Biztonságpolitika

Ez az első alkalom, hogy a lefoglalt kábítószer mennyisége meghaladta a száz tonnát; az előző évben 89,5 tonna kokaint találtak a hatóságok. A belga és a holland vámhivatal közös keddi sajtónyilatkozatából az is kiderült, hogy a hollandiai rotterdami kikötőben, amely szintén jelentős kábítószer-csempészeti csomópont, tavaly 52,5 tonna kokaint foglaltak le, mintegy harminc tonnával kevesebbet, mint az előző évben. A kábítószer-szállítmányok nagy többsége Panamából, Kolumbiából és Ecuadorból származik.

A rotterdami és antwerpeni kikötő a nemzetközi kábítószer-kereskedelem fő csomópontja.

Az Európai Unió hágai székhelyű rendőrségi együttműködési szervezete, az Europol szeptemberi jelentésében arra hívta fel a figyelmet, hogy Belgiumban az utóbbi években jelentősen megnövekedett a kábítószerhez köthető erőszakos cselekmények száma. A tavalyi év első felében több mint ezer embert állítottak elő kábítószer-kereskedelem miatt Antwerpenben.

Vincent Van Quickenborne belga igazságügyi minisztert és nyugat-flandriai magánlakását először szeptember végén, majd december elején helyzeték fokozott rendőri felügyelet alá fenyegetések miatt. A szeptemberi nyomozás során a rendőrség négy gyanúsítottat vett őrizetbe, őket a rendőség kábítószer-kereskedőként azonosította. Fenyegetéseik szerint el akarták rabolni a minisztert, aki kulcsszerepet játszik a kábítószer-kereskedelem elleni belgiumi küzdelemben. Az igazságügyi miniszter szeptember végén úgy nyilatkozott, hogy Belgiumban a “narkoterrorizmus” új szakaszába lépett.

The post Rekordmennyiségű kokaint foglaltak le tavaly a belga hatóságok az antwerpeni kikötőben appeared first on .

Stoltenberg, a NATO brüsszeli székházában tartott sajtótájékoztatón közölte, a katonai szervezet és az Európai Unió egységesebb, mint valaha az Ukrajnának nyújtott és nyújtani tervezett támogatást illetően. A felek tovább tervezik növelni a megtámadott ország támogatását.

“Nem szabad alábecsülni Oroszországot” – figyelmeztetett a norvég politikus. Szavai szerint Moszkva másfajta Európát akar, ellenőrizni akarja szomszédjait, a demokráciát és a szabadságot pedig fenyegetésként értékeli. Ez – mint kiemelte – hosszú távú következményekkel jár a közös biztonságra nézve, ami indokolja a NATO és az EU közötti együttműködés magasabb szintre emelésének fontosságát.

Kijelentette továbbá, a felek közötti partnerség Finnország és Svédország NATO-csatlakozásával még szorosabbá válik. A NATO-főtitkár végezetül reményét fejezte ki, hogy a két ország mihamarabb a katonai szövetség teljes jogú tagjává válhat.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt hangsúlyozta, hogy az EU fokozni fogja a Kremlre nehezedő nyomást az ukrajnai háború miatt bevezetett szankciók fenntartása és megerősítése által. A német politikus emellett kilátásba helyezte további megszorító intézkedések bevezetését Fehéroroszországgal szemben. Hangsúlyozta továbbá, hogy Ukrajnának minden rendelkezésre álló eszközt biztostani kell az önvédelem folytatásához.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke arról beszélt, hogy a felek között létrejött immár harmadik együttműködési megállapodás erősíti az európai biztonságot, az EU elkötelezett amellett, hogy többet költsön annak megőrzésére. Finnország és Svédország NATO-csatlakozásával kapcsolatban azt mondta, Putyin a katonai szövetség gyengülését szerette volna elérni, de az ukrajnai háborúval megerősítette. Hangsúlyozta: a két ország NATO-csatlakozása a szövetség erősödését mutatja. Az EU ugyanezen okokból felgyorsítja az EU-bővítési folyamatokat a Nyugat-Balkán országaival, korábban tagjelölti státuszt biztosított Ukrajnának és Moldovának, valamint uniós perspektívát Georgiának — tette hozzá a tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke.

A NATO és az EU együttműködésről szóló közös nyilatkozat egyebek mellett rögzíti, hogy az euroatlanti térség az elmúlt évtizedek legsúlyosabb biztonsági fenyegetésével áll szemben.

“Az Európa szomszédságában jelentkező konfliktusok, a béke törékenysége és az instabilitás aláássák biztonságunkat, és táptalajt biztosítanak a stratégiai versenytársaknak, valamint a terrorista csoportoknak ahhoz, hogy befolyást szerezzenek, destabilizálják a társadalmakat és veszélyt jelentenek biztonságunkra.”

A szövegben elismerik az erősebb európai védelmi kapacitás fontosságát, amely – mint írták – pozitívan járul hozzá a globális és transzatlanti biztonsághoz, valamint kiegészíti a NATO céljait és erőfeszítéseit. Az aláírók kijelentették: “a növekvő stratégiai verseny korszakát éljük. Kína növekvő magabiztossága és politikája olyan kihívásokat jelentenek, amelyekkel foglalkoznunk kell”.

Hangsúlyozták, hogy tovább erősítik az együttműködést, valamint bővítik és elmélyítik a közös munkát, válaszul a geostratégiai versenyre egyebek mellett az ellenálló képesség és a létfontosságú infrastruktúrák védelmének fokozása által, a biztonságra veszélyt jelentő technológiákkal szembeni védelem megerősítésével, illetve az éghajlatváltozás biztonságát illetően, valamint a hamis információk terjedésével szemben.

The post NATO-főtitkár: kudarcot vallottak Putyin kísérletei a nyugati szövetségesek megosztására appeared first on .

Jaroszlav Janusevics hozzátette, hogy találat ért egy helyi oktatási intézményt is. A mostanit megelőzően hétfő este nyitottak tüzet az orosz erők a megyeszékhelyre – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál. Találat ért egy családi házat, amelyben tűz ütött ki, egy ember életét vesztette. Janusevics egy korábbi Telegram-üzenetében közölte, hogy hétfőn az orosz erők 46 alkalommal lőtték a megye területét harckocsikkal, rakéta-sorozatvetőkkel és aknavetőkkel, illetve egyéb tüzérségi fegyverekkel, két civil vesztette életét és kettő sérült meg.

Szerhij Cserevatij, a keleti országrészben harcoló ukrán alakulatok szóvivője egy tévéműsorban elmondta, hogy az elmúlt napban az oroszok 86-szor nyitottak tüzet a Donyeck megyei Szoledar városra és peremvidékére különböző tüzérségi fegyverekkel. Szavai szerint Szoledar lerohanásának fő módszere, amelyhez az ellenség most folyamodik, a rakéta-sorozatvetők és az ágyútüzérség alkalmazása és ezek támogatásával a gyalogság kis csoportjainak előretörése. Közölte, hogy az orosz erők óriási veszteségeket szenvednek el, de továbbra is próbálnak előrenyomulni a város felé.

A Luhanszk megyei kormányzói hivatal közölte, hogy hétfőn két civil vesztette életét, és kettő sérült meg a Szvatove közelében fekvő Nevszke falu elleni orosz támadásban. A hivatal adatai szerint mire az ukrán hadsereg felszabadította a települést, már csupán mintegy 150 lakója maradt.

Pavlo Kirilenko, a szomszédos Donyeck megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy hétfőn hat helyi lakos sérült meg az orosz erők támadásai következtében, négy Bahmutban és kettő Kurahivkában. Az ukrán hadsereg egyik szóvivője közben arról számolt be, hogy a Dnyipro folyón az ukrán csapatok megsemmisítettek egy kisebb orosz hadihajót a Herszon megyei Bilohrudij szigetnél.

Vitalij Kim, a herszoni régióval szomszédos Mikolajiv megye kormányzója azt írta, hogy az oroszok az Ocsakiv elleni hétfői támadás során eltaláltak egy második világháborús “aknatemetőt”, és áttörték a veszélyes területre öntött méteres betonréteget. A világháborús aknák robbanása szavai szerint több mint kétszáz épületben okozott károkat a településen.

Az Ukrenerho áramszolgáltató vállalat arról tájékoztatott, hogy a hideg idő miatt több régióban átlépték a megszabott fogyasztási limitet, ezért ismét vészleállításokat alkalmaznak. Arra nem tért ki a szolgáltató, hogy mely megyékben lesz rendkívüli áramkimaradás.

The post Orosz agresszió: Putyin csapatai ismét lőtték Herszont appeared first on .

“Javítanunk kell az irányítás és kommunikáció rendszerén. Ennek érdekében aktívan fogjuk alkalmazni a mesterséges intelligencia-technológiákat” – hangoztatta Sojgu a telekonferencián. Elmondta, hogy a védelmi minisztérium idén a légi- és űrerők – egyebek között a vadászgépek, bombázók és drónok – harci képességeinek javítását, valamint a nukleáris triád fejlesztését is tervezi.

“A legelső terveink között szerepel a modern csapásmérő képességek arzenáljának bővítése. Ugyanilyen fontos feladat a személyi állomány felszerelésének és taktikai apparátusának mielőbbi korszerűsítése a legmagasabb szintre. Mindennek, amire egy katonának szüksége van, modernnek, kényelmesnek és megbízhatónak kell lennie” – mondta.

Szergej Sojgu a katonai sorozóirodák munkájának, valamint a polgári és területvédelem rendszerének digitalizálását is beharangozta.

“Folyamatosan elemeznünk és rendszereznünk kell csapataink ukrajnai és szíriai akcióinak tapasztalatait, és fel kell használnunk azokat a személyzeti képzési programok és a katonai felszerelésekkel kapcsolatos tervek kidolgozásához. A csapataink által szerzett tapasztalatoknak kell képezniük a harci kiképzés feljavításának alapját” – mondta a miniszter.

A védelmi tárcára hivatkozó keddi orosz sajtójelentések szerint Alekszandr Lapin vezérezredes veszi át az orosz szárazföldi erők vezérkarának irányítását. Az 58 éves, Szíriában harci tapasztalatokat szerzett Lapin 2017-től a központi orosz katonai körzet, majd a háború kezdetétől október végéig az ukrajnai “különleges hadműveletben” részt vevő orosz egységek központi hadarejének parancsnoka volt. A Lisicsanszkért folytatott harcokért július 4-én megkapta az Oroszország Hőse címet, ám Ramzan Kadirov októberben élesen bírálta a tábornokot, őt hibáztatva az akkori orosz harctéri kudarcokért.

The post Orosz agresszió: Sojgu szerint mesterséges intelligencia fogja javítani az orosz csapatirányítást appeared first on .

A XIX. század folyamán jelentős iparvárossá fejlődött Lódzban a zsidók a lakosság mintegy negyven százalékát képezték a második világháború előtt.

A belváros Pólnocna utcájában álló ház felújításakor az épület udvarán talált leletegyüttesben vannak vallási tárgyak, például menórák, valamint olyan hétköznapi használati tárgyak, mint evőeszközök, poharak, cigaretta- és szalvétatárca, szalvétatartó, egy kozmetikai üvegedény-készlet. A régiségek többsége ezüstözött – tudatta a TVN24 lengyel kereskedelmi hírtelevízió.

Agnieszka Kowalewska-Wójcik, a bérház felújítását felügyelő helyi szakember rendhagyónak nevezte a leletet, mindenekelőtt a tárgyak mennyisége miatt. “Rendkívül értékes régiségekről van szó, amelyek tanúi a ház lakói történetének” – mondta el. Közölte: a tárgyakat leltározták, jelenleg vizsgálják és restaurálják őket, ezt követően a lódzi régészeti és népművészeti múzeumba kerülnek.

A lódzi műemlékvédelmi hivatal múlt héten kiadott közleményében olvasható: a tárgyak jellege arra utal, hogy egyszerre, feltehetőleg a második világháború elején rejtették el őket zsidó vallású helyi lakosok. A leletekről folyamatosan tájékoztatták a helyi zsidó községet, két megtalált hanukai gyertyatartót pedig meggyújtottak december 22-én a község által a városi múzeumban szervezett ünnepségen – áll a közleményben.

The post Kísért a múlt: II. világháborús leletegyüttest találtak egy lódzi bérházban appeared first on .

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a demokrácia elleni támadásnak nevezte, hogy Jair Bolsonaro korábbi elnök híveinek százai megrohamozták Brazíliavárosban a kongresszus, a Planalto elnöki hivatal és a legfelsőbb bíróság épületét vasárnap, választási csalással vádolva az új államfőt. “Határozottan elítélem a demokrácia elleni támadást Brazíliában, ez nagy gondot jelent mindannyiunk, a demokrácia védelmezői számára” – fogalmazott. Hozzátette: teljes mértékben támogatja a “szabadon és tisztességesen megválasztott” új elnököt.

Charles Michel, az EU-tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke azt írta, elítéli a Brazília demokratikus intézményei elleni támadást, és támogatja da Silva elnököt, akit – mint kiemelte – brazilok milliói választottak meg tisztességes, szabad és demokratikus úton.

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke mély aggodalmát fejezte ki a Brazíliában történtek miatt, és kijelentette: “a demokráciát mindig tisztelni kell”. Hozzátette: az uniós parlament da Silva elnök, a brazil kormány és minden legitim és demokratikusan választott intézmény oldalán áll.

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője közleményében elítélte és antidemokratikus erőszakos cselekményeknek nevezte a brazíliai eseményeket. Támogatásáról biztosította a brazil elnököt és szolidaritásáról a “megtámadott demokratikus intézményeket”. Hangsúlyozta: a brazil politikai vezetőknek, különösen Jair Bolsonaro volt elnöknek felelősségteljesen kell cselekedniük, és arra kell buzdítaniuk támogatóikat, hogy hagyjanak fel a tüntetéssel. A politikai nézeteltérések megoldásának nem utcai erőszak útján, hanem Brazília demokratikus intézményein belül kell történnie – mondta. Az uniós diplomácia vezetője kijelentette: a brazil demokrácia győzedelmeskedni fog az erőszakkal és a szélsőségességgel szemben.

The post Az uniós intézmények vezetői elítélték a brazíliai zavargásokat appeared first on .

A jobboldali Zsidó Erő (Ocma Jehudít) pártot vezető Bengvír rendelete szerint bármely rendfokozatú rendőr eltávolíthatja a nyilvános terekről a Palesztin Nemzeti Hatóság zászlóját, melynek lengetése “terrorszervezet támogatásának” minősül.

“Mennyire szánalmas a palesztin zászlóba kapaszkodni, amelyet tiltakozók ezrei lengettek, ahelyett, hogy szembesülnének az igazsággal: a jogi «reform» egyszerűen a főbejáraton behozza az életünkbe a korrupciót és a jogállamiság szétzúzását Izraelben” – mondta a rendeletről Orit Farkas Hacohen törvényhozó, az előző kormány minisztere, utalva a múlt héten, Jarív Levin igazságügyi miniszter által bejelentett tervekre, melyek átalakítják az izraeli jogrendet.

Hétfőn az izraeli parlament, a kneszet egyik bizottsága elfogadott egy olyan törvényjavaslatot, amellyel megfoszthatják izraeli állampolgárságuktól és kiutasíthatják az országból a terrorcselekmények elkövetőit. A két héten belül elfogadni szándékozott indítvány szerint a belügyminiszter megvonhatja az állampolgárságot vagy a tartózkodási engedélyt, és kiutasíthatja a palesztin hatóságtól fizetést vagy pénzbeli juttatást kapó terroristákat a Palesztin Nemzeti Hatóság területére anélkül, hogy előzőleg figyelembe venné esetleges más – általában izraeli – állampolgárságát.

A jelenlegi törvények is lehetővé teszik az állampolgárság megvonását a terrorizmus miatt elítéltektől, de előírja egy másik státusz, általában tartózkodási engedély fenntartását, mely továbbra is lehetővé teszi számukra az Izraelben maradást.

Az új kormány várhatóan még ebben a hónapban megpróbálja elfogadtatni az új Netanjahu-kormány izraeli jogrendet megváltoztató átfogó javaslatcsomagját is, melynek célja az igazságszolgáltatási rendszer átalakítása és az alkotmánybíróságként is működő legfelsőbb bíróság jogköreinek csökkentése.

Ezen ellen közleményben tiltakoztak egyetemek és főiskolák jogi karainak dékánjai, amelyben óva intették Jarív Levin igazságügyi minisztert a jogrendszer ilyen átalakításától. Hibás és elhamarkodott eljárással vádolják Levint, mert szerintük “szélsőséges változás történne az alkotmányos rendszerben, mely megszünteti a fékeket és ellensúlyokat, az ellenőrzést és az ellenőrzési mechanizmusokat”.

“Veszélyezteti Izrael demokratikus és befogadó természetét, s jogrendszerének alapelveit” -írták a jogi dékánok az igazságügyi miniszter terveiről.

“Az új kormány az alkotmányos szerkezet olyan szélsőséges változását igyekszik végrehajtani, amely megszünteti a fontos egyensúlyi mechanizmusokat, a kormány és a kneszet ellenőrzését és felügyeletét, amely a hatalmi ágak szétválasztásának elvei szerint működő minden demokratikus országban szükséges és fennáll. Ez a radikális változás mindannyiunknak árthat” – hangsúlyozták Izrael vezető jogászai a Jediót Ahronót beszámolója szerint.

The post Megtiltotta a palesztin zászló használatát az izraeli nemzetbiztonsági miniszter appeared first on .

A Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság közleménye szerint az ügyben egy siklósi nő tett feljelentést hétfőn a rendőrségen. A házassági ígéretet követően a nő Enyingre utazott, ahol akarata ellenére a férfi arra kényszerítette, hogy közösüljön vele, és rá akarta venni, hogy prostituáltként neki dolgozzon.

A férfi a nőt többször bántalmazta, késsel is megfenyegette, továbbá ékszereit és mobiltelefonját is elvette tőle. A rendőrök az otthonában fogták el az egyébként más bűncselekmények miatt bűnügyi felügyelet alatt álló férfit. Őrizetbe vételét követően kezdeményezték letartóztatását, amelyet a Székesfehérvári Járásbíróság pénteken elrendelt – írták a közleményben.

The post Emberkereskedelem és kényszermunka kísérlete miatt tartóztattak le egy enyingi férfit appeared first on .

A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Főügyészség vádirata szerint egy testvérpár 2020. november végén brutálisan bántalmazott és többször megerőszakolt a két férfi által ismert 94 éves nőt a saját házában. Az erőszak után az ittas férfiak átkutatták a lakást és 100 ezer forint készpénzzel távoztak. A meztelenre vetkőztetett sértettet eszméletlen állapotban a fűtetlen ház padlóján hagyták.

Később az egyik vádlott újra bemászott a házba, több pénzt keresve, és a már életjeleket nem mutató sértettet újra megerőszakolta. Az idős nő súlyos sérüléseket szenvedett és a helyszínen elhunyt, halála az szörnyű testi és lelki gyötrelemmel járt. A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Főügyészség többszörösen minősülő emberölés bűntette és magánlaksértés vétsége miatt emelt vádat a két férfi ellen.

The post Ez a minimum: Életfogytiglant kér az ügyészség a hegymegi gyilkosoknak appeared first on .

Közölte, hogy vasárnap az ott harcoló ukrán alakulatokhoz újabb erőket vezényeltek, és további katonai eszközöket bocsátottak a rendelkezésükre. Szavai szerint a fagyos időjárás lehetővé teszi a nehézeszközök – harckocsik, gyalogsági harcjárművek és páncélozott szállítójárművek – használatát, ezért az ukrán erők számára ellentámadásra is lehetőség nyílik. Hangsúlyozta, hogy előnyre tesz szert az az oldal, amelyik jobban felkészíti katonáit és haditechnikai eszközeit a téli hadműveleti szakaszra, valamint jobb taktikai terveket dolgoz ki.

Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka cáfolta azokat az orosz sajtóban megjelent híreket, amelyek szerint az orosz hadsereg elfoglalta volna Szoledart. Elmondta, hogy az orosz csapatok ismét kísérletet tettek a város elfoglalására, de veszteségeket szenvedtek és visszavonultak. Kifejtette, hogy az orosz erők több irányból rohamozták meg a várost, és a legfelkészültebb fegyvereseket, a Wagner magánhadsereg zsoldosait is bevonták a műveletbe. “Ugyanakkor védőink bátorságának, a tűzerő ügyes és hozzáértő felhasználásának köszönhetően az ellenség jelentős veszteségeket szenvedett, és ismét visszavonult” — fogalmazott a parancsnok.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap esti videoüzenetében közölte, hogy Szirszkij végig látogatta vasárnap a Donyeck megyei Bahmut és Szoledar városoknál harcoló ukrán alakulatokat. Az államfő bejelentette, hogy erősítést küldenek a térségbe.

Közben Andrij Kaszjanov, Ukrajna georgiai ügyvivője nyilvánosságra hozta, hogy Kijev arra kérte Tbiliszit, adja vissza azokat Buk rakétarendszereket, amelyeket a 2008-as orosz-georgiai háború során Ukrajna biztosított Georgiának.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Ukrajna felfegyverzése a legrövidebb út a győzelemhez, valamint a béke és biztonság helyreállításához Európában és azon túl. “Ukrajna hálás partnereinek a katonai segítségért, de őszintének kell lennünk egymáshoz: senki sem tett eleget” – szögezte le. Az RBK-Ukrajina hírportál emlékeztetett arra, hogy Kuleba korábban azt mondta: Ukrajna 2023-ban minden szükséges katonai segítséget megkap partnereitől, amit 2022-ben nem kapott meg.

Az orosz erők ismét lőtték Herszont, áldozatok
Az orosz erők hétfőn ismét tüzet nyitottak a dél-ukrajnai Herszon városára, a támadás következtében egy helyi lakos meghalt egy másik pedig életveszélyes sérüléseket szenvedett – közölte Jaroszlav Janusevics, a megye kormányzója. A tisztségviselő szavai szerint a sérült személy egy nő, akit repesz sebesített meg. Mint mondta, az orvosok most küzdenek az életéért. Az ukrán rendőrség sajtóosztálya közben arról adott hírt, hogy eltűnt két brit önkéntes a Donyeck megyei Szoledar közelében. A városnál jelenleg súlyos harcok dúlnak. A rendőrség közlése szerint a két, 28 és a 48 éves férfinak január 6-án nyoma veszett. Másnap délután jelentették be eltűnésüket a bahmuti járási rendőrkapitányságon. A két önkéntes január 6-án reggel indult el Kramatorszkból Szoledarba, amikor megszakadt velük az összeköttetés. A rendőrség megindította a büntetőeljárást és megkezdte a kutatást az eltűnt brit állampolgárok után.

The post Orosz agresszió: heves harcok dúlnak a Donyeck megyei Szoledarnál appeared first on .

“Az agresszor, amely megígérte, hogy nem lő, még az ENSZ humanitárius missziójára is tüzet nyitott, amely segélyt szállított Orehiv városába” – mondta el Olekszandr Sztaruh, Zaporizzsja megye kormányzója egy tévéműsorban. Anatolij Kurtyev, a zaporizzsjai városi tanács titkára ezt megelőzően arról tett jelentést, hogy szombat este az orosz erők a megyeszékhely peremvidékét lőtték. “Az egész város által hallott robbanások újabb bizonyítékai annak, hogy Oroszország becstelen és lelkiismeret nélküli ország. Annak ellenére, hogy az ellenség állítólag karácsonyra ideiglenes tűzszünetet hirdetett, az oroszok Zaporizzsja külterületeit lőtték” – írta.

Oleh Szinyehubov, Harkiv megyei kormányzó szombat éjjel úgyszintén orosz támadásról számolt be. Szavai szerint Merefa városában két rakéta csapódott be, aminek következtében egy helyi lakos életét vesztette. Az éjjel az orosz erők tüzet nyitottak a Donyeck megyei Kramatorszkra is, ahol károk keletkeztek egyebek mellett nyolc többszintes lakóházban és két oktatási intézményben – közölte Olekszandr Honcsarenko, a város polgármestere, hozzátéve, hogy a támadásban senki sem sérült meg.

Dnyipropetrovszk megye kormányzója, Valentin Reznyicsenko tájékoztatása szerint az éjszaka Nyikopol város peremvidékére lőttek ki az orosz erők mintegy 15 nehéztüzérségi lövedéket, de személyi sérülés ott sem történt.

Jaroszlav Janusevics, a dél-ukrajnai Herszon megye kormányzója azt közölte, hogy vasárnapra virradóan az oroszok tiltott gyújtólövedékekkel lőtték a megyeszékhely, Herszon egyik lakóövezetét. A lakosok közül senki sem sérült meg. Az Ukrajinszka Pravda hírportál hozzáfűzte, hogy gyújtólövedéket tilos lakott területen vagy amellett bevetni. Katonai célpont elleni alkalmazása engedélyezett, de csak akkor, ha az távol van lakott területtől.

Az ukrán vezérkar a vasárnapi helyzetjelentésében arról számolt be, hogy előző nap az orosz hadsereg mintegy 430 katonát veszített. Velük együtt az Ukrajnában tavaly február óta elszenvedett vesztesége 111 170-re nőtt. Szombaton az ukrán erők megsemmisítettek egyebek mellett három orosz harckocsit, három tüzérségi fegyvert és öt drónt.

The post Orosz agresszió: több ukrán települést lőttek az orosz erők a vállalt tűzszünet alatt appeared first on .

A közleményben – a volt helyettes államtitkár és a minisztérium nevének említése nélkül – azt írták: a vád szerint 2019 első felében a volt helyettes államtitkár utasítására a minisztérium háttérintézménye ügyvédi irodákkal, illetve más céggel megbízási szerződéseket kötött, melynek keretében több mint 2,2 milliárd forintot fizettek ki.

Az ügyvédi irodákkal kötött szerződésben szereplő feladatokra a minisztériumnak, illetve háttér-intézményeinek nem volt szüksége, a további céggel kötött szerződésben foglaltakat pedig sosem végezték el – írták.

A volt helyettes államtitkár ezen felül a minisztérium háttérintézménye által kiírt közbeszerzési eljárásban nyomást gyakorolt annak érdekében, hogy az általa kiválasztott, több tíz millió forinttal drágább ajánlatot adó gazdasági társaság nyerje el a pályázatokat – olvasható a közleményben.

A minisztérium helyettes államtitkárának érdekkörébe tartozó vádlottak mindezen túl egy fővárosi kerületi önkormányzattal úgy kötöttek adatvédelmi szerződéseket, hogy közben ezeket a feladatokat továbbra is a korábban alkalmazott személy látta el. Ezzel 2019 és 2021 között összesen 24 millió forint kárt okoztak az önkormányzatnak – tudatta az ügyészség .

A közlemény nem tartalmazza, hogy pontosan melyik fővárosi kerület önkormányzatának okoztak kárt a volt helyettes államtitkár érdekkörébe tartozó vádlottak.

The post Vádat emeltek egy volt helyettes államtitkár ellen 2,2 milliárdos hűtlen kezelés miatt appeared first on .

A Mohammad Mahdi Karami és Szejed Mohammad Hosszeini elleni eljárást jogvédő szervezetek látszatpernek nevezték és tiltakoztak ellene. Az ügyészség állítása szerint Rohollah Adzsamiant, egy fegyveres szervezet tagját egy nemrég megölt tüntetőt gyászoló csoport ölte meg.

Az iráni kormányzat elleni tüntetéshullám szeptemberben tört ki egy 22 éves kurd nő, Mahsza Amini halála után. A fiatal lányt az iráni erkölcsrendészet azért vette őrizetbe, mert nem az előírásoknak megfelelően viselte a kötelező muszlim kendőt. Fogva tartása alatt, szeptember 13-án meghalt. Szemtanúk szerint a hatóságok bántalmazták.

A külföldi székhelyű HRANA iráni emberi jogi hírügynökség adatai alapján eddig legalább 516 tüntető halt meg, köztük 70 gyerek, és 19 262 embert tartóztattak le. Beszámoltak a biztonsági szolgálatok 68 tagjának haláláról is.

A két férfit először decemberben ítélték halálra, de fellebbeztek, mert állításuk szerint kínzással kényszerítették őket hamis vallomásra. Az iráni legfelsőbb bíróság azonban január 3-án jóváhagyta az ítéletet. A kivégzés előtt Karami ügyvédje azt mondta, a férfi éhségsztrájkot kezdett, mert nem engedték meg neki, hogy saját ügyvédet válasszon, helyette államilag kinevezett ügyvéd képviselte őt. Ugyanebben az ügyben három másik férfit is halálra ítéltek, 11-en börtönbüntetést kaptak.

A legutóbbi kivégzésekkel négyre emelkedett az Iránban december óta végrehajtott halálos ítéletek száma. Decemberben a 23 éves Madzsidreza Rahnavardot akasztották fel nyilvánosan, mert állítólag késsel megölte a biztonsági erők két tagják, további négyet megsebesített. A 23 éves Mohszen Sekarit azért végezték ki, mert állítólag lezárt egy utat és megszúrta az iráni Baszidzs önkéntes félkatonai alakulat egy tagját.

The post Iráni tüntetések: Újabb elítélteket végeztek ki appeared first on .

Az ügyészség két férfit vádol azzal, hogy 2020 tavaszán beköltöztek a sértett budapesti házába, elhatározva, megölik őt és megszerzik a vagyonát. A feltételezett elkövetők azután kerültek közel a rendkívül jó anyagi körülmények között élő, több építőipari, élelmiszeripari vállalkozással, nagyértékű személyautókkal, yachttal és több százmillió forint befektetéssel is rendelkező férfihoz, hogy gyakran és nagy mennyiségben fogyasztott szeszes italt, mert nem tudta feldolgozni súlyos betegségben elhunyt élettársa halálát.

Helyzetét kihasználva bűnözői csoportok, prostituáltak jelentek meg nála, bankkártyájának felhasználásával, értékei elvételével komoly összegekhez jutottak. A két férfi orvosi javaslat, ellenőrzés és a tudta nélkül rendszeresen alkoholban feloldott gyógyszereket itatott a sértettel, aki ügyeit egy idő után már nem intézhette egyedül, ha valahova mennie kellett, a vádlottak vagy a társaságuk valamelyik tagja elkísérte őt.

A vádlottak próbáltak hozzájutni az üzletember javaihoz. Nagy mennyiségű fémhulladékot értékesítettek a vállalkozó egyik cégének telephelyéről és egyebek mellett értékpapírjainak egy részét is megpróbálták eladni, mintegy 180 millió forint értékben. Miután eljárás indult a sértett gondnokság alá helyezéséről, a két férfi 2020 júniusában a Mohácshoz közeli Bár községben álló kastélyába költöztette őt. Ott gyakorlatilag fogva tartották, bántalmazták, az otthonából bútorokat, borokat tulajdonítottak el, amellyel több tízmillió forint kárt okoztak.

A vállalkozónak az év augusztusában Budapesten a rendőrségen, és egy járási hivatalban is meg kellett volna jelennie, amit a vádlottak – félve attól, hogy rájuk terhelő vallomást tesz – mindenképpen meg akartak akadályozni. Tervük részeként egyikük Budapestre utazott, meghagyva társának, hogy végezzen a sértettel. A Báron maradt férfi augusztus 10-ére virradó éjszaka megfojtotta a vállalkozót, tüzet okozott a kastélyban, majd saját szállására sietett, azt a látszatot keltve, hogy ott aludt.

A katasztrófavédelem munkatársai a kastély oltása közben találták meg az üzletember elszenesedett holttestét. Az ügyészség előre kitervelten, nyereségvágyból, aljas indokból vagy célból elkövetett emberölés és más bűncselekmények miatt mindkét vádlottra életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását indítványozta a bíróságnak. A vádlottak tagadták bűnösségüket az Antal Gábor bíró előtt zajló perben, és fenntartották a nyomozati szakban tett vallomásukat, miszerint azért segítettek a vállalkozónak és fogadtak el megbízást vagyoni ügyei intézéséhez, hogy M. István megszabadulhasson az őt kihasználó bűnözői csoporttól.

A bíróság mintegy hatvan tanút és számos szakértőt idézett, illetve idéz az ügyben, a tanúk felét már az első három tárgyalási napon kihallgatta. Az egyik tanú a vállalkozó korábbi ügyvédje volt, aki mintegy másfél évtizeden át intézte M. István jogi ügyeit. Elmondta, hogy a munkakapcsolaton túl baráti viszonyt ápolt a sértettel. Takarékos, a pénzére vigyázó, nem nagyvonalú embernek ismerte a vállalkozót, aki ugyanakkor szeretett feltűnősködni, tárgyalópartnerek, sőt, idegenek előtt sem titkolta gazdagságát.

Az ügyvéd kitért rá, hogy ügyfelén a leépülés jeleit látta az élettársa halála után: keveset dolgozott, ügyeit egyre kevésbé tudta kézben tartani, életmódjáról, rossz társaságáról tudva azt javasolta neki, váltson lakóhelyet, telefonszámot, bízzon meg őrzővédő céget a védelmével. Figyelmeztette, arra is, hogy alvilági körökben el fog terjedni, milyen helyzetben van, jönnek olyanok, akik ebből “nagyot akarnak húzni”. Annak ellenére nem fogadta meg a tanácsát, hogy újra és újra vagyon elleni bűncselekményeket követtek el ellene, melyek miatt maga is tett feljelentést.

Az ügyvéd szólt arról, hogy egy idő után telefonon sem tudta elérni a vállalkozót, megbízásának felmondását a másodrendű vádlottól kapta meg, amikor másokkal – köztük a vállalkozó lányával – együtt hiába ment az üzletember bári kastélyához, hogy személyesen beszélhessen vele. A jogász azzal is indokolta a vállalkozó leépülését, hogy e nélkül kizártnak tartja, hogy M. István ügyvéden kívül másnak megbízást adott volna vagyoni ügyei intézésére.

A bíróság tanúként idézett egy borászt is, akinek a másodrendű vádlott bormintát küldött a vállalkozó múzeálisbor-gyűjteményéből, azt kérdezve, jó-e és mennyit ér. A borász az 1990-es évekből származó bort “izgalmasnak” találta és a 15-20 ezer forint értékű kategóriába sorolta. Tanúskodott a bíróságon Bár jegyzője is. Ő korábban vagyonleltárt készített M. István gondnokság alá helyezési eljárásával összefüggésben. Azt mondta, találkozott a vállalkozóval, magabiztosnak, karakánnak látta. Úgy emlékezett, fizikai állapota átlagos, a férfi “térben és időben orientált volt”, nem tűnt úgy, hogy kényszer vagy fenyegetés alatt állna.

Ugyancsak tanú volt egy vegyipari cég vezetője, aki arról számolt be, hogy vállalatának folyadéktöltő gépre volt szüksége kézfertőtlenítő gél gyártásához. A neki magánvállalkozóként bemutatkozó másodrendű vádlott ígérte, hogy a berendezést beszerzi Romániából. Ezért hétezer eurót küldött neki zárt borítékban, de a gép nem érkezett meg, és a pénzét sem kapta vissza.

A tárgyalás tavasszal folytatódik a Pécsi Törvényszéken.

The post Megkezdődött a bári gyilkosság vádlottjainak pere appeared first on .

A Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet értesülése szerint december közepén több ezren vettek részt egy olyan hán-júniszi temetésen, amely a Hamász iszlamista szervezet elleni tüntetésnek is volt tekinthető, és amelyen nyolc tengerbe fulladt gázai fiatalt búcsúztattak. A fiatalok két hónappal korábban eljutottak Tunéziába, és onnan gumicsónakon próbáltak meg eljutni Európába a jobb élet reményében. A Hamászt Izrael mellett az Egyesült Államok és az Európai Unió is terrorszervezetnek tartja.

“A kormány a hibás, az összes tisztségviselő, aki nem gondoskodik a fiatalokról, nem biztosít számukra munkalehetőséget”- mondta a 21 éves fiát gyászoló Nahil Sajat a temetésen. A lap szerint a Hamász 2007-es erőszakos gázai hatalomátvétele után bevezetett izraeli és egyiptomi blokád megbénítja az övezet gazdaságát. A munkanélküliség általában közel ötven százalékos, de a fiatalok körében meghaladja a hatvan százalékot is.

A blokád miatt a lakosok sem légi, sem tengeri úton nem tudják elhagyni az övezetet, csak Egyiptom felé, Rafahnál működik egy szárazföldi határátkelőhely. Az Európát megcélzó fiatalok Egyiptomból Líbiába utaznak, ahol a beszámolók szerint sokakat közülük kirabolnak, és embertelen körülmények közé kényszerítenek.

A Gázában élő palesztinok egyre jelentősebb része nem csak Izraelt hibáztatja a magas adókért és a szegénységért, hanem a Hamászt is, amelynek vezetői közül – az övezetben maradók szerint – többen családostul külföldre költöztek, luxuskörülmények között élnek főleg Bejrútban, Dohában vagy Isztambulban. Az utóbbi évtizedben külföldre költözött például Iszmáil Haníjje, a mozgalom politikai vezetője, Fathi Hamad, a Hamász kommunikációjának irányítója, és Számi Abu Zuhri, a szervezet korábbi szóvivője.

Az Izrael Ma (Jiszráél Hajom) című újság honlapja szerint múlt szombaton is volt egy több tízezer fős tüntetés Gázában. A demonstrálók ezúttal a Hamász rivális pártjának, a Fatahnak a zászlai alatt vonultak föl. A Fatah vezeti a Palesztin Hatóságot, amely Ciszjordániában továbbra is uralmon van, csak a Gázai övezet került ki az irányítása alól a Hamász 2007-es puccsával. A tüntetésen egyúttal a Fatah megalakításának 58. évfordulóját ünnepelték, ezzel jelezve, hogy nőtt a Mahmúd Abbász vezette párt népszerűsége az övezetben a Hamász kárára.

A palesztin statisztikai hivatal adatai szerint a Gázai övezet 2,3 millió lakosának kétharmada szegénységben él. A gázai székhelyű Maszarat kutatóintézet szerint az elmúlt öt évben körülbelül 36 ezer ember hagyta el kivándorlás céljából az övezetet.

The post Sok gázai fiatal próbál Európába menekülni az övezet elviselhetetlen viszonyai elől appeared first on .

Laura Cooper orosz, ukrán és eurázsiai ügyekért felelős védelmi államtitkár-helyettes még pénteken azt közölte, hogy értékét tekintve az eddigi legnagyobb támogatási csomagról van szó a háború kitörése óta. A védelmi minisztérium részletes közlése alapján a szállítmány tartalmaz ötven Bradley típusú gyalogsági harci járművet tankelhárító rakétával és lőszerrel, 100 páncélozott csapatszállítót, 55 aknaálló járművet, valamint 138 Humvee-t, 18-18 önjáró tarackot és lőszerszállító járművet, 36 vontatott tarackot csaknem 100 ezer hozzá való lőszertárral.

Emellett szerepel a csomagban több tízezer tár tüzérségi lövedék, precíziós tárak, 1200 páncéltörő tarack, kiegészítő lőszer rakétarendszerekbe, valamint légvédelmi rakéták, négyezer repülőgép-rakéta, kétezer páncéltörő rakéta.

A részletes számok megnevezése nélkül az Egyesült Államok emellett eljuttat Ukrajnába kézifegyvereket, köztük mesterlövész-puskákat, géppuskákat, valamint gránátvető és kézifegyverlőszert, tovább egyéb eszközöket, például gyalogsági aknákat, éjjel látó készülékeket és pótalkatrészeket. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma pénteken jelentette be, hogy összesen 3,75 milliárd dollár értékű új katonai támogatást nyújt Ukrajna és európai szövetségesei számára a védelmi képességeik fokozására.

A hivatalos közlemény szerint 2,85 milliárd dollárnyi felszerelést az Egyesült Államok védelmi minisztériumának készleteiből adnak át Ukrajna számára azonnali hatállyal. A támogatási csomagban szerepel további 225 millió dollár katonai finanszírozási támogatás, ami az ukrán hadsereg hosszú távú képességeinek fejlesztésére és modernizációjára. További 682 millió dollárt az Egyesült Államok európai partnerei és szövetségesei vehetnek igénybe szintén katonai finanszírozási támogatás formájában.

Fogolycserével újabb ukrán katonák szabadultak ki orosz fogságból
Újabb fogolycserét hajtott végre Ukrajna és Oroszország, amelynek köszönhetően ötven ukrán katona térhetett haza – közölte Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője. A tisztségviselő hozzátette, hogy a kiszabadított ukrán katonák között 33 tiszt van. Kijev azt nem közölte, hogy cserébe hány katonát adtak vissza az orosz félnek.

The post Orosz agresszió: Több száz katonai jármű és rakéták ezrei az új amerikai támogatási csomagban appeared first on .

A két létesítmény ez idáig is állami tulajdonban, de az ukrán ortodox egyház Moszkvához hű “szárnyának” használatában volt. Az állami használatbavételről szóló dokumentum aláírási ceremóniáján nem jelent meg Pavlo metropolita, a Lavra Moszkva-barát vezetője.

“Most fejezte be munkáját a Nagyboldogasszony-székesegyház és a refektórium templomának az ukrán ortodox egyháztól az államnak történő átadásával foglalkozó bizottság, amelyben a nemzeti örökségért felelős testület, a Miller ügyvédi iroda, az ukrán ortodox egyház és a kulturális tárca képviselői vettek részt” – írta Tkacsenko. Szavai szerint a bizottság ez év január 2-án kezdte meg munkáját, és ingatlanleltárral, valamint a két épület műszaki vizsgálati okiratának elkészítésével foglalkozott. A bizottság átfogó leltárt készített a Nagyboldogasszony-székesegyház és a templom vagyonáról, az ikonosztázok és ikonok állapotáról, valamint egyéb ingatlanokról.

A miniszter közölte, hogy a bizottság munkájának eredményeit követően az ukrán ortodox egyház dokumentumot írt alá az egyházi épületek visszaadásáról.

“Annak ellenére, hogy Pavlo metropolita nem jelent meg a bizottság legutóbbi ülésén, ez nem akadályozta meg az állami vagyon visszaadását” – hangsúlyozta a miniszter. Hozzátette: az ukrán egyházi létesítményeknek az egész ukrán népet kell szolgálniuk. “A jövőben is ragaszkodunk ehhez az elvhez” – szögezte le Tkacsenko.

A miniszter emlékeztetett arra, hogy a refektórium temploma és a Nagyboldogasszony-székesegyház 2016-ban került a moszkvai patriarkátus fennhatóságát elismerő ukrán ortodox egyház használatába. A bérleti szerződés 2022. december 31-én lejárt.

Tavaly év végén az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) a rendőrséggel és a nemzeti gárdával együtt kémelhárítási műveletet hajtott végre a Moszkva-barát egyházi “szárny” több kolostorában és templomában, így a kijevi Pecserszki Lavrában is. Az SZBU közlése szerint a házkutatások során találtak oroszbarát irodalmat, jelentős mennyiségű készpénzt euróban, dollárban és rubelben, valamint “gyanús” orosz állampolgárokat.

The post Visszavett az ukrán állam egy székesegyházat és egy templomot appeared first on .

A Budapest Környéki Törvényszék azt írta, hogy egy más ügyben 2019. július 28-án elrendelte a vádlott, az erdőkertesi V. László bűnügyi felügyeletét, amelynek hatálya alatt, 2020. január 23-án a férfinak meg kellett volna jelennie a bíróságon az “elmeállapota megfigyelése tárgyában tartott ülésen”. Mivel ezt a terhelt nem akarta megtenni, elhatározta, hogy megöli az őt kísérő rendőröket, majd megszökik. Ennek érdekében aznap felhívta a 112-es segélyhívószámot és valótlanul azt állította, hogy megsérült a válla, ezért rendőröket kért, hogy kórházba szállítsák, majd egy kést és nagyobb mennyiségű készpénzt vett magához.

Amikor a járőrök kiérkeztek a vádlott otthonához, egy mentő kórházba szállította őt. Onnan a vádlott szállításával megbízott rendőrpáros szolgálati gépjárművébe ültette a terheltet azért, hogy hazavigyék őt. Vállsérülése miatt a vádlottat nem bilincselték meg – írták.

A bírósági közlemény szerint útközben a férfi az ablaknak szorította a mellette ülő női sértettet, akit késével megszúrt. Amikor ezt a járművet vezető rendőr észlelte, üresbe tette a kocsit, hátrafordult, hogy lefogja a támadót. Az első próbálkozása után a terhelt kiszabadította a kezét és többször megvágta a férfi sértettet. Amikor a rendőrnek sikerült megfognia a vádlott csuklóját, a társa elővette szolgálati fegyverét, amelynek a csövére a vádlott ráfogott és megpróbálta megszerezni.

Ezt a sértetteknek sikerült megakadályozniuk, így a rendőrnő a fegyverével ki tudott szállni a kocsiból és fegyverét a vádlottra irányította. Ugyanígy tett a társa is, miután kivette a kést a terhelt kezéből, majd erősítést és mentőt hívott. Nem sokkal később kiérkezett két, a közelben tartózkodó rendőr, akiknek a segítségével – a vádlott hosszas ellenállását követően – végül sikerült megbilincselni a támadót – áll a közleményben.

Mindkét sértett nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett, ám az őket ért szúrások akár életveszélyes állapotot vagy a halálukat is előidézhették volna. A törvényszék a vádirati tényállással részben egyetértve a vádlottat emberölés bűntettének kísérletében és hivatalos személy elleni erőszak bűntettében mondta ki bűnösnek. Ezért őt – halmazati büntetésül – 17 év fegyházbüntetésre ítélte.

Indokolásában a bíróság kiemelte, hogy a vádlottnak nem személy szerint a sértettek, hanem a rendőrség, illetve a hatóság volt a célpontja. “Cselekménye során terrorista jellegű magatartást tanúsított, amelynek célja a félelemkeltés és a sajtó figyelmének felhívása volt” – írták. Továbbá a bizonyítási eljárás során a bíróság megállapította az előre kiterveltséget és az emberölési szándékot, amely azonban befejezetlen maradt, a sértettek pedig enyhébb sérüléseket szenvedtek. Ugyanakkor a bíró hangsúlyozta, hogy aki rendőrre támad, az további minősítő körülmény, ezért az átlagosnál szigorúbb büntetést kell kapnia, így a határozott idejű szabadságvesztés kiszabását tartotta méltányosnak és kellően szigorúnak.

A döntés ellen az ügyész súlyosítás – életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása – miatt fellebbezett, míg a védelem enyhítés érdekében nyújtott be jogorvoslatot, így az ítélet nem jogerős. A vádlott – élve jogával – nem vett részt az ítélethirdetésen – áll a közleményben.

The post Késsel sebesített meg két rendőrt: tizenhét év fegyházat kapott appeared first on .

A közlemény szerint az ukrán légierő, illetve a rakéta- és tüzérségi egységek a nap folyamán összesen három orosz katonai állomáshelyre nyitottak tüzet.

Az orosz erők Kijev szerint pénteken egy rakétacsapást indítottak és 12 támadást hajtottak végre rakéta-sorozatvetőkkel egyebek mellett polgári infrastrukturális létesítmények ellen a donyecki és a dnyipropetrovszki régiókban. A vezérkar hozzátette, hogy változatlanul fennáll az orosz légi- és rakétacsapások veszélye Ukrajna egész területén.

The post Orosz agresszió: az ukrán erők csapást mértek egy orosz hadállásra a Krímnél, sok sebesült appeared first on .

A közlemény szerint a két vezető megerősítette feltétlen szolidaritását Ukrajna és az ukrán nép iránt Oroszország agressziójával szemben. Kifejezték határozott szándékukat arra, hogy továbbra is biztosítsák Ukrajnának a szükséges anyagi, humanitárius, katonai és diplomáciai segítséget. Ennek keretében az Egyesült Államok Bradley típusú gyalogsági harcjárműveket szándékozik küldeni.

A telefonbeszélgetés során Scholz kancellár arról tájékoztatta az amerikai elnököt, hogy Németország Marder gyalogsági harcjárművek küldését tervezi.

A két vezető arról is megállapodott, hogy a járművekhez szükséges képzést is biztosítják az ukrán hadsereg katonáinak.

Emellett hangsúlyozták, hogy a folytatódó orosz rakétatámadások nyomán mind az Egyesült Államok, mind Németország a légvédelemhez sürgetően szükséges eszközöket továbbra is biztosítani szándékozik Ukrajna számára.

The post Orosz agresszió: Az Egyesült Államok és Németország is gyalogsági harcjárműveket tervez küldeni Ukrajnába appeared first on .