Biztonságpolitika

“A Kreml nem félemlített meg bennünket, mert az EU és Ukrajna egy család” – idézte az uniós vezetőt a Jevropejszka Pravda hírportál. “Az ukránok egyértelműen a szabadság, a demokrácia és a jogállamiság mellett döntöttek. Az Önök jövője velünk van a mi közös Európai Uniónkban. Az Önök sorsa a mi sorsunk” – hangoztatta Michel.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök előző nap fejtette ki véleményét, miszerint Ukrajna megérdemli, hogy még az idén megkezdje a tárgyalásokat az európai uniós tagságról – emlékeztetett a hírportál. Hozzátette: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is azon meggyőződésének adott hangot, hogy Ukrajna az Európai Unió tagja lesz, és nagyra értékelte Ukrajna eddigi előrehaladását az uniós csatlakozás felé.

Ursula von der Leyen a pénteki sajtótájékoztatón bejelentette, hogy kezdetnek egy milliárd eurót különít el az unió Ukrajnának az orosz agresszió okozta károk gyors helyreállítására. Kijelentette, hogy az Oroszországgal szembeni tizedik szankciócsomag keretében a korlátozások mértéke 10 milliárd euró lesz. Ismételten jelezte, hogy az EU várhatóan február 24-ig ezt a szankciós csomagot is elfogadja.

Zelenszkij a sajtótájékoztatón leszögezte, hogy az ukrán erők nem hagyják el a Donyeck megyei Bahmut városát. “Senki sem adja fel Bahmutot. Harcolni fogunk, ameddig csak tudunk” – fogalmazott az államfő. Kérdésre válaszolva úgy vélte, hogy az ukrán hadsereg képes feltartóztatni Oroszország offenzíváját Kelet-Ukrajnában mindaddig, amíg meg nem erősítik az ott harcoló csapatokat a partnerországoktól érkező fegyverekkel. “Az ukrán hírszerzés és a hadsereg szerint a nyomás növekedni fog államunk keleti részén. Oroszország bosszút akar állni. És pontosan ott akarnak bosszút állni, ahol a legnagyobb szükségük van rá. A mi feladatunk nem az, hogy megadjuk nekik ezt a lehetőséget(…) Úgy gondolom, van esélyünk” – fejtette ki Zelenszkij.

Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 15 uniós biztosból álló küldöttséggel, benne Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselővel és Várhelyi Olivér bővítési biztossal csütörtökön érkezett kétnapos látogatásra az ukrán fővárosba. Michel, az Európai Tanács elnöke pénteken csatlakozott a küldöttséghez. Az uniós vezetők csütörtökön együttes ülést tartottak az ukrán kormánnyal és Zelenszkij elnökkel, majd pénteken csúcstalálkozó keretében tárgyaltak, amelynek fő témája az volt, milyen előrehaladást tett Ukrajna tagjelöltként az EU-csatlakozás követelményeinek teljesítése terén, illetve mik lehetnek az Ukrajna elleni orosz agresszióra adandó válaszlépések.

A csúcstalálkozó záródokumentuma szerint Brüsszel beleegyezett, hogy Ukrajna időközi értékelést kapjon a tagjelölti státus megadásakor támasztott kritériumok teljesítéséről – számolt be a Jevropejszka Pravda. Korábban az EU ragaszkodott ahhoz, hogy az Ukrajnának adandó értékelés csak ősszel jelenjen meg – tette hozzá a hírportál. Kijev azonban jelezte, hogy a végrehajtás értékelését és a problémák leírását tartalmazó hivatalos EU-dokumentum nélkül Ukrajna nem tud “korrekciós munkát” végezni, ami azzal fenyegetett, hogy 2023-ban nem kezdődhetnek meg a csatlakozási tárgyalások. A csúcstalálkozón született határozat megoldja ezt a problémát: az EU beleegyezett, hogy “szóbeli jelentését” papírra veti, és tavasszal hivatalosan átadja Ukrajnának.

The post Ukrajna a Kreml fenyegetései ellenére is EU-tag lesz appeared first on .

Az Elysée-palota közleménye szerint a francia elnök vacsorán látta vendégül hivatalában csütörtök este az izraeli kormányfőt, akinek az iráni nukleáris program fejleményeit is elítélte.

“A két vezető hosszan megvitatta az iráni nukleáris veszély elleni küzdelem eszközeit. Netanjahu miniszterelnök kiemelte, hogy meg kell erősíteni az Iránnal és a meghosszabbított karjaival szembeni elrettentést a Közel-Keleten” – fogalmazott a párizsi izraeli nagykövet az AFP hírügynökségnek.

Irán a múlt év végén megkezdte az urán hatvan százalékos tisztaságú dúsítását a fordói, föld alatti atomlétesítményében, ami a fegyverminőségű anyaghoz szükséges kilencvenszázalékos tisztaság alatt van, de meghaladja a húsz százalékos tisztaságot, amelyet a nagyhatalmakkal kötött 2015-ös megállapodás előtt termelt. Ez utóbbi egyezség a dúsítást 3,67 százalékban korlátozta. Az izraeli miniszterelnök a nukleáris program katonai jellegű céljain kívül azzal is vádolta Teheránt, hogy helyi milíciákra támaszkodva destabilizálja a térség országait Libanontól Jemenig.

“A francia elnök emlékeztetett arra, hogy az Ukrajnával szembeni orosz agresszió támogatása szankcióknak és növekedő elszigeteltségnek teszi ki Iránt” – hangsúlyozta az elnöki hivatal, miközben Izrael azt reméli, hogy az iráni szerepvállalás egy európai konfliktusban arra fogja ösztönözni az európai országokat, hogy határozottabban lépjenek fel Teheránnal szemben.

Kijev és nyugati szövetségesei azzal vádolják Oroszországot, hogy iráni gyártású drónokat használ az Ukrajna elleni támadásokban, s azokkal jelentős károkat okoz energetikai és polgári létesítményekben.

Macron a találkozón kifejezte “Franciaország teljes szolidaritását Izraellel a terrorizmus elleni küzdelemben” az egy héttel ezelőtti, hét halálos áldozatot követelő kelet-jeruzsálemi merénylet kapcsán. Emlékeztetett arra, hogy “el kell kerülni minden további intézkedést az erőszak fokozódásának táplálásra” és kifejezte “határozott szembenállását a ciszjordániai zsidó telepek bővítését illetően, amelyek aláássák egy jövőbeni palesztin állam perspektíváját”.

A francia elnök üdvözölte “az Izrael és a térség több állami közötti kapcsolatok rendeződését”, de “felhívta arra a figyelmet, hogy ez a folyamat nem lehet teljes addig, amíg nem jár együtt az izraeli-palesztin konfliktus megoldásához vezető politikai folyamat újraindulásával”.

Az izraeli miniszterelnök szombat estig marad Párizsban, ahol találkozik vezető üzletemberekkel, valamint a zsidó közösség vezetőivel is.

The post Francia-izraeli csúcs: a két ország együtt lép fel Iránnal szemben appeared first on .

Az amerikai külügyminisztérium kedden közölte: azzal, hogy Moszkva nem engedélyezte az ellenőrzéseket oroszországi katonai helyszíneken, megsértette szerződéses kötelezettségeit.

A NATO pénteken közzétett közleményében kiemelte: az, hogy Oroszország nem hajlandó összehívni a kétoldalú konzultatív bizottság ülését a szerződésben meghatározott időkereten belül, és 2022 augusztusa óta nem teszi lehetővé az Egyesült Államok ellenőrzési tevékenységeit orosz területen, megakadályozza Washingtont abban, hogy a szerződés szerinti jogait gyakorolja, továbbá aláássa az Egyesült Államok azon képességét, hogy megfelelően ellenőrizze, hogy Moszkva betartja-e kötelezettségeit.

A NATO-közlemény hangsúlyozta: az Egyesült Államok betartja az Új START-szerződésben vállalat kötelezettségeket. A szerződés minden állam, köztük a NATO-szövetségesek nemzetbiztonsági érdekét szolgálja, Oroszország mulasztása azonban aláássa a megállapodás életképességét.

“Felszólítjuk Oroszországot, hogy teljesítse a szerződés szerinti kötelezettségeit azáltal, hogy lehetővé teszi az ellenőrzéseket területén, és visszatér a kétoldalú konzultatív bizottságban való részvételhez” – tette hozzá közleményében az észak-atlanti katonai szövetség.

A hadászati támadófegyverek csökkentéséről szóló az Új START-szerződés 2011-ben lépett életbe, 2021-ben pedig öt évre meghosszabbították. A megállapodás rendelkezik egyebek között a nukleáris robbanófejek maximális számáról is.

A Kreml tavaly augusztusban jelentette be, hogy felfüggeszti a szerződés által lehetővé tett amerikai ellenőrzéseket az oroszországi katonai helyszíneken. Moszkva a lépést azzal a Washington és szövetségesei által életbe léptetett beutazási szankciókkal indokolta, melyekről Oroszország Ukrajnai ellen indított háborúja nyomán hoztak döntést.

The post A NATO szerint Oroszország nem tett eleget az Új START-szerződés szerinti kötelezettségeinek appeared first on .

William Burns egy washingtoni egyetemen tartott előadásában megjegyezte ugyanakkor, mindez nem jelenti azt, hogy a kínai vezető eldöntötte, 2027-ben, vagy máskor megtámadja a szigetet, viszont jó jelzi céljait.

A CIA vezetője hírszerzési információkra hivatkozó elemzésében hangsúlyozta, hogy nem szabad alábecsülni a kínai elnök Tajvanra vonatkozó ambícióit, még akkor sem, ha Hszi Csin-pingre “kijózanítóan” hatott az orosz hadsereg teljesítménye Ukrajnában, és ebből megpróbálja levonni a tanulságokat.

A kínai-orosz viszonyról Burns azt mondta: hiba volna a két fél egymás iránti elköteleződését alábecsülni, ugyanakkor “ez nem egy korlátok nélküli barátság”.

The post A kínai elnökre “kijózanítóan” hatott az orosz hadsereg teljesítménye Ukrajnában appeared first on .

A szociáldemokrata politikus a Bild am Sonntag című német lapban közölt interjúban kiemelte, hogy Oroszország az Ukrajna elleni háborúval szembeszegül az “európai békerenddel”, amit nem lehet tétlenül szemlélni, ezért Németország pénzügyi és humanitárius segítségnyújtással, valamint fegyverszállításokkal is támogatja védekezést.

Mindez nem veszélyezteti Németország biztonságát, hiszen a fegyverszállításokat “gondosan mérlegeltük” és “szorosan összehangoltuk szövetségeseinkkel, elsősorban az Egyesült Államokkal”, ez a közös fellépés pedig “megakadályozza a háború eszkalálódását” – fejtette ki Scholz. Aláhúzta, hogy Putyinnal telefonon folytatott megbeszélésein rendre “nagyon világosan” az orosz elnök tudomására hozza, hogy “Oroszország egyedül viseli a felelősséget a háborúért”.

Boris Johnson egykori brit kormányfő azon állításával kapcsolatban, miszerint Putyin a háború megindításának hónapjában, 2022 februárjában rakétacsapással fenyegette meg egy telefonbeszélgetésük során, Scholz azt mondta: az orosz elnök “nem fenyegetett meg sem engem, sem Németországot”.

Putyin azon kijelentésére, hogy ismét német tankok fenyegetik Oroszországot, kiemelte, hogy az orosz elnök szavai beleillenek a “zavaros történelmi összehasonlítások sorába, amelyekkel az Ukrajna elleni támadást igyekszik igazolni”.

Arra a kérdésre, van-e megállapodás Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel arról, hogy a Nyugatról érkező fegyvereket csak ukrán területen vetik be és nem támadják velük Oroszországot a saját területén, a kancellár azt mondta, hogy “ebben egyetértés van”.

The post Scholz: kizárólag Oroszország felelős a háborúért appeared first on .

070403-04 Kecskemét-Hajmáskér. Levegő-föld éleslövészet UB-16 blokkból Sz-5 nem irányított rakétával L-39ZO Albatrosz repülőgépről.

Zord

A közlemény szerint Ukrajna területi integritásának és sérthetetlenségének megsértésével és az ország elleni háborúban való részvétellel gyanúsítják. A büntetőeljárásban az előzetes nyomozást az országos rendőrség végzi. Az orosz zsoldos csoport vezetője az ukrán főügyészség szerint közvetlenül felelős több ezer háborús bűnért. A vizsgálat eddigi állása szerint Prigozsin felhatalmazást kapott arra, hogy legénységet toborozzon, kiképezze, valamint irányítsa őket az Ukrajna területén folyó harci cselekményekben. Mindez a jelenlegi orosz rezsim teljes támogatásával történt. A főügyészség hangsúlyozta, hogy a Wagner zsoldoscsoport tagjai sem kerülik el a felelősségre vonást, még azok sem, akik külföldre menekültek.

Az ukrán nemzeti gárda arról számolt be, hogy lelőttek egy Szu-25-ös orosz harci repülőgépet a Donyeck megyei Bahmutnál. A stratégiai jelentőségű, ukrán ellenőrzés alatt álló várost az utóbbi hetekben hevesen támadják az orosz erők. Az ukrán különleges műveleti erők arról adtak hírt, hogy a Donyeck megye Vuhledar térségében megsemmisítettek egy T-80-as orosz harckocsit, két tengerészgyalogost pedig az összecsapás közben fogságba ejtettek.

Az ukrán vezérkar pénteki harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt napban mintegy 840 orosz katona halt meg, az ukrán erők megsemmisítettek négy orosz harckocsit és egy repülőgépet. Az orosz hadsereg embervesztesége Ukrajnában az ukrán tájékoztatás szerint megközelíti a 130 ezret.

The post Orosz agresszió: Az ukrán főügyészség eljárást indított a Wagner orosz zsoldoscsoport vezetője ellen appeared first on .

A közleményben azt írták: Mosonmagyaróváron egy házra dőlt fa miatt kértek segítséget a Gyári úton, míg a Rákóczi Ferenc utcában elektromos kábelre, a Gulyás Lajos utcában az úttestre dőlt egy-egy nagyobb méretű fa. Enese közelében, az M85-ös autóút 85-ös főúti csomópontjánál egy fa lombkoronája a sztráda felhajtójánál okozott fennakadást.

A fővárosban is számos helyen van szükség tűzoltók beavatkozására. Pesthidegkúton a közösségi közlekedést akadályozza egy kidőlt fa, a XII. kerületi Csörsz utcában szintén a forgalmat akadályozza egy kerítésre dőlt fa. A tűzoltók kézi erővel és motoros láncfűrésszel folyamatosan dolgoznak a károk elhárításán és a forgalmi akadályok megszüntetésén.

Mukics Dániel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője az MTI-hez eljuttatott szombati közleményében arra figyelmeztetett: mivel a talaj nagyon nedves, az erős, helyenként akár száz kilométer per órás szél nemcsak faágakat törhet le, de egészséges fákat is kidönthet.

A balesetek megelőzése érdekében a szóvivő azt javasolta, hogy a meteorológiai riasztással érintett területen mindenki maradjon otthon. Aki mindenképpen autóba kényszerül, indulás előtt tájékozódjon a meteorológiai helyzetről és az utak állapotáról, mert előfordulhat, hogy a kidőlő fák miatt utakat kell lezárni.

Aki teheti, az autójával épületektől, villanyvezetékektől, reklámtábláktól, fáktól távol parkoljon – tette hozzá.

Akit gyalogosan ér el a vihar, keressen védett helyet egy épületben, aluljáróban. Távol haladjon a fáktól, épületektől, hogy a letört ágak, cserepek, üvegszilánkok ne okozzanak sérülést – kérte Mukics. A szóvivő arra is felhívta a figyelmet, hogy az ilyen erős szél kárt tehet az épületekben is. Ha valahol a szél, vagy egy szél miatt kidőlt fa komoly károkat okoz az épületben, hívják a 112-es segélyhívó számot – írta.

Az erős szélben kidőlő fák esetenként elektromos vezetékeket szakítanak el, ezért ilyenkor áramkimaradásra is fel kell készülni. Ha bárki sérült közművet, elszakadt elektromos vezetéket, bajba jutott embert, vagy állatot lát, szintén a 112-es segélyhívó számot hívja.

A tájékoztatás szerint az erős szél miatt megnőhet a szén-monoxid miatti riasztások száma is. Megfordulhat a kéményben az áramlás, mert a szél visszafújja a füstgázt a kéménybe, ami miatt a nyílt égésterű fűtőeszközöknél szén-monoxid keletkezhet. Ezért fontos a mérgezés figyelmeztető tüneteire is ügyelni – áll a közleményben.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szombat hajnalban az erős széllökések veszélye miatt több Balaton-környéki járásban a legmagasabb, harmadfokú riasztásokat adott ki.

Veszélyjelzésükben azt írták: szombaton napközben az országban sok helyen lehet 70 kilométer/óra fölötti széllökés. Erősen viharos – 90-100 kilométer/órát meghaladó – szélrohamok elsősorban a Dunántúlon, a Duna vonalának környezetében, valamint az északkeleti tájakon, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyében várhatók.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) azt közölte, bár az Országos Meteorológiai Szolgálat már visszavonta a széllökés veszélye miatt kiadott harmadfokú (piros) riasztást, nem csökken a viharkárok miatti beavatkozások száma: 17 óra 30 perckor 1200 volt. A legtöbb esetben még mindig úttestre, épületekre, járművekre dőlt fák, leszakadt vezetékek, megbontott háztetők miatt várják a tűzoltókat.

Az V. kerületi Ferenczy István utcában egy szálló tetejéről leesett egy nagy vaslemez, amely fennakadt a lift gépházának oldalán. A tűzoltók eltávolították a súlyos darabot.

A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Encsen a busztársaság telephelyén kidőlt egy fenyőfa, amely leszakított egy vezetéket. A fa egy melléképületre dőlt, a tűzoltók távolították el.

A Vas vármegyei Répcelakon a katolikus templom tetejét rongálta meg a szél. A tűzoltók eltávolították a tizenöt méter magasan lógó cserepeket.

Az OKF tájékoztatása szerint a vasúti forgalmat is akadályozták a viharkárok: Püspökladányban egy a sínekre dőlt fa miatt nem tudott haladni a vonat, de Fábiánsebestyén és Gádoros között is sínekre kidőlt fák okoztak gondot a közlekedésben.

Sárospatakon a szél leszakította az uszoda sátrát. Aros János (Fidesz) polgármester a közösségi oldalán azt írta, a vendégeket időben kimenekítették, a károk felmérése és elhárítása az időjárás függvényében kezdődik el, emiatt az uszoda bizonytalan ideig zárva tart.

A pécsi városüzemeltetési társaság, a Biokom Nonprofit Kft. a közösségi oldalán azt írta, a városban több helyen fák dőltek ki, ágak szakadtak le, a pécsi köztemetőben is. Mivel a temető területe balesetveszélyessé vált, a látogatók biztonsága érdekében lezárták, és csak vasárnap reggel, egy újabb helyszíni szemle után döntenek arról, megnyithat-e a sírkert.

The post A Dunántúlon és a fővárosban ad sok munkát az erős szél a tűzoltóknak appeared first on .

Az NVSZ honlapján olvasható információ szerint: a szolgálat szerdán végzett megbízhatósági vizsgálatot két egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott budapesti mentőápolónál, ennek során a szolgálat magát betegnek kiadó, kórházba szállított munkatársától egyikük hetvenezer forintot lopott el.

A kórházban a mentőápolók a rendőrségnek tagadták a bűncselekmény elkövetését, az ellopott pénzt önként nem adták át, azt azonban egyikük nadrágzsebében megtalálták – írta az NVSZ. A mentőápolót ezután lopás miatt előállították, gyanúsítotti kihallgatásán beismerő vallomást tett. Ellene a Budapesti Rendőr-főkapitányság III. kerületi rendőrkapitánysága büntetőeljárást indított.

Az NVSZ tájékoztatása szerint “a megbízhatósági vizsgálat a korrupció elleni fellépés egyik hatékony eszköze, annak visszaszorítását szolgálja. A vizsgálat során a valóságban is előforduló élethelyzetek mesterséges kialakításával az NVSZ azt ellenőrzi, hogy az érintett eleget tesz-e jogszabályban előírt hivatali kötelezettségének”.

The post NVSZ: hetvenezer forintot lopott egy mentőápoló egy “betegtől” appeared first on .

Az uniós tanács szombati közleménye szerint a tagállamok, valamint a Franciaországot, Németországot, Olaszországot, Japánt, az Egyesült Királyságot, az Egyesült Államokat és Kanadát tömörítő G7-csoport tagjainak megállapodása értelmében a dízelolaj legmagasabb ára hordónként 100 dollár, míg az olcsóbb termékeké hordónként 45 dollár lehet.

A vasárnaptól érvényes megállapodás 55 napos átmeneti időszakot határoz meg azokra az orosz kőolajtermékekre, amelyeket február 5. előtt vásároltak meg és rakodtak hajóra, illetve április 1. előtt végleges rendeltetési helyükön kirakodnak.

A megállapodás lehetővé teszi, hogy a kereskedők tengeren orosz olajat szállítsanak unión kívüli országokba, feltéve, hogy annak ára szigorúan a felső határ alatt marad. A rendelkezés keretében egyúttal megtiltják, hogy bárki az orosz olajtermékek exportját könnyítő szolgáltatásokat – szállítás, biztosítás, finanszírozás – biztosítson abban az esetben, ha a termékeket az árplafon felett értékesítették.

Az uniós tanács március közepétől havi rendszerességgel felülvizsgálja a mechanizmust, amely alapján az árkorlát a jövőben módosítható, hogy reagálni lehessen a piaci fejleményekre. Az ársapkát a részt vevő országok mindegyike azonos időben vezeti be a megfelelő hazai jogi eljárásain keresztül.

A rendelet kiegészíti az Oroszországból származó nyersolaj 2022. december 5. óta hatályos, hordónkénti 60 dolláros árplafonjáról szóló megállapodást, és a tengeren szállított nyersolaj és kőolajtermékek Európai Unióba történő behozatalára vonatkozó teljes uniós tilalmat – tették hozzá.

Az ársapkát Oroszország ukrajnai háborújára válaszul vezették be.

The post Orosz agresszió: Az EU véglegesítette az orosz finomított kőolajtermékek vasárnaptól érvényes árplafonját appeared first on .

Az árplafon már vasárnap (február 5-én) életbe lép – közölte saját Twitter-üzenetében Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. “Meg kell fosztanunk Oroszországot azoktól az eszközöktől, amelyekkel háborút folytathat Ukrajna ellen. A G7-ekkel árplafont állapítunk meg az orosz kőolajtermékekre vonatkozóan, csökkentve ezzel Oroszország bevételeit, miközben stabil globális energiapiacot biztosítunk” – fogalmazott Ursula von der Leyen.

A dízel árplafonja hordónként 100 dollár, míg az olcsóbb termékeké hordónként 45 dollár – mondták el uniós diplomaták. Az európai exportra termelt orosz dízelt a közelmúltban még hordónként 110-130 dollárért értékesítették. A rendelkezés keretében egyúttal megtiltják, hogy az orosz olajtermékek exportját könnyítő szolgáltatásokat – szállítás, biztosítás, finanszírozás – biztosítsanak abban az esetben, ha a termékeket az árplafon felett értékesítették.

Az ársapka bevezetésére Oroszország ukrajnai háborújára válaszul került sor.

Oroszország rabol
A “barátságtalan államokhoz” kötődő külföldi tulajdon, köztük ukrán üzletemberek vagyontárgyainak államosításáról fogadott el határozatot az Oroszország által Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím államtanácsa, a listán mintegy félezer objektum szerepel. Az érintettek között szerepel Szerhij Taruta, Ihor Kolomojszkij, Rinat Ahmetov és Arszenyij Jacenyuk üzletember, 12 ukrán bank és a Dinamo Kijev labdarúgóklub is. Az intézkedés vállalkozásokra, bankokra, a turisztikai és sportinfrastruktúra létesítményeire, valamint az Oroszországgal szemben ellenséges államok kintlévőségeire is kiterjed. Az államosított vállalatok folytatják tevékenységüket. Szergej Akszjonov, a Krím helytartója közölte, hogy az államosított vagyon eladásából származó összeget a “különleges hadművelet” részvevőinek támogatására fogják fordítani.

The post Orosz agresszió: Az EU tagállami megállapodtak az orosz finomított kőolajtermékek árplafonjáról appeared first on .

A jobboldali Olasz Testvérek politikusa és a szociáldemokrata német kormányfő közös tájékoztatóján Meloni kiemelte: “abszolút támogatja” Scholzot abban, hogy legyen a kibocsátó országokkal folytatandó együttműködés “egyik eleme” a legális bevándorlási kvóta az illegális migráció visszaszorításáért cserébe. Kifejtette: az illegális migráció a biztonsággal is összefügg, ezt mutatja például a Wagner orosz katonai vállalkozás tevékenysége az afrikai Szahel-övezetben.

Hangsúlyozta, hogy szét kell választani egymástól az illegálisan bevándorló gazdasági menekültek és a valóban védelemre szoruló emberek, például a hazájukat az orosz támadás miatt elhagyni kényszerülő ukránok ügyét, és nem lehet “egyszerűen a tengerbe vetni” az érkezőket. Mint mondta, “természetesen felelősségvállalásra és szolidaritásra is szükség van”.

Hozzátette: hajlandó diplomáciai képviseleteket nyitni afrikai országokban, hogy a bevándorolni szándékozók benyújthassák “szabályos kérelmüket”.

Az olasz kormány az orosz támadás ellen védekező Ukrajna támogatásában is egyetért a német kormánnyal – húzta alá berlini bemutatkozó látogatásán Meloni, akit katonai tiszteletadással fogadtak Scholz hivatalában. Kiemelte, hogy kormánya “minden lehetséges módon és minden szinten” támogatja Ukrajnát, és személyesen is azt vallja, hogy nem igaz az az állítás, miszerint az orosz támadással szembeni védekezés támogatása csak a háború folytatását jelenti.

“Ha nem támogatnánk Ukrajnát, akkor nem béke lenne, hanem invázió” – jelentette ki az olasz miniszterelnök, hozzátéve, hogy az “igazságos békéhez” meg kell adni az önvédelem lehetőségét a megtámadott országnak. Csak az erőegyensúly esetén, azaz Ukrajna támogatásával lehet “tárgyalóasztalhoz ültetni a feleket” – mondta Meloni. Kérdésre válaszolva arról is szólt: nem emlékszik, hogy bármikor is azt mondta volna, hogy “allergiás Németországra”.

Scholz az EU-s tagállami vezetőket összefogó Európai Tanács február 9-én kezdődő kétnapos rendkívüli értekezletével kapcsolatban kiemelte: a közös értékeken – a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletére – épülő, és “humánus és válságtűrő” EU-s menekültügyi rendszert kell kiépíteni, amelyben “méltányos egyensúlyban” van a felelősségvállalás és a szolidaritás.

Hozzátette, hogy a védelemre nem szoruló, maradásra nem jogosult menedékkérőket vissza kell juttatni származási országukba. Ezekkel az országokkal együtt kell működni, és meg kell nyitni az EU-ba irányuló bevándorlás “legális útjait”. Aláhúzta: egyetértésre kell jutni arról, hogy “Európának szüksége van a bevándorlásra”.

A kancellár szólt többek között Ukrajna támogatásáról is, aláhúzva: Németország és Olaszország “átfogó támogatást nyújt Ukrajnának az orosz agresszió elleni védekezéshez, és ez így is marad”.

The post Meloni Berlinben: támogatásra méltó a legális bevándorlási kvóták gondolata appeared first on .

“A rendszer átadása válasz Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszternek a francia és olasz kollégáinak tolmácsolt sürgős kérésére a polgári lakosság és infrastruktúrák védelmére az orosz légitámadásokkal szemben” – olvasható a közleményben. Sébastien Lecornu francia és Guido Crosetto olasz védelmi miniszter telefonon egyeztetett pénteken a szállítás véglegesítéséről, amelyről hetek óta folytak tárgyalások.

“A két miniszter véglegesítette a technikai tárgyalásokat a SAMP/T – MAMBA légvédelmi rakétarendszernek 2023 tavaszán Ukrajnába történő szállításáról. Ez az első európai nagy hatótávolságú francia-olasz gyártású légvédelmi rakétarendszer” – írta a francia tárca. Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter a héten tett látogatást Párizsban, miután Kijev hónapok óta kéri a légvédelme megerősítését nyugati partnereitől.

Franciaország 2022 novemberében már telepített egy MAMBA légvédelmi rakétarendszert Románia keleti határára a NATO romániai harccsoportjába. Párizs kedden jelentette be, hogy további 12 Caesar önjáró löveget ad át Ukrajnának, amely így ötven példánnyal fog rendelkezni, valamint ígértet tett, hogy a francia Thales űripari és védelmi cég által gyártott Ground Master 200 (GM200) típusú radarokat is szállít Ukrajnának.

The post Orosz agresszió: Franciaország és Olaszország MAMBA légvédelmi rakétarendszert ad Ukrajnának appeared first on .

Az ombudsman szerepét is ellátó államügyésznő elemzése szerint a Benjamin Netanjahu miniszterelnök és Jarív Levin igazságügyi miniszter javasolta változtatások korlátlan kormányzati hatalomhoz vezetnének, és rontanák az igazságszolgáltatás szakmaiságát és függetlenségét. Baharav-Miara úgy véli, hogy az alkotmánybírósági felügyeletet is ellátó legfelsőbb bíróság javasolt korlátozása gyakorlatilag megszüntetné a törvényességi felügyeletet az izraeli parlamentben, a kneszetben meghozott új törvényeknél.

A 112 oldalas tanulmány globális összehasonlításokat is felvonultat érveiben a világ különböző pontjairól, és témákra bontva, részletesen kifejti bírálatát az indítványokkal szemben.

“A javasolt rendszer tulajdonképpen a kormány képviselőinek és a koalíciós többségnek az ellenőrzését biztosítja az igazságszolgáltatás felett. Ez súlyosan sérti az igazságszolgáltatás függetlenségét és pártatlanságát, valamint szakmaiságát” – vélekedik a bírákat kiválasztó bizottság összetételének javasolt megváltoztatásáról az államügyész. Baharav-Miara szerint a legfelsőbb bíróság normakontrollhoz való jogának korlátozása gyakorlatilag megszüntetné az új törvények felülbírálatának lehetőségét, ezért a kneszet és a kormány szinte korlátlan jogalkotó hatalmat kap, és ennek eredményeként az alaptörvényekben rögzített emberi jogok alkotmányos védelme gyengülne.

A jogi szakvélemény szerint az államszerkezet ilyen jellegű megváltoztatásait csak “rendezett és átgondolt” módon, “szilárd tényekre alapozva és széles körű konszenzussal” szabad végrehajtani.

Izraelben az utóbbi hetekben komoly ellenállást váltottak ki a kormány igazságszolgáltatási rendszerben tervezett változtatásai, szombat esténként országszerte tömegtüntetéseken sok ezren tiltakoznak ellene, mert a tiltakozók szerint károsítanák az ország demokratikus berendezkedését.

The post Izraeli államügyész: a kormány jogrendi változtatásai ártanának a demokratikus normáknak appeared first on .

A törvényszék katonai tanácsa kedden tartott előkészítő ülést a volt katona ügyében, akivel szemben kétrendbeli, “a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi, befolyási viszonyával visszaélve elkövetett szexuális kényszerítés bűntettének kísérlete” miatt emelt vádat a Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség.

A közlemény szerint a férfi 2019 januárjától – elöljáróként – ismétlődően arra próbálta rávenni az egyik sértettet, hogy szexuális cselekményeket végezzen vele, amit a nő minden alkalommal elhárított. Az elutasítást követően a század parancsnoka kritizálni kezdte a sértett munkavégzését, és közölte, ezt addig folytatja, amíg a nő nem enged neki.

Miután a sértett mindezek ellenére sem volt hajlandó a gyanúsítottal szexuális kapcsolatot létesíteni, a férfi több alkalommal különféle, az állományviszonyát is érintő fenyegetésekkel próbálta elérni, hogy a nő tegyen eleget a felszólításnak.

A volt katona 2021 májusában egy gyakorlat során – majd később többször is – egy másik alárendeltjével is közölte, hogy szexuális cselekményt akar vele végezni. Miután a sértett ezt visszautasította, a százados – a szexuális kapcsolat létesítése érdekében – kritikával illette a munkáját és azzal fenyegette, hogy el fogja távolítani a honvédségtől.

A katona szolgálati jogviszonya a büntetőeljárás elrendelését követően megszűnt. Az előkészítő ülés során az ügyész fenntartotta az írásban kézbesített vádiratot, ötéves börtönbüntetést indítványozott és megjelölte a bizonyítékait.

A törvényszék közölte: a vádlott az előkészítő ülésen nem mondott le a tárgyaláshoz való jogáról és tagadta a bűncselekmény elkövetését. A vádlott a hadbíró kérdésére elismerte, hogy erotikus, illetve szexuális tartalmú üzeneteket küldött alárendeltjének, de a védekezése szerint ezzel nem az volt a célja, hogy szexuális cselekményeket is végezzen vele. A hadbíró további, a bűncselekménnyel kapcsolatos kérdéseire nem tudott elfogadható magyarázatot adni, védője tanácsára a továbbiakban megtagadta a vallomástételt.

A hadbíró az ügyet tárgyalásra utalta, és megkezdődött a bizonyítási eljárás. A büntetőeljárás a bizonyítás kiegészítésével, a vád és a védelem által indítványozott tanúk kihallgatásával februárban folytatódik.

The post Tagad a szexuális kényszerítéssel vádolt katona appeared first on .

Mateusz Morawiecki a Bild című lapnak adott interjúban kiemelte, hogy támogatná vadászgépek átadását Ukrajnának, “ha ez az egész NATO döntése lenne” és “nemcsak Lengyelország, hanem sok más ország is részt venne” az ukrán légierő megerősítésében. Lengyelország azért támogatja Ukrajnát, hogy győzzön a háborúban, azonban a győzelem pontos definícióját Kijevnek, Volodomir Zelenszkij elnöknek és kormányának, valamint az ukrán népnek kell meghatároznia, ezért “nem fogalmazok nagyon konkrétan, hiszen ez rajtuk múlik”.

Mint mondta, Oroszország Ukrajna elleni háborúja történelmi fordulópont, és egy esetleges orosz győzelem – amelytől “Isten mentsen – teljesen átrendezné Európát”. Ha Oroszország győz, Moszkva állandó fenyegetést jelentene Finnországra, a balti államokra, Lengyelországra, Romániára, Moldovára és Németországra is – fejtette ki a lengyel kormányfő, hozzátéve: orosz győzelem esetén Moszkva azzal zsarolna, hogy “a mi gázunkat vegyétek, különben más országokat is megtámadunk”.

Morawiecki arról is szólt, hogy információi szerint Putyin valószínűleg márciusban vagy áprilisban újabb nagyszabású, “nagyon kemény” offenzívát indít két vagy három irányból, és megint megtámadja Kijevet is.

Németországról elmondta, hogy az Ukrajna elleni háború révén sokan fordulatot vártak az orosz földgáz-, és nyersanyagimportra alapozó “nagyon rossz stratégiát” követő Berlintől, de csupán az tapasztalható, hogy a német vezetés “megpróbál félig terhes lenni”. Ez azt jelenti, hogy támogatják ugyan Ukrajnát, de még mindig hisznek abban, különösen Olaf Scholz kancellár, hogy “napirendre lehet térni” a történtek felett.

“Nem hiszem, hogy ez valaha is lehetséges lesz ezzel a kvázi-totalitárius rendszerrel. Oroszországnak teljesen meg kellene változnia” – jelentette ki a lengyel miniszterelnök.

Kijev Szaakasvili kiadását kéri Tbiliszitől
Az ukrán külügyminisztérium pszichológiai és fizikai erőszaknak nevezte a georgiai hatóságok Miheil Szaakasvili ukrán állampolgárságú volt georgiai elnökkel szembeni fellépését, és felszólította Georgiát, hogy hagyjon fel a kínzásokkal és adja át az elítéltet Ukrajnának. “Felszólítjuk a georgiai hatóságokat, hogy azonnal hagyjanak fel Miheil Szaakasvili inzultálásával, és adják át Ukrajnának. Ne játsszanak egy ember életével politikai bosszú miatt” – idézett a külügyi tárca közleményéből az Ukrajinszka Pravda hírportál. A minisztérium hozzátette, hogy a georgiai hatóságok “a Szovjetunió NKVD-jének (belbiztonsági hatóságának) legrosszabb hagyományai szerint” járnak el, amikor “pszichológiai és fizikai erőszakot alkalmaznak Szaakasvili ellen, megtagadják tőle a sürgős orvosi ellátást, szándékosan közvetlen életveszélynek kitéve ezáltal a politikust. A kijevi tárca hangsúlyozta, hogy az emberi jogoknak egy ukrán állampolgárral szembeni durva megsértése ellentétes Tbiliszi EU-tagság felé tett irányvonalával, és a demokrácia “megnyirbálására” utal Georgiában. Ukrajna emellett felszólította a külföldi kormányokat és nemzetközi szervezeteket, hogy nyilvánosan védjék meg Szaakasvilit. Giorgi Saladze, Szaakasvili szóvivője és politikai szövetségese kedden közölte, hogy intenzív osztályra szállították a bebörtönzött volt georgiai államfőt, mert rosszabbodott az egészségi állapota. A Szaakasvilit ápoló Vivamedi klinika vezetője azonban tagadta, hogy az exelnök állapota válságos lenne.

The post Orosz agresszió: Varsó NATO-döntésre vár appeared first on .

A 489 szavazattal, 36 ellenében és 49 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők a Lukoil orosz olajvállalathoz és a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszernhez hasonló vállalatok szankcionálását kérték. Az EP emellett a jogellenesnek tartott tevékenységek széles körében – a többi között a kényszerkitoloncolásokban és a megszállt ukrán területen tartott népszavazások lebonyolításában – részt vevő tisztviselőket is szankciókkal sújtaná.

Az állásfoglalás megismételte az EP-képviselők azon korábbi felhívását, hogy az EU azonnali és teljes embargót vezessen be az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagokra és az urán uniós importjára, valamint hogy a Balti-tengeren az Északi Áramlat 1-es és 2-es gázvezetékeinek használatát teljesen felfüggessze.

Ukrajna uniós tagsági kilátásaival kapcsolatban a szöveg azt várja el az EU-tól, hogy “munkálkodjon a csatlakozási tárgyalások megkezdésén, és támogassa a következő lépéseket felvázoló ütemtervet, mely lehetővé teszi Ukrajna csatlakozását az uniós egységes piachoz”.

Az EP-képviselők megerősítették Ukrajna jövőbeli uniós tagsága iránti elkötelezettségüket, és hangsúlyozták, hogy a csatlakozás érdemeken alapuló folyamat, mely magában foglalja a vonatkozó eljárások tiszteletben tartását, valamint az EU-val kapcsolatos reformok és csatlakozási kritériumok teljesítését. Ezzel összefüggésben felkérték az ukrán hatóságokat, hogy vezessenek be jelentős reformokat, hogy a lehető leghamarabb hatékonyan igazodjanak az uniós tagsági elvárásokhoz.

Az elfogadott szöveg felszólítja az uniós tagállamokat, hogy fokozzák és gyorsítsák fel a Kijevnek nyújtott katonai támogatásukat, különösen a fegyverek biztosítását, de az alapvető politikai, gazdasági, infrastrukturális, pénzügyi és humanitárius támogatást is.

Sürgette továbbá a pénteken, Kijevben tervezett EU-Ukrajna csúcstalálkozón részt vevő vezetőket, hogy kiemelten kezeljék az Ukrajnának szánt gazdaságélénkítő csomagot, melynek – mint írták – a rövid, közép- és hosszú távú segélyezésre, újjáépítésre és helyreállításra kell összpontosítania. Az állásfoglalás továbbá megismételte az EP arra irányuló felhívását, hogy az orosz központi bank befagyasztott eszközeit, valamint az orosz oligarchák vagyonát használják fel a háború utáni újjáépítés finanszírozására.

Orbán: folytatni kell a hadiipari fejlesztéseket
Orbán Viktor miniszterelnök fogadta Armin Pappergert, a német Rheinmetall hadi- és járműipari nagyvállalat vezérigazgatóját. A megbeszélésen Orbán leszögezte: Magyarország megvédése a legfontosabb célunk, ezért a magyar honvédség és a hadiipar fejlesztése az “európai szankciós válság” ellenére sem lassulhat. Így a Rheinmetall és a magyar állam együttműködése is zavartalanul folytatódik.

The post Az EP teljes embargót vezetne be az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagokra appeared first on .

Soylu a csendőr-főkapitányság épületében beszédet mondva rámutatott: mindez azzal egy időben történik, hogy az idegenforgalmi minisztérium bejelentette: 2022-ben 51,4 millió turista érkezett az országba, ebből 46,3 milliárd dollár bevételre tettek szert, 2023-ban pedig 60 millió turistát szeretnének vendégül látni.

A belügyi tárca vezetője egyúttal jelezte: 2023-ban eddig 60 hadműveletet hajtottak végre az Iszlám Állam elnevezésű dzsihadista terrorszervezet ellen, 95 embert pedig őrizetbe vettek.

Az Egyesült Államok ankarai nagykövetsége először január 27-én arra kérte a Törökországban tartózkodó állampolgárait, hogy maradjanak távol a forgalmas helyektől. Január 30-án közzétett figyelmeztetésében már isztambuli helyszíneket is megjelölt lehetséges célpontokként. Az Egyesült Államok bejelentése után számos európai ország hasonló figyelmeztetést adott ki, majd végül több állam – közöttük Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság – átmenetileg be is zárta isztambuli főkonzulátusát.

A külképviseletek annak hatására léptek, hogy a közelmúltban Svédországban, Hollandiában és Dániában is meggyalázták, a Koránt.

Az NTV török hírtelevízió csütörtök este diplomáciai forrásokra hivatkozva azt jelentette, hogy a török külügyminisztérium bekérette kilenc ország, úgymint az Egyesült Államok, Hollandia, Svájc, Svédország, az Egyesült Királyság, Németország, Belgium, Franciaország és Olaszország ankarai nagykövetét. A beszámoló szerint a tárca közölte velük, hogy a külképviseletek egyidejű “megmozdulása” nem arányos és diszkrét megközelítés, és csak a terrorszervezetek aljas céljait szolgálja. A minisztérium továbbá hangsúlyozta: Törökországnak az az elvárása a baráti és szövetséges országoktól, hogy együttműködnek a biztonsági szervekkel.

Ezzel párhuzamosan Ömer Celik, a török kormánypárt szóvivője felelőtlennek minősítette az érintett külképviseletek megnyilatkozásait. Leszögezte: “Törökország biztonságos ország. Biztonsági erőink és hírszerző egységeink dolgoznak.”

November 13-án hatan meghaltak, többtucatnyian pedig megsebesültek egy terrortámadásban: táskába rejtett pokolgép robbant fel a 16 milliós Isztambul nyüzsgő sétálóutcájában, az Istiklalon, amelynek környékén sok ország képviselete található. Ankara a Délkelet-Törökországban 1984 óta fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezethez kötötte az akkori merényletet, a PKK viszont tagadta a terrorcselekmény elkövetését.

The post Soylu: pszichológiai hadviselés egyes nyugati országok utazási figyelmeztetése appeared first on .

A bizottsági elnök 15 uniós biztosból álló küldöttséggel, benne Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselővel és Várhelyi Olivér bővítési biztossal érkezett az ukrán fővárosba – írta az Ukrajinszka Pravda hírportál.

“Kollégáimmal nemcsak azért vagyunk itt, hogy megvitassuk a további támogatást, hanem hogy az Ukrajnát az Európai Unióhoz még közelebb hozó lépésekről is tárgyaljunk. Az a tény, hogy ma itt találkozunk Kijevben, erős jele a már elért óriási előrelépésnek és közös elkötelezettségünknek” – idézte von der Leyennek az ukrán kormány előtt mondott szavait az Interfax-Ukrajina hírügynökség.

Az EB elnöke megjegyezte, hogy “alig egy éve még senki sem tudta elképzelni, milyen gyorsan tud Ukrajna az EU felé elmozdulni”. “Most viszont Ukrajna az Európai Unió tagjelöltje. Tudom, hogy ukránok milliói dolgoznak keményen e cél elérése érdekében. Az EU sok ukránt befogadott, energiahálózataink szinkronban vannak, az ukrán termelés profitál az Európával folytatott kereskedelemből. Ma például olyan javaslatokkal érkeztünk, amelyek biztosítják Ukrajna egyidejű hozzáférését az EU egységes piacához” – mutatott rá Von der Leyen. Szavai szerint az EU segíteni kíván Ukrajnának abban, hogy teljes gazdasági potenciálját mozgósítsa az orosz agresszió elleni küzdelemben, majd az újjáépítésben is. “Látogatásunk a befektetők felé is üzenetet kell hogy küldjön: Ukrajna tovább fog haladni az európai úton. Ambiciózus reformterve van, nemcsak azért, mert az EU ezt kéri, hanem mert az ukránok tudják, hogy ez az út egy erősebb Ukrajna felé vezet” – hangsúlyozta.

Az EB elnöke megjegyezte, hogy az ukránok bátorsága inspirálja az EU-t, és új célt adott neki. “Az EU Ukrajnával lesz, ameddig csak szükséges” – mondta.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az együttes ülésen úgy vélte, hogy idén már nem lesznek akadályok az Ukrajna teljes jogú uniós tagságáról szóló tárgyalások előtt. Reményét fejezte ki, hogy ez év tavaszán az Európai Bizottság értékelést ad arról, Ukrajna miként hajtja végre azt a hét uniós ajánlást, amelyeket az uniós tagjelölti státusz megszerzésekor kapott. “A végéhez közeledik az ukrán kormány és a parlament munkája a hét uniós ajánlás ügyében. Tavasszal elérkezik az időközi értékelés ideje ezen ajánlások végrehajtásáról” – mondta az államfő.

Zelenszkij az Európai Bizottság elnökével közösen tartott sajtótájékoztatóján felhívta a figyelmet arra, hogy Oroszország gyorsítja az európai szankciókhoz való alkalmazkodás ütemét. “Most azt látjuk, hogy az európai szankciók üteme kissé lelassult. A terrorista állam éppen ellenkezőleg: fokozza a szankciókhoz való alkalmazkodása ütemét. Ezt korrigálnunk kell. Hiszünk abban, hogy együtt meg tudjuk csinálni” – mondta Zelenszkij Von der Leyenhez fordulva. Az ukrán elnök szerint az Oroszországgal szembeni szankciópolitika szempontjából az egyik legfontosabb összeurópai feladat, hogy csökkentse az Oroszországi Föderáció azon képességét, hogy megkerülje a már bevezetett szankciókat.

Az Európai Bizottság elnöke a maga részéről afelől biztosította az ukrán kormányt, hogy február 24-ig elfogadják az Európai Unióban az Oroszország elleni tizedik szankciócsomagot. Emellett szavai szerint a G7-es együttműködés keretében új határárat készülnek kiszabni az Oroszországból származó kőolajra. Hangsúlyozta továbbá, hogy Oroszországnak fizetnie kell az Ukrajnának okozott pusztításért.

The post Ursula von der Leyen nagyra értékelte Ukrajna előrehaladását az uniós tagság felé appeared first on .

Az uniós tanács közleménye kiemelte: a döntéssel az EU fokozza az ahhoz nyújtott támogatását, hogy Ukrajna meg tudja őrizni önállóságát és területi egységét a nemzetközileg elismert határain belül, valamint, hogy meg tudja védeni polgári lakosságát Oroszország folytatódó háborújával szemben. Ez a hetedik pénzügyi csomag az Európai Békekeretből, ezzel az Ukrajnának nyújtott teljes uniós hozzájárulás 3,6 milliárd euróra emelkedik.

Az ukrán fegyveres erőket támogató EUMAM Ukrajna kiképzési tevékenységét támogató intézkedés célja, hogy biztosítsa a szükséges, halált nem okozó felszereléseket és készleteket, valamint a kiképzéshez szükséges szolgáltatásokat.

Az intézkedés elfogadása annak bizonyítéka, hogy az EU továbbra is határozottan támogatja az ukrán hadsereget az orosz agresszióval szembeni küzdelmében. Az Oroszország által legutóbb végrehajtott, az ukrán polgári lakosok és polgári infrastruktúra ellen irányuló, megkülönböztetés nélküli támadások megint csak azt bizonyítják, hogy Moszkva semmilyen mértékben nem tartja tiszteletben az emberi jogokat és a nemzetközi jogot.

The post Az EU megállapodott az Ukrajnának szánt további 545 millió eurós katonai támogatásról appeared first on .