Biztonságpolitika

Angela Merkel kancellár – a legnagyobb kormánypárt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke – “helyesnek és szükségesnek” tartja az áthelyezés körüli kérdések áttekintését és egy “tartós megoldás” kidolgozását – közölte a kormányfő szóvivője.

Steffen Seibert hozzátette, hogy Merkel az üggyel összefüggésben felvette a kapcsolatot Horst Seehofer belügyminiszterrel, a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnökével és Andrea Nahles-szel, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnökével.

A három pártelnök kedden abban állapodott meg, hogy Hans-Georg Maassen a belső elhárításért felelős nemzetbiztonsági szolgálattól a belügyminisztériumhoz kerül államtitkárnak.

A BfV vezetőjének távozását az SPD követelte, mert Maassen kétségbe vonta egy külföldinek tűnő embereket üldöző németeket ábrázoló videófelvétel eredetiségét. A felvétel Chemnitzben készült augusztus végén, egy német férfi megölése után, a bűncselekménnyel külföldieket gyanúsítanak. Az emberölés demonstrációkhoz vezetett, amelyeken több erőszakos cselekmény történt.

Az ügy koalíciós válsághoz vezetett, és az SPD elnöke ugyan elfogadta, hogy a BfV elnökét nem leváltják és nyugdíjazzák, hanem “felfelé buktatják” – a belügyminisztériumnak alárendelt hivataltól a tárcához helyezik és jóval magasabb tisztségbe, államtitkárnak nevezik ki -, de a megállapodás felháborodást váltott ki a szociáldemokratáknál. A tiltakozás különösen akkor vált erőssé, amikor kiderült, hogy Seehofer egy SPD-s kötődésű államtitkárt nyugdíjaz, hogy “helyet csináljon” Maassennek.

Az SPD elnöke egy pénteken kiszivárogtatott levélben pártelnök kollégáinak azt írta: “sok ember igazságérzetével nem fér össze, hogy Maassen urat leváltják, de rögtön elő is léptetik”.

“A túlnyomórészt negatív lakossági reakciók is azt mutatják, hogy tévedtünk, a (kormány iránti) bizalom helyreállítása helyett még többet veszítettünk a bizalomból” – tette hozzá Nahles. Seehofer is hajlandó a döntés újratárgyalására. Egy pénteki nyilatkozatában kiemelte, hogy “érdemes ismét tanácskozni, ha lehetséges az egyetértésen alapuló megállapodás”.

Szabó Szilvia közölte, a rendőrök kedden kutatták át a férfi baksi ingatlanát. A kukorica közé rejtve több mint százötven tő, két-három méter magas, gondozott kendernövényt találtak. Az adatgyűjtés megállapította, hogy a férfinak a közelben van egy másik háza is, ahol egy fóliasátorban szintén tucatnyi indiaikender-palántát nevelt.

A kábítószer birtoklása bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indult eljárásban a férfit őrizetbe vették, és kezdeményezték a letartóztatását – tudatta a százados.

A Mirotvorec (Béketeremtő) nevet viselő ukrajnai portál a Facebookon is értesítette arról a követőit, hogy a Csisztiliscse (Tisztítótűz) nevű adatbázisában rögzítette az első öt kárpátaljai személy adatait, akik második (magyar) állampolgárság megszerzésével törvénysértést követtek el.

Mindnyájan kárpátaljai önkormányzati vezetők vagy képviselők, közülük háromról fényképet is közzétettek. A Mirotvorec megadta azt, hogy mikor születtek, melyik településen laknak, illetve egy személy esetében az utca neve is szerepel.

“Feltettük a Csisztiliscsébe Ukrajna alkotmányának és állampolgársági törvényének első öt megsértőjét. Megerősített minden adat a megjelölt ukrán állampolgárok törvénytelen magyar állampolgárságának birtoklásáról” – közli a Mirotvorec a Facebookon.

Az előzményekhez tartozik, hogy az Ukrinform ukrán állami hírügynökség szerdán közzétett egy videofelvételt, amelyen kárpátaljai magyarok állampolgári esküt tesznek a beregszászi magyar konzulátuson. Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter még aznap közölte, hogy nem zárja ki a beregszászi magyar konzul kiutasítását. Péntek este egy rádióinterjúban ezt azzal egészítette ki, hogy Ukrajna kész kiutasítani a beregszászi magyar konzult, ha Magyarország nem hívja vissza őt. Közölte: a tervek szerint szeptember 26-án tárgyal Szijjártó Péterrel az ügyről New Yorkban. Ez nem konzuli, hanem politikai ügy – idézte a minisztert az UNIAN hírügynökség.

A magát függetlennek tartó Mirotvorec olyan emberek adatait viszi fel az adatbázisába, akik szerinte Ukrajna ellenségei, és veszélyeztetik az ország biztonságát. Több esetben a feltüntetett személyek neve mellett szerepel a “hazaáruló” minősítés.

A weboldal 2015 áprilisában közzétette Olesz Buzina író és újságíró, illetve Oleh Kalasnikov oroszbarát parlamenti képviselő adatait is. Néhány napra rá mindkettejüket megölték. Miután újságírók adatai is felkerültek a honlapra 2016 júniusában a G7-tagországok kijevi nagykövetei közös közleményükben arra szólították a weboldal működtetőit, hogy távolítsák el a sajtósok személyes adatait. Másnap Petro Porosenko ukrán elnök sajtótájékoztatóján elítélte az adatközlést, de hangsúlyozta, hogy rendkívül korlátozottak a lehetőségei, hogy befolyást gyakoroljon a Mirotvorecre.

Halasz: nincs jogalap a magyar útlevél elvételére az ukrán állampolgároktól
Nincs jogalap a magyar útlevél elvételére az ukrán állampolgároktól – jelentette ki Kárpátalja humán ügyekért felelős helyettes kormányzója pénteken az unn.com.ua ukrán hírportálnak. Jaroszlav Halasz furcsának nevezte, hogy ilyen nagy visszhangja lett annak a titokban készült videónak, amelyen a magyar állampolgársági eskütétel látható a beregszászi magyar konzulátuson. Halasz szerint Ukrajnának el kell döntenie, engedélyezi-e a kettős állampolgárságot vagy megtiltja. Az ország ugyanis hét éve válaszúton áll, hiszen egyfelől az alkotmányban az áll, hogy egy (vagy egységes) ukrán állampolgárság van, de nincs törvényben szabályozva, mi legyen azokkal, akik második állampolgárságot szereznek – fejtette ki. Megjegyezte, ha az alaptörvény ezt tiltja, azt világosan törvénybe kell foglalni azzal a mechanizmussal együtt, amely meghatározza, mit kell tenni a kettős állampolgárok esetében.

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) azért marasztalta el Lengyelországot, hogy a helyi hatóságok idén májusban a családtagok tiltakozása ellenére exhumálták a szmolenszki légi katasztrófa két áldozatának holttestét, A felperesek, Ewa Maria Solska és Malgorzata Ewa Rybicka sikertelenül tiltakoztak volt férjeik holttestének hozzájárulásuk nélküli kihantolása ellen. Fellebbeztek ugyan a döntés ellen, de a lengyelországi eljárás a kihantolásig nem zárult le, ezért párhuzamosan tavaly az EJEB-hez fordultak.

Ziobro

Közvetlenül a 2010-es szmolenszki légi katasztrófa után kellett volna bonctani vizsgálatokat végezni, az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntése ezért az előző lengyel kormányt terheli – reagált Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter a kihantolások kapcsán Varsót elmarasztaló ítéletre.

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) azért marasztalta el Lengyelországot, hogy a helyi hatóságok idén májusban a családtagok tiltakozása ellenére exhumálták a szmolenszki légi katasztrófa két áldozatának holttestét.

A felperesek, Ewa Maria Solska és Malgorzata Ewa Rybicka sikertelenül tiltakoztak volt férjeik holttestének hozzájárulásuk nélküli kihantolása ellen. Fellebbeztek ugyan a döntés ellen, de a lengyelországi eljárás a kihantolásig nem zárult le, ezért párhuzamosan tavaly az EJEB-hez fordultak.

Ziobro miniszter, egyben lengyel főügyész szerint az általa irányított ügyészség “azt tette, amit tennie kellett”. A csütörtöki strasbourgi ítélet szerinte annak a következménye, hogy az előző lengyel kormány idején az ügyészség nem teljesítette azokat az előírásokat, amelyek bonctani vizsgálatot rendelnek el minden légi katasztrófa esetén.

Ziobro felidézte: a 2016 májusától idei év májusáig zajló exhumálások nyomán 26 áldozat 69 testrészét idegen koporsóban azonosították, két holttestet pedig összecseréltnek minősítettek. Rámutatott: a Moszkvában orosz szakértők által végzett boncolásokról készített jegyzőkönyvek “túlnyomó többsége” más sérüléseket írt le, mint amilyeneket a lengyelországi vizsgálat során megállapítottak.

Az EJEB döntését csütörtökön néhány olyan hozzátartozó kifogásolta, akik beleegyeztek családtagjaik exhumálásába. Közülük Malgorzata Wasserman jogász “kuriózumnak” találta az ítéletet. A kihantolásokat fájdalmasnak, ám szükségesnek nevezte, és aláhúzta: a bonctani vizsgálatok “egyetlen közvetlen, megvizsgálható bizonyító anyagot” nyújtanak a katasztrófa kapcsán. Ezzel arra is utalt, hogy a lezuhant repülőgép roncsát Moszkva máig nem adta ki Varsónak, bár lengyel ügyészek és szakértők jelenlétében szeptember elején az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) munkatársai bizonyos vizsgálatokat végeztek a roncson.

Az oroszországi Szmolenszk közelében 2010. április 10-én lezuhant lengyel kormánygép a Lech Kaczynski néhai elnök vezette magas rangú küldöttséget szállította a katyni vérengzés 70. évfordulója alkalmából rendezett gyászünnepségre. A szerencsétlenséget a fedélzeten lévő 96 ember közül senki sem élte túl.

, egyben lengyel főügyész szerint az általa irányított ügyészség “azt tette, amit tennie kellett”. A csütörtöki strasbourgi ítélet szerinte annak a következménye, hogy az előző lengyel kormány idején az ügyészség nem teljesítette azokat az előírásokat, amelyek bonctani vizsgálatot rendelnek el minden légi katasztrófa esetén.

Ziobro felidézte: a 2016 májusától idei év májusáig zajló exhumálások nyomán 26 áldozat 69 testrészét idegen koporsóban azonosították, két holttestet pedig összecseréltnek minősítettek. Rámutatott: a Moszkvában orosz szakértők által végzett boncolásokról készített jegyzőkönyvek “túlnyomó többsége” más sérüléseket írt le, mint amilyeneket a lengyelországi vizsgálat során megállapítottak.

Az EJEB döntését csütörtökön néhány olyan hozzátartozó kifogásolta, akik beleegyeztek családtagjaik exhumálásába. Közülük Malgorzata Wasserman jogász “kuriózumnak” találta az ítéletet. A kihantolásokat fájdalmasnak, ám szükségesnek nevezte, és aláhúzta: a bonctani vizsgálatok “egyetlen közvetlen, megvizsgálható bizonyító anyagot” nyújtanak a katasztrófa kapcsán. Ezzel arra is utalt, hogy a lezuhant repülőgép roncsát Moszkva máig nem adta ki Varsónak, bár lengyel ügyészek és szakértők jelenlétében szeptember elején az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) munkatársai bizonyos vizsgálatokat végeztek a roncson.

Az oroszországi Szmolenszk közelében 2010. április 10-én lezuhant lengyel kormánygép a Lech Kaczynski néhai elnök vezette magas rangú küldöttséget szállította a katyni vérengzés 70. évfordulója alkalmából rendezett gyászünnepségre. A szerencsétlenséget a fedélzeten lévő 96 ember közül senki sem élte túl.

Immár harmadjára találkozott egymással a két országrész vezetője, Kim Dzsong-Un és Mun Dzse-In államfő, annak érdekében, hogy előmozdítsák a félsziget fegyvermentesítését. Megállapodás született további pufferzónák kialakításáról, valamint arról, hogy október elsejétől a demilitarizált övezet közvetlen közelében közösen számolják fel a polgárháború idejéből még fennmaradt harceszközöket. A Korea-közi kapcsolatok fejlődése kedvezően hatott Észak-Korea Egyesült Államokhoz kötődő viszonyára is. 

Szeptember 19-én Phenjanban észak-koreai és dél-koreai védelmi miniszterek egyezményt adtak ki arról, hogy a két országrészt elválasztó katonai demarkációs vonaltól (Military Demarcation Line–MDL) visszavonják tüzérségi erőiket, valamint felfüggesztik az ezred szintű manőverezési és tüzérségi hadgyakorlatokat a vonaltól számított 10 km-es körzetben. Ezzel a lépéssel elméletben csökkentik a meglepetésszerű támadás lehetőségét és megelőzhetik a határmenti gyakorlatok véletlen károkozása miatti konfliktusok háborús agresszióvá eszkalálódását. A megállapodás azt a törekvést is előrevetíti, hogy további légi és tengeri fegyvertilalmi zónákat alakítsanak ki, amely tiszteletben tartását egy közösen felállított katonai bizottság felügyelné.

Az ellenőrző bizottság felállítása, és a demilitarizált zóna közös ellenőrzés alatt álló területén (a panmindzsoni közös biztonsági terület–Joint Security Area) állomásozó észak- és amerikai-dél-koreai határőrök leszerelése fontos előrelépés a két országrész közti bizalomépítés tekintetében. A tervek szerint november elsejére vezetik be a repüléstilalmi övezetet a szárazföldi határ mentén. A katonai fenyegetettséget a felek a Sárga-tengeren is csökkentik, felfüggesztik a haditengerészeti gyakorlatokat és megkezdik a hadihajók kivonását az északi korlátozó vonal (Northern Limit Line–NLL) közeléből, amely a szárazföldi demarkációs vonal meghosszabbítása és de facto tengeri határként szolgál a két országrész között. A Koreai-félsziget ezen nyugati tengerszakaszán gyakoriak az északi tüzérségi hadgyakorlatok és tengeralattjáró aktivitás miatti összetűzések, amelyeket mindeddig sikerült kezelni, azonban az igazán hatékony prevenciót a bizalomépítés második fokaként, a gyakorlatokkal kapcsolatos információmegosztással és az átláthatóság biztosításával lehetne garantálni, amelyre jelenleg még nincs kilátás. Az NLL tengerszakaszon az új bilaterális egyezmény alapján csak a járőrözés, illetve a halászati és az ezt felügyelő tevékenység megengedett. Az áprilisi panmindzsoni nyilatkozatban foglaltak szerint a Sárga-tengeren sor kerül egy „tengeri béke övezet (maritime peace zone)” kialakítására is, ahol közös halászati zónát jelöl ki a katonai bizottság. A kereskedelmi kapcsolatok megerősítése mellett ez elősegítheti a tengeri határszakasz pontos helye körüli viták rendezését is.

A törékeny Korea-közi kapcsolatok további fejlődése kedvezően hatott az USA és Észak-Korea bilaterális viszonyára is, amely Mike Pompeo külügyminiszter phenjani látogatásának júliusi lemondása óta stagnált. Trump elnök kilátásba helyezett egy újabb személyes találkozót Kimmel, amelyet a dél-koreai elnök is szorgalmazni kíván jövő heti washingtoni látogatása során. Az újabb találkozó és a nukleáris mentesítéssel kapcsolatos párbeszéd újbóli megindítása komoly előrelépés a Kim-rezsim részére, mert erősíti az államalakulat legitimációját azzal, hogy az USA egyenrangú tárgyalópartnerként kezeli. Az észak-koreai vezetők hosszú évtizedek óta igyekezenek kivívni a rezsim fennállásának hivatalos nemzetközi elismertségét, amelyet sok állam, köztük az USA-val szövetségben álló Japán sem ismer el a koreai háborút lezáró békeszerződés hiányában.

/Lektorálta: Bartók András/

Az oroszországi Szmolenszk közelében 2010. április 10-én lezuhant lengyel kormánygép a Lech Kaczynski néhai elnök vezette magas rangú küldöttséget szállította a katyni vérengzés 70. évfordulója alkalmából rendezett gyászünnepségre. A szerencsétlenséget a fedélzeten lévő 96 ember közül senki sem élte túl. A 2015-ben hatalomra jutott lengyel kormány szerint a korábbi megállapításokkal szemben nem baleset történt, ezért új vizsgálatot rendeltek el, amelynek keretében ismét megvizsgálták a földi maradványokat.

A felperesek, Ewa Maria Solska és Malgorzata Ewa Rybicka sikertelenül tiltakoztak volt férjeik holttestének hozzájárulásuk nélküli kihantolása ellen, és a döntés ellen nem is fellebbezhettek, ezért végül tavaly az EJEB-hez fordultak.

A strasbourgi bírák kimondták, hogy a szmolenszki katasztrófa hatékony kivizsgálásának fontosságát számításba kell venni, azonban a lengyel törvény nem biztosított felülvizsgálati lehetőséget ez ellentétes érdekek ütköztetésére, a panaszosokat így “megfosztották a minimális szintű védelemtől is”.

Elsőfokú ítéletében a törvényszék megállapította: a hatóságok megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének a családi élet tiszteletben tartásáról szóló, 8-as cikkét, és ezért fejenként 16 ezer euró (5,2 millió forint) kártérítést ítélt meg a panaszosoknak.

Az EJEB határozatai kötelezőek az Európa Tanács 47 tagországa számára, de a verdikt egyelőre nem jogerős, még mindkét fél fellebbezhet.

Az Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz az európai emberi jogi egyezmény előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni, amennyiben a panaszosok már minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vettek, és nem jártak eredménnyel.

A fentanil nevű mérget egy Kínából érkező, fitnesz terméknek feltüntetett dobozban találták. Ez a szintetikus ópiát nemcsak a kábítószert fogyasztókra életveszélyes, hanem az áruforgalmon keresztül érkező csomagokkal érintkező emberekre is. A fentanilból kettő milligramm is halálos lehet, ami nagyjából egy gramm heroinnak felel meg – írták a közleményben.

A tájékoztatás szerint a kábítószert a NAV Repülőtéri Igazgatósága kábítószer birtoklása bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt lefoglalta és feljelentést tett a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságon.

A Washingtoni Egyetem kutatóinak vezetésével az afrikai országok hatóságai által 2011 és 2014 között lefoglalt 38 nagy elefántcsont-szállítmányt elemeztek és megállapították, hogy a három legnagyobb csempészhálózatot a kenyai Mombasából, az ugandai Entebbéből és a togói Loméból működtetik.

Az elefántagyarakból nyert DNS-minták elemzésével a kutatók egyértelmű kapcsolatot mutattak ki 11 szállítmány között annak ellenére, hogy az orvvadászok az agyarpárokat szétválasztották és a világ különböző részeibe szánt szállítmányokban rejtették el.

A Science Advance folyóiratban közzétett tanulmányban “felfedjük az összefüggést a látszólag elszigetelt lefoglalások között, összekapcsolva azokat nemcsak az ezekben a kikötőkben működő speciális bűnhálózatokkal, hanem az orvvadászokkal és a szállítmányozási hálózatokkal” – mondta Samuel Wasser, az amerikai egyetem biológiai megőrzési központjának igazgatója.

Wasser emlékeztetett arra, hogy előző kutatásukban már azonosították, Afrika mely részein – Tanzánia délkeleti és Mozambik északi térségében, Gabon északkeleti, a Kongói Köztársaság északnyugati és a Közép-afrikai Köztársaság délnyugati területein – működnek a legnagyobb orvvadászhálózatok.

A kutatók eredményei segítik a helyi hatóságokat a hálózatok felgöngyölésében és bizonyítékok gyűjtésében az ellenük folyó bűnperekhez.

A nemzetközi elefántcsont-kereskedelmet 1989-ben betiltották, ám azóta is folyamatosan csökken az afrikai elefántok száma. 2016-ban a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) megállapította, hogy a 2005 és 2011 között elpusztult mintegy 111 ezer elefánt többsége vadorzók áldozatul esett. Becsléseik szerint 2011-ben mintegy 415 ezer elefánt élt Afrikában.

A védelmi minisztérium jelenleg az önkéntes katonai szolgálat létrehozásának törvényi keretein dolgozik. A tárca tervei szerint az önkéntesek erősítik a jövőben a jelenleg körülbelül kétezer fős haderőt. A Pobjeda információi szerint a három hónapos kiképzést évente kétszer szerveznék meg ötven-ötven fő számára.

Montenegrónak 2006 óta csak hivatásos katonákból álló hadserege van, a kötelező sorkatonai szolgálatot akkor törölték el, amikor az ország függetlenné vált Szerbiától. Az Adria-parti ország tavaly csatlakozott a NATO-hoz.

A külügyminiszter közölte: találkozóra hívta az észak-koreai külügyminisztert New Yorkba, az ENSZ-közgyűlés ülésszakának idején.

Pompeo tudatta, hogy az Egyesült Államok meghívta Észak-Korea képviselőit Bécsbe egy találkozóra az amerikai kormány különmegbízottjával, Stephen Biegunnal. A miniszter ugyanakkor leszögezte: az Észak-Korea atomfegyver-mentesítéséről folyó tárgyalásokat 2021-ig lezárják. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) a jövő héten Észak-Koreáról rendezendő vitáját Pompeo elnökli majd.

Donald Trump mielőtt Észak-Karolinába indult a katasztrófa sújtotta vidékeket meglátogatni, újságíróknak dicsérte Mun Dzse In dél-koreai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető csúcstalálkozóját. Hangoztatta, hogy szerinte “fantasztikus az előrehaladás” az Észak-Koreával folytatott megbeszéléseken.

Délután Twitter-bejegyzésekben reagált arra, hogy a két Korea közös nyilatkozatot írt alá. “Nagyon izgalmasnak” nevezte, hogy a két Korea közösen nyújt be pályázatot a 2032-es olimpiai játékok megrendezéséért. A mikroblog-bejegyzésben megismételte, hogy a koreai háborúban elesett amerikai katonáknak Észak-Koreában lévő földi maradványai vissza fognak térni az Egyesült Államokba.

A falu balkár nemzetiségű lakói megakadályozták, hogy a kabardok lovas menetben vonuljanak át a településen a Kanzsál hegyre az ott 1708-ban lezajlott csata évfordulóján. Az emlékezők végül kerülő úton jutottak fel a csúcsra, de egy részük, visszafelé – máshonnan érkezett, nemzeti lobogókkal felszerelkezett aktivistákkal megerősítve – mégis megpróbált keresztülmenni a falun, ezúttal rendőri kísérettel.

A helyi balkárok úttorlaszokat emeltek, dulakodás tört ki, lövések dördültek el. Az orosz média halálos áldozatokról nem számolt be, de sebesültekről igen. A zavargások átterjedtek a köztársaság falvaira is. A székváros, Nalcsik és Tirnauz közötti autópályát lezárták. Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) az ügyben vizsgálatot indított.

A kabardok, akik a mintegy 860 ezres köztársaság lakosságának valamivel több mint felét adják, a cserkesz (adige) népcsoport 12 törzsének legnépesebbikét alkotják, az északnyugat-kaukázusi adige nyelvet beszélik. A balkár a türk nyelvcsoporthoz tartozó nép, amely Kabard- és Balkárföld lakosságának mintegy 12 százalékát adja. Mindkét etnikum szunnita muszlim vallású.

A XVIII. századi kanzsáli csatában a cserkeszek Kurgoko Atazsukin herceg vezetésével legyőzték Kaplan Gerai krími kánt. Történészek szerint az ütközetnek fontos szerepe volt a kabard, a balkár és az oszét történelemben. A kabard lovasokat 2008-ban sem engedték át Kengyelenen.

A tájékoztatás szerint az Egyél eredetit! Leplezd le az ételed! elnevezésű kezdeményezés célja a kötelező származási nyilatkozatok bevezetése minden élelmiszertermék esetében, a közegészségügy védelme és a fogyasztók tájékoztatáshoz való jogának biztosítása.

Hozzátették, a kezdeményezés nyilvántartásba vételére vonatkozó döntés csak a javaslat jogi elfogadhatóságát érinti. A bizottság ebben a szakaszban nem vizsgálta a javaslat tartalmát.

A nyilvántartásba vételt követően egyéves időszak áll rendelkezésre a támogató aláírások összegyűjtésére. Amennyiben a kezdeményezés egy éven belül egymillió támogató nyilatkozatot kap legalább hét különböző tagállamból, az uniós bizottságnak három hónapon belül reagálnia kell arra. A bizottság eldöntheti, hogy helyt ad-e a kérelemnek vagy elutasítja azt, de döntését mindkét esetben indokolnia kell.

Hans-Georg Maassen a szövetségi rendőrséggel, a közbiztonsággal és a kiberbiztonsággal kapcsolatos ügyekkel foglalkozik majd államtitkárként. A BfV tevékenységének felügyelete nem tartozik feladatai közé – ismertette a miniszter.

Az államtitkárok száma nem változik a szövetségi kormányt alkotó koalíció egyik tagja, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) nyomására áthelyezett Maassen érkezésével. A hivatalos nevén szövetségi belügyi, építésügyi és szülőföldügyi minisztérium – a német kormány egyik legszélesebb feladatkörű tárcája – továbbra is nyolc államtitkárral működik majd, mert egyiküket nyugdíjba helyezik.

Seehofer választása Gunther Adler építésügyi államtitkárra esett, aki korábban rendre SPD-s vezetésű tárcáknál dolgozott, és 2004-től 2008-ig az SPD elnökségének irodavezetője volt.

Adler éppen úgy 55 éves, mint Maassen. Menesztéssel felérő nyugdíjazását több vezető szociáldemokrata politikus felháborodással fogadta. Horst Seehofer lépése “provokáció”, és “veszélyezteti a politikai kultúrát” – mondta Boris Pistorius, az alsó-szászországi tartományi kormány szociáldemokrata belügyminisztere.

SPD-s körökben felzúdulást okozott az is, hogy Maassen – akinek fizetése az új pozíció révén a minisztériumnak alárendelt BfV vezetőjeként kapott havi 11 577,13 euróról (3,8 millió forint) 14 157,33 euróra emelkedik – államtitkárként folytathatja tevékenységét. A reakciókra jellemző a párt korábbi elnöke, Sigmar Gabriel Twitter-bejegyzése, amely szerint ha az előmenetel feltétele a lojalitás és a hozzáértés hiánya, akkor nem csak Maassen előtt áll fényes jövő, hanem Seehofer előtt is, aki akár az ENSZ főtitkári tisztségét is elnyerheti.

Seehofer tájékoztatóján hangsúlyozta, hogy nem tartotta szükségesnek és indokoltnak Maassen áthelyezését, az álláspontja szerint kiváló államigazgatási szakember csak azért nem maradhat a BfV vezetője, mert az SPD megvonta tőle a bizalmat. Elmondta, hogy a belső elhárításért felelős nemzetbiztonsági szolgálat élére még nem találtak új embert. Az utód kijelöléséig Maassen irányítja a szervezetet.

A BfV vezetőjének leváltását az SPD – és több ellenzéki párt – azért követelte, mert kétségbe vonta egy külföldinek tűnő embereket üldöző németeket ábrázoló videófelvétel eredetiségét. A felvétel Chemnitzben készült augusztus végén, egy német megölése után, a bűncselekménnyel külföldieket gyanúsítanak. Az emberölés demonstrációkhoz vezetett, amelyeken több erőszakos cselekmény történt. A BfV vezetője egy lapinterjúban úgy vélte, a felvételt azért hozták nyilvánosságra, hogy eltereljék a figyelmet az emberölésről, amellyel menedékkérőket gyanúsítanak.

Arról is szólt, hogy az alkotmányvédelemnek nincsenek információi arról, hogy külföldiek elleni hajtóvadászatok történtek Chemnitzben. Ezzel a kijelentéssel szembefordult Angela Merkellel, aki hajtóvadászatként jellemezte a Chemnitzben történteket.

Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálatának közleménye szerint a harminc Macedóniába utazó magyar rendőr járőrszolgálatot lát majd el a jogellenes határátlépések megelőzése és felderítése érdekében, valamint közreműködik az embercsempészek és az illegális bevándorlók előállításában. Nemcsak a határ közvetlen közelében fognak szolgálatot teljesíteni, hanem az ország belsejében található utakon is.

A kontingens tagjai terepjáró szolgálati gépkocsikkal, éjjellátó készülékekkel, kézi és mobil hőkamerával is támogatja az érintett határszakasz védelmét.

A Macedónia területén eljáró magyar rendőrök saját szolgálati felszerelésükkel látják el feladataikat, intézkedési jogosultságukat a macedón fél irányítása, felügyelete mellett gyakorolják.

A macedón-görög határ megerősítésére utazó magyar rendőri kontingens tagjait Pozsgai Zsolt, az országos rendőrfőkapitány személyügyi helyettese búcsúztatta Budapesten, a Készenléti Rendőrség központi objektumában – olvasható a közleményben.

A szervezők szerdai közleménye szerint kedden a női, szerdán a férfi verseny selejtezőjére kerül sor, csütörtökön a női, pénteken a férfi döntőt, szombaton pedig a vegyes váltók küzdelmeit rendezik a Dózsa György úti sporttelepen.

A katonai öttusa szabályai szinte teljesen megegyeznek a civilével, viszont ezen a megméretésen csak aktív katonák indulhatnak el. A versenyzők úszással kezdenek, ezt követi a vívás, a lovaglás és végül a futással kombinált lövészet.

Eleki Zoltán ezredes hétfőn elmondta, hogy 19 országból várnak indulókat az eseményre, ami azt jelenti, hogy négy nemzettel több képviselteti magát, mint a tavalyi, lengyelországi világbajnokságon.

A Nemzetközi Katonai Sport Világszervezet 2004-ben ugyancsak öttusában, 2017-ben mezei futásban rendezett vb-t Magyarországon, idén augusztusban pedig az ejtőernyősök világbajnokságára került sor Szolnokon.

A jelentés szerint 2017-ben ugyan jelentős sikereket értek el a globális terrorizmus ellen, ám az Iszlám Állam nevű terrorszervezet, az al-Kaida és a hozzájuk kapcsolódó terrorista csoportok szintén alkalmazkodtak a változó helyzethez, és szétszóródtak, valamint kevésbé érzékenyek az ellenük indított katonai akciókra. Változatlanul elszántak – állapítja meg a jelentés, kiemelve az Irakban, Szíriában, Afganisztánban, Líbiában, Szomáliában és Jemenben aktív terrorista csoportokat.

Tavaly sikerült Irakban és Szíriában felszabadítani az Iszlám Állam terroristái által uralt valamennyi területet – szögezi le a jelentés és hangsúlyozza, hogy megnövelték a Hezbollah “ártalmas tevékenységének” feltárására irányuló erőfeszítéseket Libanonban, a Közel-Keleten és világszerte, sőt, sikerült csökkenteni is a Hezbollah aktivitását.

A jelentés szerint az Iszlám Állam tavaly vegyi fegyvereket is bevetett, híveit pedig arra bátorította, hogy a kezük ügyébe kerülő bármilyen fegyvert vegyenek igénybe és intézzenek támadásokat közterületek ellen is. Ezzel összefüggésben a külügyi összeállítás megemlíti az angliai Manchesterben, a spanyolországi Barcelonában, az egyiptomi Sínai-félszigeten vagy a New Yorkban elkövetett merényleteket.

Az al-Kaida 2017-ben növelte tagjainak számát és a hozzá kapcsolódó csoportok aktívak az Arab-félszigeten, a Magreb-államok térségében, Szomáliában és az indiai szubkontinensen – olvasható a jelentésben.

Az amerikai külügyminisztérium szerint változatlanul Irán az az állam, amely a legnagyobb mértékben támogatja a terrorizmust, valamint továbbra is támogatja az Izrael elleni támadásokat. Ennek eszközeként az iráni Iszlám Forradalom Gárdájának hadseregét, a Kudsz Erőket és a libanoni székhelyű Hezbollahot említi. Iránt tartja felelősnek több, erősödő nemzetközi konfliktusért és kormányok legitimitásának, valamint az Egyesült Államok érdekeinek aláásásáért.

Afganisztánt, Bahreint, Irakot, Libanont és Jement említi a jelentés és kiemeli Irán és a Hezbollah szerepét a szíriai konfliktusban. Leszögezi, hogy a harctéren szerzett gyakorlati tapasztalatokat az iráni Forradalmi Gárda megpróbálja nemzetközi színtéren is hasznosítani, és a Közel-Keleten és Dél-Ázsiában toboroz embereket a szíriai elnök, Bassár el-Aszad védelmére. A jelentés a szíriai rendszert diktatúrának minősíti.

Összegzésként a jelentés leszögezi: bár 2017-ben az előző esztendőhöz képest világszerte 23 százalékkal csökkentek a terrorcsoportok támadásai, de a terrorista csoportok változatlanul veszélyt jelentenek.

A közlemény szerint a rendőrség felfegyverkezve, csoportosan, jelentős értékre elkövetett rablás miatt nyomoz az ügyben. A főügyészség azt írta: a sértett vállalkozó gyakran fogadott a lakásában ügyfeleket, erről a budapesti gyanúsítottak tudomást szereztek és elhatározták, hogy kirabolják.

Tavaly júniusban egy este fekete maszkot viselő emberek rontottak a lakásba. A sértettet a földre lökték, hasra fektették, a kezeit műanyag gyorskötözővel összekötötték. Pénzt követeltek tőle, közben ütötték, rúgták, a fülei levágásával fenyegették, késsel metszéseket ejtettek rajta. Az elkövetők megtalálták a vállalkozó autójának kulcsát és mintegy tízmillió forint készpénzt.

A rendőrséget a szomszéd értesítette, miután hangokat hallott a sértett háza felől, majd az ablakon kinézve látta a lakásban az álarcot viselő elkövetőket.

A támadók elmenekültek a helyszínről. A rendőrség az egyik gyanúsítottat később megtalálta, tőle a rabolt pénzből 8,5 millió forintot foglaltak le. Ellene tavaly decemberben emelt vádat az ügyészség felfegyverkezve, csoportosan, jelentős értékre elkövetett rablás miatt.

Időközben a vádlott egyik társát is azonosították, majd nemzetközi elfogatóparancs alapján külföldön elfogták. A gyanúsított egy hónapig tartó letartóztatásáról a napokban döntött a Pécsi Járásbíróság. A Baranya Megyei Főügyészség azt közölte, hogy az ügy harmadik gyanúsítottját még keresik.

Az IJ szerint Kövesi – még az Országos Korrupcióellenes Ügyészség vezetőjeként kiadott – egyik sajtóközleményében idézett egy, a DNA ploieşti-i ügyosztályán elhangzott beszélgetésből, és azáltal, hogy folyamatban levő eljárással kapcsolatos, nem a nyilvánosságnak szánt információt szivárogtatott ki, fegyelmi vétséget követett el.

Ez a negyedik fegyelmi eljárás, amelyet Kövesi ellen kezdeményez az Igazságügyi Felügyelet. Ebben az esetben is a CSM ügyészi részlegének kell döntenie arról, hogy megbünteti-e vagy sem a volt főügyészt — írja az AGERPRES.

Nagy-Britannia 2016. június 23-án tartott népszavazást az EU tagságot illetően. Az eredmények ismertek. A tárgyalások, hacsak nem hosszabbítják meg a határidőt, 2019 márciusában véget érnek és a kilépés 2019. március 29-én ténylegesen megtörténik. Még mindig nem tudni pontosan, miképpen rendeződik az EU és Nagy-Britannia kapcsolata. Érdemes megjegyezni, hogy egyesek a brit referendumot már a szavazás előtt is egy zsarolási kísérletnek tartották, amivel csak előnyöket próbáltak kicsikarni az amúgy éppen nehéz helyzetben lévő Európai Uniótól. Most a szigetországban akad számos olyan vélemény, amely szerint néhány európai politikus meg kívánja leckéztetni a briteket, mintegy bosszúból, amiért elárulták az európai (rém)álmot.

Ezek a hangulati elemek – a másik félről alapvetően valamiféle aljas hátsó szándékot feltételező vonások – mindkét oldalon megtalálhatóak, és átszínezik a diskurzust. A tényleges tárgyalásokon elvileg a kölcsönösen előnyös együttműködés a cél. Ugyanakkor mindkét fél megmozgat minden követ, hogy a maga számára előnyös feltételeket biztosítsa. Emellett a Brexit-tárgyalások farvizén evezve egyes kényes kérdések ügyében  az uniós tagállamok nyomást kívánnak gyakorolni a kilépő szigetországra. Egyik legjobb példája ennek a spanyolok lépése, akik felvetették, hogy esetleg az 1713 óta brit fennhatóság alatt álló Gibraltár ügyében is rendezni kellene néhány kérdést. Habár hangsúlyozták, a fennhatóság kérdése nincs ezek között, ez így is tovább bonyolítja a helyzetet.

A tét meglehetősen nagy, és nem csak a gazdasági vonatkozások miatt. Feszültséget teremt számos olyan kérdés is, amely a közös szervezeteket és projekteket érinti. Az egyik problémakör, hogy vajon milyen legyen a brit részvétel az európai űrprogramban? Ennek egyik sarkalatos pontja a Galileo navigációs rendszerhez való hozzáférés. Még a 2018-as év tavaszán merült fel annak a lehetősége, hogy a Brexit után a brit hozzáférést nagymértékben korlátozni fogják. Ez nem csak a civil területre vonatkozik, hiszen a brit haderőnek ugyanúgy szüksége van a pontos helymeghatározásra. Ezt a Galileo rendszeren belüli PRS (Public Regulated Service) tudná nyújtani. Felmerült, hogy a britek visszakérik az általuk befektetett pénzt, de az is, hogy alternatív navigációs rendszert hoznak létre. Ez a felvetés egyrészt az EU felé intézett fenyegetés volt, másrészt a saját lakosság megnyugtatása miatt is erősen hangsúlyozták. Állítólag Brüsszelt nem nagyon hatotta meg a fenyegetés, tekintve, hogy évekbe telne egy új rendszert megtervezni és felállítani, a felmerülő költségekről nem is beszélve.

Bizonyos veszteségek már így is érték a briteket. Egy eddig a dél-angliai Swanwickben elhelyezkedő létesítmény Spanyolországba, pontosabban Madridba költözött. Fő feladata a Galileo rendszer biztonságának garantálása, különösen, ha valami történne a Párizsban elhelyezkedő központtal. Ezenfelül egyes cégek eleshetnek számos jövedelmező megrendeléstől. Az Airbus cég a britek további részvétele mellett kardoskodott, de a cég azt is jelezte, hogy kész áthelyezni számos tevékenyégét valamely EU országba, hogy elnyerjen egy megbízást.

Mindezek ellenére vannak tényezők, amelyek Nagy-Britannia részvételének engedélyezése mellett szólnak. Jelenleg léteznek olyan brit területeken lévő állomások, ilyen a Falkland-szigeteken, illetve Ascension-szigetén elhelyezkedő állomás is, amelyek szükségesek a Galileo rendszer működéséhez. Még ha találnának is új, alkalmas területeket, a létesítmények helyettesítése idő és pénz. A hírek szerint az ESA mindenesetre már elkezdte felmérni a lehetőségeket. Egyes Franciaországhoz tartozó területek, mint a csendes-óceáni Wallis-szigetek, helyet adhatnának egy új bázisnak.

A saját brit navigációs megteremtését továbbra is napirenden tartják. Habár kétséges, hogy ebben mennyi a valós, komoly szándék, és mennyi számít egy az EU-nak szánt üzenetnek. De az biztos, hogy a mindkét fél részéről kívánatos közös védelmi együttműködés esélyét, valamint hatékonyságát nagyban ronthatja a korlátozás. Arról sem feledkezhetnek meg a döntéshozók, hogy a brit űrprogram és a mögöttes iparág sem elhanyagolható szereplő. Nemrégiben a skóciai Sutherlandben végeztek terepszemlét egy lehetséges új kilövőközpont építését illetően, amelynek kivitelezője a Highlands and Islands Enterprise lenne. Fokozott szerepet szánnak a fellendülőben lévő kisméretű műholdak űrbe juttatásának is. Sokkal jobb lenne egy ilyen szerepelővel együttműködni, mint egy űrversenyt indítani és ezáltal az erőforrásokat esetlegesen szétforgácsolni.

További érv az együttműködésre, hogy Nagy-Britannia amúgy sem zárható ki teljesen az európai űrtevékenységből. Az indoklás egy jelentős részét az 1975-ben alakított ESA, vagyis a European Space Agency (francia: Agence spatiale européenne német: Europäische Weltraumorganisation) léte adja. Vezetője egyszerűen bejelentette, az ESA nem tartozik az EU alá és Nagy-Britannia ESA tagságát nem fogja érinteni a Brexit. A PRS-hez való hozzáférésről pedig harmadik féllel is folytak már tárgyalások. Ezek közé tartozik például Norvégia is. Így a briteket kitessékelni legalábbis kérdéses lépés lenne. A brit álláspont szerint azonban nem lenne elegendő, ha csak felhasználóként vehetnek részt; aktívan részt kívánnak venni a fejlesztésben is, hogy saját szükségleteiknek megfelelően is formálhassák a rendszert. Ez a brit tudósok és mérnökök részvétele mellett brit cégek hozzáférését is szükségessé tenné, ami viszont szembemenne az EU azon elképzelésével, hogy nem adhatják a fejlesztést nem EU országok kezébe, hiszen akkor függésben lennének egy kívülálló hatalomtól, még akkor is, ha az szövetséges.

Mint látható, a probléma összetett és számtalan részlet várat még kidolgozásra. De annyi bizonyos, hogy a végeredmény nagyban befolyásolja majd Nagy-Britannia és az Európai Unió védelmi együttműködését is. Egy megbízható szövetséges aktívabb támogatása, vagy egy zártabb európai műholdas hálózat között választani pedig nem egyszerű döntés.