Biztonságpolitika

A szeptember 11-i egyesült államokbeli merényletek keddi, tizenhetedik évfordulójáról is megemlékezve az izraeli kormányfő bírálta az európai országok Iránhoz fűződő politikáját.

“A világot kihívás elé állítja a radikális iszlám terrorizmus, egyrészt az Iszlám Állam (dzsihadista szervezet) szunnita szélsőségessége, másrészt Irán síita radikalizmusa” – hangsúlyozta Netanjahu. “Mindkettőnek egy a célja: a szabad társadalmak felszámolása, Izrael elpusztítása és végső soron a nyugati és más országok tönkretétele”- tette hozzá.

“Eljött az ideje, hogy a világ összefogjon a terrorszervezetek elleni küzdelemben. Bizonyos mértékben meg is teszik az Iszlám Állam ellen, de nem teszik meg Iránnal szemben”- folytatta.

“Éppen ellenkezőleg, azt látjuk, hogy miközben Irán terrorista csoportokat küld Európa földjére, az európai vezetők békítgetik és nyugtatgatják Iránt, ami elfogadhatatlan”- hangoztatta Netanjahu.

Szavaival arra a – francia, német és belga hatóságoknak átadott – izraeli hírszerzési értesülésre utalt, amely egy iráni diplomata vezette csoport letartóztatásához vezetett, mert egy pokolgép felrobbantását tervezték az iráni Népi Mudzsahedek nevű disszidens csoport franciaországi konferenciáján, június harmincadikán.

A kormány ülése előtt a miniszterelnök helyesnek nevezte Donald Trump döntését a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) washingtoni diplomáciai képviseletének bezárásáról.

“A palesztinok megtagadják tárgyalások kezdését Izraellel, sőt hamis állításokkal Izraelt támadják a nemzetközi fórumokon”- vélekedett Netanjahu. “Izrael nagyra értékeli a Trump-kormány döntését, és támogatja az amerikai lépéseket, amelyek célja annak megvilágítása a palesztinok számára, hogy az Izraellel folytatott tárgyalások megtagadása és az Izrael elleni féktelen támadások nemcsak nem mozdítják elő a békét, hanem bizonyosan nem teszik jobbá számukra a dolgokat” – értékelte Netanjahu a washingtoni határozatot.

Az Egyesült Államok hétfőn tájékoztatta arról a palesztinokat, hogy bezáratja a PFSZ képviseletét, mert nem bocsátkoztak komoly béketárgyalásokba Izraellel. Korábban ugyanezen okból pénzügyi szankciókkal sújtották őket.

Szeptember 20-án délután az amerikai hadsereg három AH-64 Apache harci helikoptere érkezett Ferihegyre. A U.S. Army Colorado állambeli Fort Carson bázisához tartozó helikopterek a nyár folyamán, tengeri úton érkeztek Rotterdam kikötőjébe, hogy azután saját forgószárnyaikon folytassák útjukat németországi bázisukra. Az AH-64-esek az Atlantic Resolve művelet keretében Európa más pontjain is felbukkannak, amikor Illesheimből ideiglenesen továbbtelepülnek.  

Az Apache-ok közeledését elárulta mély, morajló hangjuk, de csak akkor váltak láthatóvá, amikor a fák takarásából kibukkantak. Ezért a vezérgépről csak egy ilyen fotó készülhetett.

Szépen csillog a napfény a másodikként érkező, Bigg Thirty nevű harci helikopter oldalán.

A helikopterek a 4. lövész hadosztály 4. repülő zászlóaljának 17. lovassági ezredéhez, azon belül a 6. felderítő századhoz tartoznak. Az alakulat piros-fehér jelvénye a pilótafülke mellett látható.

Az Apache-ok egy nem irányított rakéta konténerrel és egy Hellfire rakétával függesztve érkeztek. A sort a Wanda nevű gép zárja.

Később még két UH-60 Blackhawk helikopter is leszállt Ferihegyen, de azok a sűrű nagygépes forgalom miatt nagyobb távolságot tartottak a futópályától.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

A szeptember 17-22. között, hétfőtől szombatig tartó rendezvénysorozatot az Országos Rendőr-főkapitányság Országos Baleset-megelőzési Bizottsága és a Magyar Biztosítók Szövetsége rendezi, de további tucatnyi más szervezet is részt vesz a programokon.

A témahét hétfői, központi nyitó sajtótájékoztatóján Sölch Gellért, az Emberi Erőforrások Minisztériumának stratégiáért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, a családok évében különösen fontos, hogy odafigyeljünk a gyermekekre, mert “minden megelőzött baleset az ő életüket teszi élhetővé”.

Felhívta a figyelmet arra, a balesetmegelőzés közös feladat, és a kormány is több intézkedéssel – például az ingyenessé tett KRESZ-vizsgával és a 3-08 éves gyerekeknek nyújtott állami biztosítással – segítette ezt a célt.

Pandurics Anett, Magyar Biztosítók Szövetsége elnöke arról beszélt, szeptember 20-a nemcsak a gyerekek napja, de a biztosítás világnapja is, szeptember 19-e pedig az úgynevezett EDWARD-Day (European Day Without a Road Death), amelynek célja, hogy senki ne veszítse életét Európa közútjain ezen a napon.

Megjegyezte: a Biztonság hetén nemcsak a közlekedési balesetek megelőzésére fókuszálnak, hanem a háztartási balesetek megelőzésére is, ugyanis – mint mondta – a Központi Statisztikai Hivatal szerint naponta 200 háztartási baleset történik, amelyekben gyakran gyerekek is érintettek.

A Mabisz elnöke elmondta azt is, tavaly ötezer gyermeket értek el a rendezvénysorozattal – bár akkor csak 11 helyszínen, hat Pest megyei városban tartották meg a Biztonság hetét -, de idén 15 ezer diákot szeretnének bevonni a programba. Ezt többek között látványos bemutatók, online játék és képregény is segíti.

Halmosi Zsolt vezérőrnagy, az országos rendőrfőkapitány rendészeti helyettese, az ORFK-OBB elnöke elmondta: idén már 432-en vesztették életüket közúti közlekedési balesetben. Megjegyezte: az ORFK-OBB azért csatlakozott a Biztonság hetéhez, mert minden fórumot ki akarnak használni, ami a közúti közlekedés biztonságának megszilárdítását szolgálja. Kiemelte: a közúti közlekedési szabályok betartása nem “nagyúri elvárás” a rendőrség részéről, azok a szabályok ugyanis – mint fogalmazott – “értünk vannak”, ezért közös felelősség az is, hogy a szabályokat semmibe vevőket kiszűrjék a forgalomból.

Megjegyezte: bár egy nap illetve egy hét nagyon kevés, de még így is több, mintha egyáltalán nem hívnák fel a figyelmet a közúti közlekedési szabályok betartására, a toleranciára, az egymásra figyelésre, és arra, hogy nem megbocsátható bűn a felelőtlen közlekedés.

Mint mondta, a cél a balesetek számának csökkentése, mert azok nem sorsszerűek, odafigyeléssel elkerülhetőek.
Bérczi László dandártábornok, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság országos tűzoltósági főfelügyelője arról beszélt, a Biztonság hete idei rendezvényein minden helyszínen kint lesznek, és tűzmegelőzési tanácsokat adnak. Emellett a biztonságos szórakozás szabályairól is tartanak tájékoztatókat, ugyanis azt tapasztalják, hogy csütörtökön, pénteken és szombaton este 8 és reggel 6 óra között rendszerint több közúti közlekedési baleset történik, mint a hét többi napján ugyanebben az időszakban. Tavaly háromezer ilyen “diszkóbaleset” történt, amelyben ötezren sérültek meg.

A rendezvény sajtóanyaga szerint a Biztonság hete 25 helyszínén az általános iskolás gyerekek és tanáraik a mindennapok biztonságát szolgáló, segítő és a közlekedési balesetek esetén érintett szakmai szervezetek képviselőivel találkozhatnak. A rendőrség, a katasztrófavédelem, a vöröskeresztes szakdolgozók látványos bemutatói mellett biztosítási szakemberek hívják fel a gyerekek figyelmét a mindennapi kockázatokra, veszélyekre, azok helyes kezelésére, a balesetek megelőzésének fontosságára és módjára. A Biztonság hetén szó lesz az élelmiszerbiztonságról, a biztonságos hulladékkezelésről és az erdőtüzek megelőzéséről is.

Oroszország és Törökország megállapodott, hogy demilitarizált ütközőövezetet hoznak létre a túlnyomórészt kormányellenes erők által ellenőrzött szíriai Idlíb tartományban – jelentette be Vlagyimir Putyin miután megegyezett Recep Tayyip Erdogannal. Közlése szerint a kormánycsapatokat és a Damaszkusz elleni erőket elválasztó zónában, amelytől a szembenálló felek vissza fogják vonni nehézfegyvereiket, orosz és török katonák közösen fognak járőrözni.

A bíróság a korábban a jászberényi kórházban dolgozó doktornőt, az ügy elsőrendű vádlottját negyven rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás, hétrendbeli hivatali vesztegetés és 1429 rendbeli közokirat-hamisítás bűntette miatt öt év börtönbüntetésre és 1,2 millió forint pénzbüntetésre ítélte, emellett a közügyektől öt, míg az orvosi foglalkozás gyakorlásától tíz évre eltiltotta.

A jelenleg 78 éves orvos a nem jogerős ítélet szerint a börtönbüntetés fele részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható.

Az orvos 85 vádlott-társa a nem jogerős ítélet szerint az orvos által kiállított valótlan tartalmú szakvélemények felhasználásával jogosulatlanul jutott hozzá a súlyos egészségkárosodott személyek után járó költségvetési támogatáshoz.

Az ügy másodrendű vádlottját – aki amellett, hogy az orvos által kiállított valótlan tartalmú szakvélemény felhasználásával maga is jogosulatlanul vett fel költségvetési támogatást, “ügyfeleket” is hozott az orvosnak – 15 rendbeli, részben bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás és 66 rendbeli felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt három év börtönbüntetésre ítélte és három évre eltiltotta a közügyektől a bíróság.

A többi vádlottal szemben felfüggesztett börtönbüntetést, pénzbüntetést vagy megrovást szabtak ki.

Az ítélet nem jogerős. Az ügyész három napot kért annak eldöntésére, hogy kíván-e fellebbezni. Az ítélethirdetésen jelenlévő vádlottak többsége azonban fellebbezett, így az ügy másodfokon, a Szegedi Ítélőtáblán folytatódik.

A lap hírportálján közölt értesülés szerint Merkel úgy látja, hogy Hans-Georg Maassent mindenképpen le kell váltani, függetlenül attól, hogy miként vélekedik erről közvetlen felettese, Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter.

A kancellár a hét végén telefonon ismertette helyzetértékelését a szövetségi kormányt alkotó koalíció több vezető politikusával – áll a Die Welt beszámolójában.

Azt nem tudni, hogy a kormányfő a belügyminiszterével is egyeztetett-e a kérdésről. Az viszont a lap koalíciós körökből származó információkra hivatkozó jelentése alapján biztos, hogy Angela Merkel elhatározta magát, és így már a kormánypártok vezetőinek kedd délutánra tervezett válságtanácskozása előtt eldőlt, hogy a BfV vezetője nem maradhat a posztján.

A koalíciós pártok vezetői – Merkel, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, Horst Seehofer, a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke és Andrea Nahles, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöke – csütörtökön is tárgyaltak Maassen sorsáról. Nem jutottak megállapodásra, a döntést elnapolták keddre.

A Die Welt szerint a BfV vezetője csütörtökön a CDU/CSU pártszövetség szövetségi parlamenti (Bundestag-) képviselőinek egy csoportja előtt kijelentette: “Seehofer azt mondta nekem, hogy ha én repülök, akkor ő is repül”.

Maassen 2012 óta vezeti a nemzetbiztonsági szolgálatot, munkája számos alkalommal váltott ki éles kritikát, többször sürgették távozását. Az utóbbi napokban belpolitikai botrányhoz vezetett egy nyilatkozata, amelyben a szászországi Chemnitzben tartott, erőszakba forduló tüntetésekkel kapcsolatban megfogalmazta azt a feltételezést, hogy azért hoztak nyilvánosságra egy videófelvételt külföldinek kinéző embereket kergető németekről, hogy eltereljék a figyelmet a demonstrációkat kiváltó gyilkosságról, amellyel az országba menedékkérőként érkezett embereket gyanúsítanak.

Arról is szólt, hogy az alkotmányvédelemnek nincsenek információi arról, hogy külföldiek elleni hajtóvadászatok történtek Chemnitzben. Ezzel a kijelentéssel szembefordult Merkellel, aki hajtóvadászatként jellemezte a Chemnitzben történteket. A Bild című lapban közölt nyilatkozata miatt a Bundestag több pártja a leváltását követeli, mindenekelőtt az SPD.

A BfV elnökét az ügyben szerdán meghallgatta a Bundestag belügyi bizottsága és a nemzetbiztonsági szolgálatok törvényhozási felügyeletét ellátó úgynevezett parlamenti ellenőrző testület (PKGr).

A belügyminiszter a meghallgatások után kijelentette, hogy töretlen az alkotmányvédelmi hivatal vezetőjébe vetett bizalma. Az SPD-t nem sikerült meggyőznie, a szociáldemokraták a meghallgatások után is Maassen leváltását követelték, ezért hívták össze csütörtökre a berlini kancellári hivatalba a koalíciós pártok vezetőit.

A Chemnitzben augusztus 26-án és 27-én történtekről időközben kiderült, hogy megtámadtak egy zsidó vendéglőt és rátámadtak az SPD támogatóinak egy csoportjára. Kiszivárgott egy belső rendőrségi feljegyzés is, amelyben az áll, hogy nagyjából száz, maszkot viselő szélsőjobboldali kutatott külföldiek után a Szászország tartományi nagyváros központjában.

Úgy érzed többre vagy hivatott, mint csak a kötelezőket teljesítő hallgatók?
Érdeklődsz a társadalomtudományok, ezen belül a biztonságpolitika iránt?
Hallottál már a Biztonságpolitikai Szakkollégiumról?
Jelentkeznél, de még mindig vannak megválaszolatlan kérdéseid?
Tudni szeretnéd milyen előnyökkel és kötelezettségekkel jár egy szakkollégiumi tagság?
Érdekel a felvételi eljárás?

Van egy jó hírünk számodra! 

2018. szeptember 26-án, szerdán 17:00-kor kerül megrendezésre a Biztonságpolitikai Szakkollégium Felvételi infóestje a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (Ludovika Főépület, 1. előadó), ahol garantáltan minden kérdésedre választ kapsz.
Az eseményen vendégünk lesz Dr. Kaló József, a BSZK elnöke és Dr. habil. Jobbágy Zoltán ezredes úr.

Az infóestre minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk!

Jelezzetek vissza Facebook-eseményünkre is, hogy ne maradjatok le semmiről!

Az infóest kötetlenebb formában a ToBORzás 2.0 eseményünkkkel folytatódik. Bővebb információk hamarosan!

A közlemény szerint korábban a készítmény négy gyártási tételénél találtak határérték feletti elemi szennyezést, ezért azok forgalmazását még májusban felfüggesztették, majd a gyártási hibás termékeket szeptember 10-ei határozatával a hatóság ki is vonta a forgalomból.

Az OGYÉI közölte, a gyógyszer forgalmazója szeptember 11-én azzal a kéréssel fordult a gyógyszerügyi hatósághoz, hogy elővigyázatosságból, a betegek érdekében a raktáron lévő valamennyi készletét vonja ki végleg a forgalomból.

Ezért az OGYÉI valamennyi, jelenleg gyógyszertárban és gyógyszer-nagykereskedelmi raktárban lévő Calcium-Sandoz pezsgőtabletta forgalmazását megtiltotta, végleg kivonja mindegyiket a forgalomból.

Annak ellenére, hogy az elemi szennyező a megengedett határérték felett volt, a betegeknek nincs teendőjük, egészségkárosodástól nem kell tartani, ám az érintett készítmény hosszú távú alkalmazását nem javasolja a gyógyszerhatóság. Gyógyszerhiánnyal nem kell számolni – tették hozzá.

Az integrációs és migrációs folyamatok tanulmányozására közhasznú alapítványok által létrehozott független tudományos tanácsadó testület (Sachverständigenrat deutscher Stiftungen für Integration und Migration – SVR) Integrációs barométer 2018 (Integrationsbarometer 2018) című kutatásának fő megállapítása szerint az integrációs – társadalmi beilleszkedési, befogadási – légkör továbbra is stabil Németországban.

A nem migránsok és migránsok együttélésének napi tapasztalatai sokkal jobbak, mint a politikai vitákból kibontakozó kép. Ez főleg azokra a vidékekre érvényes, amelyeken a “kulturális sokszínűség” a mindennapok része – áll a felmérés eredményeit összefoglaló közleményben, amely szerint a az ország keleti részén, a volt NDK területén kevésbé jónak ítélik az együttélést, mint Nyugaton, ami mindenekelőtt annak tulajdonítható, hogy az úgynevezett migrációs hátterű – bevándorló vagy bevándorló családból származó – emberek alacsonyabb aránya miatt kevesebb a kapcsolat a született németek és a bevándorlók között.

Az előbbi csoportban – az úgynevezett nem migrációs hátterű, azaz németnek született emberek körében – az ország egészét tekintve 60,4 százalék egyetért azzal az állítással, hogy Németországnak továbbra is be kell fogadnia menekülteket, még akkor is, ha az Európai Unió összes többi tagországa elzárkózik a befogadástól. Ugyanakkor szintén többségi, 57,7 százalékos a támogatottsága annak a követelésnek, hogy be kell vezetni egy felső határt a befogadásban.

A felmérés azt is kimutatta, hogy a született németek 70,6 százaléka szerint a menekültek hozzájárulnak hazájuk gazdasági fejlődéséhez, míg 28,7 százalék szerint a menekültek a jelenlegi létszámban veszélyt jelentenek Németország jólétére. A németországi lakosság valamennyi származási csoportját együttvéve szintén többségi vélemény, hogy a menekültek hosszabb távon Németország kulturális gazdagságát is növelik.

A migráció és a bűnözés összefüggésének heves politikai állásfoglalásokat ingerlő kérdését differenciáltan ítéli meg a német lakosság. A bevándorlást és a bevándorlókat általában véve, vagyis az utóbbi évtizedben érkezett migránsokat egy rétegként kezelve valamennyi származási csoportban kisebbségi, rendszerint 30 százalék alatti a támogatottsága annak a kijelentésnek, hogy a migráció miatt növekedik a bűnözés.

Az utóbbi években érkezett menekültekre vonatkoztatva viszont megosztottság mutatkozik. A nem migrációs hátterű lakosságban például 47,8 százalék egyetért azzal a kijelentéssel, hogy a befogadott menekültek növelik a bűnözést, 52,2 százalék pedig nem ért egyet, míg az EU-s társállamokból érkezett bevándorlók körében pedig 55,3 százalék egyetért, 44,7 százalék nem ért egyet ezzel az állítással.

Az Integrációs barométer 2018 kutatásban 9298 embert kérdeztek meg 2017 júliusa és a 2018 januárja között. A telefonos interjúkat német, angol, török, orosz, perzsa és arab nyelven készítették. Az adatok a lakosság 15 éven feletti részére, a nem migrációs és a migrációs hátterű csoportok egészére nézve reprezentatívak.

Az SVR 2008-ban alakult meg, a többi között a Volkswagen, a Robert Bosch, a Bertelsmann és a Vodafone németországi közhasznú alapítványának támogatásával készít elemzéseket az integráció és a migráció témájában.

A hágai központú szervezet tájékoztatása szerint a Nyugat-Balkánnal összefüggésbe hozható vagy onnan kiinduló bűnözés megfékezésére irányuló művelet során közel ötszázezer embert, gépjárművet és lakást ellenőriztek az uniós tagállamok, minden nyugat-balkáni ország, valamint Svájc és az Egyesült Államok rendőrei és határőrei.

A hatóságok 180 embert állítottak elő. Közöttük 13 embercsempészt, 71 migránst, 36 drogterjesztőt, valamint illegális fegyverkereskedőket és hivatalos dokumentumok hamisítóit. Lefoglaltak 159 fegyvert és robbanószert, mintegy 1500 darab lőszert és 286 kilogramm kábítószert.

A szeptember első felében zajló, négynapos műveletben összesen 8300 rendőr és határőr vett részt. Az akciót a hágai központban 44, az érintett országból érkező rendőrtiszt hangolta össze.

A jelentés kiemelte, hogy a művelet során szerzett értékes hírszerzési információknak köszönhetően tartóztatták fel a múlt héten a 34 illegális bevándorlót szállító török teherautót Magyarországon a román határ közelében.

A közlemény szerint az összehangolt akcióban Kistarcsán, Kerepesen, Vasadon, Monorierdőn, Gödöllőn, Csömörön és Budapesten intézkedtek a rendőrök; az ügynek összesen tizenhárom gyanúsítottja van, akik közül kilencet őrizetbe vettek.

Több helyszínen kábítószergyanús anyagokat, anyagmaradványokat, illetve a gyanúsítottaktól a bűncselekménnyel feltehetően összefüggésben szerzett járműveket, készpénzt, és egyéb vagyontárgyakat foglaltak le.

A nyomozók bűnügyi őrizetbe vételük mellett kilenc embert bűnszövetségben elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntett megalapozott gyanúja miatt, további négy embert szabadlábon hagyásuk mellett szintén bűnszövetségben elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt hallgattak ki.

“Ez nem igaz, ez hazugság, ez Moszkva politikája” – jelentette ki a miniszter hétfőn Kijevben, azon a sajtótájékoztatón, amelyet Gavin Williamson brit védelmi miniszterrel közösen tartott. Hozzátette, hogy véleménye szerint Oroszország ürügyet keres arra, hogy tovább “élezze a helyzetet”.

Williamson szintén dezinformációnak nevezte a moszkvai bejelentést. Emlékeztetett arra, hogy független vizsgálat állapította meg, ki felelős a malajziai gép katasztrófájáért.

A malajziai légitársaság gépének lezuhanásának körülményeit vizsgáló nemzetközi nyomozócsoport – amelynek tagjai ausztrál, holland, belga, maláj és ukrán szakértők – májusban kiegészítő bizonyítékokat tártak a nyilvánosság elé, amelyek alátámasztják, hogy Oroszország kulcsszerepet játszott az MH17-es járat katasztrófájában. A vizsgálócsoport arra a következtetésre jutott, hogy a Buk típusú légvédelmi rakétarendszer, amellyel lelőtték a gépet, az oroszországi Kurszkban állomásozó 53. légvédelmi dandárhoz tartozott, és Oroszországból szállították át Ukrajna Moszkva-barát szakadárok által megszállt keleti részébe.

A nemzetközi nyomozati szakvélemény alapján a holland és az ausztrál kormány arra következtetésre jutott, hogy Oroszországot közvetlen felelősség terheli a gép lezuhanásáért, és bejelentették, hogy jogi lépéseket tesznek e felelősség megállapítására.

Moszkva viszont most azzal állt elő “orosz szakértői vizsgálatra hivatkozva”, hogy hamisítványok azok a fénykép- és videofelvételek, amelyeket a nemzetközi vizsgálócsoport annak bizonyítására demonstrált, hogy a Boeinget megsemmisítő Buk rakétarendszert Oroszországból szállították be Ukrajna területére, s a kilőtt rakéta pedig az ukrán hadsereg Lviv megyei Sztrijben állomásozó alegységének a fegyverzetéhez tartozott. Nyikolaj Parsin, az orosz fegyveres erők rakétatüzérségi főcsoportfőnökségének vezetője közölte: a Buk légvédelmi rendszer rakétájának harci vagy fedélzeti számát a helyszínen talált roncsok, a hajtómű és a fúvókablokk sorozatszáma alapján sikerült beazonosítani. Az orosz tábornok azt állította, hogy a rakéta sohasem hagyta el Ukrajna területét.

A négy évvel ezelőtti tragédiában a fedélzeten tartózkodó mind a 298 utas, valamint a legénység életét vesztette.

Olekszandr Turcsinov, a befolyásos ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) vezetője a legfrissebb moszkvai állításra reagálva kijelentette: “emlékezetem szerint ez már vagy a kilencedik vagy a tizedik verzió, amelyet orosz katonatisztek és politikusok próbálnak ráerőltetni a nemzetközi közösségre, hogy e szörnyű bűncselekményben játszott szerepük rejtve maradjon. Volt már spanyol diszpécser, ukrán vadászgép, levegő-levegő rakéta, volt állítólagos exkatona, aki éppen akkor volt azon a repülőtéren, ahonnan az ukrán vadászgép felszállt, hogy kilője a Boeinget, és sok más hazugság”. Turcsinov ezeket álhíreknek nevezte, amelyeknek szerinte egyetlen céljuk van: elrejteni a valódi felelőst. “Azt viszont, hogy a valódi bűnös az orosz katonai és politikai vezetés, már hivatalos vizsgálat és független szakértők is be bizonyították” – hangoztatta a politikus.

“Azt mondjuk, hogy ez a személy a gyilkosság környékén mozoghatott abban az időben, de nem állítjuk, hogy biztosan ott volt” – idézte a Sita szlovák kereskedelmi hírügynökség a különleges ügyészt. Hozzátette: a nyomozati szervek azt szeretnék, hogy a fantomképen szereplő személy – akiről további információkat nem hoztak nyilvánosságra – önként jelentkezzen a rendőrségen, mivel lehetséges, hogy információkkal rendelkezik Ján Kuciak újságíró és barátnője meggyilkolásáról, esetleg azokról a személyekről, akik részt vehettek a bűntett elkövetésében.

A különleges ügyész elmondta: az ügy vizsgálata még nem jutott abba a szakaszba, hogy a vizsgálati szerveknek gyanúsítottjaik lennének, azt tudják, hogy egyetlen elkövető volt, az viszont még vizsgálják, hogy volt-e segítője.

A tájékoztatón elhangzott: a nyomozás kezdettől fogva két szinten folyt, az elsőben az elkövető és esetleges segítői személyazonosságának megállapítására összpontosítottak, a másikban pedig a gyilkosság okának és a megbízó személyének kiderítésére.

A nyomozásban jelenleg a meggyilkolt újságíró, Kuciak újságírói munkájának két területét vizsgálják – mondta az üggyel megbízott különleges ügyész, aki a vizsgálat érdekére hivatkozva bővebb információkat nem hozott nyilvánosságra, azt azonban megerősítette: a gyilkosságot megrendelésre követték el.

A kettős gyilkosság ügyében zajló nyomozás során a vizsgálati szervek ez idáig több mint kétszáz személyt hallgattak ki, tíz házkutatást végeztek, több ezer – lehallgatás során készült – felvételt hallgattak meg és több mint negyven törvényszéki szakértői vizsgálat eredményét elemezték.

A kettős gyilkosság áldozatait – egy fiatal szlovák tényfeltáró újságírót, Kuciakot és barátnőjét – február végén találta meggyilkolva a galántai járásban fekvő Nagymácsédon lévő családi házukban a rendőrség. Az újságíró halála – a rendőrség szerint feltételezhetően munkájával összefüggésben ölték őt meg – közfelháborodást váltott ki az országban, s heteken belül korábban nem látott tüntetéssorozathoz, illetve mély belpolitikai válsághoz vezetett. A történések végül a kormány több tagjának távozásához, illetve a kabinet széleskörű átalakításához vezettek.

Az újságíró-gyilkosság után történteket, a hatásukra távozni kényszerült korábbi szlovák kormányfő, Robert Fico többször is olyan, az állam teljes destabilizációjára tett kísérlet részének nevezte, amelynek “forgatókönyve nem Szlovákiában íródott”.

A La Libre Belgique című belga napilap információi szerint az incidens a délelőtti órákban történt, amikor a rendőrség kivonuló egységei a parkban alvó illegális bevándorlókat fel akarták ébreszteni. A tájékoztatás szerint az egyik migráns megtagadta személyazonosságának ellenőrzését és ijedtében támadt az egyik rendőrre, akit késével megsebesített az arcán. A rendőrök ekkor paprikaspray-t használtak, majd maroklőfegyverrel tüzet nyitottak a támadóra, akit a mellkasán és a combján három golyó ért.

A támadó súlyos állapotban van. A rendőr könnyebb sérüléseket szenvedett, kórházba szállították – tették hozzá.

Mint közölték, a támadó személyazonosságát nem sikerült megállapítani, további részleteket később hoznak nyilvánosságra. Leszögezték ugyanakkor, hogy nem terrortámadás történt.

A brüsszeli Maximilien parkban és az Északi pályaudvar környékén több száz, főként fekete-afrikai – elsősorban Szudánból és Eritreából származó – illegális bevándorló táborozik évek óta. A migránsok nem nyújtanak be menedékkérelmet Belgiumban, azt várva, hogy Nagy-Britanniába távozhassanak.

Koszovó és Szerbia viszonyában a 2008 óta, mikor a koszovói parlament egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét, ugyan történtek előrelépések, pozitív változások; például a 2013-as brüsszeli megállapodás, melynek értelmében a felek nem akadályozzák egymás EU-tagság megszerzésére irányuló törekvéseit, de összességében a két ország kapcsolata még mindig számos feszültséggel terhelt. A legfrissebb fejlemények azt mutatják, hogy a felek területcseréről folytatnak tárgyalásokat, melynek megvalósulása azonban nem biztos, hogy pozitív következményekkel járna a térség jövőjére nézve.

Az elképzelések szerint a Szerbia déli részén elhelyezkedő, többségében albánok által lakott Presevo-völgy Koszovó részévé válna, míg az Ibar folyótól északra található Mitrovica körzet, mely többségében szerb lakosú, Szerbiához csatlakozna. A tervezett határmódosításnak két fő motivációja van; egyrészt, hogy a kiigazításnak köszönhetően szerb és koszovói többségű területek kerülnének anyaországi fennhatóság alá, másrészt, hogy egy kompromisszumos megállapodással mindkét ország jelentős előrelépést tenne az európai uniós, illetve Koszovó az ENSZ tagság irányába.

A tervezett határkorrekció eltérő fogadtatásban részesült belföldi és nemzetközi színtéren egyaránt. Számos külföldi megfigyelő és politikus adott hangot nemtetszésének, köztük Németország kancellárja, Angela Merkel is, aki Horvátország, Montenegró és Bosznia-Hercegovina vezetőivel folytatott találkozói során hangsúlyozta a területi integritás fontosságát. Michael Roth, a német kormány európai ügyekért felelős minisztere Twitter-üzenetben írt arról, hogy szerinte a határmódosítások veszélyes láncreakciót indítanának el a soknemzetiségű Nyugat-Balkánon. Az Egyesült Államok azonban Németországgal ellentétes álláspontot képvisel az ügyben, John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó ugyanis kijelentette, amennyiben a két országnak sikerül egységes álláspontra jutni, akkor az USA akár egy területcserét is kivitelezhetőnek tart. Kulcskérdés továbbá, hogy mint a térségben különösen érdekelt nagyhatalom, Oroszország milyen álláspontot képvisel a kérdésben. Az orosz külügyminisztérium szóvivője kifejtette, hogy Oroszország csak abban az esetben támogatna egy esetleges megállapodást, ha az Szerbia érdekeit tükrözi.

A reakciókból azt láthatjuk, hogy a közvélemény alapvetően óvatosan közelít a kérdéshez, hiszen a Balkán mindig is egy soknemzetiségű, különböző vallásokat gyakorló népesség otthona volt, és az eltérő etnikumok között nem csak a történelem során, hanem még a közelmúltban is számos alkalommal zajlottak fegyveres konfliktusok. A számos különböző nép sokszor nem anyaországában, hanem azzal szomszédos területeken él, így a térség viharos múltját is figyelembe véve félő, hogy egy esetleges Koszovó és Szerbia közötti területcsere mintául szolgálna a hasonló helyzetben lévő lakosságnak máshol is, és ez láncreakciót váltana ki.

2018. szeptember 8-án az előzetes tervek alapján Aleksandar Vucic szerb és Hashim Thaci koszovói államfő Brüsszelben találkozott volna, hogy Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének társaságában tárgyalásokat folytassanak a határkérdésről is. A személyes megbeszélésre végül nem került sor, ugyanis a két államfő a találkozó napján váratlanul lemondta azt, így csak külön-külön egyeztettek Mogherinivel. A tárgyalás meghiúsulása mindenképpen bizonytalanná teszi a határkiigazítás jövőbeli megvalósulásának lehetőségét.

A brüsszeli egyeztetést követően Vucic két napos koszovói útra indult, melynek egyik állomása a szerb többségű Banje falu lett volna, ám az odavezető utat háborús veteránok elbarikádozták, így végül a tervezett látogatást törölték. Az eset kiválóan bizonyítja, hogy milyen mély ellentét húzódik Szerbia és Koszovó között, így továbbra is a jövő kérdése marad, hogy mikor normalizálódik a két ország kapcsolata.

A Magyar Honvédség Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokság Honvédelmi Felkészítő és Katonai Testnevelési Osztályának vezetője elmondta, hogy tizenkilenc országot várnak a rendezvényre, ami azt jelenti, hogy négy állammal több képviselteti magát, mint a tavalyi, Lengyelországban tartott világbajnokságon.

A katonai öttusa szabályai szinte teljesen megegyeznek a civilével, viszont ezen a megmérettetésen csak aktív katonák indulhatnak el. A versenyzők úszással kezdenek, ezt követi a vívás, a lovaglás és végül a futással kombinált lövészet – ismertette.

Dobó Dénes tájékoztatása szerint a vádlottak feltételes szabadságra nem bocsáthatók. A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlottak több alkalommal behatoltak a debreceni Thomas Mann utcai nyugdíjasok házába, ahol erőszakkal értékeik átadására késztették az idős lakókat.

Gulyás Csilla bíró az ítélet szóbeli indoklása során kiemelte: a vádlottaknak tudomásuk volt arról, hogy az otthonban idősek laknak és felkészültek arra, hogy ellenállásukat akár erőszakkal is meg fogják törni. Ezzel nem pusztán büntetőjogi, hanem ősi erkölcsi szabályt is szegtek, hisz az idősek tisztelete minden kultúrában jelen van. Mint mondta, a súlyos büntetés kiszabását a büntetési tétel, valamint az indokolta, hogy a vádlottak erőszakos többszörös visszaesők, cselekményük módja pedig rendkívül durva és elítélendő.

A bíróság a büntetés kiszabásakor súlyosító körülményként értékelte a vádlottak büntetett előéletét, a társtettesi elkövetést, továbbá az erőszakos vagyon elleni és a vagyon elleni bűncselekmények elszaporodottságát. Ugyanakkor enyhítő körülményként vette figyelembe azt, hogy a vádlottak az eljárás során részben beismerő vallomást tettek, a kár részben – lefoglalás útján – megtérült, továbbá kiskorú gyermekeik eltartásáról kell gondoskodniuk – jelezte a szóvivő.

Az elsőfokú bíróság határozata nem jogerős, az ügyész három nap gondolkodási időt kért, míg az első- és másodrendű vádlott, továbbá védőik a büntetés enyhítéséért, valamint felmentésért fellebbeztek.

Egy érdekes jelenséget figyelhettek meg azok, akik augusztus végén a kecskeméti repülőbázis központi zónájában fotózták az éjszakai repülésről visszaérkező gépeket. Az egyik Gripen a hajtómű leállításakor hatalmas füstöt fújt a magasba. A ritkán látható jelenség a hajtómű leállításkor végbemenő folyamattal magyarázható.

Miután a leszálláskor mindhárom futó berugózott helyzetbe kerül, automatikusan elindul a segédhajtómű (APU), amely beindulását követően azonnal táplálni kezdi a kondicionáló rendszert (ECS), azaz a hajtóműtől már nem történik levegő elvezetés.  Természetesen a hajtómű is jár még - hiszen valamivel el kell jutni az állóhelyig - és egy mechanikus kapcsolaton keresztül hajtja a segédberendezés házat, amelyen többek között a váltóáramú generátort és a két  hidraulika szivattyút is elhelyezték. A hajtómű leállításakor ezek értelemszerűen leállnak, azonban a repülőgép ekkor még nem maradhat elektromos áram, és hidraulikanyomás nélkül.

Ezért a hajtómű leállításakor az APU kompresszorától levegőt vezetnek el a kisegítő segédberendezés házhoz, amelyen már csak egyetlen hidraulikaszivattyú, és egy generátor van. Ezeket az APU-tól elvezetett levegővel táplált kisegítő légturbina hajtja a segédberendezés házon keresztül. A hajtómű akkor áll le, amikor ez a kisegítő segédberendezés ház már felpörgött – legalábbis elvileg, de gyakorlatilag már akkor, amikor a pilóta a hajtóművezérlő kart „stop” állásba teszi, vagyis a hajtómű leállításával egy időben.

Az APU-tól a kisegítő turbinába vezetett levegőt ezután ki kell vezetni a szabadba. Vélhetően ez a turbina engedi az olajat, amely repülés közben összegyűlik a turbina mögötti kivezető csőben. Amikor a hajtómű leállítását követően a sűrített levegő megérkezik az APU-tól, akkor egy nagy beporlasztott olajködként távozik. Szemből nézve valóban úgy tűnik, hogy az APU fújja ki, hiszen az APU szívónyílása és kivezető nyílása egy vonalban van a kisegítő turbina kivezető nyílásával. 

A hajtóművező helyen álló Gripenen jobbról balra láthatóak az APU kivezető nyílásának elszíneződött zárólemezei, a szívónyílás lemezei és előttük a NO STEP feliratnál a kisegítő turbina kivezető nyílása.

Logikus lehetne az APU füstölése is, hiszen a hajtómű leállításával egy időben levegőt vesznek el tőle, és az automatika csak plusz kerozin betáplálásával tudja a fordulatszámot tartani. Ekkor azonban fekete füsttel találkoznánk, de a Gripenből távozó füstfelhő színe inkább az olajra utaló szürke, így a füstfelhő minden bizonnyal a kisegítő turbinából jön.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

A múlt hétvégén Badacsonyban történt halálesetről szólva Tarcsa Csaba Veszprém megyei rendőrfőkapitány hangsúlyozta, nem emberölés, hanem halált okozó testi sértés történt.

A BKKB az idén egyik kiemelt célként fogalmazta meg a lakosság és a vendégek szubjektív közbiztonságérzetének fokozását, a munkát a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság koordinálta. Az érintett négy rendőr-főkapitányság kiválóan teljesítette a feladatát, megfelelő volt a rendőri jelenlét, a közbiztonság; csökkent a bűncselekmények száma a Balatonnál és a Velencei-tónál a június 1-jétől augusztus 31-ig tartó időszakban – hangzott el a sajtótájékoztatón.

Halmosi úgy fogalmazott: a felmerült problémákra sikerült megfelelő erőket átcsoportosítani, a nagyrendezvények is kellő figyelmet kaptak, “a kollégáim kiválóan teljesítették azt a célt, hogy a Balaton partján tartózkodók biztonságban érezhessék magukat”. Feladatukat növekvő vendégforgalom mellett teljesítették a rendőrök – fűzte hozzá.

Kiemelte, hogy az idei idegenforgalmi szezonban nem történt emberölés a Balaton-parton, és rendkívüli események nélkül ért véget sok “több tízezres, százezres rendezvény”. Kedvezőnek ítélte, hogy az idén kevesebben fulladtak a Balatonba, mint tavaly.

Molnár Gábor Somogy megyei rendőrfőkapitány arról beszélt, hogy a nyári szezonban kevesebb bűncselekmény történt, és hatékonyabb volt a felderítés. Elmondása szerint egyedül a gépkocsifeltörések száma növekedett tavalyhoz képest, a jövő szezon feladata lesz annak kidolgozása, hogyan lehet ezeket megelőzni.

A rendőrségi adatok szerint a BKKB üdülőövezeteiben június 1. és augusztus 31. között összesen hat rablás, 16 kifosztás, 86 súlyos testi sértés, 154 garázdaság, 89 betöréses lopás, 70 zseblopás, 50 strandlopás, és 95 gépkocsi-feltörés történt. A Balaton déli partja fertőzöttebb bűnügyileg a két üdülőövezet többi részénél.

Pungor János, a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság rendészeti helyettes vezetője elmondta, hogy a bűnmegelőzésben nagy segítséget nyújtottak a rendészeti fakultációval rendelkező középiskolák tanulói, és a városokban működtetett bűnmegelőzési minicentrumok.

A nyári szezon utáni badacsonyi halálesetről újságírói kérdésre Tarcsa közölte, nem emberölés, hanem halált okozó testi sértés történt, amelyben még folyik a vizsgálat, így többet nem árulhat el. Egy szóváltás követő verekedésben életét vesztette egy balatonfüredi borász. “Amit ebben az ügyben meg lehetett tenni, azt megtettük. Spontán, véletlenszerűen alakult ki egy konfliktus, ami bárhol megtörténhetett volna, ahol sok ember van, és italt mérnek” – mondta a megyei főkapitány.

Beszámolója szerint az érintett térségben, Badacsonyban, illetve Badacsonytomajon összesen 15 bűncselekmény történt az év első nyolc hónapjában, amelyből hét rendőri ellenőrzést követő, ittas vezetés miatt indított eljárás. A többi nyolc esetből egyben történt testi sértés, a többi vagyon elleni bűncselekmény volt.

Kitért arra is, hogy azóta a helyi képviselőtestület elfogadta a rendőri beszámolót, s döntést hozott kamerarendszer felszereléséről, a világítás korszerűsítéséről, a polgárőrség, a biztonsági szolgálat fejlesztéséről, ami már a jövő évi szezont is érinti.

Azért hívják fel erre a figyelmet, mert a 112-es számra évente érkező mintegy ötmillió hívás közül négymillió nem igényel beavatkozást – ez az arány már öt éve változatlan -, a fals hívások viszont a valóban beavatkozást igénylő helyzetek kezelésétől vonják el a kapacitást – hangzott el.

A sajtótájékoztatón bemutattak egy kisfilmet, amelyben az egyik bejelentő fára repült madarakhoz, a másik egy elromlott bojlerhez riasztja a tűzoltókat, egy harmadik pedig azért kér segítséget, mert elfelejtette a telefonja PIN-kódját. Annak alátámasztására, hogy ezek mennyire valós helyzetek, Gál Kristóf, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője lejátszott néhány, a 112-re érkező hívásról készült felvételt. Ezeken például fára szorult mókus miatt, illetve bódé tetején rekedt papucs miatt kértek segítséget.

A szóvivő elmondta, terveik között szerepel, hogy a 112-es segélyhívó használatát tudatosító foglalkozásokat tartanak a közoktatási intézményekben is.

Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat Kommunikációs Igazgatója hangsúlyozta, hogy a 112 azért hasznos a mentők számára, mert kiszűri azokat a hívásokat, amelyekkel nincs dolguk, így több energia jut a valódi feladatellátásra. Ugyanakkor arra kér mindenkit, hogy feleslegesen ne terhelje a segélyhívó központokat – mondta.

Hajdu Márton, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője ugyancsak hasznosnak nevezte a segélyhívó központok működését, hiszen onnan már valóban csak azok a riasztások jutnak el hozzájuk, amelyek a katasztrófavédelem beavatkozását igénylik. Arra is felhívta a figyelmet: a gyors beavatkozás egyik feltétele, hogy a bejelentők betartsák a protokollt. Vagyis elmondják a nevüket, a káreset pontos helyszínét, illetve pontosan beszámoljanak arról, hogy mi történt.