Biztonságpolitika

Mintegy másfélszáz lánctalpast, zömükben páncélozott harci járműveket vásárol 1,7 milliárd euró értékben a szlovák védelmi minisztérium – a beszerzésről szóló döntést jóváhagyta a pozsonyi kormány.

A TASR szlovák közszolgálati hírügynökség jelentése szerint az 1,7 milliárd euró (mintegy 608 milliárd forint) összértékű beszerzési projektet e hónap végén indítják, s a védelmi tárcának jövő év június végéig kell a kormány elé terjesztenie az addig beérkezett ajánlatok kiértékelését. A szerdán jóváhagyott dokumentum szerint a beszerzés összértékéből mintegy másfél milliárd eurót tehet majd ki a lánctalpasok vételára.

A szlovák védelmi tárca beszerzési projektje 146 darab lánctalpas páncélozott harci jármű, illetve hat lánctalpas páncélozott jármű megvásárlásával számol 2022 és 2026 között. A tervezet szerint a beszerzésre közvetlen formában, kormányközti megegyezés alapján kerítenek majd sort. A beszerzést azzal indokolta védelmi tárca, hogy arra részint a NATO-n belüli felkészültség céljainak elérésére, részben pedig azért van szükség, mivel a szlovák hadsereg lánctalpasparkjának élettartama lejáróban van.

A jóváhagyott projekt a beszerzés folytatásával, egy második beszerzési szakasz megvalósításával is számol. Ez utóbbi, még a kabinet későbbi jóváhagyására váró projekt 2030-ig valósulna meg, s annak során további 71 páncélos beszerzésére kerülne sor.

The post Szlovákia 1,7 milliárd euróért vásárol lánctalpasokat appeared first on .

Deszantelhárító harcászati gyakorlat kezdődött a Kuril-szigeteken több mint félezer katona és mintegy ötven haditechnikai eszköz részvételével – közölte az orosz védelmi minisztérium.

A moszkvai tárca szerint gyakorlat során a terep Eleron-3 típusú, pilóta nélküli repülőgépekkel való felderítése után önjáró tüzérségi egységek semmisítik meg a feltételezett ellenség kis partraszálló hajóit. A tűzvezetés korrekcióját pilóta nélküli gépek segítségével végzik el. A gyakorlat lezárásának szakaszában a T-72B harckocsik és Gjacint önjáró tüzérségi lövegek éleslövészetet fognak folytatni a feltételezett ellenség élőerejét és könnyű páncélozott járműveit szimuláló célpontok ellen.

Június végén Kisi Nobuo japán védelmi miniszter aggodalmát fejezte ki a Kuril-szigetek déli vonulatán megtartott hadgyakorlatok miatt. Kifogásolta, hogy az orosz haderő februárban és júniusban hadgyakorlatot tartott a Japán által saját területnek tekintett “északi területeken”.

Az Oroszország és Japán közötti területi vita a második világháború vége óta megoldatlan, a felek még mindig nem kötöttek békeszerződést. A háborút követően az Kuril-szigetek egésze a Szovjetunió ellenőrzése alá került, de Japán azóta is vitatja Iturup, Kunasir, Sikotan sziget és a Habomai szigetcsoport hovatartozását.

Vlagyimir Putyin múlt héten Vlagyivosztokban, a Keleti Gazdasági Fórumon bejelentette: Oroszország adó- és vámkedvezményeket vezet be a Kuril-szigeteken, hogy ott legyenek a legkedvezőbb üzleti feltételek az egész ázsiai- és csendes-óceáni régióban. Arra a kérdésre válaszolva, hogy miként befolyásolhatja a békeszerződésről folytatott orosz-japán tárgyalásokat az a tavaly elfogadott orosz alkotmánymódosítás, amely megtiltja az orosz területek, köztük a Kuril-szigetek elidegenítését, Putyin kijelentette:

“Ez nem változtatja meg álláspontunkat abból a szempontból, hogy érdekeltek vagyunk a békemegállapodás megkötésében. Képtelenségnek gondoljuk, hogy egy ilyen dokumentum hiányzik a kapcsolatainkból.”

Az orosz vezető szerint Moszkvának és Tokiónak stratégiai érdeke a kapcsolatok teljes körű normalizálása és fejlesztése. Kitért arra is, hogy Oroszország a szigetekről tárgyalva garanciákat kért arra vonatkozóan, hogy a régióba nem telepítenek amerikai rakétarendszereket és katonákat, de erre Japán nem adott választ.

The post Orosz hadgyakorlat kezdődött a Kuril-szigeteken appeared first on .

Az ideiglenes tálib kormány nem teljesítette azt az ígéretét, hogy más etnikai csoportoknak és különböző vallási közösségeknek is helyet ad az új kormányban – jelentette ki Peter Stano, az Európai Bizottság illetékes szóvivője.

A szóvivő hangsúlyozta: “nem úgy néz ki”, hogy az új kormány befogadó és reprezentatív lenne Afganisztán gazdag etnikai és vallási sokszínűsége tekintetében, noha erre vonatkozóan a tálibok ígéretes nyilatkozatokat tettek az elmúlt hetekben.

Stano aggasztónak nevezte azokat a híreket, melyek szerint a tálibok nem tartják tiszteletben azokat a nemzetközi emberi jogi kötelezettségeket, amelyek mellett Afganisztán az elmúlt évtizedekben elkötelezte magát, beleértve az alapvető szabadságok megkülönböztetés nélküli tiszteletben tartását. Hozzátette: biztosítani kell a békés gyülekezés szabadságát.

Maros Sefcovic, az Európai Bizottság intézményközi kapcsolatokért felelős tagja szerdán sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva közölte: az Európai Unió készen áll, hogy továbbra is humanitárius segítséget nyújtson a konfliktus sújtotta országnak, azonban a hosszabb távú támogatás folyósítása attól függ, hogy a tálibok tiszteletben tartják-e az alapvető szabadságjogokat.

“Nagyonalaposan megvizsgáljuk, miként viselkedik az új kormány, mielőtt kötelezettséget vállalnánk” – fogalmazott az uniós biztos.

A tálib lázadók – akiket húsz évvel ezelőtt fosztott meg hatalmuktól az amerikaiak vezette nemzetközi katonai koalíció – augusztus 15-én, néhány óra leforgása alatt harc nélkül elfoglalták Kabult, majd bejelentették, hogy véget ért az afganisztáni háború.

A napokban megalakult a tálibok átmeneti kormánya Hasszán Ahund molla ügyvivő miniszterelnök vezetésével. Médiaértesülések szerint Ahund a radikálisok egyik kevésbé ismert vezetője, aki vélhetően a rivális tálib frakciók közötti kompromisszumos megoldásként került a kormányfői tisztségbe. A kandahári születésű Ahund a tálib mozgalom alapítóinak egyike, és a tálibok elhunyt társalapítója, Omár molla közeli szövetségese volt.

Egyelőre nem tudni, hogy az ügyvivő kormány megbízatása meddig szól, és lesznek-e választások.

The post Uniós szóvivő: a tálib kormány nem teljesíti a kormányalakítást érintő ígéreteket appeared first on .

Két év, négy évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte és öt évre eltiltotta fegyver viselésével járó foglalkozás gyakorlásától a Siófoki Járásbíróság szerdán nem jogerősen azt a rendőrtisztet, aki véletlenül fejbe lőtte vadásztársát 2019 februárjában Somogyban – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség.

Azt írták: a rendőr magaslesvadászaton vett részt a hivatásos vadászként dolgozó sértettel. Miután végeztek, a vádlott úgy ült autóba a vadásszal, hogy a fegyverét nem ürítette, hanem csőre töltött állapotban szállította. A rendőr a puskával vétlen lövést leadva fejbe találta a hivatásos vadászt, aki azonnal életét vesztette.

A Kaposvári Regionális Nyomozó Ügyészség vádiratában indítványozta a bíróságnak, hogy a tettét beismerő vádlottat két év hat hónap fogházbüntetéssel sújtsa és öt évre tiltsa el fegyver viselésével járó foglalkozástól. Mivel a rendőr nem mondott le a tárgyaláshoz való jogáról, a bíróság tárgyalást tartott az ügyben, amelyen a vádlottat halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségében találta bűnösnek.

Az ítélettel szemben az ügyész súlyosításért, a vádlott és a védője enyhítésért fellebbezett.

The post Felfüggesztett szabadságvesztéssel megúszta a vadásztársa halálát okozó rendőr appeared first on .

Megbízható a CNN amerikai hírtelevíziónak az az értesülése, miszerint az amerikai Központ Hírszerző Ügynökség (CIA) segített megszervezni azt a műveletet, amely tavaly 33 orosz állampolgár fehéroroszországi őrizetbe vételéhez vezetett, és amelynek célja a “zsoldosok” elrablása volt – közölte az orosz sajtóval az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).

“Teljes mértékben megerősítjük a CNN tévécsatorna által közzétett információkat, azok teljesen megbízhatók, nagyon objektíven mutatták be a CIA szerepét (…), ezért megbízhatónak tartjuk ezeket az információkat” – hangoztatta a névtelenül nyilatkozó illetékes, aki szerint az akcióban az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU), az ukrán védelmi minisztérium felderítő főcsoportfőnöksége (GUR) és a CIA vett részt.

Egy Minszk környéki szanatóriumban 2020. július 29-én a fehérorosz hatóságok őrizetbe vettek 32 orosz “zsoldost”, még egy embert pedig az ország déli részén fogtak el. A BelTa fehérorosz hírügynökség azt írta, hogy a Wagner zsoldosszervezet embereit kerítették kézre, akik egy nagyobb kontingens részeként a helyi elnökválasztás megzavarására érkeztek az országba.

Ukrán állítás szerint csoportban 28 olyan ember volt, aki a szakadárok oldalán harcolt a 2014-ben kirobban kelet-ukrajnai konfliktusban. Már a néhány nappal később megjelent sajtóértesülésekből is kiderült: az ukránok célja az volt, hogy a színleg venezuelai objektumok védelmére beszervezett oroszokat szállító, Minszkből Isztambulba tartó utasszállító gépet leszállítsák Kijevben, és ott elfogják a “terroristákat”. Az akció azért hiúsulhatott meg, mert a részleteket kiszivárogtatták a fehéroroszoknak, állítólag az ukrán legfelső vezetés köreiből, ami miatt Kijevben “hazaárulást” emlegettek.

A CNN kedden ukrán hírszerzési forrásokra hivatkozva közölte, hogy a CIA készpénzzel, technikai támogatással és konzultáció révén segített a művelet megszervezésében. A hírtelevízió ugyanakkor arról is beszámolt, hogy egy meg nem nevezett amerikai tisztségviselő “hamisnak” minősítette ezt az állítást, hozzátéve, hogy az amerikai hírszerzésnek tudomása volt az akcióról, de nem vett részt benne. A tengerentúli illetékes szerint az ukrán állítás célja, hogy a kudarc miatti felelősségnek legalább egy részét az amerikaiakra hárítsa át.

A CNN beszámolója szerint ukrán ügynökök, magukat egy biztonsági magáncég embereinek kiadva, havi ötezer dollár fizetést kínáltak venezuelai olajlétesítmények védelméért. A hirdetésre több százan jelentkeztek Oroszországból, akik közül az ukrán felderítés kiszűrte azokat, akik szerinte “háborús bűnöket” követhettek el.

A CNN ukrán forrásai szerint a Minszkben elfogott 33 orosz között ketten voltak olyanok, akik 2014 júliusában jelen voltak annak a rakétának az indításánál, amely megsemmisítette a maláj légitársaság Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó MH17-es járatát. További négy embert Kijev felelősnek tart egy ukrán katonai gép pusztulásáért, amely 70 embert szállított a fedélzetén.

Röviddel a csoport minszki elfogása után az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) az ukrán titkosszolgálatokat vádolta meg a “provokációval”, Kijev pedig az elfogottak kiadatását követelte, az állítva, hogy többségük részt vett a donyec-medencei harcokban.

2020. augusztus 14-én vált ismertté, hogy Minszk 32 orosz állampolgárt kiszolgáltatott Moszkvának. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök igazságtalan döntésnek nevezte a “wagneristák” Oroszországnak való kiadását, és katasztrofális következményeket helyezett kilátásba. Az SZBU tagadta, hogy köze lett volna a “zsoldosok” Minszkbe csábításához.

Vlagyimir Putyin a történtekkel kapcsolatban az állította, hogy a Latin-Amerikába és a Közel-Keletre “legális munkára” beszervezett orosz állampolgárok Fehéroroszországba utaztatása amerikai és ukrán titkosszolgálatok együttműködésének eredménye volt. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán azt mondta, hogy a CNN közvetve megerősítette az orosz fél által akkor elmondottakat.

Az FSZB szóvivője szerdán azt hangoztatta, hogy a CNN anyaga szerinte megerősítette: Ukrajna “állami terrorcselekményekre” használja fel szakszolgálatait, és már nem tudja elkerülni egy nemzetközi büntetőbíróság igazságtételét. Az illetékes felhívta a figyelmet arra, hogy Alekszandr Koc orosz haditudósító a Komszomolszkaja Pravda című lapban már megírta az amerikai tévé által most elmondottakat.

Koc több hírportálon is megismételte, hogy a CIA részéről az akció megszervezésében szerinte két kijevi rezidens, Timothy James Skowine és Brian Thomas O’Byrne vett részt.

The post 33 orosz zsoldos esete: az FSZB szerint a CIA segített Ukrajnának appeared first on .

Mintegy százötvenen haltak éhen augusztus folyamán a háború sújtotta észak-etiópiai Tigré tartományban – közölte kedden a BBC hírszolgálata a Tigréi Népi Felszabadítási Front (TPLF) nevű szervezet jelentésére hivatkozva.

Ez az első összesítés az emberéleteket követelő tigréi éhínségről azóta, hogy a TPLF júniusban visszafoglalta a kormányerőktől a terület nagy részét. Más, független forrásokból az adatot nem erősítették meg, az etiópiai kormány pedig egyelőre nem reagált rá.

Az ENSZ a múlt héten arra figyelmeztetett, hogy mintegy négyszázezer ember él Tigrében éhínség közepette, és nagyjából 5,2 millió emberhez – az ottani lakosság kilencven százalékához – sürgősen segélyt kell eljuttatni, különben az elmúlt évtizedek legsúlyosabb éhínsége alakulhat ki.

Etiópiát 1995 óta tíz, etnikai-nyelvi alapon kijelölt szövetségi állam és két önkormányzattal rendelkező város alkotja. Az Etiópia északi részén fekvő Tigrében tavaly november óta dúlnak harcok a kormányerők és az etiópiai belpolitikai életet korábban három évtizeden át irányító, majd a hatalomból kiszorult, etnikai alapon szerveződött TPLF fegyveresei között. A harcokban és légi csapásokban nemzetközi szervezetek közlései szerint ezrek vesztették életüket, kétmillióan menekültek el otthonukból, és súlyos humanitárius válság alakult ki.

Addisz-Abeba június végén egyoldalú tűzszünetet jelentett be, miután a felkelők elfoglalták Tigré székhelyét, Mekelét és a terület nagy részét. A fegyvernyugvást azonban a felkelők elutasították, az összecsapások pedig átterjedtek a szomszédos régiókra is.

Az ENSZ humanitárius ügyeket koordináló hivatala (OCHA) arra figyelmeztetett augusztus utolsó napján, hogy már tizenegy napja nem tudott segélyszállítmányokat küldeni Tigrébe. A helyi hatóságok és a tigréi lázadók egymást vádolták a segélyszállítmányok feltartóztatásával. Az Egyesült Államok nemzetközi fejlesztési ügynökségének (USAID) vezetője, Samantha Power augusztus közepén Addisz-Abebát tette felelőssé a segélyek visszatartásáért.

The post Százötvenen haltak éhen az etiópiai Tigré tartományban a múlt hónapban appeared first on .

Georgiába (Grúzia) menekült Ivan Pavlov szentpétervári ügyvéd, aki korábban ismert ellenzékieket és kémkedéssel vádolt személyeket képviselt. Elmeneküléséről ő maga számolt be a Telegram-csatornáján.

Pavlov ellen idén áprilisban büntetőeljárás indult azon a címen, hogy információkat hozott nyilvánosságra a hazaárulással vádolt Ivan Szafronov újságíró ügyében folytatott nyomozásról. Az ügyvédet korlátozták foglalkozása gyakorlásában, egyebek közt abban, hogy használja a kommunikációs eszközöket és hogy kapcsolatba lépjen a Szafronov-ügy tanúival, sőt, magával a vádlottal is.

Pavlov a Komanda 29 (29-es Csapat) nevű jogvédő tömörülés vezetője volt, amely mások mellett az Alekszej Navalnij ellenzéki politikus által létrehozott, idén júniusban szélsőségesnek minősített és betiltott Korrupcióellenes Küzdelem Alapítványt (FBK), valamint a kémkedéssel megvádolt Carina Turcant, az Inter RAO orosz állami energetikai vállalat topmenedzserét és a hazaárulással meggyanúsított Viktor Kurdjavcevet, a Roszkoszmosz vezető kutatóintézetének számító CNIImas tudományos munkatársát képviselte a bíróságon.

A Komanda 29 nyáron feloszlott, miután az orosz tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet (Roszkomnadzor) elrendelte honlapjának blokkolását a főügyészség követelése alapján. A hatóság ugyanis a csoportot a nemkívánatosnak minősített cseh Spolecnost Svobody Informace (Sajtószabadság Társasága) szervezettel azonosította.

Pavlov a keddi Telegram-bejegyzésében közölte, hogy távozását ideiglenesnek tekinti, az ügyeit folytatni kívánja és vissza kíván térni Oroszországba.

The post Külföldre menekült egy ismert ellenzékieket védő orosz ügyvéd appeared first on .

Országépítő feladatnak nevezte a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tíz évvel ezelőtti létrehozását a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára az intézmény központi tanévnyitóján.

Fürjes Balázs azt mondta, hogy a “polgári kormány” 12 évvel ezelőtt kezdte meg “országépítő munkáját”, aminek nyomán az ország sokkal előrébb jutott. Az egyetem és a Ludovika Campus létrehozása, az Orczy-park megújítása megmutatja, hogy milyen jövőkép és célkitűzések alkotják a kormány országépítő munkájának alapjait – tette hozzá.

Kitért arra is, hogy komoly geopolitikai átrendeződés zajlik a világban. A világgazdaság súlypontja Nyugatról áthelyeződik a Távol-Keletre, Afganisztánban “beláthatatlan eseménysorozat” indult el, Európában pedig újra megerősödött a migrációs nyomás és ideológiai támadássorozat is indult. Magyarország számára fontos kérdés, “hogyan tudunk szabadok maradni” – hangsúlyozta az államtitkár.

Azt mondta: Magyarország nem tartozik a legerősebb és legbefolyásosabb országok közé. Ezért “ahhoz, hogy szabadok maradhassunk, érdekeinket képviselve boldoguljunk a világban”, olyan emberekre van szükség, akik fel tudják tenni a helyes kérdéseket, megtalálják a megfelelő válaszokat és ezeknek megfelelően cselekednek is. Olyan emberekre van szükség, akik a mindennapokban és az élet különleges pillanataiban is hűségesen és elkötelezetten szolgálják a hazát.

Fürjes közlése szerint az általános felvételi eljárásban 24 százalékkal többen jelentkeztek az NKE-re, mint egy évvel korábban. Ez azt bizonyítja, hogy a közszolgálati hivatások presztízse emelkedett az elmúlt években – mondta.

Az elmúlt 12 évben Magyarországon történt változások egyik legfontosabb tanulsága az, hogy “igenis lehetséges” – hangsúlyozta Fürjes, aki a közszolgálati életpályájukat kezdő fiataloktól azt kérte, soha ne hagyják magukat lebeszélni arról, hogy kitűzött céljaik megvalósítása lehetséges. “A megújuló Magyarországon érdemes bátor terveket szőni” – fogalmazott a Miniszterelnökség államtitkára.

Koltay András, az NKE rektora azt hangsúlyozta: “mi magyarok nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne legyen minden generáció kiváló”. Az elsőéves hallgatókhoz szólva kiemelte: nemes, nagy felelősséggel járó, életre szóló hivatást választottak. Az NKE azt szeretné, hogy hallgatói ismerjék meg a világot, lássanak és tapasztaljanak, de itt Magyarországon találják meg a boldogulásukat. Feladatuk, hogy sorsfordító, nehéz időkben, vagy a prosperitás alatt is helyt álljanak, segítsék hazájukat, annak polgárait – jelentette ki.

Az NKE elődje, a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia a magyar nyelvű tisztképzése által is fontos szimbóluma volt az autonómia törekvéseknek – idézte fel a rektor, kiemelve: “a nemzeti függetlenség eszméit ma is bátran képviseljük, mert hisszük: az minden történelmi korban, bármilyen politikai környezetben érték”.

The post Fürjes: az NKE létrehozása országépítő feladat volt appeared first on .

Többek között emberkereskedelemmel vádolja a Fővárosi Főügyészség azt a szolnoki férfit, aki nőket dolgoztatott prostituáltként Svájcban és Németországban – közölte az ügyészség.

A 36 éves vádlott társkereső oldalakon ismerkedett meg áldozataival és szerelmi viszonyt színlelve vette rá őket a prostitúcióra – tartalmazza a közlemény. A férfi 28 éves élettársát, aki 21 millió forintnyi, prostitúcióból származó pénzt vett fel, pénzmosással vádolják – tették hozzá.

Azt írták: a férfi 2015 őszétől 2017-ig, többnyire álnéven, rendszeresen adott fel hirdetéseket internetes társkereső oldalakon, majd az így megismert több nővel is rövid ideig tartó párkapcsolatot alakított ki. Az ismerkedéssel azonban nem a tényleges párkapcsolat kialakítása volt a célja, hanem az, hogy szerelmi viszonyt színlelve, megtévesztéssel rávegye a sértetteket arra, hogy Németországban és Svájcban prostitúciós tevékenységet folytassanak.

Az interneten megismert nőket rövid ismeretség után rávette, hogy költözzenek hozzá, az általa bérelt budapesti szállodai szobába. Ezután arra hivatkozott, hogy a vállalkozása tönkrement, pénzre van szüksége az újraindításához, a prostitúcióból származó pénzből pedig megteremthetik közös jövőjük feltételeit – ismertette a főügyészség.

A férfi négy áldozata közül három nőt rendszeresen bántalmazott és fenyegetett. Egyiküket meg is erőszakolta, egy másikat pedig arra kényszerített, hogy az általa külföldre küldött többi nőt fogadja és betanítsa. A vádlott a sértetteket rendszeresen, napi szinten ellenőrizte, a prostitúcióból származó bevételük nagyobb részét pedig elvette.

A Fővárosi Főügyészség a 36 éves férfi ellen négyrendbeli emberkereskedelem bűntette, szexuális erőszak bűntette, súlyos testi sértés bűntett kísérlete és más bűncselekmények miatt nyújtott be vádiratot a bíróságra. A főügyészség a férfival szemben fegyházbüntetés, a nő ellen végrehajtandó börtönbüntetés kiszabását indítványozza – olvasható a közleményben.

The post Prostituáltakat futtatott, emberkereskedelemmel vádolják appeared first on .

Ötvenmillió forint értékű életmentő műszerhez jutott az Országos Mentőszolgálat a K and H Bank ügyfeleitől és a K and H Egészséges Társadalomért Alapítványtól – tudatta a pénzintézet.

Véget ért a másfél hónapos adományozási kampány, amellyel a K and H a mobilfizetés használatát ösztönözte. Augusztus végéig minden okoseszközös fizetés után tíz forint adomány jutott a mentőszolgálatnak. Így 26 millió forint gyűlt össze az ügyfelek segítségével, amelyet a K and H Egészséges Társadalomért Alapítvány 50 millió forintra egészített ki.

Egy 2019-es kutatás szerint 5,3 millióan, a felnőtt internetező lakosság 89 százaléka, a teljes felnőtt lakosság kétharmada használ okostelefont. Az érintésmentes fizetés fontos szerepet játszhat a járvány terjedésének megelőzésében is – írta a közleményben Horváth Magyary Nóra, a K and H kommunikációs ügyvezető igazgatója.

“Az OMSZ számára nyújtott ötvenmillió forintos támogatás lehetőséget biztosít arra, hogy az egész országra kiterjedő mentőkocsihálózat felszereltsége több mint négyszáz innovatív életmentő eszközzel bővüljön” – tudatta Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője a közleményben.

The post Ötvenmillió forintot kapott műszerekre a mentőszolgálat a K and H-tól appeared first on .

Kiégett egy román rendszámú kamion az M7-esen, a bámészkodók miatt egy rabszállító is ütközött.

Az Útinform a honlapján azt írta: az M7-es autópályán, Érd térségében kigyulladt egy kamion, majd szinte ugyanott két autó koccant össze a bámészkodók miatt.

A büntetés-végrehajtás a honlapján közölte: a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet egyik rabszállítója szenvedett balesetet. Az elsődleges adatok szerint a jármű utasai közül két fogvatartott megsérült, őket az Országos Mentőszolgálat munkatársai látják el.

A fogvatartottak tovább szállítására a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága megtette a szükséges intézkedéseket.

The post Kiégett egy kamion az M7-esen, a bámészkodók miatt egy rabszállító is ütközött appeared first on .

A koronavírus-járvány miatt tartott szünet után újból elkezdődik a skóciai függetlenségi népszavazást előkészítő munka – mondta kedden Nicola Sturgeon skót miniszterelnök.

Sturgeon, a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) vezetője az edinburghi parlamentben tartott kedd esti tájékoztatóján kijelentette: az újabb referendumot csak a járvány visszavonulása után lehet megtartani, de a skót kormány 2023 vége előtt mindenképpen szeretné megrendezni a népszavazást.

Sturgeon kijelentette: a jelenlegi parlamenti erőviszonyok alapján “kétség sem férhet ahhoz”, hogy megvan a demokratikus mandátum a függetlenségi népszavazás kiírásához. A skót kormányfő arra utalt, hogy a májusi skóciai parlamenti választásokon az SNP-é lett messze a legnagyobb frakció az edinburghi törvényhozásban, és a párt – jóllehet nem szerzett abszolút többséget – újból kormányt alakíthatott.

A függetlenséget pártoló erők azonban a tavaszi választáson együttesen még nagyobb többséghez jutottak a skót parlamentben, mint legutóbb, mivel az SNP mellett a skóciai Zöldek is egyértelműen elkötelezték magukat az újabb függetlenségi népszavazás megtartása mellett a jelenlegi parlamenti időszakban, és a zöldpárt jelentősen növelte képviselői mandátumai számát.

Parlamenti beszámolójában a skót miniszterelnök kijelentette: a skóciai közigazgatási szolgálat újból hozzákezd a részletes függetlenségi program kidolgozásához, hogy a választók minden szükséges információ birtokában dönthessenek.

Boris Johnson brit miniszterelnök azonban már többször is határozottan elvetette az újabb skóciai függetlenségi népszavazás kiírását. Johnson azzal érvel, hogy Nicola Sturgeon és elődje, Alex Salmond előző skót miniszterelnök egyaránt személyesen ígérte meg a skót függetlenségről 2014-ben tartott népszavazás előtt, hogy az a referendum egy teljes nemzedéknyi időre szól. A 2014-es népszavazáson a résztvevők 55 százaléka arra voksolt, hogy Skócia ne szakadjon el Nagy-Britanniától. A brit EU-tagságról 2016 júniusában rendezett népszavazáson országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre, a skótok 62 százaléka viszont a bennmaradásra szavazott.

Sturgeon azóta sokszor hangoztatott érvelése szerint Skócia nem engedheti meg, hogy egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére London “kirángassa” az EU-ból. A skót miniszterelnök azt is több nyilatkozatában kijelentette, hogy meggyőződése szerint Skócia független országként viszonylag rövid idő alatt visszakerülhetne az Európai Unióba.

The post Újból nekifutnak a skóciai függetlenségi népszavazás előkészítésének appeared first on .

A Covid nyomán kicsit szerényebb felhozatallal rendezték meg az idei kielcei kiállítást, melyen a lengyel beszerzés két csapásiránya újfent megerősítést nyert.

A nyár messze legjelentősebb szárazföldi programbejelentése Lengyelország harckocsidöntése volt. A 250 darab M1A2 SEPv3 beszerzése az amerikai függőség tudatos elmélyítésének újabb példájaként illeszkedik az all in lengyel biztonságpolitikába. A bejárathoz helyezett példány az amerikai 34. Páncélos Ezred állományába tartozott.

Zord

Súlyosbította a Pécsi Ítélőtábla azoknak a vádlottaknak a büntetését, akik pénz ellenében uniós támogatások elnyerését ígérték vállalkozóknak 2017-ben; az elsőrendű vádlott nyolc év börtön helyett tíz év fegyházat kapott.

A táblabíróság a közleményben felidézte: az elsőrendű vádlott elhatározta, hogy hozzátartozói és ismerősei segítségével vállalkozókat keres meg és azt ígéri nekik, hogy befolyásos kapcsolatai útján komoly összegű támogatáshoz juttatja őket.

A vádlott pénzt kért a sértettektől, hogy a pályázatok sikere érdekében az azok odaítélésében, elbírálásában közreműködő hivatalos személyeket megvesztegesse. Hol minisztériumi dolgozónak, hol államtitkárnak adta ki magát, így csaknem 160 millió forintot csalt ki az európai uniós támogatások elnyerésének ígéretével átvert vállalkozóktól.

A megbeszélésekre úgy ment el, mintha személyi védelemre jogosult állami vezető lenne, társai a Terrorelhárítási Központ (TEK) gyakorlóruházatához hasonló ruhát viseltek, illetve a TEK fegyverzetéhez hasonló, lőfegyvernek kinéző airsoft fegyvereket tartottak maguknál.

Az első fokon eljáró Kaposvári Törvényszék a vádlottat hatrendbeli befolyással üzérkedés miatt nyolc, míg az általa bevont társait szintén befolyással üzérkedés miatt két évtől öt és fél évig terjedő börtönbüntetésre ítélte. Azokat a vádlottakat, akik pénzt adtak az elsőrendű vádlottnak, hogy vesztegesse meg a döntésre jogosult embereket, hivatali vesztegetés bűntette miatt pénzbüntetésre ítélték.

A fellebbezések után eljáró Pécsi Ítélőtábla megállapította, hogy a vádlottak a bűncselekményeket bűnszervezetben követték el, ezért az elsőrendű vádlott büntetését tíz év fegyházra, társaiét háromtól hét évig terjedő fegyházbüntetésre súlyosította, egyiküket ugyanakkor az ellene bűnsegédként elkövetett befolyással üzérkedés bűntette miatt emelt vád alól felmentette.

A hivatali vesztegetés miatt pénzbüntetésre ítélt vádlottak elsőfokú ítéletét helybenhagyták. Az ítélet az elsőrendű vádlott társai közül két emberre nem jogerős, esetükben fellebbezések várhatók. A többi vádlott ítélete jogerőre emelkedett.

The post Befolyással üzérkedett, nyolc évet kapott, fellebbezett… nem kellett volna appeared first on .

Az ukrán védelmi minisztérium felderítő főcsoportfőnöksége (GUR) volt a szervezője annak a diverziónak, amelyet augusztus 23-án krími Perevalnoje település közelében követtek el egy gázvezeték ellen – közölte az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).

Az FSZB szerint a robbantásért a GUR herszoni területi alegysége, az úgynevezett Tavrija operatív szolgálat és Krími Tatár Nép Medzslisze elnevezésű szervezet tehető felelőssé. A szolgálat közleményében az áll, hogy a diverziót Riza Jagjajev-Veliulajev, a GUR ügynöke, Makszim Martinyuk, a GUR munkatársa és Viktor Zelinszkij, a Tavrija parancsnoka szervezte meg, Kirill Bidanov, a GUR vezetője utasítására.

A tájékoztatás értelmében Bidanov és Jagjajev-Veliulajev 2016-ban részese volt egy meghiúsított terrortámadásnak, amely során megölték az FSZB egyik alkalmazottját. Jagjajev-Veliulajev ezt követően Ukrajnába szökött át.

Az FSZB szerint az ő utasítására utazott át a medzslisz két tagja Herszonba, ahol robbantási kiképzést kaptak, valamint ígéretet arra, hogy a diverzió végrehajtásáért kétezer dollárt kapnak jutalmul. A robbantást Ukrajna augusztus 24-én ünnepelt függetlenségi napjával hangolták össze. Az FSZB nyilvánosságra hozta két elfogott elkövető beismerő vallomását.

A medzslisz a 2016-ban történt oroszországi betiltását megelőzően elvileg a krími tatárok két és fél évente ülésező “parlamentje”, a kurultáj 250 fős végrehajtó szerve volt. Vele szemben 2014-ben, a félsziget Oroszország általi elcsatolása nyomán, létrehozták a Krím elnevezésű régióközi társadalmi mozgalmat, amely kimondta, hogy immár ez a mozgalom, nem pedig a medzslisz a krími tatárság érdekeinek “valós és vitán felül álló” képviselője. A medzslisz volt és jelenlegi csúcsvezetőit terroristának bélyegezték.

A Krímet a 2014 márciusában megtartott helyi népszavazás eredményére hivatkozva csatolták Oroszországhoz. Az ENSZ-tagállamok túlnyomó többsége nem ismeri el a lépés legitimitását.

The post Az ukrán katonai hírszerzést gyanúsította meg egy augusztusi krími gázvezeték elleni robbantással az FSZB appeared first on .

A Központi Nyomozó Főügyészség vezető beosztású személy által az előnyért hivatali kötelességét megszegve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat hét, köztük egy, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) vezető beosztásban dolgozó ember ellen a Fővárosi Törvényszéken.

A Központi Nyomozó Főügyészség azt közölte hogy, az egyik vádlott az APEH-nél adóellenőrként, később a NAV-nál különböző beosztásokban – 2018-ig egy regionális bűnügyi igazgatóságon osztályvezetőként – közszolgálati jogviszonyban állt, míg a többi vádlott cégek ügyvezetői voltak. A vádirat szerint a két vádlott egy harmadik társukkal 2017 környékén abban állapodott meg, hogy a könyvelési szolgáltatást nyújtó céggel kapcsolatban álló vállalkozóknak pénzért felajánlják, hogy a NAV-nál indult és őket érintő eljárásokról adatokat szolgáltatnak és szükség esetén azokat számukra kedvezően befolyásolják.

A megállapodásról később egy újabb személy is tudomást szerzett, és később ezen vádlott is vállalta – további, az eljárás során ismeretlenül maradt vállalkozók irányába – a korrupciós kapcsolatrendszerben a közvetítői tevékenységet. A vádlottak valamennyien szabadlábon védekeznek, közülük többen beismerő vallomást tettek, hivatali jogviszonya a korábbi osztályvezetőnek már nem áll fenn – írták.

A vádiratában a főügyészség – egyebek mellett – arra tett indítványt, hogy a bíróság ítéljen öt vádlottat letöltendő börtönbüntetésre, és rendeljen el vagyonelkobzást (többnyire milliós nagyságrendben) azon terheltek esetében, akik a bűncselekmények elkövetésével gazdagodtak.

A nyomozó főügyészség az ügyben tartott kutatások során az okiratokon, adathordozókon, készpénzen kívül engedély nélkül tartott lőfegyvert, lőszereket és egy hangtompítót is lefoglalt, amely bűncselekmény elkövetése miatt az egyik vádlottat időközben felfüggesztett szabadságvesztés büntetésre ítélték – áll a közleményben.

The post Vádat emeltek egy vezető beosztású NAV-os ellen korrupció miatt appeared first on .

Több tízmillió forintos kárt okozott két augusztusban elfogott férfi, aki BKK-bérleteket hamisított, amelyekre garanciát is vállalt – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a honlapján.

A BRFK a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) idén márciusban, ismeretlen tettes ellen tett feljelentése alapján indított nyomozást, miután hamis tömegközlekedési bérletek bukkantak fel a fővárosban. A rendkívül jó minőségű hamisítványokat eredeti hőpapírra nyomtatták – írták. A BRFK nyomozói augusztus 23-án Budapesten és Pomázon fogták el a két férfit, és több száz hamis bérletet, a bűncselekményhez használt eszközöket, anyagokat, valamint több mint egymillió forintot foglaltak le tőlük.

Megállapították, hogy a gyanúsítottak több ezer olcsóbb jegy-, illetve bérletszelvényt vásároltak, amelyekről vegyi eljárással eltávolították az eredeti festéket, majd megrendelőik adataival nyomtatták újra a drágább bérleteket. Az eladók garanciát is vállaltak: ha a vevők lebuknak, visszakapják a pénzüket, és kifizetik helyettük a bírságot. A 47 éves K. Zsoltot és a 44 éves K. Krisztiánt nagyobb kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás megalapozott gyanúja miatt indult eljárás, őrizetbe vették őket, majd a bíróság szerdán elrendelte letartóztatásukat – közölték.

A gyanúsítottak köre még bővülhet – olvasható a közleményben.

The post Több tízmilliós bérlethamisítás gyanúsítottjait fogták el appeared first on .

Az a cél, hogy Magyarországon minden bajba jutott állampolgár, minden bajba jutott honfitárs azonnali és testreszabott segítséghez juthasson – mondta az igazságügyi miniszter egy műsorban.

Varga Judit a napokban adta át a szolnoki Áldozatsegítő Központot, amely a nyolcadik ilyen intézmény az országban. Az igazságügyi miniszter a rádióműsorban célnak nevezte, hogy 2024-ig minden megyeszékhelyen legyen egy fizikailag is elérhető ilyen központ, egyúttal jelezte, hogy ezek mellett már évek óta folyamatosan működik – napi 24 órában, a hét minden napján hívható – áldozatsegítő vonal is, amelynek száma 06 80 225 225.

A tárcavezető azt nevezte a legfontosabbnak, hogy a bajba jutott állampolgárokat a lehető leggyorsabban, a helyzetükre szabott, legmegfelelőbb segítséghez juttassák, legyen szó jogi segítségnyújtásról, jogi tanácsadásról, azonnali pénzügyi segélyről, rendőrségi feljelentés megtételében való segítségnyújtásról vagy komolyabb krízishelyzetbe került emberek esetében védett házhoz való eljuttatásról.

Az Áldozatsegítő Központok a hozzájuk fordulókat a bürokratikus légkörtől elütő, sokkal barátibb, családiasabb, emberségesebb környezetben fogadják, nem egy hivatali közegben találja magát az oda betérő áldozat – hangsúlyozta a miniszter.

Varga közölte: egy több mint egy éve elfogadott jogszabálymódosításnak köszönhetően bevezették Magyarországon az áldozatok közvetlen megszólítását célzó, opt-out rendszerként emlegetett elérési mechanizmust. Ennek értelmében a személy elleni erőszakos bűncselekmények áldozatait – amennyiben adatai továbbításához a rendőrségen hozzájárult – közvetlenül az áldozatsegítő szolgálat keresi meg és ajánlja fel a segítséget. Az átállás óta – az általánosságban csökkenő bűnügyi adatok mellett – javult az elérés hatékonysága – mondta.

Terveik között szerepel, hogy a személy elleniek mellett más bűncselekményekre is kiszélesítsék ezt a rendszert.

Az igazságügyi miniszter szólt arról, hogy tavaly egy országos kommunikációs kampányt is indítottak, amelynek során létrejött a vansegitseg.hu portál az áldozatok minél szélesebb körű informálása céljából, továbbá Áldozatsegítő Központ néven Facebook-oldal is működik. Közismert színészek bevonásával Hétköznapi történetek címmel video-podcast-sorozat indult, ahol tipikus áldozati helyzeteket dolgoznak fel húsz-harminc perces videókban, aztán szakértővel elemzik az adott szituációt. Ezt már a Nemzeti Közszolgálati Egyetem is használja rendőrök képzése során – jegyezte meg a tárcavezető.

Egyre több ember tud arról, hogy van segítség – mondta Varga Judit, hozzátéve: a telefonvonalat 11-12 ezres évi hívásszám jellemzi, az Áldozatsegítő Központokban dolgozók pedig évente 2-4 ezer közötti esetszámot dolgoznak fel.

Kiemelte: a kormányhivatalok nagyon sokféle szolgáltatást nyújtanak már, ami szintén ennek a rendszernek a része, az Áldozatsegítő Központokban emberséges, az adott szituációhoz alkalmazkodó, lelki segítségnyújtásra van lehetősége az áldozatnak.

The post Varga: minden Magyarországon bajba jutott állampolgárt azonnali segítséghez kell juttatni appeared first on .

Több mint 240 ezer fontért (97,2 millió forintért) kelt el egy nem helyettesíthető tokenként (NFT) kínált hamis Banksy-mű a brit graffitiművész hivatalos oldalán keresztül elérhető online aukción: a vevő azt hitte, hogy Banksy első NFT-jét vásárolta meg, pedig csak rászedték, noha a pénzét végül visszakapta.

Az interneten Pranksyként ismert NFT-gyűjtő, aki a 30-as éveiben jár és személyazonosságát nem hozza nyilvánosságra, úgy véli, hogy Banksy honlapját meghekkelték, ő maga pedig egy gondosan kidolgozott átverés áldozata lett. A hacker ugyanakkor hétfő este visszautalta neki a pénzt, leszámítva a nagyjából ötezer fontra rúgó tranzakciós díjat. A brit gyűjtő bizarrnak nevezte az esetet és úgy véli, hogy a hacker megijedhetett – írja a BBC hírportálja.

Banksy honlapján egy – mostanra törölt – NFT nevű új aloldal jelent meg, amely egy online aukciós oldalra vezető linket tartalmazott, a megvásárolható NFT pedig a Great Redistribution of the Climate Change Disaster címet viselte. Miután a férfi a többi licitálónál jóval magasabb ajánlatot tett, az árverés hirtelen véget ért, és az összeg – ethereum kriptovalutában – automatikusan a csalóhoz került.

“Asztali számítógépen és mobiltelefonon is ellenőriztem az URL-t, mielőtt licitáltam. Csak azért mertem ajánlatot tenni, mert Banksy hivatalos oldaláról volt szó. Amikor az ajánlatomat elfogadták, rögtön arra gondoltam, hogy valószínűleg átverés az egész” – jegyezte meg a vevő, aki azt gyanítja, hogy maga a hacker értesíthette őt és másokat is az aukcióról. Banksy egyetlen NFT-t sem készített még, és semmilyen NFT-aukció nem kötődik a művészhez.

A nem helyettesíthető tokenek piacának népszerűsége 2021 februárjában és márciusában szinte felrobbant. Minden NFT-nek van saját blockchainalapú digitális “pecsétje”, amely az eredetiségét és tulajdonosát igazolja.

The post Csaknem százmillió forintért kelt el egy hamis Banksy-NFT appeared first on .

A brit kormány nem ismeri el az Afganisztánban hatalomra jutott tálib vezetést, de “kapcsolattartásra” készen áll – mondta Dominic Raab brit külügyminiszter.

Raab, aki a londoni alsóházban tartott tájékoztatást a képviselőknek az afganisztáni helyzetről, kijelentette: Nagy-Britannia “gondosan kalibrálja” majd cselekedeteit, ahhoz mérve, hogy a tálibok milyen döntéseket hoznak és mit tesznek. Hozzátette: London számonkéri a tálibokon az általuk tett vállalásokat egyebek mellett a terrorizmus, az ország szabad elhagyása és a humanitárius segélyek eljuttatása ügyében, és ehhez a rendelkezésére álló összes politikai, gazdasági és diplomáciai eszközt kész felhasználni.

Nem sokkal korábban, ugyancsak a londoni alsóházban Boris Johnson brit miniszterelnök kijelentette: ha az új kabuli rezsim nemzetközi elismerésre törekszik és hozzá akar jutni a külföldi számlákon befagyasztott több milliárd dollárnyi tőkéhez, akkor nem szabad megengednie, hogy Afganisztán újból a terrorizmus melegágyává váljék. Előző nap, a BBC brit közszolgálati televíziónak nyilatkozva Nick Carter tábornok, a brit fegyveres erők vezérkari főnöke is olyan értelmű nyilatkozatot tett, hogy a tálib vezetés feltételekkel juthat csak hozzá a külföldön lévő afganisztáni vagyoneszközökhöz.

Carter – alig burkolt utalást téve a külső nyomásgyakorlási lehetőségekre – elmondta: több mint kilencmilliárd dollárnyi afgán tőke van amerikai bankokban, és erre a pénzre “Afganisztánnak szüksége lesz”. Hozzátette: “megfelelő magatartás” esetén a tálib vezetés kaphat külső segítséget.

Hétfői alsóházi tájékoztatójában Raab kijelentette: London igyekszik a lehető legnagyobb számban megnyerni a világ befolyásos országait annak a törekvésnek, amelynek célja maximális mérséklő hatású befolyás gyakorlása a tálib vezetésre. A brit külügyminiszter hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a nemzetközi közösségnek alkalmazkodnia kell az Afganisztánban kialakult “új realitáshoz”.

Nem sokkal korábbi alsóházi felszólalásában Johnson azt mondta: ha valaki arra a kijelentésre ragadtatná magát, hogy a nyugati szövetségesek az elmúlt húsz évben semmit nem értek el Afganisztánban, el kell neki mondani, hogy a brit és a szövetséges fegyveres erők tették lehetővé, hogy 3,6 millió afganisztáni lány járhat jelenleg iskolába, és ez idő alatt a nyugati világ védve volt az al-Kaida terrorhálózat támadásaitól. Johnson hangsúlyozta: az elmúlt húsz évben 150 ezer brit katona fordult meg Afganisztánban, és erőfeszítéseiknek köszönhetően ebben az időszakban sem Nagy-Britanniában, sem egyetlen más nyugati országban nem történt Afganisztánból kiinduló terrortámadás.

The post London nem ismeri el a tálib vezetést appeared first on .