Biztonságpolitika

Megkezdődött a szüreti időszak, fokozottan kell figyelni a mustgáz veszélyeire – hívta fel a figyelmet Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára csütörtökön a Facebook oldalán.

Kiemelte, a munkavállalók egészségének, biztonságának védelme érdekében több intézkedés is ajánlott.

A must erjedésének idején a rosszullét, a fulladás megelőzése érdekében előzetes szellőztetés és légtér-elemzés nélkül életveszélyes lehet a pincékben tartózkodni – írja.

Hangsúlyozta, tartós bent tartózkodás esetén védelmet nyújthat a gázkoncentráció-mérő készülék, ami jelzi a lecsökkent oxigénszintet. Önmagában az úgynevezett “gyertyapróba” alkalmazása nem tekinthető megbízhatónak.

Javasolt a must forrásának idejére “Figyelem, mustgázveszély!” felirat elhelyezése a pince bejáratára mások figyelmeztetése érdekében – írja Bodó.

A gázérzékelő riasztók felszerelésén túl a tragédiák megelőzésére a pince nyitásához rendelt reteszelt mesterséges szellőző rendszer használata javasolt. Senki ne próbáljon meggondolatlanul ájult ember segítségére sietni, mindig legyen mobiltelefon a munkaterületen, ha segítséget kell hívni – olvasható az államtitkár közösségi oldalán.

További részletek a www.munka.hu honlapon olvashatóak.

The post Bodó: fokozottan kell figyelni a mustgáz veszélyeire appeared first on .

Recep Tayyip Erdogan török elnök szerda este Ankarában egy televíziós interjúban közölte, hogy országa kész együttműködni az Afganisztánban újonnan hatalomra került tálib vezetéssel.

Erdogan öt török televízió közös adásában, újságírók kérdéseire válaszolva hangsúlyozta, hogy jó és rossz napjaiban is a “testvéri” Afganisztán oldalán állnak, bárki is vezeti a dél-ázsiai országot. Emlékeztetett: korábban is jelezték már, hogy elismerhetik a tálib vezetést. “Ma is fenntartjuk ezen álláspontunkat” – szögezte le.

A török államfő egyúttal elégedettségének adott hangot a tálib elöljárók által a napokban tett “józan és bölcs” nyilatkozatokat illetően.

A török elnök jelezte azt is, hogy a hétvégéig Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és Angela Merkel német kancellárral is egyeztet Afganisztán ügyében.

Erdogan az Afganisztánból fenyegető migrációs hullámmal kapcsolatban azt közölte, hogy a teljes török-iráni határon épülő betonfalból az Agri és Igdir tartományokat érintő szakaszok már elkészültek.

Az államfő a beszélgetésben arról is beszámolt, hogy eddig 552 török állampolgárt evakuáltak Kabulból. Az afgán főváros vasárnap került a tálibok uralma alá, a szélsőséges iszlamisták az amerikai csapatkivonással párhuzamosan, harc nélkül foglalták el a várost a kormányerőktől.

The post Erdogan: Ankara kész együttműködni a tálibokkal appeared first on .

Egy férfi 150 ezer forintért “vásárolt meg” Dombóváron egy nőt egy másik férfitól azért, hogy külföldön prostituáltként dolgoztassa. Mindkét férfit elfogták – közölte a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság.

A nyomozók kedden egy húszéves nagyhajmási és egy hatvanéves répcevisi férfit fogtak el. A gyanú szerint a fiatalember március 5-én délután egy dombóvári áruház parkolójában 150 ezer forintért megvásárolt a hatvanéves férfitól egy kábítószer hatása alatt álló nőt azért, hogy később prostituáltként dolgoztassa Olaszországban. Ezután a sértettet nagyhajmási házába vitte, ott fogva tartotta, és azt mondta, hogy csak akkor engedi szabadon, ha az érte adott pénzt kifizeti. A nőt végül pár nap után elengedte.

A rendőrök a feltételezett elkövetőket az elfogásukat követően előállították a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányságra, ahol gyanúsítottként hallgatták ki őket – áll a tájékoztatásban. Emberkereskedelem, illetve a húszéves férfi ellen emberrablás elkövetése miatt is nyomoznak ellenük. Kezdeményezték mindkét férfi letartóztatását.

The post Egy “férfi” 150 ezer forintot fizetett egy nőért egy másik “férfinak” Dombóváron appeared first on .

Bécs után az Egyesült Államok berlini nagykövetségén is észleltek rejtélyes eredetű megbetegedéseket, amelyek hasonlítanak az először a havannai amerikai nagykövetség munkatársai körében regisztrált esetekre – jelentette a Der Spiegel című német hírmagazin.

A Der Spiegel hírportálján közölt beszámoló szerint az utóbbi hónapokban legalább két diplomatánál észlelték a Havanna-szindróma néven is ismert tünetegyüttest. A hirtelen fellépő szédülés, fejfájás, látásromlás, hányinger, erős fejfájás és egyéb panaszok miatt a betegek egy része munkaképtelenné vált.

Júliusban a bécsi nagykövetségen is tapasztaltak ilyen megbetegedéseket, és a 2016-ban és 2017-ben regisztrált első, havannai esetek óta számos további amerikai külképviseleten észlelték a szindrómát.

Minden kontinensen van már olyan amerikai nagykövetség, amelynek személyzete körében előfordult a Havanna-szindróma, és a betegek között feltűnően sok az orosz hírszerzési tevékenység elhárításával foglalkozó nemzetbiztonsági dolgozó – áll a Der Spiegel beszámolójában.

Hozzátették, hogy a hírmagazin és a Bellingcat című oknyomozó portál közös tényfeltáró kutatásának megállapításai szerint orosz kormányzati szervek egy titkos fejlesztési program keretében dolgoznak is egy olyan módszeren, amellyel távolról lehet megtámadni a célszemélyt káros hullámokkal. Ezek lehetnek hanghullámok, illetve rádió- vagy mikrohullámok.

The post Berlinben is betegít a Havanna-szindróma appeared first on .

Az augusztus 20-i parádéra gyakorolt tegnap este Szolnokon a helikopterbázis. Ezen a rendezvényen nem számít újdonságnak, de a ténylegesen ténykedő vagy aspiráló, pontosabban a feladatot rövidesen a nyakába kapó (sajtó)tiszteknek tanulságos lehet, hogy az alacsony napállás, azaz a későbbi vagy éppen korábbi időpont választása milyen pozitív hatással van a készíthető képek minőségére. Azaz a kommunikációs feladat végrehajtásának eredményességére. A késődélelőtt, délben, illetve koradélután megrendezett, vizualitásra erősen építő nyilvános események ezzel szemben rosszul szolgálják az ügyet. Arról nem is beszélve, hogy akkor elöljárónak, állománynak, vendégeknek, fotósoknak egyaránt nagyon melege is van, ami nem a jókedv, az elégedettség illetve az elkövetkező jó döntések előszobája...

A LégierőBlogger számára - és ezzel aligha van egyedül - az öt okostojás Tisza feletti megfüggése volt a fénypont, mely a gyaloghíd felől különösen hatásos látványt nyújtott.

Bukóforduló a gyaloghíd felett.

A hidak nívója alatti, a szemlélő számára föld- és vízháttérben zajló manőverek a hagyományos szolnoki parádék legértékesebb pillanatai.

Egy újabb bukóforduló közben a kabin árnyéka vetül az egyik forgószárnylapát alsó felületére. 

Mint a pesti gyakorláson is, a személyzet sárga mentőmellénye valósággal világít a kabinban. Vajon miből tevődik össze a magyar helikopterszemélyzetek új időkhöz szabott "harci" felszerelése (aminek a túlélőmellénye vélhetően nem ilyen színű)? 

Zord

A Nemzetközi Büntetőbíróságnak (ICC) jogában áll kivizsgálni a 2003 óta Afganisztán területén elkövetett háborús vagy emberiség elleni bűncselekmény – emlékeztetett keddi sajtóközleményében Karim Kahn, a hágai testület júniusban hivatalba lépett főügyésze.

A főügyész szerint, az Afganisztán területéről jelentett incidensek, az ICC alapító okiratának a Római Statútumnak értelmében a nemzetközi humanitárius jog megsértésének minősülhetnek. “E jelentések bosszúból történő kivégzésekről, nők és lányok üldözéséről, gyermekek és a polgári lakosság elleni bűncselekményekről számolnak be” – hívta fel a figyelmet.

Hangsúlyozta: aggasztó az Afganisztánban egyre fokozódó erőszak, ezért a konfliktusban résztvevő feleknek, teljes mértékben tiszteletben kell tartani a nemzetközi humanitárius jog szerinti kötelezettségeiket, különös tekintettel a polgári lakosság védelmének biztosítására.

“Afganisztán túlságosan hosszú ideje szenved instabilitástól és bizonytalanságtól. Bátorítok minden olyan erőfeszítést, amely megakadályozhatja az emberi életek további elvesztését és az afgán nép szenvedését” – húzta alá a főügyész.

A Nemzetközi Büntetőbíróságot 2002-ben hozták létre a háborús és emberiesség elleni bűncselekmények kivizsgálására. Az testület márciusban adott engedélyt azon feltételezett háborús bűnök és emberiesség elleni bűncselekmények kivizsgálására, amelyeket 2003 és 2014 között követtek el Afganisztánban.

The post ICC: a bíróságnak jogában áll kivizsgálni az Afganisztán területén elkövetett háborús bűncselekményeket appeared first on .

Egy hét alatt 8601 esetben intézkedtek a rendőrök sebességtúllépés miatt – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs.

A közlemény szerint 2509 alkalommal meg is állították a szabályszegőket. 2427 emberrel szemben bírságot szabtak ki, míg 82 sofőr ellen eljárást kezdeményeztek. A többi 6092 esetben leállítás nélküli ellenőrzés történt, a gépkocsivezetők bírságukra postai úton számíthatnak.

Az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata (ROADPOL) augusztus 9. és 15. között tartotta Speed elnevezésű fokozott közúti ellenőrzését, amelyhez a magyar rendőrség is csatlakozott.

The post Egy hét alatt több mint nyolcezerszer intézkedtek gyorshajtás miatt a rendőrök appeared first on .

Az Európai Unió külső határain fokozódó migrációs nyomásra tekintettel a lengyel kormány kedden elfogadta az illegális bevándorlásra vonatkozó jogszabályok módosítását, amely egyszerűsítené és meggyorsítaná a határátlépők visszafordítására vonatkozó eljárást.

A keddi kabinetülés után kiadott közlemény szerint az Európai Unió (EU) külső határának számító lengyel-fehérorosz határszakaszon csak augusztus eleje óta 1935 személy próbált illegálisan átjutni. A lengyel határőrség 1175 esetben megakadályozta a határátlépést, 760 személyt pedig feltartóztattak és őrzött központokba szállítottak.

Korábbi hatósági közlemények szerint a lengyel-fehérorosz határszakaszon tavaly egész évben összesen 114 illegális bevándorlót tartóztattak fel. A parlament elé kerülő kormánytervezet “kevésbé formálissá tenné és meggyorsítaná” a visszafordítási eljárást – olvasható a közleményben.

Az utóbbi hónapokban jelentősen megnőtt azoknak a közel-keleti országokból érkező személyeknek a száma, akik Fehéroroszország felől valamelyik uniós országba – mindenekelőtt Litvániába, de Lettországba és Lengyelországba is – próbáltak átjutni. Miután Litvánia augusztus elején elkezdte visszafordítani az illegálisan érkező migránsokat, a migrációs útvonal Fehéroroszország felől Lettország és Lengyelország irányába tolódott el. Később Lettország is úgy döntött, hogy veszélyhelyzetet hirdet a határtérségben.

A balti országok és Lengyelország, valamint az uniós szervek is azzal vádolják Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnököt, hogy “hibrid háborút” folytat, és szándékosan engedi át a migránsokat az EU felé.

The post A lengyel kormány a bevándorlók visszafordítását megkönnyítő tervezetet fogadott el appeared first on .

Gyakorlórepülés közben lezuhant az Il-122V típusú könnyű katonai szállítógép prototípusa a Moszkva megyei Kubinka közelében – közölte az orosz Egyesült Repülőgépipari Vállalat (OAK).

A három tagú legénység életét vesztette. A gép parancsnoka Nyikolaj Kuimov, az Il Nyrt. vezető pilótája, első osztályú berepülő pilóta, Oroszország Hőse volt.

Egy, az orosz médiában közzétett, szemtanú által készített mobiltelefonos felvétel tanúsága szerint a leszállni készülő repülő, amelynek jobboldali hajtóműve már a levegőben kigyulladt, jobbra billent, majd egy erdőbe csapódva felrobbant. A gép mintegy másfél kilométerrel a leszállópálya előtt zuhant le.

A TASZSZ hírügynökség szerint a pilóta igyekezett elkormányozni a repülőgépet a lakott területektől. A földön a baleset sérülést és anyagi kárt nem okozott. Az OAK közölte, hogy a történtek kivizsgálására szakértői bizottság alakul, Oleg Bocsarov ipari és kereskedelmi miniszterhelyettes irányításával.

Az Il-112V az első katonai szállítógép, amelyet már a posztszovjet időszakban fejlesztettek ki Oroszországban. A típust 2003-ban a moszkvai védelmi tárca legjobb szállítógép-projektnek minősítette, ám 2010-2011-ben lemondtak a fejlesztésről és az ukrán An-140-es beszerzése mellett döntöttek.

A kísérleti és konstruktőri munkálatokról és az első prototípusok legyártásáról szóló szerződést végül 2014-ben, a Moszkva és Kijev közötti konfliktus kirobbanása után írták alá. A gép szűzrepülése 2019. március 30-én történt meg, a repülőt akkor is Kuimov irányította.

A tervek szerint ennek a típusnak kell átvennie majd az elavult An-24-esek és An-26-osok helyét. Kedden az új gép egyetlen repülésképes prototípusa semmisült meg, amely múlt pénteken érkezett Voronyezsből Kubinkába a pénteken megkezdődő Armija-2021 nemzetközi haditechnikai fórumra.

A repülőgép hossza 24,15, szárnyfesztávolsága pedig 27,15 méter. Maximális felszállótömege 21 tonna, beleértve az öt tonnát elérő hasznos terhet. Az Il-112V utazósebessége óránként 450-500 kilométer.

The post Lezuhant egy Il-122V katonai szállítógép Moszkva közelében appeared first on .

Oroszország nem siet az Afganisztánban hatalomra került tálib radikális iszlám mozgalom elismerésével – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

“Nem sietünk az elismeréssel, ahogy az összes többi ország sem. Épp tegnap beszéltem erről Vang Ji kínai külügyminiszterrel. Az álláspontunk azonos” – hangoztatta.

Oroszországban a tálibok mozgalma hivatalosan terrorszervezetnek minősül.

Lavrov közölte: arra számít, hogy a táliboknak a többi afgán politikai erő vezetővel folytatott párbeszéde elvezet majd egy befogadó, átmeneti kormány kialakításához, és ezzel a helyzet normalizálásához. “Pozitív jelzésnek” nevezte, hogy Kabul utcáin viszonylagos nyugalom van, hogy a tálibok egészében véve fenntartják a közrendet, és hogy a mozgalom kész a tárgyalásra, mások álláspontjának tiszteletben tartására, valamint az előző kormányzat tisztségviselőinek bevonására.

“Támogatjuk Hamid Karzai volt afgán elnök felhívását ennek a párbeszédnek a megkezdésére, amelybe az üzbégeket, a hazarákat, a tádzsikokat és minden más etnikai csoportot, minden felekezeti csoportot be kell vonni. Nincs más lehetőség” – hangoztatta Lavrov.

A külügyminiszter szerint ezt a párbeszédet nem azoknak az elveknek az alapján kell megszervezni, amelyeket az Egyesült Államok és szövetségesei két évtizeden át igyekeztek meghonosítani, hanem “az összes afgán hagyományainak, történelmének és szokásainak tiszteletben tartása” alapján. Úgy vélekedett, az amerikaiak fő hibája abban állt, hogy a demokráciát a helyi kultúrát és sajátosságokat figyelmen kívül hagyva próbálták meg ráerőltetni Afganisztánra. A tárcavezető szerint a Nyugat a saját értékrendjét igyekszik másokra rákényszeríteni, miközben fő fogyatékosága, hogy torz önképpel rendelkezik.

“A Nyugat sorsok döntőbírájának tekinti magát, tévedhetetlennek, és mindenkitől azt követeli, hogy azt tegye, amit ő parancsol. Ez rendszerszintű probléma nyugati barátainknál. Annak köszönhető, hogy nehezen tudnak túllépni azon a helyzeten, amikor a Nyugat öt évszázados, az élet minden területén – a gazdaságban, a kultúrában, a földrajzi felfedezésekben és a katonai ügyekben – kialakult dominanciája után olyan helyzetben találták magukat, amikor ez a korszak leáldozóban van és már formálódik az, amit multipoláris világnak nevezünk” – mondta Lavrov.

A miniszter szerint az Oroszország és Nyugat közötti együttműködés szükségessége ismét megmutatkozik azután, hogy az Egyesült Államok és a NATO elhagyta Afganisztánt. Mint mondta, az orosz fél kész a kooperációra, de nem engedi meg, hogy beavatkozzanak a belügyeibe. Közölte: Moszkva tudatában van annak, hogy Nyugaton kétségbe fogják vonni a szeptemberben esedékes orosz parlamenti választás legitimitását.

Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök és kommunista pártfőtitkár, az 1989-ben végrehajtott afganisztáni szovjet csapatkivonás elrendelője a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok és a NATO afganisztáni missziója már a kezdetektől fogva kudarcra volt ítélve, annak ellenére is, hogy kezdetben élvezte Oroszország támogatását. Gorbacsov szerint a bukást hamarabb fel kellett volna ismerni, most pedig le kell vonni a tanulságokat, hogy hasonló hibák a jövőben ne fordulhassanak elő. “Mint sok hasonló projektnek, ennek középpontjában is a fenyegetés eltúlzása, valamint a nem igazán világosan meghatározott geopolitikai elképzelések álltak. Mindehhez hozzáadódtak a számos törzsből álló társadalom demokratizálására irányuló irreális kísérletek” – fogalmazott a 90 éves veterán politikus.

The post Lavrov: Oroszország nem siet a tálibok elismerésével appeared first on .

Két korábbi gyilkossággal gyanúsítanak egy férfit, aki akkor került a rendőrség látókörébe, amikor több késszúrással életveszélyesen megsebesített egy férfit tavaly augusztusban Budapesten – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság Életvédelmi Osztályának vezetője.

Gál Sándor a rendőrségi honlapon közzétett videóban ismertette: a XIII. kerületben az 54 éves alvó férfira támadó férfi a helyszíni meghallgatásakor azt mondta, hogy barátjával egy helyiségben aludt, amikor egy ismeretlen kihúzta az épület elé és többször megrúgta, miközben barátja segélykiáltásait hallotta.

Az életveszélyesen megsebesült sértett a kórházban a rendőröknek elmondta: arra ébredt, hogy társa a bejárati ajtóban állt, késsel a kezében, majd ráugrott. A férfi megvágta a kezét és mellkason szúrta, majd miután a sértett lerúgta magáról, elhagyta az épületet – mondta.

Hozzátette: a férfit gyanúsítottként kihallgatták, őrizetbe vették és kezdeményezték letartóztatását, amelyet a bíróság el is rendelt.

A rendőrség feltérképezése alapján a férfi három másik ügyhöz is köthető: a gyanú szerint tavaly júliusban a XIII. kerületi Béke téren megvert egy 37 éves férfit, aki emiatt nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett, 2020 májusában 21 szúrással megölt egy 29 éves férfit, majd eltulajdonította értékeit, 2017-ben pedig a VIII. kerületben egy 65 éves férfit vert meg, aki a kórházba szállítása után meghalt – tudatta az osztályvezető.

Gál közölte: a férfi elmeorvosi vizsgálatán kiderült, hogy nem szenved elmebetegségben, kóros elmeállapotban, és tisztában volt a cselekményeinek súlyosságával, négy bűncselekmény közül kettőt be is ismert, a másik kettő esetben tanúkihallgatások, szakértői vizsgálatok és kamerafelvételek állnak rendelkezésre bizonyítékként.

A férfi megalapozottan gyanúsítható nyereségvágyból, több ember és védekezésre képtelen személy sérelmére, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés kísérletével és súlyos testi sértés elkövetésével. A rendőrség a büntetőügy iratait vádemelési javaslattal hétfőn átadta a Fővárosi Főügyészségnek – mondta Gál.

The post Két korábbi gyilkossággal gyanúsítanak egy emberölési kísérletet elkövető férfit appeared first on .

A héten a tervek szerint 274 településen és tizenegy budapesti kerületben, 121 ezer hektáron gyérítik a szúnyogokat – közölte a program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF).

A legtöbb helyen földi kémiai módszerrel, autóról permetezik a vegyszert, de 122 településen és hat budapesti kerületben légi kémiai kezelésekkel is kiegészítik a földi védekezést – áll a közleményben. Négy budapesti kerületben és 104 településen ugyanakkor csak földi, Budapest III. kerületében és Győrben pedig csak légi módszerrel dolgoznak majd – tették hozzá.

Az elmúlt napokban végrehajtott kezeléseknek köszönhetően a Duna felső szakaszán mérséklődött a szúnyoginvázió, amely a folyó korábbi áradása miatt alakult ki. A Duna középső és alsó szakaszán, a part menti településeken azonban továbbra is jelentős a szúnyogártalom, ezért ott koncentrálják a gyérítést.

Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében is fokozott védekezés lesz, de több településen permeteznek Borsod-Abaúj-Zemplén és Baranya megyében, valamint Székesfehérváron is – sorolták. A hőségriasztás ideje alatt nem végeznek légi permetezést, ezért a hétfőre meghirdetett légi kezeléseket a pótnapon hajtják végre. A földi permetezést napnyugta után kezdik, az augusztus 20-ai ünnepségek miatt pedig péntek este sehol nem lesz szúnyoggyérítés – tették hozzá.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy a beavatkozások tervezett helyéről és időpontjáról szóló információk megtalálhatók a katasztrófavédelem honlapján.

The post Katasztrófavédelem: 275 településen irtják a héten a szúnyogokat appeared first on .

Ukrajna humanitárius segítségként több mint 38 tonna szögesdrótot szállított Litvániának Fehéroroszországgal közös határa megerősítésére – közölte az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat.

A közlemény szerint ez volt az első szállítmány abból a háromból, amelyet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és az ukrán kormány hagyott jóvá rendeletben. Célja, hogy elősegítse a litván határ védelmét az illegális bevándorlókkal szemben. A rakományt az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat munkatársainak egy csoportja kíséri és adja át a litván határőrség képviselőinek.

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz diktátor elnök május végén jelentette be, hogy Minszk többé nem vesz őrizetbe illegális bevándorlókat, akik Fehéroroszországon keresztül próbálnak az Európai Unió területére jutni. Július elején Vilnius országos vészhelyzetet hirdetett.

Litvánia volt az első ország, amely “hibrid agresszióval” vádolta meg Minszket – írta a kapital.ua hírportál. Litvánia mellett az Európai Unió is megvádolta Minszket azzal, hogy szándékosan engedi át a migránsokat az EU felé, válaszul a Lukasenka rendszere elleni nyugati büntetőintézkedésekre.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett: a litván parlament szerdán fogadott el törvényt “fizikai akadályok létesítéséről” az ország fehéroroszországi határán. Agné Bilotaité belügyminiszter reményét fejezte ki, hogy egy éven belül megépül a kerítés a fehérorosz határon. Idén ugyanis már több mint 4100 – többségében iraki – illegális bevándorló jutott be Litvániába a fehérorosz határon keresztül.

Az összesen 550 kilométer hosszú szögesdrótkerítés felhúzásának munkálatai már bő egy hónapja megkezdődtek. A határvédelmi intézkedés költségei becslések szerint mintegy 150 millió euróba (53 milliárd forint) kerülnek.

The post Ukrajna szögesdrótot ajándékozott Litvániának fehérorosz határának megerősítésére appeared first on .

A lakossági panaszokra reagálva Budapest rendőrfőkapitánya elrendelte, hogy a rendőrök éjjel-nappal megemelt létszámban járőrözzenek az Örs vezér terén.

Az utóbbi napokban több sajtóhír is megjelent arról, hogy egy banda inzultálja az Örs vezér terén áthaladókat. A rendőrök azonnal intézkednek, ha jogsértést tapasztalnak, és bárki, bármikor odamehet hozzájuk, hogy segítséget kérjen – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság.

Jelezték, hogy a bűnügyi elemzések mellett a lakossági visszajelzések nagymértékben segítenek abban, hogy feltárják a problémás területeket, és fenntartsák a mindenki számára elfogadható, stabil közbiztonságot.

The post BRFK: többet járőröznek a rendőrök az Örs vezér téren appeared first on .

Alaptalannak és felelőtlennek nevezte vasárnap Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő, hogy a közigazgatási eljárásokról szóló törvény módosítása miatt Izrael csökkentette a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok szintjét.

Morawiecki arra reagált a Facebook közösségi honlapján, hogy Jaír Lapid izraeli külügyminiszter szombat este határozatlan időre konzultációra visszahívta a varsói izraeli nagykövetséget irányító ügyvivőt, a szabadságát hazájában töltő lengyel nagykövetnek pedig javasolta: egyelőre folytassa vakációját.

Lapíd azon szavait, melyek szerint Varsó “nem először hozott antiszemita és erkölcstelen törvényt”, Morawiecki “minden becsületes ember számára felháborítónak” minősítette.

Az izraeli döntést megelőzően Andrzej Duda lengyel elnök aláírta az Izrael, valamint az Egyesült Államok által is vitatott, viszont a lengyel alkotmánybíróság 2015-ös döntését megvalósító, a varsói parlamentben szinte egyhangúlag megszavazott törvényt, mely értelmében Lengyelországban harminc év elmúltával nem lehet kétségbe vonni a közigazgatási eljárások során hozott döntéseket az elkobozott ingatlanok visszaszolgáltatásáról.

Izraeli álláspont szerint ez csorbítja a holokausztot túlélők jogait. Morawiecki erre vonatkozóan aláhúzta: Lengyelországban civil eljárásokban továbbá is időhatár nélkül lehetséges a kárpótlás az igazságtalanul elkobozott vagyonért. A régi közigazgatási előírások viszont számos emberi tragédiához vezettek Lengyelországban, és véget kellett vetni annak, hogy emberek tízezrei elveszítik lakásaikat – magyarázta.

A vagyont hamisított dokumentumok alapján, a második világháború áldozatainak rovására gyakran nem a valódi tulajdonosok vagy örököseik “nyerték vissza”, hanem “politikai háttérrel rendelkező csalók és közönséges bűnözők” – utalt Morawiecki a lengyelországi közvéleményt hosszabb ideje foglalkoztató számos ügyre, melyek során az állítólagos felhatalmazottak a száz évnél jóval idősebb, utólag fiktívnek bizonyult személyek nevében nyertek kárpótlást.

Morawiecki – utalva Lapídnak az antiszemitizmusról és holokausztról szóló szavaira – hangsúlyozta: Lengyelország soha nem engedi meg, hogy izraeli politikusok hamis vádakat emeljenek ellene a holokausztban való állítólagos részvétel miatt, és hogy “a németek által meggyilkolt lengyelek és lengyelországi zsidók millióinak emlékezetét politikai eszközként használják”.

Amennyiben az izraeli kormány továbbra is hasonló támadásokat intéz Varsó ellen, ez “nagyon negatív hatással lesz a kapcsolatainkra, a kétoldalúakra és a nemzetközi fórumokon létezőkre egyaránt” – hangsúlyozta a lengyel kormányfő.

A szombati izraeli döntések kapcsán a lengyel külügyi tárca már aznap éjjel arányos diplomáciai választ helyezett kilátásba.

The post Morawiecki: alaptalan és felelőtlen, hogy Izrael csökkenti a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok szintjét appeared first on .

Észak-Macedónia nem kívánatos személlyé nyilvánított, és kiutasított egy orosz diplomatát – közölte Bujar Osmani külügyminiszter.

A tárcavezető hozzátette: nem közölhet részleteket, de azt elmondhatja, a külügyminisztériumnak minden olyan esetben el kell járnia, amikor arra vonatkozó információt kap, hogy egy diplomata a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezménnyel ellentétes dolgot tett. A külügyminisztériumnak lépnie kell annak érdekében, hogy megvédje saját és szövetségesei biztonságát – tette hozzá.

A helyi sajtó értesülései szerint egy helyettes katonai attaséról van szó, aki megsértette az északmacedón diplomáciai szabályokat.

Észak-Macedónia májusban is kiutasított egy orosz diplomatát. Akkor a külügyminisztérium azt közölte, hogy a döntés összhangban áll a bécsi egyezménnyel. Oroszország akkor válaszul kiutasította az országból az északmacedón nagykövetség egyik alkalmazottját.

The post Észak-Macedónia újra megrángatta a medve bajuszát appeared first on .

Elutasította kedden a moszkvai városi bíróság Alekszej Navalnij ellenzéki politikus fellebbezését az első fokú határozatot ellen, amely szökésre hajlamosnak minősítette őt.

Navalnij ügyvédje, Vagyim Kobzev szerint a bíróság törvényesnek ítélte az első fokon megerősített minősítést. Az érintett a tárgyaláson nem vett részt.

Navalnij jelenleg két és fél éves szabadságvesztését tölti a Vlagyimir megyei Pokrovban. Navalnijt az év elején a Matrosszkaja Tyisina börtön egészségügyi bizottsága minősítette szökésre hajlamosnak. A súlyos hátfájásra és végtagzsibbadásra panaszkodó fogoly a pokrovi börtönben március 31-től több mint három hétig éhségsztrájkot folytatott, mert kifogásolta, hogy nem engedtek be hozzá olyan orvosokat, akikben ő is megbízik. Tiltakozásának akkor vetett véget, amikor egy vlagyimiri polgári kórházban szakorvosok végül kivizsgálták.

A TASZSZ hírügynökség szerint első fokon egy moszkvai kerületi bíróság június 25-én utasította el Navalnij panaszát a szökésre hajlamosnak minősítéssel szemben.

The post Másodfokon is megerősítette a bíróság, hogy Navalnij szökésre hajlamos appeared first on .

Can’t believe my eyes. Men holding lower part of the US aircraft moments before it took off from #Kabul airport. pic.twitter.com/bT97WrNa12

— Sudhir Chaudhary (@sudhirchaudhary) August 16, 2021

A holland ügyvivő kormány nem tervez menedéket nyújtani az Afganisztánban állomásozó katonai csapatainak segítő afgánoknak, arra hivatkozva, hogy ez a menedékkérelmek “ellenőrizhetetlen növekedéséhez” vezetne – írta a Dutchnews holland hírportál.

A kormány kizárólag a helyszíni tolmácsokat és családtagjaikat engedné be az országba, a holland csapatokkal együttműködő más afgánok, például a biztonsági őrök vagy a logisztikai személyzet esetében nem tesz kivételt.

A hírportál a holland honvédelmi minisztérium adataira hivatkozva azt írja: a múlt héttel bezárólag 440 menedékkérelmet nyújtottak be olyan afgánok, akik elmondásuk szerint tolmácsként dolgoztak a holland csapatokkal. Ezekben a kérelmekben, a minisztérium szerint, “egyre több a hamisított kérelem”. Eddig összesen 126 afgán kérelmét hagyták jóvá, és közülük 108 tolmács és családjaik már Hollandiában tartózkodnak.

A hágai kabinet szerdán úgy döntött, hogy az elkövetkező hat hónapban nem toloncolnak ki afgán menedékkérőket az országból, a hazájukban egyre romló biztonsági helyzet miatt. A holland kormány annak ellenére határozott így, hogy a hét elején további öt EU-tagállammal együtt levélben még arra kérte az Európai Bizottságot, hogy ne akadályozza meg az illegális afgán migránsok visszatoloncolását. Az ügyvivő kormányt emiatt a jogvédő szervezetek, az ellenzéki és a koalíciós pártok egyaránt hevesen bírálták. Emellett az európai uniós tagállamok afganisztáni nagykövetei is a kitoloncolások felfüggesztést javasolták.

The post A holland kormány nem tervez menedéket nyújtani a holland katonákat segítő afgánoknak appeared first on .

A német hadsereg (Bundeswehr) hétfőn elindított mentőakciójával nagyjából tízezer embert kell kimenekíteni a tálibok uralma alá került Afganisztánból – jelentette ki Angela Merkel kancellár Berlinben, német hírportálok jelentései szerint.

A kormányfő a pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) választmányi ülésén résztvevők beszámolói szerint hangsúlyozta, hogy a Bundeswehr képességei korlátozottak, így a műveletet csakis a kabuli nemzetközi repülőteret biztosító amerikai alakulatok támogatásával lehet végrehajtani.

A német katonáknak hozzávetőleg tízezer embert kell kimenekíteniük. Egy 2500 fős csoportot már korábban nyilvántartásba vettek, ide a Bundeswehr segítői tartoznak családostól. Egy részüket már eljuttatták Németországba, 600 emberről pedig egyelőre nem tudni, hogy már kijutottak-e Afganisztánból.

A másik csoportba többek között emberi jogi aktivisták és ügyvédek tartoznak, ez nagyjából kétezer főt jelent, de őket is a családjukkal együtt kell kimenekíteni – fejtette ki a kancellár.

Aláhúzta, hogy a lehetséges menekülthullámok miatt kiemelten fontos az Afganisztánnal szomszédos országok és az egész régió támogatása. Az viszont a táliboktól függ majd, hogy egyáltalán átjárható lesz-e a határ.

Merkel kiemelte: a “keserű” afganisztáni fejlemények elválaszthatatlanok a washingtoni vezetés azon döntésétől, hogy kivonják az amerikai csapatokat az ázsiai országból, és elválaszthatatlanok a bevonulás előzményétől, az Egyesült Államok ellen 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadásoktól is.

Annegret Kramp-Karrenbauer védelmi miniszter, a CDU korábbi elnöke a választmányi ülésen ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy a Bundeswehr csakis amerikai támogatással hajthatja végre a mentőakciót. Mint mondta, amíg csak lehet, fenntartják a légi hidat és a lehető legtöbb embert kimenekítik Afganisztánból.

A légierő (Luftwaffe) első szállítógépei hétfő délelőtt indultak egy németországi bázisról. A tervek szerint a művelet központja az üzbegisztáni főváros, Taskent lesz, oda szállítják majd Kabulból a tálibok bosszúja elől kimenekítendő afgánokat és a német állampolgárokat. Biztonságukról a gyorsreagálású hadtest (DSK) ejtőernyős vadász egységei gondoskodnak. A kimenekítettek Taskentből charterjáratokkal jutnak majd el Németországba.

A Bundeswehr a szövetségi parlament (Bundestag) ellenőrzése alá tartozik, műveleteihez parlamenti felhatalmazás szükséges. Az afganisztáni mentőakció engedélyezésére viszont a tálibok előretörése miatt nincs idő, ezért a Bundestag utólag ad majd felhatalmazást a küldetésre.

Az utolsó német katonai egység június végén tért haza Afganisztánból, lezárva a Bundeswehr csaknem húsz évig tartó küldetését.

Németország az Egyesült Államok után a második legnagyobb létszámmal vett részt az amerikai földön 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadások miatt elindított, NATO-vezetésű afganisztáni hadműveletekben, vagyis a Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő (ISAF) és az Eltökélt Támogatás (RS) nevű hadművelet munkájában. Előfordult, hogy egyszerre több mint ötezer német katona volt az ázsiai országban.

A tálib lázadók a nemzetközi haderő kivonulását kihasználva offenzívát indítottak az ellenállást alig tanúsító kormányerők ellen. A radikális iszlamisták vasárnap bevették Kabult.

The post Merkel: a német mentőakcióval tízezer embert kell kimenekíteni Afganisztánból appeared first on .

A világ rohan, nagyon sok információt kell a gyerekeknek megjegyezni, ez sokszor nehézséget okoz. Már az sem egyszerű, hogy a temérdek információ közül kiszűrjék, hogy mi fontos, a lényeges információk megjegyzése pedig még nehezebb.

Most kicsit bővebben írunk arról a Játékliget segítségével, hogy hogyan lehet játékosan segíteni a gyerekeknek, hogy a memóriájuk fejlődhessen.

Mi a memória?

A memória nem más, mint az az információ, amely az észlelés valamilyen formája után lenyomatként megmarad a tudatunkban, így a részét képezi. A figyelemmel függ össze, így ha nem elég fejlett a figyelem készsége, a memória sem fog tökéletesen működni. 

Megkülönböztetünk rövid és hosszú távú memóriát. A rövid távú memória nagyjából 30 másodperces, ezután az információ vagy átkerül a hosszú távúba, vagy törlődik.

A figyelem típusai

A figyelmet kétféle rendezési elv szerint csoportosíthatjuk. Az első, amikor irányítottság szerint nézzük. A csoporton belül van szándékos, más néven akaratlagos figyelem. Ennél a típusnál a figyelmünket irányítjuk, komoly erőfeszítést igényel annak megtartása.

A spontán, vagy más néven akaratlan figyelem ösztönös, a világra adott reakciónkból adódik. Ez dolgozik akkor, amikor a gyerekek rácsodálkoznak a világra, kérdeznek. Az automatikus figyelmet gyakorlás útján sajátítjuk el, általában mikor több dolgot kell párhuzamosan végeznünk.

Az utolsó csoport a kitartó figyelem vagy éberség. Ekkor hosszabb távon képesek vagyunk figyelni, ehhez viszont komoly erőfeszítésre van szükség. Amikor a gyerekek iskolába mennek, még a spontán figyelem van középpontban, az idegrendszerük ekkor tanulja az akaratlagos figyelmet.

Terület szerint is megkülönböztethetjük a figyelmet. Van auditív és vizuális figyelem. Legkönnyebben úgy figyelhetjük meg, hogy melyikben erős a gyermek, hogy megnézzük, hogyan tanul. Vannak gyerekek, akiknek elég, ha hallják, amit a tanító mond, másoknak viszont szükségük van arra, hogy lássák is a tanultakat.

Hogyan fejleszthető a figyelem és a memória?

Úgy tudjuk legkönnyebben megnézni, hogy szükség van-e fejlesztésre, hogy ha megnézzük a gyerekeket játék közben. Ha gyorsan abbahagy játékokat, nehéz lekötni a figyelmét, akkor érdemes elgondolkodni, hogy otthon fejlesszük-e.

Házilag az auditív figyelem könnyen fejleszthető. Vegyünk elő különböző hangú tárgyakat, és kössük be a gyerek szemét. A feladat, hogy felismerje az egyes dolgok hangját. Vannak különböző játékok is, amikkel fejleszthető a figyelem, ilyenekből nagyon sokfélét találni a Játékliget fejlesztőeszközei között.

A vizuális figyelem fejlesztésére kitűnő lehet, hogy ha leteszünk az asztalra különböző tárgyakat, és mondunk rólunk néhány információt, a gyerekeknek pedig ki kell találni, milyen tárgyról van szó.

Az iskolában fontos a figyelem és a memória, de a mai információdús világban sokkal nehezebb dolguk van, mint korábban, így érdemes fejleszteni.

The post Memóriafejlesztés játékosan appeared first on .