Biztonságpolitika

A holland hatóságok kilenc férfit vettek őrizetbe terrorcselekmény előkészítésének gyanújával Eindhovenben – közölték pénteken a helyi lapok.

A holland hírszerző szolgálat a nyár folyamán olyan információkkal látta el a rendőrséget és az ügyészséget, amelyek a csoporthoz vezettek. “A bűnügyi nyomozás folyamatban van, és arra irányul, hogy betekintést nyerjünk a gyanúsítottak lehetséges terveibe és szándékaiba” – közölte az ügyészség.

Az ügyészség arról is tájékoztatott, hogy a 18 és 31 év közötti gyanúsítottak közül nyolc Afganisztánban született holland állampolgár. A feltételezett elkövetők az Iszlám Állam dzsihadista szervezet szimpatizánsai. A lakásaikban tartott házkutatás során a hatóságok nem találtak fegyvert sem robbanóanyagot.

A gyanúsítottakat őrizetben tartják, és csak a jogi képviselőjükkel tarthatják a kapcsolatot. Az előzetes meghallgatásra várhatóan a jövő hét elején kerül sor. A rendőrség nem közölt részleteket az csoport lehetséges célpontjairól.

Legutóbb 2018 szeptemberében Arnhemben és egy weerti üdülőparkban tartóztattak le egy terrorista bűncselekmények előkészítésével gyanúsított csoportot, miután a bandába fegyverkereskedőnek álcázott rendőrök beépültek. Ebben az ügyben tavaly októberben hat férfit 10-től 17 évig terjedő börtönbüntetésre ítéltek, mert támadást terveztek elkövetni egy nagyszabású rendezvényen.

The post Hollandiában kilenc embert őrizetbe vettek terrortámadás előkészítésének gyanújával appeared first on .

Nagyszabású autós felvonulást tart vasárnap a fővárosban a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) fennállásának 140. évfordulója alkalmából.

A BRFK azt közölte: vasárnap a Budai Várnegyedben, a Szent György téren 11 órától kiállítják a rendőrségi járműveket. Majd 13 órakor indul a felvonulás a Hősök terére.

Az autók a Szent György tér – Szent György utca – Palota út – Dózsa György tér – Krisztina körút – Erzsébet híd – Szabad sajtó útja – Kossuth Lajos utca – Astoria – Károly körút – Bajcsy-Zsilinszky út – Andrássy út útvonalon haladva érkeznek meg a Hősök terére vasárnap délután – közölték.

The post Autós felvonulást tartanak a rendőrök vasárnap Budapesten appeared first on .

Az ügyészi feladatkör bővülése az eljárás felgyorsulását eredményezte az elmúlt tíz évben – hangsúlyozta a legfőbb ügyész a Magyar Jogász Egylet 15. Magyar Jogászgyűlésén.

Polt Péter A 150 éves magyar ügyészség a legújabbkori kihívások tükrében című előadásában azt hangsúlyozta, hogy az ügyészi feladatkör és felelősség bővülése a bírói szak rövidülését eredményezte az elmúlt évtizedben. Az előkészítő eljárás bevezetése lehetővé teszi, hogy egyre több vádlott esetében ítélet szülessen már az előkészítés során – húzta alá.

Hangsúlyozta: az ügyészség fokozatosan kilépett kizárólagos nemzeti jellegéből, megvalósítva az EU-tagállami szervek együttműködését, valamint a “nemzetek feletti Európát”, melyre jó példa az Európai Ügyészség. Mint mondta, mind a tagállamok együttműködése, mind a “nemzetek feletti Európa” megvalósítása azt a célt szolgálja, hogy visszaszoruljon a bűnözés.

Közölte: a két napja megjelent OLAF-jelentés tanúsága szerint 2020-ban húsz százalékkal kevesebb költségvetést érintő csalást tártak fel, mint 2019-ben, a csökkenés öt éve folytatódik.

Polt felidézte, hogy a modern ügyészség 150 éve alakult meg azzal a céllal, hogy az állam közérdekeit képviselje. Mint mondta, az új királyi ügyészség a kormányzat alá volt rendelve, de az idők során függetlenedett. Hangsúlyozta: az ügyészség jelen van a társadalom mindennapjaiban, a szerepe folyamatosan változik és egyre inkább felértékelődik.

The post Polt Péter: az ügyészi feladatkör bővülése az eljárás felgyorsulását eredményezte appeared first on .

Megerősítette a párizsi különleges, terrorcselekményekkel foglalkozó törvényszék Carlos, a Sakál néven ismertté vált, elítélt terrorista, a venezuelai Ilich Ramírez Sánchez legutolsó perében kimondott életfogytiglani börtönbüntetést.

“Nagyon köszönöm” – mondta semleges hangon a helyszíni tudósítások szerint a magát “profi forradalmárnak” nevező terrorista az ítélethirdetést követően.

Amíg az esküdtszék visszavonult meghozni az ítéletet, Carlos elmondta: “büszke forradalmi múltjára”, amelynek során “legalább 83 embert ölt meg”, de az úgynevezett Drugstore-ügyet, amiért most bíróság elé állították, “hatalmas manipulációnak” nevezte, s nem ismerte el a bűnösségét.

A terroristát 2017. márciusban életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték egy 1974-ben elkövetett kézigránátos támadásért, amelyben két ember meghalt, és 34-en megsebesültek. Az elsőfokú ítélet ellen a Sakál fellebbezett, a fellebbviteli bíróság egy évvel később megerősítette az ítéletet. A semmítőszék azonban 2019 novemberében elrendelte a per egy részének újratárgyalását.

A két napig tartó tárgyaláson csak a büntetési tétel volt a téma, miután a terrorista bűnössége már bizonyítást nyert.

Negyven perces vádbeszédében Rémi Crosson du Cormier ügyész – aki az előző két eljárásban is a vádat képviselte – ismételten a legszigorúbb büntetés kiszabását kérte az esküdtszéktől. Emlékeztetett arra, hogy a “történelmi támadás” volt a kezdete a franciaországi terrorcselekményeknek.

A párizsi Drugstore Publicis bevásárlóközpontban, amely a boulevard Saint-Germain és a rue de Rennes sarkán működött, az 1974. szeptember 15-én végrehajtott merényletben ketten meghaltak és 34-en megsebesültek. Ez a legrégebbi terrortámadás, amiért az 1970-es és 80-as évek első számú közellenességének felelnie kell.

A vád szerint a merénylet összefüggésben állt a hágai francia nagykövetségen 1974-ben végrehajtott túszejtéssel. A Japán Vörös Hadsereg nevű felkelőcsoport egyik kommandója, amely a Népi Front Palesztina Felszabadításért nevű szervezethez tartozott, a túszok elengedéséért cserébe egyik tagjuk szabadon engedését követelte a francia hatóságoktól. Az ügyészség azt állította, hogy Carlos, aki ekkoriban a népi front különleges osztagának volt a tagja, azért hajtotta végre a kézigránátos támadást, hogy a francia kormányra nyomást gyakoroljon. Sikerrel is járt, miután a francia hatóságok el is engedték japán foglyukat.

A venezuelai állampolgárságú Carlos már több mint húsz éve ül börtönben Franciaországban. Szudánban 1994-ben fogta el a francia titkosszolgálat, s 1997 végén életfogytig tartó börtönre ítélték egy 1975-ben Párizsban elkövetett hármas rendőrgyilkosságért. Elvileg 2012-ben kérhette volna, hogy feltételesen szabadlábra helyezzék, de 2011 decemberében az 1982-83-ban elkövetett merényletekért újabb életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélte a héttagú terrorizmusellenes bíróság. Ez utóbbi ítéletet 2013-ban megerősítette a fellebbviteli bíróság. Carlos 38 évvel ezelőtt Franciaországban négy robbantásos merényletet követett el, amelyben 11-en vesztették életüket és 191-en megsebesültek.

The post Megerősítette a párizsi esküdtszék Carlos, “a Sakál” életfogytiglani börtönbüntetését appeared first on .

Minden nemzet köteles gondoskodni saját népének biztonságáról – emelte ki a honvédelmi miniszter csütörtökön Budapesten, a Magyar Atlanti Tanács (MAT) rendezvényén.

Benkő Tibor emlékeztetett: 1999-ben csatlakozott Magyarország a NATO-hoz, a legnagyobb és legerősebb politikai és katonai szövetséghez, és azóta többen hivatkoztak arra – a washingtoni szerződés 5. cikke alapján -, hogy a NATO “majd megvéd minket”. Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a NATO képessége a szövetséges államok képességéből tevődik össze. A NATO alapszerződése, a washingtoni szerződés 3. cikke is rögzíti: minden ország köteles olyan önerőt, képességet építeni és fenntartani, amellyel garantálni tudja saját védelmét és a szövetségét.

A miniszter előadásában ismertette, hogy az elmúlt több mint 30 évben miként alakult a honvédelem kérdése, a Magyar Néphadsereg, a Magyar Honvédség helyzete. Mint mondta: 1989-ben 130 ezer – 135 ezer katona szolgált a néphadseregben, majd rövid idő alatt 23 950-re csökkent a katonák száma. Az évek során a honvédségnél volt több szervezeti átalakítás, volt átfogó védelmi felülvizsgálat, s ezek mindig “kisebb, kevesebb Magyar Honvédséget” eredményeztek – mondta Benkő.

Ábrákkal illusztrálva beszélt arról, miként alakult a katonai szervezetek száma, miként csökkent a haditechnikai eszközöké. Utóbbi következtében értékelése szerint csökkent az ország védelmi képessége.

Felhívta a figyelmet a biztonsági környezet változására is. Példaként említette többi között a 2014-ben, Magyarország szomszédságában, Ukrajnában történteket. Megjelent egy új hadviselési forma, a kiberhadviselés, és ezzel együtt a kiberfenyegetettség – mondta, kiemelve, hogy a kibertérben – amelyet a NATO is műveleti területté nyilvánított – hagyományos fegyverek nélkül meg lehet bénítani egy ország gazdaságát, államigazgatását.

Kitért arra, hogy láthatóan új világrend alakul, amely instabilitással is jár. A Közel-Keleten és Észak-Afrikában több instabil állam van, és az ott élő emberek “keresik a kiutat”. Az illegális migráció, a terrorizmus erősödése és a környezeti változások is kihívásokat jelentenek. Az országoknak el kell gondolkodniuk azon, hogyan tudják ezt kezelni – mondta Benkő.

Emlékeztetett arra is, hogy a NATO két veszélyeztetettségi iránnyal számol: a keletivel és a délivel. Ennek metszéspontja Közép-Európában van – mondta a miniszter, hangsúlyozva, Magyarország mindkettővel érintett. Ezért is határozta meg célként 2016-ban a kormány, hogy Magyarországnak legyen erős, ütőképes, korszerű haditechnikai eszközökkel felszerelt honvédsége, melyben a hazájuk iránt elkötelezett, lojális, kiválóan felkészített katonák szolgálnak – közölte Benkő, hozzátéve: ezt segíti a honvédelmi és a haderőfejlesztési program.

A miniszter részletesen bemutatta a program két elemét. A honvédelmi programban szerepel például a katonai életpályamodell és a társadalmi kapcsolatok erősítése is, kezdve a legfiatalabb korosztállyal. Utóbbit segítik a honvédelmi táborok, a középiskolai honvédelmi nevelés. Céljuk, hogy minél több ember, minél több fiatal érezze: a “hon védelmének kérdése valóban nemzeti ügy” – jelentette ki a miniszter.

Benkő az önkéntes tartalékos rendszerről elmondta: az önkéntes tartalékosok között egyre nagyobb a fiatalok, illetve a diplomások aránya. A most szeptemberben induló önkéntes katonai szolgálatra pedig nagyjából egy hónap alatt 737-en jelentkeztek a 400 helyre, közülük 497 emberrel kötöttek szerződést. Erre is hivatkozva a miniszter hangsúlyozta, nem igaz, hogy a fiatalokat nem lehet a haza iránti elhivatottságra nevelni.

A haderőfejlesztési programot ismertetve elmondta: a fejlesztést a légierőnél kezdték, mert “ott voltak a legnagyobb gondok”. Alapvetően mindent le akarnak cserélni – közölte a miniszter, megjegyezve: ezeket a cseréket 2009-ben kellett volna kezdeni.

A szárazföldi képességfejlesztésekről azt mondta: minden megvan, ami egy műveleti feladat végrehajtásához szükséges, bejelentette továbbá, hogy a közelmúltban Szentkirályszabadján átadott központi logisztikai bázis mellett még egy létrehozását tervezik.

Azt is hangsúlyozta, hogy a hibrid hadviselés, a kiberveszély sok új eszközt, felkészítést is igényel. Ezért hozták létre a kiberakadémiát, a területen folyamatos a kutatás-fejlesztés – mondta.

Benkő szólt arról is, hogy a technikai eszközök beszerzése mellett a hazai hadiipart is újraindítják. Kezdetben cseh licensz alapján folyt a kézifegyvergyártás, de már magyar fejlesztés is van – ismertette.

A miniszter elmondta: a Magyarországon létrehozott többnemzeti hadosztály vezetési elemhez Szlovákia és Horvátország már csatlakozott és Szlovénia is jelezte ezt a szándékát. A regionális különleges műveleti parancsnoksághoz pedig a – nem NATO-tag – Ausztria is csatlakozott. Más országok is “érzik”, hogy ennek a régiónak a biztonságát “kézbe kell venni” – jelentette ki a miniszter.

A honvédelmi miniszter mintegy egyórás előadása után, még több mint egy órán át több – egyebek mellett a haderőfejlesztésre, a kibervédelemre, a drónok szerepére és az afganisztáni kivonulásra vonatkozó – kérdésre is válaszolt.

The post Benkő: minden nemzetnek gondoskodnia kell saját biztonságáról appeared first on .

Elfogtak egy több éve bujkáló férfit, aki ellen már huszonegy elfogatóparancs volt érvényben – közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda.

P. László – akit lopás és testi sértés miatt is kerestek – nemzetközi rendőri együttműködés nyomán Nagy-Britanniában, Londonban került rendőrkézre hétfőn. A szökevény több mint 14 év letöltendő szabadságvesztés elől próbált elrejtőzni – tették hozzá.

Közölték azt is, hogy P. László büntetéseinek hossza akár növekedhet is, mivel több büntetőeljárása még nem zárult le. A férfi kiadatásáról a későbbiekben döntenek a hatóságok – írták.

The post Elfogtak egy férfit, aki ellen huszonegy elfogatóparancs volt érvényben appeared first on .

Oroszország számára elfogadhatatlan a hivatalos török külügyminisztériumi bejelentés, amely szerint illegitim volt a Krím félszigeten megtartott választás – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

A szóvivő leszögezte, hogy a Krím témájában homlokegyenest eltér Moszkva és Ankara álláspontja. Kifejezte reményét, hogy Törökország a későbbiekben változtat ezen, “tisztelettel az igazság és a dolgok valós állása iránt”. Vlagyimir Putyin korábban többször is kijelentette, hogy az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt félsziget ügyét Moszkva “lezártnak” tekinti.

A washingtoni orosz nagykövetség Facebook-bejegyzésben kifogásolta, hogy szerinte a péntektől vasárnapig megtartott választások alatt a Központi Választási Bizottság elleni kibertámadások felét amerikai területről indították. A diplomáciai képviselet magyarázatot kért erre.

A választási bizottság kedden közölte, hogy a kormányzó Egységes Oroszország 49,82, a kommunisták 18,93, a valójában jobboldali populista liberális demokraták 7,55, az Igazságos Oroszország – Hazafiak – Az Igazságért pártiak pedig 7,46 százalékot szerzett. A parlamentbe bejutott új párt, az Új Emberek a szavazatok 5,32 százalékát kapta meg.

Ennek alapján a kormánypárt listán 112 mandátumot szerezhetett, emellett a 225 egyéni körzetből 198-ban győztek a jelöltjei, ami azt jelenti, hogy 310 szavazata lehet majd a 450 tagú alsóházban. Az alkotmányozó többséghez 301 mandátumra van szükség. A kommunista jelöltek kilenc, az “igazságos oroszok” nyolc, a liberális demokraták pedig két körzetben álltak nyerésre. Három körzetben függetlenek vezettek és további egy-egy mandátum várományosa a Haza párt, a Növekedés Pártja és a Polgári Platform volt.

Hivatalos eredményhirdetés pénteken várható, az új összetételű alsóház első ülése pedig jövő szerdán lehet – írta az Interfax a kormánypártra hivatkozva.

Moszkvában a kormánypárt az online szavazatoknak köszönhetően minden körzetben nyert. Az elektronikus távszavazatok figyelembe vételével a fővárosban az Egységes Oroszország 39,96, az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja 22,66, az Igazságos Oroszország – Hazafiak – Az Igazságért 7,3, Oroszország Liberális Demokrata Pártja 7,08, az Új Emberek pedig 7,09 százalékot kapott. A kormánypárt támogatottsága tehát a fővárosban alacsonyabb volt, mint országosan.

Alekszej Navalnij ellenzéki politikus hétfőn az elektronikus szavazatok manipulálásával vádolta meg a hatalmat, rámutatva, hogy órákig – sajtóforrások szerint az urnazárás végéig – visszatartották őket. A nyilvánosságra hozásukig, az offline leadott szavazatok alapján Navalnij szerint Moszkvában 15-ből 12, Szentpéterváron pedig nyolcból hét körzetben győztek azok a jelöltek, akiket az általa kezdeményezett “okos” taktikai voksolás támogatott a kormánypárttal szemben.

Gennagyij Zjuganov, a kommunisták elnöke hétfőn kijelentette, hogy nem hajlandó elismerni a fővárosi online szavazás végeredményét. A kommunisták aznapi tüntetésükön követelték Moszkva belvárosában a számítógépen leadott voksok semmissé nyilvánítását.

Eduard Liszenko, a moszkvai városvezetés it-főnöke hétfő éjjel a Rosszija 1 televízióban azt mondta, hogy a moszkvai online választás úgynevezett “blockchain” alapú, ezért nem manipulálható. Kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy kifejlesztője, a Kaspersky Lab csalással tenné kockára tekintélyét az üzleti világban.

Liszenko a késlekedést azzal magyarázta, hogy többször át kellett számolni a szavazatokat, mert a rendszernek van egy olyan funkciója, amely lehetővé teszi a szavazók számára a leadott szavazatok egy napon belüli utólagos módosítását. Elmondta, hogy a több mint 1,9 millió online-szavazó közül több mint kétszázezren éltek ezzel a lehetőséggel.

Az orosz állami televíziókban egyébként téma volt, hogy a nyugati média alapvetően a Golosz független “szavazóvédelmi” szervezetre hivatkozva számolt be széles körben elkövetett visszaélésekről, egyebek között állami alkalmazottak szavazásra kényszerítéséről, többször voksoló emberekről és meghamisított szavazólapok kötegeinek urnába dobásáról. A Rosszija 24 hírtelevízió rágalmazással vádolta meg az Oroszországban idegen ügynöknek minősített Goloszt, egyebek között azt állítva, hogy közvetlenül nem vett részt a voksolás megfigyelésében, külön stúdiója van a hamis videók gyártására és alaptalan híreszteléseket terjeszt.

A Novaja Gazeta független lap idézte Szergej Spilkin független választási elemzőt, aki azt állította, hogy az Egységes Oroszország 13,8 millió “abnormális” szavazatot kapott, és csalás nélkül a kormánypárt 31-33 százalékot ért volna el. Spilkin is gyanút sejtetett a moszkvai online választással kapcsolatban.

Az állami média híradásai egyébként azt hangoztatták, hogy a Navalnij-féle “okos választás” kudarcot vallott. Ezt a képet árnyalni látszik egyebek között a kommunisták – a taktikai választás fő kezdeményezettjei – várakozáson felüli szereplése, valamint hogy Alekszej Digyenko, a liberális demokrata párt jelöltje a tomszki 181-es választókörzetben legyőzte a kormánypárti Ilja Leontyjevet. Ezt 600 voksnak köszönheti, és alapvetően annak, hogy a Nagy-Britanniában, Párizsban és Litvániában élő oroszok inkább rá szavaztak. Az amerikai finanszírozású Szabadság Rádió híroldala Digyenko sikerét a taktikai voksolásnak tulajdonította.

A Kreml bírálói az orosz állami médiát propagandagépezetnek, az idegen ügynöknek minősített médiumokat és szervezeteket pedig hiteles forrásnak tekintik, a kurzushoz lojális politikusok és elemzők pedig fordítva.

The post Kreml: Moszkva nem fogadja el a krími választás Ankara általi elutasítását appeared first on .

Egyelőre Izraelben maradhat az olaszországi drótkötélpályás felvonó-balesetet túlélő kisfiú, akit nagyapja “elrabolt” a felette ideiglenesen felügyeletet gyakorló, Olaszországban élő nagynénjétől – jelentette a Háárec című újság hírportálja, a ynet a tel-avivi bíróság határozatára hivatkozva.

Május végén zuhant le az észak-olaszországi Stresa település és a Mottarone-hegy között működő felvonó egyik fülkéje, és a balesetben kilenc másik utas mellett életét vesztette a hatéves Eitan Biran családjának öt tagja is, édesapja, a 30 éves Amit Biran, édesanyja, Tal Peleg-Biran, kisöccse, valamint a nő nagyszülei. Az izraeli áldozatokat később Izraelben temették el.

Az illetékes tel-avivi bíróság úgy határozott, hogy október 8-i üléséig Izraelben maradhat a kisfiú, és közösen vigyáznak rá anyai nagyszülei, valamint nagynénje – édesapjának a nővére -, Aja Birán-Nirkó, akinél a baleset után élt Olaszországban. A nagynéni azóta Izraelbe érkezett.

Az olasz ügyészség és a nagynéni is gyermekrablásnak tekinti, hogy anyai nagyapja csaknem két héttel ezelőtt egy magánrepülőgépen Olaszországból Izraelbe vitte a fiút egy közösen eltöltött nap végén.

A nagyapát az izraeli hatóságok kihallgatták gyermekrablás gyanúja miatt. Ő tagadja, hogy elrabolta volna a gyereket, azt állítja, hogy Izraelbe hozatala előtt tanácskozott olasz jogászokkal, akik az olasz törvények alapján elfogadhatónak tekintették a kisfiú Izraelbe hozatalát.

A Háárec honlapja szerint a két fél ügyvédjei kompromisszumos megoldást próbálnak kidolgozni, amely véget vetne a bűnügyi eljárásának, és a család mindkét fele számára elfogadhatóan rendezné a balesetet egyedül túlélő kisfiú sorsát.

Eitan Izraelben született, de egyhónapos kora óta Olaszországban élt, ahol apjának nővére is lakott, és ahol édesapja az orvosi egyetemre járt. Anyai nagyapja szerint szülei azt tervezték, hogy visszatérnek Izraelbe, és ott fogják folytatni életüket az orvosi diploma megszerzése után. Ennélfogva az ő akaratuk szerint cselekedett a kisfiú “hazahozásával”.

The post Egyelőre Izraelben maradhat az olaszországi drótkötélpályás balesetet túlélő kisfiú appeared first on .

Megkezdődött szerdán egy feloszlatott neonáci terrorcsoport, az OAS hat tagjai elleni per Párizsban, akik baloldali politikusok és muzulmán vallási helyek ellen terveztek merényleteket.

Az Organisation des armées sociales (Szociális hadseregek szervezet) elnevezésű csoport nevének rövidítése, az OAS szándékosan emlékeztetett az algériai függetlenségi háború idején az algériaiak elleni merényletekért felelős Organisation armée secrete (Titkos hadsereg szervezete) nevére. Az elmúlt négy évben hat eljárás indult neonáci csoportok ellen merénylettervek gyanúja miatt, közülük az OAS tagjai az elsők, akik bíróság elé állnak.

A 23 és 33 év közötti gyanúsítottaknak terrorszervezet létrehozásáért kell felelniük, amely tíz év szabadságvesztéssel sújtható. Öten szabadlábon védekezhetnek a két hétig tartó perben.

A vád szerint a 2016-ban alapított és 2017 októberben a hatóságok által feloszlatott csoport “fizikailag, pszichológiailag és anyagilag készített fel harcosokat egy azonnali faji háborúra”. Célpontjaik között megjelöltek muzulmánokat, zsidókat, arabokat, fekete bőrűeket, valamint Christophe Castanert, aki 2017-ben kormányszóvivő és belügyminiszter volt, illetve Jean-Luc Mélenchont, a radikális baloldali Lázadó Franciaország vezetőjét.

A csoport központi figurája, a 24 éves Logan Alexandre Nisin, az ideológiailag a szélsőjobboldali nézeteket valló Anders Behring Breivik norvég terroristához és tömeggyilkoshoz állt közel, őt a Facebookon dicsőítette, lőgyakorlatokra járt és merénylettervei megvalósítására bűnszövetkezetet kívánt szervezni. 2017-ben vették őrizetbe, azóta előzetes letartóztatásban van. Kihallgatásán azt vallotta, hogy a 2015-ös párizsi iszlamista merényletek és a 2016-os nizzai gázolásos terrortámadást követően született meg benne a terrorszervezet ötlete.

A nyomozás során kiderült, hogy az OAS-nak szervezeti felépítése és kézikönyve is volt, vállalkozások elleni fegyveres támadásokból akarta a későbbi merényleteit finanszírozni. Toborzó felhívásaikban gyűlöletet terjesztettek: “Arabok, feketék, csőcselék, migránsok, dílerek, dzsihadisták, te is arról álmodozol, hogy megölöd őket? Ez a közös vágyunk. Csatlakozz hozzánk!”

A bíróság előtt Nisin szerdán elismerte, hogy az OAS-t eredetileg tényleg azért hozta létre, hogy terrorszervezet csináljon belőle, de az elképzelés időközben változott. A többi gyanúsított is azzal védekezett, hogy a tevékenységük szavakra korlátozódott, nem tettek semmit.

The post Megkezdődött egy merényleteket tervező neonáci terrorcsoport pere Párizsban appeared first on .

Tovább nőtt a biztosítók díjbevétele az idei első fél évben, a befolyt 684 milliárd forint 11,5 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának 614 milliárd forintos szintjét – mondta Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) elnöke a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) konferenciáján a FBAMSZ közleménye szerint.

A Mabisz elnöke ismertette, hogy az életbiztosítási ág növekedése elérte a 18 százalékot. A nem-élet üzletágban a vállalati és lakossági vagyonbiztosítások díjbevétele nőtt a legnagyobb mértékben, 14,8 és 7,8 százalékkal.

A közlemény szerint Pandurics Anett kiemelte, hogy a minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítás területén jól halad a minimum sztenderdeken alapuló lakásbiztosítási termékek bevezetése, eddig már hét biztosító kapta meg a minősítést. A fejlesztések a pandémia időszakában is zajlottak, amit a Mabisz egyebek mellett kutatással, kampánnyal és a termékek összehasonlítását végző oldallal is folyamatosan támogat.

A szakember jelezte azt is, hogy egyre népszerűbb az e-kárbejelentő, már 381 ezer alkalommal töltötték le az alkalmazást. Idén augusztus végéig több mint 52 ezer letöltés történt. Fontos ügyfélbarát fejlemény, hogy a központi kártörténeti nyilvántartó rendszerrel való összekapcsolással jelentősen egyszerűsödött a kárbejelentő kitöltése, a biztosítási szerződés valamennyi releváns adata két adat megadása után automatikusan betöltődik az alkalmazásra.

The post Tovább nőtt a biztosítók díjbevétele az idei első fél évben appeared first on .

Azonnali hatállyal felfüggesztették egy Hajdú-Bihar megyei sertésvágóhíd működését, amelynél a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrei a Közbeszerzési Hatóság (KH) munkatársaival együttműködve súlyos szabálytalanságokat tártak fel – közölte a Nébih.

Kiemelték: egyúttal 15 tonna élelmiszer forgalmi korlátozását is elrendelte a hivatal. A helyszínen a közlemény szerint az ellenőrök “gyomorforgató körülményeket” tapasztaltak, az udvaron például rovarral szennyezett fagyasztott termékek voltak, továbbá az egységben is nagy mennyiségű rovartetemet találtak – derül ki a közleményből.

A vágóhíd belső részein nem biztosították a higiénikus kézmosás feltételeit (kézmosószer, papírtörlő, kuka), több kézmosó és eszközfertőtlenítő nem működött, a padozaton pangott a véres szennyvíz, továbbá a gépek és berendezések, az oldalfal, de még a mennyezet is szennyezett volt.

A vizsgálat annak apropóján indult, hogy a vállalkozással szemben súlyos szerződésszegést jelentett a Közbeszerzési Hatóság felé egy ügyfele, mivel a közbeszerzési eljárás eredményeként létrejött szerződése nyomán kifogásolt minőségű húskészítmények (virsli, felvágott egyéb késztermékek) érkezését tapasztalta.

A nyertes ajánlattevő a kifogásolt minőségű árukat óvodákba, iskolákba, közintézmények részére szállította; azok nemcsak silány minőségűek voltak, de romlottak és több eseteben már kukacosak is – olvasható a közleményben.

A Nébih közölte, hogy a vállalkozás együttműködik a hatósággal az élelmiszer-biztonsági és -higiéniai jogsértések mielőbbi megszüntetése érdekében; az eljárás és a bírság megállapítása folyamatban van. A vállalkozások adatai elérhetőek a jogsértés listán a Nébih honlapján – ismertették.

The post Súlyos szabálytalanságokat tárt fel a Nébih egy Hajdú-Bihar megyei sertésvágóhídon appeared first on .

Nemzetbiztonságilag és gazdaságilag is kiemelt ágazatként tekint a kormány a védelmi iparra – mondta az innovációs és technológiai miniszter az Európai Védelmi Alap (EDF) nemzeti információs napján.

Palkovics László nyitó előadásában hangsúlyozta: a jövőkép szerint Magyarország védelmi ipara 2030-ra a térség meghatározó szereplőjévé fejlődik, magas önellátási szinten biztosítja a Magyar Honvédség feladatainak teljesítéséhez szükséges eszközöket és szolgáltatásokat, másrészt versenyképes termékeivel sikeresen jelenik meg a külföldi piacokon.

A célok elérése és a gazdasági fenntarthatóság érdekében megerősítik a védelmi ipar kutatási, fejlesztési és innovációs képességét – hívta fel a figyelmet a miniszter. Mint mondta, Magyarország számos piaci lehetőséget kiaknázhat, de hosszú távon a legerősebb kitörési pont a nemzetközi védelmi ipari k+f+i központtá válás lehet. Kiemelt szempontként említette azt is, hogy a hazai védelmi ipar tudásbázisát a hazai oktatási és kutatóintézetek biztosítsák.

Az információs nap célja, hogy a hazai szereplők tájékoztatást kapjanak az Európai Védelmi Alapról, a potenciális pályázati lehetőségekről, valamint megismerjék a magyar működési mechanizmust és annak szereplőit.

Palkovics rámutatott, hogy a hazai védelmi ipar fejlesztése előtt nagyon jó lehetőségek állnak, ugyanakkor számos kritikus kockázatot kell kezelni. Az erősségek és a lehetőségek között említette, hogy a hazai tudomány és oktatás rendelkezik a szükséges kompetenciákkal, Magyarország infrastruktúrája fejlett, logisztikai szempontból jó az elhelyezkedése, kiterjedt szövetségi rendszerek tagja, valamint nyugati minőséget tud előállítani alacsonyabb gyártási költségek mellett. Kitért arra is, hogy a katonai technológiai trendekkel kapcsolatos fejlesztések polgári felhasználásra is alkalmasak lehetnek.

A gyengeségek és veszélyek közé sorolta ugyanakkor, hogy a magyar hadiipar jelenleg elavult technológiai szinten van és alacsony gyártói kapacitásokkal rendelkezik, a piaci védelmi ipari szereplők és a hazai beszállítói kör tőkeereje gyenge, hiányzik a szakképzett munkaerő, valamint bizonyos kritikus alkatrészek esetében a világpiaci szűk kapacitások és a geopolitikai feszültségek miatt beszerzési nehézségek adódhatnak.

A miniszter a védelmi ipari stratégia négy fő pillérét ismertetve kitért a védelmi ipar fejlesztésére, a védelmi ipari kutatás-fejlesztési és innovációs képességek megerősítésére, a védelmi iparhoz kapcsolódó humán erőforrás és képzési bázis megerősítésére, valamint a védelmi iparfejlesztés hatékony irányításának megteremtésére.

Kiemelte a hazai védelmi ipar gazdaságfejlesztési, kutatásfejlesztési és koordinációs hátterét jelentő tudásközpont (VIKI) kialakítását, valamint a Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. (NVII) létrehozását, amely a védelmi ipar állami szereplői feletti egységes stratégiai, szakmai, tulajdonosi irányítás és kontroll megvalósítását szolgálja.

Mint mondta, a védelmi ipari k+f+i tevékenységek állami támogatásában a VIKI központi, összekötő szerepet játszik. Budapesti intézményében alkalmazott kutatásokat, kiemelt kutatási programokat, a szegediben lézer- és alapkutatásokat végeznek majd, és Zalaegerszegen lesz a különböző eszközök, eljárások tesztelése.

Az NVII Zrt. a védelmi ipar fejlesztésében tölt be kulcsfontosságú szerepet. Az összehangolt fejlesztések és az elérhető gazdasági megtakarítások hozzájárulnak a védelmi ipari vállalatok versenyképességének növeléséhez, piaci pozícióik erősítéséhez. Javul a vállalatok működési hatékonysága ás átláthatóbbá válik az állami védelmi cégek működése – mutatott rá a miniszter.

Palkovics hangsúlyozta, hogy kiemelten kezelik a hazai beszállítói kör fejlesztését, a potenciális beszállítók felkutatását, képességeik felmérését és fejlesztését, valamint fejlesztési források bevonását. A folyamatban lévő beruházások közül a miniszter kiemelte a VIKI budapesti programirányítási központjának 37 milliárd forintos fejlesztését, valamint ötmilliárd forintos szegedi, és ugyancsak ötmilliárd forintos zalaegerszegi fejlesztését.

A folyamatban lévő védelmi ipari beruházások közül kitért a ZalaZONE-ra, amely off-road páncélozott szállító járművek számára gyártó, tesztelő és fejlesztő bázis, a fejlesztés teljes értéke a technológiával együtt mintegy hatvanmilliárd forint. Ugyancsak kiemelte az Airbus beruházást Gyulán, a harminc százalékos magyar és 70 százalékos francia tulajdonú, helikopter-alkatrészeket gyártó üzem teljes beruházási értéke kilencvenmillió euró.

The post Kiemelt ágazatként tekint a kormány a védelmi iparra appeared first on .

Elutasította a Balla Irma meggyilkolásáért elítélt férfi perújítási kérelmét a Debreceni Ítélőtábla – közölte a bíróság szóvivője.

Fórizs Ildikó közölte: a táblabíróság D. L. elítélt beadványára perújítási nyomozást rendelt el a Balla Irma-ügyben 2020 novemberében. Az elítélt olyan körülményt, eddig nem ismert bizonyítékot prezentált, amelyet eddig nem vizsgált a bíróság. Azt állította, ő nem bántotta a sértettet, viszont látta, amint az asszonyt a fia bántalmazta, és azt is észlelte, hogy a helyszín közelében rejtette el a bántalmazás eszközét és más dolgokat is.

A perújítási nyomozás célja annak eldöntése volt, hogy az elítélt által szolgáltatott adatokra tekintettel van-e helye perújítási eljárás elrendelésének. Az ORFK bűnügyi főigazgatóságának a perújítási nyomozást két hónapon belül kellett lefolytatnia.

A nyomozást – amelynek idejét többször meghosszabbította az ítélőtábla -, a rendőrség érdekkörében felmerült kizárási ok miatt végül a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda folytatta le. A nyomozás alapján a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség a perújítási indítvány elutasítását indítványozta, a vádlott azonban fenntartotta perújítási kérelmét.

A szóvivő jelezte: a Debreceni Ítélőtábla szeptember 20-án a perújítási indítványt, megalapozottság hiányában elutasította. Az ítélőtábla indoklásában kiemelte: akkor van helye perújításnak, ha az adott ügyben olyan új bizonyíték merül fel, amelynek értékelésével olyan eltérő tényállás állapítható meg, amely valószínűsíti, hogy a büntetőjogi főkérdésekben az alapügyben hozott ítéletet ténylegesen meg kell változtatni.

Az ítélőtábla megállapította, hogy a terhelt a perújítás elrendelésére alkalmas új bizonyítékot nem hozott fel. A perújítási nyomozásban kihallgatták D. L.-t, helyszíni szemlét tartottak, kihallgatták a vádlott családtagjait is. A vallomások nem tartalmaztak új információkat és az indítványban megjelölt bűnjelek utáni kutatás sem vezetett eredményre. D. L. lényegében az alapügyben végzett okszerű és törvényes bizonyítékértékelést támadta, új bizonyíték megjelölése nélkül – áll a közleményben.

Balla Irma volt debreceni fideszes önkormányzati képviselő 2007. április 6-ai megölésével eredetileg az áldozat fiát vádolták meg, akit a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosság miatt el is ítélt 12 év fegyházra. A Debreceni Ítélőtábla azonban új eljárást rendelt el, és a Debreceni Törvényszék – bizonyítottság hiányában – első fokon felmentette a vádlottat, majd az ítélőtábla 2013 szeptemberében helybenhagyta a felmentő döntést. A gyanú már korábban D. L.-re terelődött, aki ellen végül 2015 decemberében emeltek vádat, és tavaly februárban ítélték el jogerősen tizenöt év fegyházra.

The post Elutasították a Balla Irma meggyilkolásáért elítélt férfi perújítási kérelmét appeared first on .

Hírközlési labort adományozott a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának.

Az egység szerdai avatóján Karas Monika, az NMHH elnöke arról beszélt, hogy ez a tizenhetedik, az NMHH által támogatott labor, de az első, ahol nem polgári célra szánt hírközlési eszközt adnak át.

Mint mondta, a hírközlés létfontosságú a honvédelemben is, de amíg békeidőben és a privát szférában van esély tisztázni a kommunikációs félreértéseket, háborúban egy apró hiba is végzetes lehet. A mikrohullámú eszközpark, amit a hallgatók most használatba vehetnek, zajokat, hibákat, akadályokat szimulálnak a gyakorlás biztonságos terében – ismertette az NMHH elnöke.

Hozzátette: a hírközlési rendszerek egyre hatékonyabban javítják ki az átviteli hibákat, szűrik ki a zajokat, a labor felszerelései pedig ezek tesztelését szolgálják.

A labor erőssége, hogy nem idealizált, fiktív, tökéletes valóságot mutat, hanem a valós viszonyokat, azaz nem laboratóriumi körülményeket szolgáltat – magyarázta. Az NMHH elnöke kifejezte reményét, hogy a távoli mikrohullámú berendezések és a hozzájuk tartozó antennák, az összeköttetésben előforduló hibákat szimuláló szoftver a honvédelmi képzés hasznára válik majd.

Koltay András, az NKE rektora az átadáson arról beszélt, hogy a hírközlési technológia és azon belül a haditechnika bámulatosan gyors fejlődési utat járt be, amellyel az egyetem és a Magyar Honvédség is megpróbál lépést tartani.

Szólt arról is, hogy az egyetem életét “körülöleli” a jelentős haderőfejlesztés, annak következményei, elvárásai az egyetemre is megérkeznek, és ezek teljesítésében segíti az egyetemet az NMHH által adományozott labor is.

Koltay beszélt arról is, hogy bár a technikai fejlődést folyamatosan követniük kell, a honvédtiszteknek bizonyos értelemben ma is olyannak kell lenniük, mint száz-kétszáz évvel ezelőtt. Vannak olyan alapvető értékek, eszmék, amelyek a technológia fejlődésével nem csorbulnak, nem kérdőjeleződnek meg – fogalmazott. Szavai szerint a Ludovika Akadémia hagyományai, szellemisége kijelöli azt az utat, ami a honvétiszt-képzésben változatlan kell, hogy maradjon.

A rendezvény végén az NMHH elnöke és az NKE rektora támogatási megállapodást írt alá.

The post Az NMHH hírközlési labort ajándékozott a közszolgálati egyetemnek appeared first on .

Egy, a Pipishegyre gyakran kilátogató helyi lakos jóvoltából többször közölhettem képeket a Gyöngyös melletti repülőtéren leszálló vagy helyben gyakorló honvédségi, rendőrségi és civil helikopterekről valamint az ott áthúzó vadász- és szállítógépekről. Így van ez most is, de a legújabb pipishegyi albumba ezúttal a 334-es oldalszámú Mi-24P fotói kerültek. A Hind nem sokat időzött a Mátrában megbújó repülőtéren, miután fontos rakományát kivették, távozott is.    

* * *

Fotó: Colin Penny

Egyre erőszakosabban lépnek fel és még tovább radikalizálódhatnak az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) létének tagadói Németországban a rendőrség és az alkotményvédelem szerint – írta a Berliner Morgenpost című lap egy gyilkossági üggyel kapcsolatban.

Egy 49 éves férfi a Rajna-vidék-Pfalz tartományi Idar-Obersteinben szombat este egy benzinkúton lelőtte a töltőállomás 20 éves pénztárosát, amiért felhívta a figyelmét arra, hogy maszkot kell viselni. Letartóztatása után azt mondta a rendőröknek, hogy ellenzi a koronavírus-járvány miatti intézkedéseket, amelyek nagyon megviselik, és ezt kifejezésre akarta juttatni.

Korábban nem volt rendőrségi ügye. Egyelőre nem tudni, hogy honnan szerezte a fegyvert. Az viszont a benzinkút kameráinak felvételei alapján tudható, hogy a pénztárossal történt első szóváltás után távozott, majd másfél óra múlva visszatért, szabályosan felhelyezett az arcára egy egészségügyi maszkot, beállt a kassza előtti sorba, és amikor sorra került, lerántotta a maszkot és fejbe lőtte a fiatalembert, aki a helyszínen meghalt.

Ennyire súlyos bűncselekmény még nem történt a koronavírus-járvánnyal összefüggésben Németországban, de tavaly óta érezhető a járvány megfékezését szolgáló intézkedéseket elutasító emberek radikalizálódása – mondta a Berliner Morgenpostnak Jörg Radek, a rendvédelmi szervek legnagyobb munkavállalói érdekképviselete, a Rendőrségi Szakszervezet (GdP) elnöke.

Főleg a korlátozásokat bíráló és a vírus létét vagy veszélyességét megkérdőjelező körök egyesülése, azaz a magukat másként gondolkodóknak nevezők (Querdenker) mozgalmának tüntetésein fordul elő erőszak. Ezeken a megmozdulásokon egyre több támadás éri a rendőröket és az újságírókat – mondta Radek.

A szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) egy kimutatása szerint tavaly 3559 politikai indíttatású bűncselekményt regisztráltak a koronavírus-járvánnyal összefüggésben. Idei összefoglaló adatok még nem kerültek nyilvánosságra, de az biztos, hogy a rendőrség mellett a belső elhárítás, a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) is az erőszak elharapódzásától tart. Ezt jelzi a BfV elnöke, Thomas Haldenwang egy szeptember elején tett nyilatkozata, miszerint a hatóságok “az erőszak felfelé tartó spiráljával” szembesülnek a vírustagadók körében.

Ha a gyűlölködés és az uszítás még inkább felerősíti ezt a folyamatot, “nem zárnám ki, hogy az erőszak halálos kimenetelű is lehet” – mondta a nemzetbiztonsági szolgálat vezetője, akinek jóslata alig néhány hét alatt beigazolódott.

Az Idar-Obersteinben történt eset az egész országot megrázta, mint ahogy a vasárnapi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választásra készülő pártok vezetőit is. Az erőszaknak véget kell vetni, és mindazoknak, akik úgy vélik, hogy a SARS-CoV-2 nem létezik, fel kellene keresniük egy kórházi intenzív osztályt – nyilatkozott mások mellett Armin Laschet, a Kereszténydemokrata Unió és a Keresztényszociális Unió (CSU) közös kancellárjelöltje.

“Nagyon megdöbbentő, hogy valakit azért öltek meg, mert meg akarta védeni magát és másokat. Együtt, társadalomként határozottan fel kell lépnünk a gyűlölet ellen” – írta a Twitteren a felmérésekben vezető Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kancellárjelöltje, Olaf Scholz.

The post A vírustagadók radikalizálódására figyelmeztetnek német biztonsági szervek appeared first on .

Kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéseket vitatott meg Valerij Geraszimov, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke és Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke Finnországban.

Erről szerda délután adott ki szűkszavú tájékoztatást az orosz védelmi minisztérium. A találkozót a Helsinkitől negyven kilométerre északra található Vantaa városban, a königstedti uradalomban lévő finn kormányrezidencián tartották meg. Amerikai források szerint a tárgyalások hat órán át tartottak, és a felek megállapodtak, hogy nem hoznak nyilvánosságra részleteket.

“Produktív találkozó volt. Amikor nagyhatalmak katonai vezetői találkoznak, a világ biztonságosabbá válik” – mondta a Geraszimovval folytatott megbeszéléseket követően Milley.

Az AP hírügynökség az amerikai erők afganisztáni kivonásával és a tálib hatalomátvétel miatt megnőtt potenciális terrorfenyegetéssel hozta összefüggésbe a két katonai vezető személyes találkozását. Az amerikai hírügynökség emlékeztetett rá, hogy Moszkva korábban “elfogadhatatlannak” minősítette amerikai egységeknek az Afganisztánnal határos közép-ázsiai országokba vezénylését. Utóbbiak közül Tádzsikisztán, valamint a térségbeli Kirgizisztán és Kazahsztán Oroszországgal együtt a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) tagja.

The post Finnországban találkozott az orosz és az amerikai vezérkari főnök appeared first on .

Ellenőrzik, de nem számolják újra a múlt hétvégén megtartott orosz parlamenti választások során Moszkvában leadott elektronikus távszavazatokat – közölte Alekszej Venegyiktov, a főváros választásmegfigyelő törzsének vezetője, a moszkvai társadalmi kamara elnökhelyettese.

Venegyiktov, aki egyúttal az ellenzéki hangvételű Eho Moszkvi rádióadó főszerkesztője is, kijelentette, hogy nem az újraszámlálás jogi eljárásáról, hanem technikai ellenőrzésről van szó, az online szavazással kapcsolatos gyanú megerősítése vagy meg nem erősítése érdekében. Mint mondta, létrejön egy társadalmi auditcsoport is, Grigorij Melkonjanc, a Golosz választóvédelmi mozgalom társelnöke vezetésével.

A moszkvai városi választási bizottság közölte, hogy a fővárosi választások mérlegét hivatalosan már megvonták, a voksok újraszámlálásáról pedig, beleértve az online szavazatokéról csak bíróság dönthet. Moszkvában több, mint kétmillióan jelentkeztek be online szavazásra, ami az összes jogosult csaknem egy harmadát jelenti. A regisztráltak 96 százaléka élt is a lehetőséggel.

A blockchain alapú elektronikus távszavazás mérlegének megvonása az urnazárást követően órákig elhúzódott, majd az eredményhirdetés erősen megváltoztatta az offline voksok összesítése utáni állást. Végül minden választókerületben a kormányzó Egységes Oroszország párt jelöltjei győztek.

A kormánypárttal szembeni taktikai voksolást kezdeményező Alekszej Navalnij ellenzéki politikus az eredmények manipulálásával vádolta meg a hatóságokat. Gennagyij Zjuganov, a kommunisták elnöke – az “okos szavazásnak” ez a párt volt a legnagyobb kezdeményezettje – közölte, hogy nem fogadja el a moszkvai online-szavazás mérlegét.

Eduard Liszenko, a moszkvai városvezetés it-főnöke késlekedést az online szavazás eredményének kihirdetésében azzal magyarázta, hogy többször át kellett számolni a voksokat, mert a rendszernek van egy olyan funkciója, amely lehetővé teszi a szavazók számára a leadott szavazatok egy napon belüli utólagos módosítását, amivel majdnem háromszázezren éltek is.

A Központi Választási Bizottság a szavazatok 100 százalékának összesítése alapján közölte, hogy a kormányzó Egységes Oroszország Párt 324 mandátumot szerzett a 450 fős alsóházban, amivel megőrizte alkotmányozó többségét.

Az ellenzéki média olyan független szakértőket idézett, akik szerint a kormánypárt ezt az eredményt csak csalással érhette el. Szergej Spilkin független választási azt állította, hogy az Egységes Oroszország 13,8 millió “abnormális” szavazatot kapott, és manipuláció nélkül csak 31-33 százalékot ért volna el, nem pedig csaknem ötvenet, ahogy azt a Központi Választási Bizottság bejelentette.

Alekszej Kuprianov biológus és statisztikus szintén 30 százalék körüli valódi szavazattal kalkulált, Borisz Ovcsinnyikov adatelemző pedig úgy vélekedett, hogy az Egyesült Oroszországra leadott voksok legkevesebb fele hamisított. A választások előtti közvélemény-kutatások egyébként a kormánypártnál harminc százalék alatti támogatottságot mértek.

A hivatalos eredményhirdetést péntekre tűzte ki a Központi Választási Bizottság. Az Interfax hírügynökség saját, két, a parlamentbe bekerült pártoktól származó értesülésre hivatkozva szerdán azt írta, hogy mégsem szeptember 29-én, hanem feltehetően október 7-én tarthatja meg alakuló ülését az új összetételű alsóház.

A halasztást az informátorok azzal indokolták, hogy a tervezettnél több időre lesz szükség a bizottsági helyek elosztására a parlamentbe bejutott öt párt között. Putyin szombaton fogadja majd a frakcióvezetőket.

A szövetségi parlament alsóházában a kommunista pártnak 57, az Igazságos Oroszországnak 27, a liberális demokrata pártnak 21, az újoncnak Új Embereknek pedig 13 mandátuma lesz. Egy-egy mandátumot nyert továbbá a Növekedés Pártja, a Polgári Platform és a Haza. Emellett bejutott az alsóházba öt független képviselő is.

A szabadságvesztésre ítélt Navalnij legközelebbi támogatói nem indulhattak el a választáson, mert az ellenzéki politikushoz köthető szervezeteket nyáron szélsőségessé nyilvánították és betiltották.

The post Orosz választás: Moszkvába ért a Minszk-express appeared first on .

Kilenc év fegyházbüntetésre ítélt a bíróság egy férfit, aki a börtöncellában kitört verekedésben majdnem megölte zárkatársát – közölte a Budapest Környéki Törvényszék. Az ítélet nem jogerős.

A bíróság közleményében azt írta, a vádlott 2018 első felében a Tököli Országos Büntetés-végrehajtási Intézetben töltötte szabadságvesztés büntetését, tizedmagával egy zárkában. Egyik cellatársa, a sértett megtudta, hogy a vádlott – fegyelmi vétséget elkövetve – felvitt magával egy fűrészlapot, és felszólította, hogy tüntesse el.

A vádlott ezt zokon vette, ezért amikor egy harmadik rab is felelősségre vonta, dulakodni kezdett vele, de a sértett szétválasztotta őket. A vádlott ekkor a fiókjából elővette a büntetés-végrehajtási intézetben rendszeresített, általa korábban kiélezett kést, és a harmadik férfi irányába vágott vele, ám a közbelépő sértettet találta el. A vádlott azzal a felkiáltással, hogy “hullazsákba teszlek mindkettőtöket!”, még kétszer a sértett felé vágott, eltalálva a fülét és a nyakát. A sértett kicsavarta a kést a vádlott kezéből, majd segítséget kértek a felügyelőktől.

A bíróság a vádlottat emberölés kísérletében mondta ki bűnösnek, és ezért – mint visszaesőt – kilenc év fegyházbüntetésre ítélte, emellett elrendelte a Miskolci Járásbíróság által 2015-ben jogerősen kiszabott másfél év börtönbüntetésének végrehajtását is.

Az ítélet nem jogerős, mert a vádlott felmentésért fellebbezett. Az ügyész és a védő három nap gondolkodási időt kért.

The post Kilenc év fegyházra ítéltek egy férfit, mert rátámadt zárkatársára appeared first on .

Franciaország washingtoni nagykövete a jövő héten ismét elfoglalja állomáshelyét – jelentette be a francia elnöki hivatal, miután Emmanuel Macron államfő telefonon tárgyalt amerikai kollégájával, Joe Bidennel az úgynevezett tengeralattjáró-ügyről.

Párizs a múlt héten hívta vissza washingtoni és canberrai nagykövetét, mert az Egyesült Államok, Ausztrália és Nagy-Britannia – Franciaország előzetes tájékoztatása nélkül – biztonsági partnerségi szerződést kötött AUKUS néven. Ezzel összefüggésben pedig Ausztrália úgy döntött, hogy nukleáris meghajtású tengeralattjárókat vásárol az Egyesült Államoktól, egyúttal felmondja a Franciaországgal kötött, dízel- és elektromos meghajtású tengeralattjárók gyártásáról szóló szerződését. Emiatt Franciaország egy 56 milliárd dolláros szerződéstől esett el.

Az Elysée-palota közleménye szerint a két ország vezetője egyetértett abban, hogy “a szövetségesek közötti nyílt konzultációkkal elkerülhető lett volna” a jelenlegi válság.

“A Franciaország és európai partnerei számára stratégiai fontosságú kérdések területén a szövetségesek közötti nyílt konzultációkkal elkerülhető lett volna ez a helyzet. Biden jelezte, hogy tartósan elkötelezett a kérdésben” – olvasható a közleményben. A francia és az amerikai elnök, akik “október végén találkoznak személyesen Európában, úgy döntöttek, hogy a bizalom szavatolását szolgáló feltételek megteremtéséhez mélyreható konzultációs folyamatot indítanak el és konkrét intézkedéseket javasolnak a közös célok eléréséhez”.

A telefonmegbeszélést követően a francia elnök úgy döntött, hogy Philippe Etienne washingtoni nagykövet a jövő héten visszatér állomáshelyére.

Biden a francia közlés szerint megerősítette, hogy “erősebb és ütőképesebb európai védelemre van szükség” a transzatlanti biztonság és a NATO szerepének erősítéséhez. Az Egyesült Államok azt is megerősítette, hogy “Franciaország és az Európai Unió elkötelezettsége az indiai-csendes-óceáni térségben stratégiai jelentőségű” – írta a francia elnöki hivatal.

A biztonsági partnerség (AUKUS) bejelentése – amelynek keretében Washington és London segít Canberrának atommeghajtású támadó tengeralattjárók beszerzésében – elsősorban azért váltotta ki Franciaország felháborodását, mert a francia diplomácia közlése szerint nem történt előzetes egyeztetés. Párizs 2016-ban kötött szerződést Ausztráliával több mintegy 50 milliárd ausztrál dollár (majdnem 11 ezer milliárd forint) értékben tizenkét hagyományos meghajtású tengeralattjáró vásárlásáról, amelyet most felmondott. Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter szerint Ausztrália “hátba döfte”, az Egyesült Államok pedig “elárulta” Párizst.

The post Tengeralattjáró-ügy: a Franciaország kezd megbékélni appeared first on .