Biztonságpolitika

A múlt évet értékelő bejegyzésben azt írták, tavaly 1872 rendőrségi bejelentés érkezett a Magyar Honvédség tűzszerész ügyeletére, jellemzően a második világháborúból visszamaradt veszélyes robbanóeszközökkel kapcsolatban, ebből 387 alkalommal volt szükség a robbanótestek “soron kívüli kezelésére”.

Közölték: Fejér vármegyéből kapták “holtversenyben” a legtöbb, 330 bejelentést, ugyanennyiszer riasztották Pest vármegyei és budapesti címekről ugyancsak az ezred katonáit. A tűzszerészek 170 alkalommal vonultak Veszprém vármegyéhez tartozó helyszínekre, katonai eredetű robbanóeszközökhöz.

A soron kívüli reagálást igénylő rendőrségi bejelentések száma a fővárosban és Pest vármegyében volt a legmagasabb, itt 140-szer intézkedtek az alakulat katonái 24 órán belül. Fejér vármegyébe 65, Komárom-Esztergom vármegyébe pedig 25 esetben vonultak a tűzszerészek sürgősséggel. A bejegyzésben megjegyezték: jellemzően különböző típusú aknavető- és tüzérségi gránátok, kézigránátok, illetve lőszerek kerültek elő.

A leggyakrabban előtalált robbanóeszköz-típus idén is a 82 milliméteres szovjet repesz aknavetőgránát volt, amelyből országszerte csaknem 1900 darabot “kezeltek” a tűzszerészek. A 81 milliméteres német repesz aknavetőgránátból mintegy ezer darabot szállítottak el a tűzszerészek, a 75 milliméteres német páncéltörő- és repeszgránát típusokból több mint ezret, a szovjet F1-es védő kézigránátból pedig 450-et ártalmatlanítottak a tűzszerész ezred katonái.

A beszámoló szerint összesen mintegy 130 tonna különböző típusú robbanóeszközt, lőszert és katonai eredetű veszélyes anyagot semmisítettek meg a tűzszerészek. Az arra kijelölt robbantási területeken 483 alkalommal végeztek irányított robbantással megsemmisítést, a kontrollált megsemmisítések során csaknem egy tonna TNT-t és Semtex típusú robbanóanyagot használtak fel.

Az ezred robbanóanyag-kereső kutyavezetői 117 alkalommal végeztek helyszíni átvizsgálást szolgálati kutyákkal és 93 esetben került sor katonai műveletek, lőgyakorlatok, illetve civil tevékenység tűzszerész biztosítására – írták.

A bejegyzésben idézték Szilágyi Zsolt ezredest, az ezred parancsnokát, aki rendkívül mozgalmasnak nevezte az alakulat elmúlt évét.

The post Mintegy 130 tonna robbanóeszközt, lőszert semmisítettek meg tavaly a tűzszerészek appeared first on .

A lövéseket a tettes egy mozgó járműből adta le Camden városrészben, a két legnagyobb londoni pályaudvar, a Euston és a King’s Cross-St. Pancras közötti utcában, egy katolikus templomnál, ahol éppen gyászszertartás zajlott. A jármű elhajtott a helyszínről. A lövöldözésben hatan sérültek meg, köztük két gyermek.

A Scotland Yard hétfői tájékoztatásában megerősítette, hogy az incidens után egy 21, egy 41, egy 48 és egy 54 éves nőt nem életveszélyes sérülésekkel szállítottak kórházba, bár a 48 éves sebesült sérülései a vizsgálatok alapján maradandónak bizonyulhatnak.

Egy 12 éves lányt könnyebb lábsérülésekkel vittek kórházba, de őt ellátása után hazaengedték. A lövöldözésben megsérült egy hétéves kislány is, akit életveszélyes állapotban szállítottak kórházba. A londoni rendőrség hétfői tájékoztatása ugyanakkor arra utal, hogy a kislány túljutott az életveszélyen: az ismertetés szerint jelenlegi állapota súlyos, de stabil.

A Scotland Yard beszámolója szerint az elfogott fiatal férfit gyilkossági kísérlet gyanújával vették őrizetbe, miután autóját a rendőrök vasárnap este megállították. A gyanúsított kilétét a rendőrség egyelőre nem fedte fel.

The post Őrizetbe vették a hétvégi londoni lövöldözés gyanúsítottját appeared first on .

“A friss adatok szerint három katona meghalt, további 15 pedig megsebesült” – mondta a hírügynökség informátora. A neve elhallgatása mellett nyilatkozó illetékes hozzátette, hogy a detonációt a lőszerrel való gondatlan bánásmód okozhatta. A RIA Novosztyi hírügynökség úgy értesült, hogy a robbanás egy korábban iskolának és kultúrháznak használt épületben történt és hogy a helyiek közül senki nem sérült meg. Ez a forrás úgy tudja, hogy a házban szombat reggel ütött ki tűz.

Az Interfaxot arról értesítette egy ugyancsak névtelenül nyilatkozó illető, hogy az incidenst egy őrmester okozta egy hálókörletnek kialakított helyiségben, egy véletlenül működésbe hozott kézigránáttal, amely az egész szakasz lőszerkészletét felrobbantotta. A hírügynökség úgy tudja, hogy három katona meghalt, nyolcat eltűntnek nyilvánítottak, 16-ot pedig, köztük a baleset okozóját, kórházba szállították.

A Rigában szerkesztett, ellenzéki Meduza hírportál orosz Telegram-hírcsatornákra hivatkozva azt írta, hogy a baleset összes áldozata mozgósított katona, az okozója pedig, aki Szverdlovszk megyéből származik, azért vette kezébe egy RGD5-ös gránátot, hogy “tekintélyt vívjon ki beosztottjai körében”. A robbanást követően a lángok 450 négyzetméteren terjedtek el.

Belgorod megye határos Ukrajnával. A REN televízió arról tudósított, hogy Tonyenykoje községet körülzárták a hatóságok, területére nem engedik be a sajtót.

The post Baráti kézigránát: orosz katonák haltak meg feleslegesen appeared first on .

A közlemény szerint a NATO németországi Geilenkirchenben állomásozó AWACS légtérellenőrző repülőgépei a tervek szerint január 17-én érkeznek Románába, hogy támogassák a katonai szövetség megerősített jelenlétét a régióban, és figyelemmel kísérjék az orosz katonai tevékenységet.

“Mivel Oroszország jogtalan háborúja Ukrajnában továbbra is fenyegeti az európai békét és biztonságot, nem lehet kétség afelől, hogy a NATO eltökélt szándéka megvédeni a szövetségesek területének minden négyzetcentiméterét” – fogalmazott Oana Lungescu NATO-szóvivő, majd hozzátette: az AWACS repülőgépek több száz kilométerre felbukkanó repülőgépeket is képesek észlelni, így kulcsfontosságúak az elrettentés és a védelem szempontjából.

A NATO közleményében emlékeztetett, Oroszország ukrajnai háborújára válaszul a szövetség vadászgépekkel és megfigyelő repülőgépekkel növelte jelenlétét Kelet-Európában. 2022 februárja óta a NATO AWACS repülőgépei rendszeres járőrözést végeznek Kelet-Európa és a balti-tengeri régió felett, hogy nyomon kövessék az orosz harci repülőgépek mozgását a NATO-tagországok határainak közelében.

Közölték továbbá, hogy az AWACS-gépek az elkövetkező napokban megkezdik felderítő repüléseiket, kizárólag a szövetség területe felett. A misszió a tervek szerint több hétig tart majd. A repülőgépekkel mintegy 180 fős katonai személyzet érkezik a román légierő Bukarest melletti Otopeni támaszpontjára.

The post A NATO légtérellenőrző repülőgépeket telepít Romániába appeared first on .

1. Bevezető gondolatok:

A 2014 és 2020 között zajló második líbiai polgárháború lezárását és a konfliktus a Földközi-tenger középső és déli régiójára gyakorolt hatásának kezelését a nemzetközi közösség összefogása övezte.

A konfliktuskezelés tekintetében kiemelt esemény volt a 2020. január 19.-én megrendezésre került berlini ENSZ Líbia-konferencia. A német szövetségi kormány és az Egyesült Nemzetek Szervezete mellett, a térség tizenegy érintett állama és számos nemzetközi intézmény képviseltette magát. A konferencia eredményeként a résztvevők egyhangúlag kifejezték, hogy tiszteletben tartják és implementálják az 2011-es ENSZ BT (1970-es) líbiai fegyverembargóról szóló határozatát, valamint az azt követő hasonló témájúakat (2292-es és 2473-as). Ennek jegyében az Európai Unió Külügyek Tanácsa február 17-én – a líbiai béke iránti elhivatottság politikai üzeneteként – a 2015-ben útjára indított SOPHIA elnevezésű földközi-tengeri művelet lezárása mellett, új közös biztonság- és védelempolitikai műveletet indított a Földközi-tenger térségében, amely középpontjába az ENSZ Biztonsági Tanácsának a Líbiával szembeni fegyverembargóról szóló határozatainak végrehajtása került. Így indították útjára az EUNAVFOR MED IRINI (görögül “béke”) elnevezésű műveletet 2020. március 31-én, amelynek mandátumát egy év után 2023. március 31-ig meghosszabbították.

Jelen elemzés célkitűzése, hogy átfogó képet nyújtson az ezen műveletet életre hívó líbiai konfliktus hátteréről és annak központi szereplőiről. Emellett a jelenleg uralkodó biztonsági környezetről. Valamint részletesen bemutatásra kerül az EUNAVFOR MED IRINI, különös tekintettel annak mandátumára. Továbbá az utolsó alfejezetben sor kerül a művelet hatékonyságának értékelésére.

2. A konfliktus háttere:

A második líbiai polgárháború több egymással vetélkedő hatalmi csoport katonai konfliktusa volt[1], a Líbia területei feletti kormányzásért és az olajtermelés[2] ellenőrzéséért 2014 és 2020 között. A szembenállás az előző évtized elején a MENA-térségen végig söprő arab tavasz demokratizációt népszerűsítő hullámait majd az első polgárháború lezárását követő államépítési folyamat elmaradását váltotta fel[3], ahol a felek álláspontjai az idő múlásával mindinkább távolabb kerültek egymástól.

Öt évvel az első líbiai polgárháborút követően az ország, de jure történelmi régióknak megfelelően – Nyugaton Tripolitánia, keleten Kirenka, délen Fezzen – részekre szakadt, két-két egymással rivalizáló kormánnyal és parlamenttel. A szakadás alapját az képezte, hogy a 2014 júniusában tartott választás eredményét – igen alacsony részvételi szám mellett – megnyerő Képviselőház hatalomátvételét, a korábban regnáló – és a 2011 februárjától kezdve másfél évig ideig vezető Nemzeti Átmeneti Tanácsot hivatalos választások útján elsöprő többséggel váltó – Általános Nemzeti Kongresszus vitatta. A kérdés a Líbiai Legfelsőbb Bírósághoz került, amely a választást alkotmányellenesnek nyilvánította és elköteleződött a Képviselőház feloszlatása mellett. Mindeközben iszlamista fegyveres csoportok újra megalakították Tripoliban az Általános Nemzeti Tanácsot. Míg a Képviselőház Tobrukba helyezte át székhelyét, szövetségre lépett Halifa Belkaszim Haftar tábornokkal és mivel a 2015-ös választások a kialakult fegyveres konfliktus eredményeként megtarthatatlanná váltak, megszavazta saját mandátumának meghosszabbítását[4].

A fegyveres konfliktus kezdeti szakaszának két legmeghatározóbb alakja Fájez Musztafa esz-Szarrádzs, illetve Halifa Belkaszim Haftár tábornok voltak. Fájez Musztafa esz-Szarrádzs a Líbiai Elnöki Tanács elnökeként és Líbia miniszterelnökként vezette az ENSZ által elismert és egyúttal a legtöbb nyugati kormány támogatását élvező tripoli kormányt. Míg az egykor Moammar al-Kaddáfi alatt szolgáló Haftar tábornok a kormányellenes Képviselőház – rivális líbiai törvényhozások egyike, amely a tobruki kormány támogatását élvezte – tagja volt és vezetése alá tartozott az Líbiai Nemzeti Hadsereg (LNA). Az idő előrehaladtával a szereplők köre kibővült: 2015 decemberében a felek aláírták a Líbiai Politikai Megállapodást, ezzel létrehozva a Nemzeti Megállapodás Kormányát (GNA). Emellett a három fő frakció mellett a konfliktusban érintetté vált számos kisebb vetélkedő csoport is, mint a szalafista milícia vezette iszlamista Bengázi Forradalmárok Sura Tanácsa, keleten a Líbiai Hajnal koalíció, nyugaton a Líbiai Pajzs és az Iszlám Állam három líbiai tartománya.

Ugyanakkor a konfliktus ily mértékű elmélyülésének és elhúzódásának elsődleges oka a külső aktorok fokozott színrelépésében és az események kimenetelének befolyásolását célzó hatalmi játszmákban keresendő[5]. Miközben Líbia egyre inkább destabilizálódott, egyre több nemzetközi szereplő igyekezett befolyást gyakorolni a líbiai konfliktus menetének alakulására[6], ami a szembenálló felek közötti mediátori szerepen túlterjeszkedve immár katonai támogatás biztosításában is megnyilvánult. Ennek nyomán az egyre intenzívebb – például Oroszország és Törökország nevével fémjelezhető – külső szereplői jelenlét és az aktorok körének jelentős kibővülése közepette egy proxy hadszíntér bontakozott ki: az LNA-t és Haftar tábornokot az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom, Jordánia, Oroszország, illetve Franciaország, míg az ENSZ és az EU által elismert Nemzeti Egyetértés Kormányát (GNA) támogatja tevékenyen Törökország, Katar és Olaszország. Ennek jelentősége abban értendő, hogy a külföldi fegyver- és lőszer-utánpótlás jelentősen hozzájárul a fegyveres konfliktus fenntartásához az országban, ahol 2011 óta polgárháborús állapot áll fenn. Mindennek az ENSZ-jelentések mintaértékű bizonyítékául szolgálnak, hiszen dokumentálják a fegyverembargó rendszeres megsértését egyes államok részéről. Ennek hatására a konfliktus határai napjainkra messze túlnyúlnak az országhatárokon. Az így létrejött regionális érdekellentétek tovább nehezítették a konfliktus lezárását és az hatásainak hatékony kezelését.

A Trump-kormányzat líbiai szerepvállalását alapvetően az Iszlám Állam elleni harcra korlátozta, és azon túlmenően nem alakított ki világos stratégiát, más nemzetközi aktorok jelentős szerepet vállaltak a konfliktusban, és döntő befolyásra tettek szert a politikai és a katonai kapcsolatok alakításában. Az ország keleti felét ellenőrzése alatt tartó Haftar tábornok tevékenységének megerősítéséhez az Oroszországi Föderáció, Egyiptom és az Egyesült Arab Emirátusok járultak hozzá. A Kreml motivációja – az USA háttérbevonulását kihasználandó – saját érdekérvényesítési képességének megerősítése volt a Száhel-övezetben. Míg az Egyesült Arab Emirátusok és – a közös határszakasszal rendelkező – Egyiptom narratívája szerint így elkerülhető az iszlamista erők hatalomátvétele követlen szomszédságukban. Ezzel szemben az ENSZ által Líbia legitim kormányaként elismert GNA azonban többek között a lassan „drónnagyhatalommá” váló Törökország támogatását tudhatja maga mögött. Mindemellett Katar és Szaúd-Arábia Fájez Musztafa esz-Szarrádzs tevékenységéhez nyújtott donációkat. Törökországot a több, mint 500 éves közös történelmi múlt által megalapozott jelentős mértékű líbiai befektetések tették érdekeltté. Továbbá Líbia képezi a „Kék haza” doktrína egyik sarokkövét a török politikai gondolkodásban[7].

A leírtak alapján kijelenthető, hogy a konfliktus elhúzódó jellegének és határokon átívelő hatásainak köszönhetően az Európai Unió migrációs nyomással szembeni mozgástere jelentősen lecsökkent. Ugyanakkor a líbiai konfliktus rendezésének legnagyobb kihívása, hogy a politikai kiegyezést hátráltatja a szinte teljességgel megosztott helyi hatalmi viszony-rendszer. A belső fragmentáltság mellett, a működőképes intézmény-, és vezetési rendszer hiány alapjaiban véve ellehetetleníti a rendezést. Mindezek összessége megalapozta, hogy az EU az ENSZ elrendelt fegyverembargó érvényre juttatásának támogatása – légi, műholdas és tengeri eszközök segítségével – érdekében egy új műveletet hozzon létre, amelynek a jelenlegi biztonsági helyzetre gyakorolt hatásai a következő fejezetben kerülnek megtárgyalásra.

3. A jelenlegi biztonsági helyzet:

Számos állami, azok szintje alatt és feletti aktor volt és van jelen aktívan együttesen az EUNAVFOR MED IRINI műveletet körülvevő biztonsági környezetben. Jelenleg a helyi biztonsági helyzetet a feszült béke és az újabb nyílt polgárháború közötti átmenet jellemzi, amelyet három kulcsfontosságú tényező határoz meg: a kettészakadt ország keleti-nyugati része közötti fokozódó ellentét, az egész államterület felett főhatalmat gyakorló központi hatalom és összehangolt államigazgatás teljes hiánya és a külső aktorok hatására – az ENSZ fegyverembargó rendelkezéseit megsértve – az országba beáramló felmérhetetlen mennyiségű fegyver.

A Líbiában 2020 nyara óta uralkodó viszonylagos nyugalmi állapot megtöréséhez az aktuális politikai hatalmi harcokon túlmenően, hozzájárultak a különböző parlamentekhez lojális rivális fegyveres csoportok közötti összecsapások. Ennek alapját az képezte, hogy a tobruki, párhuzamos törvényhozás által 2022-ben februárjában a kettészakadt ország keleti felében miniszterelnökké választott Fathi Basaga hatalomra lépését a Tripoliban székelő és az ország átmeneti kormányát vezető Abdul Hamid Dbeibah nem ismeri el. A konfliktust tovább súlyosbítja, hogy a jelek szerint Dbeibeh szövetségre lépett hatalma megerősítése érdekében Haifa Haftar tábornokkal. Mindezt az igazolja, hogy a nemzeti egységkormány elbocsájtotta a Nemzeti Olajtársaság vezetőjét, helyébe egy Haftar-közeli személyt nevezett ki és ezzel párhuzamosan az állam számára kulcsfontosságú bevételi forrásként számontartott kelet-líbiai olajkitermelő kutak blokádját feloldották a helyi milíciák. Ugyanakkor Dbeibeh-vel szemben a szimpatizáns milíciák és fegyveres csoportok bizalma jelentősen megrendült csakúgy, mint ahogyan az előzőleg a Basagával szembeni ellenállás alapjául is szolgált. Az események hatására az ország jelenleg a Fragile State Index 2022-es felmérései szerint a 21. legtörékenyebb a vizsgált 179-ből. Az ugyanezen szervezet által készített lista szerint, amely az országokat az adott konfliktusok súlyosságának megfelelően rangsorolja: Líbia -2,7 ponttal jobb állapotban van a 2021-es adatokhoz viszonyítva, amelynek elsődleges indikátorai az állami legitimitás, a biztonsági apparátus kérdése, a külső beavatkozás jelentős mértéke és a frakcionált politikai elit.

Így a Líbiában egyre fokozódó feszültségek szignifikáns nyomást, új jellegű biztonsági kihívásokat jelentenek a nemzetközi közösség és különösképpen az Európai Unió számára. A geopolitikai fekvéséből fakadóan az EU számára kiemelt jelentőségű Líbia, hiszen beleilleszkedik külpolitikai tevékenységének déli fő irányvonalába. 2022 júliusáig az olajkutak blokádjával az olajkitermelés felfüggesztése, a fegyveres összecsapások hatására kiinduló migrációshullám és a terrorizmus térnyerése összességében érdekeltté tette az EU-t a térség stabilizálásában való aktív részvételben. Így a következő fejezetben sor kerül az EUNAVFOR IRINI művelet – mint ezen aktív szerepvállalás gyakorlati megvalósulása – részletes bemutatására.

4. A művelet mandátuma:

A líbiai békefolyamat egy sor diplomáciai találkozó, nemzetközi kezdeményezés és műveleti intézkedés révén bontakozott ki, amelyek végcélja a hosszú ideje tartó polgárháborús állapot megszüntetése és a béke helyreállítása volt. Ezzel kapcsolatosan a 2020. januári berlini Líbia-konferencia különös jelentőséggel bír az Európai Unió hozzájárulásának tekintetében. Számos világhatalom, nemzetközi és regionális szervezet, valamint a Földközi-tenger medencéjének országainak képviselői vettek részt az eseményen, akik mindannyian elkötelezték magukat a líbiai konfliktus békés megoldása mellett. A konferencia egyik kulcsfontosságú megállapítása az volt, hogy az ENSZ BT 1970-es határozatát, amely 2011-ben elsőként rendelkezett a líbiai fegyverembargóról, valamint az azt követő hasonló témájúakat – mint a 2292-es és 2473-as határozatok – a tagállamoknak tiszteletben kell tartania és hatékonyan implementálni.

Ennek jegyében az Európai Unió döntést hozott az ENSZ Líbiával szembeni fegyverembargójának érvényre juttatására irányuló erőfeszítéseinek fokozásáról hozzájárulva ezzel a líbiai békefolyamathoz. Az Európai Unió Külügyek Tanácsa 2020. február 17-én úgy határozott, hogy ennek érdekében új KBVP-műveletet (közös biztonság- és védelempolitika) indít a Földközi-tenger térségében, amely az ENSZ Biztonsági Tanácsának a Líbiával szembeni fegyverembargóról szóló határozatainak végrehajtására összpontosít: az EUNAVFOR MED IRINI -t.

A görögül „béke” elnevezésű művelet az EU-tagállamok szoros felügyelete alatt áll, amelyek a Politikai és Biztonsági Bizottságon (PBB) keresztül gyakorolják a politikai ellenőrzést és a stratégiai irányítást. 2020. március 31-én indították útjára, majd eredetileg egy éves mandátumát 2021. márciusában további két évvel hosszabbították meg 2023. március 31-ig. A művelet elsődleges feladata az ENSZ fegyverembargó végrehajtásának biztosítása légi, műholdas és tengeri eszközök felhasználásával. Emellett felhatalmazása különösen arra terjed ki, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2292. sz. (2016) határozatával összhangban a légi és szárazföldi útvonalakon elkövetett jogsértések nyomon követése mellett, a Líbia partjainál a nyílt tengeren tartózkodó, feltehetően Líbiába irányuló vagy onnan származó fegyvereket vagy kapcsolódó anyagokat szállító hajók ellenőrzését is elvégezze. Másodlagos feladatként az EUNAVFOR MED IRINI továbbá:

• hozzájárul a líbiai parti őrség és haditengerészet kapacitásépítéséhez és képzéséhez;
• figyelemmel kíséri és információkat gyűjt a Líbiából származó kőolaj, nyersolaj és finomított kőolajtermékek tiltott kiviteléről, különösen annak a líbiai gazdaságra gyakorolt következményei és a fegyverpiac finanszírozására való esetleges felhasználása miatt;
• hozzájárul az emberkereskedelem üzleti modelljének megzavarásához, a csempész- és embercsempészhálózatok működési modelljéhez az információk, információgyűjtés és repülőgépes járőrözés és a FRONTEX-szel, az EUROPOL-lal, az EUROJUST-tal, az EASO-val, a SATCEN-nel és egyéb releváns missziókkal, műveletekkel való együttműködés révén.

Mindezek összessége összefoglalóan, az IRINI-művelet elindításakor az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és a Bizottság alelnöke, Josep Borrell által kiemelt – a berlini konferencián elfogadott – holisztikus politikai megközelítést tükrözi: “A líbiai válságra csak politikai megoldások és az ENSZ fegyverembargójának teljes körű betartása hozhat megoldást. A diplomácia azonban csak akkor lehet sikeres, ha azt tettek is támogatják. Ez a művelet alapvető fontosságú, és egyértelműen hozzájárul ahhoz, hogy a tartós tűzszünet révén elősegítsük a békét közvetlen szomszédságunkban.”

Ezek alapján a következő fejezetben a művelet részletes bemutatására kerül sor a fent kiemelt három tevékenységi kulcsterületre fókuszálva.

5. A művelet bemutatása:

Az IRINI a Líbiával kapcsolatos integrált európai megközelítés része, amely politikai, katonai, gazdasági és humanitárius erőfeszítéseket foglal magában az ország stabilitásának és biztonságának megteremtése érdekében.

A római székhelyű EUNAVFOR MED IRINI – European Union Naval Force Mediterranean Operation – katonai végrehajtó művelet a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) égisze alatt, amely 24 uniós tagország aktív részvételével működik. A művelet tevékenységi területének geostratégiai elhelyezkedéséből kifolyólag különösen jelentős Németország, Olaszország, Görögország, illetve Franciaország szerepvállalása, amely a parancsnoki lánc személyi állományában is visszatükröződik. A műveleti parancsnokhelyettes Jean J. De Muizon a francia haditengerészet ellentengernagya. Emellett a műveleti parancsnoki pozíciót Stefano Turchetto olasz ellentengernagy, a vezérkari főnöki tisztséget a görög Stylianos Dimopoulos parancsnok, míg a szárazföldi erők parancsnokságát Fabrizio Rutteri olasz ellentengernagy látja el jelenleg. Emellett Olaszország és Görögország félévente váltja egymást az erők parancsnokának posztján, az aktuális zászlóshajó rotációjával egyetemben.

Érdekesség a katonai művelet költségvetése kapcsán, hogy míg a jogelőd SOPHIA éves költségvetése közel 12 milliárd euró volt, addig az IRINI az első 12 hónapra csupán 9,8 milliárd euróból gazdálkodott.

A 2020. márciusi óta a művelet az ellenőrzési területén – 400.000 km2-en – 7142 kereskedelmi hajót vizsgált át rádióhívások során történő információkérés útján, míg 367 hajót a kapitányok beleegyezésével kerestek fel, úgynevezett baráti megközelítés keretében. Emellett 22 gyanús hajó fedélzetét helyszíni vizsgálat keretében ellenőrizték. A 24 hajóból kettőt egy-egy uniós tagállam kikötőjébe irányítottak át, ahol a rakományt lefoglalták. Hat alkalommal egy lobogó szerinti állam (Törökország) megtagadta a gyanús hajók fedélzetére való felszálláshoz és ellenőrzéshez szükséges hozzájárulást. Ezenkívül az EUNAVFOR MED IRINI 972 gyanús járatot, 25 repülőteret és 16 kikötőt vizsgált meg, és 40 speciális különjelentést nyújtott be az ENSZ Líbiával foglalkozó szakértői testületének, amelyek többsége a fegyverembargó megsértésére vagy lehetséges megsértésére, valamint az ország nyugati és keleti részén folytatott olajcsempészeti tevékenységekre vonatkozott. Végezetül a művelet a beágyazott Bűnügyi Információs Csoport (Crime Information Cell – CIC) révén 69 ajánlást adott ki az illetékes bűnüldöző szervek számára a gyanús hajóknak az uniós tagállamok kikötőiben történő ellenőrzésére, amelyek közül 54-et meg is valósítottak.

Összegzően elmondható, hogy az IRINI légi és tengeri egységekkel rendelkezik, és műholdas felderítést végez. Ez lehetővé teszi a fegyverembargó megsértésével gyanúsított hajók felderítését és ellenőrzését a nyílt tengeren. Ezek a sokoldalú felderítési képességek lehetővé teszik a fegyverembargó megsértésére vonatkozó bizonyítékok légi vagy szárazföldi úton történő gyűjtését is. Az így szerzett információkat továbbítják többek között az ENSZ Biztonsági Tanácsa Líbia elleni szankciókkal foglalkozó bizottságának szakértői testületéhez. Az IRINI-művelet így hozzájárul a nagyobb átláthatóság előmozdításához, és felhívja a figyelmet a fegyverembargó magánszemélyek, vállalatok és államok általi megsértésére.

A művelet szorosan együttműködik számos más nemzetközi szervezettel (NATO) és azok műveleteivel, mint például testvérműveletével, az EUBAM Líbiával (EUBAM – Európai Unió líbiai határőrizeti segítségnyújtási missziója). Egy olyan polgári művelettel, amely nemzetközi támogatást biztosít a helyi hatóságok számára a nemzetbiztonsági struktúrák kiépítéséhez, mindenekelőtt a határigazgatás, bűnüldözés, büntető igazságszolgáltatás területén, hozzájárulva a terrorista és embercsempészeti tevékenység felszámolására irányuló erőfeszítésekhez a régióban.

A soron következő és egyben utolsó fejezetben arra a kérdésre keresem a választ, hogy az EUNAVFOR MED IRINI milyen mértékben volt képes elindítása óta a fent leírt célkitűzések eléréshez hozzájárulni.

6. A művelet hatékonyságának felmérése:

Mivel az EUNAVFOR MED IRINI még a mai napig zajló művelet, sikere kapcsán egyelőre nem tudunk teljes mértékben pálcát törni felette, a művelet első éveinek ismeretében azonban bizonyos mértékben felmérhető a hatékonysága. A részleges értékelés során meg kell említenünk a politikai vitákat, mint a művelet hatékonyságát leginkább meghatározó tényezőt. Már a művelet indítása mellett is komoly kompromisszumok árán döntöttek, a közös európai fellépés akadálya a nemzetállamok egymással szembenálló politikai és hatalmi érdekei: a migrációval kapcsolatos feladatok például a mai napig vitás terület[8]. A politikai kohézió hiányát jól jelzi Magyarország és Ausztria tiltakozása, Málta kilépése a műveletből, illetőleg a zavaros görög-török-ciprusi viszony kérdése. Túlságosan nagy kompromisszumokat követel a tagállamoktól politikai területen (pl. migránskérdés), ezek mind rányomják a bélyegjüket a művelet sikerességére. Törökország továbbá számos alkalommal megsértette a fegyverembargót, hátráltatta a műveletet, haditechnikai eszközöket szállított Líbiába.

Kritika éri ezenkívül az IRINI-t a migráció kezeléséhez való közreműködése kapcsán is: a SOPHIA-tól örökölt (másodlagos) ellenőrző feladatokat ugyan átvette, de nehéz élesen elválasztani a nem-kormányzati szervezetek (NGO) által végzett, illetve a fegyverembargó elleni illegális tevékenységeket egymástól. Óriási szerep hárul ekkor a CIMIC-re, ugyanis az NGO-hajók és a katonai hajók is nemzetközi vizeken végzik tevékenységüket, ezért együttműködésük nagyon fontos[9]. További problémaként merül fel, hogy a SOPHIA mandátumához képest területi szempontból nem nőtt, csupán a keleti partvidék irányába eltolódott az IRINI által ellenőrzött mandátumterület.

És mivel az IRINI már csak közvetetten, másodlagos feladatként működik közre az embercsempészetet és -kereskedelmet irányító bűnözői hálózatok visszaszorításában, a migrációs krízis kezelésével már nem is foglalkozik. Habár a migrációs válság a térségben továbbra is fennáll, a járőrözésben, a menekültek keresésében és mentésében az IRINI a SOPHIA-val ellentétben már nem vállal részt[10]. Nem tett jót a művelet presztízsének, hogy Németország kiszállt a líbiai parti őrség és haditengerészet alakulatainak kiképzéséből (amely feladat még a SOPHIA öröksége), német részről a műveletre vonatkozó mandátumba tehát 2022 tavaszától a kiképzés nem tartozik bele. Ennek oka források szerint a líbiai parti őrség a menekültek és NGO-k felé tanúsított „elfogadhatatlan viselkedése”, amelyet Németország megelégelt (German Federal Foreign Office, 2022).

A nemzetközi környezetben is különböző támadásoknak van kitéve az IRINI, Oroszország és Dél-Afrika például többször is megkérdőjelezte, hogy egyáltalán az EUNAVFOR MED IRINI mandátuma továbbra is az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása alá esik-e (Reliefweb, 2020). Ezentúl nemzetközi jogi problémák is adódtak a művelet során. A műveleti erőknek ugyanis elég széles mandátuma van a hajók ellenőrzését és átvizsgálását tekintve, de a műveletnek az ENSZ 1982-es Tengerjogi Egyezményével (UNCLOS) is összhangban kell lennie. Az IRINI jogi értelemben igen bonyolult szabályozás alá esik, hiszen az uniós jog ideeső rendelkezései mellett a nemzetközi tengerjog szabályai is kötik. Így lehet problémás kérdés például a hajók nyílt tengeren való átvizsgálása, hiszen a tengerjogi egyezmény 95. cikke kimondja: „A nyílt tengeren a hadihajókat a lobogó szerinti államon kívül minden más államnak a joghatósága alól teljes mentesség illeti meg”, illetve a 92. cikk úgy határoz, hogy bármely hajó a nyílt tengeren a lobogó szerinti állam kizárólagos joghatósága alatt áll. Az említett problémákra utal a török hajó példája is. Jóllehet habár, hogy a művelet végrehajtása során az államok többsége engedélyezi hajóinak átvizsgálását a műveleti erőknek. Így az IRINI kiterjedt és átfogó információkat tud gyűjteni az emberkereskedelemről, fegyverek áramlásáról, amelyeket az illetékes partnerekkel és ügynökségekkel.

Összességében elmondható, hogy a célok korlátozott mértékben teljesültek: részben a politikai kohézió hiánya (az EU-tagállamok különböző prioritásai miatt) és a korlátozott katonai képességek miatt. A fegyverek továbbra is áramlanak Líbiába – igaz nem a tengeren, hanem a szárazföldön, az ország instabil szomszédjai felől. Az ENSZ szerint továbbá a berlini konferencia több résztvevője is felrúgta már az embargót, amelyet a szervezet az UNSMIL (UN Support Mission in Libya) művelet 2020-as jelentésében ki is mondott. Miszerint több állam részt vett külföldi harcosok, fegyverek, fejlett rendszerek Líbiába történő szállításában. Egyiptom, Egyesült Arab Emírségek irányából szárazföldön, Oroszország felől légi úton érkeznek a fegyverek Haftar számára. Törökország irányából pedig a tengereken érkezik a fegyver Líbiába, amelyre az adott szabályok alapján nem tud reagálni a művelet.

Emellett ugyan az állam biztonsági helyzetének és ezzel párhuzamosan a művelet eredményességét érzékeltetendő fontos megemlíteni, hogy a művelet elindításának évében – 2020 – a Fragile State Index listáján a 17. pozíciót foglalta el Líbia, míg a 2021-es évben már a 21. helyre sorolható, amely azt jelzi, hogy jelentős előrelépések történtek az első egy év leforgása alatt is. Mindezt megerősíti, hogy a 2022-es jelentés értelmében a tárgyévben az egyik legnagyobb mértékű fejlődést mutató ország is egyben.

A műveleti képességek – a tagállamok változó döntéseiből, felajánlásaiból – zavaros körülmények között állnak rendelkezésre, ez pedig aláássa a műveleti hatékonyságot. Az ENSZ BT felhatalmazása nélkül az EU nem ellenőrizheti a líbiai légteret, így nem tudja a fegyverembargót légi és szárazföldi úton kikényszeríteni. A művelet hatása tehát marginális, és vélhetően csak akkor lehet sikeres, ha egy szélesebb stratégia alapján alakul át. Az EU által tett kezdeti nyilatkozatok és célkitűzések hangzatosak voltak, de ezek egyelőre nem teljesültek. Ez megerősíti azt az érzést, miszerint az EU továbbra is küzd annak érdekében, hogy biztonságteremtőként határozza meg magát a nemzetközi rendszerben.

Hasonló témájú cikkeink ide kattintva érhetők el.

A cikkben Asael Pena képe látható.

[1] Selján, Péter. (2020) Líbia, 2021: elhúzódó polgárháború és fokozódó külső beavatkozás, Nemzet és Biztonság, 2020/4. szám, Magyarország, p. 34–58.)

[2]A második líbiai polgárháborúban különösen nagy hangsúlyt fektettek a felek az ország szénhidrogén-ágazatának lelőhelyeire és infrastruktúrájára. Ennek oka, hogy a kőolaj az ország egyetlen exportcikke, ami igen magas mennyiségben, illetve jó minőségben található meg főképp a keleti régióban.

[3] Tálas, Péter. (2011) A líbiai beavatkozás motivációi és nemzetközi megítélése, Nemzet és Biztonság, 4. évf. 3. szám, 2011. április, p. 65-84.

[4] Ratcliff, James. (2017) Weak States and Political Grievances: Understanding the Causes of the Second Libyan Civil War, The Journal of Global Affairs, Volume 2, Issue 6, 2022.

[5] Eriksson M., Bohman E. (2018) The Second Libyan Civil War February 2018, Swedish Defence Research Agency.

[6] Molnár A., Molnár É., Takács L., Vecsey M. (2019) A nemzetközi jelenlét Líbiában 2011-től napjainkig, Stratégiai Védelmi Kutatóintézet, Elemzések 2019/11. szám, Budapest, pp. 1-23.

[7] Málnássy A. (2021) Törökország líbiai beavatkozásának motivációja és háttere. Geopolitikai érdekérvényesítés Észak-Afrikában és a Földközi-tenger keleti medencéjében. Külügyi Szemle különszám, Budapest, pp. 139-155.

[8] Varga Csilla (2022) Civil-katonai együttműködés az Európai Unió katonai műveleteiben és az Európai tagállamaiban (doktori értekezés), Budapest, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi Doktori Iskola. pp. 87-98.

[9] Varga Csilla (2022) Civil-katonai együttműködés az Európai Unió katonai műveleteiben és az Európai tagállamaiban (doktori értekezés), Budapest, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi Doktori Iskola. pp. 99-103.

[10] Pricopi, M. (2020) The Military Operation EUNAVFOR MED IRINI – A Downscale of the EU’s Involvement in the Migration Crisis, Land Forces Academy Review, Vol. 25., Romania, p. 302-306.

A EUNAVFOR MED IRINI művelet bemutatása és eredményességének értékelése bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

2025-ben járunk és az USA és szövetségesei által fenntartott biztonsági struktúra eddigi legnagyobb kihívásaival néz szembe. Oroszország  nem tudott változtatni az ukrajnai konfliktus 2023-ban befagyott frontvonalain és egyre elszigeteltebbé vált a nyugati piacoktól és technológiáktól. Válaszul a terrorizmus, politikailag bomlasztó szervezetek és ideológiák legnagyobb nemzetközi támogatójává vált. Megerősítette kapcsolatait közel-keleti rezsimekkel és növelte globális katonai jelenlétét. Irán jelentősen megerősödött mint közel-keleti regionális nagyhatalom, rengeteg rakétakísérletet hajtott végre és számos proxiháború győzelmét tudhatja maga mögött. Észak-Korea folyamatos fenyegetéssé vált Kelet-Ázsiában, a Kínai Népköztársaság pedig 2025-re egy jelentősebb katonai csoportosítással készült fel egy Tajvan elleni invázióra. Az őszi tájfunok elülte után a kínai haditengerészet egységei körbe zárták a szigetet, vadászgép flottája igyekezett uralni a Tajvan feletti légteret, miközben tengerészgyalogsága és szárazföldi  haderejének egy jelentős része deszanthajókon elindult Kaohsiung város irányába egy partraszálló művelettel kialakítani az invázió hídfőállását. Válaszul az Indo-csendes óceáni főparancsnoksághoz tartozó amerikai erők, a japán haditengerészet és légierő, valamint egy brit repülőgéphordozó harccsoport áttörte a sziget körüli blokádot. Az USA és Japán légiereje, jelentős veszteségek mellett, de segített Tajvannak megőrizni a légtere feletti kontrollt ám eközben a tajvani flotta gyakorlatilag megsemmisült. Végül a kínai haderő sikeresen partra-szállt a sziget déli részén és négy nagyobb tajvani várost sikeresen megszállt. Mi pedig itt abbahagytuk a hadijáték szimulációt, mivel Kína elérte győzelmi feltételeit, így a wargame során a kínai felet alakító hallgatók megnyerték a játékot.

A 2022/23-as tanév I. féléves szakkolégiumi kurzusát ezúttal nem hagyományos vizsgával zártuk, helyette a RAND Corp. Által fejlesztett Hedgemony hadijátékkal tartottunk egy szimulációt. Vendégünk volt a Magyar Ifjúsági Atlanti Tanács szervezetének néhány tagja is.

A Hedgemony egy stratégiai szintű wargame eszköz, eredetileg a Pentagon számára készült képzési és elemzési célokra, majd 2020-ban a RAND elérhetővé tette a nagyközönség számára is. Elsősorban a védelempolitikában érintett szervezetek képzési programjaiban, illetve a nemzetközi tanulmányok és biztonságpolitikai egyetemi képzések számára hasznos hadijáték eszköz. A jelenlegi globális és regionális hatalmak képességeit, anyagi erőforrásait és szövetségi hálózatát modellezi. A játékmechanika “körökben” gondolkodik, melyek egy-egy év szakpolitikai döntéseit, lépéseit teszik lehetővé, illetve számos nemzetközi és belföldi válságra, kihívásra való reakcióra kényszeríti az egyes játékosokat. Hat szereplő alkotja a játszható országokat vagy koalíciókat, az USA, az EU/NATO tagállamok közössége adja a “kék csapatot”, illetve Oroszország, Irán, Kína és Észak-Korea alkotják a “piros csapatot”. A játékrendszer lehetővé teszi, hogy a felhasználó céljainak megfelelő szimulációkat, forgatókönyveket hozzunk létre. A Szakkollégiummal egy általam kitalált szimulációt játszottunk le, “Cold War 2.0” címmel (B.A.).

A forgatókönyv szerint a 2023-as évvel kezdtünk. Oroszország számára a játékmechanika egy költséges, de végső soron fenntartható elhúzódó ukrajnai konfliktust adott, melyben meghatározott szintű erőket kellett állomásoztatnia a megszállt területeken. Emellett Moszkvának a győzelemhez demonstrálnia kellett, hogy a “különleges katonai művelet” kudarca ellenére továbbra is globális katonai nagyhatalom (különböző célokat és megkötéseket kapott erőinek globális diszlokációjára vonatkozóan). Ezen felül vagy saját sikerei, vagy a Nyugat gyengítésének köszönhetően nemzetközi presztízsben csökkentenie kellett a távolságot saját maga és a kék csapat játékosai között.

Iránnak meg kellett erősíteni regionális nagyhatalmi pozícióját és a szimuláció győzelmi feltételei szerint ezt valamilyen nagy hatású lépéssel (akár atomkísérlet, akár szomszédos ország részleges vagy teljes inváziója) a játék végéig demonstrálnia is kellett.

Észak-Korea felé az volt az elvárás, hogy legalább csekély mértékben de növelje nemzetközi presztízsét, emellett pedig modernizálja legalább haderejének 50%-át. Valamint hajtson végre két sikeres atomkísérletet a játék végéig.

Végül Kína számára lényegében két feladat volt: egyértelműen Peking legyen a “piros csapat” domináns aktora – vagyis Észak-Korea és Oroszország ne veszítsen de ne is nyerjen – és a játék végéig hajtsa végre az országegyesítést Tajvannal akár békés, akár katonai eszközzel.

A “kék csapat” két játékosa számára lényegében a játék elején különböző absztrakciós pontokban mért előnyük megtartása volt a feladat, illetve a piros csapat bizonyos lépéseinek (pl. Tajvan katonai inváziója) megakadályozása. A játékot végül 2025-ben a Kínai Népköztársaságot alakító csapat nyerte. Igaz, egy olyan kockázatos lépéssel, ahol a sikernek csekély esélye (kb. 30%) volt.

A Hedgemony egy viszonylag bonyolult, de az egyes felhasználók igényeihez azért némileg rugalmasan alakítható keretrendszert és játékmechanikát ad. A játékosok költségvetési erőforrásokkal (“Resource Point”) hajtanak végre “Akciókat” (Action, pl. katonai és diplomáciai lépések, hadgyakorlatok, csúcstalálkozók szervezése) és “Fejlesztéseket” (“Investment”, erők kvalitatív vagy kvantitatív fejlesztése, képességek – pl. C4ISR – szintjének növelése). A sikeres lépésekért absztrakt pontokat (“Influence Points”) szerezhetnek, illetve a kudarcok esetén veszíthetnek ezekből. Helyzet függő, hogy ezek zéró-összegű (győztes pontokat nyer, vesztes pontokat veszít) játszmák, vagy kooperatívak. Egy ENSZ keretében végrehajtott békefenntartó akció például több – egyébként vetélkedő – résztvevő számára is jelenthet nyereséget, adott esetben kifejezetten kooperációra ösztönözve a feleket. Persze a legtöbb esetben kompetitív helyzetek alakulnak ki. A játék a katonai műveleteket meglehetősen leegyszerűsített rendszerrel kezeli. Lényegében az erőket alakító jelölők (“Force Factor”) alkotják az egyes országok katonai erejét. A harcérintkezések során ezek harcértékeinek egymáshoz viszonyított arányából kell kiszámolni egy “esély” helyzetet az egyes felek sikerére, vagy kudarcára vonatkozóan (10%-os osztatokban kifejezve) és egy tíz oldalú dobókocka dobás adja meg a végső eredményt. A katonai egységek “harcértéke” egyrészt kumulatív, tehát az egyes csoportosítások számát összeadjuk, másrészt a minőségük (felszerelésük technológiai színvonala) szorzata. Egy 2M1 csoportosítás (2 “Force Factor” 1-es minőségi szinten) harcértéke 2 CF (“Combat Factor”), míg egy 2M4 esetében (2 db 4-es minőségi szintű “Force Factor”) harcértéke 8 CF.

A játékosok egymással történő interakciója mellett legalább annyira, vagy talán még fontosabb is a nemzetközi környezet. Minden résztvevőnek – szűkös anyagi forrásai mellett is – folyamatosan reagálnia kell belső és külső válsághelyzetekre, terrortámadásokra, humanitárius katasztrófákra, nem-játékos országok között kirobbanó konfliktusokra.

A játék során számos olyan soktényezős lépést kell elvégeznie a játékosoknak, amelyek rámutatnak az egyéni célok elérése érdekében legoptimálisabb megoldásra. A szimuláció nemzetközi viszonyrendszere nagymértékben tükrözi a valós nemzetek kapcsolatát, így összefüggésekre épül. Hogy egy játékbeli nemzet elérje célját, fel kell ismernie azokat a lépéseket, amelyekkel az ellenfeleket kellemetlen szituációba kényszerítse vagy olyan lépésekre sarkallja, amelyek véső soron neki kedveznek. Ezek mellett a csapaton belüli együttműködés is gyümölcsöző, tehát az előrelátáson túl érdemes közösen fellépni a cél érdekében. Egy szakkollégista társam és én alkottuk az orosz csapatot. Ugyan végül nem mi lettünk a nyertesek, sikerült többé-kevésbé megvalósítani az első kört megelőzően megfogalmazott stratégiánkat. A kelet-ukrajnai területek megtartásán kívül tervben volt az ország teljes inváziója is, amelynek érdekében folyamatosan újabb és újabb erőket csoportosítottunk át a területre, miközben olyan lépéseket harangoztunk be, amelyek Európa fokozatos kiürítésére késztették a “kékeket”. Habár nem sikerült befejezni a megkezdett terveinket és még egy “évre” szükségünk lett volna a diadalhoz, kiválóan megismerhettük az egyre inkább többpólusúvá váló világrend működését és annak mozgatórugóit. (P. P.)

Hasonló témájú cikkeink ide kattintva érhetők el.

Szerzők: Patócskai Péter, Bartók András

A Hadijáték szimulációk a BSZK vezetésével a 2022/23-as tanévben II. – “Hedgemony : Stratégiai döntések játéka” bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Steve Drew elmondta, nem véletlen balesetről van szó, hanem az első osztályos diák a tanórán egy hátizsákból vette elő a fegyvert, majd rálőtt a tanárára. A tanárnőt, Abby Zwernert kórházban ápolják, állapota stabil, a gyerekek közül senki nem sérült meg.

A rendőrségi tájékoztatás szerint a fegyvert legálisan vásárolta a kisdiák édesanyja és tartotta otthonukban, ahonnan a gyerek bevitte az iskolába. Az is elhangzott, hogy a gyereket fizikai erővel kellett megfékeznie egy iskolai alkalmazottnak, majd a rendőrség őrizetbe vette. Az eset közvetlen előzményeiről a nyomozás érdekében a hatóság nem adott tájékoztatást. Arról sem adtak információt, hogy a hatéves tettest jelenleg hol tartják.

A rendőrség korábban arról tájékoztatott, hogy az életkora miatt a bíróság nem kezelheti felnőttként, és ha elítélik, még ahhoz is túl kicsi, hogy fiatalkorúak börtönében, javítóintézetben töltse le a büntetést. Az iskola vezetője közölte, hogy az intézmény, a Richneck Általános Iskola egész héten zárva tart. A tanárnő felépüléséért hétfő este gyertyás virrasztást tartottak.

Newport News egy 186 ezres város Virginia állam keleti részén a James és a York folyók torkolatvidékén.

Hat sérültje van a londoni lövöldözésnek
A szombat esti végleges adatok szerint hatan sérültek meg a London központjában történt lövöldözésben. A sérültek között két gyerek is van, egyikük állapota életveszélyes. A Scotland Yard első tájékoztatásában három nő és egy hétéves kislány sérüléséről számolt be. A londoni rendőrség részletes késő esti ismertetésében azonban már az áll, hogy négy felnőtt nő és két kislány sérült meg az incidensben. A lövéseket az egyelőre ismeretlen tettesek egy mozgó járműből adták le Camden városrészben, a két legnagyobb londoni pályaudvar, a Euston és a King’s Cross-St. Pancras közötti utcában, a St. Aloysius katolikus templom közvetlen közelében. A jármű elhajtott a helyszínről, őrizetbe vétel egyelőre nem történt, a tettesek kiléte és indítéka nem ismert.

The post A rendőrség szerint szándékosan lőtt tanárára a hatéves diák Virginiában appeared first on .

A Downing Street már előző este – akkor még számszerű részletek nélkül – beszámolt arról, hogy Rishi Sunak brit miniszterelnök telefonon tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, akinek elmondta, hogy a brit kormány az eddigieknél intenzívebb támogatást kíván nyújtani Ukrajnának, és ennek jegyében Challenger 2 típusú harckocsikkal és további tüzérségi rendszerekkel látja el az ukrán hadsereget.

A vasárnap közzétett részletes ismertetés szerint Ukrajna 14 Challenger 2 harckocsit kap Nagy-Britanniától, és a fegyverszállítási csomagban szerepel “hozzávetőleg harminc” AS90 típusú nagyméretű önjáró löveg is. A Challenger 2 brit tervezésű és gyártású, 120 milliméteres löveggel felszerelt, 75 tonna össztömegű harmadik generációs harckocsi, amely 1998 óta áll hadrendben a brit hadseregben.

Az ugyancsak brit tervezésű és gyártású AS90-es önjáró lövegeket 1992-ben rendszeresítették a brit fegyveres erőknél, és 1995-ig gyártották. Önsúlya 45,7 tonna, működtetéséhez ötfős személyzet szükséges. A Downing Street vasárnapi beszámolója szerint Nagy-Britannia már a következő napokban elkezdi ukrán katonák kiképzését a Challenger 2 harckocsik és az önjáró lövegek üzemeltetésére.

A londoni kormányfői hivatal szóvivője szerint ez is része annak a programnak, amelynek keretében több ezer ukrán katona kapott nagy-britanniai kiképzést az elmúlt hat hónapban. A tájékoztatás szerint a brit kormány a jövő héten világszerte aktív diplomáciai tevékenységbe kezd, miután Rishi Sunak miniszterelnök utasította a kabinet vezető tagjait a nemzetközi fellépés előmozdítására az Ukrajna elleni orosz invázió első évfordulójának közeledtével.

A brit kormány védelmi és biztonsági illetékeseinek megítélése szerint erre alkalmat teremtett, hogy Oroszország meghátrálásra kényszerült az Ukrajnában tevékenykedő orosz erők utánpótlási problémái és moráljuk zuhanása miatt. A miniszterelnök ezért arra biztatja London szövetségeseit, hogy az Ukrajnának szánt idei segítségnyújtás terveit a lehető leggyorsabban valósítsák meg a maximális hatás elérése végett – hangsúlyozza vasárnapi tájékoztatásában a Downing Street.

A londoni kormányfői hivatal szóvivője szerint Sunak egyértelmű álláspontja az, hogy az elhúzódó állóháború csak Oroszország céljait szolgálná, ezért ő és kormányának tagjai a következő napokban és hetekben felveszik a kapcsolatot a szövetségesekkel a Putyinra gyakorolt nyomás erősítése érdekében. Sunak és a szövetséges partnerek azon lesznek, hogy Ukrajna a lehető legerőteljesebb helyzetben, a katonai, gazdasági és diplomáciai erő pozíciójából kezdhesse meg a jövőbeni béketárgyalásokat, és biztosíthassa az erős alapokon nyugvó tartós békét – fogalmaz vasárnapi nyilatkozatában a Downing Street.

Nagy-Britannia tavaly 2,3 milliárd font (csaknem 1050 milliárd forint) értékben nyújtott katonai támogatást Ukrajnának, és ezzel az ukrán fegyveres erők második legnagyobb katonai támogatója volt 2022-ben az Egyesült Államok után, de harckocsik szállítására most először tett ígéretet az ukrajnai háború tavaly februári kezdete óta.

The post Orosz agresszió: Nagy-Britannia harckocsikat és önjáró lövegeket szállít Ukrajnának appeared first on .

“A jobboldali táborra szavazók milliói tudtak az igazságszolgáltatás átfogó reformjának szándékáról” – mondta Benjámin Netanjahu miniszterelnök vasárnap reggel, a kormány tervei elleni szombat esti tüntetésekre reagálva.

Szombat este Tel-Avivban a Habima, a helyi nemzeti színház előtti téren a szakadó eső ellenére a rendőrség szerint nyolcvanezer ember tüntetett a Jarív Levin igazságügyi miniszter által bejelentett tervek ellen, amelyek célja szerintük az igazságszolgáltatási rendszer gyengítése, s a kormány hatalmának növelése. Tel-Aviv mellett Jeruzsálemben is tömegek demonstráltak Jichák Hercog államelnöki rezidenciájánál, és Haifán is ezrek gyűltek össze, hogy tiltakozzanak a változtatások ellen.

A kormányfő a három hatalmi ág, a törvényhozás, a végrehajtó hatalom és az igazságszolgáltatás egyensúlyának helyreállítására hivatkozik. Alkotói azzal indokolják a Levin által előterjesztett törvényjavaslatokat, hogy erősíteni fogják a választásokon demokratikus legitimitást nyert kormány hatalmát az igazságügyi rendszerben dolgozó, az állam működésének törvényességét és alkotmányosságát ellenőrző, meg nem választott “hivatalnokokkal” szemben.

A javaslatok bírálói szerint viszont a jelenleg hatodik kormányfői ciklusát töltő Netanjahu csökkenteni szeretné az alkotmánybíróságként is működő izraeli legfelsőbb bíróság jogköreit a bírák politikusi kinevezésével, valamint a normakontroll lehetőségének csökkentésével, hogy kevésbé tudják felülbírálni törvényességi szempontból a kneszetben születő törvényeket. A bírálók – köztük a legfelsőbb bíróság elnöke és a főügyész – szerint a változások megbénítanák az igazságszolgáltatást, csorbítanák a bírói függetlenséget, elősegítenék a korrupciót, gyengítenék a kisebbségek jogait, valamint az izraeli bírósági rendszer hitelességének csorbulásával megakadályoznák az ország védekezését esetleges háborús bűnök ügyében a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság előtt.

Hercog államfő vasárnap reggel kijelentette, azon dolgozik, hogy “megakadályozza a történelmi alkotmányos válságot”, de azt is hozzátette, hogy “őszintén beismeri, hogy nem biztos ennek sikerében”.

Jaír Lapid előző kormányfő, a centrista Van Jövő és a parlamenti ellenzék vezére vasárnap reggel a Jediót Ahronót című újság hírportáljának adott interjújában népszavazást követelt a kormány tervezett jogi lépéseiről, amivel Reuven Rivlin volt államelnök felhívásához csatlakozott.

The post Több tízezren tüntettek Tel-Avivban a tervezett izraeli jogi változtatások ellen appeared first on .

A Budai Központi Kerületi Bíróság (BKKB) több hivatalos személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt rendelte el a férfi letartóztatását február 15-ig. Annak helyszínéül az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetet (IMEI) jelölték ki. A közlemény szerint az ügyészség “szökés, elrejtőzés és bűnismétlés veszélyére hivatkozva indítványozta a letartóztatást – orvosi szakvélemény alapján az ülésen ezt azzal kiegészítve, hogy a letartóztatás végrehajtási helyeként a bíróság az IMEI-t jelölje ki”.

A bíróság megállapítása szerint “a megalapozott gyanú – mint a kényszerintézkedés általános feltétele – a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján észszerű kétely nélkül fennáll, ezen kívül az ülésen a gyanúsított tényfeltáró, beismerő vallomást tett”.

“A szökés, elrejtőzés veszélyét az eljárás tárgyát képező bűncselekmény kiemelkedő tárgyi súlya, a gyanúsított kedvezőtlen személyi körülményei, a férfi kiszámíthatatlanságára utaló, a közvetlenség elve alapján is valószínűsíthetően zavart mentális állapota, valamint az eljárás során a rendőri intézkedésnek való kitartó ellenszegülése, az elkövetési helyről történő elmenekülése, továbbá a
gyanúsított fokozott társadalomra veszélyessége alapozza meg” – írták a közleményben.

A bűnismétlés veszélyét többek között az támasztja alá, hogy a gyanúsítottat a BKKB testi sértés és garázdaság vétsége miatt 2022. november 7-én jogerős büntetővégzésével egy év fogházbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását két év hat hónap próbaidőre felfüggesztette. A fentieken kívül a terhelt ellen a Budapesti Rendőr-főkapitányságon egy párhuzamos büntetőeljárás folyik garázdaság vétségének gyanúja miatt.

A gyanúsított tehát személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés büntetés próbaideje alatt áll, de sem ez, sem pedig a másik büntetőeljárás nem gyakorolt rá visszatartó erőt – mutattak rá a közleményben. A gyanúsított nyilatkozata szerint alkalmi kábítószerfogyasztó, amely tény a bűnismétlés veszélyét szintén fokozza.

“A fentiek, valamint a terhelt által a cselekménye körülményeiről és motivációjáról tett nyilatkozat alapján a bíróság arra a megállapításra jutott, hogy a bűnismétlés veszélye reális és közeli a férfi esetében” – írta az ügyészség. A végzés ellen a gyanúsított és védője fellebbezett.

Ügyvéd: a gyanúsított önként adta át kését a rendőröknek
A rendőrgyilkossággal gyanúsított férfi állítása szerint megvédeni szerette volna a felette lakó idős hölgyet, a kiérkező rendőröknek pedig önként adta át a kését – mondta a gyanúsított kirendelt védője vasárnap az M1 aktuális csatorna híradójában. A férfit vasárnap letartóztatta a bíróság, a végzés ellen a gyanúsított és védője fellebbezett. Mikófalvi Ádám beszámolója szerint védence vasárnap tett vallomásában azt mondta, hogy aggasztó, nyöszörgő hangokat hallott a felette lakó idős hölgy lakásából kiszűrődni, emiatt törte be az ajtót. Nyilatkozata szerint a kést is ekkor vette magához, hogy esetlegesen meg tudja védeni az idős hölgyet, ám később önként átadta a kést az ő segélyhívására kiérkező rendőröknek.

Az ügyészség az esetről korábban beszámolva azt írta: január 12-én este állampolgári bejelentés miatt érkezett ki a rendőrség a XI. kerületi, Lecke utcai társasházhoz, amelynek a rendőrökre is támadó lakója kalapáccsal törte be egyik szomszédja ajtaját. Az intézkedés közben a 35 éves férfi próbálta megakadályozni megbilincselését, és a kiérkező mindhárom rendőrt megszúrta egy 17 centiméter pengehosszúságú késsel. A támadásban az egyik rendőr a combján, a másik a karján és a mellkasán szenvedett szúrt sérülést, míg a harmadik rendőrt szívtájékon érte az egyik szúrás, és meghalt.

The post Rendőrgyilkosság: Letartóztatták az intézkedő rendőrökre késsel támadó férfit appeared first on .

Szombaton Oroszország újabb nagyszabású légitámadást mért ukrán városokra, Dnyipróban egy kilencemeletes házat ért találat. A legfrissebb adatok szerint a halálos áldozatokon kívül hetvenketten sebesültek meg, köztük 13 gyermek, 39 embert mentettek ki. Még mindig keresnek 43 személyt. A mentők még három tűzfészket oltanak a házban, közben tovább kutatnak a romok alatt túlélők után.

Dnyipróban a városi tanács közlése szerint háromnapos gyászt rendeltek el.

Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője a Telegramon közölte, hogy a szombati orosz támadások következtében a dnyiprói áldozatokon felül öten meghaltak és négyen megsérültek Donyeck megyében.

Jaroszlav Janusevics, a déli Herszon megye kormányzója közölte, hogy az orosz erők vasárnap reggel csapást mértek Herszon város lakóövezetére. Hozzátette, hogy eddig két sérültről tudnak a hatóságok.

Mikola Olescsuk altábornagy, az ukrán légierő parancsnoka a Facebookon kijelentette, hogy az ukrán fegyveres erők nem rendelkeznek olyan fegyverekkel, amelyek alkalmasak az orosz hadsereg által szombaton kilőtt rakéták megsemmisítésére. “Január 14-én öt H-22-es típusú rakétát lőtt ki az orosz légierő öt Tu-22-es nagy hatótávolságú bombázóval Ukrajna területére. A lövéseket a kurszki területről és az Azovi-tengerről hajtották végre. Az egyik H-22 rakéta, amelyet Kurszk térségéből indítottak, egy sokemeletes épületbe csapódott Dnyipro városában. A radarberendezések észlelték a kilövés hozzávetőleges helyét, a rakéta magasságát és repülési sebességét. Kétséget kizáróan az egy H-22 rakéta volt.

Az ukrán fegyveres erők nem rendelkeznek olyan fegyverekkel, amelyek alkalmasak az ilyen típusú rakéták lelövésére. Az Ukrajna területén végrehajtott orosz katonai agresszió kezdete óta több mint 210 ilyen típusú rakétát lőttek ki. Az ukrán légvédelem egyet sem tudott megsemmisíteni” – fejtette ki. Hozzátette, hogy a H-22-es robbanófejének tömege körülbelül 950 kilogramm, a rakéta maximális hatótávolsága pedig 600 kilométer. A parancsnok szerint csakis olyan légvédelmi rakétarendszerek képesek ezeket a légi célpontokat elfogni, amelyeket várhatóan a közeljövőben a nyugati partnerek bocsáthatnak Ukrajna rendelkezésére. Példaként a Patriot légvédelmi rakétarendszereket említette.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, vasárnapi összesítése szerint eddig mintegy 115 290 orosz katona halt meg Ukrajnában, közülük 630 szombaton.

The post Orosz agresszió: Tovább nőtt a halálos áldozatok száma Dnyipróban appeared first on .

A Downing Street tájékoztatása szerint Sunak telefonon tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, akinek elmondta, hogy a brit kormány az eddigieknél intenzívebb támogatást kíván nyújtani Ukrajnának, és ennek jegyében Challenger 2 típusú harckocsikkal és további tüzérségi rendszerekkel látja el az ukrán hadsereget.

A Challenger 2 brit tervezésű és gyártású, 120 milliméteres löveggel felszerelt, 75 tonna össztömegű harmadik generációs harckocsi, amely 1998 óta áll hadrendben a brit hadseregnél. A londoni miniszterelnöki hivatal a szombati telefonos megbeszélésről szóló tájékoztatásában nem részletezte, hogy a brit kormány hány Challenger 2 harckocsit szállítana Ukrajnának, és azt sem, hogy a szállítások mikor kezdődnek.

A Downing Street ismertetése szerint ugyanakkor Sunak és Zelenszkij elismeréssel nyugtázta más országok hasonló támogatási kötelezettségvállalásait, köztük azt a felajánlást, amelyet Lengyelország tett a minap egy harckocsiszázadnyi Leopard tank ukrajnai szállítására. A londoni miniszterelnöki hivatal adatai szerint Nagy-Britannia tavaly 2,3 milliárd font (csaknem 1050 milliárd forint) értékben nyújtott katonai támogatást Ukrajnának, és ezzel az ukrán fegyveres erők második legnagyobb katonai támogatója volt 2022-ben az Egyesült Államok után.

Sunak november második felében Kijevben járt, ahol találkozott Zelenszkijjel és bejelentette, hogy Nagy-Britannia ötvenmillió font (csaknem 23 milliárd forint) értékben légvédelmi eszközöket is szállít Ukrajnának. A Downing Street akkori ismertetése szerint a jelentős légvédelmi fegyvercsomag célja az ukrán civil lakosság, valamint a kritikus fontosságú országos infrastrukturális hálózat megvédése az intenzív orosz légicsapásoktól.

London a program keretében 125 légvédelmi löveget ad Ukrajnának, valamint olyan technológiákat, amelyeket az Irán által Oroszországnak szállított drónok ellen lehet bevetni. E technológiák között szerepel többtucatnyi radar és a drónok elleni elektronikus hadviselésre használható eszköz. Nagy-Britannia azonban harckocsik szállítására most először tett ígéretet az ukrajnai háború tavaly februári kezdete óta.

The post Orosz agresszió: Nagy-Britannia harckocsikat szállít Ukrajnának appeared first on .

Magyarországot a harccsoport készenlétbe helyezése alkalmából tartott csütörtöki szemlén Horváth Gábor vezérőrnagy, az Európai Unió Katonai Törzsének főigazgató-helyettese képviselte, aki beszédében kiemelte: az EU harccsoportjainak az a feladatuk, hogy hozzájáruljanak az európai lakosság biztonságához, valamint a nemzetközi béke megőrzéséhez. Jól kiképzett katonákból álló gyorsreagálású erőkről van szó – húzta alá a vezérőrnagy felszólalásában, amelyet a polska-zbrojna.pl katonai szakportál ismertetett.

Michal Strzelecki ezredes, a harccsoport lengyel parancsnoka a lengyel közszolgálati televíziónak elmondta: bár az ügyelet az ukrajnai háború nehéz időszakára esik, rendszeresen ismétlődő megbízatásról van szó, amelynek sorrendjét a konfliktustól függetlenül, már jóval annak kitörése előtt megtervezték.

Az EU harccsoportjainak egyikeként működő, több mint háromezer fős visegrádi egységet 2015-ben alapították. Első ügyeletét a krakkói parancsnokság 2016 első félévében teljesítette, most harmadszor állítják készenlétbe. A parancsnokság törzsét alkotó lengyel tisztek állandóan a krakkói szárazföldi hadműveleti központban tartózkodnak, de a többi tiszt is folyamatos készültségben marad, és szükség esetén rövid időn belül Lengyelországba érkezik.

Az uniós harccsoportok felváltva töltik be a készenléti ügyeletet, amelynek lényege, hogy válsághelyzetben az egységek tíz nap alatt képesek bevetésre Brüsszel hatezer kilométeres körzetében. 2004 óta 18 harccsoport létesült, éles helyzetben eddig nem vetették be őket.

The post Az EU V4-harccsoportjának krakkói parancsnoksága vette át a soros ügyeletet appeared first on .

Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott emlékeztetett, Magyarországon több mint 65 ezer polgárőr teljesít szolgálatot. “Számítunk rájuk, mert az emberek biztonsága az egyik legfontosabb kérdés. Éppen ezért – a baloldali kormányokkal szemben – komoly anyagi és erkölcsi megbecsülésben részesítjük a mára köztestületként működő Polgárőrséget” – közölte a miniszterelnöki megbízott.

A kormány 2022-ben korszerű felszerelésekkel, új egyenruhákkal, modern járművekkel és rekordnak számító, mintegy 2 milliárd forinttal támogatta a Polgárőrséget, hogy működésük, munkájuk eredményes legyen és a rendőrökkel közösen megvédjék a magyar emberek biztonságát a településeken és az országhatárnál.

The post Nyitrai: a kormány továbbra is számít a polgárőrökre appeared first on .

A kezdeményezés olasz szervezői olyan szabályozási keret létrehozását kívánják elérni, amely biztosítja az erőszak alkalmazása tilalmának, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának 4. cikkében rögzített, az embertelen és megalázó bánásmód tilalmának tiszteletben tartását a határellenőrzésre, a menekültügyre és a bevándorlásra vonatkozó uniós politikák tekintetében.

Mivel az európai polgári kezdeményezés megfelel a formai követelményeknek, a brüsszeli testület úgy ítélte meg, hogy az jogilag elfogadható. A javaslat tartalmát az uniós bizottság ebben a szakaszban még nem vizsgálta.

Az európai polgári kezdeményezés nem eshet a bizottság azon hatáskörén kívül, hogy uniós jogi aktusra irányuló javaslatot nyújtson be, nem lehet nyilvánvalóan visszaélésszerű, komolytalan vagy zaklató jellegű, és nem lehet ellentétes az EU értékeivel.

A pénteki nyilvántartásba vételtől számítva a szervezőknek hat hónap áll rendelkezésükre, hogy megkezdjék az aláírásgyűjtést. Amennyiben az európai polgári kezdeményezés egy év alatt egymillió támogató nyilatkozatot kap legalább hét különböző tagállamból, az Európai Bizottságnak reagálnia kell. A brüsszeli testület dönt arról, hogy a kezdeményezésre válaszul hoz-e intézkedéseket vagy sem, és a döntését meg kell indokolnia.

The post Felszámolnák a kínzást és az embertelen bánásmódot az unión belül appeared first on .

A maradandó fogak elvesztése általában fogszuvasodás miatt történik. A szuvasodás eleinte nem feltűnő, ám ha nincs kezelve, akkor idővel a fogak elvesztéséhez is vezethet. Mivel sokkal költségesebb a rágószervek bármilyen jellegű pótlása a megelőzésénél, ezért érdemes a védelmük érdekében néhány szokást bevezetni.

Ebben a cikkben megmutatjuk, hogy melyek ezek, hogy elkerülje a fogszuvasodás kellemetlen következményeit.

Tisztítás a megfelelő eszközökkel, rendszeresen

A fogak – ha alapjában véve egészségesek – meglehetősen ellenállóak, amíg rendszeresen és helyesen vannak tisztítva. Erre a Budapest Dental állapotfelmérésén azonnal választ kap, és akár további kiegészítő eszközöket vagy termékeket is tudnak javasolni.

A hagyományos fogkefe helyett jobb eredményt lehet elérni elektromos fogkefe használatával. Gyors valamint körkörös mozgásának köszönhetően hatékonyabban távolítja el a lepedéket és kisebb az esély rá, hogy a túlzott nyomás miatt az ínyt megsérti.

A szájvizek, szájzuhany, fogselyem a nehezen elérhető helyekről is kimossa, kipucolja a súlyos károkat okozó baktériumokat.

Szűrés félévente

Még ha meg is van győződve róla, hogy fogaival minden rendben, akkor is javasolt hat hónaponként egy kontroll látogatás a fogorvosnál. A szakorvos ugyanis olyan eszközökkel rendelkezik, amelyekkel alaposabban meg tudja vizsgálni a rágószerveket.

Ráadásul a legapróbb elváltozást is felismeri, míg az önvizsgálat során a tükör előtt Ön csak bizonyos területeket láthat be, és a problémát is csak akkor veszi észre, ha tünettel jelentkezik, vagy szemmel is jól látható.

Kicsi vagy nagy a szuvasodás?

Maguk a fogak is meglehetősen kicsik, így a szuvasodás is akkor nevezhető valóban kicsinek, ha az olyan mértékű, hogy a fogszakorvos is csak speciális eszközzel látja. Ilyenkor még úgymond csírájában elfojtható a baj, egy kisebb töméssel helyre lehet hozni a fogat.

Amikor viszont már szabad szemmel is látható elváltozás figyelhető meg, esetleg jelentkeznek a kísérő tünetek: fogínyvérzés, érzékenység, fájdalom, akkor már komolyabb beavatkozás(ok)ra van szükség.

Gyakran az érintett részen gyökérkezelés, fogtömés vagy esetleg korona felhelyezése is indokolt. Ez már kiadásként is számottevőbb, arról nem beszélve, hogy hetekig kell fogászatra járni.

Ételek, amelyekkel hozzájárulhat fogai egészségéhez

A friss sárgarépa vagy zellerszár rágcsálása közben az ínyt masszírozza, és serkenti a nyáltermelést. Ezzel hatástalanítja a szuvasodást okozó baktériumokat.

Vérző ínyre magas C-vitamin-tartalmú gyümölcsök, zöldségek fogyasztása javasolt: paprika, citrusfélék, kivi, brokkoli. Érdemes mazsolát vagy naponta egy kanál szezámmagot fogyasztani. Előbbi még megtelepedni sem engedi a kórokozókat, utóbbi pedig ledörzsöli őket a fogfelszínről.

Naponta egy-két cukor- és egyéb édesítőmentes zöld tea szintén segít megelőzni a fogkő kialakulását, továbbá erősíti a fogzománcot. Ha biztosat szeretne tudni fogai állapotáról, akkor jelentkezzen be a Budapest Dentálhoz állapotfelmérésre!

The post Hogyan előzhető meg a fogszuvasodás? appeared first on .

Legyen szó bármiről, akármilyen termékről, alapvető törekvésünk, hogy a lehető legtöbbet hozzuk ki az elérhető lehetőségekből. Egy megvásárolható dolog esetében pedig ez azt fogja jelenteni, hogy a legjobb minőségre vadászunk.

A CBD-olaj megbízhatóságának kérdései

Annak eldöntése, hogy melyik a legjobb CBD olaj, nem is olyan egyszerű feladat. Egyrészt a hatalmas termékválaszték, másrészt az, hogy nincs kijelölve egy részletes szempontlista, amelynek mentén érdemes nézelődni, egyaránt megnehezíti a dolgot.

Annak érdekében, hogy megkönnyítsük némileg a választást, sorra vesszük a legfontosabb kérdéseket.

A legfontosabb ismérvek a minőséghez

Három lényeges pontban össze tudjuk foglalni azokat a leginkább jelentős szempontokat, amelyek mentén bárki ki tudja szűrni a silány termékeket, s azokat a gyártókat, amelyeket jobb kerülni inkább.

1. Az első és legfontosabb, hogy minden megbízható termék esetében szerepel a pontos összetétel a csomagoláson, amely alapján a felhasználó maximális mértékben tisztában lehet azzal, hogy mi minden alkotja a készítményt.
2. Az is legalább ilyen jelentős kérdés, hogy milligrammban tüntette fel a gyártó a CBD-tartalmat, avagy százalékos arányban. Ez nagyon lényeges, hiszen az előbbi teszi lehetővé a precíz számításokat, így biztosak lehetünk abban, hogy nem cél, hogy mismásoljanak a terméket illetően.
3. Harmadik szempontként érdemes azzal is tisztában lenni, hogy egy megbízható gyártónak összetett és hatékony minőségbiztosítási háttere van. Amennyiben emellett az ISO tanúsítvány is szerepel, megnyugodhatunk, hogy a gyártó miatti aggodalmaink feleslegesek.

Ha mindhárom kérdésben azt tapasztaljuk, hogy nincsenek kételyek, mivel minden rendben van, akkor megnyugodhatunk afelől, hogy megbízható forrásból és kiváló készítményt sikerült választanunk.

Mindig tájékozódjunk!

Amikor bármilyen terméket ki szeretnénk próbálni, nyilvánvaló, hogy először elkezdjük beszerezni azokat az információkat, amelyek relevánsak lehetnek az adott témát illetően. Azt ma már mindenki tudja, hogy egy szép, tartalmas(nak tűnő) honlapot gyakorlatilag bárki könnyedén összerakhat, éppen ezért hatalmas szerep jut az utóbbi időben annak, hogy közvetlenül az emberektől tájékozódjunk.

Természetes, hogy senkinek nem él a szomszédságában olyan személy, aki mindig mindenről valóban értékelhető és valós tudással, információval bír. Ám pontosan ennek orvoslására kiválóak azok a vélemények, amelyeket valós termékhasználók fogalmaznak meg. 

Persze az is érthető, ha ma már mindenki minden mögött turpisságot gyanít, így neki érdemes például zárt Facebook-csoportban tájékozódnia a témát illetően. A megbízható bolt elvárásainak megfelelő USA medical ilyennel is rendelkezik, éppen annak érdekében, hogy segítse azokat, akik érdeklődnek a készítményei iránt.

Döntsünk mindig alapos megfontolás után, a legjobb belátásunk szerint!

The post Választási szempontok, ha a legjobbat szeretnéd! appeared first on .

Olekszij Reznyikov a BBC brit közszolgálati médiatársaságnak adott interjúban úgy fogalmazott: Ukrajnát “de facto” NATO-taggá teszti az, hogy megvan az ennek megfelelő fegyverzete, és e fegyvereket használni is tudja.

Reznyikov közölte: nem hiszi, hogy e kijelentése ellentmondásos lenne, hiszen amit mondott, “az a tényszerű igazság”. Meggyőződése, hogy Ukrajna a közeljövőben jogilag is a NATO tagja lesz. Az ukrán védelmi miniszter szerint a Donyeck megyei Szoledar városában kialakult helyzet “nagyon nehéz, de ellenőrzés alatt áll”.

Az orosz védelmi minisztérium pénteken bejelentette, hogy előző este befejeződött a sikeres támadó műveletek folytatása szempontjából fontos település “felszabadítása”. Az ukrán védelmi miniszter a pénteki BBC-interjúban azt mondta: a Wagner nevű orosz zsoldosmilícia több egymást követő hullámban támadta várost, és ez sok halálos áldozattal járt.

Reznyikov szerint a Wagner-csoport alapítója, Jevgenyij Prigozsin gazdasági hasznot remél a város elfoglalásától, tekintettel arra, hogy ebben a térségben vannak Európa legnagyobb sóbányái. Reznyikov szerint Prigozsinnak valamiféle bizonyítékot is fel kell mutatnia annak az állításának az alátámasztására, hogy a Wagner-milícia jobb, mint a reguláris orosz hadsereg.

Az ukrán védelmi miniszter szerint a háborúban “naponta hozzávetőleg 500-600 orosz katona hal meg, az ukrán emberveszteség ennek a tizede”.

Reznyikov egyenes utalást tett arra, hogy tavasszal a hadműveletek kiújulásával számol, kijelentve: a tavasz a legjobb időszak mindegyik oldalon “a lendület felfrissítésére”. “Úgy tudjuk, hogy (az oroszok) addigra készen állnak az indulásra, és nyilvánvalóan nekünk is készen kell állnunk” – fogalmazott.

A BBC hangsúlyozta, hogy az ukrán miniszter nem ismételte meg azt az állítását, hogy Oroszország újabb offenzívát indíthat Fehéroroszország területéről. A brit médiatársaság kiemeli, hogy ezt a kijelentést az ukrán katonai hírszerzés vezetője is elvetette. Reznyikov szerint az ukrajnai energiaipari infrastruktúra elleni orosz támadások nyomán csökkent az orosz fegyveres erők rakétaállománya, anélkül, hogy e támadások bármilyen eredménnyel jártak volna. Az ukrán védelmi miniszter szerint kifogyóban vannak az orosz rakétakészletek.

Reznyikov kijelentette: meggyőződése, hogy Ukrajna harckocsikat, harci repülőgépeket és 300 kilométerre lévő célpontok támadására is alkalmas nagy hatótávolságú fegyverzetet kap, mivel Nyugaton “változóban vannak a dolgok”.

The post Az ukrán védelmi miniszter szerint Ukrajna “gyakorlatilag” már NATO-tag appeared first on .

A NAV közölte: az ellenőrzött cég nagykereskedelmi tevékenységet ténylegesen soha nem végzett, de valótlan ügyletei olyan nagyságrendet értek el, hogy a társaság a vizsgálat megkezdésekor a legnagyobb adóteljesítményű adózók közé tartozott.

A vállalkozás a befogadott számlák szerint belföldről vásárolt számítástechnikai eszközöket és alkatrészeket. Papíron valamennyi beszállítója ugyanattól a Szlovákiában bejegyzett cégtől szerezte be az árut. Az ellenőrzött cég a bizonylatok alapján az árut magyarországi piacvezető nagykereskedelmi partnereinek továbbértékesítette – ismertette a vámhatóság.

A revizorok feltárták, hogy a társaság és az állítólagos beszállítók vezetői, tisztségviselői más cégek mögé bújva már korábban is kiépítettek fiktív értékesítési láncokat. Céljuk az volt, hogy az adómentes közösségi beszerzéseket levonható áfát generáló belföldi ügyletnek álcázzák. Az ellenőrzés azt állapította meg, hogy a számlakibocsátó fantomtársaságok valódi tevékenységet nem végeztek, és soha nem rendelkeztek a számlákra írt árukkal. Így ezeket a vizsgált társaság sem vehette meg tőlük.

Az adóellenőrök az útdíjfizetést ellenőrző kamerák felvételeit és adatait is felhasználva kiderítették, hogy a termékek állítólagos fuvarozásának időpontjaiban nem történt szállítás, a kamerák egyáltalán nem rögzítettek ilyen adatokat a megadott szállítási útvonalakon. Az ellenőrzött társaság – leplezve tényleges célját – egy valódi webshopot is működtetett, de a legális kiskereskedelmi tevékenység a forgalmának alig egy százalékát érte el.

“A cégnek a fiktív számlázási lánc kialakítása több mint tízmilliárd forintjába kerül. Az összeget adóhiány, bírság és késedelmi pótlék formájában kell megfizetnie a költségvetésnek” – írták. A követelést a NAV már az ellenőrzés megkezdésekor részben biztosította, bankszámlazárolással, készpénz, követelés, illetve ingó vagyon lefoglalásával – olvasható a közleményben.

The post Többmilliárdos adóhiányt okozó fiktív számlázási láncra derített fényt a NAV appeared first on .

Az ügyészség honlapján kiadott pénteki közlemény szerint a rendőrségre egy budapesti XI. kerületi társasház lakói tettek bejelentést csütörtökön 22 óra körül arról, hogy az egyik lakás zárva lévő ajtaját egy, a házban lakó férfi kalapáccsal betörte azért, hogy a lakásba bemenjen.

A helyszínre érkező rendőrök közül hárman a társasház folyosóján intézkedtek a 35 éves férfivel szemben, majd megkezdték bilincselését, ám ekkor hirtelen az intézkedő rendőrökre támadt, ütésekkel és rúgásokkal próbálta akadályozni a kényszerintézkedést. Eközben a férfi egy 17 centiméter pengehosszúságú recézett élű tőrkéssel a rendőrökre támadt és annak érdekében, hogy őket megölje, mindhárom rendőrt megszúrta – áll a közleményben.

Az egyik rendőrt a bal combján, a másikat a karján és a mellkasán szúrta meg, míg a harmadik rendőrt szívtájékon érte az egyik szúrás, aki emiatt életét vesztette.

A Központi Nyomozó Főügyészség a bűncselekmény mielőbbi teljes körű kivizsgálása érdekében nyomozócsoportot hoz létre. A nyomozó főügyészség elrendelte a férfi őrizetét, és gyanúsítotti kihallgatását követően kezdeményezték letartóztatását. Fürcht Pál főügyész az ügyben pénteken tartott budapesti sajtótájékoztatón azt közölte: a KNYF több hivatalos személy sérelmére elkövetett emberölés miatt nyomoz, amely bűncselekmény két sértett esetében kísérleti szakban maradt.

Csütörtökön este három intézkedő rendőrt késsel sebesített meg egy férfi Újbudán, majd az utcára menekült, ahol az egyik járőr figyelmeztető lövést követően lábon lőtte, és elfogták. A három sérült rendőrt, illetve a lábon lőtt támadót kórházba vitték. A XI. Kerületi Rendőrkapitányság körzeti megbízottja azonban súlyos sérüléseket szenvedett és a kórházban életét vesztette.

A két megsérült rendőrt a belügyminiszter elismerésben részesíti. A tárcavezető – a rendészeti államtitkár, az országos és a budapesti rendőrfőkapitány kíséretében – pénteken a “közelmúltban példa nélkül álló bűncselekmény” helyszínén tájékozódott a történtekről, majd meglátogatta a még megfigyelésen kórházban tartózkodó megsérült járőrt (társa ellátását követően már otthonában lábadozik), akinek a rendészeti vezetőkkel közösen mielőbbi felgyógyulást kívánt – áll a közleményben.

Hősi halottá nyilvánították Baumann Pétert
Pintér Sándor belügyminiszter hősi halottá nyilvánította és soron kívül rendőr főhadnaggyá nevezte ki a néhai Baumann Péter rendőr főtörzsőrmestert – tudatta a Belügyminisztérium. Pintér Sándor részvétét fejezte ki az elhunyt rendőr hozzátartozóinak. Baumann Péter temetéséről – amelynek költségeit teljeskörűen a rendőrség viseli – később intézkednek, “a hátrahagyottakról történő kegyeleti gondoskodás összes lehetőségét a Belügyminisztérium biztosítja” – írták.

KNYF: nem terrorcselekmény történt
Nem terrorcselekmény történt Budapesten csütörtök este, amikor három rendőrt megkéseltek a XI. kerületi Lecke utcában – hangsúlyozta a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) vezetője. Fürcht Pál főügyész közölte: a KNYF több hivatalos személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt nyomoz, amely bűncselekmény két sértett esetében kísérleti szakban maradt. Az ilyen esetekre kiemelt figyelmet fordít az ügyészség – mondta, hozzátéve: aki rendőr sérelmére ilyen súlyos bűncselekményt követ el, az fokozottan veszélyes a társadalomra.

The post Rendőrgyilkosság Újbudán appeared first on .