Biztonságpolitika

A közép-lengyelországi Plock városában megkezdődött azoknak az aktivistáknak a pere, akik a czestochowai pálos kolostorban őrzött ikon, a Fekete Madonna megmásított képét mutató matricákat ragasztottak ki egy helyi templom környékén – közölte a lengyel sajtó.

A három nő 2019 áprilisában ragasztotta ki a matricákat, amelyeken a Szűzanya és a gyermek Jézus glóriája a melegjogi mozgalmat jelképező szivárvány színeiben tündökölt. Az öntapadós képeket többek között házfalakra, de a nyilvános vécéfülkére és szemétkukára is kitették. Az ügyészség a vallási érzelmek megsértésével vádolja őket, ezért a cselekedetért pénzbírság, illetve szabadságkorlátozás vagy két évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. A nők nem ismerték el, hogy tettükkel bűncselekményt követtek volna el.

A per kezdete előtt szerdán a plocki kerületi bíróság épületénél néhány fős csoport gyűlt össze, “a szivárvány nem sért” feliratú transzparenssel tüntetve a vádlottak mellett. Lengyelországban az utóbbi időben többször előfordult vallási jelképek, templomok megbecstelenítése, s tiltakozók templomi szertartásokat is megzavartak. Legutóbb kedden rongálták meg a tengermelléki Szczecin városában Szent II. János Pál emlékművét, lefestve annak emléktábláját.

A pápa szobrait Lengyelországban több helyen azokon a tüntetéseken is megrongálták, amelyek tavaly ősszel az abortuszszabályozást érintő alkotmánybírósági ítélet után törtek ki.

Tavaly nyáron szivárványos zászlókat rögzítettek több ismert fővárosi emlékműre, köztük a Lengyelország történelméhez több szálon kötődő belvárosi Szent Kereszt Bazilika lépcsőjén álló Krisztus-szoborra. Sokakat felháborított az is, hogy a 2019-ben pünkösd előestéjén rendezett varsói melegjogi felvonulást egy mise-paródiával indították el, amelyben a pap szerepében egy szivárványszínű ruhába öltözött aktivista lépett fel. Gdansk kikötővárosban tavaly szeptemberben, valamint 2019 őszén is az ottani melegjogi felvonulásokon a Szűzanya szívére emlékeztető, szivárványszínű női nemi szerv makettjével meneteltek.

A 2019-es plocki eset után a lengyel püspöki konferencia szóvivője nyugtalanítónak és fájdalmasnak nevezte “a lengyelek számára szentséget jelentő czestochowai ikon megbecstelenítését”, és kérte, hogy a lengyelek, nézeteiktől függetlenül, tartsák tiszteletben a katolikus hívők érzelmeit.

Lengyelországot az utóbbi időben többször bírálatok érték az Európai Unió szervei részéről az LMBT csoportok jogai kapcsán. A kifogások többsége arra hivatkozik, hogy számos lengyel településen 2019-ben úgynevezett családvédelmi nyilatkozatokat szavaztak meg, amelyek a bírálók szerint sértik az LMBT-közösség tagjainak szabadságjogait.

The post Bigott: megkezdődött a Fekete Madonna képét megmásító aktivisták pere appeared first on .

Jogerősen tíz év szabadságvesztésre ítélték azt a férfit, aki 2001-ben megkéselte egy budai szálloda recepciósát, majd tizenhét évig Mexikóban bujkált – közölte a Fővárosi Ítélőtábla.

A közlemény szerint a vádlott 2001. szeptember 28-án az egyik társával együtt álnéven, hamis okmányokkal és személyi adatokkal jelentkezett be egy budai hotelbe azért, hogy ott “a korábbi módszerrel vagyon elleni bűncselekményeket kövessenek el”. Rövid idő múlva csatlakozott hozzájuk harmadik társuk is. A recepciósnak a vádlott és társai ismerősek voltak, mivel a szállodában 2000 novemberében is volt egy lopássorozat, és hozzájuk hasonló személyleírású emberek merültek fel elkövetőkként.

A vádlott és társai este álkulccsal bementek a szálloda német vendégeinek szobájába, és elvittek egy fényképezőgépet meg egy mobiltelefont. Közben a recepciós jelzésére a hotel tulajdonosa és alkalmazottai kérdőre vonták a vádlottat és társait, és dulakodni kezdtek. Ekkor a vádlott egy késsel megvágta őket. A recepcióst a mellkasán és a hasa bal oldalán legalább kétszer közepes erővel szúrta meg, majd elmenekült. A vádlott egyik társa szintén elmenekült, a másikat a rendőrök a helyszínen elfogták.

A hotel tulajdonosa és segítői nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedtek, a recepciós viszont életveszélyes állapotba került. Életét a gyors orvosi ellátás, a mellkasfeltáró műtét mentette meg.

A vádlott Mexikóba szökött és hamis személyazonossággal új életet kezdett. Nemzetközi elfogatóparancs alapján fogták el az ottani hatóságok 2018-ban, majd Magyarországra szállították. 2019. február 1-ig letartóztatásban volt, majd óvadék ellenében bűnügyi felügyelet hatálya alatt állt. Az elsőfokú ítélet kihirdetése után végül ismét elrendelték a letartóztatását.

Az ítélőtábla közleménye szerint az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék megállapította azt is, hogy a vádlott és egyik társa az 1990-es évektől kezdve többször volt büntetve vagyon elleni bűncselekmények – köztük szállodai lopások – miatt. A törvényszék tavaly június 24-én a férfit aljas indokból elkövetett emberölés kísérlete miatt nyolc év fegyházra ítélte, valamint kötelezte csaknem 600 ezer forint bűnügyi költség megfizetésére.

A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla a szabadságvesztés időtartamát nyolcról tíz évre súlyosította. A férfi legkorábban büntetése kétharmad részének letöltése után bocsátható feltételes szabadságra.

The post Jogerősen tíz évet kapott a tizenhét évig Mexikóban bujkáló késelő appeared first on .

Azonosítatlan betegség terjed a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Egyelőre nem sikerült azonosítani a kórokozót.

A kongói sajtóban megjelent hírek szerint, a titokzatos betegségben tíz nap alatt 62 ember vesztette életét az ország belső részén található Bikenge régiójában, a betegek magas lázzal, kiszáradással és vérszegénységgel kerültek kórházba.

Az egészségügyi hatóságok arról számoltak be, hogy a betegség leginkább öt éven aluli gyermekeket fenyegeti — írja a török TRT hírügynökség .

The post Már csak ez hiányzott: ismeretlen betegség terjed Kongóban appeared first on .

A líbiai polgárháború több fordulaton is keresztülment az elmúlt időszakban. Ezen változások epicentrumában a katonai és politikai megfontolások mellett, a gazdaság és annak alapköve az olajipar áll. A kérdés nem csak belügy, hiszen a legtöbb európai energetikai vállalatnak befektetései vannak az országban. A cégek anyaországainak pedig prioritást képez Líbia stabilizálódása, így igyekeznek a lehető legnagyobb támogatást biztosítani Észak-Afrika háború szaggatta országának. Ennek egyik lehetséges útja az olajipar és a benne rejlő potenciál kiaknázása.

Az olajcsap blokádja

A líbiai konfliktus egy kevésbé ismert, de Európára is nagy hatást gyakorló összetevője a gáz-és olajkitermelés és annak exportjának kérdése. Az ország kiemelkedő mennyiségű olajkészlettel bír. Az OPEC 2019-es adatai alapján 48,363 millió hordónyi bizonyított olajtartalékkal és 1,505 milliárd köbméternyi gázzal rendelkezik, amelyek az ország gazdaságának alapját biztosítják.

Ez év január 17-én, amíg a berlini béketárgyalások zajlottak az ország jövőjéről, a Halifa Haftárt támogató törzsek és a Petroleum Facilities Guard nevű olajcég és milícia elfoglalták a főbb kikötőket és termelői létesítményeket, melyek az energiaexport motorjai voltak. A Haftár párti erők azzal indokolták a műveletet, hogy az ENSZ által elismert Nemzeti Egységkormány (GNA) arra használja a nyugati központú, ez által a Fájez esz-Szarrádzs kormány területén működő Nemzeti Olajtársaságot ( National Oil Corpotation), hogy az abból származó bevételekből török és szíriai zsoldosokat fizessen, akiket Ankara biztosít. Ezt az érvet alátámasztotta a tény, hogy Törökország egy Pentagon jelentés alapján 3700 szíriai zsoldost küldött a térségbe. A megszállók emellett pedig követelték az olajból származó haszon egyenlő elosztását is. A létesítmények őrzését hosszabb távon az oroszországi Wagner Csoport, katonai magánvállalat biztosította, akik a második líbiai polgárháború kihagyhatatlan szereplőivé váltak, mint az orosz proxy tevékenység eszközei.

A kikötők blokádjának célja a nyomásgyakorlás volt a nyugati kormányra a párhuzamos adminisztráció által. Az eredmény azonban kontraproduktívnak nevezhető, annak ellenére, hogy augusztusban több tüntetés is zajlott Tripoliban a korrupció, a romló életkörülmények és az áramkimaradások miatt. Ezek a megmozdulások azonban lezajlottak a Haftári erők központjaként számon tartott Bengáziban és Al-Marjban is szeptember elején. Az események megmutatták, hogy bár az állami intézmények megosztottan, egymással párhuzamosan működnek, a gazdasági hatások nem ismerik az ilyen megosztottságot.

Nyitás és tárgyalások

Az események súlyát felismerve szeptember 18-án Haftár bejelentette, hogy hajlandó feloldani a blokádokat az energiaipari bevételek méltányos elosztásának feltétele mellett. A bejelentést az Ahmed Matiq, a GNA miniszterelnök helyettese által vezetett tárgyalások előzték meg, ahol közös bizottságokban egyeztek meg a költségvetésről és egyéb részletekről. Bár Fájez esz-Szarrádzs nem hagyta jóvá a végső egyezséget, a Wagner csoport tagjai és más zsoldosok elkezdték elhagyni posztjaikat, és a helyzet a rendezettség felé mozdult el.

Az ország olajtermeléséért a már említett National Oil Corporation felelős, amely több leányvállalattal rendelkezik, ezek nagy része a Haftár által uralt régióban üzemel. A termelő kutak és a kikötők megszállásakor az NOC kivonta munkatársait azok biztonsága érdekében, és leállította a termelést. A cég a feloldásokat követően is leszögezte, hogy csak azon telepein hajlandó újrakezdeni a termelést és a kivitelt, amelyeket mindenfajta militáns csoport elhagyott és ezután is politikától függetlenül kívánja folytatni működését. A társaság már több kikötőt és lelőhelyet is biztonságosnak minősített és feloldotta azok vis maior helyzetét. Elindította Szeptember 22-én Zuwaytinah városában működő leányvállalatát a javuló biztonsági helyzet eredményeként. Ez hatalmas előrelépésnek tekinthető a líbiai emberek helyzetének szempontjából, ugyanis ez a telephely biztosítja az ország északi partszakaszán történő gázszállítást Bengázi felé és ez látja el a helyi erőművet, amely a környező régiónak állítja elő az elektromosságot. Emellett Hariga és Brega tengerparti városaiban is újrakezdődött a szállítás a külföldi partnereknek. A megnyíló líbiai olaj és gázpiac kapcsán találkozott Mustafa Sanalla, az NOC elnöke Oliver Owcza Németország líbiai nagykövetével, akit tájékoztatott a konszolidálódott helyzetről, és egyeztettek a jövőbeli német cégekkel történő együttműködésről. Németországon kívül Olaszországnak is fontos befektetései vannak. Földrajzi helyzetét kihasználva az olasz Eni olaj- és gázvállalat kiépítettet a Zöld Áramlat elnevezésű gázvezetékét, ennek kapacitása 8 milliárd köbméter évente. Ebből 2018-ban 4,55 milliárdot, 2019-ben pedig 5,86 milliárdot használt ki a cég.   Ezek a tények és adatok jól mutatják, hogy az európai országok nagy érdeklődést mutatnak Líbia energiahordozói iránt és a kitermelés éves szinten növekszik. Szeptember 23-án Giuseppe Bocino Olaszország líbiai nagykövete az olasz érdekek fenntartása miatt találkozott Mustafa Sanalla igazgatóval, az NOC vezetőjével. Sanalla tájékoztatta a nagykövetet az egyes leányvállalatok által vezetett kitermelő létesítmények biztonsági helyzetéről és az ott érvénybe lépetetett COVID-19-el kapcsolatos megelőző intézkedésekről. Ezek alapján látható, hogy a jelenlévő vállalatok, illetve azok székhelyéül szolgáló országok felismerték a termelés felfutásában rejlő lehetőségeket. Jövőbeli energia stratégiájukban pedig a javuló biztonsági helyzet miatt fontos szerepet szánnak majd Líbiának.

A National Oil Corporation júliusi és augusztusi jelentése alapján a blokád 10 milliárd dollárnyi veszteséget okozott az államnak a 9 hónapos periódusban. Az előző év júliusához képest 2,1 milliárd dollárról 38,2 millióra esett vissza az olaj- és gázexport bevétel. Az adatokat vizsgálva azonban optimizmusra adhat okot, hogy az augusztusi hónapban 38-ról 90 millióra emelkedett a jövedelem.

Megdermedő frontok, majd támadás

Augusztusban váratlan fordulat következett be, ugyanis a kezdeményezést megszerző, és így támadó pozícióban lévő Nemzeti Egységkormány erők megálltak az olajmezők egyik mediterrán térség felé nyíló kapujánál, Szurtnál. A megállás egyik oka a város ostromára való felkészülés volt, amelynek földrajzi elhelyezkedése mellett a másik stratégiai jelentősége az El-Dzsufra katonai légi bázis közelsége. A főbb okok azonban a nemzetközi nyomás, amely az ENSZ részéről is a békés politikai megoldást hangsúlyozta, valamint az a rizikó, amit az akkor formálódó esetleges egyiptomi intervenció hordozott magában. Abdel Fatah asz-Sziszi elnök egyeztetett a Líbia keleti felén élő törzsekkel, valamint a támogatásukat élvező keleti Képviselőházzal (House of Representatives) a beavatkozásról.

Az egységkormány háborús üzenetnek tekintette asz-Sziszi bejelentését, aki vörös vonalkánt jelölte meg Szurtot és kijelentette, hogy a város megszállása és a további előrenyomulás Egyiptom határait is fenyegetheti, így teljes körű, összhaderőnemi támogatásról biztosította a haftári erőket. A kialakult patthelyzet és gazdasági instabilitás más pályára kényszerítette a feleket, amely az augusztusban mindkét fél részéről deklarált tűzszünethez vezetett. Líbiában már több fegyverszünet született, többek között a berlini konferencia előtt is, azonban ezeket sorra megszegték. Jelenleg valami egészen másnak lehetett szemtanúja a háború sújtotta ország, ugyanis a meghirdetett tűzszünet óta, egy átfogó tárgyalási folyamat vette kezdetét a regionális országok és az ENSZ segítségével.

Tárgyalások zajlottak Egyiptomban és Marokkóban, melyek főként az alkotmányos átmenetről és a jövőbeli választások lebonyolításának részleteiről szóltak. Ezt követte az október 23-i genfi találkozó, ahol az ENSZ kezdeményezte tárgyalási folyamatok részeként létrejött 5+5 Katonai Bizottság (JMC) írta alá a tűzszüneti egyezményt, amely így már megkötő erővel is bírt a szerződéses forma által.

A felek közti egyeztetéssel párhuzamosan folytatódott a további olajlétesítmények beindítása a szeptember 29-i hurghadai egyeztetésekre alapozva, ahol a Petroleum Facilities Guards (PFC) és a JMC vállalták, hogy együttes erővel biztosítják az állandó olajkivitel fenntartását. Ezen elköteleződés egyik eredménye volt az október 11-i El-Sharara mező megnyitása, amely az országban a legnagyobbnak számít, és ahonnan elsődlegesen a Závij-i finomítót fogják ellátni olajjal, jelentette be az NOC. Ugyan ez pozitív előrelépés és kiutat jelenthet az ország jelenlegi gazdaságai helyzetéből, azonban fontos kiemelni, hogy a Sharara a blokádot megelőzően csak magában napi 300 hordónyi olajat termelt, addig mostanra ez a szám napi 40 hordóra csökkent. A helyzet akkori pillanatnyi megítélését segíti a tény, hogy az október 12-i országos termelés 335 hordó volt. Egy lendületvétele után a termelés napi 150 hordóra emelkedett, a mielőbbi profit elérés kapcsán az NOC havi 600 hordónyi kivitelt irányzott előre.

Október 23-án további lezárt kikötők Ras Lanuf és Es Sider nyíltak meg, – részben a megkötött fegyverszünet hatására, amelynek központi eleme a külföldi harcosok kivonása – melyeken keresztül az olajexport folytatódhatott. Waha és Harouge termelőegységei is újraindultak, ennek eredményeképpen országosan napi 800 000 hordónyi termeléssel számolnak a szakemberek az NOC-nél, amit négy héten belül egy millióra kívánnak növelni. Haftár ígéretéhez hűen az őt támogató törzsek és az idegen zsoldosok elhagyták az utolsó lelőhelyet is, El-Feel-t, így október 26-ra már minden egyes blokád alá vont objektum biztonságossá vált a munkálatok megkezdésére.

A megjelent jelentés alapján a szeptemberi termelésből befolyt összeg 116.9 millió dollár volt, ezzel szemben 2019-ben az ezen hóra eső jövedelmek elérték 1.7 milliárdot. A következő október havi 230.2 milliós összeg felszálló ágat mutat, persze ez is elenyésző az elmúlt év októberi 2 milliárd dolláros teljesítményének tükrében. Az enyhe növekedés annak volt köszönhető, hogy a szeptember végén megnyitott Al-Hrega és Brega kikötőkbe el tudták szállítani a termelésbe már korábban visszacsatlakozott telepekről kinyert és addig ott felhalmozott olajmennyiséget. A kijelölt napi egymillió hordó november 7-re sikeresen el is érte Líbiát, ami valóban rendkívüli teljesítmény a több hónapnyi zárlat és a helyenként még mindig instabil biztonsági helyzet miatt, a kilátások azonban nem felhőtlenek.

A költségvetés jelentős részének kiesése kölcsönök felvételére kényszerítette a cégeket, hogy a gépek és felszerelések fenntartását el tudják végezni. Mivel a legtöbb helyen hónapokig sem munkások, sem pedig karbantartó személyzet nem tartózkodott, ezért az amortizáció komollyá vált. Az így keletkezett károk kijavítására fordított pénzt sajnos a munkások béréből kellett elvenni, így az ő kifizetésük is csúszott. Az NOC attól tart, hogy a frissen elért termelést nem tudják sokáig fenntartani, és szinte lehetetlennek tűnik a blokád előtti szintre emelni azt.

A líbiai olajszektor visszatérése a nemzetközi piacra negatívan hatott annak szereplőire és a piacra magára. A koronavírus járvány miatti csökkenő kereslet okozta veszteségeket a líbiai kínálat berobbanása tovább növelte és e két hatás 3 %-kal vetette vissza az árakat.

Olajipar szerepe a stabilizációban

Az épülő líbiai államban, amelynek következő választását 2021 decemberére írták ki, nagy szükség lesz olyan intézményekre, melyek nem átpolitizáltak, és hozzájárulnak a népesség jólétének kiépítéséhez, jelen esetben munkahelyek teremtésével. Az ország adottságait vizsgálva a turizmus-, a halászat- és az energiaipar fejlesztése lehet rövidtávon a megoldás. Ebben a folyamatban nem elhanyagolható a National Oil Corporation szerepe, amely igyekszik a lehető leginkább kivonni magát a politikai folyamatokból és a szektorán belül professzionálisan ellátni feladatát, emellett pedig A Tripoli központú cég megbélyegezhető azzal, hogy inkább a GNA felé húz, ennek főként gyakorlati okai vannak.

A GNA irányába mutatott simulékonyság annak tudható be, hogy ez az ENSZ által elismert a két frakció közül és a legtöbb nyugati kapcsolattal is az egységkormány rendelkezik, valamint Törökország szövetségese, amely nagy igényt mutatnak az energiahordozókra és a gazdasági együttműködésre Líbiával. Ennek egyértelmű jele volt a 2019 végén megkötött exkluzív gazdasági zóna létrehozása a Földközi-tengeren, amely összeköti a két országot. Bár ezt a fajta elfogultságot cáfolni látszik a cég állításai mellett az a találkozó is, ahol Mustafa Sannala és az egyes Európai Uniós államok- többek között Magyarország-nagykövetei tárgyaltak.

A résztvevők kölcsönösen köszönetet mondtak egymásnak. Sannala a biztosított támogatásokért, a nagykövetek pedig a társaság kitartó munkájáért. A találkozó lényeges eleme volt, hogy az EU-s követek hangsúlyozták az NOC úttörő munkáját, melyet az átláthatóság és a jó kormányzás érdekében végzett. A cég rendszeresen publikálja adatait a bevételek és a termelés kapcsán, tájékoztatva ezzel a líbiai népet. Sanalla maga is hitet tett amellett, hogy az NOC igyekszik kimaradni a politikai csatározásokból, és megmarad egy állami szervnek, aminek működését a líbiai törvények szabályozzák.

A blokád kialakulásának egyik oka a társadalom haragja volt az egyenlőtlen elosztások kapcsán. Erre reagálva az NOC egyik közleményében kifejtette, hogy a bevételek mind a Libyan Foreign Bank-be futnak be, és azok felhasználására a társaságnak nincs ráhatása. Ezzel a lépéssel igyekeztek kivédeni minden jövőbeli támadást, és felhívni a kormány figyelmét az elkövetkező átalakítások során a jobb transzparencia kiépítésére. A társaságnak nincsen félni valója és nyugodtan kihasználhatja lehetőségeit hiszen bármilyen összetételű is lesz az új kormány, az nem ignorálhatja a gazdaság motorját képző entitást.

Vitán felül áll, hogy az olajvállalatok munkáltatói szerepe megkerülhetetlen lesz Líbia jövőjében. A globálisan is válságot megélő olajágazat azonban itt tovább mutat és a társadalom szemléletének átformálására is hatással lehet a semlegessége és a stabilitás iránti elköteleződése okán akkor is, ha ezt önös érdekekből teszi a mellékes hatása előremutató. A gazdaság ugyan a politikától soha nem lehet teljesen független, azonban ne felejtsük el, hogy a kettészakadt Líbiában ez az állítás nem a teljes kivonódást jelenti a politika determináltsága alól, hanem a két frakció közötti szembenállásból való kimaradást. Ez egyfelől jó stratégia lehet arra, hogy a majdani kormány miként ítéli meg a szervezetet. Nem utolsó sorban pedig fent kell tartania az ország vonzerejét a külföldi befektetők előtt és ehhez egy semleges viszonyulás a belpolitikai ügyekhez legjobb választás.

Kilátások

A jövő kérdései közé tartozik, hogy milyen összetételű lesz majd a Petroleum Faciliteis Guard, amely mint fegyveres szervezet a genfi tárgyalások értelmében szintén át lesz alakítva.

Az is vitákhoz vezethet, hogy a két fél területén lévő létesítményeket hogyan osztják fel, valamint vegytisztán az LNA vagy a GNA kötelékeiből áll-e majd az olajkutakat védő biztonsági erő.

Írta: Kovács Ádám

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Berlinből Moszkvába hazatérő Alekszej Navalnij ellenzéki politikus őrizetbe vételére készül az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN).

A FSZIN moszkvai parancsnoksága csütörtökön megerősítette, hogy a hét végén hazatérni készülő Navalnij ellen körözés van érvényben, ezért lépéseket kíván tenni a politikus őrizetbe vétele érdekében. Az Interfax hírügynökséghez eljuttatott közlemény szerint a hatóságnak szeptember 24. óta nincs tudomása Navalnij valós tartózkodási helyéről, ezért november 27-én előzetes nyomozást indított, december 29-én pedig elfogatóparancsot adott ki ellene.

Az ismert ellenzéki szerdán jelentette be, hogy vasárnap kíván visszatérni Moszkvába, és arra biztatta követőit, hogy fogadják őt a vnukovói repülőtéren. Ügyvédje, Vagyim Kobzev, csütörtökön újságíróknak kijelentette: nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az őrizetbe vétel már ott megtörténhet.

Kobzev szerint Navalnij csak szerdán tudta meg, hogy a FSZIN országos körözést adott ki ellene. Az ügyvéd nem tudta megmondani, hogy ügyfele megváltoztatja-e emiatt hazatérési szándékát.

A FSZIN kedden keresetet nyújtott be egy moszkvai bíróságon amelyben kezdeményezte az úgynevezett Yves Rocher-ügyben Navalnijra kiszabott felfüggesztett börtönbüntetés letöltendővé változtatását. A hatóság az orosz büntető törvénykönyvnek arra a paragrafusára hivatkozott, amely szerint retorzióval sújtható az elítélt, ha nem térítette meg a kárt vagy ha újabb bűncselekményt követett el. A FSZIN korábban kifogásolta, hogy Navalnij felfüggesztett büntetése lakhelyelhagyási tilalmat is tartalmazott, ezért augusztusban el sem utazhatott volna Moszkvából Szibériába.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 2017 októberében igazságtalannak minősítette az ítéletet, és felülvizsgálatot kért, de az orosz legfelsőbb bíróság mégis helybenhagyta a bírósági döntést, egy moszkvai bíróság pedig egy évvel meghosszabbította a próbaidőt. Egy másik, úgynevezett Kirovlesz-ügyben, amelyet 2013-ban indítottak ellene, Navalnij felfüggesztett szabadságvesztésének próbaideje 2019 júliusában lejárt.

The post Navalnij őrizetbe vételére készül az orosz büntetésvégrehajtás appeared first on .

A maszkviselési kötelezettség figyelmen kívül hagyása miatt az elmúlt 24 órában 197 személlyel szemben intézkedtek a rendőrök – mondta a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának vezetőhelyettese.

Kiss Róbert alezredes elmondta: a védelmi intézkedésekről szóló kormányrendelet szeptember 21-ei hatályba lépése óta összesen 19 529-szer intézkedtek a rendőrök a maszkviselési kötelezettség figyelmen kívül hagyása miatt. 161 emberrel szemben azért kellett intézkedni, mert a tízezer lakosnál nagyobb települések közterületén megszegték a maszkviselésre vonatkozó önkormányzati rendeletet. Közülük 48-at figyelmeztettek, 57-et helyszíni bírsággal sújtottak, 56-ot pedig feljelentettek.

Tömegközlekedési eszközökön, azok várakozóhelyein négy, üzletekben és bevásárlóközpontok területén pedig 32 emberrel szemben intézkedtek a rendőrök a maszkviselési kötelezettség figyelmen kívül hagyása miatt – tette hozzá.

A boltokra, vendéglátóhelyekre, szálláshelyekre és szabadidős létesítményekre vonatkozó szabályok megszegése miatt eddig 702 rendőri intézkedésre volt szükség. Ebből 196 esetben az üzemeltető vagy a tulajdonos mulasztása volt megállapítható, 506-ban pedig az üzletek korlátozott nyitvatartására vonatkozó szabályokat nem tartották be.

Közölte: szerdán a kijárási tilalommal kapcsolatos szabályok megsértése miatt 333 ember ellen intézkedtek a rendőrök. Közülük ketten a kutyasétáltatás 500 méteres körzetére vonatkozó rendelkezést szegték meg. A november 4-étől hatályos kijárási korlátozás, majd az azt november 11-étől felváltó kijárási tilalom alatt már 24 891 esetben kellett intézkedniük a rendőröknek szabályszegővel szemben – mondta.

Szerdán is ellenőrizték a Magyarország területén személyforgalomban átutazókat, a tranzitszabályokat megsértőkkel szemben 67 esetben léptek fel. Az átutazókat szeptember óta ellenőrzik, a szabályokat be nem tartók ellen eddig 9660-szor intézkedtek. Szerdán 10 984 esetben ellenőrizték személyesen a rendőrök a hatósági házi karanténban lévőket, és 2709 ilyen korlátozó intézkedést rendeltek el. Jelenleg 25 646-an vannak hatósági házi karanténban. Közülük 2778-an vállalták, hogy a rendőrség elektronikusan ellenőrizze, betartják-e a karanténszabályokat.

A határon zökkenőmentes a forgalom, de a teherforgalomban a belépőoldalon Csanádpalotánál és Röszkénél 3-3 órás, Tompánál pedig 2 órás várakozási idővel kell számolni – ismertette az alezredes.

The post Szerdán 197-szer intézkedtek a rendőrök szabálytalan maszkviselés miatt appeared first on .

Tizenhét 3D radart vásárol Izraeltől Szlovákia a hadsereg légierejének fejlesztésére – jelentette a TASR hírügynökség szerdán, Jaroslav Nad védelmi miniszter megerősítésére hivatkozva.

A légierő rádiólokációs technikájának leváltását célzó javaslatot szerdai ülésén hagyta jóvá a szlovák kormány. A beszerzésről szóló szerződést a tervek szerint március 31-én kellene aláírnia a védelmi miniszternek.

A 17 NATO-kompatibilis, vegyesen közép-, kis- és közeli hatótávolságú radarral a jelenleg 24 radarból álló, jelentős részben már lejárt élettartamú radarállományt cseréli le Szlovákia – olvasható a pozsonyi kormány által jóváhagyott javaslatban.

A radarokért a javaslat szerint 148,2 millió eurót (megközelítőleg 53 milliárd 350 millió forintot) fizetnek. Ez az ár anyagilag a legelőnyösebb ajánlat volt, amelyet Szlovákia kapott, és nem érte el a beszerzés 155 millió euróra tervezett keretösszegét – mutatott rá a beszerzés kapcsán Nad.

A szerdán jóváhagyott dokumentumban a védelmi minisztérium hat közepes hatótávolságú, ELM-2084M típusú, öt kis hatótávolságú, ELM-2084S típusú, illetve 6 közeli hatótávolságú, ELM-2138M típusú radar megvásárlására tesz javaslatot. Az első két kategóriába tartozó radar ugyanolyan típus, mint amilyenek beszerzéséről tavaly decemberben a Magyar Honvédség számára írtak alá szerződést. A szlovák hadseregnek a radarokat a tervek szerint több lépcsőben, 2022 és 2026 között kellene megkapnia.

The post Izraeltől vásárol 3D radarokat hadseregének Szlovákia appeared first on .

Hamis internetes profillal, gyilkossággal fenyegetőzve zsarolt ki közel másfél millió forintot barátnőjétől egy zalai asszony – közölte a Zala Megyei Főügyészség szóvivője.

Pirger Csaba tájékoztatása szerint a 32 éves zajki nő Németh Róbert néven hozott létre egy közösségi oldalon álprofilt, amivel kapcsolatot kezdeményezett a barátnőjével. Azt állította, hogy a férfi az egyik ismerősének a testvére.

A Németh Róbert nevében üzeneteket író asszony “saját szórakoztatására” eleinte azt a látszatot keltette, mintha a “férfi” érdeklődne a nő iránt, ezért aktfelvételeket is kért tőle. A megtévesztett nő ezeket éppen a barátnője segítségével készítette és küldte el.

A rendkívül nehéz anyagi körülmények között élő, több gyermeket nevelő vádlott az álprofillal 2018 márciusától különböző összegeket kezdett követelni a nőtől azzal, hogy a pénzt majd a barátnőjének és az ő 41 éves ismerősének adja át. A “férfi” azzal fenyegetőzött, hogy ha a nő nem fizet, elrabolja és megöli a férjét és a fiát, a fotókat pedig nyilvánosságra hozza.

A megzsarolt nő a férjének azt mondta, hogy akkor készültek róla olyan fotók, amikkel megzsarolták, amikor korábban Svájcban prostituáltként dolgozott.

A közfoglalkoztatottként dolgozó, majd szociális segélyből élő nő alkalmanként tíz- vagy százezreket fizetett a fenyegető üzeneteket követően a jövedeleméből, a családi pótlékból vagy vagyontárgyaik, sőt a szociális támogatásként kapott tűzifa értékesítéséből. Miután a megfenyegetett nő ismerősétől már kölcsönt is kért a kifizetésekre, tavaly januárban a férje vette rá, hogy tegyen feljelentést az internetes zsaroló ellen.

A Nagykanizsai Járási Ügyészség élet vagy testi épség elleni fenyegetéssel elkövetett zsarolás bűntette miatt emelt vádat az álnéven fenyegetőző nő és társa ellen, akik legalább 1,4 millió forinthoz jutottak a zsarolással.

The post Aljas kis dög: ilyen “barátnővel” nincs szükség ellenségre appeared first on .

Janez Jansa szlovén kormányfő közölte, hogy a rendőrség “operatív részét” kivonják az egységes közalkalmazotti bérrendszerből, hogy igazságosabbá tegyék a juttatásokat – írta a Delo című szlovén napilap. A közszféra szakszervezeti képviselői tiltakozásuknak adtak hangot, és szociális párbeszédre szólítottak fel.

A vonatkozó bejegyzést a miniszterelnök még kedden tette ki közösségi oldalára, miután óriási vita kerekedett abból, hogy a belügyminisztérium a rendőrsztrájk bejelentését követően közzétette az interneten közel 8700 alkalmazottja – köztük a rendőrök – bruttó fizetését, személyes adatait és beosztását.

Jansa szerint ugyanakkor nem az a gond a rendőrök illetményével, hogy nyilvánosak vagy sem, hanem a bérek közötti különbségekkel van baj. Úgy vélte: az igazi problémát a túlzsúfolt irodákban ücsörgő, minden pótlékkal ellátott alkalmazottak és a terepen dolgozó rendőrök, valamint bűnügyi nyomozók fizetésbeli különbsége jelenti. Ők azok, akik nehéz körülmények között, biztonságukat és életüket kockáztatva dolgoznak – fogalmazott.

Szlovéniában a két szakszervezet, a Rendőrök Független Szakszervezete (SPS) és a Szlovén Rendőrök Szakszervezete (PSS) közül csak az utóbbi tagjai léptek sztrájkba hétfőn, mert szerintük a kormány nem tartotta be a rendőrség helyzetének javítására és a béremelésekre tett 2018-as ígéretét. Rok Cvetko, a PSS vezetője akkor elmondta: addig sztrájkolnak, amíg nem sikerül megállapodniuk a kormánnyal. A belügyminisztérium még aznap délután megjelentette honlapján alkalmazottainak adatait.

A szakszervezet szerint a tárca megsértette az adatvédelemi előírásokat, és veszélyeztette egyes rendőrök és nyomozók biztonságát és a biztonsági rendszert. Az információs biztos szerint nincs szó a személyes adatokkal való visszaélésről. A parlament hírszerzést felügyelő parlamenti bizottsága pénteken vitatja meg az ügyet.

Az állami szektor szakszervezeteinek képviselői a sajtónak elmondták: semmilyen konkrét előterjesztést nem kaptak a miniszterelnök javaslatával kapcsolatban, és attól tartanak, hogy társadalmi párbeszéd nélkül dönt a kormány.

Branimir Strukelj, az egyik szakszervezet vezetője a sajtónak úgy nyilatkozott: a csoport az egységes bérezési rendszert támogatja. Meggyőződésének adott hangot, hogy a miniszterelnök által említett bérkülönbségeket a már meglévő bérrendszeren belül is rendezni lehetne, ha a kormány elfogadná a rendőrök azon követelését, hogy saját kollektív szerződést kössenek.

“Az egységes bérrendszer szétszakítása ebben a kérdésben nem tűnik különösebben racionális vagy átgondolt lépésnek” – mondta Strukelj.

The post A rendőrség bérreformjáról tett bejelentést a szlovén kormányfő appeared first on .

Meghosszabbította a bíróság az édesapja, Szilágyi István színművész megölésével gyanúsított férfi letartóztatását.

A Fővárosi Törvényszék közleményében emlékeztetett: a férfi 2020. május 3-án reggel egy kalapáccsal többször fejbe verte idős korú, elesett állapotú édesapját, akit azután is bántalmazott, hogy a földre került. Az idős férfi belehalt sérüléseibe.

Bizonyítottság esetén “bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés” bűntette is megállapítható, és akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető – hangsúlyozták.

Az ügyészség a szökés, elrejtőzés és a bűnismétlés veszélye miatt kérte a férfi letartóztatásának meghosszabbítását két hónappal, és az indítványnak a bíróság helyt adott.

A gyanúsított pszichiátriai, rendszeres gyógyszeres kezelésben részesül, személyi körülményei rendezetlenek. A terhére rótt bűncselekmény kiemelkedő tárgyi súlyú. “Mindezen körülményeket együtt értékelve a gyanúsított személyiségjegyeiből fakadó társadalomra veszélyességével, a bizonyítottság esetén kiszabható büntetés nagyságával alappal lehet tartani attól, hogy a gyanúsított kényszerintézkedés hiányában a hatóságok elől megszökne, vagy elrejtőzne” – fogalmaztak.

Kitértek arra is, hogy a gyanúsított büntetett előéletű, és más ügyben is folyik ellene büntetőeljárás. A gyilkosságot a – szintén az édesapja ellen elkövetett – súlyos testi sértés bűntette miatt kiszabott, próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés hatálya alatt követte el. A rendelkezésre álló iratok, valamint az igazságügyi elmeorvosszakértői vélemény alapján a gyanúsított életvitelében bűnismétlésre hajlamosító körülmények is felmerültek. Minderre figyelemmel a bíróság szerint a bűnismétlés veszélye változatlanul közeli és reális feltételezés.

A Budai Központi Kerületi Bíróság emiatt március 15-éig meghosszabbította az emberöléssel gyanúsított férfi letartóztatását.

A végzés végleges – olvasható a törvényszéki közleményben.

The post Letartóztatásban marad a színészgyilkosság gyanúsítottja appeared first on .

Vasárnapra ígérte a hazatérését Németországból Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus a közösségi médiában közölt bejegyzésében.

“Sohasem volt számomra kérdés, hogy visszatérjek-e vagy sem. Egyszerűen azért, mert nem utaztam el. Németországba úgy kerültem, hogy egy újraélesztési dobozban érkeztem oda” – írta a Twitteren. A politikus korábban kilátásba helyezte, hogy amint orvosai megengedik, visszautazik Oroszországba. Hívei attól tartanak, hogy hazájában őrizetbe fogják venni.

Navalnij, Vlagyimir Putyin orosz államfő egyik legismertebb bírálója augusztus 20-án kórházba került Omszkban, miután rosszul lett a Tomszk-Moszkva repülőjáraton. Az omszki mentőkórházból hozzátartozói kérésére Berlinbe szállították. Német, francia és svéd laboratóriumi eredmények szerint novicsok típusú harci idegmérget találtak a szervezetében.

A hágai székhelyű Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) október 6-án kiadott nyilvános jelentésében azt írta, vizsgálata “megerősítette”, hogy Navalnij vér- és vizeletmintáiban olyan kolinészteráz-gátló anyag biomarkereit találták meg, amelynek szerkezeti jellemzői hasonlóak a vegyifegyver-tilalmi egyezmény függelékébe 2019 novemberében felvett, az 1.A.14 és az 1.A.15 jegyzékhez tartozó méreganyagokéhoz. Ez a kolinészteráz-gátló azonban a szerződés függelékében nem szerepel.

Moszkva azt állította, hogy a politikus szervezetében Oroszországban még nem volt méreg, és az európai jogsegélyegyezmény alapján többször is vizsgálati eredményeket követelt Berlintől, Párizstól, Stockholmtól és az OPCW-től, de ezeket mindeddig nem kapta meg.

Navalnij állami terrorizmussal vádolta meg Putyint, aki viszont az amerikai titkosszolgálati anyagok legalizálásának nevezte azt a decemberben publikált nemzetközi újságírói oknyomozást, amely arra az eredményre jutott, hogy az ellenzékit az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) emberei mérgezték meg. Az ellenzéki politikus ellen december végén az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) újabb bűnügyi eljárást indított, azt állítva, hogy sikkasztott az ellenőrzése alatt álló szervezetek számára gyűjtött közadományokból. A vádat az érintett koholmánynak minősítette.

Kedden az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) keresetet nyújtott be egy moszkvai bíróságon azzal a kéréssel, hogy minősítse letöltendővé a Navanijra, az úgy nevezett Yves Rocher-ügyben kiszabott felfüggesztett börtönbüntetést, a büntető törvénykönyv arról rendelkező paragrafusa, amely szerint retorzióval sújtható az elítélt, ha nem térítette meg a kárt, vagy ha újabb bűncselekményt követett el. A FSZIN korábban kifogásolta, hogy Navalnij felfüggesztett büntetése lakhelyelhagyási tilalmat is tartalmazott, ezért augusztusban nem utazhatott volna el Moszkvából Szibériába.

Navalnijt és öccsét, Oleget 2014 decemberében csalás és pénzmosás címén ítélték el az Yves Rocher-ügyben. Alekszejre három és fél év, öt évre felfüggesztett, az öccsére, Olegre pedig ugyanennyi időtartamú, de letöltendő börtönbüntetést szabott ki a bíróság. A vád szerint a fivérek 26,8 millió rubel kárt okoztak az Yves Rocher cég oroszországi leányvállalatának és további 4,5 milliót egy másik cégnek. (A rubel jelenleg mintegy négy forintot ér.) Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 2017 októberében igazságtalannak minősítette az ítéletet, és felülvizsgálatot kért, de az orosz legfelsőbb bíróság mégis helybenhagyta a bírósági döntést, egy moszkvai bíróság pedig egy évvel meghosszabbította a próbaidőt. Egy másik, 2013-ban elindított, az úgynevezett Kirovlesz-ügyben Navalnij felfüggesztett szabadságvesztésének próbaideje 2019. júliusban lejárt.

A mérgezési ügy miatt egyébként Európai Unió Tanácsának döntése alapján szankciós listára került Alekszandr Bortnyikov, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója, Szergej Kirijenko, az elnöki hivatal vezetőjének helyettese, Szergej Menyajlo, a szibériai szövetségi körzet elnöki megbízottja, Alekszej Krivorucsko és Pavel Popov, a védelmi miniszter két helyettese, valamint Andrej Jarin, az elnöki hivatal belpolitikai részlegének vezetője. Büntetőintézkedésekkel sújtották továbbá a Szerveskémiai és Technológiai Állami Kutatóintézetet (GoszNIIOHT), ahol feltételezések szerint a “novicsok” harci mérget kifejlesztették.

The post Vasárnapra ígérte a hazatárését Németországból Alekszej Navalnij appeared first on .

Letartóztatta a Budai Központi Kerületi Bíróság azt a férfit és nőt, aki tavaly decemberben több napig fogva tartotta az őket befogadó embereket, hogy hozzájuthasson az egyikük által örökölt nyolcmillió forinthoz – közölte a Fővárosi Törvényszék.

A párost élet vagy a testi épség elleni fenyegetéssel elkövetett zsarolással, valamint a személyi szabadság kétrendbeli megsértésével gyanúsítják. A gyanúsítottak – egy harmadik, ismeretlen társukkal együtt – december 17. és december 26. között tartották fogva a sértetteket a lakóhelyükön. Többször megütötték, valamint kalapáccsal és baltával fenyegették őket, az örököst azzal is megfenyegették, hogy az édesanyját “felkoncolják”. A kényszer hatására az egyik sértett édesanyja – a fia kérésére – 5 millió 700 ezer forintot átutalt az egyik gyanúsított testvérének folyószámlájára. Ezt követően az egyik gyanúsított többször gumilövedékes fegyverrel is megfenyegette a sértettet, és azt mondta neki, hogy a fegyverét már “élesre” cserélte, amellyel – ha szórakozik vele – fejbe lövi – írták a közleményben.

A bíróság megállapította, hogy a terheltek 2020 ősze óta a sértettek által használt lakásban éltek. Bejelentett munkahelyük, legális jövedelmük nincs, egzisztenciális körülményeik tisztázatlanok. Az elsőrendű gyanúsított büntetett előéletű: 2019-ben garázdaság és könnyű testi sértés miatt 180 óra közérdekű munkára ítélték. Társa ellen több büntetőeljárás van folyamatban, a többi között új pszichoaktív anyaggal való, bűnszövetségben elkövetett visszaélés miatt; ez utóbbi ügyben jelenleg is bűnügyi felügyelet alatt áll.

A bíróság egy hónapra – február 10-ig – elrendelte a férfi és a nő letartóztatását, álláspontja szerint ezt a bűncselekmény jellege, az elkövetés körülményei és az eljárás meghiúsításának veszélye is indokolja. A végzés ellen a gyanúsítottak és az elsőrendű gyanúsított védője fellebbezést jelentett be, így a döntés nem végleges.

The post Egyelőre nincs meg az elvetemült páros bűntársa appeared first on .

A maszkviselési kötelezettség figyelmen kívül hagyása miatt kedden 184 emberrel szemben intézkedtek a rendőrök – közölte a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának vezetőhelyettese a szerdai online sajtótájékoztatón.

Kiss Róbert alezredes elmondta: a védelmi intézkedésekről szóló kormányrendelet szeptember 21-ei hatályba lépése óta már 19 332 rendőri fellépés történt szabálytalan maszkviselés miatt. A maszkviseléssel kapcsolatos keddi intézkedések közül 151 a tízezernél több lakosú települések önkormányzati rendeleteiben meghatározott kötelezettségek be nem tartása miatt történt: 42 embert figyelmeztettek, 58-an helyszíni bírságot kaptak és 51 embert feljelentettek a rendőrök.

Emellett tömegközlekedési eszközökön és megállóhelyeken 15, üzletekben és bevásárlóközpontokban pedig 18 emberrel szemben léptek fel kedden a rendőrök a maszkviselési kötelezettség figyelmen kívül hagyása miatt – tette hozzá Kiss.

A boltokra, vendéglátóhelyekre, szálláshelyekre, szórakozóhelyekre és szabadidős létesítményekre vonatkozó szabályok megszegése miatt eddig 702 rendőri intézkedésre volt szükség, ebből 196 esetben az üzemeltető vagy a tulajdonos mulasztása volt megállapítható, 506 esetben pedig az üzletek korlátozott nyitva tartására és az üzletben való tartózkodásra vonatkozó szabályokat nem tartották be.

Kiss tájékoztatása szerint kedden 311 emberrel szemben intézkedtek a rendőrök a kijárási tilalom és a közterületi magatartási szabályok, közterületi csoportosulások tilalmának megsértése miatt, közülük heten a kutyasétáltatás ötszáz méteres körzetére vonatkozó szabályt nem tartották be. A kijárási korlátozás november 4-ével lépett hatályba, ezt november 11-ével a kijárási tilalom váltotta fel, november 4-étől a rendőröknek 24 555 szabályszegővel szemben kellett intézkedniük.

Kedden a Magyarország területén való átutazás szabályainak megsértése miatt 69-szer intézkedtek a rendőrök. A beutazási korlátozásról szóló kormányrendelet szeptember 1-jei hatálybalépése óta 9593-szor intézkedtek a rendőrök a szabályok megsértőivel szemben.

Kiss elmondta azt is, hogy kedden 3204 hatósági házi karantént rendeltek el. Jelenleg 25 856-an vannak hatósági házi karanténban, közülük 2876-an regisztráltak az online ellenőrzésre kifejlesztett mobilalkalmazásra. A rendőrök 10 473 helyszíni ellenőrzést tartottak a hatósági házi karanténban lévőknél kedden.

Az alezredes beszámolt arról is, hogy a járvánnyal összefüggésben tavasz óta 516 büntetőeljárást rendeltek el, ezekben száz gyanúsítottat hallgattak ki.

The post Kedden 184-szer intézkedtek a rendőrök szabálytalan maszkviselés miatt appeared first on .

1993. február 14-án rendezték meg a legelső IDEX – Nemzetközi Védelmi Kiállítást és Konferenciát. A Közel-Kelet legnagyobb állambiztonsági és fegyverkezési kiállítása, amely kétévente kerül megrendezésre Abu-Dhabiban. A rendezvény célja, hogy nemzetközi vállalatok bemutassák a fegyveripar legújabb termékeit és azoknak újításait. Kezdetben csak 34 ország vett részt 350 céggel, de az évek során egyre nagyobb és nagyobb lett az érdeklődés az esemény iránt. 2005-ben már 2 milliárd dollár értékben kötöttek itt üzleteket. 2009-ben volt a legnagyobb érdeklődés, amikor is 70 ország 900 hadiipari vállalata vett részt az expón. A kiállításon a látogatók és hadiipari vállalkozók a legmodernebb rakétavédelmi elhárító rendszerekkel, fegyverekkel és technikákkal találkozhatnak. A résztvevők között vannak honvédelmi miniszterek, vezérkari főnökök, vezető kormányzati döntéshozók, akik konferenciatermekben, társasági eseményeken és háttérbeszélgetéseken találkoznak. Nemcsak a fegyvereket lehet megcsodálni, hanem mesterséges környezetben rendeznek háborút, bábuk és vetítések helyettesítik az embereket, szabadtéri bemutatók és naponta rendezett vízi csaták zajlanak.

12 belső kiállítási csarnokon és több mint 35 000 négyzetméternyi területen mutatják be a helyi és nemzetközi vállalkozók fegyvereiket. Olyan nevesebb hadiipari cégek vesznek rendszeresen részt az eseményen, mint a BAE Systems, a Thales, a német Heckler & Koch, a Northtrop Grumman, a Raytheon, a Tyssen Krupp. (A rendezvény egyik legkiemelkedőbb formáját rendre az orosz hadiipar hozza, ami az utóbbi időben visszaszerezte az őt megillető helyét a világpiaci élvonalban és rangsorban.)

Petro Porosenko volt ukrán államfő selfie-t lő a 2015-ös IDEX kiállítás alkalmával. (Forrás: Facebook/ Sputnik)

Az Öböl menti fegyverkereskedelem jövedelmező a hadiipar számára. Csak a vásár ideje alatt az Egyesült Arab Emírségek hadserege több milliárd euró értékű befektetéseket kötött meg. Ez 30% több, mint 2013-ban. A katonai kiadások az Arab-öbölben az „arab tavasz” kezdete óta az egekbe szöktek. Az Egyesült Arab Emírségek az Egyesült Államok egyik stratégiai partnere az Iszlám Állam szíriai és iraki terrorizmus ellen folytatott harcában – jelenleg kétszer annyit költenek fegyverekre, mint 5 évvel ezelőtt. A megnövekedett fegyverkezési kiadások együtt járnak az Arab-félsziget biztonsági politikájának változásával. Noha az Egyesült Arab Emírségek már részt vett az Egyesült Államok afganisztáni és iraki műveleteiben, a legtöbb ilyen beavatkozás a nyilvánosság előtt sosem volt titok. A líbiai ISIS és a milíciák elleni légicsapásokkal az Egyesült Arab Emírségek immáron regionális nagyhatalomként jelenhetett meg. Az új biztonsági helyzet pedig megnövelte a fegyverek iránti igényt. Az Egyesült Arab Emírségek hadseregének képviselői nagy érdeklődést mutatnak a német fegyvergyártók legújabb technológiái iránt.

Az IDEX mellett másik legjelentősebb esemény a NAVDEX, a haditengerészeti expó, ahol lehetőség nyílik a kiállítók számára, hogy népszerűsítsék a legújabb haditengerészeti és parti biztonsági technológiákat és felszereléseket. Szintén helyi és nemzetközi kiállítók vesznek részt az eseményen, az expót még élő vízi bemutatók is színesítik. Az IDEX kiállításon számos nemzetközi konferenciát is megrendeznek, ahol a világ kormányainak és katonai döntéshozóknak lehetőségük nyílik, hogy megvitassák a hadiiparral kapcsolatos kihívásokat és akár ezekre közösen megoldást tudjanak találni. Az IDEX (illetve az ehhez kapcsolódó NAVDEX) az egyetlenegy nemzetközi védelmi kiállítás és konferencia a közel-keleti térségben, amely bemutatja a legújabb technológiát a tengeri- és légvédelmi ágazatokban. Ez egy egyedülálló platform a kormányzati szervekkel, vállalkozásokkal és kapcsolatok kiépítésére, megerősítésére az egész régióban.

Írta: Németh Csenge

A 2015-ös NAVDEX egyik részlegének kiállítása. (Forrás: Facebook/ المؤسسة العسكرية السودانية)

Felhasznált források:

• https://www.messeninfo.de/IDEX-M7066/Abu-Dhabi.html
• https://www.handelsblatt.com/unternehmen/industrie/waffenmesse-idex-in-abu-dhabi-terror-bringt-neues-geschaeft/11437148-2.html
• https://de.wikipedia.org/wiki/International_Defence_Exhibition
• https://idexuae.ae/idex/about-idex/
• https://www.handelsblatt.com/unternehmen/industrie/waffenmesse-idex-in-abu-dhabi-deutschland-ist-lieferant-kein-strategischer-partner/11437148-3.html

 

 

 

 

 

 

 

 

Hét 17 és 21 éves közötti férfit állítottak elő kedden Franciaország különböző részein, akik kapcsolatban álltak a Samuel Paty történelemtanárt októberben kegyetlen módon meggyilkoló 18 éves csecsen férfival – közölték rendőrségi források.

Az őrizetbe vettek jelent voltak azokban a különböző internetes üzenőcsoportokban, amelyekhez az orosz állampolgárságú csecsen gyilkos, Abdoullakh Anzorov is csatlakozott. A gyanúsítottak egy része szintén csecsen származású.

Decemberben már őrizetbe vettek öt, 18 és 21 éves közötti csecsen származású férfit, akik kapcsolatban álltak a gyilkossal, de a kihallgatásukat követően mindegyiküket elengedtek, nem indult ellenük eljárás. A 47 éves Samuel Paty meggyilkolása miatt eddig 14 ember ellen indult eljárás.

A történelemtanárt október 16-án gyilkolta meg a nyílt utcán, a Párizshoz közeli Conflans-Sainte-Honorine egyik középiskolájának a közelében a csecsen menekült, miután radikális iszlamista körökben elterjedt egy videofelvétel arról, hogy a tanár a szólásszabadságról szóló óráján Mohamed prófétáról készült karikatúrákat mutatott be. A gyanúsítottak között van az iskola hat tanulója is, közülük öt ellen terrorista gyilkosságban való bűnrészesség miatt folyik eljárás, miután ők segítették a 18 éves gyilkost a tanár azonosításában.

Anzorov egy orosz nyelvű hangüzenetben vállalta a tettét: azt mondta, hogy a profétát akarta megbosszulni, amiért a tanár szerinte “sértő módon mutatta meg”. A dzsihadistát a támadást követően járőröző rendőrök a helyszínen lelőtték.

The post Lefejezés, terror: újabb hét gyanúsítottat vettek őrizetbe Franciaországban appeared first on .

Nem jogerősen felfüggesztett fogházbüntetésre ítéltek egy nagykanizsai nőt, akinek egy kutyafuttatóból kiszabadult kutyái súlyos fogyatékosságot okoztak egy járókelőnek – jelentette be a Zalaegerszegi Törvényszék.

Vándor Virág szóvivő közölte: a vádlott 2016 óta gondozta a fia két kutyáját, amelyekkel már korábban is voltak problémák. Négy évvel ezelőtt az egyik a futtató kerítésén keresztül megharapott egy másik kutyát, két éve pedig a gazdájuk kezéből rántották ki magukat és támadtak rá egy pórázon vezetett ebre. A nő emiatt figyelmeztetésben részesült.

Tavaly januárban a nő ismét a nagykanizsai kutyafuttatóba vitte a kutyákat, ahol még azelőtt levette róluk a szájkosarat és a pórázt, hogy a kaput bezárta volna. A két nagytestű állat egy macskát meglátva kirohant a kapun kívülre, majd mindkettő rátámadt egy arra járó idős férfira.

A 83 éves áldozatukat az ebek a fején marcangolni kezdték, de nekitámadtak annak a férfinak is, aki a garázsából magához vett kapával próbálta távol tartani az állatokat az idős embertől. A mentőket és a hatóságot egy járókelő értesítette, aki a történtekről videofelvételt is készített.

A tavaly októberben tartott bírósági előkészítő ülésen a nő arra hivatkozott, hogy véletlen baleset történt, de a Zalaegerszegi Törvényszék szerdai ítéletében a váddal megegyezően bűnösnek mondta ki testi sértés vétségében. Az ezért kiszabott két év fogházbüntetés végrehajtását négy év próbaidőre felfüggesztette.

Az indokolásban elhangzott: a vádlott tisztában volt a kutyák agresszív magatartásával, de nem tartotta be az előírásokat, illetve nem kellő körültekintéssel járt el. Enyhítő körülményként értékelte a bíróság a vádlott büntetlen előéletét, de súlyosító körülményként vette számításba, hogy a nő a cselekedetével közvetlen életveszélynek tette ki a férfit, maradandó testi fogyatékosságot okozott neki, ráadásul a sértett önálló életvitelre alkalmatlanná vált.

Az ítélet nem jogerős, mert a vádlott három napot tartott fenn a fellebbezés megfontolására.

The post Felfüggesztettel megúszta a nő, akinek kutyái súlyos fogyatékosságot okoztak egy járókelőnek appeared first on .

A korábbi évekhez képest javuló eredményekkel zárult a 2020-as téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés – közölte az Agrárminisztérium (AM).

A közlemény szerint december 1-31. között zajlott ellenőrzés-sorozatot Erdős Norbert, az agrártárca élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára rendelte el. Az élelmiszerláncban végzett 2501 ellenőrzés során 49 alkalommal figyelmeztetést, 117 esetben – összesen több mint 8,1 millió forint – bírságot szabott ki az élelmiszerellenőrző hatóság.

Immár tizenharmadik alkalommal került sor a hagyományos téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzésre. A vizsgálatot a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) irányításával a területileg illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti szervek és a Nébih szakemberei végezték el az országban.

Erdős elmondta, a szezonális ellenőrzés elsődleges célja, hogy ismeretlen eredetű, nem biztonságos, vagy nem megfelelő minőségű élelmiszer ne kerülhessen a fogyasztók asztalára az ünnepek alatt sem.

Az ellenőrök az év végi téli akció során a friss húst, a haltermékeket, a füstölt nyers és főtt húskészítményeket, a virsliket, a szaloncukrokat és a szezonális zöldség-gyümölcsöket ellenőrizték kiemelten. Emellett sor került a kereskedelmi egységekben forgalmazott különféle dió, mák, mandula, kókuszreszelék, bejgli, virsli termékek, továbbá friss csirkehús laboratóriumi vizsgálatára is.

A laboratóriumi vizsgálatok kedvező eredménnyel zárultak, húsz virsliminta esetében például nem merült fel kifogás a Magyar Élelmiszerkönyvben előírt minőségi (kémiai és érzékszervi) jellemzők tekintetében. Az ellenőrök a tavaly életbe lépett, a friss húsok származásának a vásárlás helyén történő feltüntetésére vonatkozó előírások betartását is kiemelten figyelték.

Az államtitkár hangsúlyozta, a mostani akció több szempontból egyedi volt, mivel a koronavírus-járvány elleni védekezés miatt, valamennyi vizsgálat alkalmával fokozott figyelem irányult a higiéniai előírások szigorú betartására. A megváltozott helyzethez igazodva kiemelten ellenőrizték a kiszállítást végző vendéglátó egységeket.

Erdős kiemelte, a korábbi években tapasztaltakhoz képest javultak az eredmények, csökkent (a 2019-es 4,2 százalékról 3,6 százalékra) a higiéniai és (a 2019-es 2,7 százalékról 1,9 százalékra) a nyomon-követhetőségre vonatkozó hiányosságok előfordulási aránya.

A 2020-as téli ellenőrzés során 2501 létesítményben végeztek ellenőrzést a szakemberek, ebből 414 élelmiszer-előállító helyen, 1441 élelmiszer-forgalmazásban, 646 pedig vendéglátóhelyen történt. Az egy hónapig tartó akció alatt több mint 11 ezer hazai és külföldi élelmiszer került górcső alá. A megvizsgált termékek 3,8 százalékát, 423 tételt, összesen 14 300 kilogramm élelmiszert kellett kivonni a forgalomból.

The post AM: eredményes volt a téli szezonális ellenőrzés appeared first on .

A Tatabányai Járásbíróság jogerősen két évnél hosszabb börtönbüntetésre ítélt két ukrán férfit, aki a város egyik buszmegállójában eszméletvesztésig bántalmazott egy embert, majd elvette nyakláncát és karóráját – közölte a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség helyettes sajtószóvivője.

Horváth Sándor tájékoztatása szerint az egyik elkövető a mellette elhaladó ittas sértettet derékon rúgta, amitől az a járdára zuhant, majd a fekvő embert ököllel ütlegelte, amitől az áldozat eszméletét vesztette. Ezután társával a sértettet átkutatták, elvették márkás karóráját, valamint nemesacél nyakláncát. Az órát a nyomozók egy munkásszálló szobájában találták meg.

A Tatabányai Járásbíróság az egyik férfit két év két hónap börtönbüntetésre, a másik elkövetőt két év egy hónap börtönbüntetésre ítélte. Az ítélet a kihirdetését követően jogerőssé vált.

A -szerk- megjegyzése
A közleményben nem írtak arról, hogy a büntetésük letöltése után kitiltják-e és kitoloncolják-e Magyarországról a két elvetemült bűnözőt. Mert ez lenne a minimum.

The post Ittas embert kifosztó ukránokat ítéltek el Tatabányán appeared first on .

A kiszámítható életpálya és a hozzá tartozó versenyképes jövedelem biztosítása, a gondoskodás a munkavállalókról a célunk — közölte a honvédelmi miniszter.

Benkő Tibor a Honvédelmi Minisztérium Facebook-oldalára feltett videóban ismertette, hogy a honvédség “mint az ország egyik legbiztosabb foglalkoztatója”, milyen illetményeket és béren kívüli juttatásokat kínál 2021-re. Beszámolt egyebek mellett a honvédelmi alkalmazottak folytatódó illetményemeléséről, a katonák családtámogatásának emeléséről és a nyugállományú katonák támogatásáról is.

Kitért arra is, hogy a honvédségi munkavállalókról való gondoskodás mellett kiemelt figyelmet kell fordítani a jövő nemzedékét képviselő kadétokra, tiszt- és altisztjelöltekre, a nyugállományú, valamint az önkéntes tartalékos katonákra is.

A miniszter felidézte: a honvédségnél 2015-től 2019-ig hatvan százalékos illetményemelést valósítottak meg. Ezen felül – a kormány döntésének értelmében – 2019 végén minden katona 500 ezer forintot kapott munkája elismeréseként. 2019-ben döntött a kormány arról is, hogy három évente hat havi illetménynek megfelelő többletjuttatást biztosítanak a katonáknak. Az ehhez szükséges forrást időarányosan elkülönítik a HM költségvetésében – közölte.

Elmondta, hogy 2020-ban a hivatásos és szerződéses katonák, valamint az önkéntes tartalékos állomány egységesen további 10 százalékos bérkiegészítésben részesült, ami nem épült be bérükbe, de ezt az összeget 2021-ben is megkapják.

Minden szerződéses szolgálatra jelentkező katonának a szerződéskötés után százezer forintos szerződéskötési díjat folyósítanak. A katonák és a honvédelmi alkalmazottak részére – összhangban a kormány családügyi politikájával – családalapítási, iskolakezdési és lakhatási, valamint nyugdíj-előtakarékossági hozzájárulást, kedvezményes regenerációs lehetőségeket és ingyenes egészségügyi szűrővizsgálatokat biztosítanak.

Idén folytatódik a honvédelmi alkalmazottak – 2019-ben kezdett, négyéves, 35 százalékos – fizetésemelése. Ennek első húsz százalékát 2019-ben kapták meg a dolgozók, míg a fennmaradó 15 százalékot, három évre lebontva öt-öt-öt százalékban biztosítják. A kormány döntésével összhangban valósítják meg az egészségügyi dolgozók, valamint a honvédelmi nevelésben és katonai oktatásban részt vevő pedagógusok béremelését – fejtette ki a miniszter.

Benkő kiemelte: nemcsak meg tudják őrizni a béren kívüli juttatások korábbi szintjét, hanem a gyermekeket nevelő szülők 2021-től a korábbi harmincezer forint helyett ötvenezer forint nevelési támogatást kapnak. Emellett a katonák és honvédelmi alkalmazottak számára több mint a duplájára, gyermekenként kétszázezer forintra növelték a születési támogatást.

A miniszter kitért arra is, hogy az országos lefedettségű katonai szolgálat biztosítása érdekében elengedhetetlen egy korszerű lakhatási támogatási rendszer kiépítése. Ezért átalakították a lakhatást biztosító rendszer törlesztési támogatását, amelyet 2020-ben már több mint 2400-an vettek igénybe – közölte, hozzátéve: ezt a tendenciát szeretnék folytatni idén is. Elmondta, hogy egyszerűsítették a lakásértékesítési eljárásokat is. Lehetővé tették, hogy a katonák nyugállományba vonulásuk után is tovább élhessenek szolgálati ingatlanjukban.

Benkő azt mondta: a Magyar Honvédség hosszú távú célja, hogy a katonák tulajdonába kerüljenek az általuk bérelt lakások. Ezért azokat a katonák részére értékesítik. A befolyt összeget pedig a nagycsaládosok és a csonka családban élők támogatására fordítják – közölte a miniszter, aki újdonságként arról is beszámolt, hogy az albérletre és lakáslízingre felhasználható, úgynevezett lakáspénzt a legénységi állomány számára is kiterjesztik.

Idén bevezetik a házassági és a bejegyzett élettársi támogatást, továbbá a gyermekek utáni kiegészítést is növelik. Így egy családot fenntartó katona támogatása 2021-ben havi 25-35 ezer forinttal fog emelkedni.

A miniszter hangsúlyozta: rendkívül fontos a fiatalok megszólítása. Ezért 6 különböző ösztöndíjrendszert működtetnek, amelyek keretében a közép- és felsőfokú oktatásban – tanulmányi eredménytől függően – 8 ezer forinttól akár 130 ezer forintig terjedő ösztöndíjban részesülhetnek a diákok. Cél, hogy minél inkább kiszélesítsék a jogosultak körét – mondta.

A fiatalok támogatása mellett kiemelt cél a nyugállományú katonákról való újszemléletű gondoskodás megvalósítása – tette hozzá Benkő, aki úgy fogalmazott: “a katonai gondolkodás és hivatástudat ugyanis nem ér véget nyugállományba helyezéssel”. A honvédelmi tárca ezért továbbra is számít rájuk, mert ők képesek segíteni a honvédség és a civil lakosság közötti kapcsolatok erősítésében, a katonai erények, a hagyományok, a hazafiság és a polgári elvárások közötti összhang megteremtésében – mondta, hozzátéve: ellett a nyugállományú katonáknak meghatározó szerepük van a fiatalság katonai pályára irányításában is.

A nyugállományú katonák elismerésének egyik kifejezése az obsitos és veterán programok bevezetése. Ezek révén 2021-ben a nyugállományú katonák számára is elérhetővé teszik azokat a kedvezményeket, amelyek eddig csak az aktív állomány tagjait illették meg.

A honvédelmi miniszter hangsúlyozta: a koronavírus-járvány újszerű feladatokat rótt Magyarországra, a Honvédelmi Minisztériumra, a katonákra is. Benkő köszönetét fejezte ki a katonáknak, amiért alapfeladataikon túl, az ország működőképességének biztosítása érdekében a magyar emberek biztonságát szolgáló, a rendőrség, az egészségügyi ellátórendszer munkáját segítő feladatok végrehajtásában részt vettek és részt vesznek napjainkban is.

The post Benkő: a kiszámítható életpálya és a versenyképes jövedelem biztosítása a célunk appeared first on .

Váltóhamisítási ügyben 19 év szabadságvesztésre ítélte a szlovák legfelsőbb bíróság Marián Kocner nagyvállalkozót, akit Ján Kuciak oknyomozó újságíró meggyilkolásának perében tavaly szeptemberben felmentettek a felbujtás vádja alól – jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség.

Ugyancsak 19 év szabadságvesztést szabott ki a szlovák legfelsőbb bíróság a váltóhamisítási ügy másik résztvevőjére, Pavol Ruskóra, aki ugyancsak közismert nagyvállalkozó. Rusko az első és legnagyobb szlovákiai kereskedelmi televízió, az amerikai CME tulajdonában lévő Markíza volt vezérigazgatójaként és társtulajdonosaként, illetve a második Dzurinda-kormány gazdasági minisztereként vált ismertté, mely utóbbi posztra az általa alapított liberális Új Polgár Szövetség jelölte.

A vád szerint Kocner és Rusko egy harmadik – külön eljárásban perelt – társukkal együtt összesen négy hamis váltót készítettek, amelyek alapján 69 millió eurónak megfelelő összeget szereztek a Markíza televíziótól. A váltók rendkívül szövevényes ügye még a kilencvenes éveinek végére nyúlik vissza, amikor Rusko a Markíza televízió vezérigazgatója volt és rendezetlen üzleti ügyei voltak Kocnerrel. Rusko – saját korábbi állítása szerint – ezt az üzleti viszályt váltók útján rendezte, amelyeket Kocner később a többszörös tulajdoni-átrendezésen átesett kereskedelmi televíziótól hajtott be.

A most jogerősen elítélt Kocner neve több – részben már lezárult, részben még folyamatban lévő – per kapcsán is ismert. Ezek közül a legismertebb Ján Kuciak és élettársa három évvel ezelőtti meggyilkolásának belpolitikai viharokat kavaró ügye, amelyben Kocnert a gyilkosság megrendelésével vádolták. A szeptemberben zárult perben Kocnert bizonyítékok hiányában felmentették.

Az ítélethirdetés után a Kocner és Rusko jogi képviselője jelezte: rendkívüli jogorvoslati eszközzel fognak élni a váltóhamisítási ügyben született ítélettel szemben.

The post Súlyos börtönbüntetésre ítélték a szlovák újságírógyilkosság perében felmentett nagyvállalkozót appeared first on .