Biztonságpolitika

Sokan keverik a munkaerő-kölcsönzés és a munkaerő-közvetítés fogalmát. Hogy átláthatóbb legyen a kettő közti különbség, bemutatjuk, mit érdemes tudni a munkaerő-kölcsönző cégekről, mikor és mennyiben tudnak hatékony megoldással szolgálni. Lássuk a részleteket!

A munkaerő-kölcsönzés lényege

A munkaerő-kölcsönzésben három résztvevőről beszélünk. A jelölteket munkaerő-kölcsönző cég toborozza, majd a sikeres felvételt nyert pályázók a kölcsönző cég munkavállalói lesznek, de a kölcsönvevő vállalatnál folytatják a munkavégzést. Munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozik például a Beraman Hungary munkaerő-kölcsönző cég is, akik a Dunántúlon tevékenykednek, és már több éves tapasztalattal rendelkeznek e téren.

A kölcsönzés leginkább a kékgalléros szektorban jellemző, a fehérgalléros munkakörök esetében a munkaerő-közvetítő cég igénybe vétele a gyakori. Ha ez utóbbit nézzük, akkor a sikeres felvételt követően megszűnik a munkavállaló és a közvetítő cég kapcsolata. 

A munkaerő-kölcsönzés ezzel szemben egy hosszú távú együttműködés, mind a munkavállaló, mind a kölcsönző, mind pedig a kölcsönvevő cég szempontjából.

Milyen szolgáltatásokat nyújt egy munkaerő-kölcsönző cég?

A munkaerő-kölcsönző cégek nagyban segítik a vállalatokat az optimális létszám elérésben, ami a HR osztály számára gyakran nagy kihívást jelent, hiszen sokszor gyorsan és hatékonyan kell cselekedniük, amire sokszor nincsen kapacitás a napi teendők elvégzése mellett.

A munkaerő-kölcsönző cégek azonban képesek hatékonyan toborozni: jól ismerik a célközönség által használt csatornákat, és a megfelelő stílusban tudják őket megszólítani. A Beraman Hungary munkatársai évtizedes tapasztalattal rendelkeznek e téren, sok jelöltet tudnak elérni, és határidőre munkába állítani őket.

Mindig őszintén, mellébeszélés nélkül kommunikálnak. Szívesen válaszolnak a felmerülő kérdésekre, és további módokon is segítik a munkát keresőket. Emellett a kölcsönvevő cégekkel is folyamatosan tartják a kapcsolatot, és nyitottak a problémák megbeszélésére, tapasztalatcserére.

Mivel tud többet egy munkaerő-kölcsönző cég?

A munkaerő-kölcsönzés egy atipikus foglalkoztatási forma, de erre is vonatkoznak különféle szabályok. A hozzájuk felvett személyeket kötelesek bejelenteni, és a bérüket is ők fizetik. Ha kell, előleget is tudnak biztosítani, továbbá a kölcsönvevő igényeitől függően munkásszállást is.

Előny, hogy a náluk bejelentett munkavállalók nem tartoznak bele a kölcsönvevő cég alkalmazotti létszámába, így az optimális szinten tartható. Ha pedig felmondásra kerülne sor, azt is a munkaerő-kölcsönző cég munkatársai intézik, de sok esetben képesek is azonnal új munkahelyet biztosítani az alkalmazottnak.

A kékgalléros szektorban ma már általános jelenség a munkaerő-kölcsönző cégekkel való együttműködés, hiszen ez mindhárom fél számára haszonnal jár.

The post Munkaerő-kölcsönzés: információk egy helyen appeared first on .

A beszámolók szerint a Bundeswehr szakértői már kedden megkezdik az amerikai gyártmányú rendszerek lengyelországi telepítéséhez szükséges helyszíni előkészületeket, közvetlenül az után, hogy a német szövetségi kormány és a lengyel kormány lezárja a segítségnyújtásról folytatott hivatalos egyeztetést.

A tervek szerint a német katonák először felmérik a terepet, majd kiépítenek három rakétakilövő állomást. A német védelmi minisztérium novemberben ajánlotta fel a NATO keleti határvidékének védelmét szolgáló támogatást, miután az orosz támadás ellen védekező Ukrajna felől érkező rakéták csapódtak be Lengyelországban. Az ukrán határ térségében egy falunál, Przewodównál történt robbanásban két ember meghalt.

Varsó először azt kérte, hogy Németország inkább Ukrajnának küldjön Patriot-rendszert. Berlin nem értett egyet a javaslattal. Mariusz Blaszcszak, a lengyel szaktárca vezetője szerdán közölte, hogy ugyan csalódottan vették tudomásul a német elutasítást, magát a támogatást viszont elfogadják, és meg is kezdik az egyeztetést a légvédelmi rendszerek lengyelországi telepítéséről.

The post A német hadsereg napokon belül megkezdheti a lengyel légvédelem megerősítését appeared first on .

Az immáron nyolcadik alkalommal végrehajtott európai pénzszállítók elleni akció nemcsak Európában, de azon kívül – Kolumbiában, Szingapúrban és Ausztráliában – is lecsapott a futárokra és az őket beszervező bűnözőkre. A letartóztatásokon kívül a hatóságok mintegy 8800 pénzszállítót és 222 toborzót valamint 4089 hamis pénzügyi tranzakciót is azonosítottak.

A szeptember elejétől november végéig tartó rendőrségi műveletet az Interpol és az Európai Bankszövetség (EBF) is támogatta mintegy 1800 pénzintézet bevonásával.

Az Europol felhívta a figyelmet, hogy pénzszállítói tevékenység jelentős szerepet játszik a nemzetközi pénzmosásban, lehetővé téve a bűnözők számára, hogy gyorsan és hatékonyan mozgassák az pénzeszközöket egy – gyakran különböző országokban lévő – számlahálózaton keresztül.

Ezen a héten az Europol nemzetközi partnereivel, az Európai Bankszövetséggel és a pénzügyi intézményekkel együtt, kampány keretében felhívja a figyelmet erre a bűncselekményre és annak büntetőjogi következményeire.

Az Europol kiemelten felhívja az emberek figyelmét, hogy ha bárkit azzal keresnek meg ismeretlenek, hogy fogadjanak el pénzt készpénzben vagy bankszámlára, majd az összeget jutalék fejében juttassák el harmadik félnek, akkor mindenki mentse el a bizonyítékokat, utasítsa vissza a felkérést, és azonnal értesítse a bankját és a rendőrséget.

The post Csaknem 2500 pénzszállító került rendőrkézre egy pénzmosás elleni világméretű akcióban appeared first on .

Az igazságügyi tanács szerint a tagállamoknak lehetővé kell tenniük az egyetemes joghatóság gyakorlását, illetve a belföldi büntethetőséget a legsúlyosabb, külföldön elkövetett nemzetközi bűncselekmények ügyében.

A tagállamoknak intézkedéseket kell elfogadniuk a Nemzetközi Büntetőbírósággal (ICC) való szoros igazságügyi együttműködés lehetővé tételére. Az Európa Tanács arra kérte a tagállamokat, hogy támogassák azon szakosodott szervezeti egységek létrehozását és működtetését, amelyek tagállami szinten a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények kivizsgálásával és azokra vonatkozóan a büntetőeljárás lefolytatásával foglalkoznak.

A tanács felkérte a tagállami kormányokat arra is, hogy az ukrajnai menekültek körében hívják fel a figyelmet arra a lehetőségre, hogy tanúvallomást tehetnek a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények közé tartozó bűncselekmények elkövetésére vonatkozóan, és hogy erősítsék meg a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények áldozatainak támogatását és védelmét a büntetőeljárásokban.

A tanács végezetül azt kérte a tagállamoktól, hogy támogassák Ukrajna legfőbb ügyészének a hivatalát, valamint a bűncselekmények sikeres kivizsgálásának és a büntetőeljárások sikeres lefolytatásának érdekében erősítsék meg az együttműködést az olyan uniós szervekkel, mint az Európai Unió tagállamai közötti igazságügyi együttműködésért felelős, hágai székhelyű uniós ügynökség (Eurojust), az unió szintén hágai székhelyű rendőrségi együttműködési szervezete (Europol), valamint az ukrajnai polgári biztonsági ágazat reformjával foglalkozó uniós tanácsadó misszió (EUAM Ukrajna).

A strasbourgi székhelyű, 46 tagot számláló Európa Tanács pénteken közös fellépésre szólította fel tagállamait és a nemzetközi közösséget az Ukrajna ellen Oroszország által elkövetett bűncselekmények büntetlenségének megszüntetéséért.
Az emberi jogok december 10-i világnapját megelőzően kiadott közleményében a páneurópai szervezet aláhúzta: együttes választ követelnek az ukrajnai háborúban elkövetett bűncselekmények.

“Határozottan elítéljük az emberi jogok Oroszország által elkövetett megsértését, mely a második világháború óta a legsúlyosabb esetek közé tartozik. Felszólítjuk az egész nemzetközi közösséget, hogy tegyen közös és határozott lépéseket az Ukrajnában az orosz agresszióval összefüggésben elkövetett összes bűncselekmény elszámoltathatósága érdekében”.

Az Európa Tanács végezetül hangsúlyozta: Európa rendelkezik a legerősebb nemzetközi emberi jogi védelmi rendszerrel a világon, köszönhetően az Emberi Jogok Európai Egyezményének, amely továbbra is vonatkozik az Oroszország által szeptember 16. előtt elkövetett jogsértésekre. Az Európa Tanács az Ukrajna ellen indított háború miatt március 16-án kizárta tagjai közül Oroszországot, mely szeptember 16-tól nem részes állama az Emberi Jogok Európai Egyezményének.

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az emberi jogok világnapja alkalmából kiadott közleményében hangsúlyozta: az emberi jogok egyetemesek, oszthatatlanok, elidegeníthetetlenek, egymástól függnek és egymással összefüggőek. Az emberi jogok tiszteletben tartása és érvényesítése a béke, a demokrácia és a fenntartható fejlődés szempontjából elengedhetetlen.

Az EU továbbra is figyelemmel kíséri az emberi jogi jogsértések eseteit, fokozza a visszaélések elleni küzdelmet, támogatja az elkövetők felelősségre vonására irányuló kezdeményezéseket, és határozott lépéseket tesz az elszámoltatásukért a nemzetközi fórumokon – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

The post Orosz agresszió: Az EU a büntethetőség biztosítására kérte a tagállamokat appeared first on .

Az eljárást Abu-Dzabi repülőterén bonyolították le. Az orosz diplomáciai tárca szerint az illegális fegyverkereskedelem miatt 25 évre ítélt But már Oroszországba érkezett. A minisztérium szerint noha “Washington kategorikusan elzárkózott az orosz őrizetesről folytatandó tárgyalásoktól”, Moszkva hosszú időn át folytatta a kiszabadítására irányuló erőfeszítéseket.

Tatyja Moszkalkova orosz emberi jogi biztos közölte, hogy mind But, mind a kosárlabdázó Griner elnöki kegyelmet kapott a csere előtt, így szabadon mozoghat. Azt mondta, hogy a szabadon bocsátott orosz állampolgárt “amerikai inszinuáció” eredményeként ítélték el és felhívta a figyelmet arra, hogy a büntetéséből 13 évet már letöltött.

Steve Zissou, az orosz elítélt amerikai jogi képviselője a RIA Novosztyi hírügynökségnek elmondta, hogy az egyezkedés a legnagyobb titokban folyt, és noha “voltak feltételezések”, hogy a csere csütörtökön történik meg, ő is frissen értesült a történtekről.

Butot 2008. március 6-án Bangkokban vették őrizetbe, és kétévi huzavona után kiadták az Egyesült Államoknak, ahol 2011 novemberében 25 év börtönre ítélték a kolumbiai FARC szélsőbaloldali gerillaszervezetnek történt jelentős fegyvereladásban való részvétel miatt. Az elítélt tagadta bűnösségét. Amerikai források szerint But, aki korábban a szovjet Állambiztonsági Bizottság (KGB) őrnagya volt, szoros kapcsolatban állt az orosz szakszolgálatokkal. Az ő története ihlette meg a 2005-ben Nicholas Cage főszereplésével bemutatott Fegyvernepper című filmet.

Sajtójelentések szerint Washington július végén ajánlotta fel Moszkvának: Butot elcseréli az Oroszországban kémkedésért elítélt Paul Whelanre és a kosárlabdázó Grinerre.

Whelanre a jelek szerint az alku nem terjedt ki. Griner kétszeres olimpiai bajnok amerikai kosárlabdázót februárban – amikor a négyszeres Euroliga-győztes Jekatyerinburg játékosa volt – a seremetyjevói repülőtéren állították elő, majd drogbirtoklás miatt tartóztatták le, táskájában kannabisz tartalmú olajat találtak. Grinert augusztusban kilenc évre szóló börtönbüntetésre ítélték.

A tárgyalásokban a szaúdi trónörökös és az Egyesült Arab Emírségek elnöke közvetített – olvasható a két arab ország csütörtökön kiadott közleményében. A Kreml sajtószolgálata szerdán közölte, hogy Putyin  telefonbeszélgetést folytatott az emírségekbeli hivatali partnerével, Mohammed bin Zajed an-Nahjannal.

Az Egyesült Államok nem adja fel, hogy elérje az Oroszországban bebörtönzött korábbi haditengerész, Paul Whelan elengedését is – közölte az amerikai elnök nem sokkal azután, hogy csütörtök reggel bejelentette a februárban letartóztatott Brittney Griner kosárlabdázó szabadon engedését fogolycsere keretében. Joe Biden közölte, hogy Paul Whelan ügyét, az orosz fél, “illegitim módon”, elkülönítve kezelte a Brittney Grinerről szóló alkutól, de megígérte, hogy “tovább dolgoznak a férfi hazahozatalán”. A Fehér Ház magas rangú tisztségviselők arról számoltak be, hogy az amerikai tárgyalófél számára néhány hete vált világossá, hogy Oroszország kizárólag a kosárlabdázó szabadon engedésébe hajlandó belemenni, cserében Viktor But orosz fegyverkereskedőért. A férfit, korábbi katonai tolmácsot, a KGB volt őrnagyát 2011-ben terrorizmus támogatásáért ítélték 25 év börtönre az Egyesült Államokban. Ahogy amerikai illetékesek fogalmaztak, nem személyek közötti választásról volt szó, hanem arról, hogy vagy elfogadják a sportoló elengedését, vagy senkit nem sikerül hazahozniuk.

The post Viktor But és Brittney Griner orosz-amerikai fogolycsere keretében hazatérhetett appeared first on .

A közlemény szerint a 43 éves Csongrád-Csanád megyei nő ellen különböző büntetőügyek indultak – zaklatás, testi sértés és hivatalos személy elleni erőszak bűntette, valamint garázdaság és rongálás vétsége miatt -, amelyekben a bíróság többek között végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte őt.

A nő 2021 áprilisától, az ügydöntő határozatok kihirdetését követően, internetes üzenetküldő alkalmazáson keresztül fenyegető és zaklató jellegű üzeneteket küldött az ügyében eljáró bíróknak az általuk hozott ítéletek miatt.

A szöveges és hangüzenetekben trágár módon szidalmazta a hivatalos személyeket és a bírókat, valamint a családajaikat több alkalommal megöléssel fenyegette – írták, megjegyezve: a bíróknak küldött üzenetekben a nő az ügyében eljáró ügyészt is trágárkodva szidalmazta és fenyegette, azt üzenve neki, hogy “vér fog folyni”, és mindenki meg fog bűnhődni.

A nyomozó ügyészség elrendelte a nő őrizetét és gyanúsítottként hallgatta ki, majd eredményesen indítványozta letartóztatását. A gyanúsított a terhére rótt bűncselekmények elkövetését elismerte.

Az elkövető jelenleg hivatalos személy elleni erőszak bűntette és más bűncselekmények miatt kiszabott 1 év 6 hónap börtönbüntetését tölti – írta közleményében a Központi Nyomozó Főügyészség.

The post Vádat emeltek a bírókat és ügyészt fenyegető nő ellen appeared first on .

A bevándorló több hónapig szökésben volt és nemzetközi elfogatóparancs volt érvényben ellene – közölte a NAV. Mint írták, hogy miután a pénzügyi nyomozók kiderítették, hogy a 37 éves szír férfi Svédországban van, a hatóságok egy svéd repülőtéren fogták el, amikor a feleségét várta.

Az bevándorlónak Svédországban is volt letelepedési engedélye, Magyarországon pedig – állítása szerint – zöldségkereskedelemmel foglalkozott. A nyomozók cigarettacsempészet miatt kutattak utána – áll a közleményben.

Mivel a férfi több súlyos bűncselekménnyel gyanúsítható, és tartani lehet attól, hogy megszökne, a NAV kommandósai kísérték őt a budapesti Liszt Ferenc-repülőtérről a kecskeméti fogdáig, majd a hétfői tárgyalására is vele tartanak a Kecskeméti Járásbíróságra – tudatta a hatóság.

The post Svédországban fogták el a százmilliós pénzmosással vádolt szír bevándorlót appeared first on .

A tájékoztatás szerint az ügyészség azt feltételezi, hogy Cadjovic 2020 óta a hírhedt Kavac-klán tagja volt, és különleges ügyészként mindent megtett annak érdekében, hogy ne induljanak eljárások a kotori székhelyű klán tagjai ellen. Az elfogottat pénteken kihallgatták és szervezett bűnözői csoport létrehozásával, valamint négyrendbeli hivatali visszaéléssel gyanúsítják – olvasható az ügyészség közleményében.

Cadjovic a kihallgatáskor nem válaszolt az ügyész kérdéseire, és nem ismerte el bűnösségét.

The post Szervezett bűnözés gyanújával őrizetbe vettek egy ügyészt Montenegróban appeared first on .

Brüsszeli közleményében der Leyen arról tájékoztatott, hogy az újabb uniós szankciók – amelyek immár a kilencedik csomagot alkotják – legalább kétszáz személyre és szervezetre terjednek majd ki, közöttük az orosz fegyveres erőkre, valamint egyes tisztjeire.

Megszorító intézkedések vonatkoznának a védelmi ipart támogató vállalatokra, politikusokra, köztük miniszterekre, tartományi kormányzókra és politikai pártokra. A lista a civilek elleni brutális és szándékos orosz rakétatámadások, az ukrán gyermekek Oroszországba történő elrablása és az ukrán mezőgazdasági termékek ellopásának felelőseit tartalmazza – fogalmazott az elnök.

Az Európai Bizottság szankciók bevezetését javasolja további három orosz bankkal szemben, beleértve az Orosz Regionális Fejlesztési Bankot, hogy – mint a bizottsági elnök fogalmazott – “tovább bénítsuk Putyin pénzautomatáit”.

A brüsszeli testület újabb exportellenőrzéseket és korlátozásokat is bevezetne, különösen a kettős felhasználású, azaz a polgári mellett a katonai célokra is használható termékekre. Az intézkedés vegyi anyagokat, idegmérgeket, elektronikai és informatikai eszközök alkatrészeit érinti.

“Meg fogjuk szüntetni Oroszország hozzáférését mindenféle drónhoz és pilóta nélküli légi járműhöz” – jelentette ki der Leyen, aki ezzel kapcsolatban azt is közölte, hogy a bizottsági javaslat megtiltaná a drónmotorok kivitelét közvetlenül Oroszországba, de minden olyan országba is, például Iránba, amelyek drónokat szállíthatnak Moszkvának.

A bizottsági elnök szerint az intézkedés az “orosz propagandagépezetet” is célba veszi azáltal, hogy négy további hírcsatornának szüntetné meg az európai elérhetőségét, és letiltaná azokat minden terjesztési platformról.

A testület további gazdasági intézkedéseket javasol az orosz energia- és bányászati ágazattal szemben, beleértve az újonnan tervezett bányászati beruházások betiltását Oroszországban. Ez a csomag kiegészíti a tengeren szállított orosz olajra vonatkozó, hétfőn hatályba lépett teljes uniós importtilalmat, csakúgy, mint az EU, a G7 csoport és Ausztrália által elfogadott olajárplafont – húzta alá.

“Kiállunk Ukrajna mellett, és mindent megteszünk, hogy Oroszország megfizessen kegyetlenségéért” – fogalmazott a brüsszeli testület elnöke, majd hozzátette: az EU korábban bevezetett nyolc szankciós csomagja már “kemény” hatást ért el.

The post Az EU újabb szankciós csomagot javasolt Oroszországgal szemben appeared first on .

A kormányfő mélységes csalódásának adott hangot amiatt, hogy nem alakult ki konszenzus a schengeni bővítésről. Köszönetet mondott az Európai Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és minden partnernek, amely támogatta Románia csatlakozását, és kereste erre a megoldásokat. Kijelentette: egyedül Ausztria utasította el Románia csatlakozását, olyan adatokra hivatkozva, amelyekről Románia az EU ügynökségeinek az adatait felhasználva bizonyította, hogy valótlanok.

“Elismertük azoknak az államoknak a nehézségeit, amelyekre migrációs nyomás nehezedik, mindig szolidárisan és aktívan viszonyultunk hozzájuk, és EU-s megoldásokat kerestünk a problémákra. Konkrét javaslataink voltak a partnereink számára és intenzíven együttműködtünk az Európai Bizottsággal, hogy megoldjuk a nehézségeket. Sajnáljuk, és őszintén nem értjük Ausztria hajthatatlan álláspontját” – jelentette ki a miniszterelnök.

A kormányfő hozzátette: ahogy az elmúlt 15 évben, Románia ezután is megvédi a határait, és ezt nemcsak a román állampolgárok, hanem az EU állampolgárai biztonságáért is teszi. Azt is megjegyezte, hogy konstruktív módon kezeli a kialakult helyzetet, és folytatja erőfeszítéseit a schengeni térséghez való csatlakozásért. Ezt ugyanis továbbra is az ország stratégiai céljának tekinti.

Klaus Iohannis államfő közleményében igazságtalannak nevezte a döntést.

“Félő, hogy Ausztria indokolatlan és sajnálatos hozzáálása a mai tanácskozáson veszélyezteti az európai egységet és összefogást, amelyre oly nagy szükség lenne most, a jelenlegi geopolitikai helyzetben. Románia ezután is felelősen, határozottan és jóhiszeműen kíván fellépni az EU megerősödéséért és belső biztonságáért, amiként eddig is tette” – nyomatékosította az elnök.

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke Facebook-bejegyzésében úgy vélte: “Ausztria igazságtalan ellenállása karácsonyi ajándék Vlagyimir Putyinnak”.

A kormánykoalíció legerősebb pártjának elnöke – aki egyben a képviselőház elnöki tisztségét is betölti – hangsúlyozta: a schengeni bővítés elutasításával az európai egység és stabilitás kapott erős ütést egy olyan ország részéről, amely nehéz időkben döntött úgy, hogy cserbenhagyja a bajtársait, és Oroszország érdekeit szolgálja.

Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes Facebook-bejegyzésében gyalázatosnak nevezte Románia schengeni csatlakozásának elutasítását. Úgy vélte: “Ausztria vétója helytelen, erkölcstelen, észérvektől mentes, szégyentelen politikai játszmára vall”, és a döntés “valamennyi romániai állampolgár és az ország területén élő valamennyi közösség ellen irányul”. Közölte: Ausztria “álszent döntésével” azt bizonyította be, “miként tiporhatók lábbal ezek a közös értékek és szabályok”. Hozzátette: Románia nem enged Ausztria “szégyentelen zsarolásának”, továbbra is folytatja a munkát, méltósággal, megalkuvás nélkül. “Hisszük, hogy ezekben a nehéz időkben a szolidaritást és nem a kirekesztést kell erősíteni. Nemcsak Romániának, hanem az Európai Uniónak is erre van szüksége!”

The post Schengeni csatlakozás: Románia nem enged a “szégyentelen zsarolásnak” appeared first on .

A 33 éves marokkói férfi 2015. augusztus 21-én egy gépkarabéllyal, automata pisztollyal és késsel felfegyverkezve lövöldözni kezdett az Amszterdam és Párizs között közlekedő expresszvonaton Belgium területén. A merényletben hárman megsebesültek. Az iszlamistát két szabadságos amerikai katona és egy diák dulakodás után ártalmatlanná tette. A támadónál háromszáz ember megölésére elegendő lőszer volt.

A párizsi különleges esküdtszék 2020 decemberében Ayoub El Khazzanit első fokon terrorista gyilkossági kísérlet vádjával életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte. A terrorelhárítási ügyészség a büntetés megerősítését indítványozta az esküdtszéknek.

A támadást a 2015. november 13-i, 130 áldozatot követelő párizsi merényletsorozat vezetője és egyik végrehajtója rendelte meg az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezet nevében.

A fellebbviteli perben az elkövető “a nyomozás szempontjából kevés hasznos elemmel szolgált” – fogalmazott David Hill, a különleges esküdtszék elnöke. Jóllehet El Khazzani sajnálatának és szégyenének adott hangot a merényletkísérlet miatt, az esküdtszék elnöke szerint kétségbevonható, hogy a vádlott valóban megváltozott.

El Khazzani az elsőfokú perhez hasonlóan a fellebbviteli perben is azt állította, hogy nem volt célja civileket, nőket és gyerekeket ölni. Az elsőfokú perben avval érvelt, hogy az amerikai katonák megölésére kapott megbízást. A bíróság azonban ezt nem tartotta komoly érvnek, miután ekkor már előkészítés alatt állt a párizsi merényletsorozat civilek ellen, és az amerikai katonák jelenlétéről a vonaton nem tudhatott előre a merénylő.

Másodfokon a vádlott kijelentette: az Európai Bizottság tisztviselői voltak a célpontjai, akik szerinte a “koalíciós erőknek utasításba adták, hogy Szíriát bombázzák”. Ugyanakkor sajnálatát fejezte ki a merényletterv miatt, és hangsúlyozta: örül, hogy végül nem halt meg senki. Arra viszont nem tudott magyarázatot adni, hogyan különböztette meg a brüsszeli tisztviselőket a többi utastól.

El Khazzani 2015 májusában csatlakozott az Iszlám Állam dzsihadista szervezethez Szíriában, ahonnan nyáron Európába indult Törökországon keresztül a támadás megrendelőjével, a belga-marokkói Abdelhamid Abaaouddal. Ez utóbbi készítette elő Belgiumból a párizsi merényletsorozatot, majd személyesen irányította annak végrehajtását a francia fővárosban.

A Marokkóban született, de belga állampolgárságú, 28 éves Abdelhamid Abaaoudot, aki az Iszlám Állam dzsihadista szervezet egyik legfőbb szíriai “hóhérjának” és európai toborzójának számított, a Párizstól északra található Saint-Denis elővárosban öt nappal a merényletek után ölték meg a francia kommandósok.

A nyomozás szerint a Thalyson végrehajtott támadás egy Szíriában eltervezett merénysorozat része volt, amelynek kivitelezése Abdelhamid Abaaoud feladata volt.

Az elsőt 2015 áprilisában Párizs egyik déli elővárosában, Villejuifben egy templom ellen akarták végrehajtani, de az elkövető, az algériai Sid-Ahmed Ghlam véletlenül lábon lőtte magát a támadás előtt. A férfit életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték Párizsban. Ezt követte a szuperexpressz elleni, 2015. augusztusi merénylet, majd a 2015. novemberi párizsi merényletsorozat, végül a 2016. március 22-én végrehajtott, 32 áldozatot követelő brüsszeli támadások.

Ayoub El Khazzani egy egész fegyverarzenállal szállt fel a Thalysra: egy Kalasnyikov-gépkarabély volt nála 9 tárral és csaknem 300 tölténnyel, egy félautomata pisztoly, egy tapétavágó és egy gyúlékony folyadékkal teli üveg. A vád szerint a támadás célja az volt, hogy válogatás nélkül a lehető legtöbb utast megöljön.

The post Tényleges életfogytiglan a Thalys szuperexpresszen támadó terroristának appeared first on .

A döntés értelmében 2023. január 1-jétől megszűnik a Horvátország és a schengeni térség más országai között a személyek ellenőrzése a belső szárazföldi és a tengeri határokon. A belső légi határokon az ellenőrzéseket 2023. március 26-tól szüntetik meg. Horvátország 2023. január 1-jétől megkezdi az egész övezetre érvényes schengeni vízumok kiadását is.

Horvátország már az EU-hoz való csatlakozása óta alkalmazza a schengeni vívmányok egyes részeit, köztük a külső határellenőrzésre, a rendőrségi együttműködésre és a Schengeni Információs Rendszer használatára vonatkozó rendelkezéseket.

Az egyezmény fennmaradó részei – például a belső határokon történő ellenőrzések megszüntetése – csak az uniós tagállamok egyhangú határozatát követően válhatnak alkalmazhatóvá, miután az alkalmazandó schengeni értékelési eljárásokkal összhangban meggyőződtek arról, hogy teljesítik a szükséges feltételeket. A Tanács 2021 decemberében állapította meg, hogy Horvátország teljesítette a szükséges feltételeket.

Románia és Bulgária schengeni csatlakozási kérelmét viszont a Tanács továbbra sem hagyta jóvá. Hollandia például támogatja Románia felvételét, de a bolgár kérelemre nemet mond, mert a kormánynak továbbra is aggályai vannak a korrupció elleni küzdelem és a jogállamiság terén, ezenkívül az ország Hága megítélése szerint a csatlakozás technikai feltételeinek sem felel meg. Ausztria pedig jelezte, hogy a migrációs válságból fakadó határellenőrzési szigor miatt nem támogatja sem Románia, sem Bulgária felvételét.

Az Európai Bizottság november közepén azt állapította meg: mind Románia, mind Horvátország, mind Bulgária készen áll arra, hogy teljes jogú tagjává váljon a határok nélküli, vagyis szabad mozgást biztosító uniós övezetnek. A schengeni övezetnek jelenleg 22 uniós ország, köztük Magyarország, valamint 4 nem uniós ország – Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein – a tagja.

Megszűnik a határellenőrzés Magyarország és Horvátország között januártól
Megszűnik a határellenőrzés Magyarország és Horvátország 344 kilométer hosszú határszakaszán január elsejétől, miután az európai uniós tagállamok belügyminiszteri tanácsa jóváhagyta Horvátország csatlakozását a schengeni övezethez.

The post Az EU jóváhagyta Horvátország schengeni csatlakozását, Bulgáriáét és Romániáét nem appeared first on .

2022. december 1-én ismét megrendezésre került a Biztonságpolitikai Szakkollégium minden évben nagy sikernek örvendő Válságövezetek a 21. században elnevezésű tudományos konferenciája, ahol alap-, mester- vagy osztatlan egyetemi képzésben, PhD-képzésben részt vevő fiatal hallgatók-kutatók, illetve szakterületükön elismert egyetemi oktatók mutathatták be legújabb kutatási eredményeiket. A konferencia iránti nagy érdeklődést jelzi, hogy 2017 óta – immáron ötödik alkalommal – vette sorra a világon aktuális válságövezetek eseményeit: idén négy panelben összesen 22 előadásra került sor.

Az első panelben – melynek levezető elnöke Remek Éva egyetemi docens asszony volt – a Közel-Kelet és Afrika régiói kapcsán többek között az Ábrahám-egyezmények értékeléséről, a líbiai konfliktusról, az iráni lázadásokról, valamint az Iszlám Állam által sújtott területeken a helyi közösségek szerepéről hallhattak előadást az érdeklődők.

A második panel Dr. Kaló József egyetemi docens, a Biztonságpolitikai Szakkollégium elnöke vezetésével az Eurázsiai térséget tekintette át az orosz-ukrán háború különböző aspektusaival foglalkozó, valamint a Visegrádi Négyek energetikapolitikai együttműködéséről szóló prezentációkkal. A panelt Prof. Dr. Szenes Zoltán ny. vezérezredes, professzor emeritus előadása nyitotta meg az ukrajnai háborúval kapcsolatos 2023-as stratégiai kitekintésével.

A harmadik panelben a különböző fegyveres szervezetek és fegyveres konfliktusok kerültek górcső alá. A Dr. Csiki Varga Tamás tudományos főmunkatárs által vezetett szekció előadásai között hallhattunk a civil-katonai együttműködés és a katonai antropológia hasznosíthatóságáról, a békeműveletek jövőbeni kihívásairól, valamint a női terrorizmusról is.

A biztonság „régi-új” övezetei címet viselő zárópanel, melyet Vecsey Mariann százados elnökölt, többek között Izrael űrbiztonságáról, az ellátási láncok kiberbiztonsági kihívásairól, valamint a kibertér műveleteiről szóló előadásoknak adott helyet.

A konferencia maratoni hosszúságú, 10:00-től 18:00 óráig tartott, s lebonyolítására hibrid, azaz jelenléti és online formában került sor, hiszen számos előadó a modern telekommunikációs eszközök segítségével adott elő (például Izraelből vagy a Külgazdasági és Külügyminisztériumból).

Szerző:

Dr. Kaló József egyetemi docens

a Biztonságpolitikai Szakkollégium elnöke

A Válságövezetek a 21. században tudományos konferencia bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Az uniós szervezet tájékoztatása szerint a főként szíriai és török állampolgárokból álló bűnözői hálózat iraki menekültek eljutását szervezte Bagdadból az Európai Unióba.

Az Irakban toborzott illegális bevándorlók Törökországon keresztül repülővel Oroszországba, majd onnan szintén repülőgéppel Fehéroroszországba utaztak, mielőtt Lettország, Litvánia vagy Lengyelország határain keresztül beléptek volna az unióba. A végső állomás túlnyomórészt Németország és Finnország volt.

A bűnözői hálózat több mint száz esetben juttatta menekültek csoportjait az Európai Unióba. A gyanúsítottak a menkültektől három- és 15 ezer euró (1,2 millió – 6,2 millió forint) közötti összeget kértek, a becsült pénzmozgás értéke meghaladja 16 millió eurót.

Az észt, a német, a lett, a litván és a lengyel nemzeti hatóságok december 7-én végrehajtott művelete során a csoport által szervezett 12 illegális határátlépést jegyeztek fel, melynek során harminc menekült uniós belépését akarták megvalósítani.

A csoport tevékenységének részleteit ismertetve közölték, az embercsempészetben résztvevők többségében nem ismerték egymást személyesen. A kifizetéseket a közvetítőkkel működő, nem hivatalos hawala rendszer segítségével és kriptovaluta használatával rendezték. A főként ukrán állampolgárságú sofőröket a menekültekről végső érkezési helyükön készült fényképek ellenében fizették ki.

Az Europol beszámolt arról is, hogy egyeseket magukra hagytak, miután Fehéroroszországba érkeztek. Mivel a menekültek nem tudtak visszatérni hazájukba, maguk szervezték meg az unióba vezető illegális határátlépésüket. Többségük a közösségi média üzenetküldő felületein elérhető számos csoport egyikét használta arra, hogy a határ menti területekről főként Németországba jusson. A járművezetők fejenként 500 és 1000 euró közötti összeget kértek. A migránsok gyakran életveszélyes körülmények között megtett utazásokról számoltak be. Egy esetben Németországban egy migránst holtan találtak, akit a sofőr súlyos egészségi állapotban hagyott magára a német-lengyel határ közelében – közölte az uniós rendőrségi együttműködési szervezet.

The post Europol: Fehéroroszországon keresztül csempésznek migránsokat csempésztek az EU-ba appeared first on .

A tárcavezető a német védelmi minisztériummal folytatott egyeztetést követően azt írta: csalódottan fogadta az Ukrajnának szánt támogatás elutasítását. “Ezért elkezdjük a rakétavetők lengyelországi elhelyezéséről, parancsnoki rendszerünkbe való bevonásáról szóló munkamegbeszéléseket” – tette hozzá.

Németország azután ajánlotta fel Lengyelországnak a Patriot-rendszert, hogy november közepén feltehetőleg az ukrán légvédelem egyik szovjet gyártmányú rakétája csapódott be a kelet-lengyelországi Przewodów településen, két ember halálát okozva.

Lengyelország arra kérte a német felet, hogy inkább Nyugat-Ukrajnába küldje a felajánlott légvédelmi rakétarendszert. Blaszczak szerint ez megvédené Ukrajnát az orosz támadások okozta további halálesetektől és áramkimaradásoktól, és növelné Lengyelország keleti határának biztonságát is.

Christine Lambrecht német védelmi miniszter viszont úgy érvelt: a Varsónak felajánlott Patriot-ütegeket csak a NATO területén belül lehetséges telepíteni, mert az észak-atlanti szövetség légvédelmi rendszerének részét képezik. A német felajánlás Blaszczak múlt heti közlése szerint nyolc régebbi típusú rakétaindítóról szól.

Varsó egy lengyel-amerikai megállapodás értelmében az év végéig két amerikai Patriot-üteget (16 rakétaindítót) is kap. Ezenkívül két üteget már Délkelet-Lengyelországba telepítettek az ukrajnai háború kitörése miatt megerősített amerikai katonai jelenlét keretében.

The post Orosz agresszió: Varsó Patriot rakéták lengyelországi telepítéséről tárgyal Berlinnel appeared first on .

A rendőrség a közleményében emlékeztetett: tavaly tavasszal eltűnt Magyarországon egy jeladóval ellátott, fokozottan védett barátkeselyű. A nyomozók megállapították, hogy a Magyarországon elvétve előforduló, kipusztulással fenyegetett barátkeselyű (Aegypius monachus) Bulgáriából érkezett Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe, ahol 2021. április 20-án elpusztult. A helyszíni nyomok arra utaltak, hogy a Szabolcsbáka külterületén található üzemi vadászterületen lőtték le a madarat egy vadászfegyverrel.

A nyomozás megállapította, hogy a bűncselekményt egy kisvárdai vendégvadász követte el a terület hivatásos gyürei vadászának tudtával és engedélyével. A barátkeselyű a vadászterület gyümölcsösében egy fán ült, amikor a kisvárdai férfi rálőtt. A fokozottan védett madár – amelynek eszmei értéke 250 ezer forint – megsérült, majd egy szántóföldön elpusztult. A két férfi – látva a madáron a GPS jeladót, így tudva, hogy fokozattan védett fajról van szó – a nyomkövetőt a tetemről leszedte, majd az elpusztult állatot a közeli folyóba dobta.

A nyomozás során kiderült az is, hogy a terület hivatásos vadásza a fővadásszal és a területen dolgozó egyik alkalmazottal együtt további állatok elpusztításáért felelős: több ragadozómadarat ejtettek csapdába. Négy egerészölyv (Buteo buteo) esetében sikerült azt bizonyítani, hogy az állatokat csapdába ejtésüket követően elpusztították. Az egyenként 25 ezer forint eszmei értékű védett ragadozómadarak tetemeit vagy kazánban égették el, vagy egy forgalmas útszakaszra vitték, azt a látszatot keltve, hogy gépkocsik gázolták el őket – közölte a rendőrség.

A tájékoztatás szerint a bűncselekményeket 2021 júniusa és novembere között követték el a fővadász utasítására, hogy csökkentsék a terület ragadozómadarainak számát.

“Erre az illegális tevékenységre szerintük azért volt szükség, mert nagyobb testű ragadozómadarak gyérítették az ő fácán- és tőkésréce-állományukat, ami a szervezett vadászatokon a zsákmány volt.”

A rendőrség közölte azt is, a négy elkövető közül a kisvárdai vendégvadászt egyrendbeli, míg a többieket többrendbeli természetkárosítással gyanúsították meg a KR NNI nyomozói. A nyomozást a napokban befejezték, az iratokat megküldték a Kisvárdai Járási Ügyészségnek.

The post Barátkeselyű-gate: hivatásos vadász vonnak felelősségre természetkárosításért appeared first on .

Az ukrajnai háború tanulsága, hogy csak korszerű, hatékony felszereléssel rendelkező, hős katonák képesek megállítani az orosz birodalmi törekvéseket és brutalitást – jelentette ki beszédében Duda. Lengyelország és Dél-Korea idén nyáron 48 darab FA-50 típusú vadászgép, 672 darab K9 önjáró löveg, valamint ezer darab K2 harckocsi vásárlásáról írt alá megállapodást Dél-Koreával.

A szállítás több részletben történik: 2022-25-ben a lengyel hadsereg nettó 3,37 milliárd dollár értékben 180 darab K2-est szerez be, 2022-26-ban pedig nettó 2,3 milliárd dollár értékben 212 darab K9-est kap. Októberben aláírták a 288 darab K239 Csunmu rakétavető beszerzéséről szóló megállapodást is. Közülük az első 18-at Dél-Korea jövőre szállítja, lengyel gyártmányú Jelcz indítójárművekre fogják szerelni őket.

The post Megérkezett a dél-koreai fegyverszállítmány első része Lengyelországba appeared first on .

Közölték, novemberben például 106 bejelentés érkezett a tűzszerészügyeletre, ebből 27 esetben azonnal intézkedni kellett. A tűzszerészek novemberben több mint 150, csaknem 600 kilogramm össztömegű, katonai eredetű robbanótestet kezeltek – tették hozzá.

Ebben az évben már több mint 1800 esetben vonultak ki a tűzszerészek, jellemzően a második világháborúból visszamaradt robbanóeszközök miatt. A bejegyzésben emlékeztettek: novemberben Székesfehérvár külterületén, egy ásatáson egy elmállott bőröndből világháborús robbanótestre bukkantak, majd néhány nappal később a régészek egy 76 milliméteres repeszgránátot is találtak.

Egy mezőzombori szántóföldön lócsontváz alól került elő 85 darab különböző gyártmányú világháborús aknavetőgránát.

Kőszegen, egy családi ház kertjében a kora újkor elején gyártott, nyolckilós ágyúgolyót találtak novemberben. Mányban pedig mezőgazdasági földmunkák során szorult egy váltvaforgató eke kormánylemezei közé egy második világháborús, 15 centiméteres német tüzérségi gránát. Hajdúdorogon két 15 centiméteres német ködgránát és egy ugyancsak 15 centiméteres német repeszromboló gránát került elő.

The post Idén már 1800 esethez riasztották a tűzszerészeket appeared first on .

A tárcavezető kifejtette, hogy a háború előtt Ukrajna egy-két új drónt állított hadrendbe. Február óta viszont módosítottak a jogszabályokon, egyszerűsítették az új fegyverek, haditechnikai eszközök felvételét az ukrán fegyveres erőkbe. Kiemelte, hogy a védelmi tárca különösen a digitális fejlesztési minisztérium csapatával működik együtt eredményesen.

Az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat közben csütörtökön arra figyelmeztetett, hogy a zaporizzsjai atomerőművet megszállva tartó orosz erők szerdán több Grad típusú rakéta-sorozatvetőt telepítettek a nukleáris létesítménybe, ami a vállalat szerint provokációk előkészítésére utalhat. “A megszállók ezeket a fegyvereket a hatos számú energiablokk közelében helyezték el, közvetlenül az atomerőmű kiégett nukleáris fűtőelemeinek raktára mellet” – írta közleményében az Enerhoatom.

A vállalat szerint a legvalószínűbb provokáció a Dnyeper (Dnyipro) folyó túlsó partjának, különösen Nyikopol és Marganec városoknak az ágyúzása, ezekkel a “Gradokkal” közvetlenül a zaporizzsjai atomerőmű területéről. Az Enerhoatom emlékeztetett arra, hogy az oroszok katonai célokra használják a zaporizzsjai atomerőművet, és az agresszió kezdetétől fogva katonákat állomásoztatnak ott, valamint katonai felszereléseket, fegyvereket és robbanóanyagokat tárolnak. A vállalat tájékoztatta a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ) a “Gradok” megjelenéséről az atomerőmű területén.

Szerhij Hajdaj, a kelet-ukrajnai Luhanszk megye kormányzója szerint az ukrán erők folytatják az előrenyomulást Szvatove és Kreminna irányában, és meggyőződését fejezte ki, hogy “hamarosan a vezérkar jó hírekről” számolhat be. Rámutatott ugyanakkor arra, hogy gyors sikerre nem lehet számítani, mert az oroszok hatalmas mennyiségű felszerelést és személyzetet csoportosítottak a térségbe, beleértve azokat a csapatokat, amelyeket Herszon felől irányítottak át. Szerinte a mostani tél sorsfordító lehet. Szerinte tavaszig a régiónak legalább azt a részét visszaszerzi az ukrán hadsereg, amely a Ukrajna elleni februári orosz invázió előtt ukrán ellenőrzés alatt állt.

Pavlo Kirilenko, Donyeck megye kormányzója közölte, hogy az elmúlt nap során a régióban orosz támadások következtében kilenc helyi lakos vesztette életét – közülük hatan a Kurahove település központjára mért csapásban – és 15-en sérültek meg.

Helyi kormányzók jelentései szerint az orosz erők folytatják az ukrán ellenőrzés alá visszakerült Herszon megyei települések ágyúzását, csütörtökre virradó éjjel pedig a szomszédos megye székhelyére, Mikolajivra mértek Sz-300-as rakétákkal csapást. Áldozatokról nem érkezett jelentés.

Az ukrán vezérkar csütörtöki közlése szerint előző nap további 340 katonával, két harckocsival és két drónnal nőtt az orosz hadsereg vesztesége. Így Ukrajnában már több mint 93 ezer orosz katona halt meg, valamint megsemmisült egyebek mellett 2937 orosz harckocsi, 1925 tüzérségi rendszer és 1603 drón.

The post Orosz agresszió: Ukrajna saját gyártású drónokat állított hadrendbe appeared first on .

Függetlenül attól, hogy hol élünk, milyen országban, milyen közösségekben, egyértelműen kijelenthető, hogy mi, emberek, azaz mindenki szeret biztonságban élni. A biztonságos életnek persze ezernyi kritériuma lehet, és mindenképpen ezek közé tartozik az is, hogy értékeinket, tulajdonunkat mindannyian szeretjük biztonságban tudni.

Biztonságban tudni értékeinket

Magyarországon az embereknek a legnagyobb vagyontárgyuk és értékük az ingatlanjuk, ezért elmondható, hogy leginkább akkor lehetnénk nyugodtak, ha állandóan szemmel tudnánk tartani lakásunkat, értékeinket, ez azonban a mai világban egyáltalán nem könnyen kivitelezhető.

A BestMarkt megfigyelőrendszerei, biztonsági kamerái jó támpontot nyújthatnak a téma iránt érdeklődőknek, és ha valaki szeretné mélyebben beleásni magát a dolgokba, akkor a kategóriaoldal alcsoportjaiban tovább tájékozódhat.

Már minden nyomon követhető

Egy-két évtizeddel ezelőtt még elgondolkoztunk volna, hogyan lehet ezt megvalósítani, de mára a technika, az elektronika és az informatika fejlődése eljutott arra a szintre, hogy képes olyan eszközök előállítására, amelyek segítségével bárki akár egész nap, még a Föld túloldaláról is képes megfigyelni lakhelyét vagy értékeit.

Mivel az erre vonatkozó igények fokozatosan növekednek, így már a gyártók is nagy számban állítják elő az ehhez szükséges termékeket, a szolgáltatások sokszínűsége pedig ma már szinte minden képzeletet felülmúl.

A BestMarkt webáruház megfigyelőrendszerekkel foglalkozó oldala erre is nagyon jó példa, ahol a belépő szintű kameráktól a legmagasabb minőségi követelményeknek is megfelelő, professzionális eszközökig található meg minden, amire az érdeklődő kíváncsi lehet.

Biztonsági kamerákról néhány szóban

A BestMarktnál a minőség mindenek előtt áll, így már a legkedvezőbb áru kameráknál is megtalálható a FullHD felbontás, a WiFi kapcsolat, a hang- és mozgásérzékelés. Magasabban pozicionált készülékeknél pedig már megjelenik az éjjellátási képesség, a 4K videofelbontással készült felvétel, a kültéri használhatósághoz szükséges víz-, pára- és porvédelem, vagy éppen a motoros mozgatás lehetősége.

A kínálatban szereplő kamerák között megjelennek a térfigyelő rendszerekhez használható eszközök, melyek kiszolgálhatnak arcfelismerő programokat vagy beléptető rendszereket, de nagyon jó szolgálatot tehet egy ilyen eszköz munkahelyen, sport- vagy rendezvényhelyszíneken, csarnokokban, raktárban, építkezésen vagy közösségi terekben egyaránt.

A széles látószögűek mellett megtalálhatók a mozgófejes kivitelezésűek is, melyek teljeskörű felvételt képesek készíteni, akár mozgásérzékelő funkcióval ellátva is. Ez utóbbi szolgáltatás esetén a kamera csak akkor aktivizálja magát, amikor mozgást érzékel. Így könnyebbé teszi az események visszakeresését, és helyet takarít meg a rögzítés alkalmából. A felvételek jellemzően tárolhatók memóriakártyán vagy felhőalapú szolgáltatást igénybe véve távoli szervereken is.

The post Nyomkövetők, megfigyelőrendszerek a biztonságunk érdekében appeared first on .