szükségét érzi, hogy bekebelezze az államot. Valóságos jelenség, hogy a geopolitika sokszor egy brutális tényező. „A volt Szovjetunió hamvaiból feltámadt Oroszország mindent megtett, hogy helyreállítsa a geopolitikai hegemóniáját a posztszovjet térben a nyugati befolyás visszaszorítására, nemzetbiztonságának fokozása, az erőviszonyok felborítása érdekében. (…) Ukrajna nyílt megszállása csupán a legújabb – és minden bizonnyal a legkegyetlenebb – bizonyítéka az ilyen határozott törekvésnek.” Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) jelezte a szándékát Vlagyimir Putyinnal, az Oroszországi Föderáció elnökével szemben, javasolta a gyarmati rendszer megszüntetését – holott ezt a Helsinki Záróokmány keretein belül szeretné folytatni. Oroszország a Szovjetunió jogutódja, és hasonló tevékenységet szeretne véghezvinni. A háromnaposra tervezett villámháború – orosz különleges katonai művelet – a mai napig tart, holott a Kreml nem tud felmutatni kiemelkedő sikereket: egy hosszas „téblábolás” az, ami történik – mellette majdnem az egész világ úgy kezeli (és talán védelmezi) Ukrajnát, mintha maga is a nyugati demokráciák tagja lenne. „Az Egyesült Államok kormányának el kell ismernie a befolyási övezetek „brutális tényét”. Washington már nem állíthatja, hogy „csak Putyinhoz hasonló brutális zsarnokok akarnak befolyásolni szomszédos országokat.” Mert az USA „magát hazudtolná meg” ezzel. (…) Csak, ha az Amerikai Egyesült Államok tiszteletben tartja Oroszország befolyási övezetét, akkor lenne garantált, hogy az orosz befolyás nem fogja tönkretenni Ukrajnát, és így Európa nem kerül háborúba.”

Konklúzió

Azt a megállapítást tehetjük, hogy még ha nem is ápolnak szoros együttműködést az Amerikai Egyesült Államok és az Oroszországi Föderáció – figyelemmel kísérik egymást és egymás lépéseit; mellette nem vonakodnak attól, hogy állja a sarat a másikkal szemben és azonnali reakcióval lássa el a másik oldalt. Mindkét ország nagyhatalomnak számít mai viszonylatban  – ugyanúgy, mint a korábbi időkben – valamilyen szinten szükségük is van egymásra. Az USA és a NATO erős fenyegetés Putyin számára, hiszen mindkettejük elhatározása, hogy kordában tartsák a volt szovjet nagyhatalmat. Oroszország a maga módján ezt tudja és kissé talán féli is Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) teljes szövetségét, mégis feszegeti a határokat – minden értelemben.

A jelen (geo)politikai mozgolódásai miatt még magunk sem tudhatjuk teljesen pontosan, hogy mit hoz a jövő – fontos, hogy fürkésszük, hogy ki melyik bábuval lép az amerikai-orosz sakktáblán – hiszen két olyan fontos szereplőről beszélünk, akik hozzávetőlegesen kéz a kézben járnak, mégis hatalmas differenciával bírnak.

A borítókép Michael Parulava fényképe az Unsplash-ről.

Érdekli a téma? Olvassa el hasonló cikkeinket ide kattintva!

A Oroszország geopolitikája az amerikai kapcsolatok tükrében bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Volodimir Zelenszkij beszámolt arról, hogy Oroszország december 31-e óta mintegy 170 iráni gyártmányú Sahid drónt, ezenkívül többtucatnyi, különböző típusú rakétát vetett be Ukrajna ellen.

Kijevet több mint tíz erős robbanás rázta meg, köztük a belvárosi épületeket – jelentették nemsokkal korábban az AFP francia hírügynökség újságírói. A főváros katonai vezetése szerint a rakéták a legkülönbözőbb kerületekben csapódtak be, lakónegyedekben is.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester közölte, hogy legkevesebb tizenhat ember megsebesült a támadásokban, és hogy a város több részében nincs áram. A helyi elektromos művek adatai szerint ez 250 ezer fogyasztót érint.

A hatóságok tájékoztatása szerint civil infrastrukturális létesítmények is kaptak találatot, megsérült egy gázvezeték is. A vízellátással kapcsolatos problémákról is beszámoltak.

Rakétacsapások érték az északkelet-ukrajnai Harkiv városát is

– közölte Oleh Szinegubov regionális kormányzó. Beszámolója szerint egy ember meghalt, 41 megsebesült.

Oroszország keddi légitámadása a számokat és a rakéták típusát tekintve a december 29-i nagy támadás megismétlése – jelentette ki az ukrán légierő parancsnoka. Hozzátette, hogy Moszkva több Kinzsal típusú hiperszonikus rakétával támadta Kijevet.

Az orosz erők nyolc nappal ezelőtt 158 rakétával és drónnal támadták Ukrajnát.

The post Intenzív rakétatámadás érte Kijevet, országos légiriadót rendeltek el appeared first on Biztonságpiac.