Biztonságpolitika

Barikádokat emeltek és rendőrökre támadtak szélsőbaloldali házfoglaló aktivisták Berlinben, hatvan rendőr megsebesült.

A zavargás a német főváros Friedrichshain nevű városrészében tört ki egy társasháznál, amelyet a kilencvenes évek eleje óta úgynevezett foglalt házként működtetnek a berlini tartományi alkotmányvédelmi hivatal által militáns szélsőbaloldaliként jellemzett aktivista csoportok. A tulajdonosok és a hatóságok, valamint az ingatlan részben bérleti szerződéssel rendelkező, részben jogcím nélküli használói között több évtizede tartó és időnként erőszakba torkolló konfliktus annak révén újult ki, hogy a kerületi önkormányzat utasította a tulajdonosokat az épület tűzvédelmi ellenőrzésére.

A tulajdonosok képviselői évek óta nem tudják elvégezni a felmérést, és a lakók és támogatóik előre jelezték, hogy a csütörtökre tervezett kísérletnek is ellenállnak. Szerda délelőtt az épületnél barikádokat emeltek, amelyek egy részét fel is gyújtották.

A rendőrség vízágyúval oltotta el a tüzet és páncélozott járművel bontotta el a torlaszokat. Becsléseik szerint nagyjából kétszáz ember rájuk támadt, az utcáról és a környező háztetőkről kövekkel, palackokkal, tűzijátékokkal dobálták őket. A rendet délutánra állították helyre.

A tűzvédelmi bejárás csütörtök reggel kezdődik. A rendőrség szerda délutántól péntek estig lezárta a környéket és gyülekezési tilalmat rendelt el az elzárt területre.

The post Rendőrökre támadtak házfoglalók appeared first on .

Különös visszaesőként elkövetett emberölés kísérlete miatt húsz év fegyházbüntetésre ítélte a bíróság azt a férfit, aki élettársára támadt 2020 januárjában – közölte a Fővárosi Törvényszék.

Azt írták: a vádlott, miután szabadult a korábbi barátnője elleni emberölési kísérlet miatt kiszabott tízéves fegyházbüntetésből, megismerkedett egy másik nővel, akinek álnéven mutatkozott be, nem fedte fel előéletét sem. Rövid idő alatt hozzáköltözött, sőt el is jegyezte a nőt, azonban egyre gyakoribb dühkitörései miatt a sértett szakított vele.

A férfi ezt nem tudta elfogadni, 2020 januárjában felment a nő lakására, ahol éppen egy lakatos cserélte ki a bejárati ajtó zárját annak érdekében, hogy a vádlott ne tudjon az ingatlanba bemenni.

Az elkövető, miután bejutott a lakásba, az éppen rendőrt hívni próbáló sértett kezéből kiütötte a mobiltelefont, dulakodni kezdett vele, majd késsel többször meg is szúrta. A lakatos a segélykiáltásokat meghallva a nő védelmére kelt. Az elkövető elmenekült a lakásból és otthonában öngyilkosságot kísérelt meg. A sértett a bántalmazás miatt nyolc napon túl gyógyuló, illetve maradandó sérüléseket is szenvedett.

A bíróság az elkövetési eszköz, a támadott testtájék, a szúrások száma illetve ereje, továbbá a férfi korábban erre vonatkozó kijelentései miatt egyértelműnek látta az ölési szándékot. A vádlottat húsz év fegyházbüntetésre, valamint tíz év közügyektől eltiltásra ítélték, kizárva a feltételes szabadulás lehetőségét.

Az ítélettel szemben az ügyészség súlyosításért, míg a vádlott és védője téves jogi minősítés és enyhítés miatt fellebbezett, így az nem végleges. Hozzátették: a bíróság fenntartotta a vádlott letartóztatását.

The post Leszúrta élettársát, húsz év fegyházra ítélték appeared first on .

Új különleges egység kezdte meg tevékenységét a szlovén határrendészet keretében kedden a horvát határhoz közeli Brezicében, ahol a legtöbb menekült lépi át illegálisan a határt – közölte a szlovén belügyminisztérium.

A 23 rendőrből álló egység – amelyet később 52 főre terveznek növelni – illegális bevándorlással és emberkereskedelemmel kapcsolatos műveletekben, valamint a határokon átnyúló bűncselekmények elleni küzdelemben vesz részt. Járművekkel, éjjellátó kamerákkal és drónokkal ellenőrzi majd a határt.

Ales Hojs belügyminiszter a helyszínen elmondta: bár a bevándorlás látszólag csökkenő tendenciát mutat, a menekültkérdés globális alakulása arra utal, hogy ez meg fog változni. “A határ ezen része különösen veszélyeztetett. Itt az ideje megfelelően felkészülni” – fogalmazott a tárcavezető. Hozzátette: az Európai Unióban tárgyalások folynak arról, hogyan lehet megfelelően ellenőrizni a schengeni külső határokat és visszaküldeni a menekülteket a nem uniós országokba.

“Amíg azonban nem születik ilyen megállapodás, önökre kell támaszkodnunk” – mondta a miniszter a szolgálatot teljesítő rendőröknek.

A szlovén rendőrség ez év első öt hónapjában 2440 illegális határsértőt tartóztatott fel, ami több mint negyedével kevesebb, mint az előző év ugyanezen időszakában volt.

The post Szlovéniában új határrendészeti egység kezdte meg tevékenységét appeared first on .

A Magyarországon született, de hosszú ideje Németországban élő Balla Zsolt lipcsei rabbit nevezték ki száz év óta az első tábori rabbinak a német hadseregben (Bundeswehr) – jelentette a Jewish Telegraphic Agency.

Utoljára az első világháború alatt volt a német hadseregben tábori rabbi, a náci korszakban teljesen megszűnt a tisztség, a holokauszt pedig rendkívül megtizedelte a zsidóságot az országban, a közösség létszáma a szovjet blokk összeomlását követő bevándorlás nyomán indult ismét növekedésnek. Száz év után először idén választottak ismét tábori rabbit, s a posztra az ortodox zsidóságot képviselő Németországi Zsidók Központi Tanácsa a 42 éves férfit javasolta.

Balla hangsúlyozta, ez a lépés fontos, és világos jele annak, hogy a zsidóknak “van jövőjük Németországban”. Bár hozzátette, megérti, ha egyesek értetlenül fogadják, hogy tisztséget vállal annál az intézménynél, amely lehetővé tette a holokausztot. A férfi, aki közel két évtizeddel ezelőtt költözött el Budapestről, Berlinben tanult rabbinak, 1938 óta ő az első Németországban végzett és kinevezett ortodox rabbi.

Ballát június 21-én avatják tábori rabbivá a lipcsei zsinagógában.

The post Balla Zsolt lesz száz év óta az első tábori rabbi a német hadseregben appeared first on .

Letették a mintegy 2,5 milliárdból épülő sárbogárdi rendőrkapitányság épületének alapkövét.

Juhász Roland, a Miniszterelnöki Kormányiroda állami vagyongazdálkodásért felelős államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt évtizedben a rendőrség hivatásos állománya több ezer fővel bővült, állandó rendőri jelenlét van minden településen, míg a kormány kemény, de igazságos, a tisztességes embereket védő törvényi környezetet alakított ki. Úgy vélte, a tisztességes emberek és a rend védelme megbecsülést érdemel, aminek alapvető eleme az ehhez méltó munkakörülmények megteremtése.

Az államtitkár elmondta, hogy a zöldmezős beruházásban épülő, több mint 1200 négyzetméter alapterületű kapitánysági épületben mintegy százan dolgoznak majd a kor igényeinek megfelelő körülmények között. Jelezte, hogy a környezettudatosság is a fő szempontok között van, hiszen geotermikus víz- és hőszivattyú, napelemes kiserőmű működik majd a létesítményben.

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára arról beszélt, hogy az emberek életében rendkívül fontos a biztonság, legyen szó gazdasági, egészségügyi vagy közbiztonságról. Ezért is igyekezett a kormány 2010 óta minden téren biztonságot teremteni, ami nem ment volna az emberek szorgalma nélkül – tette hozzá.

Az államtitkár rámutatott, hogy a közbiztonság 2013 táján mutatta a legrosszabb számokat, azóta határozott javulás látható, az ismertté vált bűncselekmények száma 60 százalékkal csökkent, a felderített bűncselekmények száma és a felderítési mutatók is folyamatosan javulnak. Hangsúlyozta, ennél is fontosabb, hogy a polgárok rendőrségbe vetett bizalma, hite rendkívüli mértékben megnőtt, ezt minden felmérés megerősíti.

Pogácsás rámutatott, hogy a rendőrség, a rendőrök munkájának megítélése elsősorban szorgalmukon, emberségükön, kitartásukon múlik, amihez Sárbogárdon 2022 őszétől a modern környezet és munkakörülmények is adottak lesznek.

Sükösd Tamás polgármester emlékeztetett, legalább harminc-negyven éve terv az új rendőrkapitánysági épület megépítése, hiszen a jelenlegi épület, az egykori főszolgabírói hivatal régóta nem alkalmas a rendőri munka teljes körű segítésére. A megoldásra az önkormányzatnak nem volt anyagi lehetősége, a területet azonban biztosították az új épülethez, ingyenesen átadták az államnak – fűzte hozzá.

The post Letették a sárbogárdi rendőrkapitányság épületének alapkövét appeared first on .

Vádat emeltek egy férfi ellen, aki elfogásakor több mint tíz kilogramm kábítószert tartott újbudai lakásában 2019-ben – közölte a fővárosi főügyész.

Ibolya Tibor közleménye szerint a 41 éves férfi különféle kábítószerek – amfetamin, kokain, marihuána, MDMA, hasis és ketamin – kereskedelmével foglalkozott Budapest területén, különösen a XI. kerületben. A kábítószereket bérelt lakásában tárolta és porciózta.

A vádlott 2019. április 11-én a társasház mélygarázsában egy válltáskában csaknem 400 MDMA-tartalmú tablettát, 50-50 csomagba porciózva amfetamint, illetve marihuánát és még több csomagban kokaint tartott magánál, amelyeket értékesítésre szánt – írta a főügyész, hozzátéve: a férfi a lakásában nagykereskedelmi és fogyasztói kiszerelésekben több mint másfél kilogramm MDMA-tartalmú tablettát, több mint egy kilogramm amfetamint, mintegy nyolc kilogramm marihuánát, fél kilogramm kokaint, továbbá ketamint és kannabisz-gyantát is tartott.

Ibolya közlése szerint a nyomozók a vádlottól ezen felül csaknem 9 millió forint értékben készpénzt és a kábítószerek csomagoláshoz, kiméréséhez szükséges eszközöket is lefoglaltak.

A Fővárosi Főügyészség a férfival szemben kábítószer-kereskedelem miatt vádat emelt, illetve végrehajtandó fegyházbüntetést, pénzbüntetést, valamint vagyonelkobzást indítványozott ellene – olvasható a közleményben.

The post Vádat emeltek egy újbudai kábítószer-kereskedő ellen appeared first on .

Az Egyesült Államok visszatér, és megújítja kiváló kapcsolatait az Európai Unióval és a NATO-val – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök.

Joe Biden az Európai Tanács épületében hangsúlyozta: Amerika visszatért, noha soha sem távolodott el igazán. “Most újra kiváló lehetőségeink vannak a szoros együttműködésre az Európai Unióval és a NATO-val” – mondta. “Amerika érdeke az, hogy kiváló kapcsolatai legyenek az EU-val a NATO-val, másként, mint az elődöm idejében volt” – tette hozzá az amerikai elnök.

Charles Michel, az uniós tagállamok állam-, illetve kormányfőiből álló Európai Tanács elnöke azt hangoztatta: Amerika visszatért a nemzetközi porondra. “Ez jó hír a szövetségeseknek és az egész világ számára” – mondta. Hozzátette, várakozással tekint a számos fontos kihívás megoldását célzó közös munkára az Egyesült Államokkal. Twitter-üzenetében kijelentette: az EU és az Egyesült Államok közötti partnerség megújul, és erősebbé válik, mint valaha. “Ma megújítjuk partnerségünket, ami a jövőbeni jólétünkbe és biztonságunkba való befektetést jelenti” – fogalmazott.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kijelentette: az, hogy Biden a mandátuma ilyen korai szakaszában Brüsszelbe látogat, személyes elkötelezettségét mutatja Európa iránt. Ezt Európa nagyra értékeli – közölte. Azt mondta, a megelőző négy év nem volt könnyű, a világ drámaian változott, ahogy Európa is, de az EU meg szeretné erősíteni barátságát és szövetségét Washingtonnal – tette hozzá Ursula von der Leyen.

Biden a brüsszeli programja keretében kedden találkozott Fülöp belga királlyal, a látogatáson részt vett Alexander De Croo belga miniszterelnök, Sophie Wilmes belga, és Antoni Blinken amerikai külügyminiszter is.

A belga miniszterelnök a Twitter-oldalán közölte: Belgium és az Egyesült Államok hosszú, baráti és gazdasági kapcsolatokkal teljes múltra tekint vissza. “Lelkesen fogadjuk el Biden elnök kinyújtott kezét, hogy a koronavírus-járvány után rugalmasabb világot építsünk közösen, amely a kölcsönös tiszteleten, szabadságon és fenntartható gazdasági növekedésen alapul” – fogalmazott De Croo.

Wilmes az üzenetében aláhúzta: a találkozó szemlélteti Belgium és az Egyesült Államok mint szövetségesek, partnerek és barátok kiváló kapcsolatait.

Biden kétnapos látogatásra érkezett Brüsszelbe, ahol hétfőn részt vett a NATO csúcsértekezletén, kedden a belga királlyal folytatott megbeszélését követően az Európai Unió intézményeinek vezetőivel tárgyal.

The post Biden: az Egyesült Államok visszatér és megújítja kapcsolatait az EU-val és a NATO-val appeared first on .

Több mint háromszáz településen védekeznek a héten szúnyogok ellen – jelentette be a szúnyogirtási program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A következő napokban a Duna teljes szakaszán: a Szigetközben, Komárom térségében, a Dunakanyarban, a fővárosban, a Csepel-sziget településein, Dunaújváros, Szekszárd, Baja és Mohács környékén; a Tisza mentén pedig a szekszárdi régióban, a Tisza-tónál, ezen kívül az Ipoly környéki településeken, valamint a Körösök vidékén végeznek földi kémiai gyérítést – közölték.

A beavatkozások 318 települést, mintegy 90 ezer hektárt érintenek.

Az országos szúnyoggyérítési program idén április 22-én indult; azóta folyamatos volt a lárvák elleni biológiai védekezés. Ugyanakkor az elmúlt hetekben lehullott jelentős mennyiségű csapadék miatt számos ideiglenes tenyészőhely alakult ki, amelyekben a meleg időjárás hatására a lárvákból rövid idő alatt kifejlődtek a szúnyogok.

A kifejlett szúnyogok gyérítésére szolgáló készítményt földi úton, platós terepjáróra vagy kisteherautóra szerelt berendezésekkel juttatják ki, elsősorban a települések lakott belterületén – írták.

Kétféle módszert használnak a szakemberek: a melegköd-képzéses technológia során az apró cseppekre bontott irtószer terjedését hő hozzáadása is segíti. Ez a módszer főként növényzettel erősebben borított környezetben előnyös, de a munka során létrejövő köd rövid időre korlátozza a látási viszonyokat, ezért forgalmas helyeken kevésbé alkalmazható. Az ULV eljárás során szintén apró cseppekben juttatják ki az irtószert, de hő hozzáadása nélkül. A permetfelhő csak kismértékben észlelhető, a közlekedést nem zavarja, ezért forgalmasabb, városias területeken elsősorban ezzel az eljárással találkozhatunk – ismertették.

A felhasznált készítmény a kijuttatott mennyiségben emberekre, melegvérű állatokra, növényekre ártalmatlan, és néhány óra alatt lebomlik. A földi kezeléseket napnyugta után kezdik, így a méhekre, és más nappal aktív rovarokra nem jelent veszélyt a szúnyoggyérítés – tartalmazza a közlemény.

The post Szorgosan irtják a szúnyogokat a katasztrófavédelmisek appeared first on .

Kanadai gyilkosokat fogtak el Magyarországon szombat este – közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI).

A kanadai rendőrök gyanúja szerint egy 28 éves szlovákiai születésű kanadai állampolgár és 26 éves kanadai barátnője február végén a kanadai Hamiltonban megölt egy 39 éves férfit, valamint több lövéssel életveszélyesen megsebesítette az ő 26 éves barátnőjét. A páros – Oliver K. és Lucy L. – a bűntettet követően elmenekült, hónapok óta illegalitásban élt.

A kanadai hatóságok feltételezték, hogy mindkét szökevény elhagyta Kanadát és Európában próbál elrejtőzni, ezért nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellenük, valamint sajtófelhívást is közzétettek. A körözöttek menekülésének a KR NNI vetett véget. Együttműködve a kanadai és több európai rendőrséggel, hosszas hajsza után a magyar rendőrök azonosították a szökevények feltételezhető rejtőzködési helyét. Szombat este Budapest VI. kerületében, az utcán elfogták mindkét embert.

Oliver K.-t és Lucy L.-t őrizetbe vették, kiadatásukról később döntenek – olvasható a közleményben.

The post Kanadai gyilkosokat fogtak el Magyarországon appeared first on .

Az orosz-amerikai kapcsolatok állapota csaknem kritikus, a két elnök szerdai genfi találkozójának elő kellene mozdítania a megértést köztük néhány kérdésben – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója.

“A találkozó közben az elnökök ha nem is megállapodásra, de megértésre fognak jutni. Természetesen ez hatással lesz az orosz-amerikai kapcsolatok alakulására, amelyek mára zsákutcába jutottak, és amelyek állapota közel van a válságoshoz, és ebben az összefüggésben nyilván valamit tenni kell majd” – mondta Usakov.

Hozzátette, hogy mivel mindkét fél tudja, hogy “szét kell szedni a beomlásokat” a kétoldalú kapcsolatokban, “praktikus optimizmussal” tekint a találkozó elé, de nem naggyal. Usakov szerint minden megállapodás, ha egyáltalán sikerül majd ilyet elérni, kompromisszumos lesz, és hasznára válik majd a viszonynak.

Usakov a Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök szerdán esedékes tárgyalásainak napirendjén szereplő témakörök között említette meg az amerikai-orosz viszony állapotát és fejlődési kilátásait, a stratégiai stabilitás, információbiztonság valamint a kiberbűnözés elleni küzdelem, a gazdasági együttműködés, az éghajlat, az Északi-sarkvidék és a koronavírus elleni küzdelem problémáit. Usakov szerint felek “desszertnek” a regionális kérdéseket hagyták meg, köztük a Közel-Kelet, Szíria, Líbia, az iráni atomprogram, az afganisztáni rendezés, a Koreai-félsziget, Hegyi-Karabah és Ukrajna ügyét.

“Az elnökök bármilyen témát felvethetnek” – válaszolta a tisztségviselő arra a kérdésre válaszolva, hogy a terítékre kerül-e Alekszej Navalnij elítélt orosz politikus és Fehéroroszország kérdése.

Úgy vélekedett, hogy noha a napirendet nem volt nehéz összeállítani, tartalmilag nagyon nehéz tárgyalások várhatók. A kétoldalú kapcsolatban megoldatlan kérdésnek nevezte, hogy az amerikaiak a világ minden részén orosz állampolgárokat “fogdosnak össze”, és a 2014 után bevezetett szankciók közepette sok indokolatlan lépést tettek az orosz diplomáciai képviseletek ellen. A történteket a tanácsadó az orosz tulajdon ellopásának nevezte.

Usakov arra utalt, hogy az Egyesült Államok 2017. szeptember 2-án bezáratta a San Franciscó-i orosz főkonzulátust, valamint a washingtoni kereskedelmi képviseletet és annak New York-i kirendeltségét. (Az első két ingatlan diplomáciai mentességet élvező orosz tulajdon, a harmadik bérlemény.) A történteket Moszkva nyíltan ellenséges lépésként értékelte, és követelte a vagyontárgyak visszaszolgáltatását. Fél évre rá, 2018. március 26-án Washington bezáratta a seattle-i orosz főkonzulátust (bérlemény) és a főkonzul rezidenciáját (orosz tulajdon) is.

Usakov megerősítette, hogy a tárgyalásokat követően a két elnök a hagyományoktól eltérően nem közösen, hanem külön tart majd sajtóértekezletet. Megemlítette, hogy az együttes tájékoztatókat a szovjet időktől kezdve az amerikai fél szorgalmazta aktívabban.

Elmondta, hogy Putyin szerdán érkezik majd Genfbe, a Biden által kezdeményezett csúcstalálkozóra, és elutazása előtt találkozik Guy Parmelin svájci elnökkel is. Usakov a tárgyalások menetétől tette függővé azok időtartamát. Elmondta, hogy a csúcsot fokozott járványvédelmi óvintézkedések mellett fogják megtartani, a küldöttségek tagjai számára kötelező a PCR-szűrés.

Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő keddi tájékoztatása szerint a tárgyalások mintegy négy-öt órán át fognak tartani, a szüneteket is beleszámítva. A TASZSZ genfi keltezéssel azt jelentette, hogy Putyin sajtótájékoztatója helyi idő szerint várhatóan 18 órakor kezdődik majd.

A hírügynökség úgy értesült, hogy a csúcs 13 óra 15 perckor szűkkörű megbeszéléssel kezdődik majd a két elnök és a két külügyminiszter részvételével. Ezután mintegy háromnegyed órával a két küldöttség két, mintegy kétórás fordulóban ül tárgyalóasztalhoz bővített létszámban.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes az Izvesztyija című napilapban kedden megjelent nyilatkozatában nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a csúcs után a washingtoni orosz és a moszkvai amerikai nagykövet visszatérjen állomáshelyére. A két misszióvezető azt követően tért haza konzultációra, hogy Biden egy márciusi televíziós interjúban igenlően válaszolt arra a kérdésre, hogy gyilkosnak tartja-e Putyint, és azt hangoztatta, hogy Moszkvának “meg kell fizetnie” az amerikai választásokba való beavatkozásáért.

“Feltételezem, hogy az eredmények egyike a vezetők azon döntése lesz, hogy a nagykövetek visszatérnek, és hozzáfognak az egyetértés vagy a csúcson elérendő megállapodások megvalósításához. Ez fontos jelzés lenne, hogy egy nehéz oldalt átlapoztak, és valami új kezdődik” – mondta lapnak a magas rangú diplomata.

Rjabkov azt mondta, hogy amerikai részről nem tapasztalt készséget a külképviseletek normális munkájához való visszatérésre, ám ha ennek jelét adják, Moszkva nyitott a tárgyalások haladéktalan elindítására. Kijelentette: az a feltétele Egyesült Államok eltávolításának az Oroszországgal szemben barátságtalan országok listájáról, hogy Washington felhagy az orosz ügyekbe való durva beavatkozással.

Kifejezte Moszkva készségét, hogy az Európa Tanács vonatkozó egyezménye és a kölcsönösség alapján Oroszországban elítélt amerikai állampolgárokat szolgáltasson ki az Egyesült Államoknak, de, mint mondta, a névsorban a kémkedés címén börtönbe zárt Paul Whelan volt tengerészgyalogos nem szerepel. Peszkov azt mondta, hogy a fogolycsere konkrétumairól mindaddig, amíg a csúcson szóba nem kerül, ha szóba kerül, “nem helyénvaló” beszélni.

The post Kreml: az orosz-amerikai csúcsnak elő kellene mozdítania a megértést néhány kérdésben appeared first on .

A lengyel szejm szinte egyhangúlag felszólította az Európai Unió (EU) és a NATO tagállamait, kiemelten Németországot és az Egyesült Államokat, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket az Északi Áramlat-2 orosz-német gázvezeték befejezésének megakadályozására.

A határozat mellett a 453 jelenlévő képviselő közül 452-en szavaztak, egyetlen politikus – a kisebb ellenzéki tömörülés, a Kukiz´15 elnöke, Pawel Kukiz – adott le ellenszavazatot. A dokumentum azt követően született, hogy Joe Biden májusban bejelentette, Washington visszavonja a Balti-tenger alatt, Lengyelország és Ukrajna megkerülésével épülő projektet kivitelező cégek ellen kivetett amerikai szankciókat.

A lengyel képviselők az EU alapját jelentő értékekre, “az orosz terjeszkedés által fenyegetett közép-európai szomszédországokkal”, különösen Ukrajnával vállalt szolidaritásra hivatkozva fordulnak az EU-hoz és a NATO-hoz. Érvelnek emellett az európai stabilitással és biztonsággal, az EU-ra irányuló orosz nyomásgyakorlással szembeni ellenállóképességgel is.

Mindezek alapján arra szólítják fel az EU és a NATO tagállamait, hogy vonják vissza a gázvezetéknek nyújtott “összes támogatást”, és tegyenek lépéseket, amelyek a projekt azonnali és hatékony leállítását eredményezik. Úgy ítélik meg, hogy további politikai és gazdasági nyomásgyakorlás az Egyesült Államok részéről hozzájárulhat a gázvezeték építésének leállításához.

A szénhidrogének exportja az orosz fegyverkezés finanszírozásának fő forrását jelenti, e kereskedelem Oroszország “agresszív, nemcsak a szomszédországok, hanem más EU-tagállamokkal folytatott politikájának fontos eszközévé vált” – áll a határozatban.

A dokumentumban figyelmeztetnek arra, hogy a jelenlegi ukrajnai gáztranzit megszűnése esetén Oroszország előtt szabad út nyílik Ukrajna nagyszabású fegyveres megtámadásához, anélkül, hogy Moszkva viselné a nyugatra irányuló gázszállítás megszakításának költségeit.

Az Északi Áramlat-2 egy 9,5 milliárd eurós projekt, amelynek keretében két új, évi összesen 55 milliárd köbméter szállítási kapacitású vezetékkel bővül a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlat. Nyomvonala az oroszországi Viborgtól a németországi Greifswaldig tart. A mintegy 1200 kilométer hosszú új vezeték befejezéséhez még 80 kilométer hosszúságban kell lerakni csöveket.

The post Lengyelország felszólítja az EU-t és a NATO-t az Északi Áramlat-2 gázvezeték befejezésének megakadályozására appeared first on .

A magyar katonák felkészültek, gyorsan és precízen hajtják végre a feladatokat a haderőfejlesztési programnak köszönhetően a XXI. századi kihívásoknak megfelelő eszközökkel – hangsúlyozta Benkő Tibor honvédelmi miniszter a Black Swan 2021 nemzetközi gyakorlaton.

A Magyar Honvédség Bakony Harckiképző Központ lő- és gyakorlóterén tartott bemutatót követően a miniszter kiemelte, a hétfőn zárult brüsszeli NATO-csúcson elhangzott, hogy “nemzeti ellenálló képességre van szükség”, amelyet szavai szerint Magyarország 2018-ban kezdett fejleszteni a honvédelmi és haderőfejlesztési programnak köszönhetően. Ez adja Magyarország biztonságát – jelentette ki.

Az április 19-én kezdődött gyakorlatsorozat első fázisában nyolc nemzet részvételével zajlottak bemutatók. A keddi tematikus napon a Magyar Honvédség különleges műveleti képessége és a légierő együttműködését mutatták be magyar katonák részvételével.

Benkő hangsúlyozta: Magyarország regionális különleges műveleti parancsnokság létrehozásába kezdett, “amely a NATO-n belül egy képességhiány”. Azt mondta, ezt a képességet “vizsgáztatták” néhány héttel ezelőtt, több nemzet részvételével. Az ellenőrök megállapították, hogy elérték a műveleti alkalmazás kezdő szintjét, a teljes képességet pedig 2023 végére kell elérni.

A miniszter közölte: amit Magyarország célul tűzött ki maga elé, azt teljesítette. Ezen az úton kell tovább haladni egyre több fiatallal, akik megtalálhatják helyüket és számításukat a korszerű honvédségnél – húzta alá.

Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka azt mondta, a magyar katonák bizonyították a gyakorlat során, hogy az Afganisztánban és az Irakban szerzett tapasztalatokat képesek kamatoztatni. Hozzátette, bízik a magyar katonákban, akik a haderőfejlesztési programot valós képességekkel és valós tartalommal töltik meg. A katonák kiképzését folytatják, a technikai eszközökből a lehető legtöbbet igyekeznek kihozni – közölte.

The post Benkő: a magyar katonák felkészültek appeared first on .

Magyarországon nem könnyű agyunkat rászorítani, hogy egy repülő (ehelyütt jobban mondva csapatrepülő) alakulatnak nem mondjuk kettő, abból egy üzemképes repülőeszköze van, hanem lehet akár sok is. Én a megboldogult szentkirályi "nyilvános kiképzési napok" óta nem láttam annyi honvédségi helikoptert "műveletben", mint ezekben a napokban Újdörögdön, ahol a különleges műveletiek kiszolgálásában vettek részt - úgy a képességet jelenleg biztosító szovjet gépek, mint a szerepüket lassan, részben átvevő H145M-ek. Bízzunk benne, hogy az immár újra megjelenő volumen (repülőeszköz harcérték) mellé a szubsztancia (ember, fegyverzet, rendszer) is mihamarabb felzárkózik. 

Új és régi a Cseket-hegy alatti helikopterleszállókon.

A kicsit szélesebbre vett látószöggel készített képen a ma részt vett gépek szinte mindegyike látható.

 

A mai technikai újdonság: Rover 6i. 

A lesugárzó.

Zord 

Egy 33 millió forintos rablást derítettek fel a fővárosi nyomozók, a símaszkos támadók a dolgozóknak szánt fizetést vették el a cégvezetőtől tavaly decemberben – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK).

Tavaly december 10-én, reggel fél 6 előtt támadták meg az I. kerületi otthonából induló cégvezetőt, akinél az esedékes bérkifizetés miatt nagy összegű készpénz volt. A férfit a símaszkos rablók lefújták gázspray-vel, többször megütötték, és elvettek tőle több mint 33 millió forintot – ismertették. A BRFK jelentős értékre, csoportosan elkövetett rablás miatt ismeretlen tettesek ellen indított eljárást.

Hozzátették: a rablási osztály hónapokig tartó, minden részletre kiterjedő nyomozásának eredményeként azonosították a feltételezett elkövetőket. A 39 éves L. Ferencet június 1-jén Monoron fogták el. A fővárosi nyomozók lefoglalták a valószínűleg a bűncselekményből származó pénzen vett gyorsasági motorkerékpárt, autóverseny-szimulátort és más értékeket.

Ugyanazon a napon a rendőrök Győrben ütöttek rajta az 52 éves K. Csabán és a 46 éves M. Krisztiánon. Előbbinél három paprikaspray-t, valamint egy gáz- és riasztófegyvert is találtak. Mindhárom férfit gyanúsítottként hallgatták ki, őrizetbe vették, a bíróság pedig azóta letartóztatta őket. Az elfogott rablók negyedik társát még körözik – tették hozzá.

The post BRFK: 33 millió forintos rablást derítettek fel appeared first on .

Kiemelkedően teljesít a magyar ügyészség, az uniós átlagot lényegesen meghaladó arányban emel vádat az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) igazságügyi ajánlásai nyomán – közölte a Legfőbb Ügyészség.

A közlemény szerint évről évre folyamatosan csökken az OLAF magyar ügyészséghez eljuttatott igazságügyi ajánlásainak a száma, és az OLAF egyre többször olyan ügyben tesz igazságügyi ajánlást, amelyben már folyik Magyarországon nyomozás. Emlékeztettek: az OLAF az uniós pénzekkel összefüggő adminisztratív szabálytalanságokat vizsgálja, büntetőjogi tényállást nem állapít meg, bűnügyi bizonyítást nem végez, erre sem felhatalmazása, sem pedig eszköze nincs.

Felhívták a figyelmet arra, hogy a magyar ügyészség – bár erre nincs törvényi kötelezettsége – a mindig követett protokoll szerint az OLAF igazságügyi ajánlása nyomán valamennyi esetben elrendelte a nyomozást, illetve amennyiben már folyamatban volt a nyomozás, az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolták.

Az OLAF 2020-ra vonatkozó éves jelentéséből kitűnik, hogy a magyar ügyészség az OLAF-ügyek 67 százalékában emelt vádat. Ez a szám kimagasló eredmény, hiszen közel a duplája a 37 százalékos uniós átlagnak – írták.

Hozzátették: 2020-ban az OLAF összesen két igazságügyi ajánlást tett az ügyészi szervezetnek. Mindkét igazságügyi ajánlást már folyamatban lévő nyomozásban értékelte a hatóság. Az igazságügyi ajánlások száma évről évre csökken: 2016-ban tíz, 2017-ben hat, 2018-ban négy, 2019-ben három, míg 2020-ban két ajánlás érkezett – közölték.

Emlékeztettek arra is, hogy 2020. január 31-én Polt Péter legfőbb ügyész hivatalában fogadta az OLAF főigazgatóját, Ville Italát. A találkozón a felek megerősítették, hogy az uniós pénzeket érintő bűnügyi visszaélések kapcsán a szervezetek közötti hatékony információcserét és együttműködést továbbra is kiemelten fontosnak tartják. Emellett megállapodtak abban, hogy az eddig is jól működő szakmai kapcsolat további elmélyítése érdekében együttműködési megállapodást dolgoznak ki, amelynek véglegesítésére rövidesen sor kerül.

A magyar ügyészség és az OLAF szorosan együttműködik, mind vezetői, mind szakértői szinten rendszeresek a találkozók – hangsúlyozták.

The post Az uniós átlagot lényegesen meghaladó arányban emel vádat a magyar ügyészség az OLAF igazságügyi ajánlásai nyomán appeared first on .

A NATO hétfői, egynapos csúcstalálkozója új fejezetet nyit a transzatlanti együttműködés megerősítésében az Oroszország és Kína jelentette biztonsági kihívások közepette – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.

Jens Stoltenberg a harminc államot tömörítő brüsszeli székhelyű észak-atlanti szervezet csúcstalálkozójára érkezve hangsúlyozta: a NATO kapcsolatai Oroszországgal a hidegháború vége óta a legalacsonyabb szintre csökkentek “Moszkva agresszív fellépései miatt”. A NATO folytatja az elrettentés és a védekezés politikájának alkalmazását, ugyanakkor fontosnak tartja a párbeszéd fenntartását és folytatását Moszkvával. A párbeszéd nem a gyengeség, hanem az erő jele – hangsúlyozta.

Kijelentette továbbá: a szövetségnek közös választ kell adnia Kína gazdasági, politikai és katonai megerősödésére is. Kína nem osztja a NATO által képviselt értékeket. Noha Peking nem a szövetség ellensége, vagy ellenfele, de biztonsági kihívást jelent számára – mondta.

“Nem akarunk hidegháborút Kínával, de alkalmazkodnunk kell a megerősödése jelentette kihívásokhoz” – fogalmazott. Hozzátette: a szövetséges országok vezetői a csúcstalálkozón stratégiai nyilatkozatot fognak elfogadni Kínával kapcsolatban. A főtitkár reményét fejezte ki, hogy a NATO-országok vezetői egyetértenek majd abban, hogy a közös biztonsági kihívások kezelése további forrásokat igényel. A védelmi képességekre fordított kiadások növelése határozott üzenetet küld a szövetség egységéről. Ideje félretenni a megosztottságot – mondta.

Angela Merkel német kancellár érkezésekor azt hangsúlyozta, hogy az európai szövetségesek megerősítik együttműködésüket az NATO-csúcson első alkalommal részt vevő amerikai elnökkel a jelentkező kihívások kezelésének sikere érdekében. A német kancellár leszögezte: a csúcstalálkozón meghatározzák a következő évtizedben megvalósítani kívánt célkitűzéseket, és olyan témákat vitatnak meg, mint az Oroszország és Kína jelentette, egyebek mellett a kibertérben jelentkező kihívások. Reagálni kell Moszkva dezinformációs kampányaira – húzta alá Merkel. Elmondta, a vezetők megvitatják az együttműködés lehetőségeit a NATO-val szorosabb kapcsolatot kereső Grúziával és Ukrajnával is.

Ahhoz, hogy a NATO jobban igazodjon a jövő kihívásaihoz alkalmazkodnia kell és meg kell találnia az ahhoz szükséges megfelelő eszközöket és módszereket, az új kihívásokra pedig úgy kell válaszolni, hogy közben a szövetség hű marad az egységét megerősítő fő célkitűzésekhez – tette hozzá Merkel.

Boris Johnson brit miniszterelnök kijelentette: a Kína megerősödése jelentette kihívásokkal a szövetségeseknek közösen kell megbirkózniuk. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az ázsiai ország megerősödése lehetőségeket is tartogat. Ez is az oka annak, hogy a NATO nem akar hidegháborút Kínával – mondta. Johnson leszögezte, hogy egyelőre nem mutatkozik javulás London és Moszkva kapcsolataiban, de reményét fejezte ki, hogy “a dolgok jobbra fordulhatnak”. Azt hangoztatta, hogy Moszkva destabilizáló tevékenysége, köztük a nemrégiben történt csapatösszevonás az ukrán határ közelében, vagy a szövetségesek területén elkövetett civilek elleni támadások “csalódást okoznak” az Egyesült Királyságnak. Az Egyesült Királyság uniós kilépésével (Brexit) kapcsolatban a brit kormányfő kifejtette: a NATO legtöbb vezetője megérti a területi egység és megvédése fontosságát.

Emmanuel Macron francia elnök a Twitteren közzétett üzenetében fontos találkozónak nevezte a NATO-csúcsot a szövetségesek közötti egység megerősítése és ennek felmutatása szempontjából. A francia politikus az összetartozás fontosságára figyelmeztetett és hangsúlyozta, hogy meg kell erősíteni a szövetségeseket összekötő értékeket, a szövetség alapját képező szabályokat és elveket.

Az észak-atlanti szövetség egynapos csúcstalálkozóján a tagállamok vezetői között részt vesz Joe Biden amerikai elnök is.

A tanácskozáson a fő témák között Oroszország, Kína, a kibertámadások és a klímaváltozás szerepelnek. Stoltenberg korábban kijelentette: a NATO-csúcs célja azon 2030-ig megvalósítani kívánt célok és feladatok meghatározása lesz, amelyek hozzájárulnak a szövetség felkészítéséhez a jövő kihívásaira. A csúcstalálkozó történelmi lehetőséget biztosít a transzatlanti kapcsolatok, valamint a kollektív biztonság megerősítésére – hangoztatta a főtitkár.

The post Stoltenberg: új fejezetet nyitunk a transzatlanti kapcsolatokban appeared first on .

Tűz keletkezett a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet III-as objektumának egyik zárkájában hétfő délután – közölte a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP).

Közleményükben azt írták: a tüzet, amely mintegy két négyzetmétert érintett, a börtön munkatársai eloltották. A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság tűzoltói átszellőztették az épületrészt. A Venyige utcai épületben a tűz keletkezésének okát vizsgálják.

A BVOP tájékoztatása szerint három büntetés-végrehajtási dolgozót a mentők megfigyelésre kórházba vittek. A füst miatt a börtön érintett körletrészét a szakmai protokollnak megfelelően kiürítették, és a szükséges intézkedéseket megtették.

The post Tűz ütött ki egy budapesti börtönben appeared first on .

Magyarország olyan jelentős szerepet vállal a NATO működésében, amilyenre ezidáig nem került sor – jelentette ki Szijjártó Péter.

A külgazdasági és külügyminiszter elmondta, hogy idén novemberben Magyarország veszi át a NATO legnagyobb szárazföldi műveletének, a KFOR-nak a parancsnokságát Koszovóban, jövőre pedig ismét a vezető nemzet lesz a balti államok légtérvédelmében, miközben ellátja keleti és déli partnereit az egészségügyi védekezéshez szükséges legfontosabb eszközökkel.

Kifejtette, hogy a magyar katonai jelenlétet Koszovóban ötszáz főre növeli Magyarország, továbbá vállalja a KFOR állományának koronavírus elleni beoltását is. Ezzel párhuzamosan a NATO a járvány enyhítésére létrehozott alapon keresztül több keleti és déli partner számára is lélegeztetőgépeket biztosít. Hangsúlyozta azt is, hogy Magyarország, a 2014-es walesi NATO-csúcson tett kötelezettségvállalásainak eleget téve, legkésőbb 2024-re költségvetésének két százalékát fordítja majd védelmi kiadásokra. Ez idén 1,6 százalék volt, jövőre 1,87 százalék lesz.

Elmondta, hogy a walesi csúcs másik kötelezettségvállalását, amely azt irányozza elő, hogy a védelmi kiadásokon belül húsz százalék a fejlesztésekre vonatkozzon, Magyarország már öt évvel a határidő előtt elkezdte teljesíteni.

A külügyminiszter kitért arra is, hogy a NATO-csúcsra akkor kerül sor, amikor a világ új időszámításba lép, mivel a világjárvány nyomán megváltozott politikai és gazdasági viszonyrendszerek új megközelítést tesznek szükségessé. “A változások komoly biztonsági aspektusokkal rendelkeznek, ezért a NATO egy új stratégiai koncepciótervét, a NATO 2030-at Magyarország is támogatja” — emelte ki a magyar diplomácia vezetője.

The post Magyarország jelentős szerepet vállal a NATO működésében appeared first on .

Érkezik a Romváros főutcájára a szolnoki különleges műveleti csoportért egy szolnoki H145M.

Vonatkozó irodalom.

Zord

Az Egyesült Államok nem törekszik konfliktusra Kínával és Oroszországgal – mondta a hét vezető ipari hatalom (G7) vasárnap véget ért angliai csúcstalálkozója után Joe Biden amerikai elnök.

Biden a háromnapos találkozó után tartott rövid sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: az Egyesült Államok visszatért globális vezető szerepéhez, és ezt a szerepét azokkal az országokkal vállvetve látja el, amelyek osztoznak az amerikai kormány által vallott, mélyen gyökerező értékekben. Biden kijelentette: véleménye szerint máris sikerült haladást elérni az Egyesült Államok hitelességének helyreállításában.

Biden kijelentette azt is, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnöknek igaza volt, amikor minapi nyilatkozatában azt mondta, hogy az orosz-amerikai viszony jelenleg mélyponton van. Az amerikai elnök és az orosz államfő a jövő héten tartja első kétoldalú csúcstalálkozóját Genfben. Az angliai G7-csúcs utáni sajtóértekezletén Biden kijelentette: az orosz-amerikai viszonyrendszer alakulása a továbbiakban attól függ, hogy Moszkva a nemzetközi normákkal összeegyeztethető magatartást tanúsít-e. Hozzátette: “nagyon egyértelműen” tudatni fogja Putyinnal a véleményét, de ez nem azt jelenti, hogy az Egyesült Államok konfliktusra törekedne Oroszországgal.

Az amerikai elnök már az angliai G7-csúcs csütörtöki kezdete előtti nyilatkozatában is kiemelte, hogy Washington nem konfrontációra, hanem stabil, kiszámítható kapcsolatrendszerre törekszik Oroszországgal. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ha az orosz kormány “káros cselekedetekre ragadtatná magát”, arra az Egyesült Államok érdemi, robusztus választ adna. A G7-csúcs vasárnapi zárása utáni sajtótájékoztatóján Biden kijelentette: az amerikai kormány ugyanilyen egyértelmű módon készül a kínai-amerikai viszony kezelésére.

“Személyesen tudattam Hszi Csin-pinggel, a kínai elnökkel, hogy nem konfliktusra törekszem. Ahol mód van az együttműködésre, ott együttműködünk, és ha valamiben nem értünk egyet, arról is őszintén fogok beszélni” — fogalmazott az amerikai elnök. Biden szerint a nyugati demokráciák versenyben állnak a világ autokratikus rendszereivel. Hozzátette ugyanakkor, hogy ez nem kizárólag és kifejezetten Kínára értendő.

The post Biden: Washington nem akar konfliktust Kínával és Oroszországgal appeared first on .