Biztonságpolitika

Augusztus első napjaiban két helyszínen is akadt látnivaló. Még július végén Kecskemétre települt a Királyi Légierő (RAF) két Eurofighter Typhoon vadászgépe, hogy a Flying Sword elnevezésű közös kiképzési repülés során egy héten át közel-légiharcot gyakoroljon a magyar Gripenekkel. A Dunántúlon az amerikai hadsereg 7. lovassági ezrede 1. századának az Atlantic Resolve művelet keretében Európába települt harckocsijai és harcjárművei gyakoroltak közösen a tatai 25. Klapka György Lövészdandár katonáival. 

MH 59. SZENTGYÖRGYI DEZSŐ REPÜLŐBÁZIS

A két Typhoon FGR4-es a RAF Lossiemouth 1(F) századához tartozik. RAF Coningsby mellett ez a skóciai bázis a másik olyan reptér, ahol 24 órás készültséget adnak a Eurofighterek. 

A brit-magyar vegyes géppár előtt a díszfestésű 40-es gurul ki.

A vegyes géppárból először a Gripen gurul ki a 12-es pályavégre. A gépek előkészítése a központi zónában történt.

A Gripen nyomában érkezik a Eurofighter is.  

A RAF vadászgépe egy gyakorló ASRAAM rakétát is hordoz. 

A szélvédő mellett a passzív célfelderítő berendezés szenzora emelkedik ki törzsből.

A segédhajtómű fúvócsövéből származó szennyeződés látszik a szárny-törzs átmenetnél.  

A brit pilóta mögött két hajtómű dolgozik. Ott ahol a Gripen még két keréken gurult, a Typhoon már a levegőben van és meredek emelkedésbe kezd. 

Ilyenbe.

Az Egyesült Királyság budapesti nagykövete, Iain Lindsay egy brit katonával beszélget, de akkor sem jön zavarba, ha magyarul kell megszólalnia. 

A RAF műszakijai a díszletként szolgáló gép vontatására készülnek. Erre a Typhoon-ra szükség lesz a délutáni feladatnál. 

A vontatáshoz egy műszaki ül a pilótafülkébe.

Megérkezett a 40-es.

Alig fél óra múlva visszatér a vegyes géppár is. 

*

MH KÖZPONTI GYAKORLÓ- ÉS LŐTÉR  (0 PONT)

Egy 65 tonnás monstrum, az M1A2 Abrams áll a 0 ponton. 

A gázturbinás Abrams félig hátulról, félig oldalról.

Egy kis beszélgetés az ágyúcső alatt.

Az Abrams mellett eltörpül az M113-as páncélozott szállítójármű, pontosabban annak aknavetős változata.

Az aknavetős jármű, akárcsak a kontingens többi része, hajón érkezett Európába, Antwerpen kikötőjébe. Onnan vasúton és közúton - tréleren - települtek Lengyelországba, majd tovább Németországba, Romániába, Bulgáriába és hazákba. 

A járműben egy kivehető, izraeli fejlesztésű 120 mm-es aknavető van.

A kisméretű aknavetős jármű hátulról.

Az aknavetős személyzet egyik tagja. A jobb karján lévő zászlón a jobb felső sarokban vannak a csillagok, mert az előírás szerint a csillagok mindig elöl vannak és a zászló hátrafelé "lobog".

M2A3 Bradley felderítő harcjármű. Fegyverzete egy 25 mm-es gépágyú, egy azzal párhuzamosított 7,62 mm-es géppuska és a TOW páncéltörő rakéta, amelynek kettős indítója a torony kép szerinti jobb oldalán látható. Bal oldalon a jármű parancsnokának infravörös és elektro-optikai megfigyelő berendezése van. 

A Bradley belseje.

Franken-Humvee. A jármű platós változatát vegyes festésű elemekből rakták össze: egyszínű zöldből, terepszínűből és homokszínűből. 

Abrams-ek és Bradley-k a lőtéren.

Mögöttük a vezetési pontot állították fel az M113-as sebesültszállító változatával, és az M88-as műszaki mentővel.

Tüzelőállásba gurul az M1-es harckocsi.

A magasba emelt csövet közel vízszintes állásba engedik.

Egymás után több lövés dördül el. A 120 mm-es harckocsi ágyú dörrenését hatalmas lángcsóva előzi meg. 

A lovassági múltra emlékeztet a sarkantyú...

...és a Stetson-kalap.

Magyar tiszt dögcédulája a bakancs fűzője alatt.

Az egész harckocsit álcahálóval lehet beborítani.

Porfelhőt vonszolva érkezik egy Bradley a lőtérről.

Amint a jármű megáll, már nyílik is a hátsó ajtó.

Bradley-csendélet.

Hip és Abrams.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Augusztus 2-án, a Flying Sword elnevezésű, brit-magyar közös kiképzési repüléssel kapcsolatos kecskeméti sajtóprogram és a délutáni elfoglaltságom közötti holtidőben egy gyors, alig másfél órás látogatást tettem a kargó dombon. Az ott töltött idő jelentős részében a 13R pályára érkezett a forgalom.

Száz éve született Zájed bin Szultán Al Nahján, az Egyesült Arab Emirátusok megalapítója, ezért lett 2018 Zájed éve. Ezt hirdeti az Emirates B777-esének festése.

A Qatar Airways A330-asát eddig csak teherszállító változatban sikerül lencsevégre kapni, most az utasokkal érkező gépről is készülhetett fotó.

A 330-as bal főfutója egy gondolattal előbb ért földet, de már a jobb oldali alól is indul a füstpamacs.

Párás, fülledt időben érkezik a Wizz századik Airbusa.

Freddie Mercury pillantása a Norwegian B737-eséről.

A festésminta a régi, az orrkúp új.

Az Air Algerie tizenhat éves, rövid törzsű Boeing 737-600-asa.

Az évfordulós 95-ös jövőre lekerül a cseh ATR-ekről.

Kissé jobbra lógva érkezik a KLM-gép.

A Smartwings B737-800-asát a Travel Service üzemelteti. Az OK-TVJ az egyik görög szigetre indul a 13-asról időközben 31-esre változott irányban.

*

A Wizz Air izlandi járata közvetlenül a zivatar előtt érkezik. A fotó a XIII. kerületben készült.

Pályairányra fordul a 321-es. A következő érkezőknek már várakozniuk kellett az időjárás miatt, szép színes gombolyagokat rajzolva a Flightradar 24 térképére.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Izrael lezárta határát a Golán-fennsíkon, nem szállít több szíriai sebesültet izraeli kórházakba, valamint felfüggesztette a határon egy amerikai szervezettel közösen létrehozott tábori kórházának működését, és már nem küldenek segélyeket sem a határ túloldalára.

A Bassár el-Aszad elnökhöz hű szíriai kormánycsapatok folyamatosan számolják fel az ellenállást az ellenzéki fegyveresek ellenőrizte határ menti falvakban, s ezért az izraeli hatóságok leállították a Jószomszédság projektnek elnevezett humanitárius segélyakciókat.

Az elmúlt évek során a tévé értesülései szerint mintegy ötezer sebesült szíriait kezeltek Izraelben, sokuknak az életét mentette meg a gyors orvosi beavatkozás. Jelenleg is mintegy harminc szíriai sebesültet ápolnak izraeli kórházakban.

Jeruzsálem elutasította azokat a szíriaiakat, akik az ország területére szerettek volna menekülni, és egyelőre nem világos, hogy mi lesz a sorsuk azoknak, akik az utóbbi években együttműködtek Izraellel a határ mentén.

A szíriai kormányerők csütörtökön bevonultak a délnyugati el-Kuneitra tartomány azonos nevű székhelyére, ahol kitűzték zászlójukat, és folytatják előrenyomulásukat a tartományban, amelynek nagy részét már ellenőrzésük alá vonták. Már csak a Jarmúk folyó völgyének térségében tartja néhány állását az Iszlám Állammal szövetséges Hálid ibn al-Valíd Hadserege nevű dzsihadista szervezet.

Jeruzsálem biztonsági fenyegetésként tekint a Golán-fennsík melletti szíriai területeken zajló, kiterjedt harcokra. Izrael attól tart, hogy Damaszkusz felrúghatja a Golán-fennsíkra vonatkozó, 1974-es tűzszünetet, vagy engedélyezi iráni és libanoni szövetségeseinek, hogy a fennsík közelében állomásozzanak, miután visszafoglalta a szomszédos területeket.

A brexittel és Donald Trump hatalomra kerülésével mintha ismét előtérbe kerülne az amerikai és a brit stratégiában a bilaterális megközelítés - kontrasztban a huzamosabb ideig preferált internacionalistával. Hogy ez a kitűzött célokban is változást jelent-e, vagy csak a metodikában, egyelőre nehéz lenne megmondani, mindenesetre jobban passzolónak tűnik egyes kelet-közép-európai szövetségesek aktuális, nacionalista színezetű kurzusaihoz. Szintén korai lenne eldönteni - s ez Magyarország esetében még inkább kérdéses - hogy ez a "több mint hangnemváltás" milyen hatással lesz az érintettek európai uniós elkötelezettségére, illetve Oroszországhoz való viszonyulására. A LégierőBlogger szerint ezeknek a kérdéseknek a megítélésekor közvetett indikátorként tekinthetünk az angolszászok érezhetően felélénkülőben lévő bilaterális katonai kapcsolatépítésére. Legyen szó a héten megrendezésre került Flying Sword brit-magyar BFM/DACT gyakorlásról vagy az amerikai "sarok-lábujj" OAR-dandárrotációk óvatosan bővülő magyarországi lenyomatáról (felderítő Bradley század+idén már négy Abrams). De említhetnénk a tartalékosok brit felruházását, vagy az amerikaiak formálódó kecskeméti infrastruktúrabővítését. A gyakorlatok frekvenciáján és volumenén túl persze a félreérthetetlen jelzés a "buy American" Zrínyi 2026-ban való megjelenése lenne, melyet már sokan megjósoltak, de materializálódásának egyelőre semmi jele...

M1 Abrams fő fegyverzetével, a 120 milliméteres harckocsiágyúval tüzel a "0" pont előtti lőtérrészen.

Az Egyesült Államok budapesti nagykövete, David B. Cornstein, csapatlátogatáson az aktuálisan Magyarországra települt erőknél, az 1-7 felderítő zászlóalj egyik Bradley-századánál, melyet ezúttal négy M1-essel is megerősítettek.

Brit Typhoon leszállóban Kecskeméten a közeli légiharc fókuszú Flying Sword gyakorlás alkalmával. A patinás 1. század Euroflubberjei a romániai eAP-feladatról (Op. Biloxi) rándultak át hozzánk MKAB-ról.

Miként amerikai kollégája Hajmáskéren, Iain Lindsay, az Egyesült Királyság budapesti nagykövete is megjelent a kecskeméti rendezvényen előző nap.

Zord

Az Erste Csoport az idei első fél évben 3,374 milliárd euróra növelte díj-, jutalék- és kamatbevételét a 2017 első felében elért 3,292 milliárd euróról. Működési eredménye 1,297 milliárd euróra nőtt 1,289 milliárd euróról, az anyavállalatra jutó nyereség pedig 774,3 millió euróra emelkedett az egy évvel korábbi 624,7 milliárd euróról.

“Minden idők egyik legjobb féléves eredményét érte el az Erste Csoport az idén, a nettó nyereség éves összevetésben 24 százalékkal 774 millió euróra nőtt. A háttérben a nettó kamatbevételek 3,3 és a díjbevételek 5,3 százalékos növekedése mellett az alacsony szintű kockázati költségek állnak, így a költség/bevétel ráta az első negyedévi 64,3 százalékról 58,8 százalékra esett vissza a második negyedévben” – kommentálta az eredménybeszámolót Andreas Treichl, az Erste Group Bank AG vezérigazgatója.

Hozzátette: “azzal számolunk, hogy a működési eredményben megmutatkozó pozitív trend az év második felében is folytatódni fog. Ezt támasztja alá a kelet-közép-európai gazdaságok átlagosnál jobb teljesítménye, amihez hozzájárul az alacsony munkanélküliségi ráta, a béremelkedés, és a gazdasági versenyképesség javulása.”

Az Erste várakozásai szerint a működési környezet elősegíti a hitelállomány bővülését. Az idén a reálgazdasági növekedés 3-4 százalék között várható az Erste Csoport fő kelet-közép-európai piacain – így Ausztriában is. A GDP növekedését elsősorban a stabil belföldi kereslet táplálja, ugyanis Kelet-Közép-Európában a gazdaság bővülését a reálbérek növekedése és a munkanélküliség csökkenése is támogatja. Az Erste megítélése szerint a kelet-közép-európai régió államaiban fennmarad a költségvetési fegyelem.

Az Erste Csoport célja, hogy az idei teljes évben tíz százalékot meghaladó ROTE-arányt (tényleges saját tőkére vetített megtérülési rátát) érjen el. Az idei első fél évben 11,7 százalék, 2017 első felében 9,9 százalék volt az arány.

Az idei évre vonatkozó feltételezéseket alátámasztja a bevételek enyhe növekedése (a hitelállomány nettó 5 százalékot meghaladó arányú bővülését, valamint további kamatemelést feltételezve Csehországban és Romániában), és a költségek kismértékű csökkenése, amelynek hátterében a projektekhez kapcsolódó kiadások mérséklődése és történelmi mélyponton lévő kockázati költségek húzódnak meg.

A brit kabinet 2018. július 12-én kiadta az úgynevezett Fehér Könyvet, amiben részletezi a kormány Brexit-stratégiáját. A Chequers-i megállapodás értelmében létrejött 104 oldalas dokumentum négy fő szekcióra oszlik: gazdasági kapcsolatok, biztonság, együttműködés és intézményi kérdések. A legfőbb viták az első fejezet körül folynak, mely a jövőbeli gazdasági együttműködésre tesz javaslatot. Az áruk és szolgáltatások áramlását az Egyesült Királyság döntéshozói egy, a vámunióhoz hasonló rendszerben képzelték el, hogy a határ ne lassíthassa le a kereskedelmet, ami kulcsfontosságú az ipar számára, illetve megkönnyítené a ír határkérdés rendezését is. A migráció terén azonban megszigorítaná a szabályozást a brit kormány, az uniós polgárok ugyanis csak turistaként vagy ideiglenes üzleti út okán léphetnének be vízum váltása nélkül a szigetország területére. Ez komoly korlátozása lenne az emberek szabad mozgásának, amit a mai rendszer biztosít. Pontos részletek egy új, a bevándorlásról szóló fehér könyvben fognak megjelenni.

Az új stratégia komoly visszhangot keltett a szigetországban. Lemondott Boris Johnson külügyminiszter, helyére Jeremy Hunt konzervatív képviselő lépett. A Brexit-kampány ikonikus alakja túl „puhának” tartja a stratégiát és a brit parlament alsóházában tartott beszédében komolyan ostorozta Theresa May miniszterelnököt. A kormány egy másik fontos tagja, David Davis,  Brexit-miniszter is távozott posztjáról, egyet nem értésének kifejezéseként. Az ő helyét Dominic Raab kapta meg, aki az elmúlt hónapokban egyre komolyabb szerepet játszott May stábjában.

Justine Greening, a második May-kormány korábbi oktatásügyi minisztere felvetette egy második Brexit-népszavazás ötletét, amivel terve szerint visszaadta volna az irányítást az emberek kezébe. Javaslatát a kormány azonban félresöpörte és Theresa May ismét kiállt a 2016-os népszavazása eredményének végrehajtása mellett.

A brit alsóház EU-párti képviselői kezdeményezték, hogy ha a kormány nem tud egy életképes szabadkereskedelmi megállapodást tető alá hozni az Unióval, akkor az ország maradjon vámunióban az EU-val. A javaslatot azonban a szűk konzervatív többség rendkívül kicsi szavazatkülönbséggel, de leszavazta.

Július 20-án az Európai Unió Tanácsa (EU27) is tájékoztatást kapott a Brexit-tárgyalások állásáról. Az uniós tárgyalóküldöttség vezetője, Michel Barnier tájékoztatta a minisztereket az ír-északír határral és a leendő viszonyrendszerrel kapcsolatos tárgyalások során elért eredményekről.

„A kilépésről rendelkező megállapodás csak akkor jöhet létre, ha az összes kérdésben egyetértés születik a jogi szövegről. Ebbe az Észak-Írországra vonatkozó tartalékmegoldás is beletartozik. Ennek keretében nem szabad elfelejtenünk, hogy az eddig vállalt kötelezettségeket teljes mértékben tiszteletben kell tartani. A kilépésről rendelkező megállapodást minél előbb meg kell kötnünk. A munkát a leendő viszonyrendszerről szóló politikai nyilatkozat elkészítése érdekében is fel kell gyorsítani. Ezenkívül fokoznunk kell a felkészülés területén végzett munkát arra az esetre, ha nem tudnánk megegyezni. Az EU27 egységének biztosítása továbbra is kulcsfontosságú” – mondta el Gernot Blümel osztrák miniszter, az ülés elnöke.

A leendő viszonyrendszert illetően a Tanács megvitatta, hogyan járul hozzá a brit kormány által 2018. július 12-én kiadott úgynevezett Fehér Könyv a megbeszélésekhez. Ennek megfelelően július 26-i sajtótájékoztatóján Michel Barnier kizárta a négy szabadságból való önkényes válogatást, és azt, hogy az Egyesült Királyság az Unió nevében szedje be a vámokat. A Dominic Raab, brit Brexit-miniszterrel tartott közös tájékoztatón a tárgyalófelek elmondták, hogy a tárgyalások produktívak voltak, de komoly akadályokkal küzdenek továbbra is, melyeket legközelebb augusztus közepén fognak újratárgyalni. Ezt követőn az októberi határidőig bezárólag heti szinten fognak egyeztetni, hogy időben megállapodhassanak a Kilépési Egyezmény jogi szövegéről. A Tanács legközelebb Általános Ügyek Tanácsának (50. cikk) következő, 2018. szeptemberi ülésén tárgyal majd a kérdésről.

Az Európai Unió és a Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége (CELAC) külügyminiszterei csúcstalálkozót tartottak július 16-án és 17-én Brüsszelben. Az esemény végén a részvevők kiadtak egy közös nyilatkozatot. A deklarációban számos témát érintettek, megerősítésre került például az ENSZ céljai és alapelvei iránti elkötelezettség, az emberi jogok érvényesülésének és a demokrácia kiteljesedésének elősegítése, a nőkkel szembeni erőszak és diszkrimináció tilalma, valamint a nemzetközi szervezett bűnözés elleni közös küzdelem is. A nyilatkozat fontos részét képezi a klímaváltozásról szóló rész, a részvevők ugyanis elismerték, hogy Latin-Amerika és a Karibi-térség rendkívüli módon kitett a természeti csapásoknak. A felek ezen a területen is megerősítették kétoldalú együttműködésüket; az EUROCLIMA+ kezdeményezést is beleértve. A deklaráció végén a részvevők elkötelezettségüket fejezték ki az Agenda 2030 fentartható fejlődési célok megvalósítása, illetve a kereskedelmi kapcsolatok szorosabbra fűzése mellett.

Július 16-án Pekingben megrendezésre került a 20. EU-Kína csúcstalálkozó, Jean-Claude Juncker, Donald Tusk és a kínai miniszerelnök, Li Ko-csiang részvételével. Az Európai Bizottság elnöke, Juncker megállapította, hogy ma már az EU Kína második legnagyobb kereskedelmi partnere, de különböző megállapodásokkal fokozni lehet az együttműködést ezen a területen. A csúcstalálkozón közös nyilatkozat elfogadására és több konkrét eredmény megszületésére is sor került. Az éghajlatváltozásról és a tiszta energiáról szóló vezetői nyilatkozatban a két fél kinyilvánította elkötelezettségét az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése és a Párizsi Megállapodás végrehajtása, az ennek érdekében tett együttműködés fokozása mellett. Egy óceánokra vonatkozó partnerségi megállapodás is megkötésre került az Unió és Kína között, mely magába foglalja az illegális halászat elleni küzdelmet és a tiszta technológiák kutatását is. A kül-és biztonságpolitika is fontos részét képezte a találkozónak, a felek megegyeztek az együttműködés elmélyítésén ezen a területen. Észak-Koreára vonatkozóan a vezetők kijelentették, hogy a helyzet megoldására a diplomáciai eszközöket részesítik előnyben.

“Még mindig maradt idő arra, hogy elejét vegyük a válságnak és a káosznak” – nyilatkozta Donald Tusk az EU–Kína csúcstalálkozó után a WTO megerősítésére és a kereskedelmi háborúk megelőzésére utalva. Forrás: consilium.europa.eu

Federica Mogherini, az Unió kül-és biztonságpolitikai főképviselője július 16-án számolt be a Külügyek Tanácsának a két nappal korábban lezajlott líbiai látogatásáról. A főképviselő elsősorban az EU líbiai delegációjának, valamint az Unió líbiai határtámogató missziójának (EU Border Assistance Mission in Libya) otthont adó irodák megnyitására utazott Tripoliba. Mogherini az észak-afrikai országban tett látogatás alatt többek között találkozott Ghassan Salaméval, az ENSZ rendkívüli líbiai megbízottjával. A találkozón a főképviselő kifejtette, hogy jelenleg az EU Líbia legfőbb pénzügyi támogatója, jelenleg is megközelítőleg 350 millió euróval támogatja Brüsszel a nemzetközi közösség és a helyi civil csoportok által irányított programokat. Az ENSZ megbízottal való megbeszélést követően Fáíz Szarrádzs miniszterelnökkel folyatatott megbszéléseket Mogherini.

2018. július 30-án a Tanács döntést hozott az EU NAVFOR Szomália Atalanta művelet működésének meghosszabításáról. A misszió mandátuma így jelenleg 2020. december 31-ig szól. Döntés született egyúttal a műveleti és a tengeri biztonsági központ áthelyezéséről az Egyesült Királyságbeli Northwoodból a spanyolországi Rotába, illetve a franciaországi Brestbe. Az Európai Unió ezzel a lépéssel megerősítette elkötelezettségét a kalózkodás felszámolása mellett Szomália partjainál.

Ezt Jurij Boriszov, a hadiiparért felelős orosz miniszterelnök-helyettes jelentette ki újságíróknak a RIA Novosztyi hírügynökség hétfői beszámolója szerint. A tisztségviselő emlékeztetett rá, hogy a Vörös téri katonai parádékon bemutatott tankok darabja 250 millió rubelbe (több, mint 1,1 milliárd forintba)kerül.

“Minek árasszuk el Armatákkal a fegyveres erők egészét? A T-72-re hatalmas kereslet van a piacon, mindenki veszi. Az Abramsokkal, a Leclercekkel és a Leopardokkal összevetve, az ár, a hatékonyság és a minőség tekintetében jelentősen meghaladja őket. Ugyanez a helyzet a Bumerangokkal is” – hangoztatta a helyettes kormányfő.

Boriszov szerint Oroszország, annak ellenére, hogy katonai költségvetése töredéke a NATO-országokénak, képes a régi típusok korszerűsítésével is elérni a kitűzött feladatokat. Az Armata nehéz lánctalpas platformra épülő T-14-es harckocsit személyzet nélküli lövegtoronnyal és korszerű fedélzeti berendezésekkel szerelték fel. A csapatoknál történő tesztelése tervek szerint novemberben fejeződik be.

A gumikerekes páncélozott szállító harcjárművek új nemzedékéhez tartozó Bumerang sorozatgyártását és hadrendbe állítását 2019-re ütemezték be.

Az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanács arról számolt be, hogy egészen 2020 végéig kiterjesztették a műveletet. A közlemény szerint 11,7 millió eurót (mintegy 3,8 milliárd forintot) különítettek el az Afrika szarvánál működő misszió költségeire a 2019-2020-as időszakban.

Mint írták, a tanács arról is döntött, hogy a jövő márciusra tervezett brit uniós kiválás után a spanyolországi Rotába helyezik át a misszió jelenlegi northwoodi műveleti parancsnokságát, a haditengerészeti erő úgynevezett Tengerbiztonsági Központját (MSCHOA) pedig Londonból a franciaországi Brestbe.

Ezzel párhuzamosan lecserélték az ATALANTA jelenlegi brit parancsnokát, Charlie Stickland vezérőrnagyot, posztját a spanyol Antonio Martorell Lacave altengernagy veszi át.

A misszió keretében 2008 óta hadihajókat állomásoztatnak a szomáliai partok közelében, hogy elrettentsék a kalózokat a kereskedelmi hajók megtámadásától, illetve védő kíséretet biztosítsanak a humanitárius jellegű tengeri szállítmányok célba juttatásához.

Sajtóhírek szerint a szomáliai partoknál regisztrált kalóztámadások száma a 2011-es 176-os csúccsal szemben tavaly mindössze hét, idén eddig pedig egy volt.

Mukics Dániel közölte: a tervek szerint összesen 64 ezer hektárt kezelnek a héten, a főváros mellett a Csepel-szigeten, a Dráva mentén, a Velencei-tó és a Tisza-tó környékén, Szolnok és Szekszárd térségében, valamint több Vas megyei településen próbálják kordában tartani majd a vérszívókat.

Ugyanakkor a munkálatok ütemezését a hőség is befolyásolhatja – tette hozzá. Emlékeztetett: a katasztrófavédelem által irányított központi szúnyoggyérítés tizenöt hete zajlik. Eddig 968 települést és Budapest kilenc kerületét érintette, összesen 536 ezer hektáron permeteztek a szakemberek.

A katasztrofavedelem.hu weboldalon olvasható a szúnyoggyérítés heti programja, vagyis az, hogy melyik településen, melyik napon permeteznek. Az önkormányzatok a központi program mellett saját költségvetésük terhére önállóan is végezhetnek szúnyogirtást – közölte Mukics.

Vasárnap délben egy nő kért segítséget a rendőrségtől, telefonon azt mondta, hogy nem jut kijutni átforrósodott járművéből, mert az ajtók zárva vannak.

A verőcei rendőrök hamarosan megtalálták az autót, betörték az egyik ablakát és kiszabadították a nőt a forró utastérből.

Az eddigi adatok alapján bűncselekmény gyanúja merült fel, emiatt a váci rendőrkapitányság eljárást indított egy 24 éves férfi ellen – írták a police.hu oldalon.

A hatóság hétfő hajnalban Bukarestben állította meg – a már két hete Romániában közlekedő – Razvan Stefanescut, majd bevonta jogosítványát és lefoglalta a – kormánypárt rövidítését egy román obszcén szitokszóval társító – hétbetűs egyedi forgalmi rendszámot.

A román rendőrség azt állítja: a 45 éves férfi Romániában érvénytelen rendszámmal közlekedett, amiért hat hónaptól két évig terjedő börtönbüntetés vagy bírság szabható ki. A közlemény szerint az Interpol stockholmi irodája arról tájékoztatta a román rendőrséget, hogy a szóban forgó egyedi rendszám csak Svédország területén használható.

A rendőrség rámutatott, hogy a Románia által 1980-ban ratifikált 1968-as Bécsi Egyezmény szerint minden forgalmi rendszámnak számokat és betűket is kell tartalmaznia, tehát Romániában Stefanescu autójának kizárólag betűkből álló egyedi rendszáma érvénytelen, és itt csak az – adatbázisokban és az autó irataiban is szereplő — “állandó forgalmi rendszámát” használhatta volna.

A bukaresti svéd nagykövetség ezzel szemben egy hétfői Facebook-bejegyzésben azt állította: az egyedi svéd rendszámok érvényesek az Európai Unió egész területén, azzal a kikötéssel, hogy a gépkocsivezetőnek rendelkeznie kell mind az állandó, mind az egyedi rendszámot tartalmazó hivatalos iratokkal.

Romániában a MUIEPSD rendszámmal július 18-án hazatérő – és azóta több ízben is igazoltatott, de egyéb rendőri intézkedés nélkül elengedett – svédországi vendégmunkás sajátos kormányellenes megnyilvánulása hatalmas médiavisszhangot keltett, és azonnal követőkre talált. A szabad fordításban “Kapd be PSD” üzenetet azóta számtalan látható helyre felfestették az országban, de Kolozs megyében olyan gazda is akadt, aki a repülőtér közelében lévő termőföldjén, a Kolozsvárra érkező repülőkből jól látható módon a gabonából vágta ki a kormánypártot gyalázó feliratot.

Romániában másfél éve rendszeresen utcai demonstrációkkal, aláírásgyűjtésekkel és alkotmányossági óvásokkal tiltakozik az ellenzék az igazságügyi törvények módosítása ellen, mivel – a tiltakozók szerint – a reform valóban a korrupt politikusok felelősségre vonásának meggátolását szolgálja.

Partnerkapcsolatok

2018. július 11-12.: Lezajlott a brüsszeli NATO-csúcs (Sánta György)

Lezajlott a NATO legutóbbi csúcstalálkozója Brüsszelben, a Szövetség új székházában, amelyen minden tagállam vezetője és azoknak egyes szakminiszterei, tanácsadói vettek részt.
A kétnapos találkozó során a NATO-t és annak jövőjét legjobban érintő aktuális problémák és kihívások kerültek megbeszélésre, amely keretein belül a Szövetség vezetői új irányvonalakat, elképzeléseket, ambíciókat osztottak meg és tűztek ki maguk elé célként.

A gyűlés során megállapították, hogy az aktuális biztonsági helyzet kiszámíthatatlan. A NATO-nak ezért a globális stabilitás fenntartásának érdekében továbbra is szükséges a különböző kihívásokra való felkészülés; ilyen például Oroszország agresszív külpolitikája és dezinformációs hadviselése, a közel-keleti békefenntartó és béketámogató műveletek, az Iszlám Állam és a terrorizmus elleni fellépés, vagy az információs hadviselés veszélyei és aktualitása.
A gyűlésen napirendre kerültek új koncepciók és kezdeményezések, a parancsnoksági rendszer megerősítése, a stratégiai mobilitás fejlesztése, illetve új harcászati vezető szervek létrehozása is felmerült.
Lehetetlen elkerülni a Donald Trump, amerikai elnök külpolitikája által generált médiavisszhangot, amely már a csúcstalálkozó előtt meghatározta a tárgyalások alaphangulatát és a csúcsot a média kereszttüzébe helyezte. Trumpnak kulcsfontosságú volt a költségvetés kérdése, így sokáig azt lehetett vélni, hogy ez a téma fogja uralni a kétnapos találkozót, de végül sikerült mindenben hamar egyetérteni, és a további pontok megtárgyalása is eredményesen zárult.

A brüsszeli csúcstalálkozóról szakkollégiumunk egyik mentora és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanára, Szenes Zoltán nyugalmazott honvéd vezérkari főnök írt egy bővebb elemzést a honlapunkra, amely ITT elérhető.

2018. július 11. – Hivatalosan is meghívást kapott a NATO-ba Macedónia – de van egy feltétel (Sánta György)

A brüsszeli NATO-csúcson Jens Stoltenberg főtitkár kijelentette, hogy a NATO ajtói mindig nyitva lesznek, emiatt örömmel hívta meg a macedón vezetést a csatlakozási tárgyalások megkezdésére.
A feltétele azonban az eredményes csatlakozási tárgyalásoknak és a tényleges taggá válásnak a jelenleg is futó névvita lezárása. Macedónia régóta kíván az EU és a NATO irányába nyitni, viszont ez idáig nem volt lehetséges a Görögországgal régóta tartó vita miatt, ami Macedónia nevét illette. Eddig a görögök minden macedón kísérletet megvétóztak. Az új macedón vezetés viszont hajlandóságot mutatott arra, hogy átnevezze országát (amelyet eddig hivatalosan Macedón Köztársaságnak neveztek, míg a nemzetközi közösség előtt Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságként (FYROM) jelent meg), amelyet ezentúl Észak-Macedóniai Köztársaságnak hívnának, illetve készek az ország alkotmányát is ennek megfelelően módosítani. Az egész most már az ősszel megtartásra kerülő népszavazás kezében van.
Ha a névváltoztatást megszavazzák a macedón polgárok, akkor Görögország is hajlandó lesz beállni a macedóniai csatlakozás mögé, és rövidesen Macedónia lehet a NATO 30. tagállama, amelyben mind a macedón, mind a NATO vezetőség erősen bízik. Ha a népszavazás eredménytelen lesz, akkor a tárgyalásokat berekesztik, ugyanis Macedónia jelenlegi nevével sosem lehet NATO tag – ezt maga Stoltenberg emelte ki.

 2018. július 11. – Új balti parancsnoki struktúrája van a NATO-nak (Sánta György)

A brüsszeli NATO-csúcs első napján írta alá Dánia, Lettország és Észtország azt a nyilatkozatot, amely létrehozza az új Északi Többnemzeti Hadosztályparancsnokságot. A fent felsorolt tagállamok mellett Kanada, Litvánia és az Egyesült Királyság is részt vesznek a programban mint támogató országok.
Az új parancsnokság elsődleges feladata a helyi eseményekre való műveleti rálátás biztosítása lesz, de emellett még a régióban tartott különböző hadgyakorlatok szervezése is a feladatkörébe fog esni, továbbá 2-4 dandár is a közvetlen parancsnoksága alá kerülhet. Ezen kívül a parancsnokság szorosan együtt fog működni a NATO előretolt zászlóaljaival, és a lengyelországi északkeleti Többnemzeti Hadosztályparancsnoksággal.

A törzset már idén szeptemberben felállítják, a teljes parancsnokság pedig 2020 közepére fog szolgálatba állni 300 fővel. A főhadiszállás megosztva, a lettországi Adazi városában és a közép-dániai Karup régióban fog elhelyezkedni.

A parancsnokság felállítása egy új lépés a NATO Balti-térség felé irányuló, fokozott figyelméből adódó katonai építkezésnek, hiszen a Baltikum stratégiai fontosságú a Szövetségnek és az orosz kalinyingrádi régió komoly katonai értéket képvisel a régióban.

2018. július 13. – Tanulmány a NATO Mediterrán Párbeszédről (Szabó Orsolya Réka)

„A NATO Mediterrán Párbeszédének jövője: biztonsági, stratégiai és partnerkapcsolati perspektívák” címmel jelent meg a tanulmány, mely egy független becslést ad a Mediterrán Párbeszéd értékeiről és lehetőségeiről a változó biztonsági környezetben. A tanulmány megjelenését a brüsszeli NATO-csúcsra időzítették, hogy jobb rálátáshoz jussanak a szövetségesek a Közel-Kelet térségére. A kiadványon politikai szakértők, egyetemi oktatók, újságírók és NATO-tisztviselők dolgoztak. A NATO politikai ügyekért felelős főtitkár-helyettese, Alejandro Alvagonzales nagykövet egyedi fórumként utalt az Mediterrán Párbeszédre, és kiemelte, hogy ha a szomszédaink biztonságban vannak, akkor az számunkra is biztonságosabb. Továbbá a szövetségesek és a partnerek hasonló biztonsági problémákkal küzdenek, mint például a tiltott fegyverkereskedelem és a terrorizmus. A csúcson szóba kerültek a NATO térségbeli szerepvállalása mellet a Szövetség jövőbeni lehetősége isi. A Mediterrán Párbeszéd 1994 óta működik és magába foglalja Algériát, Egyiptomot, Izraelt, Jordániát, Mauritániát, Marokkót és Tunéziát.

2018. július 18. – Stoltenberg támogatásáról biztosította Grúziát (Petróczki Márk)

A grúz miniszterelnök, Mamuka Bakhtadze a NATO-főhadiszálláson találkozott Jens Stoltenberggel. A főtitkár dicsérte a grúzok hozzájárulását a NATO különböző tevékenységeihez, illetve ezzel összefüggésben megerősítette a NATO támogatását Georgia euroatlanti törekvéseiben. Emlékezetett arra, hogy az idei NATO-csúcson minden tagállam egyetértett abban, hogy Georgiának egyszer csatlakoznia kell a Szövetséghez. Éppen ezért a főtitkár ígéretet tett arra, hogy a NATO továbbra is segíteni fogja a grúzokat csatlakozási céljuk teljesítése érdekében.

Műveletek

2018. július 3. – Fejlett tengeralattjárók elleni hadviselésre készül a NATO a legújabb gyakorlaton (Sánta György)

Norvégia partjai mellett megkezdődött a DYNAMIC MONGOOSE 2018 haditengerészeti gyakorlat Norvégia, Dánia, Franciaország, Németország, Hollandia, Spanyolország, Törökország és az Amerikai Egyesült Államok részvételével.
A gyakorlat célja a tengeralattjárók elleni hadviselésre (ASW) való felkészülés, a képességek fejlesztése és a nemzetek közötti együttműködés, átjárhatóság javítása, továbbá a tapasztalatok cseréje.
A hadgyakorlaton 7 hajó, 2 tengeralattjáró és 3 tengeralattjáró-vadász repülőgép – köztük egy vadonatúj amerikai P-8A Poseidon, ami jelenleg a technológia csúcsát képviseli – vesz részt.
A gyakorolt tevékenységek között szerepelni fog egy rejtőzködő tengeralattjáró felderítése és elpusztítása, illetve tengeralattjáró-veszély alatt való hajózás is.
A NATO az elmúlt években egyre nagyobb hangsúlyt fektet a tengeralattjárók elleni hadviselére, főleg az egyre aktívabb orosz tengeralattjáró-tevékenységnek köszönhetően.

2018. július 13-20. – Megrendezésre került az éves BREEZE haditengerészeti gyakorlat a Fekete-tengeren (Lendvai Tünde)

A BREEZE 2018 hadgyakorlat forgatókönyve az együttműködési képesség növelésére lett kifejlesztve azáltal, hogy a részt vevő nemzeteknek széles spektrumú, többdimenziós hadviselési módokkal szemben kell közösen fellépniük, amelyek kifejezetten a fekete-tengeri régió biztonsági kihívásaira fókuszálnak. Idén bolgár parancsnokság alatt, a NATO Kettes Számú Készenléti Haditengerészeti Kötelékébe (Standing Naval Maritime Group 2) tartozó holland (De Ruyter), román (Regele) és török (Fatih) nemzetek fregattjai koordináltak. Emellett, a nemrégiben Burgasz kikötőjében felállított, szintén a NATO Készenléti Haditengerészeti Kötelékbe tartozó Kettes Számú NATO Aknamentesítő Flottaegységének (SNMCMG2) német, román és török aknakereső, valamint aknaszedő hadihajói is részt vettek a hadgyakorlaton.

A készenléti haditengerészeti csoportok fekete-tengeri állomásozatása, amely 2017-ben hozzávetőleg 80, idén már 120 napra emelkedett, a térségen belüli NATO haderő összpontosítási törekvésének részét képezi. Ehhez kapcsolódóan a BREEZE hadgyakorlat kiváló lehetőséget ad arra, hogy a haditengerészeti erők további kiegészítő egységeikkel együtt hajtsanak végre műveleteket.

2018. július 25. Svédország és Lettország a NATO-tól kért segítséget az erdőtüzek oltásában (Petróczki Márk)

Az Euro-atlanti Katasztrófa Reagálási Koordinációs Központot (EADRCC) megkérte Svédország, hogy küldjön segítséget az erdőtűzek megfékezésében. Svédországban kiszáradtak az erdők a rendkívüli meleg és a csapadék hiánya miatt, így megnőtt a tűzveszély az egész országban: több mint 40 erdőtűzről vannak értesüléseink.

Svédország mellett Lettország is segítséget kért a NATO-tól, ugyanis a balti államban július 17-e óta megfékezhetetlen erdőtűz tombol a rendkívüli meleg és szárazság miatt.

Lektorálta: Petróczki Márk

Az intézményt a Rosszija 24 hírtelevízió szerint a brit külügyi alkalmazottaknak augusztus 1-jéig, a Szkripal-botrány miatti diplomáciai ütésváltás következtében kell elhagyniuk. A TASZSZ a moszkvai brit követségtől úgy értesült, hogy a szentpétervári főkonzulátus hétfőn befejezi tevékenységét.

Szergej Szkripal Nagy-Britanniában élő volt orosz-brit kettős ügynök és lánya március 4-én súlyos mérgezéssel került az angliai Salisbury városának kórházába. London a merénylettel az orosz vezetést gyanúsította meg, amit Moszkva visszautasított. A vádak és viszontvádak nyomán a két ország kölcsönösen kiutasított 23 diplomatát. Hasonló kölcsönös retorziók történtek Oroszország és más, Nagy-Britanniával szövetséges és vele szolidáris államok között is.

Június 30-án a Salisburytől 16 kilométerre fekvő Amesburyben eszméletlenül találtak rá egy 44 éves nőre és egy 45 éves férfira. A Scotland Yard közölte, hogy őket is Novicsok típusú katonai idegméreg-hatóanyaggal mérgezték meg, mint Szkripalékat.

Szkripalék hosszas kezelés után távoztak a kórházból, de az amesburyi mérgezés egyik áldozata, Dawn Sturgess július 9-én elhunyt. A brit főkonzulátus 1992 óta működött Oroszország “északi fővárosában”. Az intézménynek otthont adó épület tulajdonosa a szentpétervári Inpredszervisz állami vállalat.

A honvedelem.hu tudósítása szerint a versenyen tizenhat ország negyvenöt csapatának 225 versenyzője vett részt. Bánszki Tamás százados, Hirschler Gábor zászlós, Varga Tamás zászlós, Asztalos István önkéntes műveleti tartalékos zászlós és Gál Szabolcs törzsőrmester csapat-célbaugrásban ért el első helyezést.

A Magyar Honvédség Ifjúsági versenyzője, Horváth Ferenc őrvezető kategóriájában harmadik lett.

Az olaszországi verseny az augusztus 10-én kezdődő, Szolnokon megrendezendő 42. CISM Katonai Ejtőernyős Világbajnokság előtti utolsó megmérettetés volt nemzetközi szinten a magyar katonacsapat számára – olvasható a cikkben.

A Zrínyi 2026 haderőfejlesztési program végrehajtása a miniszter szerint időarányosan jól áll. A program keretében új, korszerű harcászati felszereléssel, egyebek közt ruházattal, egyéni fegyverzettel, modern elektronikai eszközökkel látják el a katonákat – fejtette ki.

Hozzátette, hogy a katonák egyéni fegyverzete magyar hadiipari forrásból újul meg. Kiskunfélegyházán már elkészült az az üzem, ahol első körben összeszerelik, majd a gyártósor megérkezésével cseh licenc alapján gyártani fogják a pisztolyokat, géppisztolyokat és gépkarabélyokat. Folyamatban van a kézifegyverek lőszereinek és a hozzá való lőpor hazai előállításának megszervezése is.

A honvédelmi miniszter úgy fogalmazott, hogy a fejlesztések megvalósításához maga mellett tudhatja a magyar katonákat és a honvédelmi tárcát támogató kormányzati szándékot, anyagi, erkölcsi és politikai értelemben véve egyaránt.

A miniszter a lapnak arról is beszélt, hogy a foglalkoztatottság bővülése, a munkahelyek számának növekedése nem feltétlenül kedvező a honvédség szempontjából, ugyanakkor 2016-tól kezdve emelkedik a katonai pályára jelentkezők száma. “Olyan honvédelmi életpályamodell alapjait sikerült megteremteni és kell fenntartani a jövőben, amellyel meg kell és lehet szólítani a leendő katonákat, pályán lehet őket tartani” – mondta. “Pénzben, fizetésben nem tudunk minden szakmával versenyre kelni, de kiszámíthatóságban és tervezhetőségben feltétlenül” – jegyezte meg.

Megemlítette azt is, hogy már több mint 7500 fős tartalékos állománnyal rendelkezik a honvédség, és egyre több köztük a fiatal.

Arra a felvetésre, hogy egyes vélemények szerint Magyarországot a NATO-ban nem tartják megbízható szövetségesnek, Benkő Tibor úgy reagált: “Lehet kritikákkal illetni a Magyar Honvédséget, de az elmúlt időszakban nyolc tábornokunk szolgált és szolgál különböző komoly felelősséggel járó, magas NATO-beosztásokban.” “Ezek a pozíciók nem azt bizonyítják, hogy annyira rossz szövetségesek, megbízhatatlanok lennénk” – mondta a honvédelmi miniszter.

Damian Collins, a digitális, kulturális, média- és sportbizottság elnöke a BBC hírtelevíziójának vasárnapi adásában úgy vélekedett, az emberek nehezen ismerik fel a hamis híreket.

A bizottság hét végén ismertté vált előzetes jelentésében a közösségi média szigorúbb szabályozását sürgette a demokrácia védelmében. A BBC szerint a kormány “digitális ujjlenyomat” bevezetését tervezi a választási hirdetésekre vonatkozóan, vagyis megkövetelné, hogy egyértelműen azonosítható legyen az internetes politikai kommunikáció közzétevője.

A jelentés a Cambridge Analytica adatkezelési botránya nyomán született. A londoni székhelyű brit-amerikai politikai elemző és tanácsadó céget az a vád érte, hogy politikai megrendeléseket teljesítve közösségi portálok, főként a Facebook felhasználóinak adataival élt vissza, többek között az európai uniós tagságról tartott 2016-os brit népszavazás és az ugyanabban az évben rendezett amerikai elnökválasztás során.

A brit parlamenti bizottság a választások manipulálásának lehetőségeiről és arról is tájékozódva állította össze jelentését, hogy az orosz titkosszolgálatok miként befolyásolták a szavazásokat a Facebookon futtatott hirdetésekkel.

Collins szerint a népszerű közösségi portál nem tudott arról, mi folyik a felületein. “Épp ezért érezzük úgy, hogy veszélyt jelent a demokráciánkra” – mondta az álhírek terjedéséről.

“Ha ezek az eszközök annyira erőteljesek, hogy egyetlen gombnyomással világszerte milliókat érnek el velük, ha hatékonyan tudják használni őket a hamis információk terjesztésében anélkül, hogy bárhol is szerepelne a forrás, akkor ez olyan veszély, amellyel szembe kell szállnunk” – fogalmazott.

A jelentés rávilágít arra, hogy az emberek egyre inkább a közösségi médiából, semmint a kommunikáció hagyományos formáit, a televíziót, a nyomtatott sajtót vagy a rádiót használva tájékozódnak. Ráadásul kevésbé valószínű, hogy megkérdőjelezik a közösségi hálón megosztott információ hitelességét, mert legtöbben bíznak az ismerőseikben. A bizottság szerint az álhírek formája széles skálán mozoghat a szatírától a paródián át a manipulált képekig és a propagandáig.

A testület javaslatai között szerepel a brit választási törvény korszerűsítése a modern világ követelményeinek megfelelően, egy új adó bevezetése a közösségi médiára, amelynek bevételeiből digitális műveltségi programokat finanszíroznának az iskolákban, az internetes hirdetések nagyobb átláthatóságának megteremtése vagy épp a személyes adatok és a személyiségi jogok fokozottabb védelme.

A parlamenti bizottság a tervek szerint év vége előtt ismerteti végleges jelentését, a brit kormány pedig várhatóan még idén közzéteszi javaslatait az internet és a közösségi média biztonságosabbá tételéről.

Az utasokat figyelmeztetik, jelentős – akár 80 ezer fontos (29 millió forintos) – pénzbírság is várhat rájuk, egyes légitársaságok pedig akár életre szóló eltiltással büntethetik őket, ha káoszt okoznak.

A kampányban a légitársaságok és a repülőterek mellett a reptéri üzletek és a repülőtéri rendőrség is részt vesz: többek közt figyelmeztetnek az esetleges rendzavarás következményeire és segítenek kiszúrni a szigetországból induló vagy az oda érkező kapatos utasokat.

A brit országos légi irányítási szolgálat (NATS) tájékoztatása szerint az idén július 27. a legforgalmasabb nap a szigetország légi közlekedésében: 8841 repülőgép indulását vagy érkezését ütemezték be, milliók kezdik meg vakációjukat. A legforgalmasabb a reggel 6 óra 40 és 7 óra 40 perc közötti időszak volt a bejelentés szerint, 660 gép szállt fel. Az úti célok között Dublin, New York, Frankfurt, Barcelona, Málaga, Mallorca és Faro szerepelt az élmezőnyben a The Times című lap ismertetése szerint.

A járatok sűrűsége miatt azonban felerősödtek az azzal kapcsolatos aggodalmak, hogy az utasok közül sokan az indulás előtti italozással próbálják lehűteni magukat a szokatlanul forró brit nyárban. Az elmúlt évek tapasztalatai alátámasztják az ezzel kapcsolatos félelmeket: a brit polgári repülésügyi hatóság (CAA) nyilvántartása szerint csak tavaly 417 járat működésében okoztak különböző mértékű fennakadást ittas utasok. Ez a szám több mint kétszerese az azt megelőző öt év incidenseinek. A légitársaságok szerint az esetek valós száma sokkal magasabb lehet ennél, mert csak a legkirívóbb ügyek jutnak el a hatósághoz.

Az érvényben lévő szabályozás szerint ötezer font bírsággal, de akár kétévi szabadságvesztéssel is sújthatók a fedélzeten ittasan tartózkodó utasok, ha megszegik az előírásokat. Büntetésük viszont a nyolcvanezer fontot is elérheti, ha a rendzavarás például olyan mértékű, hogy a gépnek az úti céljától eltérve kényszerleszállást kell végrehajtania.

Egyre több légitársaság fenyegeti eltiltással a részeg utasokat. Júniusban a Jet2 diszkont légitársaság életre szólóan eltiltott egy férfit, aki ittasan utastársait zaklatta a Belfast-Ibiza járaton, viselkedése miatt pedig a gépnek le kellett szállnia a franciaországi Toulouse-ban.

A One Too Many kampány kilenc repülőtéren indult el az Egyesült Királyságban: a manchesteri, a Gatwick, a Stansted, az East Midlands, az aberdeeni, a glasgow-i, a southamptoni, a birminghami és a bristoli légikikötőben. Az utasokat szórólapokon és fényreklámokban tájékoztatják.

A tárca közleményében kifejtették, hogy a négy pályázó közül egyik sem tudta meggyőzni a bíráló bizottságot rátermettségéről, ezért újabb pályázatot fognak kiírni. A korrupcióellenes főügyészi poszt azt követően üresedett meg, hogy Klaus Iohannis államelnök július 9-én leváltotta Laura Codruta Kövesit, aki hat évig vezette a korrupcióellenes ügyészséget (DNA).

A minisztérium hétfőn jelentette be, hogy a jelentkezési határidő lejártáig pályázatot nyújtott be Florentina Mirica, a DNA korrupcióellenes osztályának vezető ügyésze, Marius Iacob, a DNA főügyész-helyettese, Elena Grecu, a DNA egyik részlegvezetője, valamint Cristian Lazar, a legfőbb ügyészség büntetőjogi részlegének vezetője.

Kövesi tevékenysége elnyerte az Egyesült Államok, az Európai Bizottság és több nyugat-európai ország tetszését, amelyek a DNA megfelelő működését a román igazságszolgáltatási reform kulcselemének tekintik. A román szociálliberális kormánykoalíció ugyanakkor visszaélések miatt bírálta a vádhatóságot, egyebek mellett a hírszerzéssel folytatott átláthatatlan együttműködése miatt.

Ünnepélyes ceremónián adja át Franciaország október elsején Spanyolországnak azokat az dokumentumokat, tárgyakat, fegyvereket, amelyeket a Baszk Haza és Szabadság (ETA) terrorszervezet elleni akciói során lefoglalt az elmúlt húsz év során – jelentette be Pedro Sánchez spanyol kormányfő Emmanuel Macron francia államfővel közös madridi sajtótájékoztatóján.

A spanyol kormányfő hangsúlyozta: ezek az anyagok segíthetnek tisztázni az idén feloszlatott terrorcsoporthoz köthető, de idáig még megoldatlan ügyeket. “Spanyolország sosem felejti el a két ország közötti együttműködést” – fogalmazott, felidézve, hogy az ETA utolsó merényletét francia földön hajtotta végre 2010-ben.

A török elnöki hivatalhoz tartozó védelmi ipari igazgatóság közleménye szerint a Török Légi és Űripari Részvénytársaság (TUSAS), valamint a pakisztáni védelmi minisztérium között folyó tárgyalások eredményre jutottak. Az adás-vételi szerződés egyúttal logisztikai elemeket, valamint a helikopterekkel kapcsolatos képzésre, továbbá a lőszerekre és a pótalkatrészekre vonatkozó részeket is tartalmaz.

Mindazonáltal egyik török médium sem közli, hogy az üzlet keretében Pakisztán mennyit fizetett Törökországnak.

A T129 ATAK támadó, illetve taktikai-felderítő helikopter. Kihívásokkal teli éghajlathoz és földrajzi körülményekhez fejlesztették ki. Mind tervezésében, mind gyártásában közös török-olasz termék. Az első darab 2009 szeptemberében indult próbaútra. A török haderő és a belügyminisztérium használja. Maximális sebessége 278 kilométer/óra, legnagyobb repülési magassága pedig 6100 méter.

A pakisztáni haderő Törökországban és Pakisztánban is többször tesztelte a helikoptert.