Biztonságpolitika

A Fővárosi Törvényszék közleménye szerint Budapest belvárosában egy körforgalmat elhagyva a taxis a záróvonalat átlépve besorolt az autóbusz elé, és ezzel fékezésre kényszerítette a buszsofőrt. A taxis továbbhaladt a menetirány szerinti belső sávban Amikor megállt a piros lámpánál, a buszsofőr áthajtott a szembejövő sávba, mellé állt, kinyitotta a busz ajtaját, és számonkérte a taxison a korábbi manővert. A taxisofőr ekkor – még az autójában ülve – leköpte az autóbusz ajtajában álló buszsofőrt, aki erre válaszul megrúgta a taxi vezetőoldali ajtaját. A taxis ekkor kiszállt az autójából, fellépett a buszra és nekilökte a buszsofőrt a vezetőfülkét védő plexifalnak, amely összetört.

A törvényszék közölte, hogy a büntetés kiszabásánál a bíróság enyhítő körülményként értékelte a taxisofőrnél, hogy öt kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, a buszsofőrnél pedig a büntetlen előéletét, továbbá azt, hogy az utolsó szó jogán beismerte a bűncselekmény elkövetését.

Súlyosító körülményként vette azonban figyelembe a bíróság azt, hogy a taxis “többszörös visszaesői minőségén túl is büntetett”, és rongálási kár is keletkezett. A buszvezető esetében súlyosító körülmény volt, hogy a garázda jellegű bűncselekmények elszaporodtak. Az ítélet a buszvezető esetében jogerős, míg a taxisofőrnél – a fellebbezések miatt – az eljárás a Fővárosi Törvényszéken folytatódik.

The post Fegyházbüntetésre ítélték az autóbuszvezetővel verekedő taxist, a buszsofőr pénzbüntetést kapott appeared first on .

Miután Putyin kudarcot vallott Ukrajnában, még brutálisabb lépéseket tesz, szándékosan az ukrán városokat és a létfontosságú infrastruktúrák támadja rakétákkal, megfosztva a lakosságot a fűtéstől, világítástól és az élelemtől – tette hozzá a főtitkár. “Európa és a világ többi része számára is nehéz idők járnak, különösen mert jelentősen megnőttek az élelmiszer- és energiaárak, de ha hagyjuk, hogy Putyin győzzön, akkor mindannyian sokkal nagyobb árat fogunk fizetni hosszú éveken keresztül” – hangsúlyozta.

Stoltenberg szerint a szövetségesek érdeke, hogy támogassák Ukrajnát, “mert ha Putyin és más tekintélyelvű vezetők azt tapasztaljak, hogy az erőszak kifizetődő, akkor újra ahhoz fognak folyamodni céljaik elérése érdekében”, és ez még sebezhetőbbé teszi az egész világot. Mint mondta, a szövetségnek segítenie kell Ukrajna jogos önvédelmét, mert “nem lesz tartós béke, ha az agresszor Oroszország nyeri meg a háborút, az elnyomás és az autokrácia győzedelmeskedik majd a szabadság és a demokrácia felett”.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a legtöbb háború béketárgyalásokkal ér véget, “de hogy mi történik a tárgyalóasztalnál, az attól függ, hogy mi történt a csatatéren”. Ezért a békés megoldás esélyeit leginkább úgy növelhetjük, ha támogatjuk Ukrajnát. “A NATO tehát továbbra is Ukrajna mellett fog állni, ameddig csak szükséges. Nem fogunk meghátrálni!” – szögezte le.

A főtitkár arra számít, hogy a bukaresti találkozón a külügyminiszterek megállapodnak Ukrajna további támogatásáról. A NATO példátlan segítséget nyújtott eddig az országnak, egyebek között üzemanyagot, orvosi ellátmányt, téli felszereléseket és drónelhárító rakétákat szállított Ukrajnának – mondta. Megemlítette, hogy a tanácskozáson egyeztetnek a bosnyák, a georgiai, valamint a moldovai külügyminiszterrel is.

“Ezek a partnerországok is az orosz nyomással néznek szembe, ezért találkozónkon további lépéseket fogunk tenni annak érdekében, hogy segítsük őket függetlenségük megvédésében, és megerősítsük önvédelmi képességüket” – fűzte hozzá. Szót ejtett arról, hogy a külügyminiszterek Kína hatalmi törekvéseivel is foglalkozni fognak. Hangsúlyozta: Kína nem ellenfél, de egyre intenzívebben modernizálja haderejét, és szinte mindenhol növeli jelenlétét, továbbá arra törekszik, hogy ellenőrzése alá vonja a NATO-szövetségesek kulcsfontosságú infrastruktúráját.

“Az ukrajnai háború megmutatta, hogy veszélyesen függünk az orosz gáztól. Fel kell mérnünk tehát, hogy mennyire függünk más tekintélyelvű rezsimektől is, nem utolsósorban Kínától” – emelte ki. Végezetül kijelentette: itt az ideje lezárni Finnország és Svédország NATO-csatlakozási folyamatát, “a szövetség tagjaként ezek az országok és az euroatlanti térség biztonságosabbá, a NATO pedig erősebbé válik.”

The post Orosz agresszió: Stoltenberg szerint mindannyian nagy árat fizetünk az ukrajnai háború miatt, de az ukránok a vérükkel fizetnek appeared first on .

Miként tudunk viszonyulni Henry Ford azon nézetéhez, miszerint a kicsi kocsi egyúttal kicsit profitot is jelent? Vagy akár az is lehet, hogy felhasználói szemszögből ez a tényező gyakorlatilag elhanyagolható?

Bárhogy is, a cikkben foglalkozunk egy kicsit a kérdéskörrel. Egyrészt az érdekesség kedvéért, másrészt remélhetőleg az autózás iránt érdeklődők számára. Következzenek tehát a részletek.

Tényleg helytálló a kicsi kocsi-kicsi profit szemlélet?

A kérdést talán jobb, ha mindenki saját maga válaszolja meg a tapasztalatai alapján. Mindenesetre Henry Ford gondolkodásának egyik meghatározó elvéről van szó. Márpedig neki lehet hinni, ha autókról és autógyártásról van szó.

Persze a dolog felhasználói szempontból sem feltétlenül elhanyagolható. Ha mondjuk a Dubnicz autószerviz szolgáltatásai között szeretnénk választani, egy kisebb autóval alacsonyabb összeget tudunk elérni.

Egy kicsi kocsival persze nem feltétlenül csak az üzemeltetési költségek, hanem a rendelkezésre álló hely nagysága is kisebb lehet. Ezeket együttesen javasolt mérlegelni akkor, amikor az ember választani szeretne.

Mi mindent köszönhetünk Henry Ford tevékenységének az autózás terén?

Ki tudja, mikor következett volna be a forradalmi áttörés, ha Fordban nincs meg az elképesztő elszántság és innováció? Sokan talán nem is tudják róla, hogy már 12 éves korában kis gépműhelyt üzemeltetett a család udvarán.

Ez volt a kezdet. Később Detroitban tanult gépésznek, és már 30 éves kora előtt az Edison Illuminating Company főmérnöki posztját töltötte be. Bőven akadt tehát mozgástere, hogy belsőégésű motorokkal tudjon kísérletezni.

Bár első autós cégével még nem járt sikerrel, ellenben 1903-ban 11 társával együtt megalapította a Ford Motor Company-t. Innentől kezdve pedig praktikus és megfizethető autókkal formálta át teljes mértékben a felhasználói szokásokat.

A Fordnál egy nem is annyira kicsi kocsi hozta meg az áttörést

Bizonyára sejthető, hogy a híres nevezetes T-modellről van szó. Amely a méretét, a kapacitását és a teljesítményét illetően is különbözött azoktól a modellektől, amelyekkel a Ford egészen addig kirukkolt.

Külön érdekesség, hogy a T-modell bolygóműves sebességváltóját és elektromos gyújtóberendezését Galamb József tervezte meg. Sőt, a fejlesztésben egy másik magyar illetőségű szakember is szerepet vállalt. Farkas Jenőről van szó egyébként.

A híres T-modellben 2900 cm³-es négyhengeres motor duruzsolt. Akkoriban elképesztő szintlépéssel ért fel az is, hogy a végsebessége a 72 km/h-t is elérhette. Nagyobb modell, sokkal nagyobb kereslet, értelemszerűen nagyobb profittal.

Ennyi a történet zanzásítva. Azt pedig felhasználói szemszögből mindenki saját maga felmérheti, hogy számára inkább a kisebb vagy inkább a grandiózusabb modellek a szimpatikusak.

The post Mennyire volt helytálló Henry Ford “kicsi kocsi-kicsi profit” elve? appeared first on .

A koalíciós pártok – szociáldemokraták (SPD), Zöldek és liberálisok (FDP) – és a CDU/CSU ellenzéki jobbközép pártszövetség közös javaslata szerint a Bundestagnak ki kell mondania, hogy a Joszif Sztálin irányításával működő moszkvai vezetés szándékosan idézte elő a négymillió ember halálát követelő tömeges éhínséget.

Az éhínséggel egy időben az ukrán városokban üldözték az értelmiségieket, méghozzá “azzal a céllal, hogy elpusztítsák őket mint a kulturális identitás hordozóit”. A holodomor így “a totalitárius rendszerek által elkövetett embertelen bűnök listájához tartozik, amelyek milliók életét oltották ki Európában, különösen a huszadik század első felében” – áll a Bundestag következő heti ülésére beterjesztett határozattervezetben.

Ez a bűncselekmény “közös európai történelmünk része”, de kevéssé ismert Németországban és az Európai Unióban, ezért a szövetségi kormánynak hozzá kell járulnia a holodomorról szóló ismeretek terjesztéséhez és az áldozatokra emlékezéshez – sürgetik a kormánypárti frakciók és a CDU/CSU képviselőcsoportja.

Rámutattak: míg Ukrajnában évek óta folyik a holodomor kutatása, “Oroszországban Vlagyimir Putyin vezetése ideologizált történelempolitikát folytat, amely megakadályozza a sztálini bűnök, köztük a holodomor feldolgozását”.

A tervezetben az is szerepel, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja ellentétes a nemzetközi joggal, és “az európai békerend és értékrend elleni támadást jelent”, ezért a Bundestag “minden eddiginél határozottabban kiáll amellett, hogy nem lehet teret engedni Európában a nagyhatalmi törekvéseknek és az elnyomásnak”.

The post Népirtássá nyilváníthatja a német parlament az 1932-33-as ukrajnai éhínséget appeared first on .

A tisztségviselő közölte, hogy újra van áram azokban a lakásokban, amelyeket szombatig vissza tudtak kapcsolni a vezetékre. Hozzátette, hogy a szakemberek feszültség alá helyeztek egy másik nagyfeszültségű vezetéket is, így hamarosan újabb házakba tér vissza az áramszolgáltatás.

Valentin Reznyicsenko, Dnyipropetrovszk megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy a reggeli órákban az orosz erők rakétatámadást hajtottak végre Krivij Rihben a vasúthálózat ellen. Közölte, hogy két rakéta csapódott be, és komoly károkat okozott a közlekedési infrastruktúrában. A támadásban az eddigi információk alapján senki sem sérült meg – írta az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője nyilvánosságra hozta, hogy szombaton Ukrajna-szerte hét civil vesztette életét és 19 sérült meg orosz támadások következtében. A Dnyipro városát ért szombati rakétacsapás miatt egy embert holtan találtak egy ház romjai alatt. A támadás során 13 helyi sérült meg, közülük hármat kórházban ápolnak.

Herszon megyét szombaton 54 ízben lőtték az orosz erők, aminek következtében egy civil meghalt, ketten, köztük egy gyermek pedig megsebesültek – közölte a régió kormányzója.

Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó eközben arról adott hírt, hogy az ukrán erők Sztelmahivka közelében visszaverték az orosz csapatok támadásait. A település területén az oroszok TOSz-1A típusú nehéz lángszóró rendszereket használtak. “Az ukrán rakéta- és tüzérségi egységek az elmúlt nap során két orosz parancsnoki állást, tizenegy élőerő-, fegyver- és katonai felszerelésösszpontosulás területét, valamint az ellenség egy másik fontos objektumát találták el” – írta Hajdaj a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, vasárnapi összesítése szerint eddig Ukrajnában hozzávetőleg 87 310 orosz katona halt meg, közülük mintegy hatszázan az elmúlt nap alatt. Az ukrán katonák egyebek mellett mostanáig megsemmisítettek 2905 harckocsit és 1897 tüzérségi rendszert.

The post Orosz agresszió: a putyini erők csapást mértek a Herszont tápláló távvezetékre appeared first on .

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. legfrissebb, reprezentatív kutatása szerint a vásárlók felelősségre vonásáról is keményebben vélekedik a magyar lakosság, mint a tavalyi adatfelvétel idején: míg 38 százalék szerint hamis termékek vásárlóit nem terheli felelősség, addig 37 százalék a vásárlók felelősségre vonását sürgeti, mely az előző hullám adataihoz képest tíz százalékpontos növekedés.

A hamisítványok terjesztését a korábbi évekhez képest nagyobb arányban értékeli a lakosság bűncselekményként. Idén már a megkérdezettek 62 százaléka tartja bűncselekménynek a hamisítványok eladását, a tavalyi 53 százalék után. A megkérdezettek 16 százaléka szerint nem törvénybeütköző a hamis áruk terjesztése, miközben a felmérésben részt vevők 22 százaléka nem foglal állást a kérdésben.

A megkérdezettek 43 százaléka gondolja úgy, hogy a törvényi szabályozás elrettentheti az embereket a hamis termékek megvásárlásától, míg a népesség 29 százaléka nem hisz ebben, csaknem 27 százalék pedig bizonytalan a törvény elrettentő erejével kapcsolatban. Az elmúlt évekhez képest valamivel nőtt azoknak az aránya, akik a hamisítványok kiszűrése érdekében ellenőrzéseket szorgalmaznának: idén a megkérdezettek 68 százaléka mondta azt, hogy az ellenőrzések gyakoriságának és hatékonyságának növelésével lehetne fellépni a hamisítók ellen. Tavaly 61 százalék vélekedett így.

Idén már a megkérdezettek 66 százaléka értett egyet azzal az állítással, hogy a hamisítás miatt komoly bevételektől esik el a költségvetés, a tavalyi 59 százalék után. A válaszolók 53 százaléka gondolja úgy, hogy a hamisítás miatt munkahelyek szűnnek meg, ami a tavalyi évhez képest nyolc százalékpontos növekedést jelent – olvasható a felmérésben.

The post Szigorúbban büntetnénk a hamisítást appeared first on .

A megállapodást ismertető közös nyilatkozatukban kiemelték, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja “globális energiaválsághoz vezetett”, amely “példátlanul megterheli gazdaságainkat, és különösen a legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportokat”. Ez a helyzet “különösen érzékenyen érinti Európát” a földgáz negyven százalékát biztosító Oroszországból érkező szállítások visszafogása miatt.

Ezért Németország és Franciaország a válság kezelésére tett európai uniós szintű válaszlépéseket mellett tovább erősíti “szoros kapcsolatait az energia területén”, és az energiaellátás biztonságának érdekében elkötelezi magát a kölcsönös támogatás és szolidaritás mellett.

A konkrét intézkedések közül kiemelték, hogy a földgázellátásban Franciaország Németország és további EU-s tagállamok, főleg az orosz energiafüggőség oldására törekedő közép-, és kelet-közép-európai országok támogatása érdekében leállította Németországból származó gázimportját és a francia hálózat teherbíró képességének határain belül növelte németországi földgázexport-kapacitását.

Franciaország így akár napi száz gigawattórának megfelelő mennyiségben képes növelni németországi földgázszállításait. Arról is megegyeztek, hogy kidolgoznak egy állandó német-francia földgázellátási szolidaritási mechanizmust, amelyről a két kormány következő együttes ülésén, 2023 első negyedévében hivatalos megállapodást is kötnek .

A villamosenergia területén Németország vállalta, hogy Franciaország téli áramellátásának biztosítását szolgálva a lehető legnagyobb mértékben növeli a két ország ellátórendszereit összekötő kapacitást. Németország az átviteli kapacitás növelésén kívül amellett is elkötelezte magát, a megújuló forrásokra támaszkodó energiatermelés bővítésével, a tartalékba helyezett erőművek újraindításával és az utolsó, még termelő atomerőművek üzemidejének meghosszabbításával minden lehetséges módon növeli áramtermelését és franciaországi exportját – áll a német és a francia kormányfő közös nyilatkozatában.

The post Az energiaellátás biztonságát szolgáló szolidaritási megállapodást kötött Németország és Franciaország appeared first on .

Külföldi útjaimon, ha tehetem, célirányosan keresem fel a különböző emlékhelyeket, de olykor előfordul, hogy egy-egy ilyen hely véletlenül kerül a látóterembe. Így történt ez májusban is, amikor Hollandia hajózható csatornarendszerének egyik kikötőjébe érkezve egy emlékhelyet jelölő táblára lettem figyelmes. Készítettem néhány fotót, majd utánanéztem, hogy milyen eseményekre emlékeztet Dinteloord táblája.

Dinteloord egy nagyjából hatezer lakosú település Hollandia Észak-Brabant tartományában, közel Rotterdamhoz és az Északi-tengerhez. Földrajzi elhelyezkedése miatt a második világháború idején a Németországba tartó vagy onnan visszatérő szövetséges repülőgépek rendszeresen átrepültek felette, de nem mindegyik volt olyan szerencsés, hogy vissza is érjen támaszpontjára. A Dinteloord melletti síkságon 1942 májusa és 1945 februárja között két amerikai és két angol bombázó, három német, egy angol és egy amerikai vadászgép és egy angol szállító-vitorlázógép személyzetének ért véget a háború. Volt, aki megmenekült, mások hadifogságba estek, harminc hajózó pedig életét vesztette. Az áldozatok többsége a bombázók 5-10 fős személyzetéből került ki.

[...] Bővebben!

Joe Biden az elmúlt napok halálos lövöldözései nyomán nyilatkozott. Az amerikaiak családi ünnepe alkalmából Nantucket városában, a helyi tűzoltóságon tett látogatáson az elnök úgy vélekedett, hogy a félautomata fegyverek forgalmazása társadalmi szinten nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, és csupán a fegyvergyártóknak hoz hasznot.

Kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a december közepéig tartó csonka – az új törvényhozás összeülése előtti – kongresszusi ülésszakban még kísérletet tesz a jogszabályok módosítására. “Megpróbálok megszabadulni a támadófegyverektől” – fogalmazott az elnök.

A fegyvertartással kapcsolatos elnöki megállapításokra Thomas Massie, a képviselőház republikánus tagja a Fox News hírtelevízió összefoglalója szerint azzal reagált, hogy az elnök megszólalása rosszindulatot tükröz a legtöbb amerikai fegyverbirtokos irányába, és megjegyezte, hogy az amerikaiak korábban elutasították a fegyverek korlátozására tett kísérletet, amelyet a képviselőház demokrata elnöke, Nancy Pelosi terjesztett elő.

Mark Alford, a januárban összeülő kongresszus leendő republikánus tagja ugyanitt arra hívta fel a figyelmet, hogy az elnök által említett félautomata fegyverek kategóriájába tartozik az eladott amerikai fegyverek mintegy fele.

The post Biden: beteg gondolat a félautomata fegyverek szabad árusítása appeared first on .

Az ítélőtábla honlapján olvasható közlemény szerint a rendszeresen italozó és pszichiátriai kezelés alatt álló vádlott korábban több alkalommal bántalmazta a vele egy házban élő édesapját, majd 2020. május 3-án egy kalapáccsal többször fejbe verte, megtaposta a férfit, aki a helyszínen meghalt.

A vádlottat különös kegyetlenséggel, a bűncselekmény elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes ember sérelmére elkövetett emberölés miatt ítélték első fokon életfogytig tartó fegyházbüntetésre. A bíróság egyúttal elrendelte a vádlottal szemben korábban kiszabott, 2 év, 3 évre felfüggesztett börtönbüntetés végrehajtását is.

Az elsőfokú ítélet ellen a vádlott és védője is felmentésért fellebbezett.

Az ítélőtábla felülbírálatában nem találta alaposnak a vádlottnak azt a védekezését, hogy jogos védelmi helyzetben cselekedett, mert édesanyja egyértelműen arról számolt be: a fia nekiesett az édesapjának, brutálisan bántalmazta, többször fejére sújtott a kalapáccsal, és a mellkasára is többször ráugrott.

A vádlott ugyan pszichiátriai kezelés alatt állt, de az igazságügyi elmeorvos szakértői vélemény szerint személyiségzavara a beszámítási képességét nem befolyásolta. Az elsőfokú bíróság feltárta a büntetés kiszabása során irányadó tényezőket és azok helyes mérlegelésével törvényes büntetést szabott ki.

Jelentős súlyosító körülmény volt az ügyben – tették hozzá -, hogy “a vádlott élet elleni cselekménye többszörösen is súlyosabban minősült”, ráadásul tettét korábban szintén édesapja bántalmazásáért kirótt felfüggesztett szabadságvesztés hatálya alatt követte el.

The post Jogerősen életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték Szilágyi István fiát appeared first on .

“Andrzej Duda elnök álláspontja teljesen világos. (…) Amennyiben Németország átadná a rendelkezésére álló Patriot-ütegeket, akkor ezeknek a lengyel területet, a lengyel állampolgárokat kell védeniük” – hangsúlyozta Pawel Szrot kabinetfőnök a lengyel közszolgálati rádióban. Szrot ezért tartotta fontosnak ezt hangsúlyozni, mert szerdán Mariusz Blaszczak kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter, az Ukrajnát érő újabb orosz rakétatámadásokra hivatkozva arra kérte a német felet, hogy inkább Nyugat-Ukrajnába küldje a Berlin által Lengyelországnak felajánlott Patriot légvédelmi rakétarendszert.

“Ez meg fogja védeni Ukrajnát a további halálesetektől és áramkimaradásoktól, és növelni fogja biztonságunkat keleti határunkon” – érvelt Blaszczak.

Szavait Christine Lambrecht német védelmi miniszter csütörtökön úgy kommentálta: a Varsónak felajánlott Patriot-ütegeket csak a NATO területén belül lehetséges telepíteni, mert az észak-atlanti szövetség légvédelmi rendszerének részét képezik. Ha máshol akarják telepíteni őket, arról a szövetségesekkel egyeztetni kell – húzta alá Lambrecht.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára pénteken Brüsszelben emlékeztetett: Németország már szállított modern légvédelmi rendszereket Ukrajnának, a NATO külügyminisztereinek jövő heti találkozóján további ilyen lépésekre fogja biztatni a szövetségeseket. “A konkrét döntések (…) viszont nemzeti hatáskörbe tartoznak” – tette hozzá.

A témához visszatért Duda is, kérdésre válaszolva a litvániai látogatása során tartott sajtóértekezleten. “Katonai szempontból a legjobb az lenne, ha – tekintettel Lengyelország területének védelmére is – a rakéták helye bizonyos távolságban a lengyel határtól, Ukrajnában lenne” – jelentette ki Duda. Hozzátette: akkor védenék a legjobban Ukrajnát és Lengyelországot egyaránt.

Megjegyezte: a Patriot-ütegek elhelyezéséről a velük rendelkező fél, vagyis Németország dönt.

Blaszczak egy északkelet-lengyelországi hadgyakorlaton tartott pénteki sajtóértekezleten megerősítette: Lengyelország védelme szempontjából is előnyösnek tartja a rakéták nyugat-ukrajnai telepítését. Emellett Ukrajna légvédelmének megerősítése hozzájárulhat egy újabb menekülthullám megelőzéséhez – érvelt.

A Patriotok nyugat-ukrajnai, nem pedig lengyelországi telepítéséről szóló kormánypárti javaslatot élesen bírálták a lengyel ellenzék képviselői.

Németország azt követően ajánlotta fel Lengyelországnak a Patriot-rendszert, hogy robbanás történt a kelet-lengyelországi Przewodów településen, két ember halálát okozva. A részleges vizsgálati eredmények alapján Varsó közölte: feltehetőleg az ukrán légvédelem egyik, szovjet gyártmányú rakétája csapódott be. Az esetet “tragikus kimenetelű balesetnek” nevezték. A német felajánlás a lengyelországi Patriot-állomány ideiglenes bővítését jelentené. Egy lengyel-amerikai megállapodás értelmében ugyanis a lengyel hadsereg az év végéig két Patriot-üteget szerez be. Két további üteget már korábban Délkelet-Lengyelországba telepítettek az ukrajnai háború kitörése miatt megerősített amerikai katonai jelenlét keretében.

The post Német Patriot-ütegek: Duda egyszer így, másszor úgy beszél appeared first on .

“Városaitokat a bombák kalapácsként sújtják, miközben a rakétaeső halált, pusztítást, fájdalmat, éhezést, szomjazást és fázást okoz, utcáitokon sokaknak menekülni kellett hátrahagyva otthonaikat és szeretteiket, nagy folyóitok mellett mindennap vér és könnyek folyói áramlanak” – írta Ferenc pápa. Az egyházfő kifejtette, az ukránok könnyeit a sajátjaival akarja vegyíteni, mivel nincsen nap, amikor ne hordozná szívében és imáiban őket.

“A ti fájdalmatok az én fájdalmam. Jézus keresztjén ma benneteket látlak, akik az agresszió okozta rémülettől szenvedtek” – jelentette ki a pápa. Hozzátette, hogy a megkínzott Isten újra él a kínzás nyomait viselő holttestekben, a városokban felfedezett tömegsírokban, valamint a lelkekbe vésődő számos kegyetlenségben.

Ferenc pápa azt kérdezte, miért történik mindez, miként bánhatnak így emberek más emberekkel. Elmondta, tragikus sorsokról értesül, közöttük gyerekek meggyilkolásáról, megsebesítéséről, árván maradt vagy anyjuktól elszakított kicsikről.

“Együtt sírok veletek minden gyerekért, aki ebben a háborúban elveszítette az életét, mint Kira Odesszában, mint Liza Vinnicjába, és több száz más gyerek: mindegyikük halála az emberiség veresége” – írta a pápa.

Ferenc pápa a deportált gyerekekről és az ukrán édesanyák felmérhetetlen fájdalmáról is megemlékezett. Szólt a fiatalokról, akik hazájuk védelmében bátran fegyvert fogtak, félretéve a jövőjükről táplált álmaikat, a férjeiket elveszítő feleségekről, akik ajkukat összeszorítva, csendben, méltósággal, határozottsággal továbbra is kitartanak gyerekeik mellett, megemlítette azokat, akik szeretteiket védik, az időseket, akik életük békés befejezése helyett a háború sötét árnyékában találták magukat. Ferenc pápa szólt a megerőszakolt nőkről, a lelkükben, testükben sebzettekről.

“Gondolok rátok és közel vagyok hozzátok szeretettel és elismeréssel azért, ahogyan szembeszálltok a nagyon kemény próbatétellel” – írta.

Szólt a segítséget nyújtó önkéntesekről, a gyakran testi épségüket is kockáztató papokról, akik az emberek mellett maradtak, az otthontalanná váltakról és menekültekről, és a hatóságok képviselőiről, akiknek tragikus időkben kell vezetni az országot és hosszútávú döntéseket hozni a béke érdekében – fogalmazott.

Ferenc pápa most is – ahogyan a szerdai audiencián mondott beszédében is – a harmincas évek elején Ukrajnában átélt éhínséghez, az általa népirtásnak nevezett holodomorhoz hasonlította a jelenlegi helyzetet. A Sztálin által okozott éhínségnek szombaton lesz az emléknapja. Ferenc pápa levele végén hangsúlyozta, hogy az ukrán nép az őt sújtó mérhetetlen tragédia ellenére soha nem veszítette bátorságát, soha nem adta át magát az önsajnálatnak.

“A világ egy merész és bátor népet ismert meg, egy népet, mely szenved és imádkozik, sír és küzd, ellenáll és remél: nemes és mártír nép ez” – írta. Az egyházfő hozzátette, azért imádkozik, hogy az ukránok ne érezzék, magukra hagyták őket, de azért is, hogy az emberek ne szokjanak hozzá a háborúhoz. A pápa arra kérte egyházát és a világ minden részén élőket, éreztessék szeretetüket és közelségüket főleg most, a téli hideg hónapjaiban, karácsony közeledtével.

Ferenc pápa Szűz Mária oltalmát kérte emlékeztetve, hogy neki ajánlotta fel már márciusban, a háború kezdete után egy hónappal, nemcsak Ukrajnát, hanem Oroszországot is.

The post Orosz agresszió: Ferenc pápa levelet írt az ukrán népnek appeared first on .

A legnagyobb német autós érdekvédelmi szervezet kimutatása szerint a Super E10 literenkénti országos átlagára szerdán 1,785 euró volt. Ez 6,4 centes csökkenés az egy héttel korábbihoz képest. Az autózási főszezonra, a június-augusztusi időszakra biztosított üzemanyagadó-kedvezmény hatását kiszűrve ez a fajta benzin legutóbb február 23-án, az Oroszország Ukrajna elleni háborújának megindítása előtti napon volt olcsóbb.

A dízel ára is hasonló mértékben csökkent, a literenkénti átlagár 1,899 euró volt szerdán, ami 6,5 centes csökkenés heti összevetésben. Ez az üzemanyag is az ukrajnai háború eleje körüli időszakban – március 3-án – volt olcsóbb legutóbb. Az árak csökkenése elősorban a nyersolaj világpiaci árának mérséklődésének tulajdonítható – írta elemzésében az ADAC, rámutatva, hogy a Brent típusú olaj hordónkénti ára egy hét alatt nagyjából 5 dollárral csökkent, 94 dollárról a 89 dollár körüli szintre.

További fontos tényező a piaci verseny erősödése, a töltőállomások ismét egyre inkább igyekeznek az áraik csökkentésével magukhoz csábítani a tankolásra készülő autósokat.

Azonban 2022 így is az üzemanyagár-rekordok éve Németországban, főleg Oroszország Ukrajna elleni támadása miatt – emelte ki az érdekvédelmi szervezet. A január-októberi időszakban a Super E10 literenként átlagára 1,880 euró volt, jelentősen, 29,1 centtel meghaladva az előző, 2012-ben regisztrált rekordot. A dízel utóbbi tíz havi, literenkénti átlagára 1,957 euró volt, ami még nagyobb, 47,9 centes emelkedés 2012-höz képest.

Ugyancsak figyelemre méltó, hogy 2022-ben októberig bezárólag egyetlen olyan hónap sem volt, amikor a Super E10 vagy a dízel az előző, 2012-es rekordév átlagértéke alatt volt – tették hozzá az ADAC üzemanyagpiaci gyorselemzésében.

The post Jelentősen csökkentek az üzemanyagárak Németországban appeared first on .

Az Európai Bizottság napokban közzétett, az online gyűlöletbeszéd felszámolását célzó magatartási kódex betartására vonatkozó, immáron hetedik értékelése szerint, a vállalatok által 24 órán belül felülvizsgált, gyűlöletbeszéddel kapcsolatos bejelentések száma a legutóbbi két értékeléshez képest csökkent: 2020-ban 90,4 százalékos volt a megvizsgált értesítések aránya, tavaly ez 81, idén pedig 64,4 százalékra esett vissza. Az Európai Bizottság szerint csak a TikTok videomegosztó közösségi hálózati szolgáltatás javított az értesítések vizsgálata terén, továbbá a Youtube volt az az internetes felület, amely fejlesztette eltávolítási arányait.

Az értékelésben az áll, hogy a magatartási kódexhez csatlakozott internetes cégek átlagban 69,6 százalékban távolították el a bizonyos csoportok elleni gyilkosságra vagy erőszakra buzdító tartalmakat, míg a rágalmazó szavakat vagy sértő képeket használó tartalmakat az esetek 59,3 százalékában. Az Európai Bizottság ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy pozitív fejlemény tapasztalható a vállalatok által a felhasználóknak küldött visszajelzések gyakoriságában és minőségében, aminek javítására a testület 2021-es jelentésében szólította fel a vállalatokat.

Európai Bizottság és négy nagy internetes vállalat, a Facebook, a Microsoft, a Twitter és a YouTube által 2016 májusában elfogadott magatartási kódex kiegészíti a rasszizmus és idegengyűlölet elleni küzdelemről rendelkező uniós jogszabályt. Ez utóbbi bűncselekménnyé nyilvánította az erőszakra vagy gyűlöletre uszítást faji, bőrszín szerinti, vallási, származási vagy nemzeti, illetve etnikai hovatartozásuk alapján meghatározott emberek csoportjával vagy e csoport valamely tagjával szemben. A magatartási kódexhez azóta az Instagram, Snapchat, Dailymotion, TikTok, valamint a LinkedIn is csatlakozott.

The post Európai Bizottság: lassult a nagy internetes cégek fellépése az online gyűlöletbeszéddel szemben appeared first on .

A közlemény szerint a minisztériumi főosztályvezető magyar állami forrású támogatásokkal kapcsolatos előkészítő, koordináló tevékenységet végzett. Munkája miatt rendszeres kapcsolatot tartott fenn egy Veszprém megyei szálloda tulajdonosával, egy budapesti uszoda ügyvezetőjével és egy vidéki polgármesterrel.

A vádirat szerint a főosztályvezető a neki és a családtagjainak juttatott jogtalan előnyökért cserébe több alkalommal biztosította a támogatást kérő szervezetek vezetőit arról, hogy – hivatali pozíciójából eredő lehetőségeit kihasználva – segíti az államtitkársághoz benyújtott támogatási kérelmeik elfogadását.

A támogatások gördülékeny intézéséért cserébe 2020 és 2021 között különböző jogtalan előnyöket kért és fogadott el, többek között ingyenes golfklubtagságot, évente több alkalommal luxus golfhétvégéket, uszodabérleteket, valamint egy 600 ezer forint értékű futópadot. Utóbbi megvételéhez a főosztályvezető – az államtitkárság szervezetének megtévesztésével és a támogatás valódi céljának elfedésével – maga szerzett költségvetési támogatást az őt megvesztegető alapítvány vezetőjének.

A nyomozás során az ingyenes juttatásokat bizonyító okiratokon kívül lefoglalták a futópadot és 26 millió forint készpénzt is.

A Központi Nyomozó Főügyészség vezető beosztású hivatalos személy által üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt emelt vádat a főosztályvezető és további öt ember ellen, akik közül hárman a támogatásban részesülő gazdálkodó szervezetek vezetői, míg további két ember a vesztegetés elkövetéséhez nyújtott segítséget.

The post Hivatali vesztegetés miatt vádat emeltek egy minisztériumi főosztályvezető ellen appeared first on .

Zelenszkij a londoni üzleti napilapban megjelent interjúban kijelentette: az ukrán infrastruktúra lerombolását célzó új orosz stratégia sem gyengíti Ukrajna eltökéltségét összes megszállt területének felszabadítására. “Minden területet vissza kell szereznünk, és ha nincs diplomácia, akkor ennek módja a csatatér” – fogalmazott az ukrán államfő. Hozzátette: ha Ukrajna nem kapja vissza összes megszállt területét, akkor a háború egyszerűen “befagy”, és csak idő kérdése, hogy mikor tör ki újra.

A Financial Times felidézte, hogy Oroszország szerdán hetven rakétát lőtt ki ukrajnai infrastrukturális célpontokra. Emiatt Ukrajna 80 százalékában megszűnt az áram- és a vízszolgáltatás, és egy időre mind a 15 ukrán atomreaktort le kellett kapcsolni a hálózatról az áramszolgáltatás instabillá válása miatt.

Zelenszkij, aki a Financial Times beszámolója szerint a szintén vízszolgáltatás nélkül maradt kijevi elnöki irodában fogadta a lap újságíróit, kijelentette: az e héten végrehajtott támadások elképzelhetetlenek lennének a modern világban, hiszen “talán 80-90 éve” nem fordult elő olyasmi az európai kontinensen, hogy egy ország teljes sötétségbe boruljon.

Hozzátette ugyanakkor, hogy “az állam remekül szembeszállt” a problémákkal, “az energiaipari dolgozók, a rendkívüli helyzetek minisztériuma, az aknamentesítők, mindenki” az áramszolgáltatás helyreállításán dolgozott, és azon, hogy “legalább egy kis víz legyen”.

Csütörtökre megkezdődött a reaktorok visszakapcsolása a hálózatra, és Kijev egyes kerületeiben már ismét van vízszolgáltatás – áll a Financial Times írásában.

Az Oroszország által 2014-ben megszállt Krímmel kapcsolatban a lap felidézte: Kijev egyes nyugati partnerei attól tartanak, hogy ha Ukrajna kísérletet tesz e terület visszaszerzésére, akkor az a háború veszélyes eszkalációjához, akár nukleáris fegyverek bevetéséhez is vezethet.

Zelenszkij erre utalva kijelentette: megérti, hogy “mindenki zavarodott a helyzet miatt, és azzal kapcsolatban, hogy mi történik a Krímmel”. Az ukrán elnök hozzátette: ha valaki olyan megoldást kínál, amely lehetővé teszi a Krím megszállásának megszüntetését nem katonai eszközökkel, akkor ő ezt a megoldást pártolná.

The post Orosz agresszió: Zelenszkij szerint csak az orosz haderő teljes kivonulása hozhat tartós megoldást appeared first on .

Pejcinovic Buric, a nők elleni erőszak felszámolásának november 25-én esedékes nemzetközi napját megelőzően kiadott nyilatkozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy a háború elől Ukrajnából elmenekült több mint hétmillió ember 90 százaléka nő, lány és gyermek, akik különösen ki vannak téve a szexuális erőszak és az emberkereskedelem veszélyének. Kijelentette, azonosítani kell a kiszolgáltatott helyzetben lévőket, különösen a szexuális erőszak áldozataivá vált nőket és gyermekeket.

“Azok számára, akik már elszenvedtek ilyen bűncselekményeket, meg kell kettőznünk erőfeszítéseinket a segítség javítása érdekében” – fogalmazott nyilatkozatában a 46 országot tömörítő európai emberi jogi szervezet főtitkára.

A kórházakat és az orvosokat fel kell készíteni a nemi erőszakra való reagálásra. Biztosítani kell az orvosi és igazságügyi orvosszakértői vizsgálatokat, valamint az azonnali és hosszabb távú traumakezelést. A menekültek körében elkövetett nemi alapú erőszak áldozatainak tanácsadást kell biztostani saját nyelvükön – mondta.

Közölte továbbá: az elkövetőket el kell számoltatni. Ezzel összefüggésben elismerését fejezte ki az ukrán hatóságoknak az isztambuli egyezmény ratifikálása érdekében tett lépéseikért.

Azzal, hogy az isztambuli egyezményhez ez idáig 34 ország csatlakozott, jelentős előrelépés történt a nők ellen elkövetett nemi alapú erőszak felszámolásában, azonban – mint írta – további kihívásokkal kell szembenézni. A konfliktusövezetekben a szexuális erőszak továbbra is jelentős kihívást jelent, ahogy azt az ukrajnai menekültek esetei mellett az iráni női tüntetők elleni nemi erőszakkal kapcsolatos fenyegetésekről szóló jelentések is mutatják – közölte.

Azáltal, hogy iránymutatásokat ad a szexuális erőszak áldozatainak védelmére és az elkövetők megbüntetésére, beleértve a háborús időszakot is, az isztambuli egyezmény minden eddiginél fontosabbá vált. “Ezért arra biztatom az országokat világszerte, hogy csatlakozzanak az egyezményhez” – tette hozzá a főtitkár.

The post Orosz agresszió: az Európa Tanács segítené a szexuális erőszak áldozatait Ukrajnában appeared first on .

Zelenszkij rámutatott: különböző nemzetközi intézmények jelenleg “az orosz terror megfékezésének különféle módszereit keresik”. Egyúttal feltette a kérdést: az EBESZ miért nem tartozik ezen intézmények közé? “A terrorállam miért marad szervezetük tagja még a kilenc hónapon át folyamatosan elkövetett bűncselekmények után is?” – kérdezte az ukrán elnök.

Utalva arra, hogy Lengyelország megtagadta a vízumot a varsói közgyűlésre készülő orosz küldöttségtől, Zelenszkij kijelentette: ha ez nem történt volna meg, “a terrorállam képviselői” az értekezlet résztvevői között lettek volna. Úgy vélte: Oroszország EBESZ-tagsága a szervezet minden alapítóelvének “nyílt meggyalázása”.

Zelenszkij rámutatott: Oroszország jelenleg tömeges rakétatámadásokat hajt végre ukrán városok ellen, hogy emberek milliói maradjanak áram, kommunikáció, fűtés és víz nélkül. “Megpróbálnak menekültet csinálni több millió ukránból, akik más országokban, az önök országaiban keresnek menedéket” – jelentette ki Zelenszkij.

Margareta Cederfelt, az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének elnöke aláhúzta: a háborút Moszkva robbantotta ki, Oroszországot meg kell győzni, hogy “fejezze be az agressziót, és hagyja el Ukrajnának általa megszállt területét”. Amennyiben ez nem történik meg, az EBESZ-nek, valamint a szervezet Parlamenti Közgyűlésének “nagyon határozott módon meg kell fontolnia” az orosz tagságot a szervezetben – jelentette ki Cederfelt.

Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter, az EBESZ soros elnöke megállapította: az EBESZ eddig “nem tapasztalt az Oroszországi Föderáció által kirobbantott ukrajnai háborúhoz hasonló mélyreható válságot”.

“Ez a háború egzisztenciális fenyegetést jelent Ukrajnának, miközben az EBESZ a saját, 21. században vállalt szerepét illető kérdéseket tesz fel magának” – fogalmazott Rau. Aláhúzta: a nemzetközi közösség a nemzetközi jog alapelveinek védelmében egyesült, így az EBESZ-országok túlnyomó többsége is magáénak tekinti a nemzetközi jog elveit.

Beismerte egyúttal: az EBESZ arra kényszerült, hogy “a legkisebb közös nevező szintjén” működjön. “Egyre szűkül azon lépések köre, amelyekben egyetértünk, ez sajnos negatív hatással van a szervezet hosszú távú kilátásaira” – mondta a lengyel külügyek vezetője.

Az agresszió és az erőszak eltűrése “különféle szervezetek szétesését eredményezheti” – jegyezte meg Rau, hozzátéve: meg kell fékezni Oroszország “birodalmi ösztöneit”. Az EBESZ további működése nem lehet öncélú – hangsúlyozta Rau, hozzáfűzve egyúttal: továbbra is bízik a szervezeten belüli partnerségben és együttműködésben.

Az ukrajnai háborúról szóló varsói EBESZ-értekezleten mintegy 200 képviselő vesz részt 52 országból. Az orosz küldöttségen kívül a fehérorosz képviselők sincsenek jelen.

The post Orosz agresszió: Zelenszkij Oroszország kizárását szorgalmazta az EBESZ-ből appeared first on .

“A Fehérorosz Köztársaság hatalmi struktúráinak mintegy 10-15 ezer embere készen áll arra, hogy részt vegyen az Oroszországi Föderáció úgynevezett különleges katonai műveletében. Mindenekelőtt a magas pénzügyi támogatás vonzereje miatt” – fogalmazott a katonai vezető.

Hromov ugyanakkor alacsonyra értékelte a fehérorosz fegyveres erők készségét a független katonai műveletekre. Szavai szerint a kijevi vezérkar az erkölcsi és pszichológiai állapotot alacsonynak tartja, és emlékeztetett arra, hogy a katonák többsége megtagadta az Oroszország Ukrajna elleni háborújában való részvételt.

Az ukrán vezérkar csütörtökön videoüzenetben sürgős felhívást intézett a fehérorosz néphez, hogy Fehéroroszországot Oroszország ne vonhassa be Ukrajna elleni háborújába.

“Oroszország különleges szolgálatai provokációkat készítenek elő az önök területén, támadásaik célja létfontosságú infrastrukturális létesítmények lehetnek, különösen az asztraveci atomerőmű” – idézett a felhívásból az Ukrajinszka Pravda hírportál. Az ukrán vezérkar kijelentette, hogy Oroszország “bármilyen eszközzel” megpróbálja bevonni az Ukrajna elleni háborúba Fehéroroszországot. Az ukrán fegyveres erők ezért arra kérik a fehéroroszokat, hogy követeljék vezetésüktől a fehérorosz alkotmány betartását, kövessék nyomon a gyanús személyek és járművek tevékenységét a létfontosságú infrastrukturális létesítmények közelében, jelentsék ezeket a rendfenntartóknak, és ha ezek részéről nincs reakció, minden rendelkezésre álló eszközzel tájékoztassák a világközösséget.

“Ukrajna nem tekinti az Önök országát, különösen a fehérorosz népet ellenségnek. Nem megyünk és nem is tervezünk semmilyen agresszív akciót a Fehérorosz Köztársaság területén. Ez Ukrajna hivatalos álláspontja” – szögezte le felhívásában a vezérkar.

Andrij Kosztyin főügyész egy tévéműsorban elmondta, hogy a megerősített adatok szerint Herszon megye orosz megszállás alól felszabadított részében eddig kilenc kínzókamrát fedeztek fel, és az orosz megszállók által meggyilkolt 432 civil holttestét találták meg. Hozzátette, hogy jelenleg 12 közös ügyészi és nyomozói csoport dolgozik Herszon megye területén. Kiemelte, hogy továbbra is nagyfokú az aknaveszély a felszabadított településeken.

Az ukrán vezérkar napi összesítésében közölte, hogy mintegy 310-zel 85 720-ra nőtt az Ukrajnában meghalt orosz katonák száma.

Újabb 400 millió dollárnyi katonai segélyt küld az Egyesült Államok Ukrajnának
Az Egyesült Államok újabb 400 millió dollárnyi (mintegy 170 milliárd forint) katonai segítséget bocsát Ukrajna rendelkezésére – az összeg felhasználására az elnök adott felhatalmazást a Külügyminisztérium számára. Fehér Ház közleménye szerint az elnök által aláírt intézkedés az újabb segélycsomagról védelmi eszközöket és szolgáltatásokat tartalmaz. A segélycsomag a védelmi minisztérium erőforrásait terheli. Ezzel egy időben az elnöki hivatalhoz tartozó Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője, Adrienne Watson közölte, hogy az eszközök között szerepelnek lövedékek föld-levegő rakétarendszerek számára, valamint nehéz gépfegyverek, hogy Ukrajna képes legyen ellenállni a polgári infrastruktúráját célzó orosz fenyegetésnek.

The post Orosz agresszió: Az ukrán vezérkar becslése szerint legfeljebb 15 ezer fehérorosz kész harcolni Ukrajna ellen appeared first on .

Szalay-Bobrovniczky Kristóf közölte, hogy ez a radarrendszer az izraeli Vaskupola összeállításában is szerepel. Az eszközök folyamatosan érkeznek majd Magyarországra a jövő évtől kezdve. A radarokhoz egy rakétarendszer is kapcsolódik, a rakéták norvég-amerikai gyártmányúak.

A működési elv az, hogy a radarok figyelik, milyen tárgyak érkeznek a védendő terület felé. Össze vannak kötve a rakétarendszerrel, amely részben automatizált, részben emberi döntés után csapást mér a berepülő eszközre, megsemmisítve azt. A miniszter hangsúlyozta, hogy a modern technológiának köszönhetően a folyamat nagyon gyors.

Az a cél, hogy a légvédelmi rendszer Magyarország egész területét lefedje. Szalay-Bobrovniczky hangsúlyozta, hogy már 2016-2017 táján megkezdték a honvédelmi és haderőfejlesztési programot, ami a mostani orosz-ukrán háború fényében jó döntésnek bizonyult. Részben a szárazföldi csapatokat, részben a légvédelmet erősítő eszközöket szereznek be.

A tárcavezető ugyanakkor kiemelte, hogy felkészült katonákra is szükség van, akik kezelni tudják a tankokat, drónokat. A kormány a jövőben még inkább figyel majd a hivatásos és a tartalékos állomány kiképzésére. Az orosz-ukrán háború miatt fontos a higgadtság. A kormány felkészülten figyeli a fejleményeket – tette hozzá Szalay-Bobrovniczky.

The post Szalay-Bobrovniczky: a világ egyik legmodernebb radarrendszerét vásárolja Magyarország Izraeltől appeared first on .