Biztonságpolitika

Afganisztán ügyében folytatott koordináció erősítéséről állapodott meg Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin – közölte a TASZSZ hírügynökség, a kínai központi televízióra hivatkozva.

Hszi a beszámoló szerint leszögezte, hogy az afgán hatóságoknak el kell határolódniuk az összes terrorszervezettől. A kínai fél jelezte, hogy Afganisztán kérdésében kész felélénkíteni a párbeszédet Oroszországgal és más országokkal, amibe Putyin beleegyezett.

A Kreml sajtószolgálata szerint a felek “a hagyományos baráti, bizalmas” légkörben megtartott megbeszélés során kifejezték készségüket az Afganisztán területéről kiinduló terrorizmus és kábítószer-kereskedelem elleni erőfeszítéseik fokozására. Hangoztatták annak fontosságát, hogy az országban mielőbb megteremtsék a békét, és megakadályozzák a környező régiók destabilizálódását, a Sanghaji Együttműködési Szervezet potenciáljának maximális igénybe vételével.

Putyin és Hszi emellett megállapodott a kétoldalú külügyi kapcsolatok és koordináció felélénkítésében. A két elnök kitért arra, hogy idén lesz a 20. évfordulója az orosz-kínai jószomszédi, barátsági és együttműködési szerződés aláírásának.

Megelégedettségüknek adtak hangot a stratégiai partnerség fejlődésével kapcsolatban és kifejezték szándékukat az együttműködés elmélyítésére. Megengedhetetlennek nevezték a második világháború történetének meghamisítására irányuló kísérleteket.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kijelentette, hogy Afganisztánban nagyon erős a terrorfenyegetés az Iszlám Állam terrorszervezet jelenléte miatt. Kifejezte aggodalmát a nyugati országok állampolgárainak kimenekítése, illetve a gyorsan közeledő augusztus 31-i határidő miatt, hozzátéve, hogy Moszkva figyelemmel követi az eseményeket.

Az orosz védelmi minisztérium bejelentette, négy katonai szállítógépe szállt fel Kabulból, hogy fedélzetén több mint ötszáz orosz, fehérorosz, kirgiz, tádzsik, üzbég és ukrán állampolgárt menekítsen ki Afganisztánból. Az evakuáltak ellátására az Oroszországba visszaindult gépek fedélzetén katonaorvosok és ápolók, valamint orvosi felszerelés, gyógyszer, víz és élelmiszer is volt.

Gulam Mohammad Dzsalal, az Oroszországi Afgán Diaszpóraközpont vezetője az Interfaxnak kijelentette, hogy a kabuli orosz nagykövetség mintegy ezer embernek – afgán származású orosz állampolgároknak, orosz egyetemek hallgatóinak, valamint lakhatási és munkavállalási engedéllyel rendelkező személyeknek – engedélyezte a beutazást.

Alekszandr Mihejev, az orosz haditechnika külföldi eladására szakosodott Roszoboronekszport vállalat vezetője az Interfax hírügynökségnek kijelentette, hogy több mint száz Mi-17-es helikopter kerülhetett a tálibok kezére. Hozzátette ugyanakkor, hogy ezek a gépek szakszerű karbantartás és javítás nélkül rövid időn belül üzemképtelenné válnak.

The post Afgáanisztán: Putyin és Hszi már egyezkedik appeared first on .

A Kalocsai Járási Ügyészség természetkárosítás bűntette miatt vádat emelt egy férfi ellen, aki 2020 áprilisában a Duna-völgyi-főcsatorna közelében szándékosan tüzet gyújtott, s emiatt több mint 4,3 hektáron leégett a Natura 2000 minősítésű természetvédelmi terület – közölte a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség.

A vádirat szerint a férfi 2020. április 18-án a szántóföldjén szándékosan tüzet gyújtott, egy bálát akart elégetni, de a tűz a feltámadó szél miatt gyorsan átterjedt a környező területre. A férfi ennek ellenére nem értesítette a tűzoltóságot, hanem hazament.

A tűz miatt a Duna-völgyi-főcsatorna mellett lévő, Natura 2000 minősítésű, országos jelentőségű védett természeti terület 4,3 hektáron leégett. A tűzben az érintett élőhelyek jelentős mértékben megváltoztak, védett, valamint az Európai Unióban természetvédelmi szempontból jelentős állatfajok egyedei pusztultak el.

Ezen kívül a tűz más fajokat is veszélyeztetett, az elpusztult fajokon túl több más védett élőlény élőhelyét tették tönkre a lángok.

A közlemény szerint a büntetlen előéletű vádlott beismerte a bűncselekmény elkövetését. A szabadlábon védekező vádlottat a járási ügyészség természetkárosítás bűntettével vádolja és pénzbüntetés kiszabását indítványozta – írta a főügyészség.

The post Vádat emeltek egy férfi ellen természetkárosítás bűntette miatt appeared first on .

Oroszország területi épsége elleni támadási kísérletként értékeli egyes országok és nemzetközi szervezetek részvételét a Krími Platformon – közölte Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a moszkvai külügyminisztérium honlapján kedden megjelent állásfoglalásában.

A Kijevben Krími Platform elnevezéssel megtartott rendezvény vezérmotívuma a Krím orosz elcsatolásának elutasítása volt.

“Amint arra figyelmeztettünk, kénytelenek leszünk az egyes országok, nemzetközi szervezetek és képviselőik részvételét a Krími Platformon az Oroszországi Föderáció területi integritása elleni támadási kísérletként tekinteni, ami elkerülhetetlenül kihatással lesz kapcsolatainkra” – írta Zaharova.

A szóvivő szerint az ukrán kezdeményezés “színtiszta populizmus, a valóságtól elrugaszkodott politikai előadás, amelynek célja csupán az, hogy megőrizze a Krím Ukrajnán belüli ideiglenes létének témáját az információs térben”.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Budapesten Szijjártó Péter külgazdasági és külügyi tárcavezetővel közösen megtartott sajtótájékoztatóján a Krími Platformot “teljesen üres, kilátástalan propaganda jellegű elképzelésnek”, olyan “ruszofób akciónak” nevezte, amelynek célja álláspontja szerint az, hogy alájátsszanak mai, Ukrajnában tapasztalható “ultraradikális neonáci megnyilvánulásoknak”.

Lavrov szerint Oroszország számára ismertek azok a módszerek, amelyeket arra használnak, hogy efféle “értelmetlen akciókra kényszerítsék a szövetségeseket”.

“Éppen ezért nem lepett meg bennünket, hogy ennek az elképzelésnek az alapját az Európai Unió és a NATO tagjainak hamisan értelmezett szolidaritása képezi” – fogalmazott az orosz diplomácia vezetője.

A Krímet a félszigeten megrendezett népszavazás eredményére hivatkozva 2014-ben csatolta el Oroszország Ukrajnától, amit a nemzetközi közösség túlnyomó többsége nem ismert el.

The post Moszkva a területi épsége elleni támadási kísérletként értékeli a Krími Platformon való részvételt appeared first on .

A hétvégi kecskeméti rendezvény és persze kapcsolódó szakmai mozzanatok kapcsán érkezik rövidesen hazánkba az Embraer KC-390-es szállító-utántöltő gép egyik példánya (PT-ZNG).

Lisszaboni indulás.

Már Magyarország felett.

Zord

Franciaország lezárja a légi hidat és abbahagyja az afgánok kimenekítését Kabulból csütörtökön, ha az Egyesült Államok az augusztus 31-i határidőig kivonja katonai erőit Afganisztánból – jelentette be egy francia diplomáciai forrás.

“Amennyiben az Egyesült Államok ragaszkodik ahhoz a célkitűzéséhez, hogy augusztus 31-ig befejezze a teljes kivonulást, számunkra ez azt jelenti, hogy a (kimenekítési) hadművelet csütörtök este véget ér. Vagyis három napunk maradt” – mondta kedden újságíróknak Nicolas Roche, a francia miniszterelnöki hivatal külügyi kabinetjének vezetője.

A tálibok augusztus-i afganisztáni hatalomátvétele óta Franciaország csaknem kétezer embert, Kabulban rekedt franciákat, valamint a hadsereg, a segélyszervezetek és más francia szervezetek afgán segítőit és családjaikat evakuálta. A művelet központja a kabuli repülőtér, ahonnan Abu-Dzabiba menekítik az embereket, és onnan szállítják tovább őket Franciaországba.

A külügyminisztérium tudomása szerint még legalább 62 francia állampolgárt kell evakuálni, és nagyon sok afgán kérte a francia hatóságoktól a kimenekítését, az ő kérelmeiket még vizsgálja Párizs.

Jean Castex miniszterelnök a külügyminisztérium válságközpontjában tett látogatásán hangsúlyozta, hogy különbséget kell tenni a sürgős és gyors választ igénylő kérelmek, illetve a többi között. A központba a válság kezdete óta 120 ezer hívás érkezett, 90-95 százalékuk Franciaországban élő afgán menekültektől, akik aggódnak az Afganisztánban élő hozzátartozóikért – jelezte a tárca.

A tálibok határozottan ellenzik az amerikai katonák augusztus 31-re tervezett távozásának elhalasztását, miközben az afganisztáni helyzet lesz a világ vezető ipari hatalmait összefogó G7 csoport vezetői keddi megbeszélésének egyik fő témája.

A kormányszóvivő eközben jelezte, hogy a kimenekített afgánok közül öten felügyelet alá kerültek, mert feltehetően tálibokkal álltak kapcsolatban, s közülük egy embert hétfőn őrizetbe vettek, mert elhagyta a számára kijelölt szálláshelyet.

“A férfi egyébként segítette a franciák és a francia szervezeteknek dolgozó afgánok evakuálását a kabuli nagykövetség kiürítésekor, egy hihetetlenül feszült pillanatban, és feltehetően életeket mentett ezzel” – fogalmazott Gabriel Attal a BFM hírtelevízióban. A tájékoztatás szerint a férfi kapcsolatban állt a tálibokkal, és ezért az ügyében vizsgálatok folynak.

Gérald Darmanin belügyminiszter a France Info hírrádióban elmondta: a megfigyelés alatt lévő férfi hétfőn “néhány percre” elhagyta azt az övezetet, amelyet a francia titkosszolgálatok kijelöltek számára. A tárcavezető ugyanakkor úgy vélte, hogy “nem történtek hibák” a Franciaországba menekített afgánok felügyeletében.

“Cél volt, hogy a Kabult elhagyó minden afgán az abu-dzabi katonai támaszponton keresztül érkezzen, ahol a francia biztonsági szolgálatok átvilágítják őket” – hangsúlyozta a miniszter. “Minden embert ismerünk, akit a francia hadsereg hazánk területére szállít” – tette hozzá.

A belügyminisztérium tájékoztatása szerint az 1995-ben született férfi a kihallgatásán elmondta, hogy a tálib mozgalomhoz tartozik, és azt is elismerte, hogy a tálibok Kabulban emelt egyik ellenőrző pontjának vezetőjeként fegyvert is viselt. A négy másik felügyelet alá került ember ennek a férfinak a hozzátartozója.

A kormányszóvivő kiemelte, hogy a kormány nem “veszélyezteti a franciák biztonságát”. “Minden eszközt felhasználunk azok ellenőrzésére, akik hazánkba érkeznek” – mondta Attal.

The post Franciaország abbahagyja az afgánok menekítését, ha az Egyesült Államok kivonja a csapatait augusztus végéig appeared first on .

Letartóztatta a bíróság azt a 26 éves férfit, aki az utcán késelt meg egy nőt múlt héten Berhidán – közölte a Veszprém Megyei Főügyészség.

A közleményben azt írták: a férfi csütörtök hajnalban minden előzmény nélkül rátámadt egy buszmegálló felé gyalogló 45 éves nőre a Veszprém megyei Berhidán. Előbb dulakodni kezdtek, majd a támadó késsel nyolcszor megszúrta a sértettet a felsőtestén, derék- és vesetájékon. A késelő közben a saját lábát is megsebesítette, majd elfutott.

A megtámadott nő nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett – tették hozzá. A férfi letartóztatását a Veszprémi Járásbíróság az ügyészi indítvány alapján egy hónapra rendelte el a szökés, az elrejtőzés, a bizonyítás megnehezítése, illetve a bűnismétlés veszélye miatt – írták.

A Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon azt közölte, hogy a berhidai férfit a járőrök egy órán belül a lakásán elfogták, és emberölés kísérlete miatt indult eljárás ellene.

The post Ok nélkül késelt az utcán, egy óra alatt elfogták appeared first on .

Alig több mint egy hét alatt az Egyesült Államok nagyjából 37 ezer embert evakuált Afganisztánból, akiknek közel felét az elmúlt 24 órában menekítették ki az országból – jelentette be hétfői, a Pentagonban tartott sajtótájékoztatóján Hank Taylor, az amerikai hadsereg vezérőrnagya.

A részletekről szólva Taylor elmondta, hogy az elmúlt napban mintegy 16 ezer embert evakuáltak Kabulból 28 katonai járattal és 61 koalíciós repülőgéppel. Hozzátette, hogy ez idő alatt a katonai járatok körülbelül 10 400 embert, míg a koalíciós járatok további 5900 embert szállítottak el az ázsiai országból. A vezérőrnagy arról is beszámolt, hogy az elmúlt 24 órában öt, körülbelül 1300 utast szállító járat landolt az Egyesült Államok szövetségi fővárosában, Washington DC-ben található Dulles nemzetközi repülőtéren.

“Küldetésünk továbbra is arra irányul, hogy biztosítsuk a menekültek folyamatos áramlását Kabulból a közbenső állomáshelyekre és a biztonságos menedékhelyekre” – fogalmazott Taylor.

Az amerikai védelmi minisztérium szóvivője, John Kirby a hétfői sajtótájékoztatón azt mondta: “több ezer amerikait” evakuáltak Afganisztánból augusztus 14. óta, de nem volt hajlandó pontosítani a számot.

Vasárnap az afgán biztonsági erők egyik tagja meghalt, és több afgán megsebesült, miután egy “ellenséges személy” rálőtt a repülőtér északi kapuját felügyelő biztonsági erőkre – áll az amerikai központi parancsnokság hétfői közleményében. Az afgán erők, valamint az amerikai és a koalíciós csapatok viszonozták a tüzet.

Az üggyel kapcsolatban Kirby úgy fogalmazott: a tisztviselők “nem tudják meghatározni, hogy ki volt az ellenséges személy”. “Arra koncentráltunk, hogy fenntartsuk a biztonságot a repülőtéren. Fenntartottuk. Sajnos ez egy afgán katona életét követelte, és több ember megsérült” – mondta a szóvivő.

Kirby arról is beszélt: a Pentagon tisztában van azzal, hogy a tálibok megüzenték az Egyesült Államoknak, hogy az augusztus 31-i határidőig vonjanak ki minden katonai erőt Afganisztánból, és ennek továbbra is eleget kívánnak tenni. “Ez az a küldetés, amelyet a hadsereg főparancsnoka (Joe Biden) ránk bízott, és ezt próbáljuk végrehajtani” – közölte a szóvivő. Kirby beszámolója szerint a Pentagon “naponta többször” tárgyal a tálibokkal.

Az amerikai elnök vasárnap arról beszélt, hogy egyeztettek a határidő meghosszabbításáról, ha az szükségessé válik. “Reméljük, hogy nem kell hosszabbítanunk, de lesznek viták ez ügyben” – fogalmazott Biden.

Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója hétfői sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy az Egyesült Államok napi szinten tárgyalásokat folytat a tálibokkal “politikai és biztonsági csatornákon keresztül”. Ez “óriási előrelépést” eredményez az amerikaiak és mások Afganisztánból történő kitelepítése ügyében – tette hozzá Sullivan.

Arra a kérdésre, hogy Biden meghosszabbítja-e az amerikai katonai erők kivonására vonatkozó augusztus 31-i határidőt, a nemzetbiztonsági tanácsadó így válaszolt: az elnök “napról napra foglalkozik a kérdéssel, és meg fogja hozni a döntését”.

The post Az Egyesült Államok eddig nagyjából 37 ezer embert evakuált Afganisztánból appeared first on .

Gyilkossági kísérlet miatt nyomozást indítottak kedden a németországi Darmstadtban, mert a városban működő műszaki egyetemen (TU Darmstadt) megmérgeztek legkevesebb hét embert egy egyelőre ismeretlen eredetű folyadékkal.

Az áldozatok rosszullétre panaszkodtak és kékes elszíneződést tapasztaltak végtagjaikon. Többüknél súlyos mérgezéses tünetek alakultak ki, miután hétfőn fogyasztottak az egyetem Lichtwiese nevű kampusza egyik épületének nyitott teakonyháin tárolt élelmiszerekből. Hat áldozat kórházba került, egyikük életveszélyes állapotban. Időközben stabilizálták az állapotát, egyik társát pedig hazabocsátották. A darmstadti rendőrségen negyven fős nyomozócsoportot állítottak fel. Első megállapításaik szerint ismeretlenek tejes dobozokba és vizes palackokba juttattak be mérgező anyagot. A rendőrség nem hozta nyilvánosságra, hogy mit derített ki a méregről.

“Vannak dolgok, amelyeket nem tudunk és nem is akarunk nyilvánosságra hozni” – mondták a rendőrök a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lap beszámolója szerint.

A rendőrség hétfő éjjel átkutatta a kampusz több épületét. Közölték, hogy nem fenyeget közvetlen veszély. Ugyanakkor az egyetem vezetése arra kérte az összes hallgatót és dolgozót, hogy a következő napokban ne fogyasszon a teakonyhákban vagy más egyetemi helyiségekben tárolt italokból és ételekből.

Azt is kérték, hogy azonnal forduljon orvoshoz, aki evett vagy ivott hétfőn az érintett épületben tárolt élelmiszerekből és rosszul lett, aki pedig elszíneződést is észlel a végtagjain, lehetőleg ne mozogjon és hívjon mentőt.

The post Rejtélyes mérgezések történtek egy németországi egyetemen appeared first on .

Négy tengeralattjáró és két korvett építését indította el videokonferencia keretében a hétfőn megnyílt kubinkai Armija-2021 haditechnikai fórumon Vlagyimir Putyin.

Két hadászati tengeralattjáró cirkáló (Dmitrij Donszkoj és Knyaz Potyomkin) építése Szeverodvinszkben, két Warszawianka osztályú tengeralattjáróé (Mozsjaszk és Jakutszk) Szentpéterváron, a két korvetté (Groznij és Bujnij) pedig Komszomolszk-na-Amure város hajógyárában kezdődött meg.

A szertartáson Putyin azt hangoztatta, hogy egy erős és szuverén Oroszországnak erős és kiegyensúlyozott hadiflottára van szüksége.

“A továbbiakban is folytatjuk Oroszország haditengerészeti potenciáljának fejlesztését, tökéletesítjük a flotta bázisrendszerét és infrastruktúráját, felszereljük a hajókat a legújabb fegyverekkel és technikával, a gyakorlatokon és hosszú távú tengeri utakon gyakorolni fogjuk a komplex kiképzési és harci feladatokat, az orosz zászló bemutatását a világóceán stratégiailag fontos területein” – hangsúlyozta Putyin.

Mint mondta, e felelősségteljes és nagyszabású feladatok ellátását Oroszország geopolitikai helyzete és a világ ügyeiben betöltött szerepe követeli meg. Hangsúlyozta, hogy az orosz hadiipari vállalatok a hazai fegyveres erők felszerelése mellett a legszélesebb nemzetközi együttműködésre is nyitottak.

“A fórumon jelentős figyelmet fordítunk majd olyan területekre, mint a mesterséges intelligencia és a robotika, a legújabb kommunikációs és irányítási rendszerek alkalmazása, vagyis azok az elemek, amelyek a világ vezető országai és az orosz fegyveres erők jövőjét jelentik” – mondta az orosz elnök.

The post Négy tengeralattjáró és két korvett építésére adta ki az utasítást Putyin appeared first on .

Németország támogatja, hogy újabb szankciókat vezessenek be Oroszországgal szemben, ha megpróbálja “fegyverként használni” Ukrajnával szemben az Északi Áramlat-2 gázvezetéket – jelentette ki Angela Merkel német kancellár vasárnap Kijevben, a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott megbeszélésüket követő sajtótájékoztatón.

“Nagyon komolyan vesszük az ukrán fél aggodalmát” – mondta. Emlékeztetett arra, hogy a kérdést felvetette pénteki moszkvai tárgyalásain is. “Beszéltem erről a problémáról, és nagyon világosan kijelentettük, hogy európai keretek között támogatjuk az új szankciókat, ha Oroszország megpróbálja ezt a csővezetéket (geopolitikai céljai érdekében) fegyvereként használni” – fogalmazott.

A kancellár leszögezte: Berlin amellett van, hogy a felek mielőbb meghosszabbítsák az orosz gáz Ukrajnán keresztüli tranzitjáról kötött, 2024-ig érvényben lévő ukrán-orosz megállapodást.

Fontosnak nevezte Ukrajna és Németország energetikai együttműködését, és szükségesnek azt, hogy a jövőben is legyen forgalom az ukrán gázvezetékrendszeren keresztül Oroszországból Európába. Biztosított afelől, hogy Berlin erről európai vezetőkkel és a projektben érintett vállalatokkal is tárgyalni fog.

Zelenszkij bejelentette, hogy Ukrajna az Európai Unióval kötött társulási megállapodásával összhangban konzultációt kezdeményezett az Európai Bizottsággal és Németországgal az Északi Áramlat-2 építéséről és üzembe helyezéséről. Közölte: még mindig nem érti, ki ad garanciát Ukrajna gazdasági biztonságára 2024 után, amikor lejár a gáztranzitszerződés.

Merkel a tájékoztatón közölte, hogy szeretné, ha a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus tárgyalásos rendezésében részt vevő, “normandiai négyeknek” nevezett országok – Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország – újabb csúcsértekezletet tartanának. Megjegyezte, hogy ezt a kezdeményezését Zelenszkij támogatja. A háromoldalú, Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselőiből álló minszki összekötő csoport találkozói Merkel szerint nem úgy mennek, ahogy az kívánatos lenne. Úgy vélte ugyanakkor, hogy a kontaktcsoportnak továbbra is folytatnia kell a munkát.

A kancellár rámutatott arra is, hogy a minszki megállapodások végrehajtásával kapcsolatos problémák strukturális jellegűek. “Oroszország részese a konfliktusnak, ezért helyes, hogy Ukrajna nem hajlandó közvetlen tárgyalásokat folytatni a szakadárok képviselőivel, de mi folyamatosan e probléma körül forgunk” – fogalmazott. A minszki megállapodásokkal összhangban, noha azok nem vezettek kielégítő állapothoz, csak ideiglenes fegyvernyugvásokhoz, folyamatosan dolgozni kell, akkor is, ha új szereplők jönnek a politikai életbe – mondta, utalva közelgő távozására a kancellári posztról.

Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Ukrajnának, Németországnak és Franciaországnak közös álláspontot kell képviselnie a Donyec-medencei válság békés rendezéséről. Leszögezte: Ukrajna változatlanul állandó és fenntartható tűzszünet elérésére törekszik, fogolycserékre, az ellenőrző pontok megnyitására az ideiglenesen megszállt területek felől, és követeli, hogy a vöröskereszt képviselői bejuthassanak a szakadár ellenőrzés alatti térségbe. Az elnök közölte: a német kormánytól kapott elutasító válasz ellenére Kijev továbbra is reméli, hogy Németország szállít a jövőben fegyvereket Ukrajnának.

Merkel közölte, hogy Heiko Maas külügyminiszter a korábbi közlésekkel ellentétben mégsem vesz részt a Krími Platform elnevezésű rendezvénysorozat hétfői kijevi csúcsértekezletén, viszont ez magyarázata szerint nem Németország és Oroszország együttműködésével van összefüggésben, hanem az afganisztáni helyzet miatt. Németországot a konferencián az energetikai és gazdasági miniszter fogja képviselni, aki azonos rangú a külügyminiszterrel – tette hozzá.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester közben sérelmezte, hogy kiment Merkel fogadására a repülőtérre, de nem engedték őt oda. Az incidenst “cirkusznak” nevezte, rámutatva arra, hogy a protokoll szerint mint az ukrán főváros vezetője, eddig mindig részt vett a német kancellár reptéri fogadásán.

The post Merkel szankciókat helyezett kilátásba Oroszországgal szemben az Északi Áramlat-2 miatt appeared first on .

Izraelben kilenc helyen tűz ütött ki hétfőn a Gázai övezetből eregetett gyújtóléggömbök miatt – jelentette a ynet.

A Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász hétfőn számos gyújtóléggömböt indított a szomszédos izraeli területek felé, ahol kilenc helyen tört ki tűz a gyújtogatás nyomán. A gázai frakciók a ynet értesülése szerint megbeszélést tartottak, amelyen az Izraellel szembeni eszkalációról döntettek, tiltakozásul az övezet elleni blokád, és Gáza újjáépítésének késedelme miatt.

Szerdára újabb tömeges felvonulást terveznek a határkerítéshez, ahol szombaton egy hasonló menet életveszélyesen megsebesített egy, a határ túloldalán állomásozó izraeli katonát.

Szombaton az övezet északi részén rendezték az erőszakos tüntető akciót, szerdán viszont a határ déli részéhez készülnek több száz aktivista részvételével. Hán-Junisz és Rafah várostól fognak megindulni a palesztinok az izraeli határ felé, szemben Nir Óz kibuccal.

Egyiptom bejelentette a rafahi átkelő lezárását további értesítésig a Hamász elmúlt napokban tanúsított magatartása, a Gázai övezet helyzetének súlyosbodása, és a palesztin szervezetek és Izrael közötti feszültség növekedése miatt, de Kairó továbbra is kész közvetíteni a két fél között.

Mindezek ellenére Izrael egyelőre tovább folytatja az övezet segélyezését, és megállapodás született a katari támogatás bejuttatásáról is. A Gázai övezetből arról számoltak be, hogy a májusi Falak őrzője nevű izraeli hadművelet óta először léptek be Gázába építési vasat szállító teherautók, mégpedig Kerem Salom déli átkelőhelyen. A vasat az UNRWA-hoz, az ENSZ palesztinokat segélyező ügynökségéhez szállították.

Az új izraeli megállapodás szerint az ENSZ közvetítésével és segítségével fogják eljuttatni a katari pénzsegélyt is Gázába, s a támogatásból havi több millió dollárt a Hamasz-vezetők kapnak, amelyet a jelenlegi tervek szerint fizetésként folyósítanak nekik.

Legutóbb májusban érkezett pénzügyi segítség az övezetbe, mert az új izraeli kormány nem volt hajlandó a korábbi módszerek szerint a Katarból érkező, készpénzzel teli bőröndöket beengedni az erezi átkelőn, hanem ragaszkodott a pénz útjának és felhasználásának ellenőrzését biztosító banki eljáráshoz, ahhoz, hogy a támogatást a Palesztin Hatóság (PH) által ellenőrzött bankokon keresztül utalják át a PH Gázai övezetben lévő kirendeltségeire, és onnan osszák szét.

The post A Hamasz gyújtóléggömbökkel támadja Izraelt appeared first on .

Oroszországnak nem áll szándékában beavatkozni az afganisztáni eseményekbe – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Peszkov így válaszolt újságíróknak arra a kérdésre, vajon tervezi-e Moszkva, hogy támogatást nyújtson az Ahmad Maszúd vezette Pandzsír tartománybeli tálibellenes ellenállásnak. Arra a felvetésre, hogy lehet-e Oroszország közvetítő a szembenálló felek között, Peszkov azt mondta, hogy “erről nem esett szó”.

Közölte, hogy Vlagyimir Putyin részt vett az Oroszországot, Fehéroroszországot, Örményországot, Kazahsztánt, Kirgizisztánt és Tádzsikisztánt tömörítő Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB) rendkívüli, zárt online csúcsértekezletén. A tanácskozáson a katonai szövetség tagállamainak vezetői aggodalmukat fejezték az afganisztáni események és azok lehetséges következményei miatt.

Felszólalásában az orosz elnök rámutatott, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet pozíciói továbbra is meglehetősen erősek Afganisztánban, ami veszélyt jelent az ODKB térsége számára. Azt hangoztatta, hogy az afganisztáni problémakör kezelését egyeztetni kell az ENSZ Biztonsági Tanácsa és a G20-csoport keretei között.

Putyin tájékoztatta szövetségeseit azokról a tárgyalásokról, amelyeket ebben a témában az elmúlt napok során a török, az iráni és a francia elnökkel, az olasz miniszterelnökkel és a német kancellárral folytatott. Az ODKB vezetői megállapodtak, hogy munkatársaik szeptember 16-ig kidolgozzák a közös reagálás lépéseit. Ekkorra tűzték ki a szövetség Dusanbéban megtartandó csúcsértekezletét.

Az online tanácskozáson megvitatták a terroristák internetes toborzásával szembeni fellépés kérdését is. Sztanyiszlav Zasz, az ODKB főtitkára tárgyalásokra szólította fel az afganisztáni konfliktusban szembenálló feleket. Közölte, hogy a szövetség kész az együttműködésre Üzbegisztánnal. Hozzátette, hogy a szervezetbe történő visszatérésről az üzbég nép és vezetés hivatott dönteni.

Mohammad Szohail Sahin, a tálibok hivatalos képviselője a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek kijelentette, hogy az Afganisztánban hatalomra került radikális iszlamista mozgalom számít Oroszország és a szomszédos országok támogatására az ország helyreállításában.

The post Tanultak a korábbi afganisztáni kudarcból: Moszkva most nem fog beavatkozni appeared first on .

Őrizetbe vették Tulában az ukrán szakszolgálatok egyik ügynökét, aki adatokat gyűjtött egy fejlesztés alatt álló kézi lőfegyverről – közölte hétfőn az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).

Az FSZB közleménye szerint a gyanúsított államtitkoknak minősített információt próbált meg beszerezni a legújabb fegyvermodellekről és dokumentációjukról. Az őrizetbe vett személy, aki ellen kémkedés címén indult eljárás, orosz védelmi vállalatok olyan alkalmazottait szándékozott beszervezni, akik hozzáférhettek ilyen információkhoz.

Az orosz fővárostól mintegy kétszáz kilométerre délre lévő Tula az orosz fegyvergyártás történelmi központja. Tula megyében több mint húsz hadiipari vállalat működik, több mint harmincezer alkalmazottal.

Júniusban Szimferopolban vett őrizetbe az FSZB egy helyi lakost, aki Kijev számára gyűjtött repülési adatokat az légierőről. Augusztusban Mariföldön elítéltek egy ukrán állampolgárt azon a címen, hogy légvédelmi rakéták alkatrészeit próbálta meg Oroszországból a hazájába csempészni.

The post Ukrán kémet vettek őrizetbe Tulában appeared first on .

A kabuli nemzetközi repülőtér mellett az afgán főváros lakónegyedeiben is folytatja embermentő műveletét a német hadsereg (Bundeswehr) – jelentették be Berlinben.

Annegret Kramp-Karrenbauer védelmi miniszter elmondta, hogy szinte lehetetlen eljutni a repülőtérre a tálibok uralma alá került Afganisztán fővárosában. Ezért “ki kell hozni az embereket” a reptérre, és a Bundeswehr katonái így is tesznek – mondta a miniszter a Bild című lap televíziójának, a Bild TV-nek.

A lap szerint a Bundeswehr különleges bevetési egységének (Kommando Spezialkräfte – KSK) egy alakulata kivitte egy német család három tagját a városból a reptérre. A katonák és a kimentett németek – egy 19 éves müncheni lány az öccsével és az édesanyjával – járművek nélkül, gyalog tették meg az utat. Az akciót egy óra alatt hajtották végre.

Kramp-Karrenbauer a Bild TV-nek nyilatkozva nem erősítette meg a KSK titkos akciójáról szóló értesülést, de nem is cáfolta. Hangsúlyozta, hogy a KSK és a gyorsreagálású hadtest (DSK) ejtőernyős vadász alakulatai, az egészségügyi egységek és a légierő (Luftwaffe) szállítógépein dolgozó katonák mind remek munkát végeznek.

A Bundeswehr egy hete indított műveletet a Kabulban rekedt németek, valamint a hadsereg, a segélyszervezetek és más német szervezetek afgán segítőinek és családjuknak az evakuálására. Tízezer embert akarnak kijuttatni az országból. Az első héten háromezret mentettek ki az Afganisztánnal szomszédos Üzbegisztán fővárosába, Taskentbe. Onnan charterjáratokkal szállítják tovább az embereket Németországba.

A Bundeswehr a szövetségi parlament (Bundestag) ellenőrzése alá tartozik, műveleteihez parlamenti felhatalmazás szükséges. Az afganisztáni mentőakció engedélyezésére a nemzetközi közösség által nem várt gyorsaságú tálib hatalomátvétel miatt nem volt idő, ezért a Bundestag utólag ad felhatalmazást a küldetésre.

A rendkívüli parlamenti ülést szerdán tartják. A kormány előterjesztését Angela Merkel kancellár ismerteti. A javaslat szerint a Bundeswehr legfeljebb 600 katonát mozgósíthat a művelethez, amelyet legkésőbb szeptember végéig be kell fejezni.

Megtorlással fenyegetett, Magyarországgal korábban együttműködő afgán menekültek érkeztek Röszkére
Megérkezett az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság kezelésében álló röszkei objektumba az afganisztáni tálib hatalomátvételt követően megtorlással fenyegetett, Magyarországgal és szövetségeseivel korábban együttműködő, Afganisztánból kimenekített 96 afgán állampolgár. A tájékoztatás szerint az érintett afgán állampolgárok közül a legidősebb betöltötte a 64 életévét, a legfiatalabb 144 napja született. Valamennyien hatósági karanténba kerültek, teljes körű ellátásukról a magyar állam gondoskodik. Érkezésüket követően személyenként újabb hideg élelmiszercsomagot és a járványügyi helyzethez igazodó egészségügyi, higiéniai és tisztálkodási csomagot kaptak. Megkezdődött orvosi vizsgálatuk, az évszaknak megfelelő ruházattal történő ellátásuk szervezése, valamint az idegenrendészeti hatósági feladatok végrehajtásához szükséges adataik felvétele, ellenőrzése — közölte a Belügyminisztérium.

The post A német hadsereg kiterjesztette reptéri mentőakcióját Kabulra appeared first on .

A héten a tervek szerint 56 településen és öt budapesti kerületben, 17 ezer hektáron gyérítik a szúnyogokat – közölte a program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF).

A közlemény szerint ezen a héten csak a földről, autóról permeteznek, ha az időjárás levehetővé teszi.

A Duna áradását követő szúnyoginvázió a legtöbb térségben mostanra visszaszorult. Az elmúlt hetekben biológiai lárvagyérítéssel, majd a kifejlett szúnyogok elleni védekezéssel folyamatosan csökkentették a szúnyogok számát a szakemberek, aminek eredményeképpen elviselhetetlen mértékű ártalom sehol sem alakult ki – írták.

A héten pótolják a múlt héten elmaradt intézkedéseket. A nemzeti ünnepen, augusztus 20-án sehol sem folyt szúnyoggyérítés az országban. Múlt hétfőn a hőség miatt nem lehetett elvégezni több Duna-menti településen a légi kémiai gyérítést, ezt követően pedig az esős, szeles időjárás akadályozta több helyen is a hatékony beavatkozást.

Az, hogy melyik napon, milyen eljárással és hol dolgoznak a szakemberek, a www.katasztrofavedelem.hu/43/heti-programok oldalon olvasható.

The post A héten 56 településen irtják a szúnyogokat appeared first on .

“A Krími Platform elnevezésű kezdeményezés végső célja az Oroszország által 2014 óta megszállva tartott Krím félsziget felszabadítása” – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a rendezvénysorozatot megnyitó csúcsértekezleten.

Az államfő szavai szerint a Platform résztvevőinek közös erőfeszítéssel rá kell kényszeríteniük Oroszországot, hogy üljön tárgyalóasztalhoz a Krím Ukrajna fennhatósága alá történő visszatérésének megvitatására.

“Ukrajna és én, személy szerint is, mindent megteszünk a Krím visszaszolgáltatása érdekében, hogy a Krím Ukrajnával együtt Európa részévé váljon. Ehhez minden lehetséges politikai, jogi, elsősorban diplomáciai eszközt felhasználunk” – hangoztatta Zelenszkij.

A Krími Platform egy informális nemzetközi fórum konzultációkra és koordinációra Ukrajna nemzetközi partnereivel annak érdekében, hogy fellépjen a Krím megszállásának következményeivel és az ebből adódó fenyegetésekkel szemben, és végül visszaállítsa a félszigetet fölött az ukrán ellenőrzést.

Beszédében Zelenszkij kifejtette: a Platform elsődleges fontosságúnak tekinti azon nemzetközi politikai álláspontok erősítését, amelyek nem ismerik el a Krím státuszának megváltozását, valamint a terület elcsatolása miatt hozott szankciók megerősítését. Emellett fontosnak mondta az emberi jogok védelmét, a biztonságot, a szabad hajózás szavatolását a Fekete- és az Azovi-tenger térségében, valamint a megszállás környezeti és gazdasági következményeinek leküzdését.

Az ukrán elnök kijelentette: Ukrajna elismeri, hogy egyedül sohasem lesz képes visszaszerezni a Krímet, ezért ehhez partnerei hatékony támogatására van szüksége, valódi tettekre részükről.

A Krímet a félszigeten megrendezett népszavazás eredményére hivatkozva 2014-ben csatolta el Oroszország Ukrajnától, amit a nemzetközi közösség túlnyomó többsége nem ismert el.

A Kreml szerint oroszellenes a kijevi Krími Platform csúcs
Moszkva a Krími Platform elnevezéssel Kijevben megrendezett fórumot Oroszországgal szemben rendkívül barátságtalannak tartja – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. “Ezt az eseményt rendkívül barátságtalannak tartjuk hazánkkal szemben. Kategorikusan elutasítjuk az ilyen (a félsziget annektálásának elismerését megtagadó) kijelentéseket egy orosz régió, a Krím ügyében. Ebben a tekintetben a mi hozzáállásunk teljesen egyértelmű – oroszellenes eseményként viszonyulunk hozzá” – mondta a Kreml szóvivője. Szergej Lavrov egy, a krími Szudakban augusztus 12-én megtartott ifjúsági tanácskozáson az Ukrajna által kezdeményezett találkozót olyan gyülekezetnek nevezte, amelyen a Nyugat továbbra is a mai ukrán hatóságok “neonáci és rasszista érzelmeit fogja dajkálni”. Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szombaton közölte, hogy Oroszország “rögzíteni fogja a fórumon részt vevő országok álláspontját”, és “levonja majd a megfelelő következtetéseket”. Nyikolaj Akszjonov, a Krím vezetője a Rosszija 24 televíziónak úgy nyilatkozott, hogy a kijevi tanácskozás híján van a józan észnek és a logikának. Megítélése szerint Ukrajnának sem esélye, sem módja nincs a félsziget feletti ellenőrzés visszaszerzésére.

Áder János szerint a magyarok pontosan tudják, miért érzékeny seb a Krím bekebelezése. “A magyarok tudatába mélyen beleégett mind a nagyhatalmi agresszió, mind pedig Trianon traumájának emléke, ezért mi pontosan tudjuk, hogy Ukrajna népe számára miért annyira érzékeny seb a Krím annexiója” – jelentette ki a köztársasági elnök, a Krími Platform elnevezésű rendezvénysorozatot megnyitó csúcsértekezleten mondott beszédében. Az államfő hangsúlyozta, hogy Magyarország a “rokon fájdalom” miatt és a nemzetközi jog iránti elkötelezettség okán is határozottan kiáll Ukrajna szuverenitása, az ország területi integritása mellett. Rámutatott ugyanakkor arra is, hogy “ha egy állam – nemzetközi kötelezettségeit semmibe véve – kiszorítja az iskolákból egy nemzeti közösség anyanyelvét, ha az anyanyelv közéleti használatát korlátozza, ha az anyanyelvüket használókat bírságokkal és büntetésekkel fenyegeti, az nemcsak a kisebbségek jogainak súlyos csorbítása, nemcsak nem méltó egy demokratikus elkötelezettségű országhoz, de a többségi nemzetnek sem válik hasznára”.

The post Zelenszkij: a Krími Platform végső célja a Krím felszabadítása appeared first on .

Radikálisnak nevezte a közbiztonság javulását az erőteljesebb rendőri jelenlét miatt az Örs vezér terén a XIV. kerület polgármestere.

Horváth Csaba a közleményében tudatta: azért ment ki a térre, hogy személyesen győződjön meg, valóban javult-e a közbiztonság az állandó rendőri jelenlétnek köszönhetően, illetve megvizsgálja, milyen további intézkedéseket lehet hozni az új állapotok tartós fennmaradásáért.

Horváth közölte: azt az információt kapta a rendőröktől, hogy legalább két járőrpárosra van szükség a most tapasztalható rend fenntartásához. A polgármester a rendőrfőkapitányhoz és a belügyminiszterhez fog fordulni, hogy megtudja, miként tudják hosszú távon garantálni a rendőri jelenlétet. Tudatta: Zugló az önkormányzati rendészettel tud hozzájárulni a közös munkához.

Közel húsz térfigyelő kamerát szereltek fel korábban a zuglói oldalakra, hogy növeljék a közbiztonságot. Ezeket részben a közterület-felügyelet, részben a zuglói rendőrkapitányság felügyeli – közölte Horváth. A polgármester jelezte: további intézkedést készítenek elő, például korlátozni kívánják az ottani kocsmák nyitvatartását, “hogy a korábban tapasztalt jelenség ne újulhasson ki”.

The post Állítólag radikálisan javult a közbiztonság az Örs vezér terén appeared first on .

A tálib fegyveresek egyre intenzívebben keresik azokat az afgánokat, akik az amerikaiaknak, vagy a NATO-erőknek dolgoztak Afganisztánban – írja a The New York Times.

Egy bizalmas ENSZ-dokumentumra hivatkozva a lap arról ír, hogy a korábban a szövetséges csapatokkal és az Egyesült Államok hadseregével együttműködő afgánokat “a kabuli repülőtéren lévő tömegben is keresik a tálib fegyveresek és azzal fenyegetődznek, hogy megölik vagy letartóztatják a családtagjaikat, ha nem találják meg őket”. A Times felhívja a figyelmet, hogy az ENSZ-jelentésben foglaltak ellentmondanak a tálibok nyilvános vállalásainak, miszerint nem állnak bosszút a megbuktatott kormány tagjain és támogatóin.

A lap beszámolója szerint “számos jelentés érkezett” arról, hogy a táliboknak listájuk van azokról az emberekről, akiket kifaggatni és megbüntetni akarnak. A dokumentum szerint a tálibok “házról házra jártak, és letartóztatták és/vagy megfenyegették a célzott személyek családtagjait, ha nem adják meg magukat a táliboknak”.

A The New York Times birtokába került jelentés szerint “leginkább az afgán hadsereg és a rendőrség tagjai, valamint a megbuktatott kormány dolgozói vannak veszélyben”.

A cikkben beszámolnak egy augusztus 16-án kelt levélről is, amelyet a tálibok egy olyan afgán tisztviselőnek címeztek, aki korábban együtt dolgozott az amerikaiakkal és a britekkel, majd elrejtőzött, mielőtt a felkelők a lakásába érkeztek. Ebben arra szólították fel a hivatalnokot, hogy tegyen jelentést az Afganisztáni Iszlám Emirátus Katonai és Hírszerző Bizottságának Kabulban. Amennyiben ezt nem teszi meg – a levél szerint – a tisztviselő családtagjait “a saría törvényei alapján fogják kezelni”.

A lap úgy fogalmaz: a jelentés fokozza az “egyre növekvő kételyeket” a tálibok korábban tett fogadalmával kapcsolatban. A cikk szerint elképzelhető, hogy a lázadók “megtorló gyilkosságokba kezdhetnek, ahogyan több mint 25 évvel ezelőtt is tették, amikor átvették az irányítást Afganisztánban”.

The post A tálib fegyveresek keresik azokat az afgánokat, akik az amerikaiaknak, vagy a NATO-erőknek dolgoztak appeared first on .

Az izraeli légierő a Gázai övezetet uraló Hamász terrorszervezethez tartozó célpontokat lőtt a gázai övezetben válaszul a szombati határ menti támadásokra, melyekben életveszélyesen megsebesült egy izraeli katona – jelentette a Jediüt Ahgronót című újság hírportálja, a ynet.

Az izraeli légierő vasárnapra virradó éjjel az övezet északi és középső részén támadta a Hamász fegyvereinek tárolását és gyártását szolgáló létesítményeket, és miután a héten egy rakétát is Izraelre lőttek Gázából, megerősítették a határnál állomásozó egységeket, valamint a vaskupola légvédelmi rendszer ellenrakétákat indító állomásait.

Szombaton a határkerítésnél zavargások törtek ki a gázai oldalon, és egy kézifegyverrel átlőttek Izraelbe, ahol életveszélyesen megsebesítettek egy határőr katonát. Több száz gázai palesztin megpróbált felmászni a betonkerítésre, Molotov-koktélokat és köveket dobáltak a túloldalra, a kerítés résein lövéseket adtak le az izraeli határőrökre. E közben a 12-es kereskedelmi TV híradása szerint távolabbról a Hamász mesterlövészei lőttek át izraeli területre.

Az izraeli katonák megpróbálták felszámolni a karni átkelő közelében, mintegy három órán át tartó erőszakos tüntetést, s ennek során számos palesztin megsebesült. A palesztinok 23, többségükben láblövéses sérülésről számoltak be, köztük két súlyos esetről.

A lap értesülése szerint a Gázai övezet palesztin frakciói előzőleg szerdán megbeszélést tartottak, amelyen úgy döntöttek, hogy nyomást gyakorolnak Izraelre a korábban megismert módokon: gyújtóléggömbökkel, a környező izraeli falvak és városok életét megzavaró éjszakai zajkeltéssel, a határkerítés megrongálásával és erőszakos tüntetésekkel, mert a jelenlegi tervek szerint csak szeptember közepén kerül az övezetbe a katari pénzsegély.

Az új izraeli megállapodás szerint az ENSZ közvetítésével és segítségével fogják eljuttatni a pénzt Gázába, s a támogatásból havi több millió dollárt a Hamász-vezetők kapnak, amit a jelenlegi tervek szerint fizetésként fognak folyósítani számukra.

Legutóbb májusban érkezett pénzsegély az övezetbe, mert az új izraeli kormány nem volt hajlandó a korábbi módszerek szerint a Katarból érkező, készpénzzel teli bőröndöket beengedni az erezi átkelőn, hanem ragaszkodott a pénz útjának és felhasználásának ellenőrzését biztosító banki eljáráshoz, ahhoz, hogy a támogatást a Palesztin Hatóság (PH) által ellenőrzött bankokon keresztül utalják át a PH Gázai övezetben lévő kirendeltségeire, és onnan osszák szét.

The post Az izraeli légierő Hamász-célpontokat lőtt a gázai övezetben válaszul a szombati határ menti támadásokra appeared first on .

A tálibok politikai hivatalának egyik képviselője arra kérte a kabuli orosz követséget, továbbítsa a Pandzssir tartományban összpontosult ellenállás vezetőinek, hogy az iszlamista mozgalom párbeszédre és békés rendezésre törekszik – jelentette ki Dmitrij Zsirnov, a diplomáciai képviselet vezetője.

“Ma (szombaton) a nagykövetségen járt a tálibok politikai hivatalának képviselője, és mivel tudta, hogy Oroszországnak nagy tekintélye van Afganisztánban a különböző politikai erők előtt, megkért bennünket, hogy közvetítsünk politikai üzenetet Pandzssirnak” – nyilatkozott a diplomata.

“Arra kértek bennünket, hogy adjuk át a következő üzenetet Pandzssir vezetőinek és lakóinak: a tálibok mindeddig nem tettek kísérletet arra, hogy erőszakkal behatoljanak Pandzssirba. A csoport arra számít, hogy megtalálják a módját a helyzet békés megoldásának, például politikai megállapodás útján. A tálibok nem akarnak vérontást, és elkötelezettek a párbeszéd mellett” – tette hozzá.

Abdulla Abdulla, a legfelsőbb megbékélési tanács vezetője szombaton a Twitteren közölte, hogy tárgyalások folynak Pandzssir sorsáról, amelyet az ország tartományai közül egyedüliként nem foglaltak el a tálibok. A radikális iszlamista mozgalom, amely múlt vasárnap ismét hatalomra került Afganisztánban, az 1996-tól 2001-ig tartó uralma alatt sem tudta bevenni Pandzssirt.

A helyi ellenállást most Ahmad Maszúd vezeti, aki a 2001. szeptember 9-én meggyilkolt Ahmad Sah Maszúd, a tálibellenes küzdelem vezéralakjának a fia. Abdulla Abdulla egyébként Ahmad Sah Maszúd egyik közeli szövetségese volt.

The post A tálibok az orosz követség közvetítésével fejezték ki tárgyalási szándékukat a Pandzssir tartománybeli ellenállásnak appeared first on .