Biztonságpolitika

Szerbiának el kell fogadnia a Koszovóval fenntartott kapcsolat rendezését célzó úgynevezett francia-német javaslatot, ellenkező esetben leáll az ország európai uniós csatlakozása, leállnak a külföldi beruházások, és más gazdaságot és politikát érintő megszorítások is várhatók – közölte Aleksandar Vucic szerb elnök azokat a feltételeket, amelyeket Szerbiával szemben támasztottak a világ vezető országai.

A szerb államfő a televízióban is közvetített beszédében rámutatott, hogy a megváltozott geopolitikai viszonyok, nevezetesen az ukrajnai háború miatt nagy a nyugtalanság Európában, és – bárhogy is nevezzék, bárminek is hívják – Európa gyakorlatilag háborúban áll, ezért nem tűrheti, hogy politikai értelemben bárki is ellentmondjon, rendnek kell lennie.

A kérdés az ukrajnai háború miatt vált sürgetővé, illetve azért, mert Szerbia nem vezetett be szankciókat Oroszország ellen, és az elmúlt év második felében Koszovó területén lezajlott szerb-albán összetűzések is azzal a következménnyel jártak, hogy a nemzetközi közösség határozottabban lépett fel. Vucic szerint a nemzetközi megbízottak már nem egyeztetni és közvetíteni akarnak Szerbia és Koszovó között, hanem a megoldást sürgetik, ez a megoldás pedig az, hogy ha kimondva nem is kell elismernie Szerbiának Koszovó függetlenségét, nem akadályozhatja tovább a nemzetközi szervezetekbe történő felvételét.

A szerb elnök szerint már nem számítanak az észérvek, a nemzetközi közösség csak a saját elképzeléseit akarja megvalósítani, nem hallgat senkire, és aki az útjába áll, azt félresöpri.

Vucic azt sérelmezte, hogy mindenki megállapodásról és kompromisszumról beszél, viszont úgy tűnik, hogy az egyik oldal (Koszovó) azt tesz, amit csak akar, és még meg is jutalmazzák érte – hiszen eltörlik a koszovóiakkal szembeni uniós vízumkényszert, és beléphetnek a nemzetközi szervezetekbe -, a másik felet (Szerbiát) pedig fenyegetik.

Az államfő rámutatott, hogy Szerbia mindenképpen az európai úton kíván maradni, ezért hajlandó elfogadni a vele szemben támasztott feltételeket. Viszont azt mindenképpen szeretné elérni, hogy Pristina megalakítsa az észak-koszovói szerb önkormányzatok közösségét, amelynek létrehozásáról 2013-ban állapodott meg a két fél, és amely nagyobb autonómiát biztosítana a koszovói szerb kisebbségnek.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Koszovó függetlenségét öt európai uniós ország (Spanyolország, Szlovákia, Románia, Görögország, Ciprus) sem ismeri el, ám ezek az országok is támogatják az úgynevezett francia-német javaslatot, amely dokumentum részletei még mindig nem kerültek nyilvánosságra, csak a politikusok utalásaiból lehet következtetni rájuk.

 

The post Szerb elnök: Belgrádnak el kell fogadnia a koszovói helyzet megoldását célzó nemzetközi javaslatot appeared first on .

Minden eddiginél nagyobb, többnapos légi és tengeri közös hadgyakorlatot kezdett kedden az izraeli és az amerikai haderő, részben Izraelben – jelentette a helyi média.

Az izraeli katonai rádió szakértője szerint a cél elsősorban Irán figyelmeztetése. “A bazalt tölgyei” fedőnevű hadgyakorlaton az izraeli egységek mellett 6400 amerikai katona vesz részt, többségük a George Bush repülőgép-hordozón és az azt kísérő hadihajókon. Száznegyvenkét, köztük több nukleáris fegyverek hordozására is alkalmas repülőgép, többtucat tengeri cirkáló, valamint tengeralattjárók manőverezését gyakorolják, miközben a légierő az Irán elleni esetleges támadást is modellezi, délen vadászgépek bombáznak, és katonák ezrei rakétateszteket végeznek.

A Jediót Ahronót című újságnak név nélkül nyilatkozó amerikai tisztségviselő az eddigi legjelentősebb közös hadgyakorlatnak minősítette a péntekig tartó műveleteket. Az izraeli hadsereg közlése szerint most elsősorban a közös izraeli-amerikai készenlétet tesztelik, javítják a két hadsereg műveleti kapcsolatát, szimulálják célpontok megtámadását, és gyakorolják a kommunikációs, a parancsnoki és irányítási rendszerek összjátékát összetett helyzetekben. A gyakorlatot alig egy héttel azután kezdték el, hogy Herci Halevi átvette az izraeli vezérkari főnöki posztot elődjétől.

A központi szerepet játszó George Bush repülőgép-hordozó B-52-es bombázókat szállít, valamint F-35, F-15, F-16 és F-18 vadászrepülőgépeket. A hadgyakorlat 6400 amerikai katonájából mindössze 450 tartózkodik szárazföldön Izraelben, a többiek a tengeren végzik feladatukat. A ynet szerint az elmúlt egy év során már harmadszor gyakorol a két haderő egy Irán elleni közös támadást. A lap szerint a következő napokban Izraelben sokfelé érezhető lesz a biztonsági erők élénk mozgása, és robbanások zaja hallatszik majd a déli országrészben.

“A bazalt tölgyeit” mintegy két hónappal ezelőtt, még Benjámin Netanjahu miniszterelnöki kinevezése előtt kezdték el tervezni. A ynet amerikai forrása szerint a hadgyakorlat megmutatja, hogy az Egyesült Államok miként tudja gyorsan a Közel-Keletre átcsoportosítani erőit, noha Washington figyelmét jelenleg főként az ukrajnai orosz invázió és a Kínával kiéleződő feszültség köti le.

 

The post Minden eddiginél nagyobb közös hadgyakorlatot tart az izraeli és az amerikai haderő appeared first on .

Sauli Niinistö finn elnök előre be nem jelentett látogatásra érkezett Ukrajnába, tárgyalásai középpontjában a háború sújtotta kelet-európai ország további katonai célú támogatása állt – jelentette a Jevropejszka Pravda ukrán hírportál.

“Ukrajna nagyra értékeli Finnország és a finnek támogatását. Köszönöm ezt a látogatást!” – írta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Zelenszkij közös sajtótájékoztatójukon leszögezte, hogy Ukrajna nem készült, és ezután sem készül megtámadni Fehéroroszországot. Az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint az ukrán elnök Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfő keddi kijelentésére reagált, amelyben megvádolta Ukrajnát, hogy területén olyan nyugati katonákat képeznek ki, akiknek az a céljuk, hogy destabilizálják Fehéroroszországot.

Az államfők megbeszélésükön megvitatták Finnország katonai segítségnyújtását és Ukrajna politikai támogatását. Niinistö szavai szerint Ukrajna harckocsikkal történő ellátásának kérdése továbbra is napirenden van. “Mi vagyunk az egyetlen ország a NATO-n kívül, amelynek Leopard típusú harckocsijai vannak. Hosszú határszakaszunk van Oroszországgal, és ezt figyelembe kell venni” – mutatott rá Niinistö sajtótájékoztatóján. Kiemelte, hogy különféle szerepek vannak az ukrán segítségnyújtásában, és Finnország aktívan részt vesz ebben a segítségben. A mai napig Finnország 600 millió eurót nyújtott Ukrajnának katonai segítségnyújtás formájában – tette hozzá.

Az ukrán hírportál emlékeztetett arra, hogy hétfőn a finn külügyminiszter közölte: országa még nem döntött arról, hogy szállít-e Leopard harckocsikat Ukrajnának.

A finn államfő a nap folyamán felkereste a Kijev megyei Borogyankát és Bucsát, ahol az orosz hadsereg a háború első heteiben komoly pusztításokat végzett. Borogyankában megvitatta az újjáépítés kérdéseit, beleértve ideiglenes lakások kialakítását, amelyhez Finnország már segítséget nyújtott Ukrajnának.

Kijev: Ukrajnának nincsenek agresszív szándékai Fehéroroszországgal szemben
Ukrajnának nincsenek agresszív szándékai Fehéroroszországgal szemben, és óva inti a szomszédos országot attól, hogy az Oroszországi Föderáció oldalán részt vegyen a háborúban – jelentette ki Oleh Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő az Ukrajinszka pravda hírportál tudósítása alapján. “Oroszország minden lehetséges módon megpróbálja bevonni Fehéroroszországot egy közvetlen háborúba. Ukrajna óva inti Minszket az esetleges további agresszív tervektől. A magunk részéről megerősítjük, hogy nincs semmilyen agresszív szándék Fehéroroszországgal szemben” – szögezte le a kijevi külügyi tárca képviselője. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna készen áll az események bármilyen alakulására, és kizárólag az önvédelemhez való, az ENSZ Alapokmányában biztosított jogának gyakorlásával él. “Az ukrán védelmi erőknek és a kormánynak világos cselekvési terve van arra az esetre, ha megnövekszik a fehérorosz fenyegetés” – fűzte hozzá Nyikolenko.

 

The post Orosz agresszió: Ukrajna további katonai támogatásáról tárgyalt a finn elnök Kijevben appeared first on .

Az orosz Wagner zsoldoscsoport mintegy háromszáz tagját szállították a Luhanszk megyei Juvilejne kórházába, az orvosok azonban nem hajlandók ellátni őket – hozta nyilvánosságra vasárnap az ukrán vezérkar.

A jelentés szerint az orvosok azért nem akarják kezelni őket, mert legtöbbjük olyan betegségek hordozója, mint az AIDS, a szifilisz, a tuberkulózis, valamint a tüdőgyulladás.

Szerhij Hajdaj, Luhanszk megye kormányzója közben egy tévéműsorban elmondta, a régiójában sok az orosz katona, akik képzetlenek, de létszámuknak köszönhetően képesek az előrenyomulásra. “Bármi lehetséges, mert ez egy hatalmas ellenség elleni háború. Oroszország 140 milliós lakosságával hatalmas tartalékkal rendelkezik. Igen, ezek nem hivatásos katonák, de még mindig sok van belőlük. Még ha nincs is jól átható taktikájuk, a létszámuknak köszönhetően fokozatosan haladnak előre” – fogalmazott a kormányzó. Egyúttal megjegyezte, hogy a térségben nehéz a helyzet, de az ukrán erők jól tartják az ellenőrzésük alatt álló területeket.

A dél-ukrajnai Herszon megyei kormányzói hivatal arról adott hírt, hogy vasárnapra virradóra az orosz erők Grad rakéta-sorozatvetőkkel lőtték a megyeszékhelyt, Herszon városát. Eltaláltak egy tömegközlekedési vállalatot, amelynek az épülete megsemmisült és tíz városi járműben keletkeztek károk. További négy lakóház rongálódott meg, de személyi sérülés nem történt.

Az ukrán vezérkar reggeli harctéri helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az elmúlt napban mintegy 650 orosz katona halt meg, akikkel együtt az orosz hadsereg Ukrajnában elszenvedett embervesztesége hozzávetőleg 126 160-ra emelkedett. Az ukrán erők egyebek mellett nyolc orosz harckocsit és hét tüzérségi fegyvert semmisítettek meg az elmúlt napon.

 

The post Orosz agresszió: több száz Wagner-zsoldos került kórházba Luhanszk megyében appeared first on .

Az izraeli hatóságok lezárták a jeruzsálemi zsinagógában elkövetett terrormerénylet végrehajtójának otthonát, a lakókat kiköltöztették – jelentette az izraeli katonai rádió.

A biztonsági kabinet előző este hozott határozata alapján hajnalban fémajtó behegesztésével lezárták a péntek este Jeruzsálemben hét embert meggyilkoló, majd agyonlőtt Hajrí Alkam kelet-jeruzsálemi lakását. A biztonságiak már péntek este a helyszínre érkeztek, letartóztatták a merénylő szüleit, családtagjait és a közvetlen környezetéhez tartozókat, összesen 42 embert, hogy kihallgatásukon megtudják, milyen mértékben voltak részesei az utóbbi évtized legsúlyosabb merényletének.

A kabinet ülésén részt vett miniszterek úgy döntöttek, megszüntetik a terroristák tetteit támogató családtagok számára az izraeli szociális juttatásokat, a többi között az egészség- és a nyugdíjbiztosítást is. Növelik továbbá a katonák és rendőrök számát, és a biztonsági erők hírszerző hadművelet-sorozatba kezdenek az információgyűjtésért, az illegális lőfegyverek lefoglalása és az azokat megszerzők letartóztatása érdekében.

Vasárnap a teljes kabinet ülésén várhatóan megvitatják egy olyan törvényjavaslat beterjesztését is, amely megsemmisítené a terroristatámadást támogató családtagok izraeli személyi számát, vagyis megvonná izraeli jogaikat. Benjamin Netanjahu miniszterelnök bejelentette, hogy emellett az izraeli “polgári lakosság ezrei” fegyverviselési engedélyt fognak kapni, s ennek érdekében felgyorsítják és kiterjesztik az ehhez szükséges engedélyezési folyamatokat. “Nem akarjuk növelni a feszültséget, de minden forgatókönyvre felkészültünk” – fogalmazott a miniszterelnök.

A kabinet ülése után azt is közölték, hogy válaszintézkedésként a következő héten az 1967-ben Jordániától elfoglalt Ciszjordániában létrehozott izraeli települések “megerősítésére” irányuló lépésekről is döntöttek, de további részleteket nem hoztak nyilvánosságra. A szélsőjobboldali nemzetbiztonsági miniszter, Itamar Bengvír, aki szintén tagja a biztonsági kabinetnek, a találkozó után azt mondta, hamarosan törvényjavaslatot nyújt be a terroristák halálbüntetésének érdekében.

A 21 éves merénylő péntek este nyitott tüzet egy, Kelet-Jeruzsálem zsidók lakta negyedében lévő zsinagóga előtt, a terrortámadásban hét ember meghalt, az elkövetőt a rendőrök menekülés közben lelőtték.

 

The post Az izraeli hatóságok lezárták a zsinagógában lövöldöző terrorista jeruzsálemi otthonát appeared first on .



Fontos, hogy a magyar haderő harckészsége mindenkor a legjobb legyen – jelentette ki a honvédelmi miniszter.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf idézte Orbán Viktor megállapítását, azt mondta, hogy “a veszélyek korszakában élünk”. A magyar haderő harckészségének fokozásához elkerülhetetlen, hogy fiatalabb tisztek és altisztek kerüljenek vezetői, irányítói, parancsnoki pozíciókba. A haderőfejlesztés során folyamatosan új, nagyon modern digitális eszközök érkeznek a haderőhöz, ezek üzemeltetéséhez modern szakképesítéssel, nemzetközi tapasztalattal rendelkező, nyelveket beszélő tisztekre, altisztekre van szükség.

Ugyanilyen emberek kellenek a modern konfliktusokban megtanulható harceljárások alkalmazásához. A miniszter megjegyezte, fizikai erőnlét is szükséges, hogy a parancsnokok lépést tarthassanak a csapattal.

Az eszközök folyamatosan érkeznek – emelte ki Szalay-Bobrovniczky. Emlékeztetett arra, hogy “már velünk vannak” a Leopardok. Nemrég mutatták be a Lynx páncélozott harcjárművet, amely csúcstechnológiát képviselő, első alkalommal a magyar hadseregben rendszeresített és Magyarországon gyártott eszköz is lesz. A légvédelemhez pedig még idén megérkeznek azok a radarrendszerek, amelyek a híres izraeli Vaskupolának is részét képezik, továbbá az ezekhez kapcsolódó rakéták, amelyek teljes mértékben biztosítani fogják a magyar légteret.

A tárcavezető azt mondta, hogy a fentiek mellett a jövőre nézve is rendelkeznek olyan tízéves tervvel, amelynek részeként a legfejlettebb, csúcstechnológiás eszközöket hozhatják majd be Magyarországra. A hadügyminiszter az ukrajnai háborúval kapcsolatban hangsúlyozta: végig kell gondolni, hogy mit lehet és kell tenni a Magyarország biztonságáért.

Fontos, hogy a magyar haderő harckészsége mindenkor a legjobb legyen – jelentette ki.

Arra is gondolni kell, hogy Magyarországnak adott esetben az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) védelmi szövetségre támaszkodva, de saját haderejével kell megvédenie a határait, vagy legalábbis elegendő elrettentő erőt kell mutatnia ahhoz, hogy semmilyen irányból semmilyen biztonsági fenyegetés ne érhesse.

“Ezért nem várhatunk, nem késlekedhetünk. A magyar haderőt a lehető legfelkészültebb állapotába kell hoznunk a lehető legrövidebb időn belül” — jelentette ki a miniszter.

 

The post Szalay-Bobrovniczky: a magyar haderő harckészségének a legjobbnak kell lennie appeared first on .

A belga szövetségi kormány pénteken 92 millió euró értékű katonai felszerelést tartalmazó segélycsomagot fogadott el Ukrajna számára – jelentette a RTBF belga hírportál Alexander de Croo miniszterelnök bejelentésére hivatkozva.

A katonai felszerelésekből álló segélycsomag a többi között a védelmi készletekből kivont, illetve a magánszférából vásárolt légvédelmi rakétákat, páncéltörőket, géppuskákat, gránátokat és lőszereket foglal magába.

Ludivine Dedonder védelmi miniszter úgy nyilatkozott, hogy a kormány által nyújtott “jelentős katonai segély kiegészíti a többi uniós tagállam és nemzetközi partnereik által nyújtott segítséget, és lehetővé teszi az ukrán hadsereg számára, hogy az elkövetkező hetekben megfékezze az orosz hadsereg újabb offenzíváját”.

A miniszter közölte, hogy Belgium nem küld harckocsikat Kijevnek, mert már nem rendelkezik ilyen harcjárművekkel. Belgium körülbelül tíz évvel ezelőtt úgy döntött, hogy eladja harckocsijait, darabonként 10-15 ezer euróért. Dedonder szerint, visszavásárlásuk több mint félmillió euróba kerülne darabonként.

Belgium ugyancsak jelentős humanitárius támogatásról döntött pénteken. Brüsszel körülbelül 90 millió euró értékben finanszírozza ukrajnai gyerekek oktatását, sebesültek ellátását, valamint a háború miatt elpusztult infrastruktúra helyreállítását.

Az RTBF beszámolója szerint, a belga kormány elkötelezte magát amellett, hogy csökkenti az orosz eredetű gyémántok beáramlását az antwerpeni gyémántpiacra. Tavaly Antwerpen, mintegy 1,8 milliárd euró értékben importált nyersgyémántot Oroszországból.

 

The post Orosz agresszió: Belgium 92 millió euró értékű katonai felszerelést küld Ukrajnának appeared first on .

Az Európai Unió nem nyilváníthatja terroristacsoportnak az iráni Forradalmi Gárdát addig, amíg erről nem születik bírósági határozat az uniós tagországokban – jelentette ki Josep Borrell kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben, az EU-tagállamok külügyminisztereinek tanácskozására érkezve.

“Bírósági határozat nélkül erről nem lehet dönteni. Nem tekinthetünk valakit terroristának csak azért, mert nem szeretjük” – mondta. Hozzátette, hogy legalább egy uniós tagállam bíróságának kell ítéletet hoznia, hogy az unió további lépéseket tehessen az ügyben.

Az Európai Parlament plénum a múlt héten szavazta meg azt az állásfoglalást, amelyben az áll, hogy az emberi jogok megsértéséért felelős iráni vezetésnek és a békés tüntetések elfojtásáért felelős valamennyi személynek és szervezetnek uniós szankciókkal kell szembenéznie, és a Forradalmi Gárdának szerepelnie kell az Európai Unió terrorszervezeteket felsoroló listáján.

A képviselők a halálra ítélt tüntetők azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását is követelték, és elítélték, hogy az iráni vezetés a büntetőeljárásokat és a halálbüntetést fegyverként használja az eltérő vélemények elfojtására és az alapvető jogaik gyakorlásáért küzdő emberek megbüntetésére. Leszögezték, hogy a több száz tüntető meggyilkolásáért felelősöket bíróság elé kell állítani.

Iránban csaknem három hónapja tartanak a megmozdulások, amelyek egy 22 éves kurd nő, Mahsza Amini halálát követően robbantak ki. Mahsza Aminit az iráni erkölcsrendészet vette őrizetbe, mert nem az előírásoknak megfelelően viselte a kötelező muszlim kendőt. Fogva tartása alatt halt meg, szeptember 13-án. Szemtanúk szerint a hatóságok bántalmazták. A tüntetéshullámmal összefüggésben Iránban többeket halálra ítéltek.

A Forradalmi Gárdát az iráni iszlám forradalmat követően, 1979. május 5-én hozták létre azzal a szándékkal, hogy az új rezsimhez lojális politikai erőket egy szervezetbe tömörítsék, amely egyúttal a többségében még a régi rendszerhez hű hadsereg befolyását is ellensúlyozná. Az uniós külügyminiszterek hétfőn további szankciókról tanácskoznak, ezek olyan iráni szervezeteket és magánszemélyeket büntetnének, amelyek és akik részt vettek az emberi jogok megsértésben.

 

The post Borrell: bírósági határozat nélkül az EU nem nyilváníthatja terrorista szervezetnek az iráni Forradalmi Gárdát appeared first on .

A holokauszt áldozatai iránti tisztelet okán szembe kell szállni az Európa keleti részén, Ukrajnában ma zajló népirtással – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő pénteken a holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából.

A lengyel miniszterelnök felidézte: hatmillióra teszik a holokauszt áldozatainak számát, egyharmaduk gyermek volt. A meggyilkoltak nagy része lengyel állampolgár. Morawiecki a lengyel nemzeti identitás, az európai és a világtörténelem részének nevezte az áldozatok emlékének ápolását. “A totalitarizmus fennállásába, az imperializmus előretörésébe való beleegyezés mindig ugyanoda torkoll: emberek millióinak drámájába” – fogalmazott.

A holokauszt áldozatai iránti tiszteletből, és a tragédiájukból levont bölcsességgel ma “keményen és közösen szembe kell szállnunk a gonosz démonokkal, akik népirtást követnek el Európa keleti részén”. Az auschwitz-birkenaui német náci haláltábor felszabadítása napján “szem előtt kell tartani, hogy keleten Putyin új lágereket épít” – írta Morawiecki, hozzátéve: a szolidaritás és Ukrajna következetes támogatása biztosíthatja, hogy ne ismétlődjön meg a történelem.

Andrzej Duda lengyel elnök leszögezte: a holokauszt emlékének figyelmeztetésként kell szolgálnia minden következő nemzedék számára. Az auschwitzi emlékhelyen pénteken megtartották a haláltábor felszabadításának 78. évfordulója alkalmából – Duda tiszteletbeli védnökségével – megrendezett megemlékezéseket. Rész vett rajtuk 18 túlélő, a külföldi vendégek között pedig Douglas Emhoff, Kamala Harris amerikai alelnök férje is megjelent. Jelen voltak a lengyel államfői hivatal, a szejm és a szenátus képviselői, valamint külföldi diplomaták is.

A központi megemlékezés péntek délután az auschwitz-birkenaui gázkamrák romjainál a zsidó és keresztény egyházi vezetők imájával zárult. Az eredetileg 1940-ben, lengyel foglyok számára létesített tábort 1945. január 27-én a Vörös Hadsereg I. ukrán frontjának katonái szabadították fel, a harcokban 296 szovjet katona esett el. A felszabadítás előtt a nácik mintegy 1,1 millió embert gyilkoltak meg Auschwitzban, főként zsidókat, de lengyeleket, romákat, szovjet hadifoglyokat és más nemzetiségűeket is. A szovjet csapatok mintegy hétezer, végsőkig legyengült embert, többségükben nőket és gyerekeket találtak a táborban. Január 27-ét az ENSZ Közgyűlése 2005-ben a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánította.

Ukrajna megtámadása miatt a szervezők nem hívták meg a megemlékezésre Oroszország képviselőit. A PAP hírügynökség úgy értesült, az orosz külképviselet munkatársai a Vörös Hadsereg katonáinak auschwitzi tömegsírját koszorúzták meg pénteken egy másik rendezvény keretében.

 

The post A lengyel kormányfő az Ukrajnában zajló népirtásra figyelmeztetett appeared first on .

Február 9-én ítéletet hirdetnek a Vizoviczki Lászlóhoz kapcsolódó egyik rendőri korrupciós ügyben.

A Fővárosi Törvényszék a közleményében nem nevesítette Vizoviczkit, csupán felidézte, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség 2014. augusztus 21-én vádat emelt V. L. és 21 társa ellen. A törvényszéki tájékoztatás szerint “február 9-én hirdetnek ítéletet az egyik rendőri korrupciós ügyben”. Közölték: 66 ezer oldalnyi peranyag keletkezett, 300 tanút hallgattak ki, valamint 210 órányi hang- és képfelvételt játszottak le.

A Központi Nyomozó Főügyészség 2014. augusztus 21-én emelt vádat V. L. és 21 társa ellen a Fővárosi Törvényszéken, ahol az I., a X., a XI., a XV., a XVII., a XVIII., a XIX. és a XX. rendű terheltekről már 2020 júniusában ügydöntő határozatot hoztak. A felsorolt vádlottak voltak azok, akik beismerték bűnösségüket és lemondtak a bizonyításról. Velük szemben a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa – a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának másodfokú határozatával – már korábban jogerősen befejezte az eljárást.

A Fővárosi Törvényszéken 2015. január 14-én kezdődött tárgyalássorozatban az első 87 tárgyalási napot követően – az eljáró tanács elnökének betegsége miatt – elölről kellett kezdeni az eljárást, amelyben 2019. november 5-e óta a bíróság 240 tárgyalási napot tűzött ki. Ezek közül azonban a koronavírus-járvány és egyéb egészségügyi okok miatt 77, egy teljes tárgyalási évnyi tárgyalás elmaradt. Az elölről kezdett eljárásban megtartott tárgyalások száma tehát 163.

A több mint 66 ezer oldalt kitevő peranyag része a titkos információgyűjtés és a titkos adatszerzés során keletkezett több mint 47 ezer bizonyíték. Az összesen körülbelül 210 órányi hang- és képfelvétel lejátszása, valamint az sms-ek felolvasása az eljárásban 38 tárgyalási napot vett igénybe – írta a Fővárosi Törvényszék.

A mintegy 300 tanú kihallgatása és vallomásaik felolvasása 100 tárgyalási napon keresztül tartott. A “koronatanú” kihallgatása – akinek nyomozati vallomása körülbelül kétezer oldal – az első eljárásban 28, az elölről kezdett eljárásban tíz, összesen tehát 38 tárgyalási napot vett igénybe. Volt olyan vádlott, aki hét tárgyalási napon keresztül tett vallomást. Az ügyben 66 orvos-, adó- és könyv-, fegyver-, informatikai, közgazdász- és nyelvészszakértői, illetve szaktanácsadói véleményt, jelentést szerzett be a bíróság. Az ítélet rendelkező részének nyilvános kihirdetése február 9-én délelőtt tíz órakor lesz – olvasható a közleményben.

Vizoviczki és társai vesztegetési ügyének tárgyalása 2015. január 14-én a Debreceni Törvényszéken kezdődött el. A vádlottak többsége civil volt, de rendőr, tűzoltó, pénzügyőr is akadt közöttük, ezért katonai tanács előtt folyt a per.

A Központi Nyomozó Főügyészség 2014. augusztus 21-én jelentette be, hogy vádat emelt a rendőrségi vesztegetési botrány során ismertté vált Vizoviczki ügyeiben: a bűnszervezetben, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatti ügyben 33, a bűnszervezetben, vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatti ügyben 22 vádlottal szemben.

A két vádirat alapján 331 bűncselekmény elkövetése róható a vádlottak terhére, a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőire 5-től 25 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. A vádlottak között hét korábbi rendőr, köztük öt volt vezető beosztású rendőrtiszt, korábbi tűzoltó százados, pénzügyőr főhadnagy, egy önkormányzat köztisztviselője és egy közegészségügyi felügyelő is volt.

A költségvetési csalás miatt indult büntetőper 2014 novemberében kezdődött meg a Fővárosi Törvényszéken. A vád szerint Vizoviczki az 1990-es években prostitúciós szolgáltatást nyújtó vállalkozások révén vált ismertté a budapesti éjszakában, majd ismeretlen forrásból vendéglátóipari tevékenységbe fogott. Az illegális jövedelem növeléséért cégei megtévesztették az adóhatóságot, nem tettek eleget számlaadási kötelezettségüknek, rossz minőségű terméket hoztak forgalomba, illetve irreálisan magas árakkal dolgoztak.

Az ügyészség szerint az elsőrendű vádlott a rendszer hatékony működtetéséért ügyvédi segítséggel több tucat cégből álló gazdasági szervezetet hozott létre, továbbá jó kapcsolatokat épített ki a Budapesti Rendőr-főkapitányság és az V. kerületi kapitányság több vezető beosztású tisztjével és más hatósági dolgozókkal is.

A korrupt rendőrök feladata az volt, hogy a Vizoviczki érdekeltségébe tartozó szórakozóhelyeken lehetőség szerint ne legyenek hatósági ellenőrzések, vagy ha mégis, akkor előre értesítsék megbízójukat. Továbbá igyekeztek elérni, hogy legyenek ellenőrzések a konkurens szórakozóhelyeken, esetenként közreműködtek a fizetni nem akaró vendégek tartozásainak behajtásában. A korrupt rendőrök dolga volt az is, hogy megpróbálják lebeszélni a feljelentés megtételéről a megkárosított külföldi vendégeket, ha pedig ez nem sikerült, a megtett feljelentést eltüntették.

Vizoviczkit 2017. április 28-án hét év börtönre és több mint 600 millió forintos vagyonelkobzásra ítélte a Fővárosi Törvényszék első fokon vendéglátóipari tevékenységgel összefüggő költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt. A Fővárosi Ítélőtábla 2018. október 3-án kihirdetett másodfokú, jogerős ítéletével hét év fegyházzal és 330 millió forint vagyonelkobzással sújtotta az elsőrendű vádlott Vizoviczkit. A másik ügyben 2020. december 21-én született jogerős ítélet: hivatali vesztegetés, minősített adatokkal visszaélés és más bűncselekmények miatt hét és fél év fegyházbüntetést szabott ki a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa Vizoviczkire.

 

The post Vizoviczki: február 9-én ítéletet hirdetnek az egyik ügyben appeared first on .

A védelmi együttműködésről is szó volt Guido Crosetto olasz védelmi miniszter és francia kollegája, Sébastien Lecornu pénteki római találkozóján, miközben a felmérések szerint az olaszok 55 százaléka nem támogatja a védelmi kiadások emelését.

A védelmi minisztérium mikroblogján megjelent közlemény szerint Crosetto és Lecornu az ukrajnai háború alakulásáról, a földközi-tengeri térség biztonságáról és stabilitásáról, valamint az olasz és francia fegyveres erők közötti együttműködésről egyeztetett. Napirenden szerepelt a SAMP/T légvédelmi rendszer közös fejlesztési terve is.

Korábban Crosetto a római parlamentben bejelentette, hogy a kormány készen áll újabb fegyverszállítmány küldésére Ukrajnába, amely az ukrajnai háború kirobbanása óta a hatodik lesz, az első szállítmány azonban, melyről a Meloni-kormány határozott.

Crosetto hangsúlyozta, hogy kizárólag védelmi eszközöket szállítanak Kijevnek, mivel Olaszország nem áll háborúban Oroszországgal. Kijelentette, olyan szállítmány lesz, amely még a pacifisták tetszését is elnyeri. Elmagyarázta, hogy rakétavédelmi rendszerről van szó, mely védelmet nyújt a polgári célpontok számára. A miniszter hamisnak nevezte a sajtóban megjelent hírt, miszerint Róma titokban drónokat is szállít Kijevnek.

Crosetto megerősítette, hogy 2028-ra a védelmi kiadásokat a nemzeti össztermék két százalékára akarják emelni. A miniszter úgy vélte, a Kijevnek az utóbbi hónapokban nyújtott jelentős segítség csökkentette a nemzeti fegyveres erők tartalékait, ezért az olasz védelem szerkezeti és finanszírozási átalakítására van szükség.

Az affaritaliani.it hírportálon pénteken megjelent újabb felmérés szerint az olaszok csaknem 55 százaléka ellenzi a védelmi kiadások emelését. Másfél százalékponttal többen mint tavaly novemberben ellenezték.

Az EU meghosszabbítja az Oroszország elleni gazdasági szankciókat
Az uniós tagországok kormányait tömörítő tanács fél évvel, 2023. július 31-ig meghosszabbítja az Oroszország egyes gazdasági ágazataira vonatkozó korlátozó intézkedéseket – közölte a testület. A szankciókat az EU az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedésekre válaszul vezette be 2014-ben, majd 2022 februárjában kibővítette, válaszul Oroszország Ukrajnával szembeni katonai agressziójára.

A meghosszabbított gazdasági szankciók a kereskedelemre, a pénzügyekre, a technológiára és a kettős felhasználású termékekre, az iparra, a közlekedésre és a luxuscikkekre vonatkozó korlátozásokat tartalmaznak. Az intézkedések kiterjednek továbbá a tengeri nyersolaj és egyes kőolajtermékek Oroszországból az EU-ba történő behozatalának vagy szállításának tilalmára, több orosz bank SWIFT-rendszerből való kizárására, valamint több, a Kreml által támogatott dezinformációs csatorna műsorszolgáltatási tevékenységének és engedélyének felfüggesztésére.

 

The post Orosz agresszió: Az olasz és a francia védelmi miniszter Ukrajnáról és a földközi-tengeri helyzetről egyeztetett appeared first on .

Közösen látogatta meg a NATO romániai harccsoportjának kiképzőközpontját pénteken Catherine Colonna francia, Wopke Hoekstra holland és Bogdan Aurescu román külügyminiszter az erdélyi Nagysinken, ahol – a román és más nemzetiségű katonákkal együtt – több száz francia és holland katona teljesít szolgálatot, délután pedig közös nyilatkozatot írtak alá Bukarestben a három ország külpolitikai és védelmi együttműködéséről.

Aurescu a katonák előtt mondott beszédében köszönetet mondott Románia NATO-szövetségeseinek, hogy Oroszország Ukrajna ellen indított háborújára reagálva katonákat küldtek a szövetség keleti szárnyára, ezzel is egyértelművé téve, hogy a tagállamok közösen és eltökélten védik a NATO területének minden négyzetcentiméterét.

A nagysinki támaszponton állomásozó francia katonák nagy része a napokban tért vissza a moldovai és ukrán határ közelében fekvő Smardan lőtéren rendezett hadgyakorlatról, ahol mintegy hatszáz francia katona, kétszáz páncélos – köztük a tavaly ősszel Romániába áthelyezett francia Leclerc harckocsik – részvételével tartottak éleslövészetet, hogy ellenőrizzék: milyen gyorsan tudnának adott esetben a NATO-tagállamok egy megtámadott társuk segítségére sietni.

Colonna francia külügyminiszter a kelet-ukrajnai Odessza kikötővárosban, illetve a Moldovai Köztársaságban tett látogatása után érkezett Romániába.

A NATO – francia parancsnokság alatt működő – romániai harccsoportját tavaly májusban hozták létre azoknak a többnemzetiségű szövetséges csapatoknak az átminősítésével, amelyeket az Ukrajna elleni oroszt támadást követően az úgynevezett Reagáló Erők részeként vezényeltek Romániába.

A francia, holland és román külügyminiszter péntek délután Bukarestben folytatta megbeszéléseit. Az ezt követő közös sajtóértekezleten Colonna leszögezte: Franciaország – szövetségeseihez hasonlóan – addig támogatja Ukrajnát, amíg szükséges, egyebek mellett tüzérségi és légvédelmi fegyverekkel látja el, hogy meg tudja védeni szuverenitását az orosz agresszióval szemben.

Az esetleges béketárgyalások feltételeit firtató újságírói kérdésre válaszolva a francia diplomácia vezetője azt mondta: “ha majd kiegyensúlyozódnak az erőviszonyok, remélhetőleg újrakezdődik a párbeszéd”. Colonna hozzátette: az ukrán elnök békejavaslata szerint is akkor ülhetnek tárgyalóasztalhoz, ha Oroszország véget vet az agressziónak.

Hoekstra köszönetet mondott Romániának az ukrajnai menekültek támogatásáért, és az ukrán gabonaexport alternatív útvonalainak biztosításáért. A holland külügyminiszer szerint továbbra is támogatni kell Ukrajnát fegyverzettel, az EU-nak folytatnia kell szankciós politikáját, a nemzetközi közösségnek pedig különleges törvényszéket kell létrehoznia, amely felelősségre vonja a háborús bűnösöket.

A nagysinki támaszponton tett közös látogatás előtt a román külügyminiszter kétoldalú megbeszélést is folytatott holland kollégájával, amelyen elsősorban a holland és osztrák vétó miatt meghiúsult román és bolgár schengeni csatlakozásról egyeztettek a felek. Az erről kiadott román külügyi közlemény szerint Hoekstra megerősítette, hogy Hollandia támogatja Románia felvételét a határellenőrzés nélküli övezetbe, Aurescu pedig azt ígérte, hogy – bár nem ért egyet a két téma összekapcsolásával – Románia mindent megtesz azért, hogy eloszlassa Hollandia és Ausztria illegális migrációval kapcsolatos aggályait.

Románia mielőbbi schengeni csatlakozásának támogatásáról, illetve a NATO keleti szárnyának közös védelmét és az Ukrajnának nyújtandó segítség fokozását célzó háromoldalú együttműködésről pénteken közös nyilatkozatot is aláírt a francia, a holland és a román külügyminiszter.

 

The post Orosz agresszió: Közösen látogatta meg a NATO romániai harccsoportját a francia, holland és román külügyminiszter appeared first on .

Németország lakosságának többsége támogatja, hogy a szövetségi kormány számos fegyverrendszer után Leopard harckocsikkal is segíti Ukrajnát az orosz támadás elleni védekezésben – mutatta ki egy friss felmérés.

A ZDF országos közszolgálati televízió megbízásából végzett közvélemény-kutatás szerint a lakosság 54 százaléka helyesli, és 38 százaléka ellenzi Ukrajna támogatását a legmodernebb és legerősebb harckocsitípusnak számító Leopard 2-esekkel.

A kormánypártok – szociáldemokraták (SPD), Zöldek, liberálisok (FDP) – szavazóinak körében nagy többségben vannak az új fegyverszállítási program támogatói. A legnagyobb mértékben, 75 százalékos arányban a Zöldek szavazói értenek egyet a harckocsik Ukrajnába küldésével. A legnagyobb ellenzéki erő, a jobbközép CDU/CSU pártszövetség szavazói is csaknem kétharmados, 64 százalékos arányban támogatják a tervet.

A legkevésbé, mindössze négy százalékos arányban a CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) bázisa ért egyet azzal, hogy német gyártmányú modern harckocsikkal segítsék az ukrán erőket az orosz agresszió elleni védekezésben. Az ország nyugati részén a lakosság 59 százaléka helyesli, 33 százaléka elutasítja a kormány szerdán bejelentett döntését. Az ország keleti részén, a volt NDK területén fordított az arány, 35 százalékos a támogatók és 57 százalékos az ellenzők aránya.

A szövetségi kormány első lépésként 14 darab Leopard 2-A6 típusú harckocsit ad át Ukrajnának a német hadsereg (Bundeswehr) állományából, és vállalja, hogy összehangolja az Ukrajnát ugyancsak Leopardokkal segítő nyugati partnerek törekvéseit. A közös cél két harckocsizászlóalj minél gyorsabb felállítása az ukrán hadseregben. A Leopard-programhoz németországi kiképzés, lőszer, szállítás és karbantartás is tartozik.

Az Ukrajna ellen csaknem egy éve hadat viselő orosz vezetés élesen bírálta a német kormány döntését. Szergej Necsajev berlini orosz nagykövet közölte, hogy a Leopardok Ukrajnába küldésével “a feledés homályába vész az oroszok és németek közötti megbékélés (második világháború utáni) nehéz útja”.

A diplomata véleménye szerint Ukrajna támogatásával Németország végleg szakít a náci rezsim által “a nagy honvédő háború alatt népünk ellen elkövetett, el nem évülő kegyetlen bűnök” iránti történelmi felelősség vállalásával, hiszen “ismét német keresztet viselő harckocsikat küldenek a ‹keleti frontra», ami elkerülhetetlenül orosz katonák és civilek halálához vezet”. A szövetségi kormány döntése “rendkívül veszélyes”, “a konfrontáció új szintjét” jelenti “és ellentmond a német politikusok azon állításainak, hogy Németország nem akar belekeveredni a konfliktusba” – tette hozzá a nagykövet.

 

The post Orosz agresszió: A németek többsége helyesli Ukrajna támogatását Leopard harckocsikkal appeared first on .

A Duna-delta Szentgyörgy-ágának torkolatánál partig sodródott tengeri aknát semmisített meg a román haditengerészet egy különítménye csütörtökön – közölte az Agerpres hírügynökséggel Corneliu Pavel ezredes, a fegyvernem-parancsnokság szóvivője.

A sekély vízben fennakadt, időnként tovább sodródó gyanús tárgyat a parti őrség hajójának legénysége fedezte fel a partszakaszon végzett járőrözéskor. Miután kiderült, hogy tengeri aknáról van szó, a hatóságok a helyszínre küldték a haditengerészet aknabegyűjtésre kiképzett búvárcsapatát, amely előbb partra vontatta, majd felrobbantotta a veszélyes szerkezetet.

“Bármely, a part közelébe sodródó tengeri akna veszélyt jelent halászokra, hiszen akár megérintésük is robbanáshoz, emberéleteket követelő katasztrófához vezethet” – idézte a hírügynökség a szóvivőt. Az orosz-ukrán háború kezdete óta román és a bolgár vizeken öt-öt, török területen négy, a Fekete-tenger Ukrajnához tartozó részén pedig negyven aknát semlegesítettek meg – közölte a román haditengerészet.

Tavaly szeptemberben aknának ütközött és a robbanás következtében megsérült egy – az akna hatástalanítása érdekében a helyszínre küldött, de a műveletet a kedvezőtlen időjárás miatt az éjszaka idejére felfüggesztő – román aknászhajó a Fekete-tengeren. A robbanásban senki sem sérült meg, a hajó sem kapott léket, de hajtóműve meghibásodott, ezért be kellett vontatni.

 

The post Orosz agresszió: A tengerpartig sodródott aknát semmisítettek meg Romániában appeared first on .

Vádat emeltek egy fiatal lányokból álló társasággal szemben, amely kiskorúakat dolgoztatott Budapesten prostituáltként, köztük egy 12 éves lányt is – közölte a Fővárosi Főügyészség.

A vádirat szerint a vádlottak – az elkövetéskor 15, 16 és 20 éves lányok – 2020 elején találkoztak az akkor 12 éves, kiszolgáltatott helyzetben lévő sértettel, akit a 16 éves vádlott prostitúcióra vett rá. Megígérte, hogy az így keresett pénz felét megkapja. A sértettet a nála idősebb lány határozott, fenyegető stílusa megijesztette, nem mert ellentmondani neki, ezért a vádlott közvetítésével szexuális aktust létesített egy férfival.

A vádlott két társa egy másik, szintén 18 évnél fiatalabb lányt próbált prostitúcióra kényszeríteni, aki tiltakozott, ezért ököllel többször megütötték – közölték. Azt írták, hogy a bántalmazásnak szemtanúja volt az előbbi ügyféltől éppen visszatérő 12 éves sértett, aki megijedt, és a veréstől félve még ugyanazon a napon további három férfival létesített szexuális kapcsolatot. Az ebből származó pénzt átadta a vádlottaknak.

Egy évvel később a 16 éves vádlott egy másik, szintén nehéz élethelyzetben lévő kiskorút vett rá prostitúcióra azzal az ígérettel, hogy a szolgáltatásért kapott pénzt elosztják egymás között. A 16 éves lányt ezután a vádlott egy IV. kerületi lakáshoz kísérte, ahol a sértett szexuális szolgáltatást nyújtott egy férfinak. A férfi tudta, hogy a lány még kiskorú.

Amikor a sértett másnap ugyanennek a férfinak már nemet mondott, a 16 éves vádlott megfenyegette, hogy kompromittáló videót tesz fel róla az internetre. A fenyegetés hatására a 16 éves sértett még több alkalommal nyújtott szexuális szolgáltatást ugyanannak a férfinak. A Fővárosi Főügyészség az ügyben 18. év alatti sértett sérelmére elkövetett emberkereskedelem bűntette, gyermekprostitúció kihasználásának bűntette és más bűncselekmények miatt nyújtott be vádiratot, és a gyermekprostitúciót kihasználó férfival szemben is vádat emelt.

Mind a négy vádlottal szemben szabadságvesztést indítványozott a vádhatóság – áll a Fővárosi Főügyészség közleményében.

 

The post A lányok, a lányok, a lányok angyalok? appeared first on .

Legkevesebb kilenc palesztint öltek meg izraeli katonák egy csütörtök reggeli razziából tűzpárbajjá fajult összecsapásban a Ciszjordánia északi részén lévő Dzsenín menekülttáborában – jelentette a Jediót Ahronót című újság.

Az izraeli kommandó egy tejtermékeket szállító hűtőkamionnal hatolt be a menekülttáborba, ahol a Sin Bet belbiztonsági szolgálat előzetesen összegyűjtött információi alapján megkezdte körözött palesztinok őrizetbe vételét. Az egyik épületben számos fegyveres volt, és velük robbant ki a tűzpárbaj. Hét palesztin fegyveres halt meg, valamint két palesztin civil. A palesztin egészségügyi hatóságok közlése szerint többen megsebesültek, közülük hárman súlyosan.

Az izraeli hadsereg közleménye szerint az izraeli katonák az akcióval “egy jelentős támadást hiúsítottak meg”. A razzia során szokatlan módon rakétával is célba vettek egy dzseníni épületet. “A halottak jelentős száma miatt eszkalációs forgatókönyvekre is készülünk, a térségben fokozott készenlét várható” – közölte a lappal egy meg nem nevezett izraeli biztonsági tisztségviselő.

A Gázai övezetet irányító Hamász és az Iszlám Dzsihád nevű iszlamista terrorszervezetek “vészhelyzeti értekezletet” tartottak a történtek miatt Gázában. “Ha nem szűnik meg a Dzsenín elleni agresszió, akkor tovább fokozódik a helyzet, és minden lehetőség nyitva áll előttünk”- közölte az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízióval az Iszlám Dzsihád szóvivője.

A palesztinok közlése szerint az egyik halott Szalahat Ezz Ad-Din, a menekülttábor egyik lakója volt, a Dzseníni Brigád nevű csoport egyik fegyverese. Szintén a halottak között van a 24 éves Szaib Isszam Mahmúd Zariki. A palesztin egészségügyi minisztérium közlése szerint egy idős nő is életét vesztette az összecsapásban.

A Palesztin Hatóság elnökének, Abu Mazennek a szóvivője azzal vádolta meg Izraelt, hogy “tömeggyilkosságot követ el a dzseníni menekülttáborban, miközben a világ hallgat”. “Felszólítjuk az ENSZ-t és az összes nemzetközi emberi jogi szervezetet, hogy sürgősen lépjenek közbe, nyújtsanak védelmet népünknek, és állítsák meg a vérontást, amelyet gyermekek, fiatalok és nők is átélnek” – így sürgetett nemzetközi beavatkozást Mohamed Stajje palesztin miniszterelnök csütörtökön.

Legutóbb egy héttel ezelőtt vesztette életét két palesztin egy szintén Dzsenínben, a palesztin ellenállás fellegvárában kitört tűzharcban.

Tavaly tavasszal a palesztin szélsőségesek terrorcselekmények sorozatát indították el izraeliek ellen, és 31 ember halálát okozták. Tavaly mintegy 150 palesztin is életét vesztette, idén már több tucat halottat számolnak. Sokan – de nem mindegyikük – támadásokban vagy a biztonsági erőkkel Ciszjordániában összecsapva vesztették életüket.

A razziák célja az izraeli hadsereg szerint a fegyveres hálózatok felszámolása és az újabb támadások megakadályozása. Legutóbb 2006-ban halt meg 2022-höz hasonlóan sok palesztin izraeli katonákkal vívott összecsapásokban.

 

The post Legkevesebb kilenc palesztint ölt meg egy ciszjordániai fegyveres összecsapásban az izraeli hadsereg appeared first on .

Oroszország 55 rakétát lőtt ki Ukrajnára, ebből a légvédelem 47-et semmisített meg, három H-59-es rakéta pedig nem ért célba – közölte az ukrán légierő parancsnoksága.

A hadijelentés szerint a különböző típusú nagypontosságú rakétákat két, Oroszország területéről indított MiG-31K repülőgépről, valamint a Kaszpi- és a Fekete-tengerről indították. “Az oroszok célja változatlan: az ukránokra nehezedő pszichológiai nyomás és a létfontosságú infrastruktúra lerombolása” – konstatálta Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka.

Szerhij Popko, a Kijev városi katonai adminisztráció vezetője arról számolt be, hogy a fővárosra mintegy húsz rakétát lőttek ki az oroszok, az ukrán légvédelem azonban valamennyit megsemmisítette. Hozzátette, hogy a kilőtt rakéták darabjainak lezuhanása következtében egy 55 éves férfi meghalt Kijevben, két helyi lakost pedig sérülésekkel szállítottak kórházba. Állítása szerint rendben működnek a kijevi infrastrukturális létesítmények.

A Kijev megyei vezetés közben arról adott hírt, hogy a főváros térségében megrongálódott egy közelebbről meg nem nevezett energetikai létesítmény, valamint károk keletkeztek a polgári infrastruktúrában, családi és többszintes lakóépületekben és járművekben. A megyei vezetés megerősítette, hogy a régióban rendkívüli áramszüneteket vezettek be.

Herman Haluscsenko energetikai miniszter azt közölte, hogy a csütörtöki orosz rakétacsapások miatt a legsúlyosabb helyzet az energiaszolgáltatásban Kijevben, valamint Odessza és Vinnicja megyékben alakult ki. Hangsúlyozta: a szakemberek igyekeznek mihamarabb helyreállítani az energiaellátást.

Helyi idő szerint déltájban lefújták a légiriadót Ukrajnában, amely az újabb orosz rakétatámadás miatt kiterjedt az egész ország területére és mintegy négy órán át tartott – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál.

 

The post Orosz agresszió: egyre kissebb hatékonysággal rakétázik a putyinista haderő appeared first on .

Az ukrán elnök szerint már érzékelhetők élénkebb orosz támadó hadműveletek Ukrajna déli és keleti térségeiben. Volodimir Zelenszkij a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak adott interjúban kijelentette azt is, hogy Oroszország részéről nem mutatkozik tárgyalási hajlandóság, de ő sem kíván tárgyalni Putyinnal.

Arra a kérdésre, hogy szerinte mikor várható újabb orosz offenzíva és Ukrajna mennyire felkészült erre, Zelenszkij elmondta: az elmúlt hat napban Dél-Ukrajnában, Zaporizzsja környékén és a keleti országrészben máris észlelhetők intenzívebbé váló orosz támadások.

Hozzátette, hogy ezekben a műveletekben az orosz fegyveres erők nagyon sok embert veszítenek. “Rendkívüliek a veszteségeik, de nem törődnek vele, nem is számolják őket. Mi számoljuk az ő veszteségeiket is, bár pontos számokat erről mi sem tudunk” – fogalmazott az ukrán államfő. Zelenszkij szerint többezres orosz veszteségekről van szó. Hozzátette: Oroszország sokkal nagyobb veszteségeket szenved, mint Ukrajna.

Az ukrán elnökkel az interjú felvétele közben tudatta szóvivője, hogy Németország jóváhagyta Leopard típusú harckocsik szállítását Ukrajnának. Zelenszkij kifejezte háláját a döntésért, de kijelentette azt is, hogy egyelőre nem tudja, mikor érkezhetnek meg országába a nyugati szövetségesek által felajánlott harckocsik.

A német döntés után nem sokkal Joe Biden amerikai elnök is bejelentette, hogy az Egyesült Államok Abrams típusú harckocsikat szállít Ukrajnának, a brit kormány pedig már a múlt hét elején közölte, hogy Challenger 2 harckocsikat és AS90 típusú nagyméretű önjáró lövegeket küld az ukrán hadseregnek. Arra a felvetésre, hogy az amerikai Abrams harckocsik esetleg csak augusztusban érkezhetnek az országba, Zelenszkij úgy fogalmazott, hogy “az túl késő”.

Arra a kérdésre, hogy milyen körülmények között lenne hajlandó béketárgyalásokra Oroszországgal, Zelenszkij kijelentette: az oroszok nem akarnak semmiféle tárgyalást, és ez már az invázió előtt is így volt. “Ez Putyin döntése, és meggyőződésem, hogy Ukrajnát csak az első lépésnek tartja”. Zelenszkij kijelentette: reméli, hogy amikor Oroszország kivonja fegyveres erőit Ukrajnából, elismeri majd, hogy mekkora hibákat követett el. Hozzátette: reméli azt is, hogy akkor már új kormánya lesz Oroszországnak. Az ukrán elnök szerint csak ebben az esetben elképzelhető a helyzet tárgyalásos megoldása.

Zelenszkijt nem érdekli az a lehetőség, hogy Putyinnal négyszemközt tárgyaljon. “Beszéltem vele az invázió előtt, ez egy olyan ember, hogy mond valamit, aztán egész mást csinál” – fogalmazott. “Az invázió óta ő számomra egy senki” – tette hozzá. Zelenszkij nem akarja a harcokat orosz területre kiterjeszteni, csak azt szeretné, ha Oroszország minél előbb befejezné a háborút és a lehető leggyorsabban kivonná hadseregét Ukrajnából.

“Ha távoznak, vége a háborúnak” – mondta a Sky Newsnak adott interjúban az ukrán államfő.

 

The post Ukrajnai háború: Zelenszkij nincs értelme Putyinnal tárgyalni appeared first on .

Késsel lábon szúrta a vele szemben intézkedő rendőrt egy 16 éves fiú szerda este egy Fejér vármegyei településen – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség.

A járőr azért jelent meg a társasháznál, mert egy 16 éves lány nevelőapja rendőri segítséget kért: a lány a bejelentés szerint hétfő óta nem volt otthon és éppen megjelent a barátjánál.

A járőr a bejelentés ellenőrzésére odament, összetalálkozott a lánnyal és annak ugyancsak 16 éves barátjával, akik éppen el akarták hagyni az ingatlant. A lépcsőházban igazoltatni akarta őket, de a fiú a felszólítását figyelmen kívül hagyva megpróbált elfutni. A rendőr testi kényszert alkalmazott, a fiú azonban a földön fekve is ellenszegült, folyamatosan próbálta őt lerúgni magáról és többször ököllel próbálta megütni.

Amikor a járőr megkezdte a fiú megbilincselését, a támadó hirtelen egy kilenc centiméter pengéjű késsel megszúrta az intézkedő rendőr lábszárát. Az intézkedés alatt végig agresszívan viselkedő elkövető ellenállását egy a lépcsőházban lakó, szolgálaton kívüli rendőr segítségével lehetett csak megtörni.

A rendőr nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett.

A fiút őrizetbe vették, ellene hivatalos személy elleni, felfegyverkezve elkövetett erőszak és súlyos testi sértés bűntett kísérlete miatt indított büntetőeljárást a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség.

Megszúrta iskolatársát egy 16 éves lány Debrecenben
Életveszélyt okozó testi sértés bűntett miatt büntetőeljárás indult egy 16 éves lány ellen, aki szerdán megszúrta iskolatársát Debrecenben – közölte a Hajdú-Bihar Vármegyei Rendőr-főkapitányság. Azt írták, a két lány a Sinai Miklós utcában verekedett össze szerda délután, egyikük késsel életveszélyes sérülést okozott társának. A debreceni rendőrök a helyszínen elfogták a késsel támadó lányt. Az adatok alapján a lányok konfliktusa mögött féltékenység állt – olvasható a közleményben.

 

The post Lábon szúrta az intézkedő rendőrt egy kamasz appeared first on .

Üdvözölte az amerikai és a német harckocsik ukrajnai szállításáról hozott döntéseket szerdán Rishi Sunak brit miniszterelnök, de Ukrajna még erőteljesebb támogatását kérte a szövetségesektől.

Az amerikai kormány Abrams, a német kormány Leopard 2 típusú harckocsik szállítását jelentette be Ukrajna számára. A nagy nyugati NATO-szövetségesek közül azonban elsőként London hozott döntést hasonló segítségnyújtásról: a Downing Street január 15-én jelentette be, hogy Ukrajna 14 Challenger 2 harckocsit kap Nagy-Britanniától, és a fegyverszállítási csomagban szerepel “hozzávetőleg harminc” AS-90 önjáró löveg is.

A Challenger 2 brit tervezésű és gyártású, 120 milliméteres löveggel felszerelt, 75 tonna össztömegű harckocsi, amely 1998 óta áll hadrendben a brit hadseregben. Az ugyancsak brit tervezésű és gyártású, 45,7 tonna önsúlyú AS-90-es önjáró lövegeket 1992-ben rendszeresítették a brit fegyveres erőknél.

A londoni miniszterelnöki hivatal szerda esti tájékoztatása szerint Rishi Sunak tárgyalt az amerikai, a német, a francia és az olasz vezetőkkel, akiknek kifejezte elismerését a harckocsik ukrajnai szállításáról hozott döntéshez. A brit kormányfő a Downing Street szóvivője szerint kifejezésre juttatta azt a véleményét, hogy a döntés más országokat is a példa követésére sarkallhat.

Sunak ugyanakkor azt kérte a szövetséges vezetőktől, hogy a következő hetekben és hónapokban nyújtsanak még intenzívebb támogatást Ukrajnának. A brit kormányfő véleménye szerint Oroszország egyértelműen hátrányba került, és lehetőség nyílt a nemzetközi közösség számára a tartós ukrajnai béke megteremtését célzó erőfeszítések gyorsítására – fogalmazott szerdai tájékoztatásában a brit miniszterelnöki hivatal szóvivője.

A Downing Street illetékese szerint a telefonos egyeztetésen mindegyik vezető elismeréssel szólt a hadianyag-szállítások erőteljes összehangoltságáról, valamint az Ukrajnának nyújtott folyamatos humanitárius és gazdasági támogatásról a civil infrastruktúra elleni “válogatás nélküli és barbár” orosz támadások közepette.

A londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) szerdán bejelentette, hogy eddig csaknem kétmilliárd euró támogatást nyújtott Ukrajnának. A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának finanszírozására 1991-ben életre hívott pénzintézet az orosz agresszióra reagálva 2023 végéig hárommilliárd euró értékű külön befektetési programra vállalt kötelezettséget Ukrajna számára. Az EBRD közölte, hogy jó úton halad e cél teljesítése felé: a keretből eddig 1,7 milliárd eurót helyezett ki az ukrán gazdaságba, és további 200 millió euró finanszírozást mozgósított partnerbankok bevonásával.

 

The post Orosz agresszió: A brit kormányfő Ukrajna még erőteljesebb támogatását kérte a szövetségesektől appeared first on .