Biztonságpolitika

A SCMP-nek a kínai hadsereghez közel álló forrása szerint a szerdán reggel kilőtt rakéták közül az egyik egy “repülőgéphordozó-romboló” volt, egyértelmű figyelmeztetésként az Egyesült Államoknak. Egy nappal korábban ugyanis Kína szerint egy amerikai U-2-es kémrepülőgép berepült az általa önkényesen kijelölt azonosítási övezetbe, miközben a kínai haditengerészet éppen ötnapos gyakorlatot tartott az ország északi partszakaszánál fekvő Pohaj-tengeren.

A lap forrása elmondta: a rakéták kilövésével Kína arra a potenciális kockázatra akart válaszolni, amelyet az amerikai katonai repülőgépek és hadihajók egyre gyakoribb látogatásai jelentenek a Dél-kínai-tengeren.

Egy DF-26B típusú, közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát az északnyugati Csinghaj tartományból indítottak útnak, míg a másik, DF-21D típusú rakétát a keleti Csöcsiang tartományból lőtték fel. Mindkét rakétát a Hajnan és a Paracel- (Hszisa-)szigetek közötti területre irányították. A hajnani tengeri hatóságok még pénteken közölték, hogy az érintett területen hétfőtől szombatig hadgyakorlatok miatt tilos a közlekedés.

Ahogyan a SCMP rámutat: a DF-26 rakétatípus tiltott fegyvernek számít a Egyesült Államok és a Szovjetunió között a hidegháború végén megkötött INF-szerződés alapján, amely a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek korlátozására irányult. Washington a múlt évben kilépett a szerződésből, és döntését azzal indokolta, hogy Kína használ a szerződés által tiltott fegyvereket.

Kína a nyersanyagokban gazdag, 3,5 millió négyzetkilométernyi Dél-kínai-tenger szinte egészét magának követeli, és több, hadicélokra kiépített szigetet hozott létre a vitatott területen. A világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonalának számító tenger egyes részeit azonban a Fülöp-szigetek, Vietnam, Malajzia, Brunei és Tajvan is magáénak tartja. Kína azzal támasztja alá saját követelését, hogy 1930 előtt senki nem vitatta a terület fölötti szuverenitását.

Az Egyesült Államok gyakran tart hadgyakorlatokat a vitatott területen, szerdán pedig 24 kínai vállalatot szankcionált amiatt, mert szerinte az érintett vállalatok “segítettek a kínai Kommunista Pártnak mesterséges szigetek létrehozásában a Dél-kínai-tengeren”. Az Egyesült Államok katonai provokációként értékeli a szigetek létrehozását, amelyeken a kínai hadsereg támaszpontokat hoz létre.

The post Kína kilőtt két rakétát a Dél-kínai-tengerre appeared first on .

A korábbi híradásokból valószínűsíthetően az aktuális OAR-dandárrotáció (2ABCT Spartan) részét képező 3-15 lövész zászlóalj Bravo századának Bradley gyalogsági harcjárművei a bakonyi lőtéren.   

Zord

A közleményben kiemelték, a tapasztalatok szerint a jegyvizsgálók bántalmazásának megelőzésében nagyon hatékony eszköz a testkamera alkalmazása.

Emlékeztetnek arra, hogy eddig önkéntesen viselhették a kamerát a jegyvizsgálók. Most a Budapest-Esztergom, a Budapest-Pusztaszabolcs, a Budapest-Cegléd-Szolnok, a Budapest-Újszász-Szolnok, a Budapest-Göd-Vác-Szob, a Budapest-Veresegyház-Vác és a Budapest-Lajosmizse-Kecskemét vasútvonalakon teszik kötelezővé azt.

A közlemény szerint az utóbbi években a vasúttársaság intézkedéseinek köszönhetően csökkent a súlyos konfliktusok száma a vonatokon, 2018-ban 123, 2019-ben 70, idén pedig eddig 48 esetben bántalmaztak jegyvizsgálót szolgálatteljesítés közben.

A közölte, hogy a MÁV-Start az év végéig, a már meglévő 108 mellé 66 darab új testkamerát szerez be, amelyek új helyszíneken, a Keleti pályaudvaron, Komáromban, Miskolcon, Sátoraljaújhelyen, Füzesabonyban, Záhonyban, Szegeden és Tapolcán is felvehetők lesznek.

The post A MÁV kötelezővé teszi a jegyvizsgálói testkamerát egyes vonalakon appeared first on .

A bíróság közleményében emlékeztettek: az elkövető 2004-ben egy kőbányai lakásban kutatott egy férfi után, eközben bántalmazott egy nőt, és a nő védelmére kelő férfit késszúrásokkal életveszélyesen megsebesítette. Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék csütörtökön tartott előkészítő ülést, ahol a vádlott beismerte bűnösségét és lemondott a tárgyalásról. A bíróság elfogadta a beismerést és a törvénynek megfelelően nem folytatott le bizonyítást, nem vizsgálta a tényállás megalapozottságát.

A bíróság az ügyben emberölés kísérlete miatt szabott ki három és fél éves börtönt, továbbá Magyarország területéről öt évre kiutasította a férfit. A bíróság a büntetés kiszabásakor súlyosító körülményként értékelte a vádlott büntetett előéletét, ugyanakkor enyhítő körülményként vette figyelembe beismerő vallomását, a jelentős időmúlást, valamint azt, hogy a cselekmény kísérleti szakban maradt.

A Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítélete nem jogerős, az ügyész három nap gondolkodási időt kért a fellebbezésre.

The post Három és fél év börtön késelésért appeared first on .

A pénzügyminisztérium által kiadott közlemény azzal indokolja a büntető intézkedéseket, hogy az érintett vállalatok “segítettek a kínai Kommunista Pártnak mesterséges szigetek létrehozásában a Dél-kínai-tengeren”. Az Egyesült Államok katonai provokációként értékeli a szigetek létrehozását.

A pénzügyi tárca leszögezte: a kínai kormányzat 2013 óta több mint 1200 hektár területű mesterséges szigetet épített fel dél-keleti partjai mentén a nemzetközi vizeken.

Elemzők emlékeztetnek rá: először fordul elő, hogy az amerikai kormányzat a Dél-kínai-tengeren tett lépései miatt hozott büntető intézkedéseket Peking ellen. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter már bírálta e lépéseket, de a kritikát nem követték szankciók. A hágai Nemzetközi Bíróság 2016-ban kijelentette, hogy Kína követelései a Dél-kínai-tengeren megsértik a nemzetközi jogot.

A szankciókkal sújtott kínai cégek többnyire hajóépítéssel, mederkotrással, infrastrukturális beruházásokkal és műszaki fejlesztésekkel foglalkoznak. Köztük van a China Communications Construction Company, amely a kínai Egy övezet egy út, vagy más néven Új Selyemút program egyik vezető cége is. A büntető intézkedések értelmében esetleges amerikai vagyonukat befagyasztják és amerikai cégek, a pénzügyi szféra szereplői és magánemberek nem létesíthetnek üzleti kapcsolatot velük.

“Nem szabad megengedni, hogy a Kínai Kommunista Párt állami tulajdonú vállalatokat expanziós törekvése fegyvereként használjon” – hangsúlyozta a közel-keleti körúton lévő Pompeo amerikai külügyminiszter szerdán, Washingtonban kiadott közleményében. A tárcavezető kifejezetten megemlítette az ÚJ Selyemút-programban résztvevő óriáscéget.

Az amerikai pénzügyminisztérium a múlt héten a Huawei kínai telekommunikációs óriáscég 38 leányvállalatát sújtotta szankciókkal arra hivatkozva, hogy segítik Kína hírszerző tevékenységét.

The post Amerikai tovább keménykedik Kínával appeared first on .

A fehérorosz elnök Aljakszandr Lukasenka “rezsimje által súlyosan bántalmazott” személyek vízum nélkül jutottak el Lengyelországba – mondta el Morawiecki, felidézve, hogy az általa minap bejelentett, a fehérorszországi üldözöttek támogatásáról szóló kormányprogram értelmében egyszerűsített eljárásban fogadják be a rászorulókat.

Morawiecki azt is tudatta: felkérte a lengyel egészségügyi minisztert a lengyel kórházi hálózat átalakítására úgy, hogy befogadhassák a keleti határ túloldaláról érkezőket. “Erre máris szükség van, Lukasenka rendőrsége sokakat nagyon brutálisan megvert, megkínzott, a lengyel kórházak nyitottak számukra” – tette hozzá.

Morawiecki azt követően tartott sajtóértekezletet, hogy a lengyel ellenzéki pártok képviselőivel egyeztetett a fehéroroszországi helyzetről. Mint mondta, ez ügyben a lengyel politikai törésvonalakat áthidaló konszenzusra jutottak. Közösen szorgalmazzák a fehérorosz politikai foglyoknak, köztük a koordinációs tanács őrizetbe vett tagjainak szabadon bocsátását, s a fehérorosz belpolitikai párbeszéd elindítását.

The post Morawiecki: Lengyelország beengedett több tucat fehérorosz üldözöttet appeared first on .

A kanadai vadászgépek állomáshelye a Fekete-tenger partvidékén lévő Mihail Kogalniceanu katonai támaszpont lesz, üzemeltetésüket pedig a velük érkező 145 tagú kiszolgáló személyzet látja el. A kanadai pilóták (2017-es, 2018-es és 2019-es küldetésük után) már negyedik alkalommal vállalnak szerepet a romániai légi járőrözésben, korábban pedig az erdélyi Aranyosgyéres (Campia Turzii) katonai repülőterén gyakorlatoztak közösen román kollégáikkal.

A mostani közös misszió a román és kanadai légierő együttműködési képességének javítását, reakciósebességük és elrettentő képességük növelését szolgálja – olvasható a bukaresti védelmi tárca közleményében.

A nyugati NATO-tagállamok katonáinak jelenléte megszokott jelenség a román Konstanca kikötőváros polgári légiforgalmát is kiszolgáló Mihail Kogalniceanu repülőtéren, ahol gyakorlatilag egymást váltják az Egyesült Államok, Nagy Britannia és Kanada harci repülőgépei.

Románia minden NATO-csúcson a keleti szárny megerősítését szorgalmazza arra hivatkozva, hogy az orosz fenyegetés miatt a Fekete-tenger térségében magas a konfliktusok kockázata.

Az Egyesült Államok jelezte, hogy a Németországban állomásozó amerikai katonák egy részét – Lengyelország és a balti államok mellett – Romániába helyeznék át. Bár a Romániába küldendő kontingens létszámáról nem született még konkrét megállapodás, Moszkva tiltakozott az ellen, hogy az Egyesült Államok növeli katonai jelenlét a Fekete-tenger partján, Bukarest pedig tiltakozott az ellen, hogy Oroszország “válaszlépésekkel” fenyegetőzött.

The post A kanadai légierő hat vadászgépe érkezik járőrszolgálatra Romániába appeared first on .

A hadsereg szóvivője szerint “nagyon súlyos” incidens történt, és a libanoni kormányt tették felelőssé az országa területén történtekért. “A hadsereg továbbra is magas szintű készültségben van Izrael szuverenitásának és lakosai biztonságának megvédése érdekében” – írta közleményében.

A Libanonból érkező éjszakai átlövések miatt a hadsereg először tucatnyi fény- és füstbombát lőtt ki a határnál lévő Menara falunál, majd katonák lezárták a határ közelében lévő utakat, és felszólították több település lakóit, hogy maradjanak otthonukban, az óvóhelyek közelében. Reggelre feloldották a korlátozásokat.

Az incidenssel összefüggésben kiderült, hogy Benjámin Netanjahu miniszterelnök családjával Észak-Izraelben, egy Cfáton lévő szállodában nyaral ezekben a napokban, ahonnan felvette a kapcsolatot a védelmi erőkkel, és folyamatosan tájékoztatták a helyzetről.

Augusztus elején az izraeli hadsereg a Golán-fennsík déli részén, a szíriai határnál megölt négy határsértőt, aki pokolgépet próbált elhelyezni a határ izraeli oldalán. Az izraeli feltételezés szerint az Iránból támogatott Hezbollahhoz tartoztak, amely állásokat épített ki az elmúlt két évben ebben a térségben is, szíriai területen.

Izrael északi határán a nyáron feszültté vált a helyzet, miután július közepén Damaszkuszban egy légicsapásban megölték a Hezbollah egyik fegyveresét. A szervezet bosszút esküdött, mire Izrael a libanoni határon megemelte a készültség szintjét.

Néhány nappal a damaszkuszi támadás után fegyveresek behatoltak Izrael területére a libanoni határon át, a vitatott hovatartozású Seba ültetvényeknél, majd visszavonultak, miután az izraeli hadsereg tüzet nyitott rájuk. Izrael a Hezbollahot vádolja az incidens miatt, amely azonban tagadja, hogy köze volna hozzá.

The post Izrael a Hezbollah libanoni megfigyelőállásait lőtte, válaszul a szervezet tüzérségi támadásaira appeared first on .

Mint mondta, Moszkva “türelemmel viszonyul” azokhoz a kijelentésekhez, hogy az orosz ellenzéki politikust nagy valószínűséggel megmérgezték, de nem ért velük egyet. Hangsúlyozta: a Kreml “egyértelműen, abszolút módon, másoknál nem kevésbé” érdekelt annak kiderítésében, hogy miért zuhant kómába az ellenzéki politikus.

Úgy vélekedett, hogy az incidens nem ok arra, hogy megromoljanak az orosz-nyugati kapcsolatok. “Először is, mi ezt nem akarjuk. Másodszor: erre nincsen semmi ok” – nyilatkozott a szóvivő.

Kitért Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóháza elnökének nyilatkozatára, amelyben a politikus uniós országok provokációját sejttette a történtek mögött. Hangsúlyozottan hipotetikusan érvelve azt mondta, hogy ha Moszkva véglegesen arra a megállapításra jutna, hogy mérgezés történt, elgondolkodna azon, hogy kinek állt ez érdekében.

Vologyin az alsóház honlapján kedden közzétett nyilatkozatában közölte: annak kivizsgálására utasította a biztonsági és korrupcióellenes bizottságot, hogy vajon az, ami Navalnijjal történt, nem Németország és európai országok provokációja volt-e annak érdekében, hogy feszültséget keltsenek Oroszországban, és megnehezítsék a Fehéroroszország belügyeibe való külső beavatkozás megakadályozását. Feltételezését a “radikális ellenzékiért aggódó” Angela Merkel és Josep Borrell, az Európai Unió külpolitikáért felelős főképviselője nyilatkozataira alapozta.

Vologyin szerint uniós államok, Ukrajna és az Egyesült Államok az ellenzék támogatásával és “provokációk” szervezésével “minden teketória nélkül beavatkoztak” Fehéroroszország belügyeibe. “Ezen a prizmán keresztül nézve sok minden a helyére kerül” – írta.

A tomszki rendőrség egyébként szerdán meghallgatta a történtekről Kszenyija Fagyejevát, a Navalnij vezette hálózat helyi vezetőjét. Oroszországban bűnügyi nyomozás nem indult az ügyben, mert a hivatalos indoklás szerint nem sikerült azonosítani a politikus szervezetébe került anyagot.

The post Kreml: nem lehet mérgezésről beszélni, amíg nincs meg a méreg, avagy hiába szúrkálnak valakit halálra, amíg a kés nincs meg… appeared first on .

A dokumentum szerint Manafort – aki a 2016-os választási kampány kezdetén három hónapon keresztül volt Trump kampánymenedzsere – szorosan együttműködött az orosz hírszerzés egyik munkatársával, aki valószínűsíthetően részt vett a Demokrata Országos Bizottság (DNC, a párt vezető szerve) elleni számítógépes támadásban és a demokraták belső levelezése egy részének nyilvánosságra hozatalában még a kampány közben. A jelentés az orosz hírszerzés munkatársaként Konsztantyin Kilimniket nevezte meg, akivel Manafort korábban Ukrajnában és Oroszországban dolgozott együtt.

A kétpárti ad hoc bizottság szerint Manafort szerepe és közeli kapcsolata Trumppal lehetőséget teremtett az orosz hírszerzésnek, hogy “magas szintről” származó információkhoz jusson, amelyeket az egykori kampánymenedzser “kész volt megosztani az orosz hírszerző szolgálatokhoz nagyon közel álló személyekkel”. A jelentés szerint ez “nagyon súlyos hírszerzési fenyegetést jelentett”.

A 996 oldalas dokumentum, amely a legutóbbi összefoglalás Oroszország beavatkozásáról a 2016-os választási kampányba, megállapította: Oroszország mintegy felhasználta Manafortot és a WikiLeaks kiszivárogtató portált annak érdekében, hogy segítse Hillary Clintonnak, a demokraták elnökjelöltjének a választási vereségét, egyúttal a jelenlegi elnöknek, Trumpnak a győzelmét. A jelentés szerint a WikiLeaksnek ebben kulcsszerepe volt, és működtetője, Julian Assange valószínűsíthetően tisztában is volt azzal, hogy tevékenységével az orosz hírszerzést segíti.

Az irat összegezte a már korábban ismertté vált megállapításokat, amelyek szerint Vlagyimir Putyin személyesen irányította a Demokrata Párthoz kapcsolódó számítógépes rendszerek és elektronikus levélfiókok elleni hackertámadásokat, valamint a Hillary Clintonra nézve kártékony információk kiszivárogtatását.

Az arizonai Yumában kampányoló Trump elnököt kedden este újságírók megkérdezték a jelentésről, mire ő azt válaszolta: nem ismeri a dokumentum szövegét, de szerinte “kacsa az egész”. Paul Manafort ügyvédje és a WikiLeaks nem reagált az iratra.

The post Amerikai szenátusi jelentés: orosz kapcsolatai miatt Manafort 2016-ban komoly kockázatot jelentett appeared first on .

Azt írták: reggel fél hét körül egy férfi fegyverrel (vagy utánzatával) követelte a bevételt a dohánybolt eladójától, aki a kasszában lévő 50 ezer forintot átadta neki. Az ismeretlen támadó ezután az üzlet előtt várakozó társával együtt elmenekült. A rablásban senki nem sérült meg – áll a közleményben.

The post Fegyveres trafikrablás történt Debrecenben, keresik az elkövetőket appeared first on .

Cavusoglu arra hívta fel a figyelmet, hogy a török vezetés a szóban forgó energiahordozókat illetően a kettészakadt Ciprus török lakosságának és Törökország “kiközösítése” helyett a kezdetektől fogva az igazságos elosztásra szólított fel.

A török diplomácia vezetője hangsúlyozta: nem Törökország, hanem Görögország és Ciprus fokozza a feszültséget. Egyúttal rámutatott: Athén az Európai Unió feltétlen támogatása nyomán “elpimaszodott”. Cavusoglu arra intette Görögországot, hogy hagyjon fel a pimaszkodással, és nehogy “helytelenül lépjen”, mert Törökország nem vonakodik majd azt tenni, “ami szükséges”.

Heiko Maas német külügyminiszter a sajtótájékoztatón veszélyesnek és rendkívül kockázatosnak nevezte a török-görög feszültséget, amely nem csak az EU-t, de a NATO szövetségeseket is aggasztja.

Maas, aki kedden korábban Athénban Níkosz Déndiasz görög külügyminiszterrel folytatott megbeszélést az ügyről, azt mondta: úgy érzi, hogy “mindkét fél kész a párbeszédre” és a vitás kérdések egyaránt elfogadható megoldásra találnak. A német külügyminiszter ugyanakkor kiemelte, hogy ez csak közvetlen, és őszinte kapcsolatfelvétel útján lehetséges. “Lehet, hogy nehéz lesz, és lassan halad majd a folyamat, de a szándék megvan, meg kell teremteni tehát a feltételeket” – fogalmazott.

A két NATO-tagállam, Törökország és Görögország közt régóta vita van a tengeri határok kapcsán, a térségben felfedezett földgázmezők pedig tovább mélyítik az ellentétet. Az elmúlt időszak török próbafúrásai a Földközi-tenger keleti medencéjében Ciprus és Görögország haragját váltották ki, amelyek szuverenitásuk megsértésének tekintik ezeket. Az EU szerint az ottani török kutatások sértik a nemzetközi jogot.

Recep Tayyip Erdogan augusztus közepén jelentette be, hogy országa újrakezdi az energiahordozók utáni kutatásokat a Földközi-tenger alatt. A lépést követően Franciaország megerősítette katonai jelenlétet a térségben. A török-görög vitában Németország próbál közvetíteni.

A görög haditengerészet hétfőn, a török pedig kedden hajtott végre kisebb gyakorlatot Kréta szigetétől délre.

The post Ankara előfeltétel nélkül kész tárgyalni a földközi-tengeri energiahordozók szétosztásáról appeared first on .

Az elfogott N. Zsolt társával 2009-ben a főváros XXIII. kerületében fegyverrel rabolt ki egy bankfiókot. A megszerzett pénzzel, valamint a biztonsági őrtől elvett fegyverrel a két férfi elmenekült. A tetteseket 2010 februárjában Budapesten elfogták a BRFK nyomozói, és mindkettejüket letöltendő szabadságvesztésre ítélte a bíróság, de a fegyintézetbe egyikőjük sem vonult be. (Ha valaki érti, hogyan lehetséges az, hogy a két bankrabló szabadlábon, vagy háziőrizetben védekezhetett, azt kérjük tájékoztassa a szerkesztőségünket! A -szerk.- megj.)

A rablópáros egy tagját, N. Pétert 2020. április 28-án a Terrorelhárítási Központ segítségével fogták el a KR NNI munkatársai, N. Zsoltot augusztus 19-én kerítették kézre.

The post Fejvadászok fogták el a szökésben lévő bankrablót appeared first on .

“Franciaország mély aggodalmát fejezi ki az orosz politikai élet egyik jelentős szereplője sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt” – olvasható a tárca közleményében, amely “elengedhetetlennek tartja, hogy az illetékes orosz hatóságok olyan gyors és átlátható vizsgálatot indítsanak, amely lehetővé teszi azok körülmények megállapítását, amelyek között ezt a cselekményt elkövették”.

Párizs szerint “ennek a tettnek a felelőseit azonosítani kell, és bíróság elé kell kerülniük”. A francia diplomácia megerősítette, hogy “ezen nehéz körülmények között” támogatásáról kívánja biztosítani Navalnijt és hozzátartozóit.

Nem sokkal a francia álláspont közzététele előtt a Kreml jelezte, hogy egyelőre nem látja indokát annak, hogy bűnügyi nyomozás induljon Alekszej Navalnij ellenzéki politikus megmérgezése címén. Moszkva szerint nyomozásra akkor lesz indok, ha beazonosítják a Navalnij szervezetébe került anyagot, és ha megerősítést nyer, hogy a politikust megmérgezték. Mindaddig viszont elhamarkodott dolognak tartja Oroszország mérgezésről beszélni.

Mike Pompeo: Washington támogatja az EU által javasolt átfogó vizsgálatot
Washington támogatja az Európai Unió által javasolt átfogó vizsgálatot Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus ügyében, amennyiben a megmérgezéséről szóló jelentések megalapozottak – jelentette ki Washingtonban kiadott közleményében Mike Pompeo amerikai külügyminiszter. Az amerikai diplomácia vezetője hangsúlyozta: az amerikai kormányzatot “mélyen aggasztja” a német orvosok előzetes megállapítása, miszerint Navalnijt megmérgezték. “Amennyiben e jelentések igazaknak bizonyulnak, az Egyesült Államok támogatja az Európai Unió felhívását az átfogó vizsgálatra és készen áll ezt az erőfeszítést segíteni” – szögezte le Pompeo.

The post Navalnij: Franciaország gyors és átlátható vizsgálatot sürget az orosz hatóságoktól appeared first on .

Reszl Ildikó főügyész tájékoztatása szerint a férfi ittasan azzal is megfenyegette a nőt, hogy elvágja a torkát. A férfi 2018-ban négyszer bántalmazta élettársát, egyszer azért, mert nem volt elégedett a vacsorával. Egy másik alkalommal azért veszekedett a nővel, mert mire hazaért, nem volt elegendő alkohol otthon. Ekkor a férfi felpofozta a nőt, később egy ajtólapot csapott rá, majd egy halkiemelő-háló nyelével ütötte.

Az ügyészség indítványozta, hogy az Esztergomi Járásbíróság a férfit börtönbüntetésre és közügyektől eltiltásra ítélje.

The post Elképesztő: gumibottal verte az élettársát, vádat emeltek ellene appeared first on .

Martello a sajtóban közölt felhívásában kijelentette, hogy a Giuseppe Conte vezette kormány “nem képes garantálni a rendet és az egészségügyi biztonságot a szigeten. Nem lehet tovább elhallgatni, ami Lampedusán történik”- írta a dél-olaszországi sziget első embere.

Martello megjegyezte, Lampedusa hatóságai és lakosai az elsők között állnak ki az emberi jogok védelme mellett, “de elfogadhatatlannak találjuk, hogy Lampedusa magára maradjon a legvadabb politikai manőverezés viharában”.

A polgármester arra utalt, hogy szerinte az olasz kormány saját migrációs politikája érdekében Lampedusát áldozza fel. Lampedusán csütörtök este 1159 migráns tartózkodott, miközben a helyi regisztrációs központ kevesebb mint kétszáz személyes.

Martello a nyár eleje óta sürgeti a vészhelyzet elrendelését a belügyminiszter Luciana Lamorgesétől és a miniszterelnök Giuseppe Contétől. A belügyminiszter július 20-án mérte fel a helyzetet Lampedusán, azonnali segítséget ígért. Kezdetben a többségében tunéziai, tehát gazdasági bevándorlónak minősülő migránsokat Lampedusáról Szicíliába szállították át, de a szicíliai polgármesterek tiltakozása miatt az áthelyezésekre üteme egyre lassult, majd leállt. Nello Musumeci szicíliai kormányzó már azt sem engedélyezi, hogy a Lampedusáról átvett bevándorlókat ideiglenesen egy sátortáborban helyezzék el.

Martello utoljára augusztus 3-án intézett ultimátumot a Conte kormányhoz. A belügyminiszter augusztus első hetében karanténhajót küldött Lampedusa partjaira: az Azzurrán jelenleg hétszáz migráns tartózkodik. Azóta egy másik hajó is lehorgonyzott a szigetnél, az Aurelián már kétszázötvenen vannak. Luciana Lamorgese hétfőn Tunéziában egyeztetett a március óta Olaszországba, majdnem kivétel nélkül Lampedusa szigetére, érkezett több mint hétezer tunéziai visszatoloncolásáról.

The post Lampedusa polgármestere nyílt levélben kért segítséget appeared first on .

A Litvániában tartózkodó Cihanouszkaja videokapcsolaton keresztül elmondta, hogy országában demokratikus forradalom zajlik, amelynek célja, hogy tisztességes, szabad választásra kerüljön sor és a polgárok addig fognak tiltakozni, amíg ezt el nem érik.

“A megmozdulás sem nem oroszellenes, sem nem oroszbarát. Az Európai Unióval kapcsolatban is semleges álláspontot képvisel, és geopolitikai manőverről sincs szó. Egyszerűen csak szabadon szeretnénk dönteni az országunk jövőjéről” – szögezte le. Hozzátette, hogy a fehérorosz nemzet önrendelkezési jogot és méltóságot kíván magának.

Az elnökválasztás ellenzéki jelöltje elmondta továbbá, hogy nemzetközi szervezetek bevonásával hajlandók tárgyalni a fehérorosz hatóságokkal, és a politikai megfélemlítés hatására sem hátrálnak meg.

Helga Schmid, az unió külügyi szolgálatának főtitkára, közölte, hogy az EU nemsokára befejezi a tüntetések elnyomásáért felelősök elleni szankciók előkészítését, amelyek a fehérorosz népre semmiképpen nem lesznek negatív hatással. Azt is elmondta, hogy pénteken az EU küldöttsége Bécsbe utazik, hogy tárgyaljon az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselőivel arról, milyen szerepet játszhat nemzetközi szervezet, a fehérorosz felek közötti párbeszédben.

Fehéroroszországban tüntetések zajlanak az augusztus 9-i elnökválasztás óta, amelyen az országot 26 éve irányító oroszbarát Aljakszandr Lukasenka megszerezte sorban a hatodik államfői mandátumát. Lukasenka a hivatalos adatok szerint a szavaztok nyolcvan százalékával győzött az elnökválasztáson. Az ellenzék szerint a minszki vezetés elcsalta a választást, és Európai Unió sem ismeri el a voksoláson született eredményt. Múlt heti rendkívüli ülésükön, az EU tagországok vezetői megállapodtak, hogy uniós szankciókat vezetnek be a választási csalásért és a tüntetők elleni erőszakért felelős személyek ellen.

The post Fehérorosz elnökválasztás: Cihanouszkaja kész tárgyalni, de a küzdelmet nem adja fel appeared first on .

A vád szerint a másodrendű vádlott tízmillió forintot kért kölcsön 2018-ban ismerősétől egy befektetéshez, melynek megvalósításába két társát is bevonta, így mindhárman a későbbi sértett adósai lettek. A hitelező többször próbálta visszaszerezni pénzét, a kölcsönt felvevő azonban csak hitegette, majd elhatározta, hogy két társával megöli a hitelezőt, hogy így szabaduljon meg az adósságtól. A gyilkosság megtervezését és végrehajtását az elsőrendű vádlott vállalta. Beszereztek egy drótkötelet és Szentendre külterületén előre megásták a sírt.

Az első- és a másodrendű vádlott 2019. május 6-án kocsival Újpestről Szentendrére vitte a sértettet, azzal, hogy ott visszakapja a pénzét, de útközben a másodrendű vádlott által vezetett autóban az elsőrendű vádlott hátulról drótkötéllel megfojtotta a hitelezőt. Eközben a harmadrendű vádlott Szentendrén a kiásott gödörnél várakozott, s amikor két társa odaért, elvették az áldozat készpénzét, óráját, nyakláncát, majd elásták.

Az ügyészség az elsőrendű vádlottra az előre kitervelten, aljas indokból elkövetett emberölés tetteseként életfogytiglani szabadságvesztést indítványozott, a felbujtó másod- és a bűnsegéd harmadrendű esetében pedig határozott idejű szabadságvesztést kért, továbbá csoportosan elkövetett kifosztással is megvádolta a három férfit.

The post Vádat emeltek három férfi ellen egy szentendrei gyilkosság ügyében appeared first on .

Peszkov szerint nyomozásra akkor lesz indok, ha beazonosítják a Navalnij szervezetébe került anyagot, és ha megerősítést nyer, hogy a politikust megmérgezték. Úgy vélekedett, hogy mindaddig elhamarkodott dolog mérgezésről beszélni.

“Először meg kell találni az anyagot, meg kell állapítani, hogy mi okozta az állapotát. Vagyis indok kell a nyomozáshoz. Egyelőre annyit állapíthatunk meg, hogy a páciens kómában van” – mondta.

A szóvivő azt mondta, a berlini Charité klinika diagnózisa nem veszi biztosra Navalnij megmérgezését. Ez szerinte csak az egyike az lehetséges orvosi verzióknak.

Peszkov megfogalmazása szerint az orosz és a német szakérők “orvosi elemzése abszolút egybeesik”, de “a következtetések különbözőek”. Mint mondta, az omszki orvosok már az első órákban megállapították a kolinészteráz-aktivitás csökkenését, és az ottani intenzív osztályon azonnal atropint adtak be neki, amint a német orvosok is, akik részéről “semmi új” sem hangzott el. A kolinészteráz-szint csökkenésének okát egyelőre egyik országban sem sikerült megállapítani, a vizsgálatok nem mutattak ki konkrét anyagot.

“Lehet, hogy a németek meglátják majd (a keresett anyagot)” – mondta a szóvivő, kitérve arra, hogy a kolinészteráz-szint csökkenését gyógyszer is okozhatta.

Emlékeztetett rá, hogy az orosz orvosok készek arra, hogy az először vett mintákat német kollégáik rendelkezésére bocsássák, valamint a biológai anyagok cseréjére. Peszkov kifogásolta, hogy Nyugaton a mérgezést tartják a történtek egyetlen lehetséges magyarázatának, és sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy Steffen Seibert német kormányszóvivő rögtön azt mondta: valószínűleg mérgezés történt.

Mint monda, az Kreml “üres zsivajnak” tekinti a vádakat, miszerint az orosz vezetésnek köze lehet Navalnij megmérgezésékhez, ezek “semmiképp sem lehetnek igazak”, ezért nem viszonyul hozzá komolysággal. Közölte: személy szerint nincs tudomása arról, hogy az orosz titkosszolgálatok megfigyelték volna Navalnijt szibériai útja során, ahogy azt a hétvégén a Moszkovszkij Komszomolec című bulvárlap írta.

Kérdésre válaszolva kijelentette, hogy Navalnij nem jelent veszélyt Oroszországra nézve. Beszámolója szerint Vlagyimir Putyin a finn hivatali partnerével, Sauli Niinistövel folytatott telefonbeszélgetése során valóban szót ejtett Navalnij állapotáról, de nem adott ki utasítást az ellenzéki politikus külföldre szállításával kapcsolatban. Hozzátette, hogy ebben a kérdésben az orvosok kezében volt a döntés, az illetékes szervek pedig hatékonyan jártak el.

Kérdésekre válaszolva Peszkov nem látott tendenciát abban, hogy a rendszer bírálóit meggyilkolják vagy merényletet követnek el ellenük. A Vlagyimir Kara-Murza ellenzéki politikus és a Pussy Riot-csoporthoz tartozó, a Mediazona hírportált alapító Pjotr Verzilov ellen állítólag megkísérelt mérgezésekkel kapcsolatban kijelentette:

“Először is, nem tudjuk, hogy mérgezésekről van-e szó.” Hozzátette, hogy ezek az esetek külföldön történtek. “A világ minden országában nagyon sok mérgezés történik. Minden konkrét esteben pontos információval kell operálni. Én nem rendelkezem ilyen adatokkal. Ha önök igen, osszák meg” – mondta.

A szóvivő “szörnyű tragédiának” nevezte a Kreml közelében 2015-ben agyonlőtt Borisz Nyemcov ellenzéki politikus halálát. Hozzáfűzte, hogy a nyomozás eredménye közismert. Szergej Sigejev, a moszkvai Kriminalisztikai Szakértői Iroda vezetője a TASZSZ-nak nyilatkozva kijelentette, hogy a berlini kórháznak a jelek szerint a szervezetbe jutott konkrét anyag híján nincs elég bizonyítéka arra, hogy megállapítsa Navalnij megmérgezését. Sigejev rámutatott, hogy az emberek kolinészteráz-aktivitása jelentősen eltér, különösen krónikus betegségek esetén.

The post Végtelenül cinikus: a Kreml szerint nincs ok bűnügyi nyomozás megindítására Navalnij megmérgezése miatt appeared first on .

Mint írták, a rendőrök augusztus 15-én mentek ki a zuglói társasházi lakásba, mert a gyanú szerint az ott lakó 40 éves férfi kábítószerrel kereskedett. A rajtaütéskor a rendőrök a drogdíleren kívül négy másik embert is találtak a lakásban, akik kábítószert vásároltak. A rendőrök mind a kereskedéssel gyanúsítható férfit, mind a birtoklással gyanúsítható négy vásárlót a helyszínen elfogták.

A lakás átkutatása során többek között 239 darab kábítószergyanús tablettát, 95 gramm fehér színű kábítószergyanús anyagot, 139 darab ampullát, dobozokban és befőttesüvegekben tárolt növényi származékokat, mérleget foglaltak le a rendőrök. A bíróság a kábítószerterjesztéssel gyanúsítható férfit augusztus 19-én letartóztatta.

The post A vásárlóival együtt fogtak el egy zuglói drogterjesztőt a rendőrök appeared first on .