Biztonságpolitika

Kedves Atlantisták!

Hiányoztam? Sok bepótolnivalónk van. Az elmúlt hónapok eseménydúsak voltak. A következő időszakban beszámolok majd a március óta történt fontosabb fejleményekről.

A tegnapi napon előadást tartottam a Trump-adminisztráció külpolitikájáról és ún. nagystratégiájáról (grand strategy) nyári kurzuson itt tanuló kínai egyetemi hallgatóknak a rendkívüli prezstízsű Massachusetts Institute of Technology-n, amely (a Harvard és a Stanford mellett) a világ legjobb egyeteme díjat is többször elnyerte. Tavaly is tartottam hasonló előadást ugyanezen program keretében, akkor a Harvardon. Mindig nagyon érdekes kínai közönség számára előadni, mivel kutatásaim egyik fókusza az amerikai-kínai kapcsolatrendszer, és mindig kíváncsi vagyok a kínai hallgatók véleményére, meglátásaira is.

A mentőszolgálat kiemelte: a hőség elsősorban az időseket, a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőket, a kisgyermekeket, továbbá azokat veszélyezteti, akiknek valamilyen súlyos, krónikus alapbetegségük van. Azt ajánlják, hogy aki teheti, a nagyobb megterhelést jelentő tennivalókat a kora reggeli vagy a késő délutáni időszakra időzítse.

A hőség elleni védekezésben fontos a megfelelő folyadékpótlás, de lehetőleg nem cukros üdítőitalt, hanem ásványvizet vagy teát érdemes fogyasztani – írták, kiemelve: gondoskodni kell a gyermekek, idősek, betegek folyadékpótlásáról is. A hőség idején könnyű, szellős ruházat ajánlott, de az is fontos, hogy az ember fejét ne érje tartós, közvetlen napsütés, egyrészt az erős UV-sugárzás, másrészt a napszúrás veszélye miatt.

Kitértek arra is, hogy ájulásos rosszullét esetén legjobb, ha hűvös, árnyékos helyen lefektetik a segítségre szorulót, hiszen így az átmeneti vérkeringési zavar hamar rendeződhet. Kiemelték továbbá, hogy a nagy melegben romlik az autóvezetők koncentrációkészsége, hosszabb a reakcióidő, nagyobb a balesetveszély.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfő reggel azt közölte: az év eddigi legmelegebb hete jön. Az országban egyre több helyen 35 fok közelében alakulnak a maximumok.

Érdekelnek a nemzetközi kapcsolatok és a biztonságpolitika? 

Figyelemmel kíséred a világpolitika eseményeit? 

A Biztonságpolitikai Szakkollégium idén is megnyitja kapuit minden hallgató számára, aki érdeklődik a biztonságpolitika iránt és Budapesten jár egyetemre!

A BSZK-ról röviden

A szakkollégiumok olyan hallgatói szervezetek, amelyeknek célja az egyetemi oktatás mellett egy azonos tudományos kör iránt érdeklődő, összetartó, hallgatói közösség megteremtése. Szakkollégiumi tagként lehetőséged van szakmai ismeretek elmélyítésére, elméleti és gyakorlati képzéseken való részvételre, ezen felül kapcsolatteremtésre is. Röviden, egy szakmai, tudományos összetartó közösség, amely hozzájárul további tanulmányaidhoz, jövőbeli karrieredhez.

A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem civil hallgatói 2003 októberében hoztak létre szervezett tömörülést Biztonságpolitikai Szakkollégium(BSZK) néven.  2011. december 31-ével a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem a Rendőrtiszti Főiskolával és a BCE Közigazgatás-tudományi Karával együtt beolvadt az újonnan létrejövő Nemzeti Közszolgálati Egyetembe. Szakkollégiumunk amellett, hogy tagjai számára előadásokat, látogatásokat, konferenciákat és más programokat szervez, a tudományos tevékenység, a kutatás, a nevelés és oktatás, a képességfejlesztés, az ismeretterjesztés, a kulturális tevékenység területein közhasznú tevékenységet is végez.

• Értékes kapcsolati tőkére tehetsz szert tanáraid, szakmád nagyjai és szakkollégista társaid megismerése révén
• Saját publikációs felülethez juthatsz, ahol elemzéseidet, cikkeidet teheted közzé
• Olyan többlettudásra tehetsz szert kurzusaink, konferenciáink és előadásaink révén, melyekre egyszerű hallgatóként nem lenne esélyed
• Részt vehetsz konferenciákon, tanulmányi utakon – akár külföldön is
• Kollégiumi elhelyezést kaphatsz
• Új ösztöndíjlehetőségek nyílnak meg előtted
• Gyakornoki és karrierlehetőségek

• A biztonsagpolitika.hu oldalunkra félévente legalább 1 cikket vagy elemzést kell írnod
• Konferenciáink, különböző szakmai eseményeink szervezésében, lebonyolításában részt kell venned, ha szükséges
• A szakmai kurzusunkra el kell járnod – de jár érte szabadon választható kredit!
• Saját érdeklődési körödnek megfelelően szakkollégiumi műhelyt kell választanod, ahol kisebb csoportokban foglalkoztok az adott régióval vagy kérdéskörrel – amiről a műhelyed szól
• Technikai és közgyűléseinkre el kell járnod: itt döntjük el, hogy hogyan működjön a BSZK

Ezen a linken tudod jelezni jelentkezési szándékodat. Ezután mi felveszünk téged egy listára, ami alapján a jelentkezési határidő lejártáig folyamatosan értesítünk majd mindenről, ami jelentkezőként fontos lehet számodra.

A felvételi eljárás során részt kell venned egy írásbeli és egy szóbeli fordulón. Ne aggódj, az írásbeli nem egy második érettségi, tényleg csak azt nézzük meg, hogy nem véletlenül tévedtél-e hozzánk. A szóbeli forduló pedig egy beszélgetés rólad és az érdeklődési köreidről.

Ha ezek után meggyőztél minket arról, hogy megfelelő tagjelölt vagy, akkor október végére már szakkollégista leszel! 

Amennyiben bármilyen kérdésed lenne, örömmel állunk a rendelkezésedre Facebookon vagy a biztpolszakkoll@gmail.com címen.

A szélsőséges iszlamista környezetben nevelt gyermekek “nem elhanyagolható fenyegetettségi potenciált” jelentenek, és vannak arra utaló jelek, hogy körükben a többi gyerekhez képest “gyorsabban, korábban és nagyobb valószínűséggel” történik meg a radikalizálódás.

Ezeket a gyerekeket olyan világkép alapján nevelik, amelyben az erőszak elfogadottnak, és valamennyi idegen csoport alávalónak számít- idézett a nemzetbiztonsági szolgálat jelentéséből a Berliner Morgenpost című lap.

Hans-Georg Maassen, a BfV elnökea fővárosi lapnak elmondta, hogy a “dzsihadista szocializáció” – a szélsőséges iszlamizmus tanain alapuló neveltetés – “aggasztó”, és a következő évek egyik alkotmányvédelmi kihívása.

Maassen tavaly több előadásában beszélt arról, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezethez (IÁ) csatlakozott német harcosok a dzsihadisták elleni műveletek miatt igyekeznek hazajuttatni családjukat a Közel-Keletről. Ez nehéz feladat elé állítja a szolgálatot, mert az IÁ “agymosásán” nevelkedett gyermekek és fiatalok is érkezhetnek Németországba, és kialakulhat egy “új dzsihadista nemzedék” – emelte ki a BfV vezetője.

Azonban a Berliner Morgenpostban idézett elemzés szerint nemcsak az IÁ szíriai vagy iraki területeit megjárt családokban nevelt gyermekek válhatnak veszélyessé, hanem azok is, akik nem hagyták el Németországot.

A BfV becslése szerint a két típust együttvéve több száz gyerek és fiatal felnőtt élhet szélsőséges iszlamista családban Németországban.

Az ifjú dzsihadista generáció megjelenésének veszélye miatt felerősödött a politikai vita arról, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok hány éves kortól vehetnek valakit megfigyelés alá. A szövetségi kormány 2016-ban 16 évről 14 évre szállította le a korhatárt, de a bajor kormány a 14 év alattiak megfigyelését is engedélyezi a tartományi alkotmányvédelmi hivatalnak, Észak-Rajna-Vesztfália tartomány kormánya pedig a bajor minta átvételét mérlegeli – áll a Berliner Morgenpost beszámolójában.

A kokain okozta halálesetek száma 2012-ben 139 volt, tavaly azonban már 432 – ismertette a brit statisztikai hivatal friss adatait a brit sajtó kedden. 2016-ban 371-en haltak meg a kábítószer miatt. Szakértők szerint a társadalom minden rétegében fogyasztják a szert, amelynek nagyobb tisztasága és árának mérséklődése egyaránt közrejátszhat a halálesetek számának emelkedésében.

A statisztikák szerint a gazdagabb háztartásokban élő felnőttek körében 2,6 százalékra, 875 ezer főre emelkedett azoknak a száma, akik a tavalyi évben fogyasztottak kokaint. Ez az arány 2008-2009 óta nem volt ilyen magas. A fentanil szintetikus opioid miatti halálesetek száma 58-ról 75-re emelkedett tavaly, a még ennél is erősebb cafentanil pedig először került be a halál okaként egy halotti anyakönyvbe, és összesen 27 ember halálát okozta.

A heroin és a morfium számlájára írható halálesetek száma viszont először csökkent 2012 óta, 45 esettel 1164-re.

“Ijesztő, hogy az emberek milyen könnyen juthatnak kokainhoz, különösen a fővárosban” – idézte londoni Priory Kórház addiktológiai szakértőjét a The Times című lap. Niall Campbell hozzátette, a közösségi média és a sötét web csak megkönnyíti ezt. “Egyes források szerint a kokaint gyorsabban szállítják házhoz Angliában és Walesben, mint a pizzát. Mindenféle társadalmi rétegből látok példákat arra, hogy miként pusztít a kokainfüggőség” – mondta.

A brit statisztikai hivatal szerint tavaly összességében 3756 ember vesztette életét kábítószer miatt, ami lényegében megegyezik a 2016-ban jelzett számmal. Akkor 12-vel kevesebben haltak meg. Az esetek kétharmada volt véletlen. Anglia észak-keleti részében jóval magasabb a kábítószer miatti halálozások aránya, Londonban például jelentősen alacsonyabb.

Szakértők szerint több mint 25 éve most a legalacsonyabb a kokain ára, a fiatalok különösen egyszerűen hozzájutnak a droghoz okostelefonjukat használva. Egy júliusban ismertetett átfogó európai jelentés szerint Európában Angliában és Walesben a legnagyobb a kokainfogyasztás mértéke a fiatalok körében.

Civil szervezetek bírálták a brit kormányt, amiért nem hoz más európai országokban érvényben lévő intézkedéseket a halálesetek megelőzésére. Példaként Portugáliát említették, ahol nem bűncselekmény a droghasználat és a britnek kevesebb mint tizede a halálozási ráta.

A Szlovákiában az elmúlt napokban erőteljes politikai témává dagadt ügy kezdete az elmúlt év nyarára nyúlik vissza, amikor is a német nyomozó hatóságok szerint Berlin belvárosából ismeretlen személyek elraboltak egy Németországban menedékért folyamodott vietnami férfit. Trinh Xuan Thanh – aki korábban egy vietnami állami építőipari vállalat vezetőjeként tevékenykedett, majd hazájában korrupcióért kétszeres életfogytiglanra ítélték – a vietnami hatóságok szerint önszántából tért haza, hogy az igazságszolgáltatás elé álljon.

Az ügy állítólagos szlovák száláról a múlt héten jelentetett meg cikket a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német napilap, majd a liberális szlovák Dennik N is. Azt állították, hogy a férfit a szlovák kormány egyik repülőgépén juttatták ki a schengeni övezetből, s a történtekről az akkori szlovák belügyminiszternek – a posztjáról az idei tavaszi szlovák belpolitikai válság idején távozott – Kalináknak is tudomása volt. Ezeket az állításokat a volt belügyminiszter és a pozsonyi szaktárca jelenlegi vezetése is azonnal cáfolta, sületlenségek és hazugságok elegyének minősítve őket.

Kalinák keddi pozsonyi sajtótájékoztatóján ismertette annak a hazugságvizsgálatnak az eredményeit, amelynek során az esettel kapcsolatos állítólagos érintettségéről tettek fel neki kérdéseket. Ezek között egyebek mellett olyanok is szerepeltek, hogy a történtek idején volt-e tudomása az állítólagos emberrablásról, segédkezett-e benne, vagy másokat utasított-e hasonló tevékenységre. Kalinák az összes ilyen kérdésre nemmel válaszolt a hazugságvizsgálat során, s annak eredményei azt igazolták, hogy nagy valószínűséggel igazat állít.

A volt belügyminiszter közölte azt is, hogy a hazugságvizsgálatot – nehogy befolyásolással vádolják – szándékosan nem a rendőrség valamelyik szakértőjénél végeztette el, hanem egy elismert független szakértőnél, annál, akinél a múltban az egyik ismert szlovák ellenzéki politikus végeztetett egy hasonló vizsgálatot. Egyúttal felszólította a liberális Dennik N című szlovák lapot – amely személyét a múlt héten összefüggésbe hozta a vietnami funkcionárius ügyével – “viszonyuljon felelősségteljesen” az ügyhöz.

A vietnami férfi esete kapcsán hétfőn már a három szlovák legfőbb közjogi méltóság is találkozott, ám más-más véleményt fogalmaztak meg az esetről. A jelenlegi szlovák kormány politikai ellenlábasának számító szlovák államfő, aki a kormány teljes átalakításához vezető tavaszi belpolitikai válság idején is erőteljesen hallatta hangját, már a találkozó előtt azt mondta a sajtónak: elveszítette bizalmát Denisa Saková jelenlegi belügyminiszter iránt, mert úgy érzi, a tárcavezető akadályozza a vietnami férfi elrablásának kivizsgálását.

Andrej Kiskát ezért a kijelentéséért több bírálat is érte, mások mellett a legfőbb ügyész részéről, aki az államfő szavairól azt mondta, hogy azokkal politikai célokat követ, mert úgy tűnik, már most tudja, mi történt, holott azzal még a vizsgálatot végző szervek sincsenek tisztában. Robert Fico volt kormányfő, a legerősebb kormánypárt elnöke ennél is komolyabb hangot ütött meg, távozásra szólítva fel az elnököt. Azt állította, hogy Kiska ismét a kormányt akarja szétverni, akárcsak tavasszal, amikor az újságíró-gyilkosság ügyével élt vissza.

Mihai Fifor védelmi miniszter a tárca féléves mérlegét ismertető keddi sajtóértekezletén elmondta: Románia már tavaly decemberben kifizette az első 745 millió dolláros részletet az első Patriot típusú rakétavédelmi rendszerért, idén szeptemberben pedig átutalja a második (620 millió dollárnak megfelelő) részletet is.

Az amerikai külügyi tárca tavaly nyáron, Donald Trump amerikai és Klaus Iohannis román elnök washingtoni találkozója után jelentette be, hogy az Egyesült Államok 3,9 milliárd dollár értékben ad el hét Patriot típusú rakétaelhárító védelmi rendszert Romániának.

Idén februárban egy második, Románia és az Egyesült Államok kormánya közötti közvetlen hadi felszerelési beszerzést is bejelentettek Bukarestben: Románia három – egyenként 18 rakétatüzérségi eszközből álló – HIMARS típusú, nagy mozgékonyságú sorozatvető rendszert vásárol. Fifor elmondta: februárban a HIMARS-program első, 410 millió dolláros részletét is kifizették.

A román védelmi miniszter szerint további 142 millió eurót fizetett ki a tárca a Piranha típusú nyolckerék meghajtású páncélozott csapatszállító járművekre: a 227 jármű közül idén 36 érkezik Romániába, közülük hatot már a Bukaresti Gépgyárban szerelnek össze, az ehhez szükséges korszerű technológia meghonosítása nyomán.

A haditengerészet számára beszerzendő négy új korvett 1,6 milliárd eurósra becsült programban is a miniszter szerint az egyik fontos kitétel, hogy a – még meg nem nevezett külföldi partner – a két román fregatt korszerűsítését is elvállalja.

Fifor beszámolt róla, hogy a román hadseregnek csaknem 14 ezer teherautóra van szüksége: ezek közül a következő évtizedben 3385-öt akarnak beszerezni 737 millió euró értékben.

A védelmi miniszter szerint Románia újabb tárgyalásokat kezdett Portugáliával további öt használt F-16-os harci repülőgép megvásárlása céljából. Románia egy 2013-ban kötött szerződés értelmében tizenkét F-16-os Fighting Falcon harci repülőgépet vásárolt Portugáliától. Az időközben új hajtóművel és elektronikával, korszerű fegyverzettel felszerelt repülőrajért 628 millió eurót fizetett Bukarest: a vételár a pilóták és műszaki személyzet kiképzését is magába foglalta.

Románia tavaly a GDP két százalékának megfelelő szint (hárommilliárd euró) fölé emelte a védelmi minisztérium költségvetését. A parlamenti pártok előzőleg egyhangúlag kötelezettséget vállaltak arra: bárki is alakítana kormányt a következő évtizedben Bukarestben, a GDP legalább két százalékának megfelelő összeget fordít védelmi kiadásokra.

Meghalt egy rab a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet egyik objektumában hétfő reggel, az idegenkezűség kizárható – közölte a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának szóvivője. Orosz Zoltán elmondta: a 45 éves férfi a zárkájában felakasztotta magát. A büntetés-végrehajtási intézet személyzete azonnal megkezdte a segítségnyújtást, amelyet a mentők folytattak, de az azonnali és szakszerű segítségnyújtás ellenére sem tudták megmenteni a fogvatartott életét. A rendőrség a helyszíni szemlén kizárta az idegenkezűséget – ismertette a szóvivő.

“A ma visszaállított amerikai szankciók arra kényszerítik az irániakat, hogy döntsenek: vagy megfelelnek az amerikai követelésnek a térségbeli terrorral és a nukleáris fegyverkezéssel kapcsolatban, vagy az összeomlást és a rendszer bukását kockáztatják”- írta Kac Twitter-üzenetében. (Mi másban? A -szerk- megj.)

“Az első lehetőség jó, a második kiváló”- tette hozzá az izraeli miniszter az amerikai szankciókat üdvözölve.

Izrael a kezdetektől élesen bírálta az Iránnal 2015-ben aláírt atomalkut, s Benjámin Netanjahu miniszterelnök helyeselte Donald Trump lépését az egyezség felülvizsgálatáról. Az izraeli kormány szerint az egyezmény hosszú távon nem akadályozza meg Iránt nukleáris programjának végrehajtásában, és a gazdasági könnyítések révén lehetővé teszi Teherán számára, hogy az érdekeit képviselő harcosokat támogasson a Közel-Keleten, miközben nem korlátozza ballisztikusrakéta-fejlesztési programját.

Az Egyesült Államok az idén májusban egyoldalúan felmondta a több mint tíz év alatt kimunkált többhatalmi atomalkut és augusztus 6-tól az iráni gazdaság több szektorát, november 4-től pedig energetikai ágazatát sújtja büntető intézkedésekkel.

Haszan Róháni iráni elnök a múlt héten törvényellenesnek nevezte, hogy az amerikai elnök felmondta az atomalkut, egyúttal leszögezte, hogy Teherán nem fog meghajolni az ország olajexportjának “megfojtását” célzó amerikai törekvések előtt.

A testület elutasította a 83 éves nő alkotmányjogi panaszát, amelyben a többszörösen büntetett holokauszttagadó a véleményszabadságra hivatkozva támadta meg az ellene az egyik ügyében, 2016 novemberében a Verden városi bíróságon hozott ítéletet.

Az alkotmánybíróság közleménye szerint a holokauszt tagadása bizonyítottan hamis tényállítás, amelyet a panaszos az ügyében eljáró bíróságok megállapítása alapján szándékosan tett, mindez pedig nem fér össze a véleményalkotásnak és a vélemények terjesztésének az alaptörvényben garantált szabadságával. Ezért nincs helye a panasznak, és a panaszosnak le kell töltenie jogerősen kiszabott büntetését.

Haverbecket két év szabadságvesztésre ítélte a verdeni bíróság egy szélsőjobboldali folyóiratban közölt cikkekben tett holokauszttagadó állítások miatt. A döntést az idén februárban megerősítette a cellei tartományi felsőbíróság, az ítélet így jogerőssé vált. Az elítélt májusban kezdte meg a büntetés letöltését.

Haverbecket többször elítélték már holokauszttagadás miatt, de börtönbe most került először. Szélsőjobboldali körökben ismert honlapján “a történelem felülvizsgálatának” képviselőjeként és az “igazság rendíthetetlen harcosaként” mutatkozik be. Férjével, az 1999-ben elhunyt szélsőjobboldali aktivista Werner Georg Haverbeckkel 1963-ban Vlothóban megalapította a Collegium Humanum nevű szervezetet, amely a holokauszttagadók gyűjtőhelye volt. A szervezetet 2008-ban betiltották.

A holokauszt zsidók államilag tervezett és rendszerbe szervezett üldöztetése és megsemmisítése volt a náci rezsim idején Németország és csatlósai által. A kifejezés görög eredetű, jelentése: teljesen elégő áldozat. A holokausztnak hatmillió áldozata volt.

Ez a gép kisebb kötelékek szállítására, valamint nagy sebességű, nagy távolságú átrepülési feladatokra alkalmazható. Ez a honvédség szállítóképességének megújításához járul hozzá. Katonai repülőgép lesz, katonák fogják üzemeltetni – emelte ki.

A honvédség eddigi szállítógépei, az 1970-es évek eleje óta szolgálatban lévő An-26-osok közül már csak egy maradt használható – közölte.

Szénási kitért arra is, hogy a nagyjavításról visszaérkezett helikoptereiket is újra szolgálatba állíthatják. A közelmúltban beszerzett, H145-ös típusú helikopterek várhatóan a jövő év végén érkeznek meg, és állhatnak a honvédség szolgálatába.

Elfogtak egy férfit csörötneki házában a rendőrök, a házkutatás során a lakásban és egy másik, a település külterületén lévő ingatlanban lőfegyvert, gázriasztófegyvert, légpuskát, viperákat, több kést, lőszereket, továbbá petárdákat foglaltak le – közölte a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság.

A rendőrség honlapjára feltett közlemény szerint a 49 éves férfit a Terrorelhárítási Központ és a körmendi rendőrkapitányság összehangolt akciójában fogták el szombat hajnalban. A fegyvertartási engedéllyel nem rendelkező férfit lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki, jelenleg szabadlábon védekezik.

Andrej Plenkovic horvát kormányfő vasárnap Kninben, a hadművelet 23. évfordulóján rendezett központi állami ünnepségen úgy fogalmazott, azzal, hogy egyesek nem hajlandóak szembenézni a múlttal, csak késleltetik a megbékélést. Aleksandar Vucic szerb államfő egy nappal korábban az akciót a hitleri Németország zsidók elleni fellépésével hasonlította össze.

A 23 évvel ezelőtti hadműveletben a horvát hadsereg visszafoglalta a horvátországi szerb szakadárok kezén lévő terület nagy részét és annak fővárosát, Knint. Plenkovic kiemelte, hogy Horvátország nagyszerű győzelmet aratott 1995-ben, és egyúttal kezet nyújtott Szerbiának.

“Jó viszonyt akarunk, amely az igazságon és az igazságosságon alapszik” – mondta, hozzátéve, meg kell találni mindenkit, aki bűncselekményt követett el. Az évforduló minden évben komoly feszültséget okoz a két ország viszonyában. Szerbiában szombaton tartottak megemlékezést a horvát területvisszafoglaló hadművelet szerb áldozatairól.

Vucic miniszterelnök a megemlékezésen arról beszélt: nem lesz többé Vihar, mert Szerbia elég erős ahhoz, hogy gondoskodjon saját népéről, és többé senkinek sem engedi meg, hogy szerbeket üldözzön. A szerb államfő bűncselekménynek nevezte a horvát hadműveletet, és a korábbi évekhez képest is erőteljesebben fogalmazott azzal, hogy a hitleri Németország zsidóellenes fellépéseivel hasonlította össze.

A Vihar hadműveletben több mint 200 ezer horvát katona vett részt, akik 84 óra alatt ellenőrzésük alá vontak 10 ezer 400 négyzetkilométernyi, a szerbek által korábban elfoglalt területet, Horvátország összterületének 18,4 százalékát.

Az akcióban saját adataik szerint a horvátok 174, a szerbek 742 katonát vesztettek, a polgári áldozatok számát ezernél többre becsülik. Ezenkívül mintegy 200-250 ezer, többségében szerb nemzetiségű ember hagyta el otthonát, nagy részük Szerbiába menekült. Szerbiában hivatalosan is gyásznappá nyilvánították a Vihar hadművelet évfordulóját, így emlékezve a horvát hadművelet szerb áldozataira.

Horvátországban ma is az az általános vélemény, hogy a hadsereg honvédő háborút vívott, csak védekezett, agressziót nem követett el, amit szerintük a hágai bíróság döntése is legitimált. 2012. október 16-án ugyanis a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök ügyében ítélkező Nemzetközi Törvényszék megsemmisítette a Vihar hadművelet fő irányítói, Ante Gotovina és Mladen Markac tábornokok elleni korábbi elmarasztaló ítéletet. A két parancsnokot a katonáik által elkövetett cselekmények miatt háborús és emberiesség elleni bűncselekmények vádjával állították bíróság elé. Belgrádban viszont népirtást emlegetnek.

Aziz Aszber, a vegyi fegyvereket kutató szíriai Tudományos Tanulmányok és Kutatások Központjának (CERS) egyik vezetője az ország középső részén fekvő Hama városban élt. A robbanószerkezet szombat éjjel lépett működésbe, néhány perccel azután, hogy kilépett otthonából, és útnak indult autójában, amelyet sofőrje vezetett.

A tudós Bassár el-Aszad szíriai elnök közeli tanácsadója volt, rendre folytatott négyszemközt megbeszéléseket vele, és szorosan együttműködött iráni és észak-koreai kollégákkal is – jelentette a Jediót Ahronót című izraeli újság. A szíriai tudós a vegyi fegyverek kutatása és fejlesztése mellett részt vett a közép- és hosszú hatótávolságú rakéták létrehozását célzó Fateh iráni rakétaprogramban is.

Az IntelliTimes blog értesülése szerint Aszber a Maszjáf városban működő CERS negyedik osztályát vezette, amely Szíria ballisztikus rakétaprogramját irányította. Az intézmény második legfontosabb embere volt, csak Amr Armanazi igazgató állt fölötte. Az al-Arabíja tévétársaság úgy tudja, hogy Izrael légicsapásokkal sújtotta a múltban Aszbar munkahelyét, a szíriai kutatóközpontot, hogy megakadályozza az ott több éve folytatott iráni katonai tevékenységet.

A legutóbbi izraeli rakétatámadást július 22-én hajtották végre: az arab média szerint az izraeli légierő katonai repülőgépei a központ fegyvergyártó részlegét támadták a központi épületektől hat kilométerre északra.

Helmut Teichmann a Bild am Sonntag című lapnak elmondta, a kormány attól tart, hogy az Észak-Afrikából a Földközi-tengeren keresztül Spanyolországba érkező menedékkérők közül sokan megpróbálhatnak továbbvándorolni Németország felé. “Megerősítjük a mélységi határőrizetet és az ellenőrzést a német-svájci és a német-francia határon, ha ezt tapasztaljuk” – mondta az államtitkár.

Hozzátette, hogy Németország segítséget is ajánl Spanyolországnak a menekültügyi feladatok ellátásához.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) egy másik vasárnapi német lapban, a Welt am Sonntagban ismertetett új adatai szerint Spanyolországban az idén eddig 23 500 érkezőt regisztráltak, így a délnyugat-európai ország az Észak-Afrika felől az Európai Unióba (EU) irányuló menekültügyi migráció legfőbb célországa.

A második helyen Olaszország áll 18 500 fővel, a harmadik Görögország 16 000 új érkezővel.

A január-júliusi időszakban hozzávetőleg hatvanezren érkeztek az EU-ba a Földközi-tengeren keresztül vezető migrációs útvonalakon. Ez azt jelenti, hogy a tavalyihoz képest nagyjából a felére csökkent a migrációs nyomás – emelte ki a Welt am Sonntag a UNHCR adatai alapján, rámutatva, hogy 2017 azonos időszakához képest mintegy ötven százalékkal visszaesett az érkezők száma.

A 66 éves Seagal, aki 2016-ban orosz állampolgárságot kapott, tevékenységét a kulturális és a művészetek terén való együttműködés, valamint a nyilvánossággal és az ifjúsággal való kapcsolattartás terén fogja kifejteni munkáját. A poszt nem jár fizetséggel.

Arról, hogy Seagalt Vlagyimir Putyin Oroszország és az Egyesült Államok közötti közvetítőnek szemelte ki, már 2015 áprilisában cikkezett az amerikai BuzzFeed News hírportál. Az amerikai kormányzati forrásokra hivatkozó portál szerint Putyin a G8 csoport 2013 júniusában, az észak-írországi Lough Erne partján megtartott csúcstalálkozóján javasolta őt Barack Obama amerikai elnöknek erre a feladatkörre.

Az orosz elnök azzal az ötlettel állt elő, hogy legyen Seagal Oroszország kaliforniai és arizonai tiszteletbeli konzulja, aki ekképpen közvetítő lehetne a Kreml és a Fehér Ház között is. Seagal Putyin szemében remek jelöltnek tűnt a jelképes titulusra és a feladatra, ugyanis szerinte a színész ízig-vérig amerikai hazafi, aki egyszersmind kapcsolatban áll orosz rokonaival – a nagyanyja Vlagyivosztokból származott el -, valamint az orosz politikai és biztonsági apparátussal is.

Obama azonban meghökkent az elképzelésen a szíriai konfliktus eltérő megítélése miatt rendkívül rossz hangulatú megbeszélésen, és nem vette az azt komolyan.

Putyin és Segal egyaránt 1952-es születésű, mindketten japán harcművészetek feketeövesei, és nagy becsben tartják egymást. A 90-es években sikeres amerikai színész 2013-ban nyíltan ki is jelentette, hogy “a világ egyik legnagyszerűbb, ha nem a legnagyszerűbb vezetőjének” tartja az orosz elnököt, akivel többször is mutatkozott.

Seagal a 2014-es ukrajnai orosz beavatkozást követően is védelmébe vette Putyint, sőt, elutazott az elcsatolt Krím félszigetre, Szevasztopolba is, az orosz elnök által pártfogolt Éjszakai Farkasok elnevezésű motoroscsoport találkozójára. Seagalt, akinek Putyin 2016 novemberében személyesen adta át az orosz útlevelét, tavaly kitiltották Ukrajnából.

A Buzzfeed News szerint a Moszkvában a 90-es évek eleje óta gyakran felbukkanó Seagal – aki a Kalasnyikov gépkarabélyok reklámarcaként is szóba került – kiváló személyes kapcsolatokat ápolt Dmitrij Rogozin volt miniszterelnök-helyettessel, de jó nexusban áll a Putyin személyes ukrajnai közvetítőjének tekintett Viktor Medvedcsuk üzletemberrel – aki állítólag az orosz elnök egyik lányának keresztapja -, Ramzan Kadirov csecsen és Kirszan Iljumzsinov volt kalmük vezetővel, valamint más, az orosz elnökhöz közel álló kulcsszereplőkkel is.

Jámbor jelezte: az akciót a TISPOL Operational Group (Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózatának Műveleti Csoportja) éves terve alapján hajtják végre, és Európa szinte valamennyi országában megtartják.

Hozzátette: az ellenőrzéskor szinte az összes sebességellenőrző eszközt használják, így megnő a feltárt jogsértések száma.

Szólt arról is, hogy nem a bírsággal fenyegetés, hanem a tettenérés valószínűsége hat a gyorshajtókra, az, hogy lelepleződik a gyorshajtásuk, aminek következménye is van. Felidézte: az objektív felelősség bevezetésével nem változott a feltárt jogsértések száma, de amíg korábban csak az esetek tizedében követte a jogsértést büntetés, az objektív felelősség bevezetése óta minden esetben.

Alekszandr Rasztorgujev rendezőt, Kirill Radcsenko operatőrt és Orhan Dzsemal haditudósítót hétfőn lőtték le helyi források szerint arabul beszélő férfiak. Mihail Hodorkovszkij orosz emigráns politikus, üzletember közölte, hogy a három újságíró az általa alapított Oknyomozás-irányítási Központtal (CUR) együttműködve orosz zsoldosszervezetekről forgatott dokumentumfilmet.

Zaharova szerint a forgatócsoport tagjai turistavízummal utaztak be a Közép-afrikai Köztársaságba, nem fordultak sajtóakkreditációért a helyi szervekhez, és nem viseltek megkülönböztető golyóálló mellényt.

Sajtótájékoztatóján a szóvivő kifogásolta, hogy a médiában “durván eltorzítják” a Közép-Afrikában tevékenykedő orosz tanácsadókkal kapcsolatos tényeket. Mint mondta, jelenleg öt katonai és 170 civilt tanácsadó tartózkodik az országban törvényes alapon, a köztársaság elnökének felkérésére, az ENSZ Biztonsági Tanácsa illetékes bizottságának jóváhagyásával.

A harcokban a tanácsadók nem vesznek részt. Feladatuk a közép-afrikai kormányerők kiképzése, valamint azon fegyverek és műszaki eszközök kezelésének elsajátíttatása, amelyeket az orosz védelmi minisztérium januárban térítésmentesen szállíttatott a Közép-afrikai Köztársaságba.

A szóvivő elmondta, hogy az orosz fegyverek elhelyezése a bangui raktárakban az ENSZ-misszióval együttműködve, az európai katonai kiképző misszió megfigyelőinek jelenlétében történt. Közölte, hogy az orosz szakértők hatszáz közép-afrikai katonát képeztek ki.

A három holttestet a tervek szerint vasárnap szállítják majd Moszkvába. Az ügyben, amelyet az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov személyes ellenőrzése alá vont, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) emberölés címén indított eljárást.

A Franciaországtól 1958-ban függetlenné vált Közép-afrikai Köztársaságban az etnikai és vallási feszültségek miatt ingatag a helyzet, amelyet 12 ezer ENSZ-békefenntartónak sem sikerült stabilizálnia. Sajtóértesülések szerint az országban jelen vannak az orosz Wagner katonai magánvállalkozás zsoldosai is.

Oroszországban 19 terrorcselekményt akadályoztak meg
Az év első felében 19 terrorcselekményt akadályoztak meg az előkészítés vagy az elkövetés kísérlete közben Oroszországban – közölte Alekszandr Bukszman orosz főügyészhelyettes. Bukszman a főügyészség kollégiumának ülésén ugyanakkor rámutatott: 2018-ban folytatódott az a tendencia, hogy csökken a terrorista irányultságú bűncselekmények száma. Mint elmondta, 2017 első félévéhez képest 14 százalékkal csökkent az ilyen jellegű bűnesetek száma. Beszámolója szerint több év után először csökkent a szélsőséges cselekmények száma Oroszországban.

Az elmúlt hetekben egy rendkívüli hőhullám okozott problémákat Észak-Amerikától Európán át Japánig, az Északi-sarktól Észak-Afrikáig. Ennek rengeteg halálos áldozata volt, amit részben tűzvészek okoztak. Lettországban nagyjából 1200 hektáron, Svédországban több mint 20000 hektáron pusztítottak az erdőtüzek, amelyeket a magas hőmérséklet és az alacsony csapadék eredményezett.

Lettország és Svédország olyan mértékű katasztrófával nézett szembe, amelyet a saját katasztrófavédelmi kapacitásival nem tudott volna semlegesíteni, úgyhogy a NATO-tól, az Euro-atlanti Katasztrófa Reagálási Koordinációs Központottól (EADRCC) kért segítséget. Az EADRCC koordinálja az összes NATO tag- és partnerállam segítségkéréseit és felajánlásait a katasztrófahelyzetek esetén.

Az Észak-Atlanti Szerződés 3. cikkelye kimondja, hogy a tagállamoknak a rugalmasságra figyelmet kell fordítaniuk, ami a polgári felkészültségnek és a katonai kapacitásoknak egyfajta keveréke. Ugyanis a rugalmasságnak három fő pontját határozták meg: a kormányzás és a lényeges szolgáltatások tartóssága, illetve a polgári támogatás a katonai akciókhoz. Ezt a három pontot 2016-ban a tagállamok aztán hét követelményre bontották: a kormányzás tartóssága, energia, népvándorlás, élelmiszer és víz, tömegkatasztrófák, polgári kommunikáció és közlekedés.

A polgári felkészültség nemcsak azért ilyen fontos a NATO-nak, mert tagállamainak a lakosságát minél nagyobb biztonságban szeretné látni. Az is közrejátszik, hogy a NATO katonáknak hozzá kell férniük a fogadóország infrastruktúrájához, élelmiszer-, víz- és üzemanyagkészletéhez, építőanyagaihoz és kommunikációs csatornáihoz, különben nem lennének képesek hatékonyan ellátni feladataikat. Ebben pedig a rendkívüli események – mint egy 20.000 hektáron pusztító tűzvész – nagy akadályt jelenthetnek. Ám az sem utolsó szempont, hogy a katonáknak szükségük van a helyi lakosság segítségére, szolgáltatásaira is, amik normális körülmények között a leginkább elérhetőek.

A NATO legnagyobb nem katonai programja a Polgári Veszélyhelyzeti Tervezés (NATO Civil Emergency Planning – NATO CEP), aminek a célja az, hogy harmonizálja a NATO tag- és partnerállamainak a katasztrófavédelmi együttműködését.

A programot az 1950-es években indították el. A hidegháborús időkben a harmadik világháború kitörésére szerették volna a polgári lakosság védelmét biztosítani katasztrófavédelmi módszerekkel. Azonban a hidegháború után, amikor a háborús veszély jelentősen visszaesett, a polgári felkészültség, de maga a NATO többi programja is kevesebb figyelmet kapott.

Fontos CEP-elv, hogy a katasztrófavédelem nemzeti felelősség, a CEP csupán a tervezésben és felkészülésben segít, illetve javítja a nemzetközi reagálási képességeket arra az esetre, ha egy nemzetállam nem volna képes önmaga megbirkózni a kialakult katasztrófával.

A CEP a NATO-val együtt fejlődik, készül az új kihívásokra. Habár a közvetlen háborús veszély a hidegháború végével szinte teljes mértékben megszűnt, megjelentek új kihívások, amelyek szintén komoly fenyegetettséget jelentenek a polgári lakosság számára. Napjainkban ilyen a terrorizmus, a vallási extrémizmus, a klímaváltozás, a hackertámadások és az energiabiztonság, ami a megjelenő veszélyek között egyre dominánsabb szerepet kap, és elhárítása, megelőzése más eszközöket és képességeket követel meg, mint amire a hidegháború során felkészültek a nemzetek a CEP programjaival.

A brit lap által közzétett információi szerint az orosz állampolgárságú nőt a többek között az amerikai elnök védelmét is ellátó Secret Service biztonsági szolgálat vette fel, és hozzáférése volt olyan szoftverekhez, amelyek révén rendkívül bizalmas dokumentumokba, mások mellett az elnök és az alelnök napirendjébe nyerhetett betekintést.

A nő először 2016-ban vált gyanússá, amikor az amerikai külügyminisztérium biztonsági szolgálatának (RSO) egyik rutinellenőrzése során kiderült, hogy engedély nélkül rendszeresen találkozik az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) tagjaival.

Az RSO 2017 januárjában “fújt riadót”, a Secret Service azonban nem indított kiterjedt vizsgálatot, inkább néhány hónappal később csendben elbocsátották a nőt, épp mielőtt 2017 júliusában elmozdították az 1200 fős moszkvai amerikai diplomáciai kontingens 750 tagját az amerikai-orosz feszültségek maitt.

A lap úgy tudja, az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) és a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) is vizsgálódni kezdett, de mindenki azt várta, hogy a Secret Service deríti fel az ügyet.

A The Guardiannek egy titkosszolgálati forrás azt mondta, a Secret Service ehelyett megpróbálta eltussolni az ügyet azzal, hogy menesztette a nőt. A biztonsági szolgálat nem indított belső vizsgálatot a kém által okozott károk és annak felmérésére, hogy esetleg beszervezett-e másokat az információszerzés érdekében – tette hozzá a forrás, megjegyezve, hogy csak egy független forrás alapos vizsgálata deríthetne fényt arra, mekkora kár keletkezett.

A brit lap megkereste a Secret Service-t, amely nem tagadta, hogy lehetséges orosz ügynökként tartották számon a nőt, a The Guardian szerint a szervezett azonban igyekezett jelentékteleníteni a szerepét. Az amerikai külügyminisztérium közölte, nem kommentálja az ehhez hasonló ügyeket. A lap tudja, ki a nő, és ismeri korábbi beosztását is, Őt is keresték e-mailen, de nem válaszolt.

A The Guardian értesülései szerint a lehetséges biztonsági résről nem értesítették az amerikai törvényhozás hírszerzési bizottságát, sem a képviselőházban, sem a szenátusban.