Biztonságpolitika

A tájékoztatás szerint a nyomozás a megyei főügyészség irányítása mellett az adóhatóság dél-alföldi bűnügyi igazgatóságán folyt. Egy korábbi akcióban elfogott, pályázati visszaélésekkel meggyanúsított és azóta is letartóztatásban lévő férfi egy “számlagyár” most elfogott vezetőjével abban állapodott meg, hogy cégei a pályázatok során beszerzett eszközökről túlárazottan, a pályázathoz biztosított legmagasabb összegben állítanak ki számlát. A számlagyár vezetője és az irányítása alatt álló társai emellett tényleges beszerzés hiányában is állítottak ki számlákat.

A pályázó cégek a valótlan tartalmú számlákat nemcsak a pályázatok elszámolásánál, hanem az áfabevallásukban is szerepeltették, ezáltal a számlagyár most elfogott vezetője és társai összesen 736 millió forintot meghaladó összegű pályázati támogatás jogosulatlan megszerzéséhez és áfalevonáshoz nyújtottak segítséget.

Az adónyomozók a számlagyár tagjai közül öt embert őrizetbe vettek és kezdeményezték letartóztatásukat. Az ügyészség a gyanúsítottak letartóztatását a szökés, elrejtőzés, az eljárás jogellenes befolyásolása, továbbá a bűnismétlés veszélye miatt indítványozta. A Kecskeméti Járásbíróság csütörtökön mind az öt gyanúsított letartóztatását elrendelte.

A döntés fellebbezések miatt egyik esetben sem végleges.

The post Egy bűnbandát több mint hétszázmillió forintos költségvetési csalással gyanúsítanak appeared first on .

Hivatalosan öt gyilkosságot kapcsolnak a nevéhez, melyeket 1968-ban és 1969-ben követett el a San Franciscó-i öböl térségében – olvasható a brit The Guardian szombati online kiadásában. David Oranchak ausztrál kódfejtő pénteken jelentette be, hogy megvan a megfejtés, melyet 51 éve keres egy három ország szakértőiből álló csoport.

“Remélem, jól szórakoztok, miközben el akartok kapni engem. Nem félek a gázkamrától, mivel az visz a leghamarabb a paradicsomba, hiszen már van elég rabszolgám, akik nekem dolgoznak” – hangzik a megfejtése annak az üzenetnek, amit az ismeretlen egy sor szimbólum formájában a San Francisco Chronicle című lapnak küldött 1969 novemberében.

Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) megerősítette, hogy valóban a zodiákus üzenetét fejtették meg, azonban ez nem sok segítséget jelent a nyomozóknak az ismeretlen elkövető utáni sok évtizedes harcban.

“A zodiákus gyilkos Észak-Kalifornia számos települését tartotta rettegésben és noha évtizedek teltek el, továbbra is harcolunk a brutális bűncselekmények áldozatainak igazságáért. A folyamatban lévő nyomozás érdekében, valamint az áldozatot és családjaik érdekeinek tisztelete miatt jelenleg nem tudunk többet mondani” – írta közleményében a megfejtést közzé tevő San Francisco Chronicle-nek az FBI helyi irodájának szóvivője.

A pénteken publikált levél volt a zodiákus gyilkos második üzente, amelyiknek sikeresen fejtették meg a kódját. Hasonlóan a most feltárthoz az első sem szolgált más célt, csak a félelemkeltést és a provokációt.

Hivatalosan öt gyilkosságot kötnek a nevéhez, melyeket 1968-ban és 1969-ben követett el. Két további áldozatának sikerült elmenekülnie, azonban sokkal több bűntényről vélik, hogy az ő számlájára írható. Maga az ismeretlen 37 gyilkosságot vállalt magára.

A feltehetően fehér férfi 1969-ben kezdett újságoknak üzenni és a rendőrségre telefonálgatni, magát Zodiacnak nevezte. Ha a lapok megtagadták a kódolt sorok közlését, újabb bűntényekkel fenyegetett. Összesen négy rejtjeles üzenete jelent meg, egyikükről a gyilkos azt állította, ebben fedi fel a kilétét, ami a mai napig rejtély.

The post Megfejtették a zodiákus gyilkos egyik rejtjeles üzenetét appeared first on .

A védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos közleménye szerint az ELM-2084 típusú légtérellenőrző, légvédelmi és tüzérségi felderítő radarok beszerzéséről pénteken írta alá a szerződést Korom Ferenc vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka és Stéphane Oehrli, a Rheinmetall Canada Inc. elnök-vezérigazgatója.

Hozzátették, az izraeli IAI ELTA cég “aktív fázisvezérelt” (AESA) radartechnológiáját tartalmazó berendezésekkel a honvédség a régi szovjet P-37, PRV-17 és SZT-68U típusú rádiólokátorait váltják le, várhatóan 2022-től. Közölték azt is, hogy a lokátorok beszerzése mellett ipari együttműködésről is megállapodott Maróth és Oehrli.

“Az együttműködés kutatás-fejlesztési programokat is tartalmaz, amelynek eredményeként további termékeket szánunk a világpiacra” – írta a kormánybiztos.

The post Új radarokat vesz a honvédség appeared first on .

Brüsszel már korábban illegálisnak minősítette, hogy Törökország hajói energiahordozók után kutatnak a Földközi-tenger keleti részében, mert az érintett területet az EU-tag Görögország és Ciprus saját különleges gazdasági övezetének tartja.

Ankara ugyanakkor kifogásolja, hogy Athén a görög szárazföldtől többszáz kilométerre található szigeteire hivatkozva tágan értelmezi a kontinentális talapzat fogalmát, szerinte szűk területre szorítva vissza Törökország tengeri határait. A török vezetés Nicosia esetében pedig úgy véli, hogy a ciprusi kormány ki akarja majd sajátítani a kitermelt szénhidrogénekből származó javakat, figyelmen kívül hagyva a sziget északi felében önhatalmúlag kikiáltott, kizárólag Ankara által elismert Észak-Ciprusi Török Köztársaság jogait.

Az EU-tagállamok vezetői brüsszeli csúcsértekezletük első, pénteki munkanapjának végén elfogadott zárónyilatkozatukban aláhúzták: a Földközi-tengeren kialakult konfliktus felszámolása érdekében Törökországnak folytatnia kell a diplomáciai párbeszédet Görögországgal és Ciprussal. Az Európai Tanács leszögezte: az uniónak stratégiai érdeke a kölcsönösen kedvező kapcsolatok fenntartása Ankarával, de a török vezetésnek hajlandóságot kell mutatnia az ellentétek párbeszéddel történő megoldására a nemzetközi joggal összhangban.

A török külügyminisztérium pénteki közleményében megerősítette, hogy Törökország, Athén provokatív lépései ellenére is kész az ügyben előfeltétel nélkül tárgyalásokat kezdeni Görögországgal “a térség stabilitásának megteremtése érdekében”. Emlékeztettek: e tekintetben lehetőség annak a regionális konferenciának a megrendezése, amelyet Ankara javasolt a Földközi-tengerrel határos térségbeli országok és az Észak-Ciprusi Török Köztársaság részvételével.

A tárca nyomatékosította: az Európai Uniónak őszinte közvetítői szerepet kell vállalnia, továbbá stratégiai gondolkodást követve a józan ész szerint kell eljárnia. A török külügyminisztérium a közleményben arról is írt, hogy Brüsszelnek és Ankarának mihamarabb hozzá kell látnia a 2016-os migrációs megállapodás összes alkotóeleme “frissítéséhez”, mert az közös érdek.

Recep Tayyip Erdogan a péntek déli muszlim ima után Isztambulban újságíróknak azt nyilatkozta, hogy “az Európai Unió józan ésszel rendelkező tagállamai pozitív hozzáállást tanúsítottak, és meghiúsították a Törökország-elleni játékot”. A politikus ezzel arra utalt, hogy az uniós egyezség értelmében Brüsszel egyelőre csak enyhébb büntető intézkedéseket készít elő Ankarával szemben, és egy márciusig elkészülő jelentés alapján dönt majd a következő lépésekről.

“Nyíltan és nagyon világosan azt kell mondanom, lehetetlen, hogy a márciusi csúcs hozzon bármit is” – szögezte le a török elnök.

Egyúttal arra emlékeztetett, hogy “az Európai Unió tagállamainak számos jogot meg kell még adnia Törökországnak, a schengeni vízummentességtől a vámmentességig”. A török vezető reményét fejezte ki, hogy az erre vonatkozó tárgyalási folyamat igazságos módon zárul.

Erdogan pénteken később videoüzenetet intézett a kormányon lévő Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) tartományi elnökeinek találkozójához. Beszédében hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak olyan mélyreható politikai és gazdasági kapcsolatai vannak Törökországgal, amelyeket sem figyelmen kívül hagyni, sem teljesen elveszíteni nem tud vagy akar egyik fél sem. A szankciók kilátásba helyezése politikai indíttatású, és semmilyen racionális alapja nincs, valamint minden fél számára csak kárt okoz, senkinek nem kedvez – vélte. Rámutatott: nincs olyan közös ügy, amely ne oldódna meg párbeszéden és együttműködésen keresztül. A török államfő végül reményét fejezte ki, hogy az Európai Unió vezetése “a Törökország-ellenes lobbi hatásától megszabadulva mihamarabb objektív politika felé fordul”.

The post Törökország elítélte az európai uniós szankciók bevezetésének lehetőségéről született megegyezést appeared first on .

Az uniós tagállamok állam- illetve kormányfői brüsszeli, kétnaposra tervezett csúcstalálkozójukon döntöttek a büntetőintézkedések meghosszabbítása mellett.

A tagállami vezetők az Európai Tanács 2015. márciusi ülésén a szankciók időtartamát a normandiai négyek – Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország – által 2015 februárjában tető alá hozott minszki megállapodások teljes körű végrehajtásához kötötték. Mivel erre nem került sor, és tekintve, hogy a megállapodások maradéktalan végrehajtása még mindig várat magára, az uniós vezetők további hat hónapra meghosszabbították az intézkedéseket.

A szankciókat az EU az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedésekre válaszul vezette be 2014 júliusában, eredetileg egyéves időtartamra, majd 2014 szeptemberében megerősítette azokat. A korlátozó intézkedések a pénzügyi, az energetikai és a védelmi ágazatra, valamint a kettős felhasználású termékek területére irányulnak.

A meghosszabbított gazdasági szankciók egyebek mellett fegyverkiviteli és -behozatali tilalomra, a kettős felhasználású termékek katonai célokra vagy oroszországi katonai végfelhasználók részére történő kivitelére terjed ki, továbbá korlátozza Oroszország hozzáférését a kőolajtermeléshez és -feltáráshoz felhasználható egyes érzékeny technológiákhoz és szolgáltatásokhoz.

The post Az EU meghosszabbította az Oroszország elleni szankciókat appeared first on .

A Fővárosi Főügyészség azt közölte, hogy a 47 éves, ügyvédnő 2017-ben elhatározta, hogy felbérel valakit unokatestvére élettársának megölésére, mert a rokona párkapcsolata erősen megromlott. Az ügyvéd ezt a tervét megosztotta ismerőseivel, egy 45 és egy 51 éves férfival, azonban úgy adta elő, hogy a bérgyilkost az unokatestvére apja keresi, az ügyvéd maga csak a “kivitelezésben” segít.

A nő két ismerőse azonban elhatározta, hogy ál-bérgyilkost keresnek, s erre bevontak egy horvát és két további magyar férfit.

A férfiak az ügyvéddel 2017 júniusában Horvátországba utaztak, ahol elsőnek a magát a “szerb bérgyilkos főnökének” kiadó, horvát társukkal, majd a az egyik további, magyar állampolgárral tárgyaltak, aki azt hitette el magáról, hogy ő a bérgyilkos. Az ügyvéd a “Papaként” bemutatkozó horvát állampolgárnak hetvenezer euró megfizetését vállalta a gyilkosság végrehajtásáért, amelyből 15 ezer eurót előlegként kellett volna megfizetnie.

A csalók a találkozókról hangfelvételt készítettek. Ezzel elsőnek az ügyvédtől kísérelték meg kicsalni az előleget, mondván, hogy a megbízás teljesítését megkezdték és ha az ügyvéd nem fizet, akkor a célponthoz fordulnak. Mivel nem jártak eredménnyel, magát a célpontot, tehát a nő unokatestvérének élettársát keresték meg, akitől a hangfelvétel átadására hivatkozva 3500 eurót csaltak ki, a felvételt azonban nem adták át.

Az ügyészség a nővel és négy büntetett előéletű társával szemben letöltendő börtönbüntetést és közügyektől eltiltást indítványoz, egy férfival szemben, aki büntetlen előéletű, felfüggesztett szabadságvesztést, a csalással vádolt személyeknél pénzbüntetést kezdeményez – áll a közleményben.

The post Bérgyilkost fogadott az észlény ügyvédnő, sanszos, hogy börtönben praktizálhat néhány évig appeared first on .

A szankciók az ügyben számottevő felelősséggel bíró, a közigazgatási területen, az amerikai kongresszusban, valamint nem kormányzati szervezeteknél tisztséget betöltő amerikai hivatalnokokra és családtagjaikra vonatkoznak. Kína közölte továbbá, hogy visszavonja az amerikai diplomata-útlevéllel rendelkezők vízummentességét Hongkongra és Makaóra vonatkozóan a kínai tisztviselőket sújtó amerikai szankciók miatti ellenlépésként.

Washington hétfőn léptetett életbe szankciókat 14, a kínai népgyűlésben elnökhelyettesi posztot betöltő vezető ellen. Az ázsiai ország ismételten felszólította az Egyesült Államokat, hogy ne avatkozzon Hongkong, illetve Kínai belügyeibe.

Cseng Cö-kuang kínai külügyminiszter-helyettes az amerikai szankciók hírére kedden bekérette Robert Fordent amerikai ügyvivőt, és még aznap egyenlő mértékű ellenintézkedéseket helyezett kilátásba az ország szuverenitásának, biztonságának és fejlődési érdekeinek védelme érdekében.

The post Kína szankciókkal sújt amerikai tisztségviselőket Hongkong miatt appeared first on .

Az Azonnali.hu-n megjelenő, "Keeping It Realpolitik: Világpolitika Bostonból" rovatom legutóbbi cikke november 29-én jelent meg. A cikkben áttekintem a januárban hivatalba lépő Joe Biden amerikai elnök és külügyminiszter-jelöltje, Antony Blinken magyar kötődéseit, valamint a magyar sajtóban elsőként portrét adok az új washingtoni magyar nagykövetről, Takács Szabolcsról. A cikk címe: "Nekem a Balaton a Riviéra": Mit hoz a Biden-éra a magyar-amerikai kapcsolatokban?

Az Azonnali beharangozója:

"Az új amerikai külügyminiszter-jelölt több szálon is kötődik Magyarországhoz. Ez azonban nem jó hír Orbánnak, mert jobban fog a Biden-adminisztráció figyelni Budapestre és a szövetségi kötelezettségek betartására. Orbánék enyhülését mutathatja, hogy nem egy politikai kinevezettet, hanem egy igazi karrierdiplomát küldenek új nagykövetnek Washingtonba."

"Nekem a Balaton a Riviéra": Mit hoz a Biden-éra a magyar-amerikai kapcsolatokban?

Az Interfax ismertetése szerint Sandu kitért arra, hogy a Dnyeszter-melléken állomásozó orosz hadseregcsoport két részből áll: egy műveleti egységből (OGRV), amely mindenfajta hivatalos megállapodás híján állomásozik Moldova területén, valamint egy békefenntartó egységből.

“Nincs és sohasem volt megállapodás ezeknek a csapatoknak az állomásoztatásáról, hiányzik Moldova beleegyezése e hadseregcsoport állomásoztatásához az országunkban. Ki kell vonni őket az ott tárolt fegyverekkel és lőszerekkel együtt” – szögezte le.

Az orosz kontingens másik része békefenntartó feladatokat lát el. Sandu úgy foglalt állást, hogy az orosz békefenntartókat fel kell váltaniuk az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) égísze alatt tevékenykedő polgári megfigyelőknek, “tekintettel arra, hogy fegyveres összetűzések veszélye már rég nem áll fenn”.

Felhívta a figyelmet arra, hogy ez nem újfajta kezdeményezés, hanem Moldova hivatalos álláspontja, amelynek Chisinau az elmúlt években többször is hangot adott. Sandu szerint Oroszország más véleményen van, a két ország párbeszédet fog folytatni egymással, és Chisinau nyitottságot tapasztalt Moszkva részéről.

“Független ország vagyunk, amely nem akar külföldi csapatokat a területén” – szögezte le a volt Európa-barát kormányfő, aki a november 15-i elnökválasztáson fölényesen legyőzte Igor Dodon hivatalban lévő oroszbarát államfőt.

Sandu azt is kijelentette, hogy lendületet akar adni az “öt plusz kettő” – Moldova, Dnyeszter-mellék, EBESZ, Oroszország, Ukrajna, illetve amerikai és európai uniós megfigyelők – formátumban folytatott rendezési tárgyalásoknak.

Jelenleg mintegy 1700 orosz katona állomásozik a szakadár Dnyeszter Menti Köztársaság területén. Két gépesített lövész zászlóalj éves váltásban békefenntartó feladatokat lát el, és van még egy őrző és egy kiszolgáló zászlóalj is. Ezek az egységek adják a szakadár területen az orosz katonai jelenlétet.

Az orosz kéksapkásokat 1992. július 29-én vezényelték a területre, ahol akkoriban harcok dúltak. A békefenntartók kiküldése a nyolc nappal korábban aláírt válságrendezési megállapodás alapján történt, amelyet az orosz és a moldovai elnök írt alá a szakadár terület vezetőjének jelenlétében.

A katonák a Dnyeszter mentén húzódó biztonsági elválasztó övezetben végeznek békefenntartó feladatokat moldovai és Dnyeszter menti békefenntartókkal, illetve ukrán katonai megfigyelőkkel együtt.

A többi orosz katona őrzi a Kolbaszna faluban lévő lőszerraktárakat, ahol jelenleg több mint húszezer tonna lőszert tárolnak, amelyet a szovjet csapatok európai kivonása után halmoztak fel ott. A lőszerek elvitele és újrahasznosítása 2003-ben megkezdődött, de a szakadár hatóságok leállították a folyamatot a moldovai belviszály súlyosbodásakor.

A szakadár terület köztársaság elnöke, Vagyim Krasznoszelszkij határozottan ellenzi az OGRV-katonák kivonását, de támogatja a lőszerek elszállítását, azzal, hogy minden ilyen kérdés megvitatása kizárólag Oroszország részvételével képzelhető el.

The post Moldova az orosz katonák kivonását és a békefenntartók lecserélését követeli appeared first on .

Yeager halálának hírét felesége, Victoria erősített meg a férfi hivatalos Twitter-oldalán. Az 1923-ban Nyugat-Virginiában született Yeager a második világháborúban vadászpilótaként szolgált. A háborút követően a légierőnél maradt és a Muroc Army Air Field – ma Edwards légitámaszpont – egyik berepülőpilótája lett.

1947. október 14-én ő vezette azt a Bell X-1 kísérleti repülőgépet, amely elsőként áttörte a hanghatárt.

Yeager két nappal a rekorddöntőnek szánt repülés előtt lovaglás közben eltörte két bordáját, de ezt eltitkolta felettesei elől, sérülését a közeli városka állatorvosával kezeltette. A rajt napján már akkora fájdalmai voltak, hogy a pilótafülkét csak egy barátja által seprűnyélből eszkábált eszközzel tudta becsukni.

A repülés ennek ellenére sikeresen lezajlott, a gépet a levegőben egy B-29 “repülő erődről” indították, és végül siklórepülésben szállt le. A dicsőségre azonban várnia kellett, a sikeres küldetést titkosították, és a hírt csak 1948 júniusában hozták nyilvánosságra.

A hatvanas években dandártábornokká léptették elő, az aktív szolgálattól 1975-ben vonult vissza.

Történelmi jelentőségű teljesítménye számos hollywoodi produkciót inspirált, ezek közül a leghíresebb a Philip Kaufman rendezte Az igazak című film.

Az 1983-as alkotás azokat a pilótákat követi nyomon, akiket kiválasztottak az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Mercury-programjának – az Egyesült Államok első, emberek részvételével végrehajtott űrprogramjának – asztronautáivá. A filmben Sam Shepard alakítja Yeagert, aki egy kis szerep erejéig maga is felbukkan a produkcióban.

A mozi, amelyben Fred Ward, Dennis Quaid, Ed Harris és Scott Glenn alakította a többi főszereplőt, négy Oscar-díjat is nyert 1984-ben.

Yeagert több kisebb-nagyobb filmes szerepben is láthatta a közönség, játszott a Smokey és a Bandita 2-ben, valamint főszereplője volt a Flying Without Fear című alkotásnak.

The post Meghalt Chuck Yeager, az első “szuperszonikus” pilóta appeared first on .

Hogy a fix telepítésű, relokációs opcióval még csak nem is bíró gerincradarok pontosan hány percig járulhatnak hozzá a nemzeti és szövetséges légihelyzetképhez egy valódi háborús konfliktus elcsattanása esetén, vitatható. A LégierőBloggernek nem célja eme potenciálisan magasröptű polémia eldöntése itt. Ugyanakkor annak igencsak örül, hogy a nagy mobilitású, ezért (is) értelmezhető harci túlélőképességgel rendelkező rádiólokációs szenzorok jövője terén ma nagy lépést tett előre a honvédség az AESA technikára alapuló IAI Elta ELM-2084-es radarok beszerzésének és az ezzel kapcsolatos ipari együttműködésnek a bejelentésével. Persze ne feledkezzünk meg egy régóta teljesen hiányzó szárazföldi képességről sem, a tüzérségi felderítő radarokéról, mely szintén megoldást talál a döntésnek köszönhetően.

Az M-MMR radar utánfutós konfigurációja, a Rheinmetall Canada Inc. megvalósításában a kanadai haderő számára (itt elsősorban counter battery funkcióval). A cég honlapján található kép e helyütt illusztráció. 

A teljes méretű, elsősorban légtérellenőrzési/légvédelmi célú F-MMR radar. Foto: IAI Elta

Zord

Malalai Majvand munkába tartott autójával, amikor végeztek vele – tette hozzá a tartományi kormányzó szóvivője, Ataullah Hogjáni. A gyilkosság elkövetőjeként eddig senki nem jelentkezett, de a tartományban mind a szélsőséges tálib lázadók, mind az Iszlám Állam nevű terrorszervezet fegyveresei aktívak.

Majvand az Enikasz nevű kereskedelmi tévé munkatársa volt. Az Enikasz igazgatója, Zalmáj Latifi újságíróknak nyilatkozva “az ország ellenségeit” vádolta a gyilkossággal, kiemelve, hogy a tévétársaság korábban kapott halálos fenyegetéseket. Három éve robbantásos merényletet követtek el a televízió épülete mellett, a merényletben többen életüket vesztették, 2018-ban pedig Latifit is elrabolták ismeretlenek, majd később elengedték.

A Riporterek Határok Nélkül nemzetközi újságíró-jogvédő szervezet szerint Afganisztán egyike a legveszélyesebb országoknak a sajtómunkások számára. Tavaly legalább tíz újságíró és más médiamunkás vesztette életét, míg 2018-ban húszan haltak meg különböző támadásokban. Novemberben két ismert újságíró vált pokolgépes támadás áldozatává a déli Hilmend tartományban és Kabulban.

The post Agyonlőttek Afganisztánban egy tévébemondónőt appeared first on .

A vádlott 2018. július 21-én ittasan utazott egy budapesti trolibuszon, és amikor cigarettára gyújtott a járművön, a sofőr leszállásra szólította fel. A férfi a leszállást követően visszafordult és egy hat centiméter pengehosszúságú bicskával a sofőr felé szúrt, akit a karján megsebesített. A sofőr nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett, de fennállt a nyolc napon túl gyógyuló sérülés bekövetkezésének reális lehetősége – közölte a törvényszék.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) elsőfokon közfeladatot ellátó személy elleni erőszak és súlyos testi sértés kísérlete miatt négy és fél év börtönbüntetésre ítélte a vádlottat. Ezzel az ítélettel szemben kizárólag a büntetés mértékét illetően jelentettek be fellebbezést: az ügyészség súlyosítást, míg a vádlott és védője enyhítést indítványozott.

A másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék helybenhagyta a PKKB ítéletét és megállapította, az elsőfokú bíróság helyesen értékelte a büntetéskiszabási körülményeket, az általa kiszabott szabadságvesztés mértéke elégséges és szükséges a büntetési célok megvalósításához.

The post Letöltendő börtönre ítéltek egy trolibuszvezetőre bicskával támadó férfit appeared first on .

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szóvivője elmondta: a költségvetést ért hatmilliárdos kár megtérülése érdekében a NAV mintegy 4,5 milliárd forint és 4,5 millió euró értékben gyanús bankszámlákat, három lakást, további két, összesen 750 millió forintot érő luxuslakást, egy üzlethelyiséget és egy cementfeldolgozó üzemet is zárolt. Az akcióban több mint százmillió forint készpénzt, 131 millió forint értékű üzemi gépet és több mint tíz kilogramm arany ékszert és aranytömböt is sikerült lefoglalni.

A bűnözők a gyanú szerint egy többszintű számlagyárat működtettek jogosulatlan áfalevonásra és -visszaigénylésre. A szervezetbe épített “bukócégek” az illegális forrásból származó arany eredetének igazolására fiktív számlákat állítottak be, majd több cégen átszámlázva, adómentesen értékesítették Szlovákiában a már megmunkált aranytömböket.

Az akcióban a NAV pénzügyi nyomozói bevetési egységek és informatikus szakértők bevonásával egyszerre 110 helyszínen tartottak házkutatásokat, 18 embert állítottak elő és hallgattak ki gyanúsítottként. A bíróság ötük előzetes letartóztatását és egy ember bűnügyi felügyeletét már elrendelte.

The post Hatmilliárdot csalhatott el egy bűnszervezetet appeared first on .

Michael Kovrig korábbi diplomatát és Michael Spavor üzletembert 2018. december 10-én fogták el Kínában, néhány nappal azt követően, hogy Vancouverben a kanadai hatóságok őrizetbe vették Meng Van-csout, a Huawei kínai technológiai és telekommunikációs óriásvállalat pénzügyi igazgatóját, a cégalapító lányát.

A kínai legfelsőbb ügyészség június 19-én közölte, hogy a két kanadai ellen kémkedés miatt emeltek vádat. A magyar állampolgársággal is rendelkező Kovrig ellen egy pekingi ügyészség, Spavor ellen pedig a Liaoning tartományban található Tantung város ügyészsége emelt vádat államtitkok külföldre szivárogtatása miatt.

A két kanadai őrizetbe vétele komoly feszültséget keltett a kanadai-kínai viszonyban, jóllehet Kína tagadja, hogy az ügynek bármi köze lenne Meng Van-csouhoz, akinek őrizetbe vétele után Peking súlyos ellenlépéseket helyezett kilátásba.

Meng Van-csout, a Huawei alapítójának, Zsen Cseng-fejnek a lányát 2018. december 1-én fogták el a vancouveri repülőtéren az Egyesült Államok kérésére az Iránnal kapcsolatos szankciók megsértésének gyanúja miatt, kiadatási pere jelenleg is folyik Kanadában.

Hua Csun-jing ismét megerősítette Peking álláspontját, miszerint Meng ügye “más természetű”, mint a kanadaiaké, előbbit “tisztán politikai incidensnek” nevezve.

The post Bíróság elé állították a Kínában fogva tartott két kanadait appeared first on .

November végén megjelent a Változó világrend – A bizonytalanság kora a nemzetközi politikában című kötet a Kossuth Kiadói Csoport / Noran Libro Kiadó gondozásában. A parádés szerzői gárdában megtalálható Balázs Péter volt külügyminiszter, Ágh Attila emeritus professzor, Kusai Sándor, Káncz Csaba, Vincze Hajnalka és még számos kiváló kolléga. A magam részéről "A világrend átalakulása, az Amerikai Egyesült Államok nagystratégiája és Kína kihívása a 21. században" című tanulmányommal járultam hozzá a kötethez.

Azt írták: augusztus 17-én délelőtt a veszprémi büntetés-végrehajtási intézetben a körletfelügyelő más fogvatartottakat kísért fel a szokásos sétáról, és a szabályoknak megfelelően figyelmeztette a folyosón álló elkövetőt, hogy menjen be a zárkájába.

A vádlott ennek azonban nem tett eleget, trágár szavakkal szidalmazni kezdte a körletfelügyelőt, majd közelebb menve hozzá előbb fejelő mozdulatot tett felé, és próbálta megütni. A felügyelő nő hárította az ütést, a vádlott azonban tovább hadonászott, amíg egy másik fogvatartott a bántalmazás megakadályozása érdekében elé állt. A körletfelügyelő ezután lefogta a magából kikelt, folyamatosan káromkodó nőt, és a zárkájába zárta.

Az elkövető hasonló bűncselekmény miatt korábban már volt büntetve, a Veszprémi Járási Ügyészség börtönbüntetés kiszabását indítványozta vele szemben – közölte a főügyészség.

The post Körletfelügyelőjére támadó fogvatartott ellen emeltek vádat appeared first on .

A varsói székhelyű uniós ügynökség tájékoztatása szerint a november második felében, két héten át tartott műveletben a lengyel, az észt, a finn, a lett, a litván és a szlovák hatóságok vettek részt.

A határállomásokon végzett művelet során számos illegális árut, köztük 37 millió szál cigarettát, 1,8 tonna dohányt, 3500 liter üzemanyagot, 130 liter alkoholt találtak. Nyolc lopott gépjárművet és kilenc hamis személyi okmányt lefoglaltak. Továbbá mintegy száz illegális migránst és négy embercsempészt elfogak.

Fabrice Leggeri, a Frontex igazgatója az ügynökség közleményében arról tájékoztatott, hogy az unió keleti határain számos szervezett bűnözői csoport követ el a jövedéki adóval összefüggő csalásokat. A hamis és illegális áru, a lopott termékek, valamint a kábítószerek és fegyverek csempészése jelenti a határbiztonságot fenyegető legjelentősebb kihívást az EU keleti határain – között. A bűncselekmények között az elmúlt években megnövekedett a hamis dokumentumokkal végzett embercsempészet is, mely még a koronavírus-járvány miatt sem csökkent jelentősen – tette hozzá Leggeri.

The post Frontex: nagy az élet az EU keleti határain appeared first on .

Sok vagy kevés nagykövetsége van Magyarországnak. 2010, de inkább 2014 óta számos nagykövetséget nyitott Budapest a világban a "Keleti" és "Déli Nyitás". Fülöp szigetek, Ecuador, Angola, ami így hirtelen eszembe jut az "egzotikus" országok között. Lehet ezeknek a nagykövetségeknek a jogosságát vitatni magyar szemmel, de azért sokat segít ha tisztában vagyunk az europai gyakorlattal (elsősorban ezzel, mert mégis csak itt élünk), és V4-es+szomszéd országok gyakorlatával. Én mindig a cseheket szeretem nézni, mert méretben és GDP-ben (de külgazdaságban nem) hasonlóak vagyunk, kicsit lemaradva.

Ez a táblázat a 2019-es állapotokat mutatja és az EU Institute for Security Studies 2020-as évkönyvének 39 oldaláról származik. AZ EU ISS az EU biztonságpolitikai kutatóintézete.

A táblázat azt mutatja, hogy Magyarországnak 65 nagykövetsége van. hmm ez egy kicsit kevés, én 100 fölöttire emlékszem a hivatalos magyar kommunikációból. Utána kellene nézni az eltérés okának, de addig is én úgy tippelem, hogy ennek az lehet az oka, hogy Magyarországnak is számos főkonzulátusa, és konzulástusa van a világ számos országának viszont a táblázat talán csak nagykövetségeket számolja. Szomszédainkkal összevetve az látszik, hogy ez nem sok. A cseheknek és a lengyeleknek is több van, Romániában kiemelkedően sok van (érdekes), Szlovákiának és Ausztriának kevesebb.

A táblázat azt is megmutatja (nekem), hogy teljesen felesleges azon vitatkozni, hogy egy országnak sok vagy kevés nagykövetségre van szüksége. Olyan országok, amelyek nagyobb GDP-vel rendelkeznek, a világgazdaságban sokkal jobban vannak integrálva, sok több saját multijuk van, ezeknek a multijaiknak és kis- és középvállalkozásaiknak sokkal nagyobb a jelenlétük a világban, sokkal többet segélyeznek, sokkal aktivabbak a nemzetközi szervezetekben, sokkal több turistát küldenek a világba (próbálom az okokat összeszedni, ami okot adhat a nagykövetségek fenntartására az állam általános reprezentációán túl), szóval vannak olyan országok amelyek mindezekben meghaladják Magyarországot - vagy a cseheket -  mégis kisebb számú hálózatot működtetnek. Dánia, Finnország, Portugália, hogy csak a látható országokat soroljam a listáról

Keresztes Imre közölte: a 27 éves férfi 2019 júliusában szabolcsi lakóhelyükön szerelemféltés miatt veszekedni kezdett 23 éves élettársával, akivel mintegy másfél éve éltek együtt. A férfi a karjánál fogva a házuk udvarára rángatta a nőt, a földre lökte, a haját megragadva húzni kezdte, majd hirtelen elengedte, amitől a sértett feje a betonhoz ütődött. A nő attól tartva, hogy élettársa elveszíti az állását, a kórházi ellátása során azt állította, hogy véletlen baleset során sérült meg.

A férfi tavaly szeptemberben is megverte élettársát, szintén féltékenységből, ittasan veszekedni kezdett vele, fojtogatta, megütötte az arcán, a hátára taposott, kitépte füléből a fülbevalóját és nem engedte ki a családi házból.

A felek idén áprilisban úgy döntöttek, hogy élettársi közösségüket megszüntetik. A fennálló tartozásaik rendezése miatt azonban vita bontakozott ki köztük, a vádlott agresszív lett, a konyhában törni-zúzni kezdett, közben kiabálva veréssel fenyegette élettársát. A nő kimenekült az udvarra, a férfi utánament és berángatta a házba, ott alkarjával megszorította a nyakát, majd derékon rúgta. Az elkövető a bántalmazást csak akkor hagyta abba, amikor a sértett a fürdőszobába menekült és értesítette a rendőrséget.

A férfi ezután fenyegetéssel arra akarta rávenni a sértettet, hogy vonja vissza feljelentését, ennek érdekében többször felhívta telefonon és személyesen is felkereste.

Az ügyészség a sértett kihallgatását követően haladéktalanul elrendelte a rendőr őrizetét, gyanúsítottként hallgatta ki, majd bűnügyi felügyeletet és távoltartást indítványozott, amelyet a bíróság elrendelt.

A nyomozó ügyészség vádiratában azt indítványozta, hogy amennyiben a vádlott az előkészítő ülésen a bűncselekmények elkövetését beismeri, a bíróság ítélje 1 év 8 hónap, végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és katonai büntetésként fokozza le.

A Nyírbátori Járásbíróságra benyújtott vádirat szerint férfit több rendbeli könnyű testi sértéssel és személyi szabadság megsértésével, valamint hatósági eljárásban történő kényszerítéssel vádolják.

The post Vádat emeltek élettársát bántalmazó rendőr ellen appeared first on .