Biztonságpolitika

Izraelben megszökött a szigorúan őrzött Gilboa börtönből hat fogoly – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.

Nagy erőkkel, drónok és helikopterek bevetésével keresik az ország északi részén található büntetés végrehajtási intézményből egy kiásott alagúton át megszökött rabokat; jelentős katonai erők, kommandók vizsgálják át a környező kibucok területét. A közös cellából elszökött rabok mind életfogytig tartó büntetésüket töltötték, melyet izraeliek ellen végrehajtott, véres merényletek miatt szabtak ki rájuk.

Egyikük az Izraelben jól ismert Zakaria Zubeidi, aki a Fatah fegyveres, terrorral foglalkozó szárnyának, az Al-Aksza Mártírjainak Brigádjának egyik egységét vezette, majd jelentős tisztséget viselt a Ciszjordániát vezető Fatah pártban. A másik öt rab az Iszlám Dzsihád nevű palesztin terrorszervezet tagja volt, és szintén a Ciszjordánia északi részén lévő Dzsenin város lakosai voltak. A börtönben viselt ruháikat és cipőiket megtalálták az intézményen kívül.

A szökést hajnali négykor fedezték fel a különösen gondosan őrzött börtönben, melyet 2004-ben, a második intifáda, vagyis palesztin felkelés idején hoztak létre. 2014-ben megakadályoztak egy hasonló szökési kísérletet, melyet szintén az Iszlám Dzsihád-rabok celláiból szerveztek.

The post Izraelben megszökött egy börtönből hat fogoly appeared first on .

Egy magyar etikus hacker talált a nemzetközi sztenderdek szerint 9.8-as erősségű sérülékenységet a számos multinacionális cég által futtatott Pandora FMS nevű monitorozó szoftverben. A gyártó javította a hibát, a hírt a nemzetközi szaksajtó is felkapta. Az etikus hacker kisebb-nagyobb sérülékenységeket láncoltan kihasználva jutott be a Pandora szerverébe.

Egy magyar etikus hacker kritikus, a nemzetközi sztenderdnek számító CVSS módszertan szerint 1-től 10-es skálán, 9.8 súlyosságúra értékelt sérülékenységet publikált a Pandora FMS nevű monitorozó rendszerben. Az említett hacker, Matek Kamilló, a KPMG CyberLab csapatának senior etikus hackere.

A sérülékenység besorolását egy nemzetközi szervezet (MITRE) végzi, aminek fő feladata egy sérülékenységi adatbázis (NVD) karbantartása, a feltárt sérülékenységek elemzése és publikálása. Ez az adatbázis mindenki számára hozzáférhető, így a biztonsági szakemberek – de akár laikusok is – ellenőrizni tudják, hogy az általuk használt szoftverek mennyire biztonságosak. A szakemberek nagyon sok hibát bejelentenek ezen a felületen, így a nemzetközileg elterjedt informatikai rendszerek biztonságossága átláthatóvá válik, erősödik a minőségi verseny, amivel minden felhasználó jól jár.

Az átláthatóság érdekében a MITRE feladatához tartozik a hibák súlyosságának besorolása és ennek publikálása is, ami egy 1-10-es skálán történik. A sérülékenység súlyosságának megállapításához a legfontosabb szempont, hogy a sérülékenységet kihasználva a támadó milyen mértékben tudja befolyásolni a rendszer működését, a tárolt adatokat és az elérhetőséget.

A Pandora FMS egy nemzetközi szinten is jegyzett monitorozó szoftver, amit számos multinacionális vállalat is használ, de több kormányzati rendszeren is futtatják szerte a világban.

Egy nagy szervezet rengeteg számítógéppel és szolgáltatással rendelkezik, ezek üzemeltetése és felügyelete hatalmas feladat, ami csak valamilyen monitorozó rendszerrel lehetséges. A monitorozó rendszereket és azok funkcióit úgy kell elképzelni, mint egy atomerőmű vezérlőközpontját. Egy központi felület valós időben mutatja az adott szervezet rendszereinek, szolgáltatásainak és szoftvereinek állapotát, riasztást ad a rendkívüli eseményekről. Ez lehet hardware meghibásodás, szoftveres probléma vagy akár biztonsági incidens is, a lényeg, hogy az üzemeltető személyzet értesül róla, és lefutnak az automatikus védelmi intézkedések. Ha ez nem elég, akkor az informatikai személyzet alkalmazza az adott helyzetre előre definiált lépéssorozatot, megkezdi a probléma javítását és az okok felderítését.

A monitorozó rendszerek természetes módon hozzáférnek a felügyelt rendszerekhez és rengeteg érzékeny információt tartalmazhatnak, például belépési adatokat, hálózati információkat, biztonsági beállításokat. Egy hacker számára ezek az információk kulcsfontosságúak lehetnek, és sok esetben a monitorozó rendszer tartalma maga a „kulcs az egész szervezet rendszereihez”.

Ilyen rendszer a Pandora FMS is, amelyen a magyar hacker több, kisebb-nagyobb sérülékenység együttes felhasználásával, úgynevezett hibalánc alkalmazásával ütött rést.

Az alaphiba egy Cross Site Scripting, röviden XSS volt. Ennek lényege, hogy a rendszer bizonyos esetekben nem ellenőrzi megfelelően a felhasználótól érkező beviteli adatokat és megbízható szűrés nélkül elmenti őket az adatbázisba. Ilyenkor előfordulhat, hogy egy felhasználó nem egy másiknak szóló üzenetet helyez el egy chat-ben, hanem egy programkódot, amit a másik felhasználó böngészője gond nélkül lefuttat.

Képzeljünk el egy rosszul védett vendégkönyvet, amibe valaki a kiszolgálás értékelése helyett kártékony kódot helyez el. A többi vendég, és a rendszer üzemeltetője rendszeresen megnyitják az oldalt, és a gépük máris futtatja a kódot. Ez történt a Pandora FMS esetében is. A hacker egy alapszintű hozzáféréssel a „visual console” definiálásához használt beviteli mezőjében helyezte el a JavaScript nyelven írt kártékony kódot. Fontos, hogy ez az egyetlen lépés, amit maga a támadó hajt végre, minden más automatikusan történik.

A Pandora esetében a kódot egy a Visual Console event felületén helyezte el a hacker, és már csak várnia kellett, hogy ezt a felületet webes admin jogosultsággal rendelkező felhasználó megnyissa, ami a „visual console” esetében gyakran megtörténik. A megnyitással a támadó által elhelyezett kód figyelmeztetés nélkül letöltődött és lefutott, mégpedig az admin felhasználó nevében és az admin felhasználó böngészőjében. Ez a támadás szépsége: a támadó jó eséllyel rejtve marad, hiszen kívülről nézve egy arra jogosult személy végzett műveleteket a rendszerben.

Az XSS igazi erőssége a következő lépésben mutatkozik meg. A támadó kódja most már webes adminisztrátori funkciókhoz is hozzáfér, nem csak felhasználói funkciókhoz. Amit egy admin felhasználó képes a böngészőjével elvégezni, azt a JavaScript kód is képes megtenni. Ha az adminisztrátori fájlfeltöltő funkció hibát és sérülékenységet tartalmaz – itt kezdődik a hibák láncba szervezése – akkor a JavaScript kód kihasználhatja ezeket a hibákat, sérülékenységeket is. Jelen esetben feltöltött és lefuttatott egy PHP nyelven írt újabb támadó kódot. Ez a kód már a kiszolgáló infrastruktúrán, a webszerveren fut, és végső lépésként parancssori hozzáférést biztosít a támadónak.

A parancssori hozzáféréssel a támadó tetszőleges műveletet hajthat végre a kiszolgáló infrastruktúrán, hozzáfér az adatbázishoz, a kapcsolati adatokhoz és a szerveren található érzékeny információkhoz. A hozzáférés birtokában a támadó műveleteket hajthat végre a rendszerben, módosíthatja és manipulálhatja a felügyelt rendszereket, védelmi intézkedéseket.

Az etikus hacker a forráskódot saját maga által készített eszközökkel vizsgálva fedezte fel a különböző sérülékenységeket. Ezeket összekötve és együtt kihasználva szerzett egyre magasabb hozzáférést a környezetben. A sérülékenységeket etikus hacker lévén bejelentette a szoftver gyártójának és a MITRE-nek is. Ezzel egy időben elküldte az analizáláshoz és javításhoz szükséges technikai információkat a gyártónak, egy példa támadó kódot (Proof Of Concept), valamint egy demonstrációs videót is. A gyártó a sérülékenységeket megvizsgálta és kijavította. A javítások publikálása után, a hacker nyilvánosságra hozta a sérülékenységeket a saját honlapján (https://k4m1ll0.com), a MITRE pedig publikálta és megvizsgálta a bejelentést, amit 9.8-as súlyosságúnak, azaz kritikus besorolású sérülékenységnek minősített.

A legtöbb szoftveren sajnálatos módon egyáltalán nem végeznek biztonsági forráskód vizsgálatokat. Ha végeznek is, a forráskód vizsgálatát csak automata eszközökkel végzik el, mert az viszonylag gyors és olcsó. Ezek az eszközök azonban – bár számos sérülékenységet és hibát feltárnak – nem képesek pótolni az emberi hozzáértést. Olyan ez, mint a helyesírás ellenőrző, vagy a fordítóprogramok: a rosszul leírt szavakat kiszúrják, a lefordított szavakat több-kevesebb sikerrel egymás mellé rakják, de ma még így sem születnek nyelvtanilag hibátlan, stilisztikailag vagy akár tartalmilag kifogásolhatatlan szövegek.

A Pandora FMS szoftvere nyílt forráskódú és több alkalommal egymástól függetlenül végeztek rajta forráskód elemzést, ennek ellenére egyes feltárt biztonsági hiányosságok hosszú évek óta megtalálhatók voltak a rendszerben, és ilyenek összekötése tette lehetővé a magyar etikus hacker számára is a hozzáférés megszerzését.

Matek Kamilló
Matek 36 éves, az ELTE-n végzett programtervező informatikusként. Később elvégezte az Etikus Hacker képzést (KCEH), majd autodidakta módon tovább képezte magát. Igy magáénak tudhatja a nemzetközileg elismert OSWP, OSCP, OSWE tanúsítványokat is. Van, aki matchboxokat gyűjt vagy sorozatokat néz, ő szabadidejében is rendszereket vizsgál és támadó kódokat készít. Az elmúlt pár évben ezzel együtt 11 db, a MITRE által elfogadott, közepes, magas, vagy kritikus besorolású sérülékenységet tárt fel. Kamilló 2020-ban csatlakozott a KPMG CyberLab csapatához, ahol sérülékenységvizsgálatokat, penetrációs teszteket, forráskód elemzéseket, phising kampányokat, illetve ezekkel kapcsolatos tevékenységeket végez.

The post Magyar etikus hacker talált súlyos, 9.8-as erősségű sérülékenységet appeared first on .

Ismét több kórházban segítenek a katonák – közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM).

Mint írták, a Magyar Honvédség számára kiemelten fontos a magyar állampolgárok biztonsága, ezért felkérés alapján, hétfőtől a katonák ismét segítséget nyújtanak az egészségügyi intézmények dolgozóinak a szakképesítés nélkül ellátható logisztikai feladataikban.

A honvédség az ország különböző pontján 23 kórházban mintegy 83 katonával segíti az egészségügyi dolgozók munkáját – közölte a HM.

The post Koronavírus: ismét segítenek a katonák a kórházakban appeared first on .

Megalapozatlan vádak alapján ítélték börtönbüntetésre Marija Kalesznyikava és Makszim Znak fehérorosz ellenzéki vezetőket; az Európai Unió a politikai foglyok szabadon bocsátására szólítja fel Fehéroroszországot – közölte az Európai Unió külügyi szolgálata (EEAS).

Az uniós külügyi szolgálat szóvivője útján arra reagált, hogy Fehéroroszországban hétfőn tizenegy év börtönbüntetésre ítélte a bíróság Kalesznyikavát, az Aljakszandr Lukasenka diktátor vezette rendszer ellen indított tiltakozó mozgalom egyik vezéralakját, tíz évre pedig egy másik vezető ellenzékit, Znakot. Mindkettőjüket a hatalom megszerzése érdekében szervezett összeesküvéssel, az állambiztonságot veszélyeztető akciókra való felhívással és szélsőséges szervezet létrehozásával vádolták.

A brüsszeli közleményben az Európai Unió sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a minszki rezsim “folyamatosan és nyilvánvaló módon” semmibe veszi a fehérorosz nép emberi jogait. Továbbá valamennyi politikai fogoly, és mindazok azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását követelte, akik jogaik gyakorlása miatt kerültek rács mögé.

Kijelentették: Fehéroroszországnak be kell tartania nemzetközi vállalásait, és az Egyesül Nemzetek Szervezete (ENSZ), valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) keretein belül vállalt kötelezettségeit. Az Európai Unió továbbra is arra törekszik, hogy a fehérorosz hatóságok által elkövetett brutális elnyomás felelőseinek elszámoltathatóságát előmozdítsa – tették hozzá.

Rik Daems, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) elnöke rövid közleményében megdöbbenését fejezte ki a szervezett összeesküvés vádjával elrendelt börtönbüntetés miatt. “Ezek a vádak teljesen megalapozatlanok. Mind a két bátor embert, akik nem tettek mást, mint megvédték az alapvető emberi jogokat hazájukban, azonnal szabadon kell bocsátani” – fogalmazott. Emlékeztett: az ítélet néhány nappal azt követően született, hogy Marija Kalesznyikava megkapta az Európai Tanács Parlamenti Közgyűlésétől a Vaclav Havel emberi jogi díjat.

The post EU: megalapozatlan vádak alapján ítélték el a fehérorosz ellenzékieket appeared first on .

A német szövetségi kormány nyomatékosan felszólította az orosz kabinetet, hogy haladéktalanul állítsa le a Németország biztonságát és a demokratikus akaratformálás folyamatát veszélyeztető informatikai támadásokat.

Andrea Sasse, a német külügyminisztérium szóvivője Berlinben, a kormányszóvivő hétfői tájékoztatóján elmondta, hogy a szeptember 26-ai szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáshoz közeledve egyre gyakrabban tapasztalnak Bundestag-képviselők és tartományi parlamenti (Landtag-) képviselők elleni informatikai műveleteket, a többi között adathalász támadásokat.

Ez a tevékenység a Ghostwriter nevet viselő “szereplőhöz” – személyhez, csoporthoz vagy szervezethez – köthető, amely “évek óta ötvözi a hagyományos kibertámadásokat dezinformációs és befolyásolási műveletekkel” – közölte a szóvivő, hozzátéve, hogy a támadások a Bundestag-választással összefüggő akciók, például “dezinformációs kampányok előkészítését szolgálhatják”.

Mint mondta, a szövetségi kormány megbízható értesülésekkel rendelkezik arról, hogy a Ghostwriter tevékenysége “az orosz állam kibertevékenységéhez, konkrétan pedig a katonai hírszerzéshez, a GU-hoz köthető”. A támadások elfogadhatatlanok, és Németország biztonsága és a demokratikus döntéshozatali folyamatok veszélyeztetése mellett a német-orosz kapcsolatot is súlyosan megterhelik – mondta Sasse.

Közölte, hogy a támadások haladéktalan leállításáról szóló követelést Miguel Berger külügyminisztériumi államtitkár is ismertette a napokban a német-orosz biztonságpolitikai munkacsoport (HAGS) Berlinben tartott ülésén.

The post A német kormány informatikai támadások miatt tiltakozott Moszkvánál appeared first on .

Néhány napon belül működni kezd az Északi Áramlat-2 gázvezeték, amely Ukrajna elkerülésével köti össze Oroszországot és Németországot – jelentette be Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

“Néhány nap múlva befejezik az építését és működni kezd” – mondta. Hozzátette, hogy Joe Biden amerikai elnök kormányzata nem változtatott álláspontján és továbbra is ellenzi az Északi Áramlat 2-t, de tisztában van vele, hogy már nem lehet megállítani.

A projektet irányító Nord Stream 2 AG közölte, hogy befejeződött az Északi Áramlat-2 második vezetékének lefektetése. Ezután a csővezeték dániai és németországi szakaszának összekapcsolása következik. A vállalat úgy tervezi, hogy a létesítményt 2021 végéig fogják üzembe helyezni.

Lavrov az orosz-amerikai kapcsolatokról szólva kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök és Biden június 16-i genfi találkozója, noha hasznos volt a kapcsolatfelvétel, nem hozott alapvető változást a két ország viszonyában. A miniszter szerint az amerikai fél továbbra is azt hiszi, hogy rá tudja erőltetni Oroszországra a saját belpolitikai napirendjét, és továbbra is a belügyeibe való beavatkozással vádolja “alaptalanul” Moszkvát.

Hangsúlyozta, hogy a feleknek a kölcsönösen tiszteleten és a tényeken alapuló párbeszédet kellene folytatniuk egymással. Nehezményezte, hogy az amerikai fél továbbra is tartja magát az Oroszország elleni “megalapozatlan” vádakhoz az olyan ügyekben, mint a Navalnij- és a Szkripal-mérgezés vagy a maláj légitársaság MH17-es járatának a Kelet-Ukrajna feleletti lelövése. Ezt “tisztességtelen” magatartásnak minősítette.

Az orosz diplomácia vezetője úgy vélekedett, hogy Washington kezdi felismerni: vádaskodás helyett rendszerszintű mechanizmusokra van szükség a Moszkvával való párbeszédhez, egyebek között a bűnüldöző szervek és biztonsági szolgálatok, valamint a kiberbiztonság ügyében. Hozzátette azt is, hogy a fegyverzetellenőrzésről folytatott párbeszédben a felek álláspontja “még mindig nagyon távol áll egymástól”.

Elmondta továbbá, hogy Moszkva nem tiltotta meg az Egyesült Államoknak szentpétervári konzulátusának működtetését, de nem is fogja kérlelni Washingtont, hogy indítsa újra a missziót. Kérdésre válaszolva kijelentette, hogy Moszkva abban az esetben lenne hajlandó képviseltetni magát az új afgán kormány beiktatásán, ha az befogadó lesz és tükrözni fogja az afgán társadalom teljes spektrumát, beleértve az összes etnikai csoportot.

Lavrov leszögezte: Moszkva nem érdekelt abban, hogy a “normandiai négyek” – Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország – pusztán a találkozó kedvéért tartsanak újabb csúcsot. Mint mondta, az újabb tanácskozás apropójául minimum annak kell szolgálnia, hogy megerősítse: a 2019 decemberi párizsi csúcstalálkozón elfogadott döntéseket végre kell hajtani.

A tárcavezető szerint Ukrajna semmit sem teljesített abból, amiben a francia fővárosban megállapodtak, Berlin és Párizs pedig ezt passzívan szemléli, és eltűri azt a “sértést” is, hogy Kijev Washingtont, Londont és Varsót is be akarja vonni a közvetítők közé.

The post Lavrov: néhány napon belül működni kezd az Északi Áramlat-2 gázvezeték appeared first on .

Vlagyimir Putyin kész találkozni Volodimir Zelenszkijjel, de a Krím hovatartozása nem lehet témája a tárgyalásoknak – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője vasárnap a Rosszija 1 televízióban sugárzott nyilatkozatában.

“Putyin elnök politikai akaratáról szólva: ő többször is egyértelműen megerősítette, hogy kész a találkozóra, és úgy véli, hogy szomorú az az állapot, amelyben az orosz-ukrán kapcsolatok jelenleg vannak, ez így nem jó, és természetesen javítani kell rajtuk. De egyelőre nem látjuk ugyanezt a kölcsönös politikai akaratot Kijev részéről” – mondta Peszkov. A szóvivő megjegyezte, hogy egy orosz-ukrán csúcstalálkozó előkészítésében mindeddig nem történt előrelépés.

“A helyzet az, hogy számunkra a Krím témája már nem létezik. És ahogy az ukrán elnöki hivatalban mondják nekünk, Zelenszkij a Krímről akar tárgyalni. De a Krímről milyen szempontból? Nyilvánvalóan nem abból a szempontból, hogy ez az Oroszországi Föderáció egyik régiója. És ebben az értelemben nem szerepelhet a tárgyaláson napirendi pontként” – tette hozzá.

Putyin Vlagyivosztokban a Keleti Gazdasági Fórumon kijelentette, arra számít, hogy Oroszország és Ukrajna kapcsolatai előbb-utóbb teljes körűen helyreállnak. Mint mondta, a két ország közötti jelenlegi viszony “abszolút nem normális és nem természetes”.

Peszkov vasárnapi tévényilatkozatában, kérdésre válaszolva egyetértett azzal a felvetéssel, hogy Zelenszkij és Joe Biden amerikai elnök washingtoni találkozója beleillett abba a projektbe, amelynek célja, hogy Ukrajnát “ellen-Oroszországgá” alakítsák át. Rámutatott, hogy Kijev annak ellenére törekszik a NATO-ba, Washington pedig annak dacára lenne hajlandó oda befogadni, hogy Ukrajna nem teljesített egy sor ehhez szükséges követelményt.

“Ez közvetlen fenyegetést jelent Oroszországra. Ez a NATO katonai infrastruktúrájának potenciális jövőbeni közeledése a határainkhoz” – hangoztatta.

Peszkov képtelenségnek nevezte Zelenszkij állítását, miszerint az Északi Áramlat-2 fenyegetést jelent Európa biztonságára. A szóvivő azt mondta, hogy a csővezetékkel Oroszország hozzájárul Európa energiabiztonságához.

Oroszország 2014-ben csatolta el a Krímet Ukrajnától, a félszigeten megrendezett népszavazás eredményére hivatkozva. A referendumot a nemzetközi közösség túlnyomó többsége nem ismerte el, és az annexiót Ukrajna területi épségének megsértéseként értékelte.

The post Putyin a kegyes: kész tárgyalni Zelenszkijjel, de a Krímről egy szót sem appeared first on .

Vajon élettartamának második felében elérheti-e potenciális lehetőségeinek optimumát a magyar Gripen-fegyverrendszer? Erre vonatkozóan kaphattunk "materiális" utalást az elmúlt napokban. 

Zord

Másfél év szabadságvesztésre ítélte, valamint öt évre kitiltotta egy adott területről a bíróság első fokon meghozott ítéletében a hármashatár-hegyi támadót – közölte a Fővárosi Törvényszék.

Közleményük szerint a férfi 2019-ben és 2020-ban két alkalommal támadott meg kerékpározó és kiránduló embereket a Hármashatár-hegyen. A férfi szidalmazta, lökdöste, megütötte, ismeretlen anyagot tartalmazó permettel szembe fújta, vagy vascsővel, illetve fadarabbal próbálta megütni őket.

A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság – bizonyítottság hiányában – egy rendbeli felfegyverkezve elkövetett garázdaság bűntette, valamint a két rendbeli könnyű testi sértés vétsége miatt emelt vád alól felmentette, de egy rendbeli garázdaság bűntette és egy rendbeli garázdaság vétsége miatt elítélte a férfit.

A börtönben végrehajtandó szabadságvesztés és a közügyektől eltiltás mellett, a bíróság öt évre kitiltotta a férfit a Budapest, III. kerület Bécsi út, Szépvölgyi út, a Budapest II. kerület Szépvölgyi út, Zöldlomb utca, Kapy út, Kelemen László utca, Hűvösvölgyi út, Hidegkúti út és a Budapest és Pest megye határvonala által közrefogott területről.

A büntetés kiszabása során enyhítő körülményként vették figyelembe a vádlott büntetlen előéletét és az időmúlást, míg súlyosító körülményként a büntetőeljárás hatálya alatti elkövetést, a “cselekmény kihívóan kötekedő jellegét”, valamint azt, hogy a sértetteket váratlanul érte a támadás – írták.

Az ítélet nem jogerős, mivel az ügyész, a vádlott és védője is három napot tartott fenn a jogorvoslati nyilatkozatuk megtételére – olvasható a közleményben.

The post Öt évig nyugalom lehet a Hármashatár-hegyen appeared first on .

Kiemelten fontos, hogy a Magyar Honvédség valós képességekkel rendelkezzen, katonái pedig felkészültek és magabiztosak legyenek – jelentette ki a Honvédelmi Minisztérium (HM) államtitkára a Vitéz Mikecz Kálmán Honvéd Kollégium ünnepélyes évnyitóján.

Szabó István fontos célkitűzésnek nevezte, hogy a honvédség megtartsa a nála szolgálókat, valamint 2026-ra harmincezer főre növeljék az aktív állomány és húszezer főre az önkéntes tartalékosok létszámát. Ennek érdekében előtérbe kerül a katonai pályairányítás, a toborzás és a hazafias honvédelmi nevelés, valamint az a hadiprogram, amelynek része további honvédségi középiskolák és kollégiumok létrehozása – fogalmazott a honvédelmi államtitkár.

Kitért arra, a honvédelmi és haderőfejlesztési program nem csak a haditechnikai eszközök beszerzéséről és a hadsereg modernizálásáról szól, annak középpontjában az ember, a katona áll. A program sikeréhez azonban jól képzett és kiképzett emberek kellenek a honvédségnek, a honvédelmi nevelés pedig elengedhetetlen ebből a szempontból – tette hozzá.

Ezért indult el a kadétprogram, fontos, hogy a jövő nemzedéke is megismerje, megértse és tisztelje a katonai hagyományainkat és eszméinket – mondta el Szabó István. Megjegyezte, a fiatalok képzésébe fektetett energia a jövő záloga, amióta nincs sorkötelezettség, nincs állandó kapcsolat a haderő és a civil társadalom között, így utóbbi nem rendelkezik elég információval a Magyar Honvédség életéről.

A kollégium feladata, hogy megtalálja a közös hangot és kapcsolatot a honvédség, a magyar családok, a szülők és gyerekek között – jelentette ki a honvédelmi államtitkár.

A debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium nyíregyházi telephelyként működő intézmény megnyitásával már két katonai kollégium működik Magyarországon – jelezte Szabó István, megjegyezve, a 2030-ig nyolc-tíz ilyen jellegű intézményt szeretnének megnyitni az országban.

A vitéz Mikecz Kálmán huszár dandártábornok nevét viselő kollégium évnyitóján felszólalt Ulrich Attila, Nyíregyháza alpolgármestere, Vassné Figula Erika, a Nyíregyházi Egyetem rektora és Horváth András alezredes, a kollégium vezetője.

A honvedelem.hu oldalon olvasható információk szerint az egyetem területén kialakított 3 ezer négyzetméter alapterületű kollégium 150 szobával, összesen háromszáz férőhellyel rendelkezik. Az intézménybe azok a nyíregyházi középiskolákba felvett diákok jelentkezhetnek, akik érdeklődnek a katonai pálya iránt és vállalják, hogy a honvédelmi alapismeretek elnevezésű tantárgyat tanulnak.

A felvételt nyert mintegy 24 diák tanítási időben a normál középiskolai oktatásban vesz részt, délutántól pedig ebben a speciális ismereteket adó kollégiumban lakik. A kollégisták számára a szállás ingyenes, csak az étkezésért kell fizetniük, továbbá ösztöndíjat, emelt szintű angol nyelvi oktatást, ingyenes sportolást az egyetem területén, valamint informatikai képzést is biztosítanak számukra.

The post Tanévkezdés: felkészült és magabiztos katonákra van szüksége a honvédségnek appeared first on .

 A kabul evakulásá kapcsán találtam ezt a cikket, amely egy majdnem 100 évvek korábbi kabuli evakuálásról mesélt, állítólag ez volt a világ első légihídja 1928-ban (Escape From Kabul in a Flock of Flying Elephants). Akkor is volt egy kisebb forradalom, akkor is az ország konzervatív csoportjai űzték el az afgán valóságtól elrugaszkodott uralkodott, aki túl sok nyugati, vagy nyugatos dolgot akart meghonosítani az országban. Mindig ez van, ha egy afgán vezető/elit gyorsabban halad a népénél. Ekkor is, szovjetek/afgán kommunisták is, ameriakaiaknál is. Akár van külső támogató, akár nincs.

Szóval 1928-ban a brit "nagykövetség" aggódott, mivel a nagykövet korábban RAF pilóta volt, és ismerte a brit légirendészet eredményeit a Közel-Keleten de főleg az indiai szubkontinensen, mindjárt azzal a kéréssel fordult a feletteseihez, hogy legyenek felkészülve egy evakuációra. Itt meg kell állnom egy pillanatra, mert sosem érdekelt a II vh előtti brit légierő, de azt olvastam, hogy a I vh alatt a RAFnak durván 380 század volt (kb fele harcoló, fele kiképző), ez 1920-ra – itt megkapaszkodtam, tekintve, a brit birodalom méretét – 16 századra csökkent: 8 indiai szubkontinensen, 7 a Közel-Keleten, egy otthon.

Szóval az indiai vezetés gyorsan át is rendelt egy századnyi bombázót (10 gép) a Közel-Keletről a várható feladatra. Talán mert a szubkontinensen nem voltak bombázó századok? Lövésem sincs. A bombázók jöttek, de körülményesen, hat leszállással. Mondjuk a kor viszonyai között ez is rendkívüli sebesség volt, mint ahogy manapság az amerikaiak képesek a kabuli repülőtérre visszatérni egy pillanat alatt 45 percenként gépeket indítani valamelyik légibázisukra tankerekkel.

 

Az afgán légierő eközben próbálta támadni az felkelőket. Itt megint meg kell álljak. A korabeli afgán légierő sem érdekelt soha, annyira emlékeztem, hogy a független Afganisztán (amit a posztban szereplő uralkodó kiáltott ki) első vadászgépét a Szovjetuniótól kapta annak jószándéka jegyéül. Annyira még emlékeztem a doktorimból, hogy ebben az időszakban, 20-as évek, azért elég feszkós voltak a szovjet-afgán kapcsolatok, mert Moszkva épp mai szóval államépítésben volt a szomszédos Közép-Ázsiában („sztánok), ami rengeteg erőszakkal járt, ami ellen sokan felkeltek, akikből néhányan Afganisztánba menekültek. Az szovjetek által elűzött buharai emír, a háremével együtt Kabulban élt, vagy inkább háziőrizetben volt. A mellékszál mellékszála, hogy ebben az időben mindenféle európai szerzetek is megfordultak Afganisztánban, pl magyarok, akiket ’17-ig közép-ázsiai menekült táborokban tartottak, majd a káoszban kiszabadulva, néhányan délnek vették az irányt.

 

Hogy jutottunk ide? Úgy hogy a cikk szerint a afgán légierő brit gépeket repült és orosz pilótáik voltak, akik a fehérek oldalán harcoltak korábban a szu polgárháborúban.

 

A közel-keleti bombázó/transzport gépek végül megérkeztek és Pesavárból megindult a légihíd december 23-n. Miközben Kabulban és környékén folyt a trónfosztás majd 600 embert, férfiakat, őket gyereket menekítettek ki, veszteség nélkül! Nem csak a brit követséget de számos más „nyugati” állampolgárt, diplomatát, nagykövetet menekítettek ki. Konkrét veszély nem fenyegette őket, a trónfosztók sem akarták bántani őket, csak óvatosságból csinálták meg a légihidat.

 

A cikk persze ennél részletesebb, vannak benne kényszerleszállt pilóták kalandjai, T.E. Lawrence is felbukkan mint rep. szerelő, kiderül, hogy  milyen rossz fagyban repülni nyitott pilótafülkében, de ezeket már meghagyom annak, aki az eredetire kíváncsi vagy google translate-vel olvas

Felül kellene vizsgálni az összes amerikai katonai kiképzési programot, miután a közelmúltban kiderült, hogy az Egyesült Államokban képezték ki a Dzsamal Hasogdzsi szaúd-arábiai ellenzéki újságíróval végző halálosztag több tagját, illetve Jovenel Moise haiti elnök gyilkosait – írta honlapján a CNN amerikai hírtelevízió.

A CNN emlékeztetett a The New York Times és a The Washington Post című amerikai napilapok értesüléseire, amelyek először lebbentették fel a fátylat az amerikai biztonsági együttműködési programokról, illetve a washingtoni külügyminisztérium engedélyével működő biztonsági magáncégek működéséről. E programok keretében külföldi katonák ezreit képezik ki minden évben: a 2018-as pénzügyi évben, amely két nappal Hasogdzsi meggyilkolása előtt ért véget, az amerikai külügyi tárca és a védelmi minisztérium 62 700 külföldit képezett ki 155 országból, és ez a szám a CNN szerint még nem is fedi a teljes képet.

A hírtelevízió összeállítását készítő munkatársak figyelmeztettek: ezek a programok túl gyakran adnak teret a visszaélésnek, ahogyan az Hasogdzsi és Moise meggyilkolása esetén is történt. “Emellett hatékonyságuk is megkérdőjelezhető, hiszen a hetekben láthattuk, hogyan omlottak össze az afgán biztonsági erők a tálibok nyomása alatt” – fogalmaztak a hírtelevízió munkatársai. Egyúttal felidézték azt is, hogy az afgán erők kiképzése, felszerelése és a védelmi intézményrendszer kiépítése több mint 88 milliárd dollárjába került az Egyesült Államoknak az elmúlt húsz évben.

Hangsúlyozták, hogy bár számos amerikai kormányzati ügynökségnek van beleszólása a külföldi katonai kiképzési programokba, az értékelés folyamata hemzseg a hiányosságoktól, például a kiképezendők hátterének ellenőrzése sokszor hanyag. Erre volt példa, hogy – a The Washington Post forrásai szerint – Hasogdzsi Egyesült Államokban kiképzett gyilkosai közül többen is annak a szaúdi gyors intervenciós csoportnak a tagjai voltak, amelyet ellenzékiek megfigyelésével, elrablásával, őrizetbe vételével és megkínzásával hoztak összefüggésbe.

De az Egyesült Államokban tanuló külföldi hallgatók ellenőrzésekor sem vettek észre olyan résztvevőket, mint például azt a szaúdi katonát, aki 2019-ben tüzet nyitott a floridai Pensacola haditengerészeti bázisán, megölve három amerikai tengerészt. Egy későbbi felülvizsgálat és szigorúbb átvilágítás további 21 szaúdi katonai hallgató kiutasításához vezetett.

A CNN rámutatott: túl könnyű megkerülni azokat a szabályokat, amelyek azt hivatottak biztosítani, hogy emberi jogi bűncselekmények elkövetői ne férhessenek hozzá az amerikai kiképzési programokhoz.

A hírtelevízió hangsúlyozta: Hasogdzsi és a haiti elnök lemészárlása csupán két tétel a visszaélések hosszú listáján. Maliban az elmúlt évtizedben két katonai puccs vezetői is amerikai katonai kiképzést kaptak. Latin-Amerikában a kiképzett katonákat államcsínyekben, félkatonai szervezetekben és halálosztagokban látni viszont. Az Egyesült Államok emberi jogi alapon sem válogat partnerei között: Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek, Nigéria, Indonézia, a Fülöp-szigetek, Kamerun és Azerbajdzsán is részt vett amerikai kiképzési programokban az elmúlt években.

A CNN a külföldi katonai kiképzési programok átfogó reformját sürgette, azzal érvelve, hogy Joe Biden megígérte, az amerikai külpolitika gyújtópontjába emeli az emberi jogokat.

The post CNN: az Egyesült Államokban képezték ki Hasogdzsi és Moise gyilkosait appeared first on .

Nemzetközi fegyverembargó bevezetését sürgette Ukrajnával szemben Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.

“A nemzetközi közösségnek feltétlenül el kell ismernie azt a tényt, hogy Ukrajnában polgárháború zajlik és fegyverszállítási embargó bevezetését kell elérnie egy olyan országgal szemben, amely a saját lakosságát irtja” – mondta a szóvivő.

Joe Biden fogadta ukrán hivatali partnerét, Volodimir Zelenszkijt és hatvanmillió dollár értékű katonai támogatásról tett bejelentést. A csomag washingtoni tájékoztatás szerint halált okozó eszközöket, így Javelin páncéltörő rendszereket is tartalmaz majd.

Zaharova arra figyelmeztetett, hogy Ukrajna számára “nagyon megjósolható, szomorú következményekhez vezethet, ha Washington “oroszellenes fegyverként” használja fel Kijevet. A szóvivő szerint a konzekvenciák között néhány már be is következett. Ezek között sorolta fel, hogy Ukrajna meglátása szerint elvesztette nemzeti érdekeit, történelmi identitását és állami működésképtelenségét, a tulajdon állam érdekeit és funkcióit pedig az Egyesült Államok érdekeivel és funkcióival váltotta fel. Úgy vélekedett, hogy Ukrajnának saját népének akaratát, nem pedig az amerikai politikai osztály érdekeit kellene követnie.

Oroszország 2014-ben elcsatolta a Krímet Ukrajnától a Kijevben végbement erőszakos politikai fordulat nyomán, a félszigeten megrendezett népszavazás eredményére hivatkozva. A referendumot a nemzetközi közösség túlnyomó többsége nem ismert el és az annexiót Ukrajna területi épségének megsértéseként értékelte. A Kelet-Ukrajnában ugyanebben az évben kirobbant fegyveres konfliktust Kijev és Washington orosz agressziónak, Moszkva pedig ukrajnai polgárháborúnak tekinti.

Oroszország és Ukrajna között nincs hadiállapot… jogilag.

The post Moszkva fegyverembargót sürget Ukrajnával szemben appeared first on .

Diplomáciai elismerést, pénzügyi támogatást és gazdasági együttműködést várnak a tálibok Németországtól – mondta az Afganisztánt uraló iszlamista mozgalom szóvivője a Welt am Sonntag című vasárnapi német lapnak.

Zabihullah Mudzsáhid kiemelte, hogy az afgán lakosság támogatja a tálibokat. “Különben hogyan tudtuk volna tíz nap alatt meghódítani az országot?” – jegyezte meg. A szóvivő kifejtette: a hatalom megszerzése után a megbékélésre és a lakosság jóllétére kell törekedni. Ezért be kell indítani a gazdaságot és munkahelyeket kell teremteni, amihez a nemzetközi közösség és benne Németország segítsége is szükséges.

Mint mondta, a tálibok “erős és hivatalos diplomáciai kapcsolatot” akarnak kiépíteni a németekkel, akik mindig is szívesen látott vendégek voltak Afganisztánban, és már a monarchia idején is sokat tettek az országért. Később “sajnos csatlakoztak az amerikaiakhoz, de ez most már meg van bocsátva” – mondta Mudzsáhid. Kifejtette, hogy az új tálib kormány Németországtól és más országoktól is humanitárius segítséget vár és együttműködést az egészségügy, a mezőgazdaság és az oktatás területén.

A Welt am Sonntag kiemelte, hogy Mudzsáhid a kilencvenes években hatalomra jutott tálib vezetéshez képest új, fiatalabb, modernebb gondolkodású nemzedék talán legfontosabb képviselője, és tudja, hogy a nemzetközi közösség támogatásának feltétele az emberi jogok érvényesülésének biztosítása. A lap szerint a mozgalomban továbbra is vannak “keményvonalasok”, akik a mérsékelteknél nagyobb befolyással rendelkeznek a fiatal, kevésbé képzett harcosok között. A mérsékelt irányvonal pedig csakis akkor kerekedhet felül, ha “gyakorlati eredményeket” tud felmutatni.

A Welt am Sonntag arról is írt, hogy az ország lakosságának fele – 18 millió ember – humanitárius segélyre szorul, és a segélyszervezetek éhínségtől tartanak. Ilyen tartós humanitárius válság menekülthullámokat indítana el, ezt pedig a német kormány mindenáron meg akarja akadályozni – jegyezte meg a lap. A berlini vezetésnek azért is fontos az afganisztáni helyzet alakulása, mert Közép-Ázsián kívül Németországban él a legnagyobb afgán közösség, 280 ezer ember. Így sok szakértő szerint Németország lenne a fő célpont, ha menekülthullám indulna el Afganisztánból Európa felé.

“Azzal számolunk, hogy néhány hét múlva sok dolgunk lesz a német határokon” – mondta a Welt am Sonntagnak a rendőri szervek egyik legnagyobb munkavállalói érdekképviselete, a Német Rendőrszakszervezet (DPolG) elnöke, Heiko Teggatz. A “negatív forgatókönyv” megvalósulása csak akkor kerülhető el, ha segítséget kapnak a menekültek Afganisztánban és térségében, és “Brüsszel, Berlin és Párizs egyértelműen elkötelezi magát a valódi határvédelem mellett” – jelentette ki a szakszervezeti vezető.

The post Diplomáciai elismerést és segítséget várnak a tálibok Németországtól appeared first on .

Lemond posztjáról és távozik a rendőrségtől Peter Kovarík szlovák országos rendőrfőkapitány, aki ellen a múlt héten indult büntetőeljárás hatalommal való visszaélés és igazságügyi eljárás akadályozása jogcímén. Távozási szándékát maga a rendőrfőkapitány jelentette be keddi pozsonyi sajtótájékoztatóján.

A rendőrfőkapitány már hétfőn benyújtotta a belügyminiszternek lemondási nyilatkozatát, amely szerint szeptember 15-i hatállyal akar távozni posztjáról és a rendőrség kötelékéből – számolt be a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség. Kovaríkot idén januárban nevezték ki rendőrfőkapitánnyá, egy éven belül ő volt a harmadik személy ezen a poszton, aki ellen eljárás indult.

Döntéséről Kovarík azt mondta: függetlenül attól, hogy mit gondol az ellene indított eljárásról, elképzelhetetlennek tartja, hogy úgy töltse be a posztját, hogy közben büntetőeljárás van folyamatban vele szemben. Kovarík ellen a múlt héten indított eljárást a pozsonyi kerületi ügyészség egy idén júliusban történt incidensre hivatkozva. Akkor a rendőrfőkapitány ideiglenesen meghiúsította, hogy a belügyminisztérium belső ellenőrzési hivatala (ÚIS) végrehajtson egy akciót a rendőrség egy speciális egységében, a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökségben (NAKA).

Az akció során az ÚIS három olyan úgynevezett “vezeklő tanút” akart őrizetbe venni, akik vallomásai alapján a NAKA több eljárást folytatott és folytat. Akcióját az ÚIS azzal indokolta, hogy szerinte a NAKA rendőrei befolyásolhatták a vezeklő tanúk vallomásait. Az országos rendőrfőkapitány viszont az ÚIS akciójának meghiúsítását azzal indokolta, hogy – állítása szerint – az ÚIS nyomozótisztje az akció végrehajtásához nem rendelkezett megfelelő engedéllyel. Az őrizetbevételeket célzó akciót némi késéssel később sikerült végrehajtani, de a három személy közül akkor már csak egyet tudtak őrizetbe venni.

Az elmúlt közel egy évben a szlovák rendőrség több kiemelkedő korrupciós ügyben is kizárólag “vezeklő tanúk”, vagyis a bűnügyekben személyesen is érintett, ám a tanúskodásért cserébe engedményekre számító személyek vallomásaira hivatkozva vettek őrizetbe gyanúsítottakat. Ezt a módszert sok kritika érte a bűnüldöző szervek berkeiből is, de főként az ellenzéki pártok részéről, amelyek képviselői több eset kapcsán is azt állították, hogy a “vezeklő tanúk” a nyomozás irányítóival egyeztetve célirányosan változtatják vallomásaikat.

Kovarík a személye elleni eljárás megindítását követően visszautasította a vele szemben felhozott vádakat, illetve közölte: panasszal élt az eljárás ellen, illetve elfogultságra hivatkozva óvást emelt a pozsonyi kerületi ügyészség valamennyi ügyészével szemben. Keddi sajtótájékoztatóján Kovarík az eljárásról azt mondta: nem elégíti ki a bűncselekmény fogalmát az, ami a vele szemben felhozott vádakban szerepel, de készen áll arra, hogy megvédje magát, akár a bíróságon is.

The post Lemondott posztjáról a visszaéléssel vádolt szlovák rendőrfőkapitány appeared first on .

Öt érmet, közte két aranyat szereztek a magyar versenyzők a Lengyelországban rendezett katonai öttusa-világbajnokságon.

A lengyelországi öttusabázison, Drzonkówban remek magyar eredmények születtek — közölte Kállai Ákos női szövetségi kapitány, a csapat vezetője az.

“A férfiak váltóversenyében ezüstéremmel hangolt a Demeter Bence, Kasza Róbert kettős, majd a hagyományos versenyben is jól szerepeltek a fiúk: Demeter arany-, Bruckmann Gergő bronzérmes lett, Kasza a tizenötödik helyen ért célba, és a csapat egységes teljesítményt nyújtva szintén a dobogó tetejére állhatott” – mondta a kapitány, majd hozzátette, hogy a vívás ezúttal is meghatározó szám volt. A fiatal Bruckmann 21 győzelmet szerzett a páston, és ezzel megalapozta jó szereplését.

“Gergő végre pozitívan jött ki az éremért folyó versenyből, élni tudott a lehetőséggel, nem nyomta össze a tét. A rutinos Demeter két győzelemmel kevesebbet szerzett ugyan, de a többi számban jól teljesítve viszonylag könnyedén lett aranyérmes” – foglalta össze a történteket Kállai.

A nőknél rajthoz állt a friss olimpiai bronzérmes Kovács Sarolta, aki két fiatal versenyzővel, Guzi Blankával és Simon Saroltával az oldalán csapatban bronzérmet nyert. Egyéniben Guzi hatodik, Simon nyolcadik, Kovács tizenötödik lett.

“Nagyon jó záró számot teljesítettek a lányok, az ötödik helyről futottak fel a harmadikra” – összegzett Kállai.

The post Öt magyar érem a katonai öttusa-világbajnokságon appeared first on .

Joe Biden amerikai elnök nyomást gyakorolt Asraf Gáni volt afgán elnökre, hogy hitesse el a nemzetközi közvéleménnyel és az afgánokkal, hogy ura a helyzetnek. Cserében Biden segítséget ígért Kabulnak – derült ki a Reuters brit hírügynökség jelentéséből, amely a két politikus utolsó, július végi telefonbeszélgetésének leiratát szemlézte.

A július 23-i, körülbelül negyedórás beszélgetésben Biden elmondta, hogy a világ egyre kevésbé bízik az afgán kormányerők tálibok elleni sikerében, s úgy vélte, Kabulnak először arról kell meggyőznie a közvéleményt, hogy képes legyőzni a tálibokat, “akár igaz, akár nem”. Biden úgy fogalmazott: “szükség van rá, akár igaz, akár nem, de szükség van egy másfajta kép felrajzolására”.

Hozzátette: “rengeteget jelentene”, ha Kabul sikerrel járna ebben, és azt ajánlotta, a prominens afgán vezetők tartsanak sajtótájékoztatót, amelyen új katonai stratégiát jelentenek be. Méltatta emellett az afgán hadsereget. “Egyértelmű, hogy a legjobb hadseregük van” – mondta Biden, kiemelve, hogy Kabulnak 300 ezer jól képzett és jól felszerelt katonája van, szemben a tálibok 70-80 ezer emberével. “Továbbra is biztosítjuk a légi támogatást, ha tudjuk, mi Kabul terve” – fogalmazott Biden.

A Reuters emlékeztet rá, hogy néhány nappal a beszélgetés előtt az amerikai erők valóban több légicsapást hajtottak végre, támogatandó az afgán kormányerők szárazföldi műveleteit. Emiatt a tálibok azzal vádolták Washingtont, hogy megszegi a köztük és az amerikaiak között megkötött dohai egyezményt. Gáni a maga részéről azt mondta, továbbra is hisz a békés rendezésben, “amennyiben Kabul igazíthat a katonai stratégián”, ám emlékeztetett arra is, hogy az idő gyorsan fogy.

Biden és Gáni között nézeteltérés támadt Hamid Karzai volt afgán elnök személyéről: bár Biden azt javasolta, Karzai szintén vegyen részt a sajtótájékoztatón, Gáni ezt ellenezte, és azzal vádolta elődjét, hogy őt, Gánit, “az amerikaiak lakájának” nevezte. Biden Gánihoz intézett szavai arra utalnak, hogy az amerikai elnök nem várta a tálibok gyors győzelmét – jegyzi meg a Reuters. Gáni kiemelte: a kabuli kormány ellen harcolók között legalább 10-15 ezer külföldi, főleg pakisztáni terrorista is található.

Korábban afgán kormánytagok és amerikai elemzők egyaránt úgy vélték, a tálibok részben pakisztáni segítséggel erősödhettek meg, jóllehet Iszlámábád ezt többször tagadta. A most nyilvánosságra hozott beszélgetés kapcsán Pakisztán washingtoni nagykövetsége leszögezte: a Pakisztánból Afganisztánba tartó tálib fegyveresek története csupán Asraf Gáni kifogása a saját kudarcaira. Maga Gáni a tálib hatalomátvételt követően családjával együtt elmenekült Afganisztánból az Egyesült Arab Emírségekbe.

A Reuters leszögezi: ugyancsak július 23-án Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó, Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke és Frank McKenzie tábornok, a Közép- és Dél-Ázsiáért is felelős Középső Parancsnokság vezetője is egyeztetett Gánival telefonon. A beszélgetésben – amely szintén a hírügynökség birtokába került – az amerikai fél kiemelte, hogy az afgán helyzet nemzetközi értékelése a tálibok sikerét tükrözi.

“Ezt a narratívát kell megfordítanunk” – szögezték le.

A Reuters magát megnevezni nem kívánó forrástól kapta meg a Biden és Gáni közti beszélgetésnek mind a leiratát, mind a hanganyagát. A hírügynökség jelentését sem a Fehér Ház nem kommentálta, sem Jake Sullivan, illetve Mark Milley irodája nem reagált rá.

The post A Reuters szerint Biden nyomást gyakorolt Gánira, hitesse el a világgal, hogy kormánya uralja a helyzetet appeared first on .

Montenegróban fogtak el egy kábítószer-kereskedőt, akit a magyar rendőrség keresett – közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda.

A közlemény szerint a horvát-magyar állampolgárságú G. Igort a podgoricai bűnügyi rendőrség augusztus 27-én fogta el Montenegróban. Jelenleg kiadatási őrizetben van. A napokban a férfi bűntársait is elfogták, akik Magyarországon árulták a kábítószert. A rendőrség januárban értesült arról, hogy egy férfi nagy mennyiségű marihuánát fog átadni valakinek Budapesten. A gyanú szerint a kábítószert G. Igortól szerezte be.

Január 29-én a rendőrök Budapesten elfogták a magyar férfit, aki egy mélygarázsban egy nagy fekete táskában 22 kilogramm marihuánát adott át egy vevőnek. Az elkövetői körhöz köthető járműben további 61 kilogramm marihuána volt. Szintén G. Igortól szerezte be a kábítószert jelentős mennyiségben V. Gergő és testvére, őket szeptember 1-jén Budapesten fogták el, vevőiket pedig szintén a fővárosban, illetve Diósdon.

A nyomozás megállapította, hogy a jelentős mennyiségű kábítószert egy külön, a deponálásra használt autóban is tárolták. A tárolásra használt autóból öt nagy sporttáskában összesen 27 és fél kilogramm növényi származékot (marihuánát), az elkövetői körhöz köthető ingatlanokban további 750 gramm marihuánát és THC-t tartalmazó olajkoncentrátumot, valamint az azok továbbértékesítéséhez szükséges eszközöket találtak.

A testvérpárt a rendőrség kábítószer-kereskedelemmel gyanúsítja, kihallgatásuk során nem tudtak olyan jövedelmet igazolni, amely indokolná magas életszínvonalukat. Mindketten bűnügyi őrizetbe kerültek, a nyomozók kezdeményezték a letartóztatásukat. A rendőrség az akciósorozatával több mint százezer adag, csaknem 300 millió forint értékű kábítószer piacra kerülését akadályozta meg – áll a közleményben.

The post Montenegróban fogták el a magyar rendőrség által keresett drogkereskedőt appeared first on .

Jövő év július 6-tól jelentősen változik az Európai Unióban az autózás és a teherszállítás, illetve a gépjárműértékesítés. Az Európai Bizottság a közelmúltban elfogadta annak a 2019/2144 számú rendeletmódosításnak a szövegét és mellékleteit, amely szerint az említett határidőtől csak olyan új tervezésű személyautó és teherautó hozható forgalomba a közösség országaiban, amely rendelkezik intelligens sebességszabályozó (ISA) rendszerrel. A következő lépcsőfok két év múlva várható, így előbb-utóbb minden uniós gépjárművezetőnek hozzá kell szoknia ehhez az új biztonságtechnikai eszközhöz – hívja fel a figyelmet az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás.  

Jövő év július 6-tól kizárólag olyan új tervezésű autó és teherképkocsi hozható forgalomba az Európai Unió területén, amelyet a gyártó felszerelt egy új biztonságtechnikai eszközzel, intelligens sebességszabályozó (ISA) rendszerrel. Az Európai Bizottság a nyár közepén, alig néhány hete – a véleményezési időszak lezárulta után – fogadta el a rendeletmódosítás szövegét és annak mellékleteit. A tervezet szerint 2024. július 7-től lép életbe az intézkedés második lépcsője. Onnantól kezdve ugyanis már nem csak a legújabb konstrukciókat, hanem minden olyan gépjárművet fel kell szerelni az említett eszközzel, amelyet e határidő után hoznak forgalomba.

„Az indoklás szerint az új technológiával az Unió döntéshozói a gyorshajtásos balesetek számát szeretnék csökkenteni. Kérdés azonban, hogy ezt milyen megoldással érik majd el. A most elfogadott dokumentumok ugyanis több lehetőséget is említenek. Elképzelhető, hogy a gázpedálon finom ellenerőt érzékel majd a sofőr, vagy a motorvezérlés csökkentheti a teljesítményt, de akár a gázpedál rezgése is jelezheti a gyorshajtást, felvillanó fényjelzések mellett. Fontos azonban kiemelni, hogy a jelzőrendszerek nem mindegyike alkalmazható minden egyes gépjárműben, mivel annak felhasználása nagyban függ a motortól, vagy a gépjármű-meghajtás típusától (pl. hibrid). Minden megoldásban közös azonban, hogy ezeket a sofőr felülbírálhatja. Annyi bizonyos, hogy idővel minden gépjárművezetőnek hozzá kell szoknia az új biztonságtechnikai eszközhöz” – mutat rá az ügyvédi társulás szakértője, Nyitrai Tibor.

A Bizottság előtt lévő anyag kitér arra is, miért látja indokoltnak az eszköz általános bevezetését a tagországokban. Az Európai Unió közútjain 2019-ben közel 23 ezer halálos baleset történt. Becslések szerint az összes baleset 10-15 százaléka és a halálos balesetek harminc százaléka gyorshajtás vagy nem megfelelő sebességgel történő vezetés közvetlen következménye. A szabályozni kívánt probléma tehát valóban komoly veszélyforrás az utakon. Úgy vélik, a vezetőket a túlzott menetsebességre figyelmeztető műszaki megoldás visszafoghatja, így jelentős hatással lehet a balesetek kimenetelére és a sérülések mértékének csökkentésére.

Innentől kezdve – két hónapon keresztül – az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak van még joga a rendeletmódosítást kifogásolni vagy visszautasítani. Ha ez nem történik meg, akkor jövőre tényleg bekerülnek a gyorshajtás elleni rendszerek autóinkba.

The post Jövőre megérkezik a gyorshajtás elleni biztonsági rendszer az autókba  appeared first on .

A buszsávban közlekedőket ellenőrizték Budapesten a rendőrök, a kétnapos akció során hatvanhárom esetben intézkedtek szabálytalankodókkal szemben – közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK).

A rendőrség honlapján is olvasható közlemény szerint hétfőn és kedden újra célzottan ellenőrizte a buszsávok használatát a Budapesti Rendőr-főkapitányság, a BKK és a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság (Föri). A buszsávban való jogosulatlan közlekedés miatt 62, az ugyanott történő szabálytalan megállás miatt egy esetben szabtak ki helyszíni bírságot, valamint hat emberrel szemben szabálysértési feljelentéssel éltek – tették hozzá.

Szabálytalan rakodás, a záróvonal átlépése, vezetés közben kézben tartott mobiltelefon használata, illetve a megállás szabályainak megszegése miatt tíz esetben szabtak ki helyszíni bírságot, tilos jelzésen áthaladás, a biztonsági öv használatának elmulasztása miatt pedig kétszer közigazgatási bírságot. A vezetéstől eltiltott két autóssal szemben büntetőeljárás indult – áll a közleményben.

The post Buszsávellenőrzés volt Budapesten, 63 esetben intézkedtek a rendőrök appeared first on .