Biztonságpolitika

Petőfi Attila, a Készenléti Rendőrség kiemelt ügyeket felderítő főosztályának vezetője szombati budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, a férfi a gyilkosság helyszínének közelében töltötte gyerekkorát, majd asztalosnak tanult, de nem dolgozott a szakmájában, később hajléktalan lett, lopásokból tartotta fenn magát.

Petőfi elmondása szerint a rendőrség először a nő környezetét derítette fel, 240 embert vizsgáltak át, de ez nem hozott eredményt. Ezután olyan férfiakat kerestek, akik a helyszínhez köthetők, és ad-hoc módon követhették el a gyilkosságot.

A gyanúsítottak számát 330 ezerről 1800-ra csökkentették, közülük DNS-mintát is vettek, de nem találtak egyezést – tette hozzá. A Nemzeti Szakértői és Kutató Intézet szerdán jelezte a rendőröknek, hogy talált egy olyan – jelenleg büntetését töltő – férfit, akit a helyszínhez lehet kötni, és részese volt már hasonló bűncselekménynek.

Így jutottak el R. Szilveszterhez, aki a bűncselekmény elkövetésekor 35 éves volt, és a telefonjából kinyert adatok alapján a bűncselekmény előtti napokban is a helyszínen tartózkodott.

Petőfi tájékoztatása szerint a férfi nem tett vallomást. A rendőrökkel folytatott beszélgetés során azt mondta, látta, hogy a nőt egy férfi bántalmazza. Közbeavatkozott, megütötte a férfit, ekkor szerzett sérülést, így maradhatott a DNS-e a helyszínen.

A főosztályvezető szerint ezek az állítások a bizonyítékok alapján cáfolhatók, a férfi betanulta a szöveget.

Lontai Márton, a Nemzeti Szakértői és Kutatói Központ főigazgató-helyettese azt mondta, a férfitől vett DNS, illetve a helyszínen talált biológiai nyomok megegyeznek, a nő testén, illetve a környezetében talált DNS-maradványok minden bizonnyal R. Szilveszterhez tartoznak.

A gyilkosság 2013. szeptember 25-én történt. Az áldozat egy 36 éves helybeli nő volt, akit kocogás közben támadtak meg. Holttestére másnap hajnalban a szokásos futóútvonalához közeli bozótosban találtak rá. Támadója lemeztelenítette, speciális matrózcsomókat használva megkötözte, brutálisan megverte, megbecstelenítette, majd megfojtotta.

A BfV elnöke a Bild című lap pénteki számában elmondta, hogy osztja a szélsőjobboldali hajtóvadászatokról szóló médiajelentésekkel kapcsolatos kételyeket. Hozzátette, hogy “az alkotmányvédelemnek nincsenek megbízható információi arról, hogy történtek ilyen hajtóvadászatok”. Azzal a több televízióban bemutatott és az interneten megjelent videófelvétellel kapcsolatban, amelyen tüntetők üldöznek egy külföldinek tartott férfit, elmondta: nincsenek bizonyítékok arra, hogy a felvétel eredeti.

“Óvatos értékelésem szerint jó okok szólnak amellett, hogy célzottan hamis információról van szó, amely valószínűleg azt szolgálja, hogy elterelje a nyilvánosság figyelmét a chemnitzi gyilkosságról” – mondta Maasen.

A hajtóvadászatról szóló beszámolók a szászországi nagyváros központjában augusztus 26-án tartott, nem bejelentett tüntetésen történtekre vonatkoznak. A Bild akkor a hírportálján azt írta, hogy a demonstrálók csoportja dühöngő tömeggé változott. Kiemelték, hogy “hihetetlen jelenetek játszódtak le: radikálisok külföldinek tartott emberekre vadásztak”.

A megmozdulásokat egy augusztus 26-ra virradóra történt halálos késelés váltotta ki, az áldozat egy 35 éves német férfi, a gyanúsítottak menedékkérőként érkeztek az országba, valószínűleg Irakból és Szíriából, ketten előzetes letartóztatásban vannak, a harmadikat körözik.

A nem bejelentett tüntetésen történtek jellemzésére Angela Merkel kancellár és szóvivője, Steffen Seibert is használta a hajtóvadászat kifejezést.

Steffen Seibert pénteki berlini tájékoztatóján kitérő választ adott arra a többször feltett kérdésre, hogy Merkel szerint le kell-e mondania a szavait megkérdőjelező nemzetbiztonsági vezetőnek. Csupán annyit mondott, hogy Maasennek “fontos és felelősségteljes feladata van”.

Ugyancsak kérdésekre válaszolva elmondta, hogy a BfV elnöke nem egyeztetett az ügyben a kancellárral. Hangsúlyozta, hogy nem kíván hozzáfűzni semmit ahhoz, amit a Chemnitzben történtekről ő vagy a kancellár korábban mondott.

A Bild szerint a Merkel vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) soraiban már a BfV elnökének nyilatkozata előtt elégedetlenséget váltott ki a chemnitzi eset kormányzati kezelése. A CDU/CSU közös szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakciójának csütörtöki vezetőségi ülésén Arnold Vaatz szászországi CDU-s politikus, a képviselőcsoport egyik helyettes vezetője személyesen Seibertet is élesen bírálta, kiemelve: elfogadhatatlan, hogy a kormányszóvivő a tények ismerete nélkül olyan erős kifejezést használ, mint a hajtóvadászat.

Merkel a védelmébe vette szóvivőjét, hangsúlyozta, hogy a politikában gyorsan kell reagálni, és a chemnitzi ügyben is fel kellett lépni, mert a CDU/CSU-tól jobbra álló ellenzéki párt, az Alternatíva Németországnak (AfD) elkezdte hergelni a közvéleményt.

A CDU/CSU-val kormányzó Német Szociáldemokrata Párt (SPD) részéről pénteken Maassent és Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter bírálták. Így például Ralf Stegner, a párt egyik alelnöke kijelentette, hogy a BfV elnökének az alkotmányt, és nem “a demokrácia szélsőjobboldali ellenségeit” kellene védenie, a belügyminiszternek pedig menesztenie kell Maassent.

A nemzetbiztonsági szolgálat vezetőjének távozását sürgetik az ellenzéki Zöldek és az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) részéről is, Horst Seehofer viszont kijelentette, hogy töretlen a bizalma iránta.

Előzőleg, még szerdán Michael Kretschmer tartományi miniszterelnök a drezdai tartományi gyűlésben elmondott beszédében kiemelte: “nem volt csőcselék és hajtóvadászat vagy pogrom” Chemnitzben, és a történteket csak akkor lehet feldolgozni, ha az általánosítás helyett a tárgyilagosság nyer teret.

Így tudomásul kell venni, hogy nem a többséget képviselik mindazok, akik erőszakoskodtak, gyűlölködtek, vagy éppen náci üdvözlésre lendítették karjukat a gyilkosság miatt tartott demonstrációkon. Ezek a tüntetők szélsőjobboldaliak voltak, a szélsőjobb pedig a német “társadalmat fenyegető legnagyobb veszély” – mondta a szászországi miniszterelnök.

Hans Strobl Szászország tartományi főügyész a drezdai tartományi gyűlésben (Landtag) elmondta, hogy egy Irakból származó menedékkérőt keresnek, és a chemnitzi városi bíróság utasítására nyilvános körözést adtak ki ellene. Az emberöléssel eddig két férfit gyanúsítottak meg, az egyiket szíriai, a másikat iraki állampolgárként azonosították. Az ARD beszámolója szerint most ellenőrzik személyazonosságukat.

Az egyik gyanúsított, Alaa S. a szövetségi belügyminisztérium tájékoztatása szerint szíriai állampolgárságot adott meg, amikor 2015 szeptemberében a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) személyes meghallgatás nélküli – egy nyomtatvány kitöltésén alapuló – menedékjogi eljárást folytatott az ügyében és megadta neki a menedékjogot. A BAMF felülvizsgálja az eljárást és ellenőrzi a megadott adatok valódiságát – közölte a belügyminisztérium. A másik gyanúsított, Yousif A. a menedékjogi eljárása során tartott meghallgatásán benyújtott egy iraki személyi igazolványt és több más dokumentumot, amelyek rossz minőségű hamisítványnak bizonyultak.

Horst Seehofer belügyminiszter elmondta, hogy az ügyben nem volt zökkenőmentes a hatóságok közötti kommunikáció, ezért lekésték azt a határidőt, amelyen belül a menedékkérőt visszajuttathatták volna Bulgáriába, hogy ott folytassák le menedékjogi eljárását. A miniszter arról is szólt, hogy túl sokáig tartott a Yousif A. által benyújtott iratok ellenőrzése, ami annak tulajdonítható, hogy a BAMF-nak nincs elég szakembere erre a feladatra. A tárca időközben megkezdte az erőfeszítéseket azért, hogy ne legyenek ilyen gondok a menekültügyi hivatalnál – mondta.

Az augusztus 26-ra virradóra történt késelés áldozata egy 35 éves német férfi, az első két gyanúsítottat másnap előzetes letartóztatásba helyezték. Az eset demonstrációk sorozatához vezetett a szászországi városban. A gyilkosság napján tartott első, nem bejelentett tüntetésen és egy nappal később egy bejelentett demonstráción számos erőszakos bűncselekmény történt, amelyeket a német nyilvánosságban az elkövetők idegenellenességének és szélsőjobboldali, jobboldali radikális nézeteinek tulajdonítanak.

A vietnami háborúban sok tengerészpilóta repült úgy, hogy a pilótafülkében állandóan ott volt egy fényképezőgép is. Ennek köszönhetően naprakész fotóik voltak a célpontokról és azok körzetéről. 1967. október 26-án a USS Oriskany egyik pilótája a Hanoi felett végrehajtott bombázás során egy A-4 Skyhawk becsapódását örökítette meg. Amikor az Oriskany 1968 januárjában átadta helyét a USS Ticonderogának, az ilyenkor szokásos átadás-átvétel briefingen úgy mutatták be a képet a „Tico” pilótáinak, hogy azon John McCain korvettkapitány A-4-esének becsapódása látható.

A Skyhawk becsapódása a kép bal felső részén, a félszigeten álló hőerőmű közelében látható. 

A közelmúltban elhunyt politikus, az egykori haditengerészeti pilóta, John McCain gépét azon a napon valóban lelőtték a Hanoiban lévő hőerőmű elleni támadáskor. A pilóta katapultált és fogságba esett. A legtöbb forrás egy Sz-75 Dvina (SA-2) számlájára írja az A-4-es elvesztését, de sokan mégis úgy vélik, hogy a sokkal veszélyesebb csöves légvédelem lőtte le a Skyhawkot. A képet készítő pilóta már akkor is biztos volt benne, hogy a tűzgömbbe zárt repülőgép McCain-é volt, de McCain, aki a lelövését követően 1973-ig hadifogoly volt, a fotó alapján úgy vélte, hogy nem az ő gépének megsemmisülése látható a képen.

* * *

Fotó: M. Patrick - archív

* * *

Kifejtette: a nem életbiztosításokból származó díjbevétel a kötelező gépjármű felelősségbiztosításnak köszönhetően elérte a 20,4 milliárd forintot, ami 11 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. Az életbiztosítási üzletág jelentős üzleti teljesítményt nyújtott, a tisztán kockázati termékeknél 19 százalékkal bővült – fűzte hozzá.

Jelezte: a működési eredmény a nem-élet területen 2 milliárd 154 millió forint, az élet üzletágban 777 millió forint volt. A működési bevétel 26 százalékkal nőtt az előző év hasonló időszakához képest. A bevétel minden üzletágban dinamikusan nőtt, a bővülés a bankfiókoknál és az alkuszoknál volt a legerősebb – mondta Kaszab Attila.

A biztosító vezérigazgató-helyettese ismertette: a saját kárrendezési hálózatuk felállításának köszönhetően átlagosan 3 nappal gyorsabban tudják elérni ügyfeleiket, akik egyre inkább hozzászoknak a teljesen digitalizált kárügyintézéshez.

Közölte: 2018 első félévében a vagyonkárok 65 százalékát, a gépjárműkárok mintegy 50 százalékát saját okos kárbejelentő alkalmazásukon keresztül jelentették be, az ügyfelek 55 százaléka élt a bizonyos károk esetén elérhető videós kárbejelentés lehetőségével.

A bombák főként Dél- és Kelet-Szerbiában találhatók 150 helyszínen és összesen mintegy 2,5 millió négyzetméteres területen. Olyan robbanófej is van, amely a felszín alatt húsz méterrel található, illetve a Száva és a Duna folyó medrében is vannak fel nem robbant bombák – közölte a belgrádi székhelyű központ.

Mindezeken felül a második világháborúból is maradtak fenn robbanószerkezetek, például a Dunában a szerb-román határ menti Prahovónál az elsüllyesztett német hadihajókon található még éles lőszer.

Az aknamentesítési központ tájékoztatása szerint a fel nem robbant bombákat eddig főként azért nem távolították el, mert nem volt rá pénz. A szerb kormány most 230 ezer eurót (75,5 millió forint) biztosított a dél-szerbiai Bujanovac térségének megtisztítására, nemzetközi támogatásból pedig további területeket tudnak aknamentesíteni.

A NATO 1999. március 24-én indított légicsapás-sorozatot Jugoszlávia ellen. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének 19 tagországa azt követően támadta meg a nyugat-balkáni országot, hogy kudarcba fulladtak a franciaországi Rambouillet-ben, valamint Párizsban folyó tárgyalások Koszovóval kapcsolatban. A támadással vetettek véget Slobodan Milosevic jugoszláv elnöknek a koszovói albánok ellen folytatott erőszakkampányának. A Szerbiából és Montenegróból álló országot 78 napig bombázták, a hadművelet legfőbb célja az volt, hogy elkerüljék a humanitárius katasztrófát Koszovóban, ahol a szerbek súlyos etnikai tisztogatást kezdtek a tartomány albán lakossága körében.

A 19 évvel ezelőtti támadások során a különböző becslések szerint Jugoszlávia-szerte összesen 1200-3500 civil, katona és rendőr halt meg, az ország gazdasága pedig mintegy harmincmilliárd dolláros kárt szenvedett. Ugyanakkor körülbelül 25 ezer lakóépület semmisült, illetve rongálódott meg, 470 kilométernyi közút és 595 kilométer vasútvonal vált használhatatlanná, 14 repülőtér, 19 kórház, 69 iskola és 44 híd rongálódott meg vagy dőlt romba. A légitámadások által okozott anyagi kár nagyságát akkor körülbelül százmilliárd dollárra becsülték.

A legtöbb bomba Dél-Szerbiára hullott, de a Vajdaságban is voltak becsapódások. Egyes hírek szerint a Szabadkához közeli Palicsi-tóban is található fel nem robbant bomba, ám ezt a hatóságok eddig nem erősítették meg.

A korábbi börtönbüntetéséből az év elején szabadult férfi 2018 júniusában, Siófokon tartózkodott, amikor felfigyelt a sértett kerékpárjának kosarában felejtett pénztárcára, amelyben készpénz mellett igazolványok, két bankkártya és öt vásárlói kártya is volt.

A vádlott az ellopott pénztárcából végül a készpénzt és a bankkártyákat tartotta meg, a sértett egyéb értékeit eldobta. A férfi ezután több siófoki ATM automatából kísérelt meg nagyobb – 25, illetve 50 ezer forint – készpénzt felvenni, azonban a sértett pénztárcájában felírt számok közül egyikkel sem járt sikerrel, ugyanis azok nem a bankkártyák biztonsági kódjai voltak.

A vádlott próbálkozásait a bankautomaták biztonsági kamerái rögzítették, így a siófoki nyomozók a bűncselekmény elkövetése után rövid időn belül elfogták a férfit. A többszörös visszaesőnek minősülő vádlottal szemben az ügyészség börtön fokozatú szabadságvesztés és közügyektől eltiltás kiszabására tett indítványt.

A volt katonák a rájuk vonatkozó törvények szigorítását követelik, mert úgy vélik, olyanok kapnak támogatást az 1992-1995-ös háborúban való részvételükért, akik nem is harcoltak. A veteránok azt is szeretnék, ha az állam egységes regisztert állítana fel az egykori katonákról.

A rendőrség azt követően csapott össze a tiltakozókkal, hogy a veteránok elállták az utakat, és akadályozták a forgalmat.

Az összecsapás során a rendőrség könnygránátokat vetett be, mert – mint mondták – igyekeztek megakadályozni, hogy a fémrudakkal felszerelkezett veteránok megtámadják őket. A híradások szerint a körülbelül háromszáz veterán közül harmincan rosszul lettek, néhányan pedig megsérültek.

Az 1992-1995-ös boszniai háborúban mintegy százezren vesztették életüket, és több mint egymillió embernek kellett elhagynia otthonát.

A brit vádhatóság szerdai bejelentése szerint két orosz állampolgár, Alekszandr Petrov és Ruszlan Bosirov gyanúsítható Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős ügynök és lánya, Julija Szkripal tavaszi angliai megmérgezésével.

A brit és nemzetközi szakértői vizsgálatok szerint a mérgezést a Szovjetunió által kifejlesztett, Novicsok típusú, katonai célokra is használható idegméreg-hatóanyag okozta.

A 66 éves Szkripal a GRU ezredeseként a brit külső hírszerzésnek (MI6) is dolgozott, és 33 éves lányával együtt márciusban mérgezték meg a délnyugat-angliai Salisburyben, ahol egy nyolc évvel ezelőtti kémcsere után letelepedett.

A brit miniszterelnök a londoni alsóház képviselőinek tartott szerda délutáni beszámolójában kijelentette: az eddigi hírszerzési bizonyítékok alapján a brit kormány arra a következtetésre jutott, hogy a szerdán megnevezett két gyanúsított is a GRU tisztje.

May szerint a GRU igen fegyelmezetten dolgozó szervezet, jól kiépített parancsnoki láncolattal, vagyis Szkripalék megmérgezése nem lehetett engedély nélkül végrehajtott művelet, és szinte biztos, hogy az akciót a GRU-n kívül, “az orosz állam valamely magas szintjén” is jóváhagyták.

A brit kormányfő megerősítette, hogy az angol-walesi vádhatóság európai elfogató parancsot adott ki a két orosz gyanúsított ellen. May hozzátette: London hamarosan az Interpol hálózatában is nemzetközi körözést rendel el kézre kerítésükre.

May szerint ez azt jelenti, hogy ha a két gyanúsított valaha is kiteszi a lábát Oroszországból, London minden lehetséges lépést megtesz elfogatásuk, kiadatásuk és nagy-britanniai bírósági felelősségre vonásuk érdekében.

A brit miniszterelnök a Szkripal-üggyel összefüggésben nem jelentett be az eddigi ellenlépéseken túl konkrét új szankciókezdeményezéseket Oroszország ellen, de megerősítette, hogy London új EU-szankciórendszer létrehozását szorgalmazza például a kibertámadások vagy súlyos emberi jogsértések felelősei ellen.

May kijelentette: az orosz katonai hírszerzés tevékenysége Nagy-Britannia minden szövetségesére és állampolgáraikra is veszélyt jelent, és a Salisburyben történtek vizsgálatának eredményei is megmutatták, hogy együttes erőfeszítésekre van szükség különösen a GRU-val szemben.

Hozzátette: jóllehet részleteket nem árulhat el, de a kormány a brit nemzetbiztonsági apparátus teljes eszköztárát felhasználja az orosz katonai hírszerzés jelentette fenyegetés ellen.

A brit miniszterelnök hangsúlyozta: Londonnak nem az orosz néppel van vitája, és továbbra is reméli, hogy egyszer ismét erős partnerségi viszonyt alakíthat ki az orosz kormánnyal. Nagy-Britannia Oroszországhoz hasonlóan az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja, és e minőségében továbbra is kapcsolatban marad az orosz kormánnyal a nemzetközi béke és biztonság kérdéseiben.

Ezeket a kommunikációs csatornákat azonban fel fogja használni annak egyértelmű kifejtésére is, hogy semmiféle civilizált nemzetközi rendszerben nem lehet helye a Salisburyben történtekhez hasonló barbár cselekedeteknek – mondta szerdai alsóházi felszólalásában May.

A főigazgató szerint ez a tény azt jelzi, az a vád, amely szerint az akkori magyar vezető réteg elmulasztotta a mozgósítást, nem igaz, hiszen a kor egyik legnagyobb hadseregét sikerült “összetrombitálniuk”. A kor nagy hatalmai, V. Károly birodalma vagy I. Ferenc Franciaországa csak nagyon ritkán, egyszer-kétszer tudott csak ehhez mérhető haderőt kiállítani – fűzte hozzá.

A magyar királyság nem 1526-ban találkozott először a török birodalommal, hanem ekkor már 130 éve konfliktusban álltak egymással. A XVI. századra azonban a török birodalom lett a legerősebb állam az akkori világon. Ez a 130 évnyi küzdelem annyira kimerítette az országot, hogy a kor döntéshozói úgy érezhették, Mohácsnál meg kell oldani a helyzetet, mert tovább így nem mehet. A történész szerint a magyar erők a csatatéren is megtettek mindent a győzelem érdekében.

Fodor Pál elmondta azt is, torz képet festettek a történészek a Jagelló-házi II. Ulászlóról. Az akkori államokkal összehasonlítva Magyarország egyáltalán nem volt rosszabb helyzetben, például a pénzügyek egyáltalán nem voltak annyira elhanyagoltak, mint ahogy a közvélekedés tartja. Mint kiderült háromszor akkora volt az ország bevétele, mint amit eddig hittek.

A probléma az volt – és ezen sem a király, sem az európai összefogás nem tudott segíteni -, hogy az oszmán birodalom akkora erőt képviselt, amellyel nemhogy Magyarország, egy sokkal nagyobb koalíció sem tudta volna felvenni a versenyt – mondta a főigazgató.

Sz. Gábornét nemzetközi elfogatóparancs alapján április 27-én fogták el Svájcban, kedden adták át a magyar rendőröknek Zürichben, ahonnan este repülővel Magyarországra hozták – áll a rendőrségi honlapra szerda reggel felkerült közleményben.

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársai a nőt őrizetbe vették, gyanúsítotti kihallgatására, valamint további eljárási cselekményekre a későbbiekben kerül sor – olvasható a police.hu oldalon.

Az NNI csalás bűntettének megalapozott gyanúja miatt folytatja Sz. Gáborné ellen a nyomozást – írták.

Korábban már hírek jelentek meg az ukrán médiában arról, hogy a Krím félsziget északi részén, Armjanszk településen és környékén a múlt hónapban az ott lakók arra kezdtek panaszkodni, hogy a levegő bűzössé, fojtogatóvá vált, a fémtárgyakon rozsdaszerű, a növényeken zsíros, szürkészöld lerakódás képződött. Többen allergiás reakcióra emlékeztető tüneteket észleltek magukon: hányingert, természetellenes szomjúságot és égő érzést orrukban és garatukban. Szerdára már Herszon megyét is elérte a légszennyezés, az ukrán hatóságok szerint ott még nem mértek egészségre veszélyes értéket.

A krími hatóságok szerint a Dmitro Firtas ukrán oligarcha tulajdonában lévő armjanszki Krimszkij Titan nevű vegyi üzemből került ki az ismeretlen káros anyag – egyes feltételezések szerint kénsavgőz – a levegőbe. Keddi híradások szerint Szerhij Akszjonov krími vezető döntése értemében az üzemet két hétre bezárták. A közösségi portálokon terjedő információk szerint az iskolás gyerekeket buszokkal kezdték el evakuálni Armjanszkból. A településen pánikhoz közeli hangulat uralkodik, sokan a felnőttek közül is lehagyják a várost.

Huculjak elmondta, hogy az ukrán katonai hírszerzés információi szerint augusztus 13-19. között az orosz alakulatok gyakorlatoztak az üzem közelében. Kifejtette, hogy az orosz katonai politikai vezetés megköveteli a Krímben állomásoztatott alakulatoktól, hogy állandóan fejlesszék harci képességeiket. Ezeknek az alakulatoknak a parancsnokai ezért folyamatosan növelik a kiképzések és a gyakorlatok számát. Emellett ugyanakkor nem mindig értesítik előre egy-egy hadgyakorlat megrendezéséről a környékbeli krími lakosokat.

Augusztus közepén a gyakorlat során tüzérségi lövedékeket is kilőttek titán- és szódatermékeket előállító üzemek hulladéktárolói közvetlen közelében. A szóvivő tájékoztatása alapján lövedékek csapódtak be az említett objektumokba, károkat téve azokban, ami “az ökológiai helyzet jelentős romlását eredményezte a megszállt félsziget teljes északi részén”.

Korábbi sajtójelentések arról szóltak, hogy a szennyező anyag kikerülését a levegőbe az okozta, hogy elapadt a víz az üzemet ellátó víztározóban.

Az UNIAN ukrán hírügynökség jelentése szerint az ukrán védelmi minisztériumban hozzátették: a Krímet megszálló orosz csapatok parancsoksága igyekszik elfedni az ökológiai problémák nagyságát, és felelősségüket azok előidézésében, ezért a médiában terjesztett hamis, elferdített hírekkel dezinformálják a helyi lakosokat az ökológiai helyzetről.

A tárca közleménye szerint a Benkő Tibor honvédelmi miniszter és Szepessy Kornél HungaroControl vezérigazgató által szerdán aláírt szerződés rögzíti, hogy az eddigi 16 katona mellett további 34 hivatásos kezdhet el olyan tanfolyamokat és képzéseket, amelyek elvégzése után hatékonyabban járulhatnak hozzá a polgári és a katonai légi navigáció fejlődéséhez.

A kora reggeli időpont mindennek mondható csak ideálisnak nem a kargó dombról történő spottingolásra. Mivel volt egy röpke fél órám, mégis megálltam és kattintottam néhányat. Péntek reggeli 30 perc érkező forgalma a 13 jobb pályára. 

Megérkezik Nürnbergből a FedEx - ASL Airlines osztrák lajstromú B737-400-asa. Az ilyenkor még alacsonyan lévő nap éppen szemből süt a 13-as pályára leszálló pilóták szemébe. 

A következő érkező is egy teherszállító, ugyancsak a FedEx színeiben. A B757-es a szomszédból, Bécsből érkezik.

Az ellenfényben jól látszik a külső fékszárny végétől elinduló örvény.

A cseh lajstromú Cessna 680-ast a Travel Service üzemelteti.

Az esti New York-i indulás és az éjszakai óceánrepülés után a ferihegyi fájnelen közelít a LOT B787-ese. 

Dreamliner és az ő Rolls-Royce hajtóművei.

Az SP-LRC a 13R küszöb fölé ér.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Siíta félhold

Szaúd-Arábia megújítja diplomáciai kapcsolatait Iránnal

Újra fogad iráni diplomatákat a rijádi székhelyű királyság. A két ország között ugyanis 2016-ben megszakadtak a diplomácia kapcsolatok.

Az elmúlt években a két öböl menti állam Svájc diplomáciai kirendeltségein keresztül tartotta fent egymással a “diplomáciai kapcsolatokat”. A közeledés különös annak fényében, hogy július első heteiben kiéleződött az ellentét a két regionális hatalom között. A két állam közötti feszültség azt követően mélyült el igazán, hogy az iszlám köztársaság fölénybe került Rijáddal szemben a jemeni konfliktusban. Tovább élezi a két ország viszonyát az a tény is, hogy mind Irakban, mind pedig Libanonban egymással szemben álló erőket támogatnak. (angol, IRNA, 08.07. és Reuters 08.07.)

Irán garantálja a Hormuzi-szoros biztonságát

A Hormuzi-szoros felügyelete Irán feladata, mivel az iszlám köztársaság a régió egyedüli nagyhatalma – mondta az Iráni Fegyveres Erők szóvívője, Abofaz Sekarcsi dandártábornok. Irán nem csupán feladatának, de kötelességének is tekinti a szoros és a Perzsa-öböl védelmét.

Mindeközben a haditengerészet főparancsnoka is kijelentette, hogy Ali Hámenei ajatollah utasítására a szoros védelmét átvették a Forradalmi Gárda és a hadsereg alakulatai.  A terület védelme az augusztus elején bevezetett amerikai embargó miatt vált fontossá. Ugyanis napi szinten több millió hordónyi kőolajat szállítanak át a szoroson. Mindebből kifolyólag a Washington és Teherán között kibontakozó gazdasági háború egyik fontos sarokköve lehet a Perzsa-öböl. (angol, IRNA, 08.06.)

Az Európai Unió kész megvédeni az európai vállalatokat

Az Unió meg fogja védeni saját gazdasági érdekeit – az EU ezzel a kijelentéssel reagált Washington azon lépésére, hogy az USA szankciókat léptetett életbe Teheránnal szemben. Brüsszel alapvetően kiáll az Iránnal kötött megállapodás mellett, mivel a globális biztonság fenntartásának a zálogaként tekint rá. Az Európai Unió továbbá rendkívül fontosnak tartja a két fél közötti gazdasági és pénzügyi kapcsolatok fenntartását. Vállalatainak a védelmét az EU a ,,blocking statute’’ névre hallgató mechanizmuson keresztül próbálja biztosítani; az intézkedéssel szeretné az Unió tompítani a szankciók hatását. Federica Mogherini, az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője sajnálatát fejezte ki a szankciók újbóli életbe léptetésével kapcsolatban. Ugyanakkor Donald Trump megerősítette: aki Iránnal üzletel, nem kereskedhet az Egyesült Államokkal. (angol, AP, 08.08.)

Kína fenntartja kereskedelmi kapcsolatait Iránnal

Teljesen jogszerűek, átláthatóak és nyíltak a Kínai Népköztársaság és az Iráni Iszlám Köztársaság közötti üzleti megállapodások – jelentette ki Vang Ji külügyminiszter azt követően, hogy Donald Trump, amerikai elnök kilátásba helyezte azt, hogy az Egyesült Államok megszünteti kereskedelmi kapcsolatait azokkal az álomokkal, amelyek továbbra is fenntartják kapcsolataikat a perzsa állammal.

Kína Irán első számú kőolajimportőre, mely napi 650 000 hordó nyers kőolaj felvásárlásában realizálódik; ez mennyiség a kínai nyers kőolajimport 7 százalékát jelenti.  A jelenlegi piaci áron ez évi 15 milliárd dollár bevételt jelent az iszlám köztársaságnak (angol, Mehr News, 08.08.)

Irak számára hátrányosak a szankciók

Nem társul Amerika iránellenes gazdaságpolitikájához Irak –mondta Hejdar Ali-Abadi, iraki miniszterelnök. Az iraki kormány nem tudja támogatni azokat a nemzetközi szankciókat, amelyek szembemennek az iraki nép érdekeivel. Ugyanakkor Foud Maszum, iraki elnök szerint Irak számára nehézséget jelentenek a szankciók. (angol, IRNA 08.08.)

Külső szereplő nem korlátozhatja Irán szíriai jelenlétét –mondta Amir Hatami, iráni védelmi miniszter damaszkuszi látogatása során. A dandártábornok kifejtette, Irán a szíriai kormány felkérése alapján van jelen a háború sújtotta országban. A perzsa állam közeledése többek között annak tudható be, hogy Izrael több alkalommal megpróbálta csökkenteni az iszlám köztársaság szíriai jelenlétét. Jó példa erre az év elején végrehajtott légicsapás-sorozat, melyekben a zsidó állam a Szíriában létesített iráni bázisokat próbálta semlegesíteni. A kétnapos látogatás során a miniszter Aszad elnökkel is találkozott. A védelmi miniszter látogatása jelzésértékű lehet Izrael számára, mivel a miniszteri vizit annak a kinyilatkoztatása, hogy a perzsa állam továbbra is kész  a régióban érvényt szerezni a befolyásának. (angol, Mehr News 08.26. és AP 08.26.)

Teherán a Nemzetközi Bírósághoz fordul

A hágai Nemzetközi Bírósághoz fordult az iráni vezetés annak érdekében, hogy a bíróság vizsgálja felül Trump elnöknek azon rendeletét, amely gazdasági szankciókat léptetett életbe a perzsa állammal szemben.

Júliusban Irán már a bíróság elé terjesztette az Egyesült Államokkal 1953-ban megkötött bilaterális megállapodást. A teheráni vezetés szerint a szankciók bevezetésével Trump elnök megsértette az amati egyezmény néven ismert kétoldalú megállapodást. (angol, AP, 08.28.)

Szíriai konfliktus és kurd kérdés

Az SDF nem fog a szír kormányerőkkel közösen harcolni Idlíbért

A nagyrészt kurd Népvédelmi Egységekből (YPG) álló Szír Demokratikus Erők (SDF) nem egyezkedett Bassár el-Aszad, szíriai elnökkel Idlíb tartomány visszafoglalásának kérdésében.

Az Amerikai Egyesült Államok támogatását élvező Szír Demokratikus Erők (SDF) a szír kormányerők segítése helyett továbbra is az Iszlám Állam elleni harcra, és annak Dajr ez-Zaur tartományban, illetve az Eufrátesz völgyében megmaradt erőinek legyőzésére, rejtekhelyeinek felszámolására fókuszál. (angol, Rudaw, 08.13.)

Ismét Damaszkuszban járt a Szíriai Demokratikus Tanács

Augusztus elején folytatódtak a megbeszélések Szíria jövőjével kapcsolatban a szír kormány és a kurdok által vezetett Szíriai Demokratikus Tanács (SDC) között. Az SDC a Szír Demokratikus Erőknek (SDF) a politikai szárnya, az SDF a 2011 óta tartó polgárháború alatt elkerülte a szír kormányerőkkel való összecsapást, hiszen céljuk a kormány gyengítése helyett a kurdok jogainak biztosítása, és az autonómia elérése. Damaszkuszban a Szíriai Demokratikus Tanács a decentralizációról és az új alkotmányról tárgyalt. (angol, Reuters, 08.14.)

Az Egyesült Államok szövetségesei hozzájárulását kérte Szíria stabilizációjához

A márciusban befagyasztott, eredetileg szíriai újjáépítési és stabilizációs programokra szánt 230 millió dollárt, az Egyesült Államok más meg nem határozott külföldi célok megvalósításra használja fel. Mivel az újjáépítés és a térség stabilitásának megteremtése rendkívül fontos amiatt, hogy a menekültek hazatérhessenek, és a dzsihadisták ne tudjanak ismét megerősödni, ezért az Egyesült Államok térségbeli partnereitől és szövetségeseitől várt felajánlásokat. Végül 300 millió dollárnyi új forrás keletkezett, ennek a felét két ország adományozta, 100 millió dollárt Szaúd-Arábia, 50 millió dollárt pedig az Egyesült Arab Emirátusok.

Amerikai tisztviselők állítása szerint az, hogy a Szíriára szánt 230 millió dollárt másra költik el, nem egy jelzés arra tekintve, hogy kivonulnának a szíriai konfliktusból. (angol, Reuters, 08.17.)

Észak-Afrika

Milíciák közötti harcok robbantak ki Tripoliban

Augusztus 27-án heves összecsapások robbantak ki Tripoli déli körzeteiben. A Tarhúna városából származó 7. brigád névre hallgató milícia fegyveres összetűzésbe keveredett a líbiai fővárost ellenőrzése alatt tartó fegyveres csoportokkal (köztük a Tripoli Forradalmi Brigáddal). A konfliktus előzménye, hogy líbiai főváros déli területein több mint egy éve jelen lévő tarhúnai milícia megpróbálta kiterjeszteni befolyását Tripoli déli körzeteinek nagyobbik részére. Tovább bonyolítja a helyzet, hogy elvileg mind két fél az Elnöki Tanácsot (a hivatalos kormány) támogatja az észak-afrikai országot súlytó konfliktusban. Az nemzetközi közösség és az Európai Unió is a harcok azonnali beszüntetésre szólította fel a feleket.

Augusztus 28-ra felek között megszületett az a tűzszüneti megállapodás, amelynek értelmében a harcok beszüntetése mellett a felek visszavonulnak az átaluk korábban birtokolt területekre. Azonban pár órával a tűzszüneti megállapodást követően újra kiújultak a harcok. A Tripoliban zajló eseményekkel párhuzamosan több légicsapást hajtottak végre Tarhúna városa ellen. Az szemtanúk jelentős része az Elnöki Tanácsot vádolja a támadás kivitelezésével.

Augusztus 30-án újabb fegyverszüneti megállapodást sikerült tető alá hoznia a szemben álló feleknek. Ennek értelmében a milíciák alakulataikat visszavonják azokra a területekre, amelyeket a harcok kirobbanását megelőzően birtokoltak. A megállapodás értelmében a milíciáktól megtisztított területen Mohammed Al-Haddad vezetésével semleges erők veszik át az irányítást. A tűzszüneti megállapodás megkötésével egy időben az Elnöki Tanács szóvivője Twitter üzeneten keresztül tagadta azokat a vádakat, amelyek szerint a Tanács áll a Tarhún elleni légitámadások mögött. Ugyanezt az állítást ismételte meg Fáíz al-Szarradzs (az Elnöki Tanács vezetője) a televízióban közétett nyilatkozatában is. (angol, The Libya Observer, 08. 27., 28. és 30.)

A Közel-Kelet és Észak-Afrika hírösszefoglaló szerkesztőségi tagjai: Halasi Gábor (szerkesztő, Észak-Afrika), Lázin Áron és Vincze Patrik (Síita félhold, szíriai konfliktus).

A lap értesülései szerint Mueller hivatala erről még pénteken levélben értesítette a Fehér Házat.

A The New York Times két meg nem nevezett forrásra hivatkozva azt írta: a különleges bizottság nem arról kíván írásban választ kapni Trumptól, hogy megpróbálta-e akadályozni az összejátszással vagy a választási folyamatba történt esetleges orosz beavatkozással kapcsolatos vizsgálatokat, ezzel ugyanis álláspontja szerint valószínűleg meghiúsítaná az elnök egy esetleges későbbi meghallgatásának a lehetőségét. A bizottság a válaszoktól tenné függővé a további lépéseket.

Trump jogászainak csapata egyes sajtóhírek szerint a háttérben hónapok óta egyeztet a Mueller-bizottsággal az elnök meghallgatásáról, a nyilvánosság előtt azonban – legalábbis eddig – cáfolták egy ilyen beszélgetés lehetőségét. A legvehemensebben Rudolph Giuliani, az elnöki jogászcsapathoz nemrégiben csatlakozott ügyvéd – New York város volt polgármestere – szokott megnyilatkozni, aki több televíziós interjúban is nyíltan kimondta: az elnök meghallgatásával a Mueller-bizottság szerinte csapdát akar állítani Trumpnak.

Giuliani egyébként többször javasolta, hogy a novemberben esedékes félidős választások előtt hatvan nappal – a választók befolyásolásának elkerülése végett – függesszék fel átmeneti időre a vizsgálatot, illetve az ezzel kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatalát. Azzal érvelt, hogy a 2016-os elnökválasztási kampány idején az igazságügyi minisztérium ilyen értelmű útmutatást tett közzé, elkerülendő, hogy a Hillary Clinton demokrata párti elnökjelölt email-botrányának vizsgálataival befolyásolják a választókat. Mint az AP amerikai hírügynökség tudósításaiból kiderült, ez a hatvan napos felfüggesztés csupán szóbeli ajánlás volt, a tárca szabályzatában hivatalosan nem szerepel.

A Mueller-bizottság vezette vizsgálatok lezárásának egyébként nincs határideje.

Az Egyesült Államokban novemberben lesznek az úgynevezett félidős – tehát az elnöki ciklus félidejében tartott – választások. Ekkor a képviselőház egészét és a szenátusi mandátumok egyharmadát megújítják, valamint több tagállamban kormányzóválasztások is lesznek.

Az Interfax Ukrajina hírügynökség beszámolója szerint az osztrák politikus felszólította Moszkvát, hogy térjen vissza a konfliktus tárgyalásos rendezéséhez, méghozzá a normandiai formátum (Ukrajna, Oroszország, Franciaország és Németország) keretében.

“Még ha csekély is lesz az előrehaladás, akkor is folytatni kell, mert egyelőre az egyetlen formátum, amely létezik, és az egyetlen lehetőség a tárgyalások folytatására, arra, hogy majd valamikor békés megoldás szülessen” – fogalmazott a kancellár Hozzáfűzte, hogy aggodalmat keltő a jelenlegi helyzet a Donyec-medencében.

Moszkva azután jelentette be a normandiai formátumú tárgyalások befagyasztását, hogy múlt pénteken Donyeckben pokolgépes merényletben életét vesztette Olekszandr Zaharcsenko kelet-ukrajnai szakadár vezető.

“Én most nemcsak mint Ausztria kancellárja, hanem mint az Európai Tanács elnöke mondom, hogy nagyon pontos reakciót várunk az orosz agresszióra” – fogalmazott Kurz.

Előző nap vált ismertté, hogy az Európai Unió diplomáciai szinten már döntést hozott az orosz és krími személyekkel, illetve kelet-ukrajnai szakadárokkal szembeni büntetőintézkedések újabb félévvel történő meghosszabbításáról.

Az osztrák kancellár Kijevben Petro Porosenko államfőn kívül találkozott Vitalij Klicsko főpolgármesterrel is. Klicsko – hivatalának közleménye szerint – köszönetet mondott az osztrák kancellárnak Ukrajna európai integrációs törekvéseinek és az Oroszországgal szembeni szankciók támogatásáért. Kérte továbbá, hogy Bécs támogassa Kijevet és gyakoroljon nyomást Moszkvára az Oroszországban politikai okokból bebörtönzött ukránok szabadon bocsátásáért.

“Támogatjuk a szankciókat és folytatjuk a gazdasági nyomásgyakorlást Oroszországra, és igen,ismerjük a nevüket a politikai bebörtönzötteknek és ragaszkodunk a szabadon engedésükhöz” – idézte a főpolgármesteri hivatal az osztrák kancellár válaszát.

Márciusban a Salisburyben élő Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős hírszerzőügynök és lánya, Julija Szkripal, június végén pedig két brit állampolgár, a 45 éves Charlie Rowley és 44 éves élettársa, a háromgyermekes Dawn Sturgess szenvedett súlyos mérgezést.

Szkripalékat és Rowley-t hosszas kezelés után kiengedték a kórházból – bár Rowley-t nemrég, ezúttal agyhártyagyulladásos tünetekkel visszaszállították Salisbury kórházába -, Sturgess azonban július 8-án, ugyanebben a kórházban meghalt.

A brit védelmi minisztérium Porton Downban működő vegyi és biológiai kutatóintézete már a nyáron megállapította, hogy mindkét mérgezéses incidenst a Novicsok típusú, még a Szovjetunió által kifejlesztett idegméreg-hatóanyag okozta, de a brit kormány független vizsgálatra kérte fel az OPCW-t.

A londoni külügyminisztérium nyilatkozata szerint a szervezet kedden beérkezett jelentése igazolta a brit szakértők vizsgálati eredményét, megállapítva, hogy Rowley és Sturgess ugyanattól a Novicsok hatóanyagtól szenvedett mérgezést, amelyet az egykori orosz kettős ügynök és lánya elleni merényletkísérletben is használtak.

A 66 éves Szkripalt, az orosz katonai hírszerzés (GRU) volt ezredesét, aki a brit hírszerzésnek (MI6) is dolgozott, és 33 éves lányát hetekig válságos állapotban kezelték Salisbury kórházában, ugyanott, ahová a két brit állampolgárt is beszállították, és ahol Sturgess meghalt.

Julija Szkripalt áprilisban, apját májusban kiengedték, hollétük nem ismeretes.

Moszkva folyamatosan és határozottan tagadja, hogy bármi köze lenne a Szkripal-ügyhöz, London azonban gyilkossági kísérletként kezeli a katonai idegméreg-hatóanyaggal elkövetett mérgezést, amelyért az orosz kormányt tartja felelősnek.

A rendőrség és a biztonsági szolgálatok szerint a mérget egy parfümös fiolából juttatták Szergej Szkripal házának kilincsére. A gyanú szerint az üveget azután eldobták, Rowley pedig hetekkel később megtalálta, felvette, odaadta élettárásának, aki a csuklójára fújt belőle, és így ő kapta messze a legnagyobb dózist a mérgezést szenvedett négy ember közül.

A fiolát a Scotland Yard nyomozói meg is találták Rowley házában.

A brit külügyminisztérium kedd esti közleménye szerint az OPCW szakértői kétszer is Nagy-Britanniába látogattak mintavétel céljából, és az összes begyűjtött minta vizsgálata azonos, egyértelmű eredményre vezetett.

A táblabíróság közleménye szerint a férfit több emberen, tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés kísérletében és személyi szabadság megsértésében találták bűnösnek.

Korábban az első fokon eljáró Pécsi Törvényszék halmazati büntetésül mint visszaesőt 18 év fegyházra ítélte a most 47 éves férfit. Másodfokon a Pécsi Ítélőtábla a vádlott fegyházbüntetését jogerősen 16 évre enyhítette – írták.

A tényállás szerint a férfi 2015. szeptember 16-án, volt élettársa végleges elköltözésekor lefogta a házából kifelé tartó nőt és kést szorított a nyakához. Ekkor a nő anyja megpróbált segíteni lányának, ezért a férfi késsel többször megsebesítette őt a karján és a nyakán, végül hasba szúrta. Amikor a hároméves kislány sérült nagymamájához szaladt, a férfi őt is kétszer megvágta a nyakán. Ezután a háztól száz méterre lévő kukoricásba vonszolta volt élettársát és annak gyermekét, de hamarosan elengedte őket.

A férfi elmenekült és csaknem egy hónapig bujkált, végül a rendőrök 2015. október 14-én fogták el.

Az ítélőtábla tájékoztatása szerint a nagymama a bántalmazás következtében közvetlen életveszélyes, jobb oldali légmellel járó sérülést szenvedett, életét az orvosi beavatkozás mentette meg. A gyermekkorú sértett nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett – tették hozzá.