Biztonságpolitika

Az őrizetes fizikai és verbális bántalmazásáról készített, mintegy tízperces videofelvétel a Novaja Gazeta című független napilap weboldalán jelent meg elsőként. A Társadalmi Ítélet elnevezésű alap jogászainak állítása szerint az ütlegelést elszenvedő férfi Jevgenyij Makarov elítélt.

Az SZK közleménye szerint a rab kínzásának többi feltételezett tettese ellen körözést adtak ki. A jaroszlavli büntetés-végrehajtási intézetben házkutatást tartottak. Az őrizetbe vett börtönőrök ellen hivatali visszaélés címén indult eljárás.

A TASZSZ orosz állami hírügynökség beszámolója szerint a megvert őrizetes jogi képviselője, Irina Birjukova az őt ért fenyegetések miatt hatósági védelmet kért. Nem találhatta hatékonynak a védelmét, mert a Társadalmi Ítélet csoporthoz tartozó ügyvédnő a biztonságát féltve elhagyta Oroszországot.

Már-már közhelynek számít, hogy hozzáértő burkolót, gáz-, víz-, villanyszerelőt, kőművest, nagyon nehéz találni, kellő elszántsággal is leginkább csak egy várólistára kerülünk fel. Aki azonban a munkahelyi egészség, biztonság területén akár csak kis kapcsolati hálóval is rendelkezik, vagy csupán figyelemmel kíséri e szakterület viszonyait, „mozgásait”, az egyre gyakrabban fut bele közösségi oldalakon, szakmai kommunikációs fórumokon olyan bejegyzésekbe, kérdésekbe, amelyekben munkavédelmi szakmérnököt, EHS szakembert, üzembővítésekhez, beruházásokhoz munkavédelmi koordinátort vagy szakterületi projektvezetőt keresnek. Jó munkavédelmi szakembert pedig, nem találnak könnyen. Miközben – szemben a cikk elején említett szakiparosokkal – a munkavédelmi szakemberképzésből évek óta érkeznek a munkaerőpiacra a mérnökök, technikusok. Több egyetem, képző központ hirdet és indít ilyen kurzusokat, amelyek műszaki, egészségügyi előképzettséggel elkezdhetők. Ráadásul, egy olyan szakmáról van szó, ami egyszerre képes elhivatottságot, változatos feladatokat, emberi interakciókat és jó érzéssel követhető célokat adni, miközben igencsak piacképes jövedelemszintet is biztosít, nem csak a nagyon befutott guruknak.

Az egyszerre jelenlévő – számosságában talán elegendő – képzési kimenet és a megfelelő szakembereket egyre csak kereső vállalkozások együttes létezése egy olyan patthelyzet, amelynek feloldásában sok vállalkozás, szolgáltató és szakember érdekelt.

Számos alkalommal hangzottak el kritikus vélemények a munkavédelmi képzés több formájával, szintjével kapcsolatban. Egy 2015-ben rendezett munkavédelmi konferencián szinte általános tapasztalatként említették meg, hogy a munkavédelmi szakképzésben az óraszámok súlyozása sok esetben nem igazodik a gyakorlati igényekhez, a tananyag „elméleti frázisokból” áll, nélkülözve az életszerű, praktikus megközelítést, ami nem független attól, hogy sokszor az előadók sem kellően felkészültek, sőt van, hogy képzetlenek. Ez törvényszerű következménye lehet a képzések kereteinek, hiszen bármelyik akkreditált szervezet folytathat ilyet, „beszállva” egy minőség rovására űzött negatív árversenybe.

Hallgatói visszajelzések is megerősítik, hogy a részletesebb, alkalmazható tudás megszerzéséhez túl gyorsak, sematikusak a tanfolyamok, egy-két oktatóra bízzák az összes tantárgy oktatását.

A munkavédelmi szakemberképzés fontosságára kitér a 2016-2022-es időszakra vonatkozó Munkavédelem nemzeti politikája is. Igaz, – optimista megközelítéssel – egy megfelelő alapokkal rendelkező szakembergárda létezéséből indul ki, és a már végzett munkavédelmi szakemberek kötelező rendszeres továbbképzését szorgalmazza csupán oly módon, hogy a továbbképzésen való eredményes részvétel feltétele legyen a foglalkozás folytatásának.

Hasonlóan lesújtó kép rajzolódott ki egy, a motivációra, a szakirány választására vonatkozó rögtönzött „minikutatás” eredményeként is. Géczi Rudolf vállalati munka- és környezetvédelmi szakember jellemzően harminc év feletti hallgatók körében végzett rögtönzött felmérése azt a megdöbbentő eredményt hozta, hogy jelentős részük csupán azért van ott, mert „küldték” őket. Ez sajnos egy régi, „átkos” beidegződés túlélését mutatja, vagyis a megfelelni akaró, esetleg még útkereső kollégákból próbálnak „munkavédelmist” faragni. Géczi szerint e megközelítés már eleve magában hordozza a kontraszelekció lehetőségét.

Többségük nem érzi a szakma vonzerejét, nem alakul ki bennük valódi hivatástudat. A kisebbséget viszont, akik elkötelezetten foglalkoznak a munkahelyek biztonságával, akik képzik magukat, hamar kudarcélmények érik, mivel sokszor lehetetlennek érzik összeegyeztetni a munkavédelmi elvárásokat az adott üzletmenet kihívásaival és túl gyakran kell szemlesütve nézniük, ahogyan döntéseket hoznak a fejük felett. A szakmai kommunikációt is tanító szakember szerint mindez a vállalatokon belül az munkahelyi EHS területének ellehetetlenüléséhez, majd a munkahelyi eredetű balesetek, megbetegedések számának növekedéséhez vezet.

Megoldás pedig volna. Először is, szakítani kell a jogszabályok „szajkózásának”, illetve azok sablonos számonkérésének gyakorlatával. Nem vitatom, hogy a szabályok ismerete alapvető fontosságú – hangsúlyozza Géczi – de a munkavédelem vállalati optimumát a szervezet vezetőjének elkötelezettsége, egy erős vállalatirányítási rendszer, egy hiteles, jól képzett munkavédelmi vezető együttműködése tudja csak megtalálni, megőrizni. A munkavédelmi szakembernek meg kell ismernie a szervezet minden egyes területét és folyamatát, ami csak a vállalati “vérkeringésbe” kapcsolva lehetséges.

A felkészültség, az innovatív, rendszerszemléletű gondolkodás fontossága létkérdés, a munkahelyi egészség, biztonság-, és környezetvédelem szakemberei és eszközrendszere – ágazattól függetlenül – kénytelenek lépést tartani az alapanyagok, a technológiák és az informatikai, termelésirányítási rendszerek fejlődésével.

E követelményeknek azonban csak egy olyan „új generációs” munkavédelmi szakembertől várhatók el, akik már a képzés idején szereztek korszerű gyakorlati tapasztalatokat és nem az első megbízásuk idején szembesülnek, mondjuk egy nagyvállalat belső működési sajátosságaival. Géczit és az Alemona Hungary Kft. szakmai közösség munkatársait is e felmerés vezette egy olyan képzési rendszer kialakításához, ahol a versenyképes tudás mellett adott a multinacionális vállalati környezetben megszerezhető gyakorlat, megismerhetők a legújabb – akár külföldi – vívmányok, szakmai újdonságok és úgy alakították ki a tananyagegységekre osztott képzés rendszert, hogy minél több gyakorló szakembert, sőt szakmai kiválóságot tudjanak bevonni a képzésbe.

Ha felidézzük a munkavédelmi szakembert kereső vállalkozások nehézségeit, talán ez – vagyis a munkavédelmi technikusi oktatás módszertani és tartalmi megújítása – egy lépéssel közelebb vihet a valós érdeklődéssel érkező hallgatók tanulás és karrierterveinek megvalósulásához és a munkavédelmi szakembergárda lassú megújulásához. Az egyre korszerűbb technológiákkal dolgozó gyártó-, feldolgozó-és szolgáltató szektor várja őket.

Martossy György megbízott főügyész közleményében azt írta, a 36 éves férfi kóros elmeállapota miatt nem büntethető, ezért az ügyészség azt indítványozta, hogy a bíróság mentse fel őt és rendelje el kényszergyógykezelését.

A vádirat szerint a bíróság már 2004-ben elrendelte a férfi kényszergyógykezelését, miután különös kegyetlenséggel megölte a barátnőjét. A budapesti zárt intézetből aztán 2008 májusában a férfit a Fővárosi Ítélőtábla otthonába bocsátotta, és azóta a szüleivel élt közös háztartásban.

A 2002 óta elmebetegségben szenvedő férfi 2018 januárjától önkényesen csökkentette, majd abbahagyta gyógyszerei szedését, amitől a mentális állapota leromlott – ismertette a vádirat lényegét a főügyész. Január 20-án reggel a vádlott munkásokat vitt ki a család gyümölcsösébe, majd hazaérve azt látta, hogy az édesapja – mivel nem érezte jól magát – a hálószobában az ágyon fekszik. Előzetes vita nélkül egy tizenkilenc centiméter pengehosszúságú késsel az ágyon fekvő férfire támadt és harmincháromszor megszúrta.

Az idős férfi sérülései olyan súlyosak voltak, hogy életét a szakszerű orvosi ellátás sem menthette volna meg. A vádlott ezután az udvaron tartózkodó édesanyjának elmondta, mit tett, majd megvárta a rendőröket.

A megbízott főügyész hozzátette, a jelenleg is előzetes kényszergyógykezelés alatt álló vádlott képtelen volt arra, hogy felismerje cselekményének a következményeit vagy a felismerésnek megfelelő magatartást tanúsítson, ezért tartani lehet attól, hogy megfelelő gyógykezelés hiányában ismét hasonló bűncselekményt követne el.

A miniszter beszédéről az ENSZ BT holland nagykövete, Karel Van Oosterom számolt be tudósítóknak New Yorkban.

A nagyköveteknek tartott informális és zárt ajtók mögötti tájékoztatón – amelyre a dél-koreai ENSZ-misszió épületében került sor – az amerikai diplomácia irányítója hangsúlyozta: Észak-Koreának konkrét cselekedetekkel kell bizonyítania elkötelezettségét ahhoz, hogy egyáltalán szóba kerülhessen az érvényben lévő szankciók enyhítése.

Pompeo leszögezte: a BT tagjai egyetértenek Észak-Korea teljes és ellenőrizhető atomfegyver-mentesítésében, és ennek megvalósításához kulcsfontosságú, hogy mindenki teljes mértékben tiszteletben tartsa a Phenjan elleni gazdasági büntető intézkedéseket. Utalt arra, hogy Phenjan a szankciókat megsértve olajtermékeket és szenet importál – Pompeo megfogalmazásában: csempészik -, és ennek okvetlenül véget kell vetni. A tárcavezető sürgette egyúttal azt is, hogy a különböző országokban dolgozó észak-koreai vendégmunkások foglalkoztatásának is véget kell vetni.

A Pompeo által elmondottakhoz csatlakozva Nikki Haley, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete elmondta: a nyersolajszállításokat tiltó büntető intézkedéseket eddig 89 alkalommal sértették meg, fotók bizonyítják az olajszállító tankerek rakodásait. Hozzátette, hogy Washington nyomást gyakorolt Kínára és Oroszországra a szankciók szigorú betartása érdekében.

Pompeo üdvözölte Donald Trump és Vlagyimir Putyin  tervezett újbóli találkozóját, ahogyan fogalmazott, őt ez “örömmel tölti el”.

Normandia tengerparti településein szinte minden sarok, útelágazás, körforgalom az 1944. június 6-án végrehajtott partraszállásra, és az azt követő napok harcaira emlékezet. Az ismertebb helyszíneken lévő múzeumok mellett kisebb-nagyobb emlékművek és magángyűjtemények gondoskodnak arról, hogy a D-nap emléke sose merüljön feledésbe. Még a legkisebb településen is találunk legalább egy-két emléktáblát. Jómagam júniusban szembesültem azzal, hogy a helyszíneket néhány nap alatt bejárni még akkor is lehetetlen, ha látogatásunk csupán egy kisebb térségre korlátozódik. Vendéglátóimnak köszönhetően ellátogathattam az Omaha és Utah partokra, Sainte-Mére-Église-be, Pointe du Hoc-ra, Arromanches-ba, két katonai temetőbe és két múzeumba. Ezekről a későbbiekben külön-külön bejegyzésben lesz szó, de most még maradjunk a két amerikai partszakasz, a Utah és az Omaha között elhelyezkedő csendes tengerparti településen, Grandcamp-Maisy-ben.

A településre érkezve egy körforgalomba futunk, ahol az 1944-ben itt harcolt rangerekre emlékeztet egy szerény emlékmű. A háttérben gomolygó köd csak a tengerparti sávra korlátozódik.

A falra festett szalagon hat ranger zászlóalj számát tüntették fel.

A júniusi évforduló miatt az átlagosnál több a zászló a településen, de a francia trikolór és az amerikai csillagos-sávos zászló egyébként is sok helyen látható. Például egy lakás ablakában.

Sherman harckocsi kétnyelvű adattáblája egy magángyűjteményben.

Francia nehézbombázók emlékműve. A második világháborúban mindössze két francia bombázószázad repült négymotoros nehézbombázókkal. Az 1/25 Guyenne és a 2/23 Tunisie század 1943-ban került a RAF Bomber Command alárendeltségébe és kezdte meg az átképzést a Handley Page Halifax nehézbombázóra. Az újjáalakult századok a Royal Air Force jelzésével, és a régi névvel (No. 346 Guyenne és No. 347 Tunisie) repültek és harcoltak tovább. Először a Guyenne érte el a hadrafoghatóságot, és az 1944. június 6-i partraszállást megelőzően már német állásokat támadhatott Normadiában. Utolsó bevetésüket 1945 áprilisában repülték. Franciaországba 1945 októberében tértek haza. Legalábbis azok, akik túlélték a háborút, mert a két század 2300 fős állományának a fele nem volt ilyen szerencsés.

Louis Lourdaux őrmester fényképe az emlékmű lábánál. A pilóta 1945. március 15-én vesztette életét, amikor az általa vezetett Halifax-et lelőtte egy német éjszakai vadász. 

A reggeli fényben jól kirajzolódik a Halifax bombázó sziluettje.

Grandcamp-Maisy keleti szélén, egy kínai szobrász világbékét jelképező (rettenetesen túlzó) alkotása előtt egy kisebb emlékmű áll, Frank Peregory törzsőrmester emlékműve.

Frank Peregory törzsőrmester a virginiai nemzeti gárda 116. lövészezredének katonája volt. 1944. június 6-án lépett francia földre az Omaha-parton. A heves német ellenállás miatt két napba telt, mire elérték Grandcamp-et, ahol szintén heves tűz fogadta őket. Peregory vélhetően megelégelte a patthelyzetet és azt, hogy körülötte sorra esnek el a bajtársai. Egymaga rohamozott meg egy német állást – bajonettel és kézigránátokkal. Nyolc német katonát megölt, és harmincötöt megadásra kényszerített. Hat nappal később egy tűzharcban életét vesztette. A közeli amerikai temetőben temették el, bátorságáért posztumusz Becsületrendet kapott. 

Az emlékmű talapzata a háborúban egy német géppuskaállás volt.

Leonard G. Lomell emlékműve.

Lomell hadnagy a 2. ranger zászlóalj D századának parancsnokaként szállt partra Pointe du Hoc-nál. Többször is megsebesült, de az ardenneki offenzíváig tovább harcolt. Túlélte a háborút és jogi pályára lépett. 2011-ben, 91 éves korában hunyt el.

Egy brit pilóta, Nicholas Richard Peel sírja, aki évekkel a partraszállás előtt vesztette életét. A Royal Air Force 140. századának feladata az észak-francia vidék felderítése volt, amelyet először a Spitfire fotófelderítő változatával majd később a kétmotoros Bristol Blenheim típussal kiegészülve végeztek. 1941. november 21-én egy kismagasságú felderítésre indult a 22 éves Peel hadnagy, hogy a gép ferdeszögű kamerájával Port-en-Bessin és Grandcamp között készítsen felvételeket. A hadnagy sírja Grandcamp-Maisy köztemetőjében van, ahol halászok mellett nyugszik.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Elmondta: az utasbiztosításokhoz kapcsolt assistance szolgáltatás váratlan nehézségek, például közlekedési balesetek vagy betegségek esetén hasznos. A biztosító által megadott telefonszám napi 24 órában hívható, és a bajba jutott utazók magyar nyelven kaphatnak segítséget – tette hozzá.

A nyári hónapokban a leggyakrabban Horvátországból, Ausztriából, Szlovéniából, Szlovákiából és Romániából érkeznek segítséget kérő hívások, sérülések, betegségek, illetve közlekedési balesetek esetén. A tengerparton nyaralók gyakran keresik az assistance szolgáltatót sziklák vagy tengeri sünök okozta sérülések miatt, de érkeznek bejelentések búvárbalesetekről is. Emellett Horvátországban elég sok a közlekedési baleset, ami miatt segítségre szorulnak a magyar autósok – ismertette a szóvivő.

A Trump-kormányzat “megerősíti az Egyesült Államok és Ukrajna közötti, régmúltra visszanyúló védelmi kapcsolatokat, és ennek jegyében további 200 millió dollárt utal az ukrán kormányzatnak” – írta a Pentagon. Ezzel összesen egymilliárd dollárra emelkedett annak a támogatásnak az összege, amellyel az Egyesült Államok a Krím 2014-ben történt bekebelezése óta segíti Ukrajnát.

A Pentagon közleménye szerint a most átutalt összeg az ukrajnai haderő erősítését segíti, és elsősorban a katonai kiképzőprogramokhoz szükséges eszközök beszerzését szolgálja majd. Utalva arra az Ukrajnában nemrégiben elfogadott törvényre, amely az ország és a NATO közötti kiberbiztonsági együttműködést erősíti, az amerikai védelmi minisztérium kommünikéje megjegyezte: a reformok hozzájárulnak Ukrajna védelmi képességeinek növeléséhez, amelynek célja, hogy “az ország hatékonyan megvédhesse területi épségét és demokratikus berendezkedését”.

Rob Portman ohiói republikánus szenátor, a szenátus külügyi bizottságának tagja üdvözölte a bejelentést, és leszögezte: “ez egyértelmű üzenet, hogy Amerika az ukrán nép mellett áll az orosz agresszió elleni küzdelmében”.

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) a múlt héten hívta meg tagjai közé Macedóniát, miután Szkopjénak 27 évig tartó egyezkedés után sikerült lezárnia az ország nevéről folytatott vitát Görögországgal. Macedónia azonban csak akkor válhat a katonai szövetség teljes jogú tagjává, amikor minden hivatalos intézkedést lezárt a névváltoztatással kapcsolatban, vagyis miután sikeres lett az ország nevének megváltoztatásáról szóló népszavazás, az alkotmányt is az új névnek megfelelően módosították és a görög parlament is ratifikálta az egyezményt.

Zoran Zaev miniszterelnök szerda este közölte, hogy az őszi, véleménynyilvánító referendumon várhatóan arra a kérdésre kell majd válaszolniuk a macedónoknak, hogy támogatják-e az ország európai uniós és NATO-tagságát azzal, hogy elfogadják a Macedónia és Görögország között megkötött megállapodást.

A névvita 1991 óta folyt Macedónia és Görögország között, vagyis azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, alkotmányában azonban nem szerepelt a Jugoszláviára történő utalás. A névváltoztatást követően a nyugat-balkáni országot Észak-Macedóniának fogják hívni.

A múlt héten a 120 tagú parlament mind a 76 jelenlévő képviselője igennel szavazott az ország NATO-csatlakozására. A legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) is támogatta a határozatjavaslatot annak ellenére, hogy politikusai korábban többször is kifejtették, ellenzik a balközép kormány politikáját, illetve a névváltoztatást, és tüntetésekkel, valamint a képviselőházi ülések bojkottjával fejezték ki egyet nem értésüket.

Sörös László elmondta, a különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés és más bűncselekmény miatt húsz év fegyházra ítélt elsőrendű vádlott nem bocsátható feltételes szabadságra. A tényállás szerint az elsőrendű vádlott albérlőként költözött be a sértett nyíregyházi lakásába, társa pedig a főbérlő gyermekkori barátja volt.

A vádlottak 2015. május 23-án több liter bort ittak meg a lakásban, közben bántalmazták ismerősük élettársát. A főbérlő élettársa védelmére kelt, de a két vádlott őt is többször ököllel megütötte. Az asszony a fürdőszobába menekült, bezárkózott és telefonon értesítette a rendőrséget.

A bántalmazott férfi olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy az orvosi ellátás ellenére rövid időn belül meghalt.

A karikatúra nyolc különböző állatfajt jelenít meg úgy, hogy az egyes példányok fejformái Erdogan arcát idézik. A szerdai panaszt Erdogan ügyvédje, Hüseyin Aydin az államfő megsértése címén nyújtotta be az ankarai főügyészséghez. Aydin a kérelemben azt írta, hogy a rajzot nem lehet a szólásszabadság keretében elbírálni. Kilicdaroglu a CHP keddi parlamenti frakcióülésén arra kérte a párt képviselőit, hogy hozzá hasonlóan osszák meg a karikatúrát a Twitteren.

Kilicdaroglu maga – Erdoganhoz intézve szavait – a következő megjegyzést fűzte az ábra fölé. “El fogod viselni, el kell viselned a bírálatot és a humort! Bebörtönzéssel nem tudod útját állni a kritikának és a humornak” – írta. A bejegyzést a CHP 72 képviselője osztotta tovább.

Az ábra eredetileg 2006-ban az egykori Penguen című török szatirikus hetilap borítóján jelent meg. A karikatúrát az ország sokak által legszínvonalasabb egyetemének tartott Közel-Keleti Műszaki Egyetem (ODTÜ) négy végzős hallgatója a július 7-ei diplomaosztón egy nagyméretű transzparensre tűzte. A diákokat július 11-én az elnök megsértéséért letartóztatták.

Erdogan 2014. augusztusi elnökké választásától a 2016-os puccskísérletig közel kétezer pert indított politikai ellenfeleivel, a sajtóval, de akár egyszerű állampolgárokkal szemben is az őt érintő sértések miatt. Az esetek többségében felfüggesztett szabadságvesztést szabtak ki a bíróságok, majd a török államfő 2016. július 15. után egyszeri gesztusként visszavonta ezeket az eljárásokat. Azóta ismét több hasonló eljárás indult. A török elnök megsértéséért akár négyévi börtöntüntetés is kiszabható.

Tavaly november végén Erdogan 1,5 millió lírás (mintegy 87,3 millió forint) nem vagyoni kártérítési pert kezdeményezett Kilicdaroglu ellen, amiért “megalázó kijelentésekkel” és “valótlan vádakkal” illette őt, gyermekeit és családját. Az eset nem sokkal azután történt, hogy november elején nyilvánosságra került a Paradise-iratok (Paradise Papers) néven elhíresült, offshore cégekről kiszivárgott adatbázis.

“Kedves Erdogan, tudsz róla, hogy gyermekeid, családtagjaid dollármilliókat küldenek egy vállalatnak külföldi adóparadicsomokban?” – fogalmazott Kilicdaroglu a CHP november 21-ei parlamenti frakcióülésén. A perben a napokban döntés született: a bíróság Kilicdaroglut 359 ezer líra (20,9 millió forint) megfizetésére kötelezte.

Markus Söder konzervatív bajor kormányfő eredetileg azt akarta elérni, hogy a bajor határrendőrség a határt eddig kizárólagosan ellenőrző szövetségi rendőrséggel azonos jogköröket kapjon. A berlini szövetségi belügyminisztérium azonban – amelyet Horst Seehofer, Söder szintén bajor konzervatív párttársa vezet – ehhez nem járult hozzá, mert az államhatár ellenőrzése a szövetségi hatóságok feladata, és Berlin nem adta át Münchennek ezt a kompetenciát. Ezért a bajor határrendőrség a szövetségi rendőrség ellenőrzése alatt kezdte meg a határellenőrzéseket. Nincs például joguk arra, hogy a határról bárkit is visszafordítsanak Ausztriába.

Söder szerdán a határnál fekvő Kirchdorfban arról beszélt, hogy a bajor határrendőrség a szövetségi rendőrökkel együtt biztonságosabbá teszi a határt és környékét. “Ezzel azt a világos üzenetet küldjük a nemzetközi embercsempészeknek, hogy egyre kevésbé kifizetődőbb átlépni a német határokat, és még kevésbé kifizetődőbb Bajorországban próbálkozni” – fogalmazott Söder.

Bajorországban a kilencvenes évek végéig létezett a szövetségi határőrség mellett tartományi határőrség is. Söder azt szeretné, hogy a június 1-jén újraalapított bajor határrendőrség a következő tíz év alatt ezer fősre bővüljön, és az osztrák után a cseh határon is megkezdhesse az ellenőrzéseket.

A német-osztrák és a német-cseh határ a schengeni övezeten belül szabadon átjárható. Az osztrák határ esetében Németország a migrációs válság miatt ideiglenesen visszaállíthatta a határellenőrzést. A szövetségi rendőrség eddig három helyen, az autópályákon tartott ellenőrzéseket Bajorországban. A Rheinische Post című regionális lap jelentése szerint az év első öt hónapjában körülbelül 18 ezer, engedély nélkül beutazó menekültet vagy migránst fogtak el, akiknek mintegy negyede érkezett Ausztria felől.

Az acél- és alumíniumtermékekre már kivetett, valamint az európai autókra kilátásba helyezett amerikai vámokról Merkel azt mondta: az intézkedések sok ember jólétét veszélyeztetik szerte a világban. Említést tett arról is, hogy a BMW német autógyártó vállalat legnagyobb gyára nem Európában, hanem a dél-karolinai Spartanburgben található, az Egyesült Államokban.

“Nevezzük nevén a dolgokat: mi nem akarjuk ezeket a vámokat” – szögezte le a kancellár. Merkel azt is világossá tette, hogy szerinte a gépjárművekre kivetett vámok sértenék a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályait, és az Európai Unió kész válaszul hasonló intézkedéseket hozni, de szerinte ez lenne “a rosszabbik megoldás”.

Merkel egyúttal megerősítette: kitart tavalyi megállapítása mellett, hogy Európa nem hagyatkozhat arra, hogy az Egyesült Államok rendet teremt a világban, és a környező térségekben a saját kezébe kell vennie a dolgok irányítását. A kancellár aláhúzta: továbbra is abban hisz, hogy a multilaterális diplomácia az, amely olyan eredményeket tud produkálni, amelyekkel a végén mindenki elégedett.

A konzervatív német kancellár Donald Trump és Vlagyimir Putyin csúcstalálkozójára is kitért. Jó lenne, ha az lenne a normális, hogy az amerikai és az orosz elnök találkozik egymással – foglalt állást ezzel kapcsolatban Merkel. Kiemelte: minden ilyen találkozónak örül, mert ez mindenkinek hasznára válhat. Nem szabad természetesnek lennie, hogy 2005 óta nem járt orosz elnök a washingtoni Fehér Házban – húzta alá.

Merkel a kormányzó konzervatív uniópártok között az elmúlt hetekben kirobbant migrációs vitáról is említést tett, és arra az álláspontra helyezkedett, hogy a megosztottságot a társadalomban is csak párbeszéddel lehet áthidalni. Világossá tette, hogy az ő kötelessége és felelőssége az, hogy a kormány működőképes legyen, és sikerült módot találni a vita rendezésére. Mint mondta: ebből következik, hogy a jövőben is együtt tud dolgozni Horst Seehofer szövetségi belügyminiszterrel, aki Merkel pártjának bajorországi testvérpártját, a Keresztényszociális Uniót vezeti, és aki pár hete egyoldalú intézkedésekkel és lemondással fenyegetőzött, ha nem lehet visszafordítani a határról azokat a menedékkérőket, akik már más uniós országban is adtak be menedékkérelmet. Merkel megjegyezte, hogy a vita miatt sokak bizalma megingott a kormányban, és dolgozni fog azon, hogy visszaszerezze. Világossá tette azt is, hogy nem áll szándékában lemondani, kitölti hivatali idejét.

A migrációs vita lezárásának része volt az is, hogy a kormány az év végéig javaslatot készít az EU-n kívülről érkező képzett munkaerő bevándorlásának egységes törvényi szabályozására. Merkel sajtótájékoztatóján azt mondta: ez Németországnak is érdeke. Mint mondta: ennek nagy jelentőséget tulajdonít, mert egyrészt az illegális bevándorlás ellen is alkalmazható lesz, másrészt enyhítheti a munkaerőhiányt azokon a területeken, amelyeken jelenleg nincs elegendő munkavállaló.

Merkel hivatalba lépése óta 23. alkalommal tartott ilyen sajtótájékoztatót, melyen most több mint egy órán át válaszolt a berlini tudósítók kérdéseire.

Az első világháború befejeződésének közelgő 100. évfordulója alkalmából a MÁV Nosztalgia Kft. először szervezett vonatos utazást az egykori hadszínterekre, emlékhelyekre, katonai temetőkbe. A Galícia Expresszel július 15. és 19. között mintegy háromszáz utas vehetett részt az utazáson, a szakmai programokról a Hadtörténeti Intézet és Múzeum történészei és avatott idegenvezetők gondoskodtak.

Kovács Vilmos ezredes külön kiemelte a vendéglátók odaadó munkáját, kiemelkedő szervezőmunkáját. A résztvevők a világháborús emlékhelyek mellett megtekintették a legfontosabb dél-lengyelországi magyar emlékeket, Krakkó számos nevezetessége között az egykori királyi várat, a Wawelt a székesegyházzal, benne Báthory István erdélyi fejedelem, lengyel király síremlékével, Tarnówban, Bem József szülővárosában a tábornok szarkofágját, az 1848-49-es magyar szabadságharc nagyszebeni csatájáról készült Erdélyi Körképet és a magyar-lengyel barátság parkját. Przemyslben, a világháború egyik legnagyobb ostromának színhelyén, ahol nagyon sok magyar katona halt hősi halált, az egykori páncélerőd maradványait és a Hadtörténeti Múzeumot tekintették meg, és Gyóni Géza verseinek felidézésével megemlékeztek a féléves ostrom eseményeiről. A vonattal utazó hagyományőrző katonák bemutatót tartottak a Borek erődnél, ahol az egykor ott harcoló magyar költőnek emléktáblája is van.

A luznai katonai temetőben, melyben a 2015. májusi gorlicei áttörésben hősi halált halt magyar katonák nyugszanak, egyházi szertartással egybekötött megemlékezést tartottak, Florynkában pedig az utazáson részt vevő magyar tábori lelkész újraszentelte a Magyar Királyi Honvédség 30. gyalogezredének felújított temetőjét.

A 2014. decemberi limanowai győztes csata színhelyén, ahol az osztrák-magyar haderő megállította a Krakkó felé irányuló orosz betörést, a katonai temetőben emelkedett ünnepség keretében a résztvevők megkoszorúzták a hősök sírjait, a Tatár Dombon található katonai temetőben pedig a tábori lelkész megszentelte a hősök emlékére állított új fakeresztet.

Az ügy közvetlen előzményeként Sir Cliff házát évtizedekkel ezelőtti szexuális visszaélések gyanúja miatt 2014 augusztusában átkutatták a rendőrök, és ezt a BBC a helyszínről, élő adásban közvetítette. Az énekest négy férfi jelentette fel, azt állítva, hogy a popsztár szexuális bűncselekményeket követett el ellenük. E bűncselekmények a feljelentők szerint 1953 és 1984 között, az ő gyermekkorukban történtek.

Cliff Richard a komoly nemzetközi feltűnést keltő házkutatás idején portugáliai nyaralójában tartózkodott, ám nem sokkal később hazatért, és önként megjelent a területileg illetékes Dél-Yorkshire megyei rendőrségen, ahol kihallgatták. A popsztárt nem vették őrizetbe és vádat sem emeltek ellene, az ügyészség pedig 2016 júniusában közölte, hogy bizonyíték hiányában megszünteti a vizsgálatot.

Sir Cliff az eljárás során végig teljesen megalapozatlannak és hamisnak minősítette a feljelentésben foglalt állításokat, és már a házkutatás után kilátásba helyezte, hogy kártérítési pert indít a BBC és az ügyben eljáró rendőrkapitányság ellen magánéletéhez fűződő jogainak durva megsértése címén.

Ezt két éve meg is tette, és ebben az ügyben hozott a BBC számára súlyosan elmarasztaló ítéletet szerdán a londoni felsőbíróság eljáró tanácsa. A bírói testület 122 oldalas végzése kimondja, hogy a BBC jogi megalapozottság nélkül, súlyosan és “bizonyos mértékig szenzációhajhász” módon megsértette az énekes magánéleti jogait.

A határozat elvetette a BBC azon érvelését, hogy a házkutatás közvetítése a szólás- és a sajtószabadság elvei alapján indokolt volt. A BBC úgy keveredett az ügybe, hogy 24 órás hírtelevíziójának stábja, amelyet a rendőrség az időközben kiszivárgott üzenetváltások tanúsága szerint előre értesített, már a helyszínen várta a házkutatásra érkező rendőri egységet és egyenes adásban közvetítette a fejleményeket.

A házkutatást a nézők a földről és a levegőből is figyelemmel kísérhették, a BBC ugyanis egy helikoptert is a helyszínre küldött. A helikopteres stáb kamerái a ház ablakain keresztül arról is részletekbe menő közeli képeket sugároztak, ahogy a rendőrök Sir Cliff személyes holmijában kutakodnak.

Az ügyben parlamenti vizsgálat is lezajlott, amely megállapította, hogy bár a BBC a rendőrséggel folytatott együttműködése során a maga részéről megfelelően járt el, a házkutatás élő közvetítése azonban ennek ellenére “óriási, helyrehozhatatlan károkat” okozott Sir Cliff Richard közmegítélésében.

A londoni felsőbíróság szerdai végzése szerint a popsztárnak megítélt 210 ezer font kártérítésből a BBC-nek 65 százalékot, Dél-Yorkshire megye rendőrségének 35 százalékot kell kifizetnie. Sir Cliff a rendőrséggel két éve peren kívül megállapodott egy 400 ezer fontos kártérítésről is.

A szerdai végzés kihirdetése után az énekes ügyvédje a bíróság előtt felolvasott nyilatkozatában leszögezte: ügyfele a BBC-vel is hasonló megállapodásra törekedett, és “méltányosan járt volna el” a kártérítés összegének meghatározásában, ha a médiatársaság ebbe beleegyezett volna. Az ügyvéd szerint azonban a BBC még bocsánatot sem volt hajlandó kérni és folyamatosan azt hirdette, hogy a történtek a közérdeket szolgáló újságírás határain belül maradtak.

“Most már tudjuk, hogy ez nem így volt” – tette hozzá a jogi képviselő, hangsúlyozva, hogy a szerdán megítélt anyagi kártérítés a legmagasabbak közé tartozik az angol jogtörténetben hasonló ügyek esetében. Sir Cliff, aki ügyvédje mellett állt a nyilatkozat felolvasása idején, csak annyit mondott az újságírók kérdéseire, hogy túláradó érzelmei miatt nem tud nyilatkozni, majd távozott is a bíróság elől.

Cliff Richard minden idők egyik legsikeresebb brit könnyűzenei előadóművésze, karrierje során 21,5 millió lemeze fogyott, kétszer képviselte Nagy-Britanniát az Eurovíziós Dalfesztiválon. II. Erzsébet királynő 1995-ben emelte az énekest a Sir előnév viselésére jogosító lovagi rangra.

A Press Association brit hírügynökség név nélkül nyilatkozó rendőrségi forrást idézve csütörtökön arról számolt be, hogy a Scotland Yard szerint “néhány orosz” követhette el a támadást. A rendőrség szerint mindenképpen “egynél több” támadóról van szó. A 66 éves Szkripalt, az orosz katonai hírszerzés (GRU) volt ezredesét, aki a brit hírszerzésnek (MI6) is dolgozott, és 33 éves lányát hetekig válságos állapotban kezelték Salisbury kórházában.

A Press Association által idézett rendőrségi forrás szerint a Scotland Yard terrorellenes és különleges műveleti ügyosztálya, amely a vizsgálatot vezeti, zártláncú térfigyelő kamerák több ezer órányi felvételét tanulmányozva azonosította a támadással gyanúsíthatók körét, és ezt összevetette az akkoriban Nagy-Britanniába beutazók adataival. Ennek alapján a rendőrség a forrás szerint biztos abban, hogy a gyanúsítottak oroszok. A Scotland Yard hivatalosan nem reagált a hírre.

Szerzőnk a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanára.

2018. július 11-12.-én már az új székházban tartotta a NATO a 28. csúcstalálkozóját, ahová a tagországok májusban költöztek át. A hipermodern, eco-stílusban készült épületegyüttes minden korszerű építészeti és biztonsági követelménynek megfelel, de az újdonság varázsa nem tartott sokáig. A legfelsőbb szintű tanácskozáson ugyanis Donald Trump amerikai elnök „ellopta a show-t”; tagországi kritikáival, új védelmi költségvetési normák javaslataival azonnal a nemzetközi média figyelmébe került. Trump az első napi (szerdai) NAC(North Atlantic Council-a szervezet politikai döntéshozó testülete-a szerkesztő kiegészítése) ülésen amiatt bírálta az európai szövetségeseket, hogy azok keveset költenek a védelemre. Majd váratlanul az GDP 2%-os elfogadott követelmény 4%-os megemelésére tett javaslatot. (Az USA jelenleg a bruttó nemzeti termék 3.7%-át költi katonai célokra). A második napi (csütörtök) ukrán és grúz partnerségi ülésen pedig azt vetette fel, hogy a tagországok már 2019-ben teljesítsék a 2%-os előírást, mert különben az USA elhagyja a NATO-t (bár az erről szóló névtelen forrásokat később névtelen források cáfolták). Az ülést ekkor berekesztették, a NAC zártkörű megbeszélésen tisztázta a kialakult helyzetet, és megerősítette a 2024-ig elérendő walesi GDP 2%-os védelmi költségvetési szintet, amelyből 20%-t kell fordítani fejlesztésre. A rendkívüli ülés után az amerikai elnök – miután lemondta a tervezett kétoldalú megbeszéléseket – soron kívüli sajtótájékoztatót tartott, ahol magyarázta a bizonyítványát: a szövetség „nagyon együtt van, nagyon erős, nincs probléma”, a „csúcstalálkozó elérte célját”, és „aláírta a zárónyilatkozatot”. A brüsszeli csúcsot a nemzetközi és hazai sajtó „feszültnek”, „konfliktusosnak”, „megosztónak” és „ellentmondásosnak” értékelte. Bár a transzatlanti „veszekedés” elvonta a nemzetközi közvélemény figyelmét a csúcs fontos témáiról, paradox módon, az ankéton mégis minden előkészített javaslatot jóváhagytak.

A csúcstalálkozó legfontosabb üzenetei

A NATO-csúcsról a szövetség egy hosszú és részletes nyilatkozatot (79 pont, 23 oldal)[1] jelentetett meg, amely tartalmazza mindazon kérdéseket, amit a 29 tagország képviselői a tanácskozással kapcsolatban rögzíteni fontosnak tartottak. A szövetség változatlanul a stratégiai koncepcióban meghatározott hármas feladatrendszer (1. kollektív védelem; 2. válságkezelés; 3. kooperatív biztonság) szerint dolgozik, miközben fenntartja a 360 fokos biztonsági megközelítést. A csúcs értékelése szerint (Nyilatkozat 1. pont) a nemzetközi biztonsági környezet továbbra is veszélyes és kiszámíthatatlan, a NATO minden stratégiai irányból tartós kihívásokkal, kockázatokkal és fenyegetésekkel néz szembe, amelyeket állami és nem állami szereplők, katonai erők, terrorista, kiber és hibrid támadások jelentenek. Oroszország agresszív fellépései, a fenyegetés és az erőszak alkalmazása a politikai célok elérése érdekében megkérdőjelezik a szövetséget, aláássák az euro-atlanti biztonságot és a szabályokon alapuló nemzetközi rendet. A Közel-Keleten és Észak-Afrikában az instabilitás és a folyamatos válságok táplálják a terrorizmust, de hozzájárulnak az illegális migrációhoz és az emberkereskedelemhez is. A folyamatban lévő szíriai válság közvetlen hatást gyakorol a térség stabilitására és a szövetség egészének biztonságára. A tagországok erősödő hibrid kihívásokkal szembesülnek, beleértve a félretájékoztatási kampányokat és a rosszindulatú számítógépes tevékenységeket. Mindezek fényében a brüsszeli ankét megerősítette a korábbi csúcstalálkozókon (Wales 2014, Varsó 2016) elfogadott stratégiát, és számos olyan döntést hozott, amely az elrettentés, a kollektív védelem, a terrorizmus elleni harc és a stabilitás kivetésének megerősítését szolgálja. A csúcson zajlott viták ellensúlyozására a NAC kiadott egy transzatlanti szolidaritási nyilatkozatot is, amelyben összefoglalta azokat a legfontosabb eredményeket, amelyek semlegesítették a trumpi bírálatokat.[2]

A döntések közül igazából két „határozatcsomag” emelkedik ki: a „készenléti kezdeményezés” (NATO Readiness Initiative, NRI) elnevezésű program a keleti fenyegetéssel kapcsolatban, valamint az ún. Déli Csomag (Package on the South) című intézkedési terv, amely a déli-délkeleti stratégiai iránnyal kapcsolatos biztonsági helyzetre reagál. A készenléti kezdeményezés egy erőteljes, középtávú terv, amely a készenléti erők megsokszorozását, az európai katonai mobilitás növelését, valamint új hadműveleti és csapatparancsnokságok megalakítását foglalja magába. A „Déli csomagban” a szövetség „összegyűjtött” minden olyan teendőt, amely összefüggésben van a biztonság kivetítésével déli és közel-keleti irányban. Ide sorolhatjuk a bővítést (a NATO meghívta Macedóniát a csatlakozási szerződési tárgyalásokra), az EU-al való együttműködést, a két- és többoldalú megállapodásokat (Finnország, Svédország, Grúzia,[3] Ukrajna,[4] Moldova). A csomagnak fontos részét képezik a Balkánon (Koszovó Force, KFOR), Afganisztánban (Resolute Support Mission, RSM)[5] és a Földközi tengeren (Operation Sea Guardian, OSG) folytatott műveletek és missziók, az ISIS ellen küzdő koalíció támogatása, a rakéta- és kibervédelem. A NATO továbbra is nagy figyelmet fordít a gyengén működő államok (Afganisztán, Irak)[6] segítésére, amely főleg a kiképzésre, a segítségnyújtásra és a tanácsadásra terjed ki. Ebbe a tevékenységbe a szövetség bevonja a térségi partnerállamokat (Jordánia, Kuvait, Tunézia), fejleszti a kapcsolatait az ún. MENA közel-keleti és észak-afrikai országokkal (Middle East and North Africa, MENA) országokkal is. A gyorselemzés a továbbiakban a csúcs legnagyobb innovációjának tekinthető NATO Készenléti Kezdeményezést (Nyilatkozat 14. pont) tárgyalja és értékeli.

NATO Készenléti kezdeményezés

Katonai szempontból a csúcs legnagyobb újdonsága a Készenléti kezdeményezés (NRI) jóváhagyása volt (Nyilatkozat 14. pont), amelynek segítségével a szövetség új alapokra helyezi a NATO erők készenlétét. Az elmúlt három év tapasztalatai azt mutatják, hogy az elrettentés és védelem fenntartására, valamint erősítésére sokkal több felkészített, mobilizálható és alkalmazható erőre, valamint parancsnokságra van szükség.

4×30-as (Four 30s) koncepció

A walesi csúcson (2014) a szövetség vezetése létrehozta az ún. megerősített NATO Reagáló Erőt (enhanced NATO Reaction Force, eNRF), amely egy 40 ezer fős, hadtest+ szintű hadműveleti seregtest létrehozását jelentette. Az NRF koncepció „felturbósítását” a NATO szakemberek a 2-7 nap alatt bevethető ún. „lándzsahegy-dandárra”, hivatalos nevén a VJTF-re (Very High Readiness Joint Task Force – Nagyon Magas Készenlétű Összhaderőnemi Harccsoport) alapozták,[7] amely 2015-ben szolgálatba is állt. Az eNRF négy részből áll: (1) A vezetési és irányítási elemekből, amelyet mindig az aktuális „parancsnokló” hadműveleti vezető szerv (Joint Force Command – Összhaderőnemi Erők Parancsnoksága), Nápoly vagy Brunssum biztosít (2) Az azonnal reagáló erőből (Immediate Reaction Force, IRF), amely a szolgálatba lépő VJTF- t jelenti. (3) A kezdeti követő erőkből (Initial Follow-on Forces, IFF), amelyet szintén a VJTF erőkből hoznak létre oly módon, hogy bevonják a készenléti szolgálatra készülő (stand-up) és a szolgálatot már leadó (stand-down) dandárerőket. (4) A követő erőkből, amelyet a NATO a felajánlott reagáló erőkből (Response Forces Pool, RFP) hív le, amelyek felkészültségéről azonban legkevesebb információval rendelkezik. Ezt a clausewitzi „ködöt” akarja a NATO az új kezdeményezéssel megoldani, amelynek központi elemét a 4×30-as koncepció (Four 30s) képezi. A NATO vezetése 2020-ig 30 nehéz vagy közepesen nehéz manőverzászlóaljat, 30 harci repülő-századot, és 30 hadihajót szeretne lebiztosítani a nemzetektől, amelyek 30 nap alatt bevethetőek lesznek. A 4×30-as erők felkészítési és készenlét-ellenőrzési eljárásai megegyeznek majd a VJTF követelményekkel. Teljesen világos, hogy az új készenléti képességekkel a szövetség vezetése a „követő erőket” szeretné megerősíteni oly módon, hogy egyúttal újabb felkészített csapatokat is kapjon az elrettentés demonstrálásához, szükség esetén a gyors katonai válságkezeléshez vagy a kollektív védelem feladatainak végrehajtásához.

Stratégiai mobilitás

A készenlét fokozásához azonban nem elegendőek csak az erők, hanem az is kell, hogy szabadon tudjanak mozogni a NATO-térben, különösen a keleti frontországok irányába. A VJTF gyakorlatok rossz tapasztalatokkal szolgáltak, hiszen a tagországok eltérő gyorsasággal / lassúsággal tudták engedélyezni az államhatárok átlépését, a csapatok gyors mozgását.[8] Bár a helyzet javult az elmúlt két évben, a kezdeti egyhónapos felvonulási idők már 10-15 napra csökkentek, ami azonban a „lándzsahegy-dandár” esetében még mindig nem fogadható el. A probléma megoldására Frederick B. Hodges altábornagy, az európai szárazföldi amerikai erők volt parancsnoka a katonai Schengen zóna kifejezést alkotta meg, amelynek létrehozása lehetővé tenné a NATO erők Európán belüli gyors mozgását. Ma minden tagállamban (nem is említve a semleges országokat) eltérőek a jogszabályok, a diplomáciai engedélyezés rendje, a határátlépési szabályok, de más a közlekedési hálózat fejlettsége is, ahol a csapatoknak és a harci technikának közlekedni kell. „Azt szeretném, ha a NATO erők ugyanolyan gyorsan tudnának mozogni Európában, mint a migránsok”- mondta a tábornok a Politico újságírójának.[9] Ha ehhez hozzá tesszük, hogy a hidegháború alatt a NATO-erők szabadon mozogtak az országhatárokon keresztül, akkor látható igazán, hogy mennyire tarthatatlan helyzet alakult ki a „békeosztalék” eredményeképpen.

A brüsszeli csúcson ezért a NATO vezetők több döntést hoztak a helyzet megváltoztatására. Először is jóváhagyták az európai főparancsnok felelősségi körébe tartozó engedélyezési tervet (Enablement Plan for SACEUR’s Area of Responsibility), amelynek „honosítását”, a nemzeti jogrendbe történő „beemelését” a tagállamoknak 2024-ig kell elvégezni (Nyilatkozat 16. pont). A terv életbe léptetéséhez szükség van a szárazföldi, a légi és a tengeri mobilitás nemzetközi és nemzeti jogszabályainak módosítására, az eljárások javítására, a vezetési és irányítási hatáskörök újra szabályozására. A megvalósítás érdekében a NAC részhatáridőket állapított meg (Nyilatkozat 17. pont), amelynek teljesítéséről a védelmi miniszterek évente beszámolnak. Elsődleges cél, hogy 2019 végéig el kell érni az öt napon belüli határátlépést. Ugyancsak a jövő év végéig létre kell hozni egy NATO-n belüli kommunikációs rendszert, egy olyan kooperatív hálózatot, amelyben az illetékes NATO szervek, a nemzeti polgári és katonai szervezetek egyaránt szerepelnek. A koordinációra minden nemzetnek ki kell jelölni egy nemzeti összekötőt (National Points of Contact, NPC). Elfogadták a NATO gyors légi mobilitást biztosító légierő-képességről (Rapid Air Mobility, RAM) szóló jelentést is, amely megállapította az erők gyors légi szállítására hivatott légierő-szervezet kezdeti műveleti képességének elérését.[10]

Külön probléma az európai infrastruktúra (közutak, vasútvonalak, hidak, kikötők, repülőterek, üzemanyagellátó-rendszerek, stb) – a szövetséges erők és haditechnika gyors felvonulásához, mozgatásához, átcsoportosításához szükséges – fejlesztése, amit a szövetség az EU-val együtt szeretne elérni (Nyilatkozat 18. pont).

A NATO parancsnoksági rendszer megerősítése

A készenlét javításához azonban nem elegendőek csak új erők, a szabad mozgás, újabb katonai vezető szervek, csapatparancsnokságok is kellenek a vezetési és irányítási feladatok elvégzéséhez. A parancsnoksági rendszert (NATO Command Structure, NCS) a NATO katonai „gerincének” nevezik, amely állandó vezetést és irányítást biztosít, tervezi és szervezi a feladatokat, átveszi a nemzetek által a szövetségnek átalárendelt erőket. A csúcstalálkozó döntése alapján létrejön egy új haditengerészeti hadműveleti parancsnokság (Joint Force Command, JFC) Norfolkban (Florida, USA) és egy logisztikai és támogató parancsnokság (Joint Support and Enabling Command, JSEC) Ulmban (Németország). A hidegháború után ez az első eset, hogy a NATO parancsnoksági rendszerét nem csökkentik, hanem erősítik.[11] Legutóbb, 2011-2012-ben, komponens parancsnokságokat zártak be, így ma a két hadműveleti parancsnokság (Brunssum /Hollandia; Nápoly /Olaszország/) csak egy-egy haderőnemi (szárazföldi, légi, haditengerészeti, különleges műveleti, logisztikai) vezető szervvel rendelkezik, amelyről aztán 2014 után kiderült, hogy elégtelen. A módosított szervezet elsősorban a tengeri biztonság, a logisztika és a katonai mobilitás, valamint a kiberbiztonság területén rendelkezik majd megerősített vezetési kapacitással (Nyilatkozat 29. pont).

A norfolki parancsnokság egy SACLANT (Supreme Allied Commander Atlantic) típusú, hadműveleti szintű vezető szerv lesz, amely elsősorban az észak-atlanti-óceáni térségért lesz felelős. Az új NATO JFC része egy nagyobb szövetségesi tengeri stratégiai tervnek, amelynek keretében az USA felállítja a 2011-ben bezárt 2. Flottát, amelynek központja szintén Norfolkban lesz. [12] Az amerikai haditengerészet erősítése része az új (2018. januári) amerikai nemzeti védelmi stratégiának,[13] amely nagyobb szerepet kíván adni a tengeri komponensnek a nagyhatalmi katonai versengésben. A terv nemcsak az amerikai flotta erősítését, hanem a hadműveleti modus operandi megváltozását is jelenti. A tartós jelenlétet felváltja a haditengerészeti erők gyorsabb, rövidebb és meglepetésszerűbb alkalmazása a világtengereken, hogy ellensúlyozni tudják a megélénkült orosz és a kínai hadiflotta tevékenységét. Az utóbbi években az orosz haditengerészet különösen fokozta aktivitását a sarkvidéken, a Balti-tengeren és az Észak-atlanti óceánon.[14] Az orosz haditengerészeti provokációk elsősorban az ún. GIUK – átjáróban (Grönland, Izland és az Egyesült Királyság közötti vizek) szaporodtak meg a közelmúltban. Az átjáró stratégiai jelentősége abban rejlik, hogy ott kellene az amerikai (kanadai) hadihajóknak áthaladni egy esetleges európai háború esetén, de egyúttal szövetségi szempontból ellenőrzőpont is, mert csak ezen keresztül tud közlekedni az orosz Északi Flotta az Atlanti-óceán vagy a Földközi-tenger felé.

A másik hadműveleti parancsnokság, a németországi JSEC, lényegében egy kollektív védelmi feladat esetén aktiválandó logisztikai és támogató parancsnokság lesz, amelyet az ulmi Többnemzeti Összhaderőnemi Parancsnokság (Multinational Joint Headquarters, MN JHQ) laktanyájában hoznak létre. Az új vezetési központ feladata lesz 5. cikk aktiválása esetén a műveleti térségbe felvonuló NATO erők biztosítása és támogatása, de alkalmazására csak akkor kerülne sor, ha a szövetséget nagy („összemérhető nagyságú”) erőkkel támadnák meg. Az ilyen háborús helyzetekre a NATO a maximális erőfeszítés (Maximum Level of Effort, MLE) terminust használja, amelyet az 5. cikk szerinti hadviseléssel összefüggésben alkalmaznak. [15] A JSEC feladatköre az európai főparancsnok (Supreme Allied Commander Europe, SACEUR) teljes felelősségi területére kiterjed, Európára és a kapcsolódó tengerekre, Grönlandtól Afrikáig. Az új parancsnokság békeidőszakban – mintegy 100 fős német és nemzetközi állománnyal – a háborús feladataira készül fel, amelyet az aktiválás után 500 főre egészítenek ki. A JSEC felállításával és működőképességének biztosításával Németország európai központi „hub” szerepét erősíti a NATO-ban, amelyhez lényegében felajánlja a Bundeswehr Összhaderőnemi Támogató Parancsnokságát (Joint Support Service, JSS).[16] A feladat költségeit most még nem lehet megbecsülni, hiszen a JSEC alkalmazásának tervezése még hátra van, de az jól látható, hogy nagy hadműveleti erők (Major Joint Operations, MJO+) biztosításáról van szó, amihez jelentős német erőforrásokat terveznek. Németország többek között ezért beszél arról, hogy a közös teherviselést nemcsak a GDP %-os arányos védelmi költségvetés nagysága határozza meg. Az új parancsnokság felállítását az idén teljesen működőképessé vált[17] MN JHQ (amelyet 60 ezer fős haderő globális alkalmazásának vezetésére készítettek fel különböző válsághelyzetekben, NATO, EU vagy ENSZ mandátum esetén) végzi a bonni Támogató Parancsnoksággal (JSS) együtt. A német JCC egyébként több cluster területén felelős a keretnemzet koncepció (NATO Framework Nation Concept) kidolgozásáért és irányításáért. Az előkészítő törzs már idén júliusban felállt, az előzetes készenlétet 2019 végéig, a teljes készenlétet pedig 2021-re kell elérni.

A parancsnoksági rendszer részeként a NATO felállít még egy kiber műveleti központot (Cyberspace Operation Center, COC) is, amely a katonai kibervédelmi célokat szolgál (Nyilatkozat 20. pont). A kiberbiztonság változatlanul fontos célja a szövetségnek, a kifejezés többször szerepelt a deklarációban, mint a terrorizmus elleni védelem. A NATO kiber politikája gyorsan fejlődik 2014 után: a walesi csúcs az 5. cikk hatályát kiterjesztette a kiber támadásokra, a varsói ankét az információs teret (domain) műveleti térségnek nyilvánította, a nemzetek pedig ígéretet tettek a kibervédelem fejlesztésére (Cyber Defence Pledge). A 2017. évi kiber támadások (Wanna Cry, NotPetya) felvetették annak szükségességét, hogy a NATO-nak is legyen egy műveleti információkat és tapasztalatokat megosztó központja, amely egyben műveleti tervezéssel, az információk integrálásával, szervezet-fejlesztéssel is foglalkozna. [18] Az új központ Monsban, az európai főparancsnokságon állt fel (amelyet egyébként Vass Sándor mérnök dandártábornok, a Honvéd Vezérkar korábbi híradó- és informatikai csoportfőnöke /J-6/ vezeti), egyelőre még a SHAPE J-6 részeként.  Létrehozását a tervezők a különleges erők vezetési központja evolúciós modelljének mintájára képzelik el: először központ, majd önálló csoportfőnökség, végül független NATO parancsnokság jönne létre. A COC felállítása az elrettentés és védelem mellett a szövetség ellenálló képességét (reziliencia) is javítja az információs biztonság területén. Az új műveleti kiber egység szoros együttműködésben fog dolgozni a kutatásért, fejlesztésért és kiképzésért felelős kibervédelmi központtal (NATO Cooperative Cyber Defence Centre of Excellence, CCDCOE, Tallin, Észtország), amely évente a világ legnagyobb valós időben folyó kiber gyakorlatait szervezi Locked Shields (Zárt Pajzsok) névvel.[19]

Új harcászati vezető szervek létrehozása

Úgy tűnik azonban, hogy a NATO parancsnoksági rendszer adaptációja nem fejeződik be: a határozat már „beharangozta” két új, hadtestműveletek vezetésére alkalmas szárazföldi komponens parancsnokság felállítását (1999-ben már felállítottak ilyen szubregionális parancsnokságokat, amelyeket aztán 2002 után felszámoltak), valamint jóváhagyott több nemzeti kezdeményezésű vezető szervezetet is. Különösen a keleti frontországok jeleskednek e területen: Romániában (MND SE, Bukarest)[20] és Lengyelországban (MND NE, Elblag, Gdansk és Kalinyingrád között)[21] egyaránt létrejött már egy-egy hadosztályparancsnokság, amelyeket még a walesi készenléti akcióterv (Readiness Action Plan, RAP) hívott életre. Emellett a NATO már befogadta a románok hadtestparancsnokságra, a balti országok egy közös hadosztályparancsnokságra tett felajánlását, illetve az olaszok rotációs hadosztályparancsnokságra megfogalmazott javaslatát. Az új vezetési központok fokozatosan kerülnek be a NATO haderőstruktúrájába (NATO Force Structure, NFS), bár többnemzetiek lesznek, felállításuk és működtetésük költségei a befogadó országokat terhelik. Lehet persze, hogy a részvevő nagy országok (például az USA) hozzájárulnak a közös erőfeszítéshez, de a befogadó nemzeti támogatást nyújtó országok nem remélhetnek jelentős forrásokat a NATO beruházási költségvetéséből (NATO Security Investment Budget, NSIP). Azonban 4×30-as készenléti kezdeményezés miatt valószínűleg újabb csapatparancsnokságokra is szükség lesz, mert a csúcstalálkozó további felajánlásokat vár a tagországoktól „Üdvözöljük azt a számos, konkrét, multinacionális, kétoldalú és nemzeti kezdeményezést, amelyek hozzájárulnak a szövetség erősítéséhez. A szándéknyilatkozatok és együttműködési megállapodások aláírása egy tisztességes teherviseléshez való hozzájárulás gyakorlati kifejeződése lesz” (Nyilatkozat 32. pont)

Következtetések

A viharos brüsszeli tanácskozás sokkal eredményesebben zárult, mint azt a média visszhangok alapján gondolnánk. Az Észak-atlanti Tanács gyakorlatilag minden tervezett döntést elfogadott, a gondosan előkészített nyilatkozatokat is jóváhagyták a tagországok. Bár a hivatalos kommunikáció szerint Trump amerikai elnök ellentmondásos politikája nem hagyott nyomot a határozatokban, azt ma még nem lehet megmondani, hogyan hat a szövetségre hosszabb távon. Bár úgy tűnik, hogy Trump az erőszakos „üzleti” politikájával fordulatszám-változásra kényszerítette a szövetséget, minden tagország el kezdte növelni a kiadásait, megfelelő lelkesedéssel csatlakozik az elrettentés és védelem megerősítését szolgáló intézkedésekhez. Ez így van Magyarország esetében is, hiszen már 2016-ban, a NATO-csúcs előtt bevállaltuk a védelmi költségvetés GDP 2%-ra növelését 2024-re, tavaly elkészült a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program, nemrégen pedig nyilatkoztunk arról, hogy Magyarország is (Németország segítségével, Horvátország, Szlovákia és Szlovénia részvételével) hozzájárul a NATO erőfeszítéseihez egy közép-kelet-európai hadosztályparancsnokság (MND CE) felállításával.[22] Bár a NATO „harcedzett” szervezet, számos támadást és konfliktust élt meg működése során, a 2014 utáni átalakuláshoz a lehető legnagyobb egyetértés, bizalom és szolidaritás kell a jövő biztonsági kihívásainak, kockázatainak és fenyegetéseinek kezeléséhez. Ehhez pedig konstruktív politikai légkör kell, követni kell a szövetség mottóját, Animus In Consulendo Liber. A szellem szabadságát a konzultáció adja, nem pedig a diktátumok.  Egy jobb, konstruktívabb légkörhöz bizonyára hozzájárulnak majd jövőre a NATO 70. születésnapjával kapcsolatos ünnepségek.

[1] Brussels Summit Declaration Issued by the Heads of State and Government participating in the meeting of the North Atlantic Council in Brussels 11-12 July 2018. 11 July 2018. https://www.nato.int/cps/en/natohq/official_texts_156624.htm?selectedLocale=en (2018.07.11)

A találkozót – mint általában máskor is – egy konferencia (NATO Engages: The Brussels Summit Dialogue) kísérte, továbbá ünnepélyesen aláírtak két nemzetközi megállapodást többnemzeti kooperációban történő lőszergyártásról (egyet a szárazföldi lőszerekről, amelyet 16 tagország + 3 partnerország írt alá, egyet pedig a tengeri hadviseléshez szükséges rakétákról, amelyhez 7 tagország csatlakozott). Magyarország nem volt érintve egyik aláírási ceremóniában sem.

[2] Brussels Declaration on Transatlantic Security and Solidarity. 11 July, 2018. https://www.nato.int/cps/en/natohq/official_texts_156620.htm (2018.07.18)

[3] NATO- Georgia Comission Declaration at the Brussels Summit.12 July 2018. https://www.nato.int/cps/en/natohq/events_156556.htm (2018.07.12)

[4] Chairman’s Statement on NATO- Ukraine following the meeting of the North Atlantic Council with Georgia and Ukraine at the Brussels Summit. 12 July 2018. https://www.nato.int/cps/en/natohq/official_texts_156623.htm (2018.07.12)

[5] Joint Statement on the Resolute Support Mission in Afghanistan.12 July 2018. https://www.nato.int/cps/en/natohq/official_texts_156625.htm (2018.07.12)

[6]  A Fund For Peace 2018. évi törékeny államok listáján Afganisztán a 9., Irak pedig a 11. helyre került. Bár mindkét országban történt javulás, besorolásuk a magas veszélyeztetettségű (high alert) kategóriába történt. http://fundforpeace.org/fsi/wp-content/uploads/2018/04/951181805-Fragile-States-Index-Annual-Report-2018.pdf (2018.07.21)

[7] Jan Abts: NATO’s Very High Readiness Joint Task Force. Can the VJTF give new élan to the NATO Response Force? NATO Defence College, Research Paper, No.109. February 2015. https://www.files.ethz.ch/isn/189415/rp_109.pdf (2015.03.10)

[8] Sam Jones: NATO rapid unit for eastern Europe deployment, says generals. Financial Times, May 15, 2016.

https://www.ft.com/content/7ac5075c-1a96-11e6-b286-cddde55ca122 (2018.07.12)

[9] Call for „military Schengen” to get troops moving. Politico, 04 August, 2017. https://www.politico.eu/article/call-for-military-border-schengen-to-get-troops-moving-nato-eu-defense-ministers/ (2018.07.14)

[10] A NATO-csúcs előestéjén fogadták el a NATO összhaderőnemi légierő stratégiáját (Joint Air Power Strategy). A szövetség haditengerészeti stratégiáját 2011-ben adták ki. https://www.nato.int/cps/en/natohq/news_156372.htm (2018.07.16)

[11] The NATO Command Structure. Factsheet, February 2018. https://www.nato.int/nato_static_fl2014/assets/pdf/pdf_2018_02/1802-Factsheet-NATO-Command-Structure_en.pdf (2018.07.11)

[12] A II. világháború alatt létrehozott flotta 1950-től a NATO-t támogatta. 17 millió km² atlanti óceáni területért volt felelős, és „fénykorában” 126 hajó, 4500 repülőgép és 90 ezer tengerész tartozott hozzá. US Navy resurrets Second Fleet in Atlantic to counter Russia. BBC, 5 May 2018. https://www.bbc.com/news/world-us-canada-44014761 (2017.07.17)

[13] Summary of the 2018 National Defence Strategy of the United States of America. Sharpening the American Military’s Competition Age. Department of Defense. 19 Jan, 2018. https://www.defense.gov/Portals/1/Documents/pubs/2018-National-Defense-Strategy-Summary.pdf (2018.01. 24)

[14] Christopher Woods: Russia has”stepped on the gas” with its submarine fleet – and NATO is on alert. Business Insider, Apr 28, 2018. http://www.businessinsider.com/russia-submarine-warfare-increasing-focus-2018-4 (2018.07.17)

[15] New NATO Joint Support and Enabling Command in Ulm. Permanent Delegation of the Federal Republic of Germany to NATO, 14.06. 2018. https://nato.diplo.de/nato-en/aktuelles/-/2107338 (2018.07.17)

[16] A BW Joint Support Service 32 ezer fős, haderőnemi szintű szervezet, amelynek parancsnoka egyben a vezérkari főnök helyettese is. A parancsnokság központja Bonnban működik. A közel 20 éves szervezet fő feladata a német fegyveres erők ellátása otthon és külföldön. Alárendeltségébe logisztikai, vegyvédelmi, katonai rendőri, területvédelmi és speciális ellátó-biztosító erők tartoznak, közel 200 helyen települnek, kiterjedt német és nemzetközi polgári beszállítói körrel rendelkeznek. http://www.streitkraeftebasis.de/portal/a/streitkraeftebasis/start/!ut/p/z1/hY_BDoIwEET_iClNgHqEA0ZDCAQU24upSBCtLSENGr_eGs-EPc3uvszsQuAEoeU89NIORkvlei7Cc8KyOqMbSmvip2QXloxSVviEUBzRrCHCrclCxQRVp8GdR7TsEaGCgFA9uIOdustZvr3RTFZ11pPt71rwm9RX1RWmjf-DPUSvzMW90STg06G27WslakvXgADjM2V5Hsyf4lF-ASqRFf0!/dz/d5/L2dBISEvZ0FBIS9nQSEh/#Z7_B8LTL2922T01F0I6Q8228P1007 (2018.07.17)

[17] Trident Jaguar 2018 tests NATO’s Readiness. NATO Communications and Information Agency, 06 June, 2018. https://www.ncia.nato.int/NewsRoom/Pages/20180506.aspx (2018.07.17)

[18] Jens Stoltenberg: Speech at Cyber Defence Pledge Conference. Paris, 15 May, 2018. https://www.nato.int/cps/en/natohq/opinions_154462.htm (2018.07.17)

[19] A gyakorlatot a NATO kibervédelmi központ évente szervezi számos egyetem, katonai és civil szervezet, valamint IT cégek bevonásával. A CCDCO E általában olyan stratégiai és technikai elemeket kombinál a tréningen, amelyek segítik a kritikus infrastruktúra elleni védelmet, javítják a nemzeti és szövetséges döntéshozatal eljárásait erős kibertámadások során. A Locked Shields 2018 gyakorlaton 150 IT team, 1000-nél több szakember 4000 virtuális rendszert és 2500 hackertámadást kezelt. A gyakorlást, a legjobb tapasztalatok megosztását, a folyamatos konzultáció iránti igényt fejezi ki az a tény, hogy a LS18 már a világ legnagyobb kiber rendezvénnyé nőtte ki magát. Ez évben indult először integrált NATO-csapat, amely megnyerte a gyakorlat részeként rendezett versenyt. NATO Won Cyber Defence Exercise Locked Shields. CCDCOE, 27 April 2018. https://ccdcoe.org/nato-won-cyber-defence-exercise-locked-shields-2018.html (2018.05.02)

[20] Headquarters Multinational Division South-East (Bucharest) http://www.en.mndse.ro/about (2018.07.17)

[21] Multinational Division North East (Elbang) https://mndne.wp.mil.pl/en/ (2018.07.17)

[22] Rendkívül szoros magyar- német védelmi együttműködés jön létre. Külgazdasági és Külügyminisztérium, 2018. július 5. http://www.kormany.hu/hu/kulgazdasagi-es-kulugyminiszterium/hirek/rendkivul-szoros-magyar-nemet-vedelmi-egyuttmukodes-jon-letre (2018.07.07)

A biztonságpolitikai kérdésekkel foglalkozó, évente megrendezett Aspen Fórumon Rosenstein arról a jelentésről is beszélt, amelyet a tárca az amerikai választásokat fenyegető beavatkozási kísérletekről, köztük a várható kibertámadásokról és az ellenük teendő lépésekről állított össze.

Rosenstein szerint a tárca azzal számol, hogy az orosz beavatkozások folytatódnak. A 2016-ban történteket úgy jellemezte: az csupán “egy terebélyesedő erdő egyik fája” volt. Kifejtette: az orosz hírszerzés emberei nem azért törtek fel amerikai számítógépeket és helyeztek el félrevezető üzeneteket, mert éppen volt egy szabad délutánjuk, hanem mert “minden nap ezt csinálják”.

Az igazságügyi minisztérium jelentéséről Rosenstein azt mondta: a szakemberek összegyűjtötték azoknak a kiberfenyegetéseknek a típusait, amelyekkel a kormányzatnak számolnia kell. Ezek a számítógépes támadások a választási infrastruktúrát és az egyes politikai szervezeteket egyaránt érinthetik – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy a fenyegetések és a folyamatos külföldi beavatkozási kísérletek állandó veszélyt jelentenek az amerikai demokráciára.

Beszédében Rosenstein nem tért ki Donald Trump és Vlagyimir Putyin helsinki csúcstalálkozójára, sem az amerikai elnök azt követő ellentmondásos nyilatkozataira.

Jirí Hynek, a védelmi és biztonsági ipar szövetségének elnöke szerint a visszaesés egyik legfőbb oka, hogy az utóbbi időben a fegyverüzletek nagyon elhúzódnak, és néhány tavalyi is csak az idén zárul.

Csehország 2017-ben 106 országba szállított fegyvereket vagy más hadianyagot. A legnagyobb értékű kivitel – 1,66 milliárd korona – az Egyesült Államokba irányult. Az Európai Uniób belül 901 millió koronával Szlovákia volt a legnagyobb vevő.

Lőfegyvereket és lőszert az Európai Unión kívül 73 országba szállítottak a cseh cégek 9,1 milliárd korona értékben. A cseh lőfegyverek legnagyobb vásárlója az Egyesült Államok volt.

A civilszférának szánt lőfegyver- és lőszerkivitel értéke 3,3 milliárd koronát tett ki. A 2016-os év a cseh fegyver- és hadianyagkivitel terén rekordévnek számít. Csehországban 2017 végén 261 cégnek és egy fizikai személynek volt nemzetközi fegyverkereskedelmi engedélye. A cseh fegyvergyárak termelésük kilencven százalékát értékesítik külföldön. Az EU és a NATO tagállamaiban ez az arány átlagban tíz és harminc százalék között mozog – jegyezte meg a cseh hírügynökség.

Avramopulosz brüsszeli tájékoztatóján elmondta, a megállapodás a hatálybalépését követően lehetővé teszi, hogy az európai határvédelmi ügynökség (Frontex) keretein belül működő, megerősített ügynökség operatív tevékenységeket végezhessen és csapatokat küldhessen Macedónia EU-val határos régióiba, közös műveleteket hajtson végre Macedóniával és annak területén belül, különösen a hirtelen bekövetkező migrációs kihívások esetén.

Kiemelte, hogy a megállapodás lehetővé teszi az ügynökség számára, hogy hatékonyabban tudjon fellépni az EU közvetlen szomszédságában, gyorsan reagáljon a migrációs kihívásokra és megvédje határait. Az uniós biztos reményét fejezte ki, hogy a többi nyugat-balkáni partnerrel folytatott, folyamatban lévő tárgyalások is hasonló eredménnyel zárulhatnak.

A bizottság tájékoztatása szerint ez a második olyan jogi megállapodás, amely az Európai Unió és nyugat-balkáni partnerei közötti tárgyalások eredményeképpen jött létre, az Albániával 2018 februárjában aláírt megállapodást követően. 2018 áprilisában technikai szinten megállapodás született Montenegróval a jogállási megállapodás tervezetéről, és folynak a tárgyalások Szerbiával és Bosznia-Hercegovinával is – közölték.

Az Európai Határ- és Parti Őrség feladatai között szerepel a migrációs áramlások nyomon követése, a gyenge határőrizeti pontok azonosítása, valamint az, hogy válaszintézkedéseket hajtson végre azokban az esetekben, amikor az EU valamely külső határát veszély fenyegeti. Részt vesz az illegálisan érkezett migránsok származási országukba való visszaküldésében, de nem vállal szerepet a tagországok közötti visszaküldési mechanizmusban.

Először szerepeltek a varazsdi légi találkozón a Horvát Légierő nemrégiben beszerzett OH-58D Kiowa Warriorjai. A térségünkben terjedő felfegyverzett könnyűhelikopterlázra tekintettel is ott kellett lenni, megnézni az "öreg kipróbált biztosat". Ahogy a kipróbálatlan csúcstechnikával való összevetésére, a kategória létjogosultságára és korlátaira (lásd: US Army Kiowa-kivonás) mihamarább időt kell szentelnie a szakmának, hogy világossá váljék: mitől lehet mégiscsak működőképes?

Hát, pofás egy jószág! Minden szöglete megérne egy misét, hogy hogyan vált mindenki 206-asából harctéri  mindenes.

Zord