Biztonságpolitika

Vádat emelt a Szekszárdi Járási Ügyészség egy tolnai férfi ellen, aki gázriasztó pisztollyal fenyegette feleségét, és rálőtt egy az asszonyt védő férfira – közölte a Tolna Megyei Főügyészség.

A közlemény szerint a 37 éves férfi 2019. december közepén Bátaszéken kereste fel a nőt, aki az év nyarán két közös kiskorú gyermekükkel együtt elköltözött tőle. A vádlott az engedély nélkül tartott gázriasztó pisztollyal megfenyegette a feleségét, majd többször rálőtt a nőt befogadó család férfi tagjára, akivel dulakodásba is kezdett. A férfi könnyű sérülést szenvedett.

Az ügyészség azt írta, hogy a vádlott korábban rendszeresen bántalmazta a feleségét: megütötte, lábon rúgta, a haját tépte, karját, nyakát megszorította. Ennek a kiskorú gyermekek is szemtanúi voltak, ami veszélyeztette erkölcsi és érzelmi fejlődésüket. A férfi többször bántalmazta a felesége szüleit is, előállítása előtt pedig kábítószert fogyasztott.

Az ügyészség többek között felfegyverkezve elkövetett személyi szabadság megsértésével vádolja a férfit, és börtönbüntetés kiszabását szorgalmazza a Szekszárdi Járásbíróságnál.

The post Vádat emeltek egy férfi ellen, aki fegyverrel fenyegette a feleségét appeared first on .

Véglegesen új tulajdonosa van a katonai kiképző és könnyű harcászati gépeket gyártó cseh Aero Vodochody vállalatnak, amely a legnagyobb cseh repülőgépgyártó cég.

A júliusban aláírt szerződés alapján szeptember 30-val az új tulajdonos a HSC Aerojet, amelyben nyolcvan százalékos részesedése van Szalay-Bobrovniczky Kristófnak, míg húsz százalék a cseh Omnipol társaság kezében van – jelentette az E15 gazdasági napilap internetes hírportálja. A Vodochody repülőtér szintén a tranzakció része. A tulajdonosváltással távozott az Aero Vodochody éléről Dieter John, és a vállalat új vezérigazgatója Viktor Sotona lett, aki eddig a pardubicei ERA céget vezette.

“Az Aero továbbra is fejleszteni fogja vállalkozása mindhárom pillérét, amelyek közé tartozik és saját repülőgépek kifejlesztése és gyártása, a repülőgépek szervizelése és javítása, illetve az aerostructures nevű program. Mind a három pillér része marad kereskedelmi stratégiánknak” – nyilatkozott Viktor Sotona.

Az Aero Vodochody megszűnt a Penta Group tagja lenni. A Penta 2007-től, a cég privatizációjával birtokolta a cseh repülőgépgyárat – írja a hírportál.

The post Magyar tulajdonba került a cseh Aero Vodochody appeared first on .

Pristina és Belgrád főtárgyalója megegyezésre jutott a Koszovó északi részén a rendszámtáblák leszerelése miatt kialakult feszültség feloldásának módjáról, és megállapodtak egy olyan fenntartható megoldás kialakításáról, amely lehetővé teszi a szabad mozgást – közölte az Európai Unió Külügyi Szolgálata (EEAS).

Szerbia és Koszovó között azért alakult ki konfliktus, mert a koszovói hatóságok szeptember 20. óta leszedetik a szerb rendszámtáblákat az országba belépő autókról, helyettük az autósoknak öt euróért (körülbelül 1760 forintért) két hónapra érvényes ideiglenes táblát kell kiváltaniuk a határon. Válaszul az észak-koszovói szerbek akadályozzák az átkelést a koszovói-szerb határon.

Az uniós közlemény szerint a szerb-koszovói párbeszédért felelős uniós különmegbízott, Miroslav Lajcák vezetésével zajlott megbeszélésen a felek megállapodtak abban, hogy az érintett határátkelőhelyeken jelenleg kirendelt különleges rendőri egységeket kölcsönösen visszahívják, és október 2-án reggel nyolc órakor megkezdik az útlezárások felszámolását legkésőbb 16 órai határidővel. A KFOR békefenntartó misszió ezzel egyidejűleg ellenőrzése alá veszi a határátkelőket és körülbelül két hétig a biztonságos környezet védelme és a mozgás szabadsága biztosítására a helyszínen marad.

A felek továbbá ideiglenes megoldásként az EU által elősegített párbeszéd keretében elfogadott rendszámtáblákra vonatkozó matricarendszert alkalmazzák, amíg nem születik végleges megoldás – közölték.

Megállapodtak abban is, hogy az EU vezetésével szerb-koszovói munkacsoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy állandó és fenntartható megoldást találjon a rendszámtáblák ügyében az EU szabványai és gyakorlatai alapján. A munkacsoport első ülését október 21-én, Brüsszelben tartják.

Az uniós külügyi szolgálat közleményében végezetül felszólította a feleket, hogy hajtsák végre az összes korábbi megállapodást a helyzet rendezése érdekében még az év vége előtt. Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet.

Koszovó északi részén több mint ötvenezres szerb kisebbség él, amely szintén nem ismeri el a koszovói kormányt, így szerbiai dokumentumokkal rendelkezik, amelyeket egyre kevésbé fogadnak el a koszovói hatóságok. A belgrádi vezetés szerint ha Szerbia elismerné a koszovói rendszámtáblákat, az azt jelentené, hogy elismeri Koszovót önálló államként, erre pedig nem kerülhet sor. Koszovó függetlenségét az ENSZ-tagállamok többsége elismeri, több mint hatvan állam azonban nem, köztük Oroszország, Kína, India és hat EU-tagállam. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1999-ben hozta meg 1244-es határozatát, amely Szerbia részének tekinti Koszovót. Moszkva és Belgrád ezt a dokumentumot tartja irányadónak.

Pristina és Belgrád között uniós közvetítéssel kezdődött párbeszéd a kapcsolatok rendezéséről 2013-ban, jelentős előrelépés azonban nem történt.

The post Szerbia és Koszovó megegyezésre jutott a rendszámtáblák miatt kialakult feszültség ügyében appeared first on .

Tiltott hattárátlépés címén büntetőeljárást indított és körözést adott ki Roman Dobrohotov, a The Insider ellenzéki orosz hírportál főszerkesztője ellen az Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) – közölte Julija Kuznyecova, az újságíró jogi képviselője a sajtóval.

Az ügyvédnő szerint Dobrohotovot szeptember 23. óta körözik. Az FSZB házkutatást tartott a szülei, a felesége és a nővére lakásán, ahol komputereket foglalt le.

Dobrohotovnál júliusban már tartottak házkutatást. A moszkvai rendőrség szerint “ismeretlen személy ismeretlen helyről” legkésőbb 2020. november 20-án “dezinformációt” osztott meg Roman Dobrohotov felhasználó Twitter-profilján a Kelet-Ukrajna felett 2014-ben lelőtt malajziai MH-17-es járat miatti felelősséggel kapcsolatban.

A TASZSZ szerint az ügy összefüggésben áll azzal, hogy Dobrohotov azt állította: Max van de Werff holland újságíró, aki kétségbe vonta, hogy Oroszországot felelősség terheli az ügyben, együttműködik az orosz védelmi minisztérium (hírszerző) főcsoportfőnökségével (GU).

A hírügynökség a The Insider szerkesztőségére hivatkozva azt írta, hogy április 26-án ismeretlen személy ellen rágalmazás címén indult eljárás a The Insider és a Bellingcat nemzetközi tényfeltáró csapatnak a malajziai utasszállító tragédiájáról folytatott oknyomozása miatt. Az ügyben Dobrohotov tanúi minőségben szerepel.

A The Insider a Bellingcattel emellett közös kutatást végzett, amelyben arra a következtetésre jutottak, hogy Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikust tavaly augusztusban az orosz katonai hírszerzés emberei mérgezték meg. A Kreml elutasította a vádat, hogy felelős lett volna Navalnij kórházba kerüléséért, és azt állította, hogy a politikus szervezetében a külföldre szállítása előtt nem volt méreg.

A The Insidert az orosz igazságügyi minisztérium idén idegen ügynöknek minősítette, a Bellingcatet pedig Moszkva nyugati hírügynökségek fedőszerveként kezeli. A vádat a csoport elutasította.

Sajtóértesülések szerint Dobrohotov külföldön, az Eho Moszkvi szerint Ukrajnában tartózkodik.

The post Körözést adtak ki az orosz The Insider főszerkesztője ellen appeared first on .

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szaklaboratóriumainak vizsgálata szerint az egyik legveszélyesebb méreganyagot, a karbofuránt használták a turai mérgezéshez – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

Az MME szeptember közepén azt írta, hogy ismeretlen tettes csaknem 8000 hektáron, gyakorlatilag a Szent András Dombi Vadásztársaság teljes működési területén helyezett ki mérgezett csalétkeket.

Az áldozatok között nyolc védett állatfaj 93 egyede, 76 barna rétihéja, hét egerészölyv, három holló, két barna kánya, két erdei pityer, egy-egy hamvas rétihéja, rétisas és aranypettyes bábrabló bogár szerepel. Emellett mérgezés áldozata lett négy háziállat – két kutya és két macska -, valamint három vadászható faj tizenegy egyede – nyolc róka, két dolmányos varjú, egy szajkó – és hat, a maradványokból meg nem határozható állat.

Az MME legfrissebb közleménye szerint a Nébih az első minták patológiai és toxikológiai elemzése után arra jutott, hogy az egyik legveszélyesebb méreganyaggal, a karbofuránnal történt a szándékos mérgezés.

“Azonban a most kimutatott koncentrációk sokkolták a szakembereket, hiszen az egyes csalétkekben talált 6000 milligramm per kilogramm értéket meghaladó, és az egyes barna rétihéjákból kimutatott hatvan milligramm per kilogramm értéket megközelítő koncentrációk minden eddigi esetet sokszorosan felülmúltak” – hangsúlyozták.

A méreg “akár 158 ember halálához, 158 ezer barna rétihéja pusztulásához vagy a parlagi sas teljes világállományának megmérgezéséhez elegendő hatóanyag is lehetett azokban a csalétkekben, amelyeket természetvédők távolítottak el az elmúlt hetekben a turai vadászterületről” – részletezték.

A méregről azt közölték, hogy azt az egész Európai Unióban már 2008-ban betiltották. A karbofurán az egyik legmérgezőbb vegyület, amely mezőgazdasági forgalomban volt, a halálos dózisa különböző emlősfajoknál 3-19 milligramm per testtömeg között változik, de a madarak általában ennél jóval érzékenyebbek.

A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság augusztus végén azt közölte, hogy természetkárosítás bűntettének gyanúja miatt nyomoz a Gödöllői Rendőrkapitányság.

The post Karbofuránt használtak a turai mérgezéshez appeared first on .

Tényleges életfogytiglani börtönre ítéltek egy volt londoni rendőrt, aki tavasszal elrabolt, megerőszakolt és megölt egy fiatal nőt.

Wayne Couzens, aki a Scotland Yard fegyveres diplomáciai védelmi elitalakulatának tagja volt, március 3-án éjjel, szolgálaton kívül, rendőrigazolványát felmutatva London egyik déli kerületében megállította, megbilincselte és bérelt kocsijába kényszerítette a gyalogosan hazafelé tartó 33 éves Sarah Everardot.

A 48 éves, kétgyermekes, házasságban élő Couzens – aki közvetlenül a bűncselekmény előtt 12 órás őrszolgálatot teljesített az Egyesült Államok londoni nagykövetségénél – csaknem 130 kilométer autózott megbilincselt áldozatával, akit a délkelet-angliai Dover közelében, egy elhagyatott helyen megerőszakolt, majd egy övvel megfojtott. A rendőr a holttestet megpróbálta elégetni, majd az áldozat maradványait egy tóba dobta.

Couzenst egy héttel később őrizetbe vették. A nyomozókat a bérelt autó vezette a gyilkos nyomára, a kocsi ugyanis több térfigyelő kamera felvételén feltűnt a bűncselekményekhez köthető helyszíneken. Everard holttestét rendőrkutyák segítségével, Couzens őrizetbe vétele után egy nappal találták meg. A londoni rendőrség történetében példátlan bűncselekmény országszerte hatalmas felháborodást és megdöbbenést keltett.

Cressida Dick, a Scotland Yard főparancsnoka személyesen irányította a vizsgálatot, és az ítélethirdetésen is jelen volt a londoni központi büntetőbíróságon. Az eljáró bíró az ítélet indoklásában kifejtette: a rendőri jogosítványokkal visszaélve, magányos áldozat sérelmére elkövetett emberrablás, nemi erőszak és gyilkosság ugyanolyan súlyosságú bűncselekmény, mint a politikai, vallási, ideológiai ügyek előmozdításának ürügyén elkövetett gyilkosságok.

A Couzens által elkövetett bűncselekmény éppen ezért olyan kivételes súlyosságú, amely tényleges életfogytiglani börtönbüntetés kiszabását indokolja, annál is inkább, mivel a bűntett megrendítheti a rendőrségbe vetett közbizalmat is – hangzott az ítélet ismertetésében.

Az angol-walesi büntetőjog általánosságban olyan esetekre korlátozza a tényleges életfogytiglani – vagyis a szabadlábra helyezés lehetőségét kizáró – büntetések kiszabását, amikor az elítélt több embert, illetve rendőrt, börtönőrt vagy különös kegyetlenséggel gyermeket gyilkol meg, vagy ideológiai indíttatásból követ el gyilkosságot. A törvény lehetőséget ad azonban tényleges életfogytiglani elzárásra egyéb olyan gyilkossági ügyekben is, amelyek a jogalkotás során előre nem látott körülmények között történtek és a bíró megítélése szerint súlyosságuk rendkívüli.

The post Tényleges életfogytiglanra ítéltek gyilkosságért egy londoni rendőrt appeared first on .

Őrizetbe vették a volt kínai igazságügyi minisztert korrupció gyanúja miatt – számolt be a Global Times kínai lap.

Fu Cseng-hua 2018 márciusától 2020 áprilisáig állt a kínai igazságügyi tárca élén. Leköszönése óta az ország legmagasabb szintű politikai tanácsadó testülete alá tartozó társadalmi és jogi ügyek bizottságának helyettes vezetőjeként tevékenykedett.

A 66 éves Fu 2010 februárjától Peking rendőrfőkapitánya volt, igazságügyi miniszteri kinevezését megelőzően pedig helyettes közbiztonsági miniszterként is funkcionált. A South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap információi szerint 2013-ban Fu vezette a nyomozást a Csou Jung-kang, korábbi közbiztonsági miniszter ellen felhozott korrupciós vádak ügyében. Csou-t, aki 2012-ig Kína egyik legbefolyásosabb politikusának számított, 2015-ben életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték korrupció és államtitkok kiszivárogtatása miatt.

Fu őrizetbe vételét megelőzően jelentették be, hogy Szun Li-csünt, a közbiztonsági tárca helyettes vezetőjét kizárták az országot kormányzó Kínai Kommunista Pártból (KKP) és menesztették posztjáról súlyos fegyelmi kihágások és jogszabálysértések miatt. A Hszinhua jelentése szerint Szun magatartása “túlzott politikai ambícióról és gyenge politikai integritásról” tett bizonyságot, a volt miniszterhelyettes alaptalanul kritizálta a KKP egyes politikáit, továbbá politikai híreszteléseket terjesztett.

A Cajcsing című, pekingi székhelyű lap meg nem nevezett forrásokra hivatkozva arról írt, hogy pénteken, a közbiztonsági minisztérium Szun ügyével kapcsolatos megbeszélésén Fu neve is szóba került.

Meng Hung-vejt, aki 2004 és 2018 között töltötte be a helyettes közbiztonsági miniszteri posztot, 2020 januárjában tizenhárom és fél év börtönbüntetésre ítélték mintegy 14,5 millió jüan (600 millió forint) kenőpénz elfogadása miatt. Meng 2016 és 2018 között az Interpol nemzetközi rendőri szervezet elnöke volt.

Hszi Csin-ping kínai elnök 2012 végén hirdetett átfogó kampányt a korrupció ellen, ennek keretében azóta több mint másfél millió köztisztviselőre szabtak ki büntetést. A kampány a közvéleményben pozitív fogadtatásra talált, ugyanakkor sokan azzal vádolják a kínai elnököt, hogy a korrupció elleni fellépés sok esetben csak ürügy arra, hogy ellehetetlenítse a politikai ellenlábasait.

The post Tisztogatások Kínában: őrizetbe vették a volt kínai igazságügyi minisztert appeared first on .

Az orosz és a török elnök egyetértett abban, hogy az utolsó terroristákat is ki kell szorítani a szíriai Idlíb tartományból – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön újságíróknak. Tájékoztatása szerint fegyverzetvásárlásról és -gyártásról, valamint űrkutatási együttműködésről is szó esett a két vezető között.

Peszkov szerint Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök hangsúlyozta annak fontosságát, hogy teljesíteni kell a korábban elért megállapodást az Idlíbben maradt, a szíriai hadsereg számára fenyegetést jelentő terrorista elemek kiszorítására. A szóvivő további részletekbe nem bocsátkozott.

A szíriai konfliktusba Oroszország a szíriai kormány, Ankara pedig Damaszkusz-ellenes milíciák oldalán avatkozott be. A két elnök a szocsi találkozón – amelyet a szóvivő nagyon konstruktívnak, időszerűnek és hasznosnak minősített – a nemzetközi kérdések közül Líbia, Afganisztán és Hegyi-Karabah ügyét is érintette.

Putyin méltatta Ankara hatékonyságát a Török Áramlat gázvezeték ügyében, amelynek köszönhetően felvértezte magát a jelenlegi gázpiaci árrobbanás ellen. A Gazprom által épített akkuyui atomerőművel kapcsolatban a felek szót ejtettek újabb reaktorblokkok létrehozásának, valamint a kialakulófélben lévő török atomenergetikai ágazat fejlesztésének szélesebb értelemben vett lehetőségeiről is.

Peszkov szerint az orosz államfő említést tett egy török űrhajós felkészítésének lehetőségéről is. Szó esett egyebek között az orosz Sz-400-as légvédelmi rendszerekkel kapcsolatos együttműködés folytatásáról és kiterjesztéséről, közte az egyes alkatrészek törökországi gyártásának lehetőségéről. Téma volt a légierő ügyében való potenciális kooperáció is. Az orosz szóvivő ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy az Egyesült Államok kizárta Törökországot az F-35-ös vadászbombázó gyártásának programjából.

Peszkov elmondta: Moszkva felfigyelt arra, hogy Kijev és Ankara megállapodást kötött egy, a Bayraktar típusú török pilóta nélküli támadó repülőgépek tesztelését célzó ukrajnai központ megépítéséről. Közölte, hogy Moszkva álláspontja szerint az ilyen fegyverrendszerek Ukrajnának történő átadása azzal jár, hogy az ukrán fegyveres erők a saját népük ellen vethetik be. (Végül is nincs olyan fizikai törvény, ami tiltaná, hogy bármely kormányzat, bármilyen fegyvert bevessen a saját népe ellen. A -szerk- megj.)  Az ukrán-török haditechnikai együttműködési megállapodást Kijevben egyébként éppen az orosz török-csúccsal egy időben írták alá.

A tájékoztatón elhangzott még, hogy Putyin és Erdogan megállapodott: az év végéig megtartják a Legfelsőbb Államtanács (a két ország legmagasabb szintű együttműködési tanácsa) ülését, ha a járványügyi helyzet ezt lehetővé teszi.

Putyin egyebek között felvetette vendégének az orosz kohászati termékekre, rétegelt lemezre és a gumiabroncsra kivetett kiegészítő török importvámok kérdését. Szó esett a másik országba irányuló orosz gabona- és török zöldségexportról, valamint az idegenforgalom járvány előtti szintjének helyreállításáról is.

The post Putyin és Erdogan egyetértenek: szerintük ki kell szorítani a terroristákat Idlíbből appeared first on .

Nem jogerősen tizenhat év fegyházbüntetésre ítélte a Nyíregyházi Törvényszék szerdán azt a férfit, aki tavaly nyáron agyonverte élettársát a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Dombrádon – közölte a törvényszék sajtószóvivője.

Resán Dalma közleményében azt írta, a különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettében bűnösnek talált férfivel szemben a bíróság elrendelte a rá korábban lopás miatt kiszabott, próbaidőre felfüggesztett egy év hét hónapos börtönbüntetés végrehajtását is. Az ítéleti tényállás szerint a vádlott 2020. június 4-én az esti órákban veszekedni kezdett élettársával dombrádi lakóházukban. A férfi több alkalommal arcon ütötte és nyakon ragadta az asszonyt, aki az ütésektől a földre esett, támadója rátérdelt, rátaposott és többször megrúgta.

A sérülések miatt a nő már nem tudott beszélni, a vádlott által okozott negyven-ötven ütéstől életveszélyes állapotba került. A férfi másnap délután látta, hogy élettársa még mindig eszméletlen, ezért segítséget kért egyik ismerősétől, odaadta neki a lakáskulcsát, ő pedig elmenekült. A helyszínre érkező ismerős azonnal elkezdte az asszony újraélesztését, a kiérkező mentők azonban már csak a halál beálltát tudták megállapítani.

A vádlottat a rendőrség június 7-én, egy dombrádi ingatlanban fogta el és vette őrizetbe – tette hozzá Resán. Az ítélet ellen az ügyészség súlyosítás, a vádlott és védője eltérő minősítés megállapítása és enyhítés miatt jelentett be fellebbezést. A büntetőper a Debreceni Ítélőtáblán folytatódik.

The post Tizenhat év fegyház az élettársát agyonverő dombrádi férfinek appeared first on .

A Gazprom orosz gázipari vállalat leállította pénteken a Magyarországnak szállított földgáz ukrajnai tranzitját, néhány nappal azt követően, hogy a magyar és az orosz fél tizenöt évre szóló megállapodást írt alá évi 4,5 milliárd köbméter orosz gáz megvásárlásáról az október 1-jétől üzembe álló szerb-magyar interkonnektoron keresztül, illetve Ausztria felől.

Az ukrán gázszállítási rendszert üzemeltető vállalat (OGTSZU) sajtószolgálata pénteken közölte, hogy nem érkezett megrendelés a gáztranzitra, noha korábban további egy évre, 2022. szeptember 30-ig, napi 24,6 millió köbméterre kötötte le a Gazprom az ukrán gázszállítási kapacitást Magyarország irányába.

Az ukrán gázszállító vállalat emlékeztetett, hogy Ukrajna eddig Magyarországról vásárolt gázt, a szállítás azonban csak virtuális volt, fizikai értelemben az Oroszország felől érkező gáz nem hagyta el Ukrajna területét. A tranzit megszűnésével ez az importlehetőség is megszűnik – írták.

Jurij Vitrenko a Naftohaz ukrán állami gázvállalat vezetője a Facebookon közzétett bejegyzésében elismerte, hogy az érvényes orosz-ukrán gáztranzit megállapodás alapján a Gazpromnak jogában állt leállítani a Magyarországra irányuló földgáz fizikai tranzitját Ukrajnán keresztül. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a Gazprom döntése azt mutatja, Oroszország fegyverként használja az energiaszállításokat.

A Gazprom tavaly 8,6 milliárd köbméter földgázt exportált Magyarországra, ami az utóbbi 12 év második legnagyobb mennyiségét jelenti.

Ukrajna 2015 óta nem vásárol földgázt Oroszországtól.

The post A Gazprom leállította az Ukrajnán át történő gázszállítást Magyarország felé appeared first on .

Kokainra szakosodott Pest megyei droghálózat öt tagját fogták el szerdán összehangolt akcióban a Nemzeti Nyomozó Iroda Kábítószer Bűnözés Elleni Osztály munkatársai és a TEK speciális egységei – közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda.

A hosszas előkészületet követő akcióban a drogot eladó férfit, az őt segítő feleségét, a futárt és két szállítót is sikerült elfogni – írták.

A hálózatból a rendőrség először T. Péter 39 éves budapesti férfival szemben indított eljárást jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer-kereskedelem gyanúja miatt. A férfi felesége leginkább az előkészítésben, a szer darálásában, adagolásában segédkezett. A megrendeléseket biciklis futár szállította házhoz. A 31 éves N. Norbert naponta találkozott megbízójával, akitől megkapta az értékesítendő adagot, majd később elszámolt a pénzzel – ismertette a rendőrség.

A fővárosi eladótól a nyomozás szálai elvezettek a 65 éves B. Zsolthoz, akiről nemcsak az bizonyosodott be, hogy T. Péternek szállít kokaint, hanem valószínűleg rajta kívül még több embert is ellátott. A hierarchia csúcsán C. Zsoltot azonosították be a rendőrök, akiről gyanítják, hogy továbbértékésítés céljával, nagy tételben adott el kokaint a 65 éves férfinak.

A rendőrség tájékoztatása szerint szerdán a droghálózat több tagjának lakásában házkutatást tartottak. T. Péter és felesége lakásában 44,47 gramm kokain mellett kábítószerrel szennyezett darálót, plasztik kártyákat, precíziós mérleget és üres simítózáras tasakokat találtak és foglaltak le. B. Zsolt lakásában 127,3 gramm kokaint és a kereskedést alátámasztó eszközöket, mérleget és tasakokat találtak.

Az összehangolt akcióban a gyanúsítottak elfogása mellett mintegy kétszáz gramm kokain utcára kerülését akadályozták meg a rendőrök.

The post Elfogták egy Pest megyei droghálózat tagjait appeared first on .

A napokban megkezdődött a budai Várban a 2. világháborúban megsérült, majd visszabontott Honvéd Főparancsnokság épületének rekonstrukciója; a Nemzeti Hauszmann Programban zajló beruházás a tervek szerint 2023-ra készül el.

Az utóbbi hetekben három épület újjáépítése indult meg a budavári Dísz téren és környékén – mondta a Várkapitányság kommunikációs igazgatója. Kőrösi Gábor közlése szerint újjászületik az egykor a tér sarkán állt, úgynevezett Vöröskereszt-székház, amelynek üres telke máig “városképi sebként” tátongott, megkezdődött a Szent György tér nyugati oldalán a József főhercegi palota visszaépítése, most pedig az egykori Honvéd Főparancsnokság épületének rekonstrukciója is.

Mindháromról elmondható, hogy a századfordulón épült, Budapest ostroma alatt megsérült, de egyik sem szenvedett helyrehozhatatlan károkat. Ennek ellenére a kommunista vezetés mindhárom épületnél a bontás mellett döntött – közölte Kőrösi.

Mint hozzátette, a Honvéd Főparancsnokság sorsa annyiban más, hogy azt csak az első emeletig bontották le, azóta azonban háborús mementóként áll a Dísz tér és a Szent György tér között. A most kezdődő beruházás eredeti magasságában és szépségében visszaépíti a Kallina Mór tervezte épületet, így a felső szintek helyreállításával több mint háromszorosára nő az épület hasznosítható összterülete.

“Nagy szerencsénk volt Hauszmann-nal és kortársaival, mert nagyon alaposak voltak” – jegyezte meg Kőrösi. Itt is rendelkezésre állnak korabeli dokumentumok, archív tervek és fotók, ebben az esetben pedig megvan az épület egy része is, ráadásul viszonylag jó állapotban, hiszen 2012 és 2014 között már átesett egy részleges felújításon – emlékeztetett.

Érdekesség, hogy a Honvéd Főparancsnokság mögött eredetileg a Honvédelmi Minisztérium tömbje állt, amelynek visszaépítése azonban nem szerepel a tervekben – jegyezte meg a Várkapitányság munkatársa. Elmondása szerint ugyanis az egykori minisztérium hatalmas tömbje olyan mélyen benyúlt a Szent György térre, hogy teljesen felborítaná a ma ismert térszerkezetet.

A Honvéd Főparancsnokság jelenlegi torzóját a Szent György tér felé egy építészeti stílusjegyeiben az eredeti épülethez illeszkedő homlokzat egészíti majd ki – közölte.

Kiemelte, hogy az újjászülető épület hiánypótló funkciókat fog betölteni, és a Budavári Palotanegyed látogatóközpontjaként, kulturális és turisztikai kapujaként működik majd: helyet kapnak itt közösségi terek, kiállítások, információs pontok és vendéglátóhelyek is.

Mint a Várkapitányság mindegyik beruházását, a Honvéd Főparancsnokság műemléki rekonstrukcióját is régészeti feltárás előzte meg. A pinceszinten találtak többek között egy középkori kutat, amelyből a késő Árpád-kortól kezdve számos értékes lelet, többnyire kerámiák és poharak kerültek elő – mondta el.

Kőrösi beszámolója szerint az egykori Honvéd Főparancsnokság 2022 tavaszára már szerkezetkész lesz, a beruházás pedig 2023-ra fejeződik be, és akkorra visszaépül a Vöröskereszt-székház is.

A József főhercegi palota rekonstrukciója 2024-re készül el, ott azonban az épület környezetének rendezését is elvégzik, ezzel szoros összefüggésben az eredeti alkotóelemeiből teljesen újjáépítik például a rossz állapotú Fehérvári rondellát és restaurálják a Görgei-szobrot. A palotakertből ráadásul új közlekedési vonalat is létesítenek: a szintén újjáépülő Ybl-lépcsőn le lehet majd sétálni a várfal tövében megújuló Nyugati kertekbe, miközben a Palota úton megépül a Várgarázs III., amely tovább csökkenti a budai Vár autóforgalmát.

A Várkapitányság kommunikációs igazgatója emlékeztetett arra is, hogy idén már átadták a Budavári Palota déli összekötő szárnyát és benne az újjáépített Szent István-termet, a kommunista rombolás után szintén újjászületett Lovardát, a Stöckl lépcsőt és a Csikós udvar nagy részét.

Még idén várható a Budavári Sikló felső állomásánál elhelyezkedő, felújítás alatt álló Habsburg-kapu és a hozzá kapcsolódó lépcső átadása, valamint hamarosan a turulszobor és a Halászó gyerekek-terasz és szökőkút is régi fényükben lesznek láthatók – mondta el Kőrösi.

The post Megkezdődött a Honvéd Főparancsnokság rekonstrukciója appeared first on .

Nemzetközi szakkiállításon is bemutatta egyedi fejlesztésű, mobil katonai lőtérkonténer-fejlesztését a Continest Technologies Zrt. Az összecsukható konténertechnológia fejlesztésével és gyártásával foglalkozó vállalat a magyar delegáció tagjaként vett részt a Szlovéniában megrendezett SOBRA – nemzetközi védelmi ipari konferencián és kiállításon.

A SOBRA nemzetközi védelmi ipari konferencián és kiállításon debütált először nemzetközi piacon a Continest egyedi fejlesztésű, telepíthető mobil lőtér rendszere. Az összecsukható konténertechnológiával foglalkozó magyar vállalat Szlovéniában mutatta be egyedi haditechnikai terméket, amely a Magyar Honvédség Modernizációs Intézetével közös kutatási-fejlesztési projektként épült meg. A Continest a magyar delegáció tagjaként, a VEX Haditechnikai Kereskedelmi Ügynökség szervezésében vett részt a háromnapos nemzetközi kiállításon.

A telepíthető mobil katonai lőtérrendszert az augusztus végén megrendezett kecskeméti repülőnap keretében mutatták be először a magyar közönségnek. Az innovatív, 360 fokban körbepáncélozott, hangszigetelt, speciális hangelnyelő falszerkezettel és speciális gurulatmentesítő megoldással ellátott lőtérkonténer biztonságos körülmények között nyújt lehetőséget a legtöbb kézi lőfegyverrel végrehajtható lőgyakorlatok elvégzéséhez. A fejlesztés a Continest összecsukható, skálázható konténertechnológiájára épül, így például gazdaságosan szállítható és modularitása is kiemelkedő.

A Magyar Honvédség új mobil lőkonténerét három napon keresztül több ezer látogató tekinthette meg a szlovéniai Gornja Radgona városában megrendezett nemzetközi kiállításon. Az immár nyolcadik alkalommal megrendezett nemzetközi védelmi ipari konferencián és kiállításon 11 ország mintegy 110 kiállítója vett részt, az eseményt pedig mintegy 20 ezer ember látogatta meg.

„A magyar védelmi, innovációs szféra aktív szereplőjeként fontosnak tartjuk, hogy az új lőtérkonténer fejlesztésünket minél szélesebb körben, a nemzetközi piacon is bemutassuk. Elismerés és megtiszteltetés számunkra, hogy Magyar Honvédség felkérésére a magyar kiállítók sorában mi is képviselhettük a magyar védelmi ipart Szlovéniában, és hogy innovatív lőkonténer fejlesztésünkkel hozzájárulhatunk a hazai védelmi ipar további fejlődéséhez. Az idén nyár végén átadott székesfehérvári konténer gyárunk pedig hozzásegít bennünket ahhoz, hogy a kapacitásbővítés révén még inkább erősíthessük tevékenységünket a védelmi és hadiipari szegmensben” – mondta el Kis-Márton Vidor, a Continest Technologies alapító-vezérigazgatója a kiállítást követően.

The post Nemzetközi szakkiállításon is bemutatták a Continest mobil lőtérkonténerét appeared first on .

A haza szolgálata, a Magyar Honvédséghez való kötődés nem szűnik meg a nyugállományba helyezéssel – emelte ki Szabó István honvédelmi államtitkár pénteken Budapesten, az idősek világnapján tartott ünnepségen.

Szabó István a honvédség, illetve a honvédelem ügyében tevékenykedő nyugdíjasokhoz szólva azt mondta: “önök teremtették meg az alapot, amelyre ma, a jövő tervezésekor építeni tudunk”. Hozzátette: tudásukra, bölcsességükre a jövőben is szüksége lesz a honvédségnek.

“Bátran léphetünk a fejlődés útjára és fejleszthetjük a XXI. század elvárásainak megfelelő haderőnket” – fogalmazott.

Az államtitkár a nyugállományú katonáktól és a honvédelem érdekében tevékenykedő idősektől azt kérte: szolgáljanak kapocsként a honvédség és a társadalom között, s az elmúlt időszakban a Magyar Honvédségben végbement pozitív változásokat közvetítsék a társadalom felé.

Szabó kifejtette: az ENSZ-közgyűlés 1991-ben nyilvánította október elsejét az idősek világnapjává. Azóta az egész világ kiemelten odafigyel az időseket leginkább foglalkoztató témákra, próbál választ találni arra a kérdésre, hogy a jelenkor változásait követve hogyan módosul az idős emberek szerepe napjaink társadalmában. Ez a nap minden évben lehetőséget ad arra, hogy kifejezhessék az idősek előtti tiszteletüket.

A honvédelemi államtitkár hangsúlyozta: számukra fontos a nyugállományú katonák és nyugdíjas honvédségi alkalmazottak különböző közösségekben a honvédelmi tárca érdekében végzett tevékenysége, hogy a civil társadalom aktív szereplőiként széles körben viszik hírét a honvédségi erényeknek, értékeknek, hagyományoknak.

Szabó kitért arra is, hogy az elmúlt másfél évben tömeges megbetegedéseket okozó koronavírus-járvány mindenki életét megnehezítette, de ekkor is számíthattak egymásra. Az államtitkár példaértékűnek nevezte, ahogy az idősek ebben az időszakban is törődtek egymással. Ahogy a haza szolgálatában eltöltött évtizedekben, úgy napjaink megpróbáltatása során is példásan megállják helyüket – szólt az idősekhez a honvédelmi államtitkár, kiemelve: munkájukért köszönet és elismerés illeti meg őket.

A Honvédelmi Minisztérium idősek világnapja alkalmából tartott központi ünnepségén a honvédelmi államtitkár és Mihócza Zoltán, a Magyar Honvédség Parancsnokságának törzsfőnöke nyugállományú katonáknak, honvédségi alkalmazottaknak, a honvédelem ügye érdekében tevékenykedő időseknek elismeréseket adott át a Stefánia Palotában.

The post Idősek világnapja: a honvédséghez való kötődés nem szűnik meg a nyugállományba helyezéssel appeared first on .

A visegrádi országok katonai-védelempolitikai kérdéseiről és kihívásairól, a hibrid hadviselés kihívásairól, valamint a katonai egészségügy területén létrejövő lehetséges együttműködésről is egyeztettek a V4-es országok első alkalommal megtartott védelmi miniszteri értekezleten pénteken a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Erdőbényén.

Benkő Tibor honvédelmi miniszter az egyeztetés után tartott sajtótájékoztatón rendkívül hatékonynak és eredményesnek nevezte Jaroslav Nad szlovák védelmi miniszterrel, illetve Wojciech Skurkiewicz lengyel nemzetvédelmi miniszterhelyettessel és Jan Havránek cseh védelmi miniszterhelyettessel folytatott megbeszélést. Elmondta, az értekezleten többek között áttekintették a V4 magyar elnökség védelmi miniszteri programját és elfogadták a cselekvési terveket a miniszteri munkafolyamatok összehangolására.

Kidolgoztak és aláírtak egy úgynevezett “miniszteri feladatszabást a magyar V4 elnökség védelmi tevékenységéről”, ami meghatározza a védelempolitika kérdéseit, a vezérkari főnökök, valamint a fegyverzeti igazgatók feladatait – fogalmazott a honvédelmi miniszter, hozzátéve, a jövőben ennek a dokumentumnak megfelelően akarják folytatni a közös együttműködést a három szakterületen.

A magyar tárcavezető kiemelte, a tárgyaláson szóba került a nemzeti védelmi képesség fontossága, valamint megvitatták a szövetségi rendszer egységét érintő felvetéseket. A rendszer erejét a nemzetállamok ereje adja, ezért kiemelt helyen kell kezelni ennek kérdését, mivel erre épülnek például a nemzeti haderőfejlesztési programok – hangoztatta Benkő.

Mint mondta, a hibrid hadviselés és azon belül a kiberműveletek kérdése kiemelt helyen szerepel mind a négy országban, “ennek szükségszerűsége és fontossága megkérdőjelezhetetlen”, illetve egyetértés van a V4-ek között az önkéntes tartalékos katonai szolgálat fenntartásában és alkalmazásában is.

Benkó jelezte, a magyar, a szlovák, cseh és lengyel delegáció áttekintette az afganisztáni katonai missziók tapasztalatait, ezen kívül mind a négy országnál kiemelt figyelmet kap az afrikai szerepvállalás, például a Takuba-műveletben történő részvétel. A honvédelmi miniszter ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, a V4-ek egyetértettek abban, hogy a feladat előkészítése és végrehajtása során kiemelt figyelmet kell szentelni a stratégiai kommunikációra, illetve annak tervszerű és korrekt alkalmazására.

Hasonló konszenzus született a felek között a Nyugat-Balkán békéjének megteremtésében és fenntartásában, ez egyébként Magyarország elsőszámú prioritása – számolt be a tárcavezető.

A szlovák védelmi miniszter a tájékoztatón a katonai egészségügy területén rejlő együttműködési lehetőségeket kiemelve azt mondta, az elmúlt másfél év rávilágított a katonai orvoslás fontosságára. A katonai tisztviselők rendkívül sokat tettek a koronavírus elleni küzdelemben, a szoros együttműködést megvalósítva pedig még tovább segíthetik a négy ország polgárait – jegyezte meg.

A szlovák tárcavezető megköszönte Benkőnek azt a katonai egyészségügyi segítséget, amelyet Magyarország nyújtott szakemberei Szlovákiába küldésével. Nad az együttműködés másik lehetőségét az ipari védelmi kooperációban jelölte meg, hozzátéve, ezen a területen még korlátozott eredmények vannak, de a közös lőszerbeszerzésekről már sikerült egyeztetéseke folytatni.

A cseh védelmi miniszterhelyettes hangsúlyozta, a találkozó során nyitott, őszinte és baráti hangulatú beszélgetéseket folytattak, ez is bizonyítja, hogy jól működik a visegrádi együttműködés. “Megbeszéltünk konvencionális, hagyományos projekteket, szóba kerültek a harccsoport-koncepció, az összehaderőnemi logisztikai támogató parancsnokság, vagy a katonai mozgékonyság kérdései, utóbbi nagyon fontos a védelem kiterjesztéséhez és biztosításához a közép-európai régióban” – fogalmazott.

A cseh miniszterhelyettes megerősítette, a V4-ek egységes fellépéssel szeretnék a független Európát megvalósítani, ugyanakkor nem szeretnék gyengíteni a transzatlanti szövetséget.

A prioritások változatlanok, továbbra is szeretnénk az együtt alkalmazhatóságot növelni, illetve a képeségeket építeni mind a NATO-ban és az Európai Unióban, illetve növeljük vállalásainak mindkét szervezetben – jelentette ki a tájékoztatón Skurkiewicz. A lengyel nemzetvédelmi miniszterhelyettes a V4-ek egyik legnagyobb sikerének a közös harccsoport koncepcióját nevezte, amely a tervek szerint 2023-ban állhat majd fel.

Újságírói kérdésekre válaszolva Havránek elmondta, a közös lőszerbeszerzés a fegyverzetigazgatók feladatkörébe tartozik. Ebben az ügyben “mindent meg kell tennünk”, ehhez a katonai szövetséggel, valamint az uniós platformokkal szükséges egyeztetni – tette hozzá.

Benkő kérdésre válaszolva kifejtette, Magyarország a nemzeti ellenállóképessége nemcsak katonai értelemben fontos, hanem a különböző egészségügyi fertőzések és vírushelyzetekre történő felkészülést egyaránt jelenti.

A lengyel miniszterhelyettes a lengyel-fehérorosz határon épülő kerítéssel kapcsolatban azt mondta, a szejm döntése értelmében az érintett területen december 2-ig van érvényben a rendkívüli állapot. Július óta 140 kilométer hosszban épült ki az ideiglenes kerítésrendszer, a határszakaszon pedig mintegy 2400 katona és 600 fős egyéb védelmi erő teljesít szolgálatot – tette hozzá.

The post Erdőbényén egyeztettek a V4-ek védelmi miniszterei és miniszterhelyettesei appeared first on .

Emberölés kísérlete és súlyos testi sértés kísérlete miatt, halmazati büntetésül 11 év börtönbüntetésre ítélte a másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla azt a férfit, aki éveken át bántalmazta, majd megpróbálta megölni feleségét – tudatta a Győri Fellebbviteli Főügyészség.

A Mészáros Tamás fellebbviteli főügyész által jegyzett közlemény szerint a táblabíróság a jogerős döntéssel helybenhagyta az első fokon eljáró Veszprémi Törvényszék határozatát. A férfit mellékbüntetésként tíz évre eltiltották a közügyek gyakorlásától.

Az ítéleti tényállás szerint a vádlott a feleségét házasságuk alatt ittas állapotban többször bántalmazta, de a nő egyszer sem tett feljelentést és orvoshoz sem fordult. Férjének mindig megbocsátott.

2017 nyarán a férfi étkezés közben minden előzmény nélkül megszúrta a feleségét a jobb combja térdhajlatán, egy évvel később ittas állapotban pedig az ágyon fekvő nő arcára párnát szorított és mintegy tíz másodpercig fojtogatta. A nő el tudta lökni magától a férfit, aki azonban egy zsebkéssel hátba szúrta. A vádlott ezután közölte, hogy elege van az életből, majd többször mellkason szúrta magát.

A férfit, aki felesége halált is okozhatta volna, megműtötték.

A Győri Ítélőtábla osztotta a fellebbviteli főügyészség és a Veszprémi Törvényszék azon álláspontját, amely szerint a férfi szándéka az emberölés bűntettének kísérletére vonatkozóan nem eshetőleges, hanem egyenes volt.

The post Jogerősen tizenegy év büntetést kapott egy férfi, aki éveken át bántalmazta, majd megpróbálta megölni feleségét appeared first on .

Egy Karacsáj- és Cserkeszföldön tervezett iszlamista terrortámadás meghiúsításáról számolt be az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).

Az FSZB őrizetbe vett egy húszéves gyanúsítottat, aki az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet utasításait követte, és Cserkesszk városban a rendvédelmi szervek ellen készült terrortámadásra. A letartóztatott kabard- és balkárföldi lakos.

A gyanúsítottól pokolgép elkészítéséhez szükséges anyagokat és eszközöket foglaltak le, a telefonján pedig megtalálták az IÁ tagjaival folytatott levelezését, amelyből kiderültek szándékai. Az FSZB szerint a gyanúsított beismerő vallomást tett.

A RIA Novosztyi hírügynökség szerint a hatóságok az elmúlt két év alatt mintegy nyolcvan terrorcselekményt hiúsítottak meg Oroszországban. Ezek túlnyomó többségét iszlamista csoportok készültek elkövetni az ország európai részén.

The post Iszlamista terrortámadás meghiúsításáról számolt be az orosz elhárítás appeared first on .

Agyonlőttek Jeruzsálem óvárosában egy palesztin nőt, aki késsel támadt izraeli katonákra – jelentette a helyi közszolgálati rádió.

Az incidens a Templomhegy Lánckapu nevű, csakis muzulmánok belépését biztosító bejáratánál történt, ahol mindig fegyveres katonák ellenőrzik a forgalmat. Csütörtök reggel egy harminc év körüli palesztin nő hosszú konyhakésével az őrt álló biztonságiakra támadt. A nő a Ciszjordánia északi részén, Szamáriában található Kabatíja városból érkezett.

A határőr katonák tüzet nyitottak rá, majd tűzszerészek vizsgálták át a sebesültet és a környéket esetleges robbanószerkezetet keresve. Az utánuk a helyszínre érkező mentősök már csak a halál beálltát tudták megállapítani. Az izraeli biztonságiaknak nem esett bajuk.

Kabatíja Dzsenín szomszédságában helyezkedik el, ahol az utóbbi hetekben több erőszakos incidens is történt. Csütörtök hajnalban ebben a térségben agyonlőttek egy másik palesztin fegyverest, az izraeli biztonságiak szerint a palesztin Iszlám Dzsihád terrorszervezet egy tagját. A támadó tüzet nyitott az izraeli határőr katonákra Burkin faluban. Az izraeli katonák rajtaütést hajtottak végre a Hamász helyi szerveződésének felszámolására.

A hét elején az izraeli biztonsági erők nagyszabású razziákat tartottak Dzsenín térségében és Ciszjordánia délebbi részein a Gázai övezetet uraló Hamász terrorszervezet helyi sejtjeinek felgöngyölítésére.

Az izraeli biztonsági szolgálatok azt jelentették, hogy a Hamász támadásokat tervezett Ciszjordániából izraeli célpontok ellen. Öt palesztin – akik közül legalább négyet később terrorcsoportok tagjaként azonosítottak – meghalt az izraeli erőkkel lezajlott összecsapásokban. A tűzharcokban súlyosan megsebesült két izraeli katona is, akit valószínűleg hibásan irányzott izraeli fegyverekkel lőttek meg.

Izrael 1967-ben Jordániától elfoglalta és azóta ellenőrzése alatt tartja a többségében palesztinok lakta Ciszjordániát. Ezen a területen számos telepesvárost és falvat építettek fel, melyek a nemzetközi törvények szerint törvénytelenek, mert megszállt területen az azt ellenőrző ország lakosai nem építkezhetnek. Izrael ezt az álláspontot az ehhez a térséghez fűződő bibliai és történelmi kapcsolatokra hivatkozva, valamint biztonsági szempontok alapján vitatja.

The post Agyonlőttek Jeruzsálemben egy palesztin késes támadót appeared first on .

Oroszország kérdések egész sorát intézte az Egyesült Államokhoz a két hete megalakult amerikai-brit-ausztrál katonai szövetséggel, az AUKUS-szal kapcsolatban, és ugyanígy tesz majd Ausztrália és Nagy-Britannia esetében is – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes.

Rjabkov szerint a kérdések közé tartozik, hogy a 90 százalékos dúsítottságú nukleáris tengeralattjáró-üzemanyag Ausztráliának való átadása hogyan viszonyulna az atomsorompó-egyezményhez, hogyan tartaná be Canberra ebben a helyzetben a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ) megkötött biztosítéki megállapodásban foglalt kötelezettségeinek rendelkezéseit, a megállapodás kiegészítő jegyzőkönyve alapján.

A diplomata azt is elmondta, hogy az AUKUS létrehozásának témája nem szerepel a genfi orosz-amerikai stratégiai stabilitási konzultációk csütörtökön megtartandó újabb fordulójának napirendjén, és a tárgyalások hátterében marad. Az orosz küldöttséget Rjabkov, az amerikait Wendy Sherman külügyminiszter-helyettes vezeti majd.

“De az AUKUS, mint olyan, mindenképpen arra emlékeztet bennünket, hogy amerikai kollégáink milyen könnyedén, fesztelenül kezelik azokat az atomsorompó-rendszereket, amelyek iránti elkötelezettségüket mindig kinyilvánítják, és amelyek határozott követésére másokat felszólítanak” – mondta a külügyminiszter-helyettes.

Rjabkov azzal a phenjani bejelentéssel kapcsolatban, amely szerint a kommunista rezsim hiperszonikus fegyvert próbált ki, azt mondta, hogy Oroszország figyelemmel kíséri az észak-koreai rakétaindításokra vonatkozó összes információt, és összeveti az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozataival. Ezek, mint mondta, kemény szankciórendszert vezettek be, és meghatározták, hogy melyek a megengedhető paraméterek ezen ország katonai programjai számára.

Leszögezte: Moszkva nem fogja támogatni, hogy a KNDK a rakétaindításokat a Koreai-félszigeten kialakult helyzet további súlyosbítására használja fel. Hozzátette, hogy az új rakétaindításnak nem szabad akadályoznia a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítését célzó politikai folyamatot. Rjabkov szerint az északkelet-ázsiai és a globális biztonság szempontjából üdvös lenne a párbeszéd mielőbbi felújítása.

Az orosz diplomácia helyettes vezetője elmondta, hogy még mindig nem dőlt el, hogy kap-e vízumot a korábbi bejelentés szerint Moszkvába készülő Victoria Nuland amerikai külügyi államtitkár. Nuland, aki az orosz álláspont szerint kulcsszerepet játszott a 2014-es ukrajnai politikai fordulatban, szankciólistán szerepel. A sajtóban ezzel kapcsolatban említésre került az a lehetőség, hogy az államtitkár abban az esetben kap beutazási engedélyt, ha az Egyesült Államok eleget tesz több orosz diplomata függőben lévő vízumkérelmének.

The post Moszkva kérdéseket tett fel Washingtonnak az AUKUS katonai szövetséggel kapcsolatban appeared first on .

Orbán Viktor vezetésével kihelyezett ülést tartott a kormány a hajmáskéri Központi Gyakorló- és Lőtéren kialakított tábori sátorban. A kormányülés egyetlen napirendi pontja a magyar haderőfejlesztés áttekintése volt. Orbán és a kormány tagjai az ülés után megtekintették a Magyar Honvédség őszi hadgyakorlatát.

Képünkön: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b4), valamint Benkő Tibor honvédelmi miniszter, Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, Varga Judit igazságügyi miniszter, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter és Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára (b-j) a honvédség őszi hadgyakorlatán a haderőfejlesztésről tartott kihelyezett kormányülést követően a hajmáskéri Központi Gyakorló- és Lőtéren 2021. szeptember 30-án. Mögöttük Ruszin-Szendi Romulusz vezérőrnagy, a Magyar Honvédség parancsnoka.

The post Kihelyezett ülést tartott a kormány a haderőfejlesztésről appeared first on .